szerepe az autofágiában
|
|
- Henrik Székely
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A doktori értekezés tézisei A Dro ophila Atg gének vizsgálata: a F P 00/Atg17 szerepe az autofágiában Készítette: Kárpáti Manuéla Témavezető: Dr. Juhász Gábor, PhD tudományos főmunkatárs ELTE, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Biológia Doktori Iskola, Molekuláris Se - és Neurobiológia P m k Iskola vezetője: Dr. Erdei Anna Programvezető: Dr. Sass Miklós Eötvös L ránd Tudományegyetem Természettudományi K Biológia Intézet Bud e, 24.
2 BEVEZETÉS Az autofágia, azaz sejtes önemésztés minden eukarióta sejtben megfigyelhető, fontos önmegújító folyamat. Fő feladata a sejt saját anyagainak lebontása, hogy azok alapanyagot és energiát szolgáltassanak a felépítő folyamatoknak (De Duve 1967). Morfológia alapján három fő fajtáját különböztetjük meg, a továbbiakban a legismertebb, legjobban leírt formájáról, a makroautofágiáról (továbbiakban csak autofágia) lesz szó (Mizushima, Levine és mtsai 2008). Az autofágia első lépéseként létrejön egy kettős membránnal határolt fagofór (izoláló membrán), mely körbeöleli a citoplazma egy részletét. A membrán záródásával jön létre az autofagoszóma, mely egy lizoszómával egyesülve alkotja a lebontó organellumot, az autolizoszómát (1. ábra). Az autofágia alapszinten minden sejtben működik, ezt nevezzük bazális autofágiának. Különböző fejlődési folyamatokban azonban nagymértékben aktiválódik, segít a nagytömegű szövetek, sejtek lebontásában, ez a fejlődési autofágia. A sejtet érő tápanyag- vagy energiahiányos állapotban (például éhezés vagy hipoxia hatására) is beindul az önemésztés, hogy fenntartsa a legfontosabb sejttani funkciókat az időlegesen visszaszorítható folyamatok kárára. Ezt nevezzük stressz-indukált autofágiának. Az autofágiát olyan sejtélettani folyamatokban írták le, mint az öröklött és szerzett immunitás vagy az öregedés, illetve szerepet játszik számos betegség patomechanizmusában is, mint például a különböző neurodegenerációs, tumoros megbetegedések, miopátiák (Reggiori és Klionsky 2002, Mizushima, Levine és mtsai 2008, Yang és Klionsky 2010, Devenish és Klionsky 2012, Jiang és Mizushima 2014). Ezekben a folyamatokban sokszor az autofágia túl- vagy alulműködése okozza vagy támogatja az adott betegséget. Ebből a rövid felsorolásból is látható, hogy az autofágia sejttani szerepe igen sokrétű, így a folyamat jobb megismerése fontos és szükséges. Az autofágia génjeit és molekuláris mechanizmusát először élesztőben írták le, de a folyamat konzerváltsága miatt a legtöbb Atg (autofágia) gén illetve homológjaik ugyanúgy megtalálhatóak az emlősökben és az ecetmuslicában (Itakura és Mizushima 2010, Devenish és Klionsky 2012). A folyamat hat fő lépése a következő (1. ábra): 1.: iniciáció; 2.: az izoláló membrán/fagofór kialakulása (nukleáció); 3.: az izoláló membrán érése és az autofagoszóma kialakulása; 4.: kapcsolódás és fúzió lizoszómával; 5.: savasodás; 6.: reciklizáció. A hat lépést specifikus fehérjekomplexek vezénylik (1. ábra). Az autofágia igen finoman szabályozott. Fő regulátora a TOR (target of rapamycin) szerintreonin kináz, mely a sejtek fő tápanyag- és energiaszenzora. Mivel feladata a sejtnövekedés és -osztódás indukálása, ezért az autofágiára gátló hatást fejt ki az Atg1 kináz komplexen keresztül (Hosokawa, Hara és mtsai 2009, Yang, Rudge és mtsai 2013). 2
3 Az autofágia iniciációjáért felelős komplex tagja a FIP200 (FAK family interacting protein of 200 kda) fehérje is, amely emlősökben egy nagyméretű, főként állvány (scaffold) feladatot lát el (Ganley, Lam du és mtsai 2009, Hosokawa, Hara és mtsai 2009, Mizushima 2010). Számos sejtélettani folyamatban játszik szerepet, a sejtnövekedés, a sejtosztódás, a túlélés és a migráció kapcsán is leírták. Az autofágiában először az ULK1/2 (emlős Atg1) fehérjékkel hozták kapcsolatba, azonban mára bebizonyosodott, hogy a komplex másik tagjához, az Atg13 fehérjéhez is kapcsolódik. Emlősökben az indukciós ULK1/2 komplex mind éheztetett, mind jól táplált állapotban összeszerelődött formában van jelen. Tápanyagdús körülmények között a TOR fehérje direkt köti a komplexet, míg éheztetés hatására a kötés, ily módon gátlás is megszűnik, az ULK1/2 kináz komplex képes autofágiát indukálni. A folyamat első lépése az Atg13 fehérje foszforilációs állapotának megváltozása, melyben a két kináz, az ULK1/2 és a TOR játszik szerepet (Chang és Neufeld 2009, Hosokawa, Hara és mtsai 2009, Jung, Jun és mtsai 2009). Összehasonlításképpen az élesztő Atg1 komplex az Atg13 és Atg17, valamint Atg29 és Atg31 fehérjékből áll. A komplex csak az indukciós jel hatására szerelődik össze. Ebben fontos lépés a TOR által foszforilált Atg13 szinte teljes defoszforilációja. Érdekes különbség a két fajban továbbá, hogy az Atg17 és a FIP200 fehérje között evolúciós leszármazás nincsen, csupán feladatukban egyeznek meg, tehát funkcionális analógnak tekinthetőek. Az általunk vizsgált Drosophila CG1347 jelű fehérje az összehasonlítások alapján az emlős FIP200 ortológja, így a továbbiakban FIP200-nak nevezzük (Kim, Park és mtsai 2013). Kísérleteink modellállata a Drosophila melanogaster, azaz az ecetmuslica. Ez a faj régóta a genetikai kutatások fő tárgya: gyors életciklusa, könnyű tarthatósága és szaporítása mellett számos genetikai és sejtbiológiai vizsgálómódszer teszi kiváló modellé. A muslica különösen alkalmas az önemésztés kutatására, hiszen nemcsak éheztetéssel indukálhatunk benne autofágiát, hanem teljes átalakulása során normálisan is megfigyelhető benne nagymértékű fejlődési autofágia (Baehrecke 2003, Denton, Shravage és mtsai 2009, McPhee és Baehrecke 2009). A kísérletekhez használtunk Drosophila haemocita sejttenyészetet is. Az itt kapott eredményeinket in vivo, teljes Drosophilában is igazolni tudtuk. 1. ábra: Az autofágia főbb lépései és a folyamatban szerepet játszó komplexek (Nagy Péter ábrája) 3
4 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Molekuláris klónozás és embrió injektálás A FIP200 fehérje funkciójának és lokalizációjának vizsgálatára UAS promóter kontrollálta FIP200-GFP fúziós fehérjét kifejező transzgénikus legyeket hoztunk létre. Poliklonális ellenanyagok létrehozása Az autofág folyamatok és fehérjelokalizációk vizsgálatához létrehoztunk poliklonális endogén anti-fip200, anti-atg1, anti-atg13, anti-atg8a és anti-tor patkány és/vagy nyúl ellenanyagokat. Immuncitokémia A létrehozott új ellenanyagokkal sikerült a Drosophila zsírtest- és bélszövetben az endogén Atg fehérjéket indirekt immunfluoreszcencia révén jelölni. Fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatok Az autofág folyamatok vizsgálatára számos módszer elérhető, legklasszikusabb a sejten belüli struktúrák megfigyelése transzmissziós elektronmikroszkópiával. Ezen kívül számos fluoreszcensen jelölt fehérje és festék elérhető, melyekkel a preparált és előkészített Drosophila zsírtest- és bélmintákban kimutatható az önemésztés. Immunprecipitáció Az indukciós komplexben meglevő fehérjeinterakciók kimutatására immunprecipitációt használtunk. A kísérletet mind sejttenyészeti, mind teljes állatból nyert mintákon megismételtük és feltérképeztük a FIP200-Atg13-Atg1-Atg101 fehérjék közötti kapcsolatot. Western blot A fehérjék mennyiségének, illetve mobilitásának meghatározására számos Western blot kísérletet hajtottunk végre. Az anti-atg1 ellenanyag sajnos nem, de az anti-atg13 ellenanyag kiválóan alkalmas a fehérje foszforilációs szintjének vizsgálatára. Statisztika A mikroszkópos képeket és a Western blot kísérletek eredményeit ImageJ programmal értékeltük, majd a kontroll és mutáns minták szignifikanciaértékét meghatároztuk. 4
5 EREDMÉNYEK A Drosophila CG1347 jelű gén termékét az emlős FIP200 fehérje homológjaként azonosítottuk. A fehérje funkciójának vizsgálatához FIP200-/- nullmutáns állatokat, FIP200-GFP fúziós fehérjét expresszáló transzgén legyeket, és az endogén FIP200 fehérje elleni poliklonális ellenanyagot hoztunk létre. Genetikai mozaik állatokban és teljes zsírtesten is megmutattuk, hogy a FIP200-/- mutáns illetve a FIP200-géncsendesített állatokban sérül az indukált autofágia. A kimutatáshoz számos autofág markert, LTR (LysoTracker Red) savas sejtalkotókat jelölő festéket, valamint mcherry-atg8a fúziós fehérjét és anti-atg8a jelölést használtunk. A FIP200 mutáns sejtekben semmilyen autofág struktúrát nem találtunk. Elektronmikroszkóppal megvizsgáltuk az éheztetett FIP200-/- és a kontroll állatok zsírtestét. A kontrollal ellentétben, mely nagy számban tartalmazott mind autofago-, mind autolizoszómákat, a FIP200 mutáns állatokban nem láttunk ilyeneket. Western blottos és fénymikroszkópos felvételekkel kimutattuk, hogy a FIP200-/- sejtekben felhalmozódott az autofágia szelektív szubsztrát fehérjéje, a p62. A p62 felhalmozódása a lebontás hiányára utal. Episztázis analízist végeztünk a FIP200-Atg1 hierarchia felállítására. FIP200- géncsendesített állatokban nem alakultak ki mcherry-atg1-pozitív struktúrák. Ha viszont FIP200-/- háttéren túltermeltetjük az Atg1 fehérjét, indukálódik az autofágia, tehát az Atg1 downstream helyezkedik el a FIP200-tól. Megvizsgáltuk a FIP200 fehérje elvesztésének hatását a fejlődési autofágiára, illetve a muslicák teljes átalakulására is. FIP200-/- állatokban nem tapasztalható fejlődési autofágia. Az ilyenkor a kontrollban lebomló lárvális szövetek, mint a középbél és a nyálmirigy, a mutánsokban még késői báb korban is megfigyelhetők, tehát a FIP200 hiánya gátolja a fejlődési autofágiát is. Elektronmikroszkópos módszerekkel megvizsgáltuk a FIP200-/- mutáns állatok idegsejtjeit, melyekben (hasonlóan a többi Atg mutánshoz) membránnal nem határolt fehérjeaggregátumok alakultak ki. A különböző autofág fehérjék és a FIP200 lokalizációjának vizsgálatát is elvégeztük. Mind a fúziós riporter, mind pedig az endogén FIP200 kolokalizált az ismert PAS 5
6 markerekkel, tehát az autofágia legkorábbi lépéseiben szerepel. A fehérje nagymértékben kolokalizált a sejtekben megfigyelhető p62 aggregátumokkal is. Érdekes, hogy a FIP200 fehérje apró citoplazmás granulumokban helyezkedik el, mely struktúrák a lizoszómák mellett helyezkednek el. A FIP200 fehérje túltermeltetésének hatására már jól táplált állatokban is megjelentek a különböző autofág struktúrák, köztük a legkorábbiak is. Ezekben a sejtekben az indukálódott autofágia Atg1 fehérje hiányában nem alakul ki, tehát a FIP200 indukciós hatása ennek a fehérjének a jelenlététől függ. Immunprecipitációs kísérleteket végeztünk, hogy megmutassuk, hogy a FIP200 fehérje az Atg1 kináz komplex tagja. Mind sejttenyészeten, mind állatokban sikerült kimutatnunk kapcsolatot az Atg1, az Atg13, az Atg101 és a FIP200 fehérje között. Feltérképeztük az Atg1-Atg13, valamint az Atg13-FIP200 kötésért felelős Atg13 régiókat. A fehérjét három darabra osztottuk. Eredményeinkből az látszik, hogy az Atg1 interakcióhoz elég az Atg13 C-terminális része, míg a FIP200 kötéshez a fehérje második kétharmadára van szükség. Az Atg13 fehérjeinterakciók vizsgálatakor megfigyeltük, hogy a fehérje Atg1-el kölcsönható régióját is tartalmazó minták alacsonyabb mobilitású formákat is tartalmaznak. Foszfatáz kezeléssel, valamint különböző autofágia gátló és indukáló fehérjékkel bebizonyítottuk, hogy ezek a formák különböző foszforilációs állapotokat rejtenek. Jól táplált állatokban is megfigyelhető kis mennyiségű lassabban migráló Atg13, autofágia indukciójakor azonban ugrásszerűen megnő az alacsonyabb mobilitású, hiperfoszforilált formák mennyisége. A FIP200 fehérje hatását is megvizsgáltuk az Atg13 foszforilációs szintjére. Azt tapasztaltuk, hogy FIP200 hiányában az Atg13 hiperfoszforilált formája az alapszint alá csökken. FIP200 túltermeltetése esetén azonban a táplálékellátottságtól függetlenül nagymértékben megnő a hiperfoszforilált Atg13. FIP200 túltermeltetése mellett domináns negatív, tehát foszforilációra képtelen Atg1[DN] fehérjét is termeltettünk a sejtekben. Ekkor az Atg13 foszforilációjának szintje a kontroll értékre csökkent vissza, tehát a FIP200 az Atg1 fehérjén keresztül fejti ki hatását az Atg13-ra. 6
7 TÉZISEK 1. A Drosophila CG1347 az emlős FIP200 ortológja. 2. FIP200 hiányában nem működik a bazális és az indukált autofágia, már a legkorábbi autofág struktúrák sem jelennek meg. 3. A FIP200 fehérje a hierarchiában az Atg1 felett (upstream) hat. 4. A FIP200 szükséges a fejlődési autofágiához, hiányában nem bomlanak le megfelelően a Drosophila lárvális szervei. 5. FIP200 mutáns állatok idegsejtjeiben fehérjeaggregátumok jelennek meg. 6. A FIP200 fehérje sejten belüli lokalizációja a lizoszómák mellett található, a fehérje kolokalizál a p62 aggregátumokkal. 7. A FIP200 túltermeltetése autofágiát indukál Atg1-függő módon. 8. A Drosophila FIP200 az Atg1 kináz komplex tagja. Köti a Drosophila Atg1, Atg13 és Atg101 fehérjéket is. 9. A FIP200 in vivo aktiválja az Atg1 fehérjét, ennek hatása az Atg13 foszforilációjában nyilvánul meg. 7
8 KÖVETKEZTETÉSEK Ebben a dolgozatban kimutattuk, hogy az ismert modellszervezetben, a Drosophila melanogasterben a Drosophila FIP200 az autofágia indukciójáért felelős Atg1-kináz komplex tagja. A FIP200 fehérje, emlős ortológjához hasonlóan a komplex legnagyobb méretű tagja, valószínűleg állvány (scaffold) funkciót (is) tölthet be. Bemutattuk, hogy a FIP200 szükséges a bazális, az indukált, valamint a fejlődési autofágiához is. Túltermeltetése a tápanyagellátottságtól függetlenül a sejtes önemésztés beindulását okozza. Megvizsgáltuk a FIP200 fehérje lokalizációját is. A FIP200 éheztetett körülmények között citoplazmás pöttyök formájában helyezkedik el a lizoszómák körül, melyek egybeesnek a p62 aggregátumokkal. Valószínűleg ezek a PAS, vagyis a preautofág struktúra alkotói, hasonlóan az élesztőhöz, ahol az autofágia lépései a vakuólumhoz közel zajlanak le. Ezzel a felfedezéssel közelebb kerültünk az indukciós komplex működési mechanizmusának pontosabb leírásához, mely a mai napig várat magára. Részletesebben megvizsgáltuk az indukciós komplex működését és hierarchikus viszonyait, melyben az élesztő és a humán Atg1/ULK1-kináz komplex jócskán eltér nemcsak egymástól, hanem a Drosophilától is. A dolgozatban bemutattuk, hogy a Drosophila melanogasterben a genetikai hierarchia csúcsán a FIP200 fehérje áll és alatta (downstream) helyezkedik el az Atg1. Az Atg13 fehérjék között több foszforilációs állapotot találtunk, melyek korrelálnak az autofágiával, mivel indukciós hatásra megnőtt a hiperfoszforilált fehérje mennyisége. Ez a foszforiláció FIP200 és Atg1 függő. A jól táplált állatokban is találtunk kis mennyiségű hiperfoszforilált, tehát autofágia szempontjából aktív Atg13-t, mely valószínűleg a bazális autofágia miatt lehet. Ennek alapján felállítottunk egy modellt, mely a bazális, kismértékű és az indukált, nagymértékű autofágia során mutatja be a Drosophila Atg1-komplex tagjainak állapotát. (2. ábra) 2. ábra: Hipotetikus modell az Atg13 fehérje viselkedésére bazális és indukált autofágia során (Nagy Péter ábrája) 8
9 A DOKTORI ÉRTEKEZÉS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ KÖZLEMÉNYEK *Nagy, P., *M. Karpati, A. Varga, K. Pircs, Z. Venkei, S. Takats, K. Varga, B. Erdi, K. Hegedus and G. Juhasz (2014). "Atg17/FIP200 localizes to perilysosomal Ref(2)P aggregates and promotes autophagy by activation of Atg1 in Drosophila." Autophagy 10(3): * megosztott első szerzők Takats, S., P. Nagy, A. Varga, K. Pircs, M. Karpati, K. Varga, A. L. Kovacs, K. Hegedus and G. Juhasz (2013). "Autophagosomal Syntaxin17-dependent lysosomal degradation maintains neuronal function in Drosophila." J Cell Biol 201(4): Takats, S., K. Pircs, P. Nagy, A. Varga, M. Karpati, K. Hegedus, H. Kramer, A. L. Kovacs, M. Sass and G. Juhasz (2014). "Interaction of the HOPS complex with Syntaxin 17 mediates autophagosome clearance in Drosophila." Mol Biol Cell 25(8): REFERENCIÁK Baehrecke, E. H. (2003). "Autophagic programmed cell death in Drosophila." Cell Death Differ 10(9): Chang, Y. Y. and T. P. Neufeld (2009). "An Atg1/Atg13 complex with multiple roles in TOR-mediated autophagy regulation." Mol Biol Cell 20(7): De Duve, C. (1967). "Lysosomes and phagosomes. The vacuolar apparatus." Protoplasma 63(1): Denton, D., B. Shravage, R. Simin, K. Mills, D. L. Berry, E. H. Baehrecke and S. Kumar (2009). "Autophagy, not apoptosis, is essential for midgut cell death in Drosophila." Curr Biol 19(20): Devenish, R. J. and D. J. Klionsky (2012). "Autophagy: mechanism and physiological relevance 'brewed' from yeast studies." Front Biosci (Schol Ed) 4:
10 Ganley, I. G., H. Lam du, J. Wang, X. Ding, S. Chen and X. Jiang (2009). "ULK1.ATG13.FIP200 complex mediates mtor signaling and is essential for autophagy." J Biol Chem 284(18): Hosokawa, N., T. Hara, T. Kaizuka, C. Kishi, A. Takamura, Y. Miura, S. Iemura, T. Natsume, K. Takehana, N. Yamada, J. L. Guan, N. Oshiro and N. Mizushima (2009). "Nutrientdependent mtorc1 association with the ULK1-Atg13-FIP200 complex required for autophagy." Mol Biol Cell 20(7): Itakura, E. and N. Mizushima (2010). "Characterization of autophagosome formation site by a hierarchical analysis of mammalian Atg proteins." Autophagy 6(6): Jiang, P. and N. Mizushima (2014). "Autophagy and human diseases." Cell Res 24(1): Jung, C. H., C. B. Jun, S. H. Ro, Y. M. Kim, N. M. Otto, J. Cao, M. Kundu and D. H. Kim (2009). "ULK-Atg13-FIP200 complexes mediate mtor signaling to the autophagy machinery." Mol Biol Cell 20(7): Kim, M., H. L. Park, H. W. Park, S. H. Ro, S. G. Nam, J. M. Reed, J. L. Guan and J. H. Lee (2013). "Drosophila Fip200 is an essential regulator of autophagy that attenuates both growth and aging." Autophagy 9(8): McPhee, C. K. and E. H. Baehrecke (2009). "Autophagy in Drosophila melanogaster." Biochim Biophys Acta 1793(9): Mizushima, N. (2010). "The role of the Atg1/ULK1 complex in autophagy regulation." Curr Opin Cell Biol 22(2): Mizushima, N., B. Levine, A. M. Cuervo and D. J. Klionsky (2008). "Autophagy fights disease through cellular self-digestion." Nature 451(7182): Reggiori, F. and D. J. Klionsky (2002). "Autophagy in the eukaryotic cell." Eukaryot Cell 1(1): Yang, H., D. G. Rudge, J. D. Koos, B. Vaidialingam, H. J. Yang and N. P. Pavletich (2013). "mtor kinase structure, mechanism and regulation." Nature 497(7448): Yang, Z. and D. J. Klionsky (2010). "Mammalian autophagy: core molecular machinery and signaling regulation." Curr Opin Cell Biol 22(2):
A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata
A herpes simplex vírus és a rubeolavírus autofágiára gyakorolt in vitro hatásának vizsgálata Dr. Pásztor Kata Ph.D. Tézis Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai és
RészletesebbenA Drosophila Atg7 és Rack1 fehérjék szerepe
A Drosophila Atg7 és Rack1 fehérjék szerepe Doktori értekezés tézisei Érdi Balázs Témavezetők: Juhász Gábor, PhD., docens és Sass Miklós DSc., egyetemi tanár Biológia Doktori Iskola Molekuláris Sejt- és
RészletesebbenMTA Doktori Értekezés Összefoglalója (Tézisek) Az autofágia szerepe és szabályozása. Juhász Gábor
MTA Doktori Értekezés Összefoglalója (Tézisek) Az autofágia szerepe és szabályozása Juhász Gábor Budapest 2014/2015 1 BEVEZETÉS Minden sejt folyamatosan megújul. A biológiai makromolekulák többsége állandó
RészletesebbenAz eukarióta sejtek életének nélkülözhetetlen
CSIZMADIA TAMÁS JUHÁSZ GÁBOR A sejtes önemésztés A koplalás molekuláris sejtbiológiája Az eukarióta sejtek életének nélkülözhetetlen eleme a megújulásra való képesség. Az életfolyamatok során elöregedő,
RészletesebbenA Drosophila Atg gének vizsgálata: a FIP200/Atg17 szerepe az autofágiában
A Drosophila Atg gének vizsgálata: a FIP200/Atg17 szerepe az autofágiában Doktori értekezés Készítette: Kárpáti Manuéla Témavezető: Dr. Juhász Gábor, PhD tudományos főmunkatárs ELTE, Anatómiai, Sejt- és
RészletesebbenAz autofágia folyamatának vizsgálata rovar modellszervezeteken
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az autofágia folyamatának vizsgálata rovar modellszervezeteken Készítette: Dr. Csikós György Készült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékén
RészletesebbenKUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára ROP GTPÁZOK ÁLTAL KÖZVETÍTETT JELÁTVITEL NÖVÉNYEKBEN
KUTATÁSI TÉMAJAVASLAT ITC hallgatónak jelentkezők számára témavezető: MÉNESI Dalma, M.Sc. intézet: Növénybiológiai Intézet e-mail cím: menesi.dalma@brc.mta.hu CV: http://www.szbk.hu/file/cv/plant_menesi_dalma_hu.pdf
RészletesebbenKét kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése
Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenAz autofágia szerepe a Myc-indukálta sejtnövekedésben
Doktori értekezés Az autofágia szerepe a Myc-indukálta sejtnövekedésben Nagy Péter Biológia Doktori Iskola, iskolavezető: Prof. Erdei Anna, DSc Molekuláris Sejt- és Neurobiológia Doktori Program, programvezető:
RészletesebbenPROGRAMFÜZET. "GENETIKAI MŰHELYEK MAGYARORSZÁGON" XIII. Minikonferencia SZEPTEMBER 12.
PROGRAMFÜZET "GENETIKAI MŰHELYEK MAGYARORSZÁGON" XIII. Minikonferencia 2014. SZEPTEMBER 12. MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Szeged, Temesvári krt. 62. Az előadások helye: SZBK nagyelőadó Az előadások
RészletesebbenA Drosophila melanogaster poszt-meiotikus spermatogenezisében szerepet játszó gének vizsgálata. Ph.D. értekezés tézisei.
A Drosophila melanogaster poszt-meiotikus spermatogenezisében szerepet játszó gének vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Vedelek Viktor Témavezető: Dr. Sinka Rita Biológia Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem
RészletesebbenA p62 szintjének vizsgálatával meghatározható a Drosophila sejtek alapszintű autofág aktivitása
Doktori értekezés A p62 szintjének vizsgálatával meghatározható a Drosophila sejtek alapszintű autofág aktivitása Készítette: Pircs Karolina Milena Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenIn vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra
In vivo szövetanalízis Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra In vivo képalkotó rendszerek Célja Noninvazív módon Biológiai folyamatokat képes rögzíteni Élő egyedekben
RészletesebbenÖsszefoglalás Az eukarióta sejtek mennyiségileg legjelentősebb lebontó (katabolikus) folyamata az autofágia
AUTOFÁGIA (SEJTES DEGRADÁCIÓ) Vellai Tibor Összefoglalás Az eukarióta sejtek mennyiségileg legjelentősebb lebontó (katabolikus) folyamata az autofágia ( sejtes önemésztés ), amely során a citoplazma egy
RészletesebbenA C. elegans TRA-1/GLI/Ci szex-determinációs faktor célgénjeinek meghatározása és analízise. Doktori értekezés tézisei.
A C. elegans TRA-1/GLI/Ci szex-determinációs faktor célgénjeinek meghatározása és analízise Doktori értekezés tézisei Hargitai Balázs Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori
RészletesebbenA plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban. Csoboz Bálint
A PhD értekezés összefoglalása A plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban Csoboz Bálint Témavezető: Prof. László Vígh Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenBúza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
RészletesebbenDiabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre
Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola Pathobiokémia Program Doktori (Ph.D.) értekezés Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre dr. Nardai Gábor Témavezeto:
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS. Autofágiában szereplő gének azonosítása Drosophilában: az ubiquitin-proteaszóma rendszer autofágiát szabályozó szerepe.
DOKTORI ÉRTEKEZÉS Autofágiában szereplő gének azonosítása Drosophilában: az ubiquitin-proteaszóma rendszer autofágiát szabályozó szerepe Varga Ágnes biológus Témavezető: Juhász Gábor PhD., tudományos főmunkatárs
RészletesebbenPlant RBR proteins are phosphorylated in cell cycle-phase dependent manner and the B
Plant RBR proteins are phosphorylated in cell cycle-phase dependent manner and the B regulatory subunit containing OsPP2A holoenzyme mediates the dephosphorylation of OsRBR1 Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenProgramozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia. V. MedInProt Konferencia November 19.
Programozott sejthalál formák és kulcsfehérjéinek kapcsolata - fókuszban a ferroptózis és az autofágia Dr. Szarka András Dr. Kapuy Orsolya V. MedInProt Konferencia 2016. November 19. Bevezetés Bevezetés
RészletesebbenA humán P53 fehérje transzkripció elongációban betöltött, eddig nem azonosított szerepének jellemzése
A humán P53 fehérje transzkripció elongációban betöltött, eddig nem azonosított szerepének jellemzése Borsos Barbara Nikolett Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Témavezetők: Prof. Dr. Boros Imre Miklós
RészletesebbenStresszfehérjék (hősokk fehérjék)
Stresszfehérjék (hősokk fehérjék) Ama különféle fehérjék összefoglaló elnevezése, amelyeket az élő sejtek a megemelkedett hőmérsékletre (a hősokkra) válaszul fokozott mértékben termelnek. A hősokk-fehérjék
RészletesebbenINTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK
INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK Bácsi Attila, PhD, DSc etele@med.unideb.hu Debreceni Egyetem, ÁOK Immunológiai Intézet INTRACELLULÁRIS BAKTÉRIUMOK ELLENI IMMUNVÁLASZ Példák intracelluláris baktériumokra Intracelluláris
RészletesebbenMitől döglik a légy? Dr. Juhász Gábor tudományos főmunkatárs http://juhaszlab.elte.hu/ ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék
Mitől döglik a légy? Dr. Juhász Gábor tudományos főmunkatárs http://juhaszlab.elte.hu/ ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék Mendel-i öröklődés szabályai (1866) 1. Dominancia törvénye, amely
Részletesebben3.5.1 Az élesztő autofágia-gének működésének igazolása Drosophila melanogasterben
3.5.1 Az élesztő autofágia-gének működésének igazolása Drosophila melanogasterben Ezidáig 20 Agt gént azonosítottak élesztőben. Közülük 9-nek van ortológja Drosophilában. Az Atg7 gén fehérjeterméke egy
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.
A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenA sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése
A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia
RészletesebbenA felgyorsult fehérje körforgás szerepe a transzlációs hibákkal szembeni alkalmazkodási folyamatokban
A felgyorsult fehérje körforgás szerepe a transzlációs hibákkal szembeni alkalmazkodási folyamatokban Ph.D. értekezés tézisei Kalapis Dorottya Témavezető: Dr. Pál Csaba tudományos főmunkatárs Biológia
RészletesebbenParalóg jelátviteli útvonalak finom szabályozásának szerkezeti alapú vizsgálata
Paralóg jelátviteli útvonalak finom szabályozásának szerkezeti alapú vizsgálata Tézisfüzet Glatz Gábor okleveles biológus ELTE Biológia Doktori Iskola, Szerkezeti Biokémia Program Iskolavezető: Dr. Erdei
RészletesebbenSzervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés
Szervezetünk védelmének alapja: az immunológiai felismerés Erdei Anna ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ELTE, Pázmány-nap, 2012. Az immunrendszer fő feladata a gazdaszervezet védelme a
RészletesebbenAz autofág gének szerepe a stressz-indukált sejtpusztulásban C. elegansban Doktori értekezés
Az autofág gének szerepe a stressz-indukált sejtpusztulásban C. elegansban Doktori értekezés Borsos Éva Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola Klasszikus és Molekuláris
RészletesebbenMaléth József. Az endoplazmás retikulum - plazma membrán mikrodomének szerepe az intracelluláris Ca 2+ szignalizáció szabályzásában
Az endoplazmás retikulum - plazma membrán mikrodomének szerepe az intracelluláris Ca 2+ szignalizáció szabályzásában Maléth József Tudományos munkatárs MTA Orvosi Tudományok Osztálya 2017. 04. 19. Az endoplazmás
RészletesebbenAz anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben. Nagy Olga
Ph.D. értekezés tézisei Az anafázis promoting complex (APC/C) katalitikus modulja Drosophila melanogasterben Nagy Olga Témavezető: Dr. Deák Péter MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenAz ADA2b adaptor fehérjéket tartalmazó hiszton acetiltranszferáz komplexek szerepének vizsgálata Drosophila melanogaster-ben
Az ADA2b adaptor fehérjéket tartalmazó hiszton acetiltranszferáz komplexek szerepének vizsgálata Drosophila melanogaster-ben DOKTORI TÉZIS Pankotai Tibor Témavezető: Dr. Boros Imre Miklós Szeged, 2007
RészletesebbenPh.D. disszertáció tézisei
Ph.D. disszertáció tézisei EGY ÚJ DROSOPHILA FORMIN SZÖVETSPECIFIKUS FUNKCIÓINAK GENETIKAI, SEJTBIOLÓGIAI, ÉS BIOKÉMIAI VIZSGÁLATA Matusek Tamás Témavezető: Dr. Mihály József Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenFehérje interakciók az ecetmuslica telomerének retrotranszpozonjain. Takács Sándor
Ph. D. értekezés tézisei Fehérje interakciók az ecetmuslica telomerének retrotranszpozonjain Takács Sándor Témavezető: Dr. Török Tibor Biológia Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem Természettudományi
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenTranszgénikus állatok előállítása
Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb
RészletesebbenKIS GTP-KÖTŐ FEHÉRJE SZEREPE A NÖVÉNYI CIRKADIÁN ÓRA, STRESSZ-VÁLASZOK ÉS A FÉNYFÜGGŐ ENDOREDUPLIKÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁBAN
KIS GTP-KÖTŐ FEHÉRJE SZEREPE A NÖVÉNYI CIRKADIÁN ÓRA, STRESSZ-VÁLASZOK ÉS A FÉNYFÜGGŐ ENDOREDUPLIKÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁBAN Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Terecskei Kata Témavezető: Dr. Kozma-Bognár László
RészletesebbenAz AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László
Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:
RészletesebbenEgy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével. Kozma Gabriella
Egy Polycomb Response Element (PRE) in situ vizsgálata Drosophila melanogaster-ben génkonverzió segítségével Kozma Gabriella Ph.D. tézisek Témavezető: Dr. Sipos László Genetikai Intézet MTA Szegedi Biológiai
RészletesebbenBevezetés. Célkitűzések
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A Drosophila melanogaster p53 sumoilációjának molekuláris biológiai és genetikai vizsgálata Pardi Norbert Témavezető: Dr. Boros Imre Egyetemi tanár Biológia Doktori Iskola Szegedi
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
RészletesebbenAz Immunológiai Csoport
Híd d a távoli t rokonok között: k a veleszületett letett immunitás Andó István MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Az Immunológiai Csoport A kemény mag Partnereink Támogatóink: EU-5, VW alapítv tvány,
RészletesebbenTAF10 fehérjék szerepe Drosophila melanogaster-ben
TAF10 fehérjék szerepe Drosophila melanogaster-ben Páhi Zoltán Gábor Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Témavezetők: Prof. Dr. Boros Imre Miklós tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Pankotai Tibor tudományos
RészletesebbenA tumorsejtek által kiválasztott galektin-1 T-sejtekre kifejtett apoptotikus hatásának mechanizmusa
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A tumorsejtek által kiválasztott galektin-1 T-sejtekre kifejtett apoptotikus hatásának mechanizmusa Kovács-Sólyom Ferenc témavezető: Monostori Éva, Ph.D., D.Sc. MTA Szegedi
RészletesebbenA C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban
Ph.D. tézisek A C1 orf 124/Spartan szerepe a DNS-hiba tolerancia útvonalban Írta: Juhász Szilvia Témavezető: Dr. Haracska Lajos Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézet
Részletesebbenavagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest
Iparilag alkalmazható szekvenciák, avagy az ipari alkalmazhatóság kérdése biotechnológiai tárgyú szabadalmi bejelentéseknél Dr. Győrffy Béla, Egis Nyrt., Budapest Neutrokin α - jelentős kereskedelmi érdekek
RészletesebbenMiben különbözünk az egértől? Szabályozás a molekuláris biológiában
Az atomoktól a csillagokig, 2010. október 28., ELTE Fizikai Intézet Miben különbözünk az egértől? Szabályozás a molekuláris biológiában brainmaps.org Homo sapiens (Miroslav Klose) Mus musculus Farkas Illés
Részletesebben~ 1 ~ Ezek alapján a következő célokat valósítottuk meg a Ph.D. munkám során:
~ 1 ~ Bevezetés és célkitűzések A sejtekben egy adott időpillanatban expresszált fehérjék összessége a proteom. A kvantitatív proteomika célja a proteom, egy adott kezelés vagy stimulus hatására bekövetkező
Részletesebbendr. Lőw Péter habil. egyetemi docens, PhD, tanszékvezető
Név dr. Lőw Péter habil. egyetemi docens, PhD, tanszékvezető Elérhetőség Déli épület, 6-512 szoba (+36-1)-372-2500/8692 mellék peterlow@elte.hu saját honlap: http://peterlow.web.elte.hu/ fogadóóra időpontja:
RészletesebbenA KAR-2, egy antimitotikus ágens egyedi farmakológiájának atomi és molekuláris alapjai
A KAR-2, egy antimitotikus ágens egyedi farmakológiájának atomi és molekuláris alapjai A doktori értekezés tézisei Horváth István Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (A Doktori Iskola
RészletesebbenA GM-élelmiszerekre vonatkozó véleményünk sertésen és lazacon
Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága A GM-élelmiszerekre vonatkozó véleményünk sertésen és lazacon Gelencsér Éva NAIK Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet 1022. Budapest, Herman O. 15. gelencser.eva@naik.eki.com
RészletesebbenSejtmag forgolódás és pozícionálás bökögető mikrotubulusokkal. Ph.D. értekezés tézisei. Szikora Szilárd
Sejtmag forgolódás és pozícionálás bökögető mikrotubulusokkal Ph.D. értekezés tézisei Szikora Szilárd Biokémia, Biofizika és Sejtbiológia doktori program Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi
RészletesebbenA határsejtvándorlás szabályozásában résztvevœ gének azonosítása és jellemzése ecetmuslicában
A határsejtvándorlás szabályozásában résztvevœ gének azonosítása és jellemzése ecetmuslicában Ph.D értekezés Szegedi Tudományegyetem MTA Szegedi Biológiai Központ 2004 Készítette: Somogyi Kálmán TémavezetŒ:
Részletesebbenmtorc1 and C2 komplexhez köthető aktivitás különbségek és ennek jelentősége humán lymphomákbanés leukémiákban
mtorc1 and C2 komplexhez köthető aktivitás különbségek és ennek jelentősége humán lymphomákbanés leukémiákban Sebestyén A, Márk Á, Nagy N, Hajdu M, Csóka M*, SticzT, Barna G, Nemes K*, Váradi Zs*, KopperL
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenA Caskin1 állványfehérje vizsgálata
A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora
RészletesebbenFehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola
RészletesebbenAz anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben
OTKA T-037887 zárójelentés Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben Az ischaemias stroke-ot követően az elzáródott ér ellátási területének centrumában percek, órák alatt
RészletesebbenA DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben. A Ph.D. értekezés tézisei. Molnár Imre. Témavezető: Dr. Mihály József
A DAAM formin alcsalád szerepe az izomfejlődésben A Ph.D. értekezés tézisei Molnár Imre Témavezető: Dr. Mihály József SZTE Biológia Doktori Iskola Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Biológiai Kutatóközpont,
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei. Új típusú ciklin-függő kináz inhibitor fehérje lucernából
Doktori értekezés tézisei Új típusú ciklin-függő kináz inhibitor fehérje lucernából Írta: Pettkó-Szandtner Aladár Témavezető: Horváth Gábor és Dudits Dénes Növénybiológiai Intézet MTA, Szegedi Biológiai
RészletesebbenA sejtes stressz-választ szabályozó genetikai útvonalak integrációja Caenorhabditis elegansban
A sejtes stressz-választ szabályozó genetikai útvonalak integrációja Caenorhabditis elegansban Doktori értekezés Barna János Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenPályázati végjelentés (eredmények), Vellai Tibor:
Pályázati végjelentés (eredmények), Vellai Tibor: 1. C. elegans autofág gének meghatározása Bioinformatikai eszközökkel (BLST szekvencia-hasonlósági kereséssel) autofág géneket azonosítottunk a C. elegans
RészletesebbenA citoszkeleton Eukarióta sejtváz
A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ
ZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ Pályázat címe: A szívritmuszavarok és a myocardiális repolarizáció mechanizmusainak vizsgálata; antiaritmiás és proaritmiás gyógyszerhatások elemzése (NI 61902) Vezetı kutató:
RészletesebbenA Drosophila melanogaster kalpainok és a sejtvándorlás
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A Drosophila melanogaster kalpainok és a sejtvándorlás Páldy Ferencz Sándor Témavezetők: Prof.Dr. Gausz János Dr. Ádám Géza Biológia Doktori Iskola SZTE-TTIK 2013 1.
RészletesebbenTRANSZGENIKUS BIOMARKER ZEBRADÁNIÓ (DANIO RERIO) VONALAK POTENCIÁLIS ALKALMAZÁSA A TOXIKOLÓGIÁBAN
TRANSZGENIKUS BIOMARKER ZEBRADÁNIÓ (DANIO RERIO) VONALAK POTENCIÁLIS ALKALMAZÁSA A TOXIKOLÓGIÁBAN Csenki Zsolt, Bakos Katalin, Kovács Róbert, Ferincz Árpád, Czimmerer Zsolt, Reining Márta, Urbányi Béla
RészletesebbenDr. Csala Miklós OTKA NN 75275
Az endoplazmás retikulum piridin-nukleotid rendszerének redox változásai: összefüggés az elhízással, a 2-es típusú diabetes-szel és a metabolikus szindrómával Bevezetés A prohormonnak tekinthető kortizon
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS OTKA T037956
ZÁRÓJELENTÉS OTKA T037956 A központi idegrendszer működése számára elengedhetetlen állandó belső környezet fenntartásában a vér-agy gátnak döntő jelentősége van. A vér-agy gát barrier funkciójának ellátásában
RészletesebbenEgy új, a szimbiotikus gümőfejlődésben szerepet játszó ubiquitin ligáz funkcionális jellemzése
Zárójelentés 76843 sz. pályázat 2009 2012 Egy új, a szimbiotikus gümőfejlődésben szerepet játszó ubiquitin ligáz funkcionális jellemzése A tervezett munka a kutatócsoportunkban korábban genetikai térképezésen
RészletesebbenAz Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.
Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,
RészletesebbenTollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Tollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés
RészletesebbenA DmUsp5 dezubikvitiláz fiziológiai funkciójának meghatározása Drosophila melanogasterben. Kovács Levente
A DmUsp5 dezubikvitiláz fiziológiai funkciójának meghatározása Drosophila melanogasterben Doktori értekezés tézisei Kovács Levente Témavezető: Dr. Deák Péter, tanszékvezető, egyetemi docens SZTE TTIK Biológia
RészletesebbenA Drosophila telomer védelmét szolgáló fehérjék fajképzésben betöltött lehetséges szerepének vizsgálata
A Drosophila telomer védelmét szolgáló fehérjék fajképzésben betöltött lehetséges szerepének vizsgálata Ph. D. értekezés tézisei Vedelek Balázs Témavezetők: Prof. Boros Imre Miklós tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenAz aktinkötő Moesin sejtmagi funkciójának vizsgálata
Az aktinkötő Moesin sejtmagi funkciójának vizsgálata Ph.D. értekezés tézisei Szerző: Kristó Ildikó Témavezető: Dr. Vilmos Péter, tudományos főmunkatárs Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Részletesebben11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban
11. Dr. House. Biokémiai és sejtbiológiai módszerek alkalmazása az orvoslásban HIV fertőzés kimutatása (fiktív) esettanulmány 35 éves nő, HIV fertőzöttség gyanúja. Két partner az elmúlt időszakban. Fertőzött-e
RészletesebbenSzakmai Zárójelentés
48765 számú OTKA pályázat ''Egy fork-head típusú transzkripciós faktor sejtosztódásban játszott szerepének elemzése'' Szakmai Zárójelentés A projekt fő célkitűzései: 1. A sep1 protein szabályozásában szerepet
RészletesebbenIntelligens molekulákkal a rák ellen
Intelligens molekulákkal a rák ellen Kotschy András Servier Kutatóintézet Rákkutatási kémiai osztály A rákos sejt Miben más Hogyan él túl Áttekintés Rákos sejtek célzott támadása sejtmérgekkel Fehérjék
Részletesebben