Átírás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐJE 8420 ZIRC, Március 15. tér 1. Pf.: 77 88/ / Észrevétel Koós Gábor képviselő A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása tárgyú, a Zirc Városi Önkormányzat Képviselőtestületre november 29- i ülésére előterjesztett egyéni képviselői indítványához Észrevételeim, melyek részben tartalmi (jogszerűségi), részben formai (célszerűségi) kifogások, az alábbiak: - Az előterjesztés előlapján az előterjesztést készítette címszó helyett célszerű az előterjesztésben készítésében részt vett kifejezést használni a Zirc Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 17. (7) bekezdésében foglaltakon túl a kialakult ilyetén szokásra tekintettel is. - Mivel az előterjesztés egyéni képviselői indítvány, az előadónak önkormányzati képviselői minőségét célszerű feltüntetnie úgy az előlapon, mint az előterjesztés indokolásában. - Rendelettervezetet határozati javaslatként megfogalmazni alapvető formai hiba, tekintettel a két fogalom (rendelettervezet, illetve határozati javaslat) gyökeresen eltérő jogi jellegére, valamint alkalmazási körére. - Szabatosabb, így célszerűbb a rendelettervezet 1. - ának megfogalmazása helyett az alábbi megfogalmazásal élni: A Rendelet 33. (1) bekezdése helyére az alábbi (1) bekezdés lép: - Az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi kifogásom alapja a Képviselő Úr azon jogértelmezése, mely szerint a Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: Pmhszmsz.) 33. (1) bek.- ében foglalt rendelkezés ha nem is jogszerűtlen, de értelmezhető úgy is, hogy a munkaközi szünet nem számít bele a munkaidőbe. Ezt következetes vonalvezetésű, alaposnak tűnő indokolással, közigazgatási szakemberek véleményével (azok ütköztetésével) igyekszik alátámasztani Álláspontom azonban a Képviselő Úr végkövetkeztetésétől, valamint A TÖOSZ jogi titkárának álláspontjától eltér, megegyezik a BM. Közigazgatás- szervezési Hivatalának vezetőjéével azzal a kiegészítéssel, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. tv. (továbbiakban: Ktv.) ának, illetve ezen jogszabályhelynek a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. Tv. (továbbiakban: Mt.) vonatkozó rendelkezéseivel való összevetése, ezek értelmezése tekintetében még csak bizonytalanságot sem látok. Az Mt (1) bek. a./ pontja ugyanis a munkaidő definíciójaként nem a Képviselő Úr által megfogalmazottakat ( munkavégzéssel töltött idő ), hanem a következőket mondja ki: munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. ) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

11 2 Igen fontos az idézett jogszabályhely szövegében kiemelt fordulat, vagyis az eltérő rendelkezés helyes értelmezése. Ez ugyanis csakis a Ktv. 40/A. - a lehet, vagyis Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a köztisztviselő részére a munkaidőn belül - a munkavégzés megszakításával - napi 30 perc, valamint minden további három óra munkavégzés után a köztisztviselő részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaidőn belül kifejezés az Mt (1) bek- el összevetve egyértelműen jelzi a munkaközi szünet munkaidőn belüli voltát, hiszen az Mt. hivatkozott rendelkezése kimondottan előírja a speciális jogszabály lerontja az általános jogszabályt általános jogelv érvényesítését az értelmezés során. Mind a Ktv, mind az Mt. ugyanis törvény, azaz a jogszabályi hierarchiában egy szinten állnak. A speciális jogszabály tehát a Ktv. 40/A. - a az általános pedig az Mt. 17. (1) bek.- e. Az alkalmazandó speciális jogszabály pedig - mint fentebb már leírtam - az általánostól eltérő módon a munkaközi szünet időtartamát a munkaidőbe számítja be. A fentiek alapján a rendelettervezet az előterjesztésben leírtak szerint sérti a Ktv. 39. (1) bek. - ében és 40/A. - ában foglaltakat, a Pmhszmsz. hivatkozott hatályos szakasza jogszerűen szabályozza a heti munkaidő nagyságát és beosztását, valamint a munkaközi szünet hosszát. Amennyiben a Képviselő- testület a fenti, véleményem szerint jogszabálysértő rendeletmódosítást meghozná, heti 2 óra kötelező rendkívüli munkavégzést írna elő, ami további problémákat vetne fel. A rendkívüli munkavégzés (melyet a Ktv aiban szabályoz) képviselő- testület általi elrendelése szintén jogszabálysértő lenne, hiszen azt nem a testület, hanem a hivatali szervezet vezetője és nem általános jelleggel, hanem egyes köztisztviselőknek, esetlegesen állapítja meg. Ez tehát a rendelettervezet elfogadása esetén nem lenne más, mint a közigazgatási jogelv szintjén tilalmazott hatáskörelvonás. A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban felmerülne egy további probléma is: a rendkívüli munkavégzést főszabály szerint megfelelő mértékű (a Ktv. 40. (2) és (3) bek.- iben foglaltaknak megfelelően) hétköznap a rendkívüli munkavégzéssel megegyező időtartamú, pihenő és munkaszüneti napon ezen időtartam kétszeresének megfelelő mértékű szabadidővel kell honorálni. Ezen főszabály alkalmazása tehát önmagában is értelmezhetetlenné teszi a rendelettervezetben célzott munkaidő- növekedést, mivel ezen növekményt szabadidőként ki kellene adni. Amennyiben ez a törvény adta 30 napon belül nem lehetséges, (Ktv. 40. (6) bek.) ezt a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre jutó arányos összegével meg kell váltani. Az ehhez szükséges minden bizonnyal nem csekély nagyságrendű forrást azonban az előterjesztés nem jelöli meg, illetőleg ha sikerülne is biztosítani a pénzügyi finanszírozást, az előterjesztésben szintén megfogalmazott költségcsökkentési célzat megvalósulása legalábbis kérdéses. - Az 1. számúként megfogalmazott alternatívával kapcsolatban a fentieken túl érdemes megfontolni, hogy a munkaidő, illetve a köztisztviselői illetmény nagysága a köztisztviselői kinevezés kötelező tartalmi kelléke, ennek megváltoztatásához a kinevezés módosítása szükséges. Ehhez a Ktv. 14. (1) bek.- ben foglaltak értelmében elengedhetetlen a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezése. Ezt azonban még egy rendelet sem fogalmazhatja meg jogszerűen, hiszen a közös megegyezés ezen törvény adta kereteken belül szabad mérlegelés tárgya, ezt jogszabály nem írhatja elő, illetve nem vélelmezheti. - A 3. számú alternatíva kapcsán polgármesteri hivatal vezetőjeként szeretném megjegyezni, hogy sem a 2. számú alternatívával összefüggésben, sem ezen összefüggéstől elvonatkoztatva

12 3 nem tartom a város érdekét szolgáló felelős döntésnek a köztisztviselői állomány csökkentését. A hivatalban ugyanis a tetszetős és divatos közvélekedéssel ellentétben megfeszített és komoly munka folyik. Meggyőződésem, hogy évi köztisztviselői létszámleépítés után még egy ilyen jellegű intézkedés a hivatal működőképességét olyan nagy mértékben csökkentené hogy ez a város működésre is érzékelhetően károsan hatna. Zirc, november 17. /Dr. Árpásy Tamás/