magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Átírás

1 17. szám 128. évfolyam 2013 május 31. ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások 39/2013. (V. 31. MÁV Ért. 17.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról, Döntési és Hatásköri Listájáról, valamint a szakmai alkalmassági függelékről. Oldal /2013. (V. 31. MÁV Ért. 17.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás: helyi függelék kötésére feljogosított szervezeti egység vezetők és a helyi függelék kiterjedési köre. Oldal /2013. (V. 31. MÁV Ért. 17.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. munkáltatói jogkörgyakorlásának rendjéről Egyéb közlemények A MÁV Zrt május 22. napi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirata Utasítások 39/2013. (V. 31. MÁV ÉRT. 17.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt. MűködÉsI És szervezeti szabályzatáról, döntési És HATÁsköRI LIsTÁjÁRóL, VALAMInT A szakmai ALkALMAssÁGI függelékről. A MÁV Zrt. Igazgatóságának 55/2013. (04.30.) számú határozata értelmében a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatának I. és II. kötetét, a Döntési Hatásköri Listát és a Szakmai alkalmassági függeléket az utasítás mellékleteként egységes szerkezetben teszem közzé. A Működési és Szervezeti Szabályzat egységes szerkezetben, letölthető formátumban az Internet Explorer böngészőben megnyitva a címen érhető el. A Társaság Mszsz I. Általános adatok és rendelkezések kötetében a Társaság munkaszervezetének változásából eredő pontosítások kerülnek átvezetésre, továbbá a Koordinációs eszközök fejezet kiegészítésre került a Szolgáltatások igénybevételének alapelvei alfejezettel, melyben meghatározásra kerülnek a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-től és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-től szolgáltatások szerződéses rendszerben történő igénybe vételének irányelvei. A Társaság Mszsz II. A munkaszervezet működési rendje kötetében az alábbi változások történnek: A MÁV Zrt. munkaszervezetéből a szolgáltatási tevékenységek, így a humán szolgáltatások, számviteli szolgáltatások, beszerzési-logisztikai szolgáltatások, ügyviteli szolgáltatások, munkavédelmi és környezetvédelmi szolgáltatások kiszervezésre kerülnek a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-be, melynek következményeként a MÁV Zrt.-ben megszüntetésre kerül a Humán

2 1790 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám szolgáltatás és valamennyi alárendelt szervezete, a Beszerzési és logisztikai igazgatóság és alárendelt szervezetei, a Számvitel és valamennyi alárendelt szervezete, az Ügyvitel szervezet valamint az EBK főosztály és valamennyi alárendelt szervezete. Menedzsment támogatás és ügyvitel A Menedzsmenttámogatás és ügyvitel szervezetben lévő döntés-előkészítés feladatkör és az Elnök-vezérigazgatói titkárság szervezetében ellátott feladatok a szervezeti módosítások eredményeképpen a Menedzsment támogatás szervezetben kerülnek ellátásra. Az elnök-vezérigazgatói titkárság szervezet megszűnik. belső ellenőrzés Megszűnik az Üzleti folyamatok ellenőrzési osztály és az Irányítási és támogató folyamatok ellenőrzési osztály, valamint hat területi központ. A feladatok a jövőben a Kelet-, a Nyugat és a Budapest régió központban kerülnek ellátásra a Belső ellenőrzési főosztály közvetlen irányításával. Humánerőforrás igazgatóság A Szervezet és működéstámogatás szervezeti egység megnevezése Humán koordináció és szervezetfejlesztésre változik. A Vezető személyügy funkcióban ellátott feladatok a továbbiakban a Humánerőforrás menedzsment szervezet keretei között kerülnek ellátásra. A foglalkozás-egészségügyi feladatok társasági szinten kerülnek ellátásra a szakterületi kapcsolódásoknak megfelelően a Humánerőforrás menedzsment, a Humán koordináció és szervezetfejlesztés, a Pályalétesítményi osztály és a Biztonsági igazgatóság szervezetekben. Pénzügyi igazgatóság A Szervezet és működéstámogatás szervezeti egység feladatai közül Kockázatkezelés szervezethez kerül át a csoportszintű kockázatkezelési tevékenység. kontrolling igazgatóság Megszüntetésre kerülnek a Holding kontrolling és a Kontrolling üzemeltetés szervezetek, a feladatok a Csoport kontrolling és üzemeltetés szervezetben kerülnek ellátásra. A társaság vonatkozásában a számviteli szabályozások kiadása és a számviteli tevékenység szolgáltatási szerződésen keresztül biztosítása szintén a Csoport kontrolling és üzemeltetés szervezetben történik. A funkcionális kontrolling és humánerőforrás kontrolling tevékenység a jövőben egy szervezetben, a Humán és funkcionális kontrolling szervezetben kerül ellátásra, és a Vagyonkezelési és hasznosítási igazgatóság vonatkozásában is végzi a kontrolling feladatokat Általános vezérigazgató-helyettes A szervezeti változásoknak megfelelően megnevezése Pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettesre módosul. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés szervezet a Pályavasúti üzemeltetés szervezetből a Pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá kerül. Ingatlangazdálkodási igazgatóság A szervezetmódosítás eredményeként a MÁV Zrt. ingatlangazdálkodási tevékenysége átadás-átvételre kerül a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-be. A szervezeti átalakítás következtében a MÁV Zrt.-ben megszüntetésre kerül az Ingatlankezelési szolgáltató egység, az Ingatlan üzemeltetés, az Ingatlankezelési területi központ és az Építészet és közműkezelés szervezeti egység. Az Ingatlangazdálkodási igazgatóság megnevezése Vagyonkezelési és hasznosítási igazgatóságra változik. A jövőben a vagyonelemekhez kapcsolódó gazdálkodási, az ingatlanfejlesztési (üzemeltetési és hasznosítási szempontból történő) koordinálási és a vagyonelemek kezelésének irányítási feladatait két szervezeti egységben, az Eszközgazdálkodás és az Ingatlangazdálkodás szervezetben látja el. stratégiai pályavasúti fejlesztés és lebonyolítás A szervezeti átalakítással a szervezet megnevezése Fejlesztési és beruházási főigazgatóságra változik szervezeti struktúrája változatlanul tartása mellett. A Fejlesztési és beruházási főigazgatóság, a Hálózatfejlesztés és a Műszaki lebonyolítás szervezet feladatai pontosításra, kiegészítésre kerültek. Pályavasúti üzemeltetés A szervezet megnevezés Üzemeltetési főigazgatóságra változik. Megszüntetésre kerül a Forgalmi főosztály, a Pályalétesítményi Főosztály és a Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési főosztály, továbbá a Pályalétesítményi technológiai osztály és a Technológiai osztály. A szakmai osztályok az üzemeltetési főigazgató közvetlen irányítása alatt látják el szakmai szabályozási és szakterületi koordinálási tevékenységüket. A Pályavasúti Területi központok által ellátott feladatokat a jövőben a Területi igazgatóságok végzik megtartva a jelenlegi osztály-alosztály-végrehajtási egység szervezeti tagozódást. A Területi Igazgató alatt közvetlenül kialakításra kerülnek a Műszaki igazgató-helyettesi és a Gazdálkodási igazgató-helyettesi szervezetek. A műszaki igazgató-helyettes összefogja és irányítja a For-

3 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1791 galmi osztály, a Pályalétesítményi osztály és a TEB osztály koordinációját. Leírásra kerül az Állomásfőnökség önálló szervezetként, amely többek között az ingatlanüzemeltető tevékenységfelügyeletét, ingatlankezeléshez kapcsolódóan a keretszerződésekből történő szolgáltatások megrendelését lehívását és teljesítmények elismerését, igazolását látja el. Az Üzemeltetési főigazgatóság és a Pályavasúti területi igazgatóság szervezeti egységeihez (műszaki igazgatóhelyettesek szervezete, Pályafenntartási alosztályok) kerültek hozzárendelésre a közfoglalkoztatással összefüggő tevékenységek, továbbá az Üzemeltetési főigazgatóság szervezetében kialakításra került a Közfoglalkoztatási iroda. döntési Hatásköri Lista: A szervezeti változások miatt a II. szintű döntésre jogosultak köre megváltozik. Az MSZSZ módosítás miatt az értékelő bizottsági tagok kijelölése és a továbbértékesítésre vásárolt anyagok, eszközök döntési pont törlésre került, a felesleges anyagok, tárgyi eszközök és hulladékok értékhatára módosításra került. A lábjegyzetekben a szervezeti egység vezetők megnevezése is pontosításra került: az ingatlangazdálkodási igazgató vagyonkezelési és hasznosítási igazgatóra módosul. szakmai alkalmassági függelék: A Társaság munkaszervezetének módosítása miatt a szervezeti egységvezetők megnevezése és a munkaköri feladataik is pontosításra kerültek. Újként bekerült a Fejlesztési és beruházási főigazgató feladatleírása a Függelékbe. A forgalmi főosztályvezető, pályalétesítményi főosztályvezető, távközlő, erősáramú és biztosítóberendezési főosztályvezető és az EBK főosztályvezető pozíció megszűnése miatt ezek a részek törlésre kerülnek a Függelékből. Hatályba lépés: Jelen utasítás rendelkezéseit június 1. napjától kell alkalmazni. Hatályon kívül helyezések: Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 11/2013. (II. 15. MÁV Ért. 5.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzatáról, valamint a MÁV Zrt. Döntési és Hatásköri Listájáról szóló utasítás hatályát veszti: Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

4 1792 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám Működési és szervezeti szabályzat I. kötet Általános adatok és rendelkezések A Társaság cégneve: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság A Társaság cégjegyzék száma: Cg A Társaság adószáma: A MűködÉsI És szervezeti szabályzat HELyE, szerepe A MÁV zrt. szabályozási És IRÁnyíTÁsI REndszERÉbEn A Magyar Köztársaság Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériuma, mint a Magyar Állam tulajdonosi jogának gyakorlója (Alapító) a tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló évi LIII. törvény, valamint a koncesszióról szóló évi XVI. törvény rendelkezései alapján június 30. napján megállapította a Magyar Államvasutak Részvénytársaság mint egyszemélyes részvénytársaság Alapító Okiratát. Az Alapító a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény, a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény, a vasúti közlekedésről szóló évi CLXXXIII. törvény és az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Társaság jelenleg hatályos Alapító Okiratát január 28. napján állapította meg. Az Alapító Okirat tartalmazza a MÁV Zrt. működésére, szervezetére, irányítási rendszerére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, meghatározza az Alapító, a Társaság Igazgatóságának, Elnök-vezérigazgatójának, vezérigazgató-helyetteseinek, Felügyelő Bizottságának és Könyvvizsgálójának feladatait, hatáskörét, az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság működésére vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Az Alapító Okirat rendelkezései a Társaság valamennyi szervezeti egysége, tisztségviselője, vezetője és munkavállalója számára kötelezőek, azokkal ellentétes határozat, döntés, intézkedés nem hozható. A Társaság ügyvezető szerve az Igazgatóság. Az Igazgatóság testületként látja el a Társaság ügyvezetését, az Alapító Okiratban meghatározott keretek között és az Alapító eseti határozataiban foglaltaknak megfelelően. Az Igazgatóság ügyrendjét az Alapító hagyja jóvá. Jelen Működési és Szervezeti Szabályzat jóváhagyása az Igazgatóság hatásköre. A Társaság munkaszervezetét az elnök-vezérigazgató irányítja a vezérigazgató-helyettesek részvételével a Működési és Szervezeti Szabályzat II. kötetének (A munkaszervezet működési rendje) és a hozzá csatolt döntési hatásköri lista (DHL) előírásai alapján. 2. A TÁRsAsÁG AdATAI, TEVÉkEnysÉGI köre Az Alapító Okirat tartalmazza a Társaság adatait (magyar és idegen nyelvű megnevezések, székhely, alaptőke és szerkezete, stb). A Társaság Alapító Okiratban rögzített tevékenységi körei: A Társaság főtevékenysége: Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás A Társaság további főbb tevékenységi köreit az Alapító Okirat 3.2. pontja tartalmazza. 3. A TÁRsAsÁG IRÁnyíTÁsA, felügyelete A Társaság Alapítója A Társaság tulajdonosa a Magyar Állam. A tulajdonosi jogok gyakorlója Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Alapító). A Társaság a Gt ának (2) bekezdése alapján zártkörűen működik. Az Alapító a Társaság valamennyi kibocsátott részvényét átvette. Az Alapítót a jogszabályokban és az Alapító Okiratban meghatározott jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. Az Alapító Okirat tartalmazza az alapítói jogok gyakorlásának rendjét és az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó döntéseket. A Társaság Igazgatósága Ha a Gt. eltérően nem rendelkezik az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. Az Alapító Okirat tartalmazza az Igazgatóság tekintetében az alábbiakat: A Társaság Igazgatóságának tagságáról Az Igazgatóság feladatairól, döntési jogköréről Az Igazgatóság tagjainak jogáról és kötelezettségéről Az Igazgatóság elnökének feladatairól és hatásköréről, jogáról és kötelezettségéről szóló szabályokat.

5 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1793 Az Igazgatóság tagjainak névsorát, továbbá megbízatásuk időtartamát az Alapító Okirat 1. számú melléklete tartalmazza. Az Igazgatóság működési rendjének részletes szabályait az Igazgatóság Ügyrendje tartalmazza. A Társaság felügyelő bizottsága A Felügyelő Bizottság az Alapító részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. Az Alapító Okirat tartalmazza a Felügyelő Bizottság tekintetében az alábbiakat: A Társaság Felügyelő Bizottságának létszámáról, öszszetételéről a Felügyelő Bizottsági elnök jelölésének rendjéről és hatásköréről A Felügyelő Bizottság feladatáról és hatásköréről A Felügyelő Bizottság tagjainak kötelezettségeiről szóló szabályokat. A Felügyelő Bizottság tagjainak névsorát, továbbá megbízatásuk időtartamát az Alapító Okirat 2. számú melléklete tartalmazza. A Felügyelő Bizottság működési rendjének részletes szabályait a Felügyelő Bizottság Ügyrendje tartalmazza. felügyelő bizottság Titkársága A Felügyelő Bizottság Titkársága (Titkárság) közvetlenül a Felügyelő Bizottság Elnökének felügyelete alatt áll. 1. A Titkárság, tekintettel a MÁV Zrt. Igazgatóságának, illetve a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatói értekezletének munkatervére, elkészíti az FB aktuális féléves munkatervét, amelyet az FB jóváhagyását követően tájékoztatásul megküld az Alapítónak, az Igazgatóság Elnökének. 2. A Titkárság szervezi az FB rendes, illetve rendkívüli üléseinek lebonyolítását, az FB megbízásából, az ülések napirendi pontjainak megfelelően bekéri az írásos anyagokat. 3. A Titkárságnak az FB munkatervben szereplő témakörök megtárgyalása, illetve az FB ellenőrzési feladatai végrehajtása elősegítése érdekében koordinációs kötelezettsége van az Elnök-vezérigazgatói titkárság, illetve a MÁV Zrt. munkaszervezete irányában. 4. A Titkárság az FB tagjainak megbízásából konzultációs megbeszéléseket szervez a MÁV Zrt. vezetői és az FB tagjai között, amelyeken igény szerint rész vesz. 5. A Titkárság az FB által kijelölt témavizsgálatokkal kapcsolatban, a Belső ellenőrzési főosztály által készített vizsgálati anyagok összeállításában koordinációs, a komplett előterjesztések vonatkozásában döntés előkészítő szerepet tölt be. 6. A Titkárság az FB tagjai részére a Titkárságon fellelhető anyagok alapján teljes körű tájékoztatást köteles adni. A Társaság munkaszervezetének, egyéb MÁV szervezetek képviselőinek, illetve MÁV-on kívüli szerveknek, személyeknek a titoktartási szabályok betartása mellett -, az FB-től, illetve az FB Elnökétől kapott információk alapján szolgáltat információkat. A Felügyelő Bizottság Ügyrendje az 1-6. pontokhoz kapcsolódóan részletes szabályokat állapíthat meg. 1. Az FB működését támogató tevékenységek időben és koordináltan történő megvalósulásáért. 1. Koordinációs tevékenység folytatása. A Társaság könyvvizsgálója A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a Társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről. Az Alapító Okirat tartalmazza: A Társaság könyvvizsgálójának jelöléséről és megválasztásáról A könyvvizsgáló jogairól, feladatáról és felelősségéről A könyvvizsgáló személyére, tevékenységére és feladatára vonatkozó tilalmakról szóló szabályokat. A Társaság könyvvizsgálójának nevét, továbbá megbízatása időtartamát az Alapító Okirat 3. számú melléklete tartalmazza. A Társaság elnök-vezérigazgatója A Társaság elnök-vezérigazgatóját az Alapító nevezi ki. Az elnök-vezérigazgató az igazgatóság elnöke. A Társaság elnök-vezérigazgatójának feladata annak biztosítása, hogy a Társaság tevékenysége a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint az alapítói és igazgatósági határozatoknak megfeleljen. Az Alapító Okirat tartalmazza az elnök-vezérigazgató irányítási-, ellenőrzési- és tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó jogait és az elnök-vezérigazgató hatáskörét. Az elnök-vezérigazgató a tevékenységéről az Igazgatóságnak rendszeresen beszámol.

6 1794 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám Az elnök-vezérigazgató jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Működési és Szervezeti Szabályzat keretei között a Társaság további munkavállalóira átruházni. Gazdasági vezérigazgató helyettes A Társaság gazdasági vezérigazgató-helyettesének kinevezéséről az Elnök-vezérigazgató dönt, a rá vonatkozó munkáltatói jogok szabályzásáról az Alapító Okirat rendelkezik. A gazdasági vezérigazgató-helyettes főbb feladatait a Működési és Szervezeti Szabályzat II. kötete tartalmazza. Pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes: A Társaság pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettesének kinevezéséről az Elnök-vezérigazgató dönt, a rá vonatkozó munkáltatói jogok szabályzásáról az Alapító Okirat rendelkezik. A pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes főbb feladatait a Működési és Szervezeti Szabályzat II. kötete tartalmazza. A Munka törvénykönyve ának (1) bekezdése szerinti vezetőnek minősül: Elnök-vezérigazgató Továbbá a Munka törvénykönyve ának (1) bekezdése szerinti vezetőnek minősülnek a következő munkaköröket betöltő munkavállalók, így az Elnök-vezérigazgató helyettesítésére jogosultak: Gazdasági vezérigazgató-helyettes Pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgató-helyettes 4. A TÁRsAsÁG képviselete A cégképviselet, és a cégjegyzés részletes szabályai Cégképviselet A cégképviselet a Társaság képviselete harmadik személyek, hatóságok, bíróságok előtt, a Társaság képviseletben jognyilatkozatok tétele. A jognyilatkozat a Társaság részére jogok szerzését, kötelezettségek vállalását tartalmazó bármilyen nyilatkozat, szerződés, megállapodás, meghatalmazás, jog elismerése, jogról való lemondás, harmadik személytől érkező megkeresésre adott nyilatkozat stb. tétele, aláírása. A képviselő eljárása alapján a cég válik jogosulttá, illetve kötelezetté. A cégjegyzés A Társaság vezető tisztségviselői és munkavállalói cégjegyzési jogának módját a mindenkor hatályos Alapító Okirat határozza meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti. A cégjegyzés a társaság nevében tett írásbeli jognyilatkozatnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény által meghatározott formában történő aláírása. A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan mó-don, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (címpéldány) illetve meghatalmazás tartalmazza. A közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányon az Alapító Okiratban foglaltakkal egyezően - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, születési adatait, személyigazolvány számát, lakóhelyét, anyjának leánykori nevét, a cégjegyzésre jogosult tisztségét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A meghatalmazáson alapuló képviselet joghatására a Polgári Törvénykönyv képviseletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A meghatalmazásban a képviseleti jogosultság kereteit egyértelműen meg kell határozni. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Egy személy csak egyféleképpen jegyezheti a céget - vagy önállóan, vagy mással együttesen. Az önálló cégjegyzési jogosultság azt jelenti, hogy a cégjegyzésre jogosult személy más cégjegyzésre jogosulttól függetlenül, egyedül írhat alá a cég nevében, jognyilatkozatának érvényességéhez nem szükséges más személyek hasonló cselekménye, nyilatkozata. Az együttes cégjegyzés két cégjegyzési joggal rendelkező személy együttes aláírását feltételezi. Ilyenkor egyik jogosult sem írhat alá egyedül a cég nevében, mert a jognyilatkozat érvényességéhez szükség van a másik jogosult cégjegyzésére is. Cégjegyzésre jogosultak köre és a cégjegyzési jog gyakorlása A cégjegyzési jogosultság gyakorlásának hatásköri kereteit és korlátait a döntési és hatásköri lista (DHL), a cégjegyzésre jogosultak körét az Alapító Okirat és a Társaság Igazgatósága által hozott Határozat szabályozza. A bankszámla feletti rendelkezési jog A bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására a cégjegyzésre vonatkozó eljárási szabályok érvényesek. A cégjegyzésről szóló Igazgatósági Határozat nevesíti a cégjegyzési joggal rendelkező munkavállalók körén túl a bankszámla feletti rendelkezésre feljogosított munkavállalók körét.

7 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1795 A bankszámla feletti rendelkezésre és egyéb bankügyletekkel kapcsolatos aláírásra jogosultak körét az illetékes bankhoz be kell jelenteni. A jogi képviselet A Társaság jogi képviseletére a Fővárosi Törvényszéknél és a megyei törvényszékeknél vezetett jogtanácsosi névjegyzékben nyilvántartott, és a Társasággal munkaviszonyban álló jogtanácsosok, valamint ügyvédi meghatalmazás alapján ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek jogosultak. A jogi képviselet kívülálló harmadik személyekkel szemben és az eljáró hatóság illetve bíróság előtt a jogtanácsosok esetében korlátlan, egyéb esetben a meghatalmazásban foglalt korlátokkal érvényes. Az eljáró jogi képviselő kötelezettsége, hogy nyilatkozattétel előtt a döntéshozatalra a DHL szerint illetékes döntéshozó előzetes jóváhagyását beszerezze. A jogtanácsosok szerződéskötésnél betöltött szerepét (szerződések jogi szignálása) külön utasítás tartalmazza. Vezetésben való munkavállalói képviselet, érdekképviselet A Társaság biztosítja a Munka Törvénykönyvében, a munkaviszonyra vonatkozó egyéb szabályokban meghatározott jogokat az üzemi tanácsoknak, a munkavédelmi képviselőknek és a társaságnál képviselettel rendelkező érdekképviseleti szervezeteknek. A belső kapcsolattartás rendje A Társaság működése, az egyes feladatok eredményes végrehajtása érdekében a kapcsolattartás a Társaság teljes szervezetén belül korlátozás nélkül szabad. A Társaságon belül érvényesülnie kell azon elvnek, hogy az egyes szervezeti egységek vezetői, dolgozói a szervezeti egység MSZSZ-ben rögzített feladata és hatásköre által meghatározott körben kezdeményezhetik és tarthatják fenn a kapcsolatot más szervezetek vezetőivel, képviselőivel. A Társaság valamennyi vezetője és munkavállalója köteles a belső szervezeti egységektől érkező megkereséseket megválaszolni, a kért segítséget vagy véleményt elvárható időn belül megadni, az információkat megosztani. külső kapcsolatok rendje Tájékoztatási kötelezettség a közszolgáltatási személyszállítás körében A MÁV Zrt. által nyújtott közszolgáltatás körébe tartozó személyszállítás szolgáltatásairól kötelezően adandó utastájékoztatás rendszerének kialakításáért és annak folyamatos naprakész fenntartásáért a keskeny nyomközű vasút személyszállítási vezetője felelős. A Társaság erre illetékes valamennyi munkavállalójának kiemelt kötelezettsége a pontos és teljes körű utastájékoztatás. A téves, nem időbeni vagy nem pontos tájékoztatással okozott kárért a mulasztó munkavállaló kártérítési felelősséggel tartozik. kapcsolattartás a médiával, a sajtónyilatkozatok rendje A média kapcsolatok és a sajtónyilatkozatok rendjének kialakításáért és a Társaság média-kommunikációjának felügyeletéért a kommunikációs igazgató felelős. Sajtó részére nyilatkozatot a MÁV Zrt. nevében csak az erre feljogosított munkavállaló tehet. A sajtónyilatkozatok során minden nyilatkozónak gondoskodni kell az üzleti titok védelméről, és köteles a Társaság érdekeit tiszteletben tartani, a Társaság jó hírnevét nem csorbítani. A sajtónyilatkozatok rendjére vonatkozó részletes szabályokat elnök-vezérigazgatói utasítás tartalmazza. kapcsolattartás a tulajdonosi joggyakorlóval A tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. szervezeteivel és döntéshozatali fórumaival fő szabályként az adott kérdésben illetékes főtevékenységi kör vezetők tarthatnak közvetlen hivatalos kapcsolatot a Társaság elnökvezérigazgatójának felhatalmazása alapján. 5. UTAsíTÁsI És szabályozási REndszER A normatív utasítások hierarchiája és kiadásának rendje A normatív utasítás olyan társasági szabályozás, amely tartósan illetve átmeneti jelleggel jogokat és kötelezettségeket állapít meg a társaság egésze vagy annak egy, illetve több szervezete, a munkavállalók meghatározott csoportja tekintetében. A normatív utasítások egy jelentős része, köztük azok, amelyek a csoportirányítás eszközeiként szolgálnak, jelentőségükre tekintettel túlmutatnak a MÁV Zrt. szabályozási körén. Ezek hatálya jogszabályi szintre emeléssel, szerződéssel vagy leányvállalat esetében tulajdonosi döntéssel kerülhet kiterjesztésre. A leányvállalatok irányításának elveit, főbb szabályait a Portfoliókezelési Szabályzat tartalmazza. A normatív utasítás a társaság üzleti és funkcionális folyamatait szabályozza a folyamat- szervezés általános követelményeinek megfelelően. Normatív utasítás kiadására jogosultak az elnök-vezérigazgató és a vezérigazgató helyettesek az alábbiak szerint. Elnök- vezérigazgatói utasítás kerül kiadásra, ha: a szabályozás tárgya az egész társaságot érinti, a szabályozás tárgya az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alatt álló több főtevékenységi kört érinti,

8 1796 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám a szabályozás tárgyát nem lehet egyetlen főtevékenységi körhöz kötni, a szabályozás a vezérigazgató-helyettesek irányítása alá tartozó szervezeti egységeket egyaránt érinti, a szabályozást az elnök-vezérigazgató így rendeli el. Vezérigazgató-helyettesi utasítás kerül kiadásra, ha: a szabályozás tárgya a vezérigazgató-helyettes irányítása alatt álló főtevékenységi köröket, szervezeti egységeket érinti. az adott tárgy szabályozására vonatkozó hatáskörét az elznök-vezérigazgató a vezérigazgató-helyettesre delegálja. (a szabályozást az elnök-vezérigazgató így rendeli el.) Az Alapító Okiratban, illetve a DHL-ben meghatározott körben az utasítások jóváhagyása az Alapító, illetve az Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A normatív utasítások nem lehetnek ellentétesek jogszabállyal, az Alapító Okirat előírásaival, az Alapító határozataival, az Igazgatóság határozataival és jelen MSZSZ előírásaival. A társasági normatív utasítások hierarchiája követi a kiadásra jogosultak közötti hierarchiát. Ennek megfelelően a vezérigazgató-helyettesi utasítások rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az elnök-vezérigazgatói utasításokban leírtakkal. A normatív utasítások közzétételéért, nyilvántartásáért és belső normarendszer konzisztenciájáért a vezető jogtanácsos felelős. A normatív utasítások kiadásának részletes szabályait elnök-vezérigazgatói utasítás tartalmazza. A szerződéskötések rendje A Társaság nevében szerződéses kötelezettségeket, illetve szerződéses jogokat csak cégjegyzési és képviseleti joggal felruházott munkavállaló vállalhat, illetve szerezhet. A szerződés megkötésére vonatkozó jogosultságok Társaságon belüli korlátozásait az Alapító Okiraton alapuló MSZSZ (DHL) tartalmazza. Ha a szerződést kötő munkavállaló a hatásköri korlátozásokat megsérti, vele szemben a munkáltatói jogkör gyakorlója vizsgálatot rendelhet el, és a vétkes kötelezettségszegést szankcionálhatja az erre vonatkozó szabályok szerint. Szerződésben vállalható fizetési kötelezettség mértékét a szerződést megkötő szervezeti egység üzleti tervben meghatározott, és még fel nem használt kerete (beruházási keret, jóváhagyott projekt keret, költségkeret) is meghatározza. Olyan, a Társaság számára kötelezettségvállalást, tartalmazó szerződést tilos megkötni, mely kötelezettségvállalás teljesítésére, a jóváhagyásra előterjesztett illetve jóváhagyott üzleti tervben nincs szabad fedezet. A szerződéses partnert főszabályként versenyeztetés útján kell kiválasztani, különösen, ha a Társaság a megkötendő szerződés alapján: szolgáltatást, árut, berendezést, anyagot, tárgyi eszközt, egyéb vagyonelemet kíván beszerezni, vagy ilyen vagyonelem használati jogát kívánja megszerezni, ingatlant, tárgyi eszközt, társasági részesedést vagy egyéb vagyonelemet kíván értékesíteni, vagy annak használati jogát átengedni. Ettől eltérő kivételes eljárásra az elnök-vezérigazgatói utasításban meghatározott esetekben kerülhet sor. Valamennyi szerződés előkészítése során az elvárható gondossággal és körültekintéssel kell eljárni, és a szerződés feltételeit a Társaság üzleti érdekeinek elsődlegességét érvényesítve kell kialakítani. A szerződéskötések előkészítése során maradéktalanul érvényesíteni kell a közbeszerzésre és a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó jogszabályi előírásokat. A szerződéskötésekre, illetve a szabályozást igénylő egyes szerződéstípusokra (ügyvédi, szakértői szerződések stb.) a szerződéskötéseknél a közbeszerzési rendelkezések alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat elnök-vezérigazgatói utasítások tartalmazzák. A megkötött szerződéseket, illetve azok módosítását a nyilvántartás érdekében valamennyi egység köteles a MÁV Szolgáltató Központ Menedzsment-támogatás és ügyvitel részére megküldeni. 6. A MUnkAszERVEzET belső TAGOLÁsA, A MűködÉs ALAPELVEI A működés és a szervezet alakításának és szabályozásának elvei A szervezet a stratégia megvalósításának eszköze. A szervezet kialakítását a folyamatokra kell építeni. A folyamatok összefüggő rendszert kell, hogy alkossanak. A folyamatok résztevékenységekből épülnek fel, melyeket a végrehajtásuk eljárási rendje és a végrehajtás szakmai szabályai vezérelnek. A folyamatokat alkotó résztevékenységekből összefüggő tevékenységköröket kell létrehozni. A tevékenységi körökre bontás adja a társasági feladat-, hatáskörés felelősség-megosztás, vagyis a szervezeti egységek azonosításának alapját. Ennek a felbontásnak az eredményeként alakul ki a társasági tevékenység struktúra váza, fő szabályként az alábbiak szerint: főtevékenységi kör, tevékenységi kör, feladatkör, munkakör. Az irányíthatóság biztosítása érdekében több, összekapcsolódó tevékenységi kört is össze lehet vonni közös irányítás alá. Ez az elv a struktúra alsóbb szintjein is érvényesíthető.

9 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1797 A szervezeti egység fentiek szerint kialakított tevékenységi és feladatköre az egyén munkaköri leírásának alapja. Nagy, komplex, több főtevékenységi kör szakmai kompetenciáját igénylő, nem a napi rutinhoz tartozó egyedi feladatok végrehajtására feladatorientált projektszervezetet kell létrehozni. Ez a szervezeti forma nem állandó, a feladat megoldása után megszűnik. A projekt meghatározott célok elérése érdekében elvégzendő, előre definiált eredményt létrehozó, megtervezett időütemezéssel, és erőforrás ráfordítással meghatározott, összehangolt cselekvés sorozat a hozzárendelt erőforrásokkal együtt. A kiemelt projektek végrehajtásához szükséges munkaerőt teljes, vagy részmunkaidőben kell a projekt szervezethez helyezni a projekt idejére. A projektszervezet feladatokat végző alapegysége a team. A team a Társaság vezetőinek, munkatársainak, előadóinak céljellegű munkacsoportja, a szakértői munka érvényesülésének, kibontakozásának biztosítéka. A MÁV Zrt. vezetőinek kezdeményezniük kell a team munkát minden olyan kérdésben, mely alapvetően funkciójukhoz tartozik, de a kidolgozáshoz szükség van további szakértők és vezetők egymást kiegészítő, összehangolt munkájára is. A projektek előkészítésére, jóváhagyására és működésére vonatkozó részletes szabályokat elnök-vezérigazgatói utasítás tartalmazza. A Társaság irányítása A társaság irányításának feladata, hogy összehangolja a MÁV Zrt. stratégiájának kialakítását, elősegítse az üzleti egységek stratégiáinak megvalósítását, ezzel növelje a Társaság üzleti értékét, hatékonyságát és a MÁV Csoport által nyújtott szolgáltatás színvonalát. Az elnök-vezérigazgató feladata a társaság külső környezetének, kiemelten a kormányzati kapcsolatok proaktív menedzselése, a költségvetési kapcsolatok fenntartása valamint az átalakítási folyamat, a stratégiai célok megvalósításának felügyelete. Továbbá az elnök-vezérigazgató irányítja a Társaság munkaszervezetét a vezérigazgató-helyettesek részvételével. Az elnök-vezérigazgató feladata az üzleti tevékenységek és a kapcsolódó funkciók irányítása az üzleti érték növelése, a hatékonyság javítása és a MÁV Csoport által nyújtott szolgáltatás színvonalának növelése céljából. A munkaszervezet működési rendje és belső irányítási rendszere alapján a Társaság működését nagymértékben meghatározó szakterületek vezetői a vezérigazgató-helyetteseken kívül: üzemeltetés főigazgató, fejlesztési és beruházási főigazgató, vezető jogtanácsos, kommunikációs igazgató, belső ellenőrzési főosztályvezető, humánerőforrás igazgató, biztonsági igazgató, pénzügyi igazgató, kontrolling igazgató, portfólió-gazdálkodási igazgató ügyfélkapcsolat és értékesítés vezető, infokommunikációs igazgató, vagyonkezelési és gazdálkodási igazgató. A Társaság munkaszervezetének előzőekben felsorolt nagyobb egységeit főtevékenységi köröknek nevezzük. Az Üzemeltetés fő feladata a pályavasúti szolgáltatások megtervezése, a szolgáltatások nyújtása. A pályavasút szolgáltatása a vasúti közlekedéshez szükséges infrastruktúra működtetése, és a vasúti közlekedés lebonyolítása. Fejlesztés és beruházás fő feladata az infrastruktúrafejlesztési feladatok ellátása, a tevékenységhez kapcsolódó valamennyi részterületen (műszaki tervezés, műszaki előkészítés, beruházás lebonyolítás, beruházás elemzés és gazdasági tervezés). A Jog fő feladata a Társaság működéséhez szükséges jogi feladatok, jogi képviselet ellátása, a Társaság hatályos jogszabályok szerinti működésének biztosítása. A Kommunikáció fő feladata a MÁV Csoport külső és belső kommunikációs tevékenységének ellátása, a MÁV Csoport vállalatai egységes megjelenésének biztosítása. A Belső ellenőrzés fő feladata a Társaság működésének, gazdálkodásának ellenőrzése, a kockázatot jelentő területek ellenőrzése, értékelése, a csoportszintű etikai elvek betartásának ellenőrzése és az etikai bejelentő és támogató rendszer működtetése. A Humánerőforrás fő feladata a Társaság működéséhez szükséges munkaerő biztosítása, valamint korszerű humán rendszerek alkalmazása a munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatása érdekében. A Biztonság fő feladata a MÁV Csoport vagyonvédelmi, tűzbiztonsági, veszélyes árufuvarozás biztonsági, gazdaságvédelmi, katasztrófavédelmi, informatikai biztonsági, személyesadat-védelmi, minősített adatvédelmi, üzleti titok védelmi, honvédelmi és polgári védelmi, valamint a hatáskörébe tartozó más védelmi, biztonsági feladatainak ellátásával a MÁV Csoportba tartozó társaságok létesítményeinek, eszközeinek, szellemi javainak megóvása. A Pénzügy fő feladata a MÁV Csoport pénzgazdálkodási, pénzügyi kockázatkezelési rendszereinek kialakítása és működtetése.

10 1798 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám A Kontrolling fő feladata a Társaság kontrolling feladatainak teljes körű ellátása, a portfolióba tartozó leányvállalatok feletti tulajdonosi kontroll biztosítása a kontrolling eszközrendszerének alkalmazásával. A Portfolió-gazdálkodás fő feladata a Társaság tulajdonát képező társasági részesedések (portfolió) kezelése. Az Ügyfélkapcsolat és értékesítés fő feladata a teljesítmények megtartása és növelése érdekében szövetségi rendszerek működtetése és együttműködési megállapodások megkötése, a pályavasúti ügyfélkapcsolati és értékesítési rendszer kialakítása, a folyamatos vevőgondozás, a hálózat-hozzáférési díjstratégia kialakítása, a pályahasználattal kapcsolatos szolgáltatások elszámolásának és az ügyfélkapcsolati rendszernek működtetése. Az Infokommunikáció fő feladata a MÁV Csoport üzleti és funkcionális folyamataihoz szükséges informatikai rendszerek működtetése, felügyelete, az új rendszerek kialakításának felügyelete, irányítása és koordinálása, valamint az alkalmazott informatikai rendszerek integrációjának megteremtése. A Vagyonkezelés és gazdálkodás fő feladata a MÁV Zrt. tulajdonában, vagyonkezelésében és kezelésében lévő vagyonelemekkel kapcsolatos gazdálkodás, a vagyonelemek teljeskörű kezelésének irányítása, a vagyonelemekkel kapcsolatos hasznosítási javaslatok kidolgozása, megvalósítása, ingatlanfejlesztési tevékenység koordinálása a MÁV Zrt. társasági fejlesztési céljainak elérése érdekében. A munkaszervezet részletes működési és szervezeti rendjét a MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata (MSZSZ) II. kötete tartalmazza. A munkaszervezet működési rendje főtevékenységi körönként: szervezeti ábra (belső munkamegosztás), szervezeti egységek főtevékenységi kör, tevékenységi kör és feladatkör szintű egységek feladat- felelősségi kör és hatásköri megoszlása. A vezetőkre vonatkozó általános rendelkezések A társaság valamennyi vezetői feladatokat ellátó munkavállalója köteles elsődlegesen a társaság stratégiai célkitűzéseinek és éves üzleti tervének megvalósulása érdekében végezni saját, valamint irányítani a vezetése alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét. Ennek keretében legfontosabb feladatai: a vezetése alatt álló szervezeti egység(ek) munkájának megszervezése, szükség szerinti szabályozása, szakmai irányítása és ellenőrzése,

11 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1799 a munkavállalók feladatainak általános és operatív meghatározása, munkaköri leírásban vagy munkaköri leírásban való rögzítése, azok kiadása és éves felülvizsgálata, az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása, a vagyon- és tűzbiztonsági szabályok betartása és betartatása, megfelelő munkamegosztás biztosítása, a feladatköréhez tartozó belső és külső tájékoztatási, valamint egyéb kapcsolattartási kötelezettségek teljesítése, az üzleti titok megőrzése, titokban tartásának biztosítása, a döntés-előkészítő adatok nyilvánosságra kerülésének megakadályozása a hatályos jogszabályok, belső szabályzatok, rendelkezések, utasítások, valamint a bizonylati fegyelem betartása és betartatása, ennek körében kiemelten a Kollektív Szerződés és a Működési és Szervezeti Szabályzat előírásainak betartása, az irányítása alá tartozó munkavállalók munkájának folyamatos ellenőrzése, minősítése, értékelése, és a munkavállalók képességeinek fejlesztése, saját szakmai tudásának folyamatos fejlesztése, vezetői beosztása megszűnésekor munkakörének a Működési és Szervezeti Szabályzatban rögzítettek szerinti átadása, a szervezeti egység tevékenységi körébe tartozó vagy eseti utasítás alapján végzendő feladatok határidőben történő hibamentes és gazdaságos elvégzése, az egyes szervezeti egységek, illetve munkavállalók között az együttműködés biztosítása, az egymásra épülő feladatok határidőben történő elvégzése érdekében a társasági érdekek maximális biztosítása mellett. az üzleti tervekben szereplő, az egyes folyamatok továbbvitele érdekében időben döntéseket hozni, hatáskör hiányában döntést előkészíteni és kezdeményezni. felel a vezetése alatt álló szervezeti egység(ek)nél felmerült (beazonosított) kockázatok kezeléséért a hatályos utasításban foglaltaknak megfelelően A Társaság valamennyi vezetői munkakört betöltő munkavállalója munkajogilag, büntetőjogilag, anyagilag felelős az előírt munkafeladatok körültekintő, megfelelő gondossággal történő elvégzéséért, intézkedéseiért, utasításaiért, ellenőrzési kötelezettségének megfelelő teljesítéséért, valamint mindazokért az intézkedésekért, amelyeket munka-, és hatáskörének megfelelően megtett, illetve megtenni elmulasztott. Anyagi felelősségének körét és mértékét az Mt. és az elnök-vezérigazgató és helyettesei, valamint az Mt (2) bekezdés hatálya alá tartozó vezetők kivételével - a Kollektív Szerződés határozza meg. Vezetői munkakör betöltésének főbb szabályai Vezetői munkakör betölthető: az erre irányuló munkaszerződés kötésével érvényes MÁV munkaszerződés módosításával határozatlan időre lehet. Határozott időre tölthető be a munkakör: a munkakör ellátására irányuló megállapodáson alapuló megbízással, kivételes esetben (elnök-vezérigazgatói engedéllyel) munkaszerződés kötésével, illetőleg hatályos munkaszerződés meghosszabbításával, módosításával. A már MÁV Zrt. munkaviszonyban álló munkavállalóval kötött megállapodásnak tartalmaznia kell a megbízás visszavonásának lehetőségét, illetőleg a megbízás időtartamának leteltét követően a munkavállaló munkajogi helyzetével kapcsolatos kérdéseket is (eredeti vagy más munkakörbe helyezés, munkaviszony megszüntetés). A munkáltatói jogkört gyakorló a vezetői munkakör betöltésére pályázatot ír ki. A megbízást a megbízó a munkavállaló előzetes, az indokokat tartalmazó és írásbeli értesítését követően vonhatja vissza. A vezetői munkakörök betöltésével kapcsolatos, illetőleg a mérlegelést igénylő ügyek döntésre való előkészítése az illetékes személyügyi tevékenységet ellátó szervek feladata. A munkakör átadás-átvétel szabályai A vezetői munkakört betöltő munkavállalók munkaviszonyuk megszűnése vagy más munkakörbe történő helyezésük esetén a munkakörüket átadás-átvételi eljárás keretében kötelesek átadni az új vezetőnek, ha a vezető felmentésével egyidejűleg új vezetőt neveztek ki, vagy bíztak meg. Amennyiben az új vezető kinevezésére vagy megbízására még nem került sor, a munkakör átadás-átvételi eljárás másik résztvevője a szolgálati felettes által meghatározott személy. A munkakör átadás-átvétel során maradéktalanul figyelembe kell venni az ügyviteli rendelkezésben foglaltakat. A munkaviszony megszűnését, illetőleg más munkakörbe helyezést tartalmazó munkáltatói intézkedésben vagy közös megegyezésben a munkakör átadásának idejére és körülményeire utalni kell. A munkakör átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, és a kinevező elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az átadás-átvételben szereplő személyeket és az eljárás időpontját, az átadott munkakörrel kapcsolatos általános jellegű tájékoztatást, az átadott konkrét ügyek és az azokban teendő intézkedések megnevezését, valamint az azokkal kapcsolatos megjegyzéseket, az átadó nyilatkozatát az átadott iratok, adathordozók és információk teljeskörűségéről, egyéb részletes adatokat, körülményeket, az átadó-átvevő aláírását.

12 1800 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám Az átadás-átvételi eljárást a vezető felmentésének hatályba lépését megelőzően be kell fejezni. A beosztott munkavállalók személyében bekövetkezett változások esetén ezeket a szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a közvetlen szolgálati felettes részére kell jóváhagyásra benyújtani. A helyettesítés szabályai A távollévő vagy az adott szerv, szervezeti egység vezetésében akadályozott vezetőt az általa megbízott munkavállaló helyettesíti. Ilyen rendelkezés hiányában a közvetlen szolgálati felettes jogosult a helyettesítő személyének írásban történő megbízással való kijelölésére. Az irányítási rendszer elemei Vezetői együttműködési fórumok A vezetők nem egyszerűen területük szakmai vezetői, hanem a vezetői team tagjai, ezért velük szemben alappal elvárható követelmény, hogy a különböző vezetői értekezletek elé kerülő témákkal kapcsolatban felelősen foglaljanak állást. Véleményalkotásuk során elsődlegesen a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport érdekeit kötelesek képviselni, és kötelesek a társasági optimum kialakítására törekedni. Állásfoglalásukban, vélemény-alkotásukban saját szakmai területük szempontjait és megközelítési módját kell érvényre juttatniuk. Kompetenciájukba nem tartozó témákban is véleményt alkothatnak, tiszteletben tartva az illetékes kollégák szakmai kompetenciáját. A munkában az együttműködés a vezérlő elv, az együttműködési fórumok tagjai nyitottak és fogadó-készek az eltérő vélemények, esetleges kritikák befogadására és megvitatására. Tiszteletben tartják mások véleményét és a döntésre rendelkezésre álló időt. A testületi vita lezárása és a vezetői döntést követően eltérő véleményt nem képviselhetnek. A Társaság vezetésének alapelve a mátrix rendszerű csapatmunka. Elnök-vezérigazgatói értekezlet A Társaság munkaszervezetét az elnök-vezérigazgató irányítja a vezérigazgató-helyettesek részvételével, döntése előkészítésébe bevonja a stratégiai jelentőségű szervezetek vezetőit. Ennek fóruma az Elnök-vezérigazgatói értekezlet, mely a Társaság legmagasabb szintű döntés-előkészítő fóruma. Az Elnök-vezérigazgatói értekezlet állandó résztvevői: elnök-vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek, üzemeltetési főigazgató, fejlesztési és beruházási főigazgató humánerőforrás igazgató, vezető jogtanácsos, biztonsági igazgató, kommunikációs igazgató, belső ellenőrzési főosztályvezető, pénzügyi igazgató, kontrolling igazgató, a menedzsment támogatás szervezet vezetője és tagjai. Az elnök-vezérigazgatói értekezlet fő feladatai a következők: A MÁV Zrt. munkaszervezet irányításának összehangolása. Stratégiai célokra vonatkozó javaslatok meghatározása. Az Igazgatósági és az elnök-vezérigazgatói döntések előkészítése, ennek keretében az eltérő vélemények és érdekek harmonizálása. A stratégia megvalósulásának értékelése. Az üzleti javaslat összeállítása, a végrehajtás értékelése illetve biztosítása. Kiemelt projektek meghatározása, egyedi irányítása. A Társaság szervezeti átalakításának irányítása. Kockázatkezelés a terv és a stratégiai célok megvalósulásánál. Az elnök-vezérigazgatói értekezletnek, mint testületnek nincs önálló döntési hatásköre. Működésére a vezetői együttműködési fórumok általános elvei az irányadók. Az értekezletet az elnök-vezérigazgató hetente hívja össze napirendek megjelölésével, az értekezletről emlékeztető készül feladatokkal és határidőkkel. Az elnökvezérigazgatói értekezlet keretein belül az elnök-vezérigazgató által hozott döntéseket a szakmai tartalom meghatározásának kiemelésével kell írásba foglalni. koordinációs eszközök Tervezési, döntési rendszer A MÁV Zrt. mint holdingközpont (MÁV Zrt. és leányvállalatok) irányítása alapvetően stratégiai jellegű, melynek része az üzleti és funkcionális stratégiai célok kialakítása, a célok megvalósítását biztosító akciók/projektek kidolgozása, a koordinált forrásallokációval megvalósuló fejlesztés-tervezés, és az üzletekre/teljesítményegységekre vonatkozó teljesítménykövetelmények tervezése. A teljesítménykövetelmények pénzügyi és nem pénzügyi (vevőkre, folyamatok hatékonyságára, a képességek és a szakmai tudás fejlesztésére irányuló) mutatókkal jellemezhetőek. A teljesítménykövetelmény-rendszer szerinti üzleti célkitűzések konkrét, számszerűsíthető tevékenységeken, programokon/pro-

13 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1801 jekteken keresztül valósulnak meg. A tervezési folyamat fókuszában ezeknek a kidolgozása áll. A csoport szintű tervezés a kontrolling rendszer része. A programok/projektek adott évre vonatkozó pénzügyi kereteit a Csoport tagok üzleti tervei tartalmazzák. Az alapvető üzleti döntéseknek jellemzően a tervezési rendszer keretében kell megszületniük. Az üzleti egységek vezetői e kereteken belül a MÁV Zrt. belső szabályzatait, normáit, politikáját betartva jellemzően önállóan dönthetnek a felelősségeikkel összefüggő kérdésekben. A tervtől eltérő, értékhatárt meghaladó vagy nagy kockázatú döntések centralizáltak. Az ilyen döntések meghozatalának időbeli kezdeményezéséért a feladat jellegének és a költségek felmerülési helyének megfelelő szervezeti egységek vezetői felelősek. Beszámoltatás rendszere A teljesítmények ellenőrzése alapvetően a csoport szinten működtetett kontrolling rendszeren keresztül valósul meg. Ezen belül megvalósul a programok (akciók/projektek) végrehajtásának kontrollja és a rövidebb időszakokra vonatkozó teljesítmények rendszeres terv/tény/várható adatok értékelése. A felelősségi egységek rendszeres értékelése, beszámoltatása kiegészül a szolgáltatások folyamatelvű értékelésével is. A standard elemzési eljárások rendszerét egyedi elemzések egészítik ki. Mindezek célja a proaktív üzleti alkalmazkodás elősegítése. A beszámolórendszer hierarchikus felépítésű, szintenként a megfelelően összegzett információkat biztosítja a vezetés és az üzletvitel számára. A beszámolórendszer integrált, hatékony informatikai rendszerre támaszkodik. A működés során érvényesül az üzleti transzparencia. A riportokban valósághű adatok és információk jelennek meg. Elkülönül és mérlegelés, döntés tárgyát képezi minden holding szinten jelentkező, közvetlen üzleti célokat nem szolgáló (ezért üzleti egységekre nem leosztható) ráfordítás. A jelentéskészítési (riporting) rendszernek minden szintre tartalmaznia kell a kitűzött célok megvalósításának kockázati faktorait, ezek konkrét kezelését feladatokkal, felelősökkel és határidőkkel. Ösztönzési rendszer alapelvei Az ösztönzési rendszernek az üzleti teljesítménycélok megvalósítására kell irányulnia. Alapvető eleme a munkakör értékén alapuló besorolás. A menedzserek érdekeltségét egyrészt az éves elvárt jövedelmezőséghez és a releváns egyéb pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatókhoz kell kötni. A teljesítmény célok kitűzésénél a csoport vagy egyén által nem befolyásolható objektív tényezőket figyelmen kívül kell hagyni. Az ösztönzés másik eleme a minden munkatársra kiterjedő egyéni teljesítmény-menedzselés kell, hogy legyen. Szolgáltatások igénybevételének alapelvei A MÁV Zrt. az alábbi szolgáltatásokat szerződéses rendszerben veszi igénybe a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-től és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-től. Beszerzési és logisztikai szolgáltatások Informatikai szolgáltatások Számviteli szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások Ügyviteli szolgáltatások Humán szolgáltatások Környezetvédelmi és munkavédelmi szolgáltatások Munkabiztonsági szolgáltatások Ingatlanüzemeltetés és bérleti szolgáltatások Ingatlangazdálkodással összefüggő szolgáltatások A MÁV Zrt. a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 6. (1) c) pontja szerint alanya lesz a Kbt.-nek. A Társaság közbeszerzési eljárásai során alapvetően közszolgáltatói szerződések megkötésére kerül sor. A fenti szolgáltatásokra vonatkozó beszerzések akkor folytathatók le közbeszerzésen kívül közvetlenül a MÁV Szolgáltató Központ Zrt.-vel és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-től való szerződéskötés mellett, ha a Kbt. kivételi köre alkalmazásának feltételei fennállnak, vagy az igénybeveendő szolgáltatások ellenértéke nem éri el a mindenkor irányadó közbeszerzési értékhatárt. A kivételi kör szabályai szerinti a beszerzések előtt vizsgálni kell, hogy az így kötött szerződések szerinti szolgáltatások megfelelnek-e az elvárt szolgáltatási szintnek, és a szolgáltatás díja nem haladja-e meg a piaci árat. A szolgáltatási szinteket minden tevékenység vonatkozásában szerződésben kell rögzíteni és évente felül kell vizsgálni. A szolgáltató a polgári jog általános szabályai és a szakma speciális szabályai szerint köteles a szolgáltatást nyújtani, különös tekintettel a vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó feltételek teljesítésére. A szerződésben a kockázatokkal arányos szerződést biztosító mellékkötelezettségeket kell kikötni azoknál a szolgáltatásoknál, amelyek közvetlenül összefüggenek a vasúti pályahálózat működtetésével, illetve az abban való közreműködést is jelentik egyben. A szolgáltatási tevékenységek költségei a külső piacról megvásárolható azonos minőségű és tartalmú szolgáltatások árát tartósan nem haladhatják meg, ellenkező esetben a szolgáltatás kapacitását le kell építeni. Ezt a lehetőséget folyamatosan felül kell vizsgálni, és értékelni. A szolgáltatást nyújtó olyan nyilvántartást köteles vezetni, mely alapján a megrendelő számára egyértelműen megállapítható a szolgáltatásért fennálló felelősség és átlátható a díjak, elszámolások megalapozottsága. A szerződéses feltételek és díjak kialakítá-

14 1802 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám sánál biztosítani kell a szolgáltató folyamatos teljesítőképességet. A MÁV Zrt-n belüli teljesítmény átadás alapelvei A MÁV Zrt. szervezeti keretei közötti megrendelő az elnök-vezérigazgató által jóváhagyott, belső elszámolási áron veszi igénybe a belső szolgáltatást, szolgáltató a társasági szabályok keretei között nem tagadhatja meg a szolgáltatás nyújtását. A megrendelt tevékenységek költségei a külső piacról megvásárolható megfelelő minőségű szolgáltatások árát tartósan nem haladhatják meg, ellenkező esetben a szolgáltatás kapacitását le kell építeni. Ezt a lehetőséget folyamatosan felül kell vizsgálni, és értékelni. A Társasági szinten jóváhagyott teljesítménytípusok, azok belső árai és elszámolási módjuk nem lehetnek a megrendelő és a szolgáltató közötti alku tárgyai. Az alku csak az igénybe vett mennyiség lehet. A szolgáltatást nyújtó olyan nyilvántartást köteles vezetni, mely alapján a megrendelő számára átlátható az elszámolások megalapozottsága. A Társaságon belül nyújtott szolgáltatások igénybevételére kötendő megállapodások A társaságon belüli teljesítmény-igénybevételre (kivéve a költségek közvetlen átterhelését) írásos megállapodásokat kell kötni. A megállapodások tartalmát és formáját a tevékenység jellegének megfelelően kell kialakítani. A megállapodásoknak az igénybe vett tevékenység önköltségén kell alapulnia. Egyedi feladatok esetében a megállapodásoknak részletesen tartalmazniuk kell a követelményeket, teljesítménykritériumokat. Az azonos típusú, nagy tömegű, összetett folyamatokat tartalmazó, valamint a nem anyagi jellegű szolgáltatásokra keretmegállapodásokat kell kötni. Keretmegállapodásokon belüli szolgáltatások egyszerűbb formában is igényelhetők, amennyiben a keretmegállapodásban a fentiek mindkét fél számára egyértelműen rögzítettek. A megállapodások megkötésére az MSZSZ vagy a vonatkozó utasítás szerint illetékes vezető jogosult. Teljesítés közbeni együttműködés, megrendelői ellenőrzés és közreműködés A belső teljesítmény átadás-átvételben megállapodó feleket felelősség terheli azért, hogy az együttműködés során a tőlük elvárható gondossággal járjanak el a megállapodás teljesítése érdekében. kapacitások lekötése, tervezés Az üzleti tervezési folyamatban biztosítani kell, hogy a tevékenységet végző szervezetek az üzleti területtel párhuzamosan tudjanak tervezni. Ennek érdekében a szolgáltató szervezetek igényelt kapacitását az adott terv időhorizontjára előzetesen kell meghatározni. A kapacitások kötelezettségvállalással járó lekötésére az éves tervezés során kerül sor, melynek során a megrendelő és a szolgáltató a társasági szinten jóváhagyott rendszer keretein belül írásos megállapodás formájában meghatározzák a szolgáltatás mennyiségét és minőségét. Vitás kérdések rendezése A tervszámok betartása mellett a belső tartalmat a felek módosíthatják. Egyoldalú felmondás esetén a kapacitás igénybe nem vételéből eredő fedezetlen költségek a megrendelőt terhelik. Az üzleti tervtől való eltérés esetében a belső teljesítményt megrendelő: - a saját rendelésállományán belül a témákat átsorolhatja, - külső kapacitások igénybevétele esetén a többletköltségeket elismeri. Teljesítménytípusonként, a meghozható intézkedésekkel összhangban (pl.: kapacitások leköthetősége, szükség esetén felszámolhatósága alapján) kell meghatározni a megállapodások kötelezettségvállalási határidejét. Ha a szolgáltató nem a megállapodásban foglaltak szerint teljesít, úgy a megrendelő jogosult az átvétel megtagadására, vagy a teljesítménydíj csökkentésére. A következményekért a felelősség a szolgáltatót terheli. Amennyiben a felek nem tudnak a vitás kérdésekben megegyezni, az illetékes főtevékenységi kör vezetők egyeztetést követően döntenek. 7. ÁLTALÁnOs MűködÉsI szabályok A munkavállalókra vonatkozó általános rendelkezések A munkavállalók a Munka Törvénykönyvében, a MÁV Zrt. Kollektív Szerződésében és munkaszerződésükben valamint egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályokban előírt jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése útján a munkaszerződésükben előírtak és ennek keretei között kiadott szóbeli munkáltatói utasítás maradéktalan végrehajtásáért felelősek. Együttműködési kötelezettségek és szabályok A Társaság munkaszervezetének munkavégzésére az általános érvényű meghatározó elv az együttműködési kötelezettség az egyes szervezetek, illetve azok vezetői és munkavállalói között. Amennyiben egyenrangú szervezeti egységek között a végrehajtást akadályozó véleményeltérés marad

15 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1803 fenn, az ügyet közös előterjesztés kíséretében az egy szinttel feljebb álló közös vezető elé kell utalni döntésre, aki e döntési jogát más vezetőre átruházhatja. A Társaságnak függetlenül attól, hogy tevékenységeit különböző, esetleg földrajzilag is differenciált szervezeti egységekben folytatja - partnereivel szemben egységes egészként kell fellépnie. Ennek a fellépésnek - bármely egységen keresztül történjen is az - a társasági és csoport érdeket kell kifejeznie. A társasági és csoport érdek előmozdítása, a társaságon belüli vezetői előírások betartása, végrehajtása az egyes szervezeti egységek részéről koordinatív, összehangolt munkát igényel. Ha az egységek olyan feladatot kapnak, illetve vállalnak, amelyet közösen kell megoldaniuk, vagy amelyek megoldásához többirányú szakértelem szükséges, azt célorientált együttműködésben, az együttműködés általános szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani. A MÁV Zrt. jelen MSZSZ-ben szabályozott tevékenységeinek együttműködő módon történő végrehajtásáért a leírásokban megnevezett vezetők a felelősek. Amennyiben felelős személy nincs megjelölve, a feladat teljesítésében érdekelt szervezeti egység vezetője, illetve az általa megbízott dolgozók a felelősek. A belső együttműködés általános szabályai a munkakapcsolatba került dolgozók kötelesek az adott feladat megoldásában öntevékenyen együttműködni és a társasági és csoport érdek maximális érvényre juttatása érdekében dolgozni, a tennivalók meghatározásában olyan megegyezésre kell törekedni, hogy az a feladat sikeres teljesítését biztosítsa, a megegyezésnek olyan időpontig kell létrejönni, amíg az a feladat végrehajtás határidejét nem veszélyezteti, az együttműködésben olyan gondossággal kell részt venni, mintha a teljes feladat saját feladat lenne, a végrehajtás során kötelesek egymásnak a munkatárs által kért információkat megadni, illetve minden olyan információt kérés nélkül is átadni, ami a munkatárs munkáját segítheti, az együttműködés során kötött szóbeli megállapodásoknak egyenértékűeknek kell lenni az írásban rögzítettekkel, a közösen hozott határozatokat úgy kell végrehajtani, mintha az közös vezetői utasítás lenne, amennyiben a végrehajtásban akadályok merülnek fel, kötelesek erről egymást tájékoztatni, új megállapodást kötni és azt az előzőekben rögzített szabályok szerint végrehajtani, amennyiben az együttműködésre kötelezettek nem tudnak megegyezni, akkor döntésért a közös felső vezetőhöz kell fordulni. összeférhetetlenség Döntési hatáskörrel vagy szerződéskötési jogosultsággal felruházott valamennyi munkavállaló köteles bejelenteni saját és közeli hozzátartozójának gazdasági érdekeltségeit. (tulajdonosi érdekeltség gazdasági társaságban, vezető tisztségviselés gazdasági társaságban vagy egyéb jogi személyben) A munkavállaló nem vehet részt olyan döntés meghozatalában vagy szerződés megkötésében, mely döntés vagy szerződés alapján közeli hozzátartozója, vagy gazdasági érdekkörébe tartozó jogi személy válik a Társasággal szemben jogosulttá. Az összeférhetetlenségre vonatkozó részletes szabályokat elnök-vezérigazgatói utasítás tartalmazza. Az üzleti titok és a belső használatú (nem nyilvános) adatok védelme A Társaság valamennyi munkavállalója köteles a tudomására jutott üzleti titkokat, azaz a Társaság gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tényt, információt vagy egyéb adatot, valamint a belőlük álló olyan összeállítást, megőrizni, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a Társaság jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A munkavállaló köteles a titok birtokban tartása érdekében az elvárható intézkedéseket megtenni. Ezen túlmenően, a Társaság feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatot a munkavállaló engedély nélkül nem hozhatja nyilvánosságra. Nem közölhet illetéktelen személynek egyéb olyan adatot, amely munkaköre betöltésével öszszefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a Társaságra vagy más személyre hátrányos következményekkel járna, illetve üzleti jó hírnevét sértheti. Az üzleti titok és belső használatra készült dokumentumok védelmére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a közérdekű adatok közzétételével, nyilvánosságára hozásával kapcsolatos előírásokat elnök-vezérigazgatói utasítások tartalmazzák. A közadatok A Társaságnál kezelt közadatok közzététele a vonatkozó belső utasítás (közzétételi szabályzat) szerint történik.

16 1804 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám Működési és szervezeti szabályzat II. kötet A munkaszervezet működési rendje

17 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1805 Valamennyi szervezet felelőssége és hatásköre Tervezés Feladatkörébe tartozó tevékenységek megtervezése, lebontása saját szervezetre, valamint a tevékenység tervezéséhez kapcsolódó költségterv és létszámterv kialakítása. Tevékenység tervezéséhez szükséges és a feladatkörébe tartozó politikák, szabályzatok, technológiák, utasítások kidolgozása, naprakészségének biztosítása. Az üzleti tervben előírtak lebontása szervezeti szintre A hatékony költséggazdálkodás, a költségkeretek tervezése A tevékenységéhez kapcsolódó belső szolgáltatási igények meghatározása. Működtetés A jogszabályok és a MÁV Zrt. belső szabályai szerinti működésének biztosítása. Tevékenységhez kapcsolódó hazai és nemzetközi normák, szabályrendszerek változásának és átalakulásának követése, és az ezekből adódó lehetőségek beazonosítása és csoportszintű érvényesítésének kezdeményezése. A tevékenységi körébe tartozó feladatok megfelelő szakmai színvonalon és határidőre történő ellátása. Az általa irányított rendszerek, folyamatok kidolgozása, bevezetése, hatékony működtetése, folyamatos fejlesztése. A területére előírt teljesítménymutatók, teljesítménykövetelmények így különösen az eredményesség, hatékonyság és minőségi megfelelés teljesítése, a költségkeretek és a létszámtervek betartása és betartatása. Rendelkezésre álló erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás. A szervezeti egység eredményes gazdálkodása. Az általa szolgáltatott információk, adatok, javaslatok szakmai megalapozottsága, valódisága, megfelelősége és határidőre történő teljesítése, valamint tevékenysége ellátásához szükséges adatkérés. Szakmai körébe tartozó akciók teljesítése. Tevékenységének fejlesztését célzó projektek kezdeményezése, jóváhagyott projektek határidőre, megfelelő minőségben, pénzügyi keretek betartásával való menedzselése, megvalósítása. Tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek szakszerű és pontos működtetése. Szakterületére vonatkozóan döntés-előkészítő javaslatok kidolgozása, előterjesztése. Etikai normák betartása és betartatása. Az irányítása alá tartozó egységek összehangolt működésének biztosítása. Ellenőrzés A teljesítménykövetelményeknek való megfelelés és a szabályzatok, utasítások betartásának ellenőrzése. Minőségbiztosítási tevékenység végzése. A hatáskörébe tartozó tevékenységek, szervezetek munkájának szakmai szabályozása, irányítása, felügyelete és ellenőrzése. Az alárendelt szervezetek gazdálkodásának ellenőrzése, felügyelete. Felelősségi körébe tartozó szerződések teljesítésének ellenőrzése Képviselet Szakterület képviselete a feladatkörébe tartozó területeken. Szakmai állásfoglalások, vélemények kialakítása. Külső és belső kapcsolattartás és együttműködés. Elnök-vezérigazgató A Társaság Elnök-vezérigazgatójának feladata annak biztosítása, hogy a Társaság tevékenysége a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint az alapítói és igazgatósági határozatoknak megfeleljen. 1. Irányítja a MÁV Zrt. munkaszervezetét és a döntés-hozatali fórumok segítségével meghatározza a MÁV Csoport működésének irányait. 2. Irányítja a társaság csoportstratégiájának kialakítását, döntés-előkészítő javaslatot dolgoz ki a társaság csoportstratégiai koncepciójára. 3. Irányítja a társaság csoportstratégiájában rögzített kiemelt akciók végrehajtását. 4. Részt vesz a társaság stratégiájában meghatározott kiemelt akciók irányításában. 5. Javaslatot tesz az Igazgatóságnak a társaság munkaszervezetére és a Működési és Szervezeti Szabályzatára és a MÁV Csoport működésének alapdokumentumaira. 6. Az Igazgatóság által meghatározott keretek között meghatározza a munkaszervezet és az egyes szervezeti egységek létszám- és bérgazdálkodásának alapelveit. 7. Munkáltatói jogot gyakorol az általa közvetlenül irányított szervezetek vezetői felett. 8. Irányítja és felügyeli a társaság állami költségvetéshez kapcsolódó tevékenységét. 9. Képviseli a társaságot az Alapító, a hatóságok, önkormányzatok, az ügyfelek, az érdekképviseleti-, valamint más szakmai- és társadalmi szervek előtt. 10. Rendszeresen tájékoztatja az Igazgatóságot a Társaság működéséről, az általa elvégzett feladatokról, gondoskodik mindazon kérdések előterjesztéséről, időszerű beszámolók, jelentések, döntési javaslatok amelyekben a hatáskör az Igazgatóságot illeti. 11. Gondoskodik arról, hogy az Alapító illetve az Igazgatóság határozatainak végrehajtása időben és teljes körűen megtörténjen. 12. Az Elnök-vezérigazgató a tevékenységéről az Igazgatóságnak rendszeresen beszámol. 1. Felelős az Alapító és az Igazgatóság vonatkozó döntéseinek előkészítéséért és végrehajtásáért.

18 1806 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 1. Az Alapító Okiratban, a Működési és Szervezeti Szabályzat I. kötetében és a DHL-ben meghatározott hatáskör. 2. Dönt az irányítása alá tartozó szervezetek részletes működési és szervezeti rendjéről. 3. Jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Működési és Szervezeti Szabályzat keretei között a társaság munkavállalóira átruházni. 4. Jogosult a társaság üzleti és funkcionális folyamatait szabályozó normatív utasítások kiadására. 5. Önállóan jogosult a társaság cégjegyzésére. 6. A MÁV Csoport irányítása az MSZSZ és DHL-ben meghatározott szabályok mentén. Menedzsment támogatás A szervezet célja: Az Elnök-vezérigazgató és az Igazgatóság munkájának támogatása. MÁV Zrt. és a kormányzat különböző egységei közötti kapcsolat proaktív menedzseléséhez szükséges előkészítő és koordináló feladatok ellátása. A döntések előkészítésének és végrehajtásuk kontrolljának biztosítása. 1. Az Elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozó rövid-, közép- és hosszú távú döntések előkészítésében való részvétel. 2. Támogatja a társaság csoportstratégiája kialakítását, illetve a csoportstratégiában rögzített kiemelt akciók végrehajtását. 3. Az Alapító döntését igénylő előterjesztések benyújtása az Alapítóhoz. 4. Az Alapítói határozatok nyilvántartása, az Alapítói határozatok és határozat-tervezetek Igazgatóság tagjai, a Felügyelő Bizottság, a Jogi igazgatóság és a határozattal érintett szervezeti egység részére történő megküldése, valamint a határozatok végrehajtásának figyelemmel kísérése. 5. A Társaság Igazgatósága, az Alapító, a Könyvvizsgáló, a Felügyelő Bizottság és a munkaszervezet, valamint az Igazgatóság és külső szervek közötti kapcsolatrendszer összehangolása, működtetése. 6. Az Elnök-vezérigazgató és az Igazgatóság tagjainak sajtó- és tájékoztatási tevékenységével összefüggő feladataik előkészítése, koordinálása. 7. Egyezteti az Igazgatóság elnökének nemzetközi tevékenységét. 8. Az Elnök-vezérigazgató által tartott megbeszélések szakmai megszervezése, az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzése. 9. A társaság tevékenységét érintő miniszteri döntések, FB határozatok, az Elnök-vezérigazgatóhoz érkező és onnan kimenő posta kezelése, a feladatfigyelési, vezetői elfoglaltsági rendszer figyelemmel kísérése, működtetése. 10. Az Elnök-vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek képviselete az általuk meghatározott ügyekben és szervezetekben. 11. A MÁV Zrt. tevékenységéhez kapcsolódó alapítványok, egyesületek támogatási rendszer működésének felügyelete. 12. Közreműködés az Elnök-vezérigazgató társadalmi kapcsolatainak ápolásában. 13. Az Elnök-vezérigazgató információs igényeinek munkaszervezet felé történő továbbítása, és a tájékoztatás megadása. 14. Társasági szintű tárgykörben, illetve az Elnök-vezérigazgató személyében történő kapcsolattartás Minisztériummal, alapítói jogokat gyakorlóval. 15. Az előkészítő munka szakmaközi összehangolása, a döntésre előkészített előterjesztések elemzése, véleményezése, javaslattétel, a döntések végrehajtásának figyelemmel kísérése, intézkedések kezdeményezése a végrehajtás megvalósulása érdekében. 16. Támogatja a döntési folyamatokat a tartalmi követelmények meghatározásával. 17. Közreműködik az Elnök-vezérigazgató és a Társaság Igazgatósága megalapozott döntéshozatalában, így különösen Az Elnök-vezérigazgatói Értekezletek és a Társaság Igazgatósága üléseinek előkészítésével kapcsolatos adminisztratív összehangoló tevékenység végzése. Az Elnök-vezérigazgatói Értekezlet és a Társaság Igazgatósága munkafeltételeinek folyamatos biztosítása (tárgyi és műszaki feltételek). Az Igazgatósági tagok információs igényeinek munkaszervezet felé történő továbbítása, és a tájékoztatás tagok felé való eljuttatása. Az Elnök-vezérigazgatói Értekezletre és a Társaság Igazgatósága ülésére szóló, napirendet tartalmazó meghívó és a napirendi pontokhoz kapcsolódó dokumentumok elkészítésének koordinálása. Az Igazgatósági ülések jegyzőkönyv-vezetési feladatainak ellátása, az Elnök-vezérigazgatói Értekezletről és az Igazgatósági ülésekről készült hangfelvételek őrzése, selejtezése. Az Igazgatóság üléseiről készített jegyzőkönyvek, határozatok nyilvántartása, és közzététele az Igazgatóság Ügyrendjében meghatározottak szerint. 18. Az Igazgatóság tagjai díjazásával összefüggő operatív feladatok ellátása. 19. Az Elnök-vezérigazgató és a Társaság Igazgatósága előterjesztéseinek / tájékoztatóinak és határozatainak nyilvántartása és közzététele. 20. Az Elnök-vezérigazgató és a Társaság Igazgatósága döntési hatáskörébe tartozó előterjesztések folyamatának felügyelete. 21. Beszámoló készítése az Elnök-vezérigazgatói és az Igazgatósági határozatok végrehajtásáról. 22. A MÁV Zrt. szerződéseken elhelyezett bélyegző lenyomatának és a MÁV Zrt. részéről aláírók személyének a nyilvántartás adataival való összevetése.

19 17. szám A MÁV Zrt. Értesítője Az általa előkészített megállapodások megfelelőségéért, minőségéért. 2. A MÁV Zrt. szerződéseken elhelyezett bélyegző lenyomatának és a MÁV Zrt. részéről aláírók személyének a nyilvántartás adataival való összevetéséért. 1. A tevékenységi körébe tartozó szerződések előkészítése. 2. Az Alapító, az Igazgatóság és az Elnök-vezérigazgató hatáskörébe tartozó ügyekben adatkérés és beszámoltatás a társaság bármely szervezeti egységétől. Belső ellenőrzési főosztály A szervezet célja: A menedzsment és a vezető testületek támogatása a Társaság stratégiai céljainak megvalósításában, a szervezet működésének fejlesztésében és eredményességének növelésében. Független, tárgyilagos és bizonyosságot adó ellenőrző és tanácsadó tevékenysége során, a szervezet hiányosságainak-, a folyamatok működési zavarainak-, valamint a munkatársak által elkövetett hibák feltárásával a társaság öntanuló képességének fontos eleme, és így a fejlődőképesség egyik pillére. 1. A belső ellenőrzési tevékenység irányelveinek-, prioritásainak megfogalmazása, döntésre előkészítése összhangban a tulajdonosi jogokat gyakorló által megfogalmazott elvárásokkal. 2. A belső ellenőrzési tulajdonosi követelményeket figyelembevevő stratégia kidolgozása, döntésre előkészítése. 3. A Társaság belső ellenőrzési rendszerének kialakítására-, szabályozására javaslatok kidolgozása. 4. A belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó eljárások kidolgozása, módszertanának, folyamatos fejlesztése, karbantartása, javítása. 5. Az ellenőrzési tervek kockázatelemzésen alapuló elkészítése, döntésre előterjesztése. 6. Az ellenőrzési tervben szereplő, a tulajdonosi jogokat gyakorló, a társaság menedzsmentje, vezető testületei és a Megfelelőségi Bizottság által kezdeményezett vizsgálatok szervezése és végrehajtása, a társasági szintű etikai elvek betartásának ellenőrzése a Társaság szakmai, szakfelügyeleti ellenőrzéseit végzők bevonásával. 7. A társaság kockázatkezelési rendszerének rendszeres értékelése. 8. A belső ellenőrzési vizsgálatok tapasztalatainak hasznosítására javaslatok megfogalmazása. 9. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetését szolgáló döntések végrehajtásának ellenőrzése. 10. A megfogalmazott szabályoktól, normáktól eltérő magatartás észlelése esetén vizsgálat kezdeményezése. 11. A Társaság Etikai Kódexnek megfelelő működés megerősítése. 12. Az etikai bejelentő- és támogató rendszer működtetése. 13. Közreműködés az összeférhetetlenségi nyilatkozatok vizsgálatának lefolytatásában. 14. Rendszeres beszámolás a társaság menedzsmentje és a Felügyelő Bizottság részére a belső ellenőrzési tevékenység célkitűzéseiről, hatásköréről, a szervezet feladatairól és a terv végrehajtásának állapotáról, a feltárt jelentős kockázati tényezőkről és kontrollkérdésekről, a vállalatirányítással kapcsolatos témákról, a javasolt intézkedésekről és azok alapján hozott határozatok végrehajtásáról. 15. Részvétel a hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában. 1. Az ellenőrzési feladattervek jóváhagyásra történő előterjesztéséért, a végrehajtás forrásigényének, a források korlátozottsága hatásának bemutatásáért. 2. A tulajdonosi jogokat gyakorló, a társaság menedzsmentje, vezető testületei és a Megfelelőségi Bizottság által kezdeményezett vizsgálatok végrehajtásáért, a megállapítások helytállóságáért, a jelentős problémák jelentéséért, ezek megoldását célzó javaslatok előterjesztéséért. 3. A vizsgálati megállapítások és a javaslatok alapján hozott határozatok kommunikálásáért, a határozatok végrehajtásának nyomon követéséért. 4. A társasági szintű etikai elvek betartásának ellenőrzéséért. 5. A Megfelelőségi Bizottság munkájában és az etikai bejelentő és támogató rendszer működtetésében való részvétel minőségéért. 1. A szervezet ellenőrzési hatásköre kiterjed a Társaság szervezeti egységeire, munkafolyamataira, projektjeire, és a portfóliójába tartozó gazdasági társaságokra. 2. A vizsgálatok módszertanának meghatározása. A vizsgálati programok elkészítése, kiadása, egyeztetése az érintett szervezetekkel és az ellenőrzések lefolytatása a Társaság valamennyi szervezeti egységénél és a portfóliójába tartozó gazdasági társaságoknál. 3. Betekintés az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó dokumentumokba. 4. A vizsgált témakörhöz kapcsolódó dokumentumok ellenőrzése, valamint a vonatkozó eljárásrendnek megfelelő ellenőrzési módszertan szerinti felhasználása. 5. A vizsgálati jelentések, megállapítások és javaslatok egyeztetése az érintett szervezetekkel, előterjesztése a felső vezetés felé.

20 1808 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 6. A megállapítások és határozatok kommunikálása a felelős szervezeti egységek és - szükség szerint más közreműködő szervezetek felé. 7. Megfigyelőként részvétel a szervezet- és működésfejlesztési projektek értekezletein, betekintés a projektek dokumentumaiba, tanácsadói szintű javaslattétel a projektszponzor részére. budapest régió ellenőrzési központ 1. Közreműködés a belső ellenőrzési tevékenység irányelveinek-, prioritásainak megfogalmazásában, döntésre előkészítésében. 2. Részvétel a belső ellenőrzési stratégia kidolgozásában, döntésre előkészítésében. 3. Javaslatok kidolgozása a Társaság belső ellenőrzési rendszerének kialakítására, szabályozására. 4. Javaslattétel a Belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervének összeállításához az erőforrás igény egyidejű meghatározásával. 5. Az ellenőrzési tervben szereplő, a tulajdonosi jogokat gyakorló, a társaság menedzsmentje, vezető testületei és a Megfelelőségi Bizottság által kezdeményezett vizsgálatok audit standardok és a modern, informatikai ellenőrzési technikák alkalmazásával történő végrehajtása a Társaság szervezeti egységeinél és külön felhatalmazás alapján a társaság portfóliójába tartozó társaságoknál. 6. Működési területét érintően regionális belső ellenőrzési vizsgálatok végzése. 7. A Társaság szervezeti egységeinél és a külön felhatalmazás alapján a társaság portfoliójába tartozó társaságoknál végrehajtott vizsgálatok megállapításainak, javaslatainak, az ezeket tartalmazó jelentések, előterjesztések minőségének, megalapozottságának ellenőrzése, minőségbiztosítása szervezeti szinten. 8. A belső ellenőrzési vizsgálatok tapasztalatainak hasznosítására javaslatok megfogalmazása. 9. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetését szolgáló döntések végrehajtásának ellenőrzése. 10. Az elvégzett vizsgálatok alapján hozott vezetői határozatok, döntések területi szintű monitoringja. Az ellenőrzési javaslatok hasznosulásának figyelemmel kísérése, szükség esetén újabb vizsgálatok, utóellenőrzések kezdeményezése, végrehajtása. 11. Az ellenőrzési munkafolyamatok területi kontrollálása, a vizsgálati megállapítások, következtetések és javaslatok minőségének, megalapozottságának, ellenőrzése. 12. Kapcsolattartás a szervezeti egységekkel, végrehajtási egységeivel, részvétel a Társaság területi koordinációs értekezleteken. 1. A végrehajtott vizsgálatok megállapításainak, javaslatainak, az ezeket tartalmazó jelentések, előterjesztések minőségének, megalapozottságának szervezeti szinten történő ellenőrzéséért, minőségbiztosításáért. 2. A hatáskörébe tartozó szakmai területeken a jelentős kockázatok feltárásáért, a középtávú és éves tervekben az ellenőrzési kockázatok figyelembevételével a szervezet hatáskörébe tartozó szakmai területek ellenőrzési lefedettségének biztosításáért. 3. Az ellenőrzési megállapítások, javaslatok realizálásának nyomon követéséért, nem megfelelősség esetén intézkedések kezdeményezéséért. 1. A szervezet ellenőrzési hatásköre kiterjed a Társaság szervezeti egységeire, munkafolyamataira, projektjeire és külön felhatalmazás alapján a portfóliójába tartozó gazdasági társaságokra. 2. A vizsgált témakörhöz kapcsolódó dokumentumok ellenőrzése és az Általános Ellenőrzési Utasítás, valamint a vonatkozó eljárásrendnek megfelelő ellenőrzési módszertan szerinti felhasználása. 3. Vizsgálati megállapítások alapján javaslattétel a hiányosságok megszüntetésére, az elvégzett saját területi vizsgálatok eredményeinek egyeztetése az ellenőrzött szervezetekkel, területi központokkal, a hozott intézkedések nyomon követése. nyugat- és kelet-magyarországi régió ellenőrzési központ 1. Javaslattétel a Belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervének összeállításához az erőforrás igény egyidejű meghatározásával. 2. Az ellenőrzési tervben szereplő-, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló, a társaság menedzsmentje, vezető testületei és a Megfelelőségi Bizottság által kezdeményezett vizsgálatok audit standardok és a modern, informatikai ellenőrzési technikák alkalmazásával történő végrehajtása a Társaság szervezeti egységeinél és külön felhatalmazás alapján a portfóliójába tartozó társaságoknál. 3. Működési területét érintően regionális belső ellenőrzési vizsgálatok végzése.