Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában az igazgatási szünet bevezetéséről (rendeletalkotás)

Átírás

1 Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40526/2011. CÍM: Előterjesztés Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában az igazgatási szünet bevezetéséről (rendeletalkotás) Előterjesztő: Dr. Dobos József jegyző Az előterjesztést megkapta: Jogi és Ügyrendi Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: április 6. Meghívottak: -

2 Előadó: Dr. Tölli Katalin aljegyző Tisztelt Közgyűlés! A közigazgatási szervek hatékony és zavartalan működése megvalósításának egyik elengedhetetlen feltétele a közszférában foglalkoztatott munkatársakat megillető szabadnapok kiadásának előre látható ütemezése. Ennek érdekében Magyarországon az európai uniós gyakorlatban, illetőleg a hazai igazságszolgáltatásban már kialakított szabályozásához hasonló metódusként került bevezetésre az igazgatási szünet. A jogintézményt a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) július 15-i módosítása (2007. évi LXXXIII. törvény) vezette be. A Ktv. 41/A. (9) bekezdése szerint: A képviselő-testület - a Kormány ajánlásának figyelembevételével - a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. Az igazgatási szünet időtartama alatt a munkáltatónak a szabadságot ki kell adnia, illetve a köztisztviselő köteles azt kivenni. A jogintézmény alkalmazásával a munkáltató által könnyen áttekinthetővé és racionálisan tervezhetővé válhat a munkavégzés folyamata, illetőleg elkerülhetők olyan gyakorlati problémák, mint a ki nem adott szabadnapok felhalmozódása. A Ktv. maximalizálja az igazgatási szünet időtartamát, ennek megfelelően az e címen kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét, vagyis a 15 munkanapot. A közigazgatási szerv vezetője rugalmas módon, az igazgatási szünet időtartamán belül, az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét. Az igazgatási szünetet a központi államigazgatási szervekre, illetve azok területi, helyi szerveire vonatkozóan a Kormány rendelettel állapíthatja meg. A évi igazgatási szünetről szóló 19/2011. (III.2.) Korm. rendelet március 5-én lépett hatályba. Ebben a Kormány a kormánytisztviselőkre vonatkozóan az igazgatási szünetet július 18-tól augusztus 21-ig, valamint december 23-tól január 6-ig terjedő időszakokra határozta meg. A kormánytisztviselők esetében 15 munkanap, kormányzati ügykezelők és munkavállalók esetében 12 munkanap szabadságot kell kiadnia a munkáltatónak úgy, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást. A kormányrendelet 5. -ában A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 41/A. (9) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselőtestülete számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét. A Közgyűlésnek a fentiek alapján lehetősége van arra, hogy Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában is elrendelje az igazgatási szünetet. Annak ellenére, hogy a jogszabályi lehetőség már több éve fennáll, és számos önkormányzat élt ezzel, Sopronban eddig nem került rá sor. A hivatal az

3 Okmányiroda és az anyakönyvi ügyek kivételével július 1-től augusztus 20-ig nyári ügyfélfogadási rend szerint működött, ami a heti három ügyfélfogadó nap helyett csak kettőre korlátozódott. Ez lehetőséget adott arra, hogy a hatósági ügyintézők felváltva hosszabb nyári szabadságra menjenek, a hivatal működésére azonban nem volt számottevő hatása ben a 299 fős hivatali létszámból 174-en július-augusztus hónapban vették ki az évi rendes (6 munkanapot meghaladó, ebből 124-en a 10 munkanapot meghaladó) szabadságukat, illetve december között 104-en voltak 4-5 napos, 63-an 6 napot meghaladó szabadságon. Ez nagyjából egybeesne a tervezett igazgatási szünetel. Ugyanakkor problémát jelentett, hogy sokan pl. nyári időszakban nem mentek hosszabb időre szabadságra, túl sok szabadságuk maradt az utolsó negyedévre, melynek kiadására az év végi időszakban a munkaterhelés miatt nem volt lehetőség. Így gyakran került sor az előző évi szabadság átvitelére, következő év január 31-ig illetve kivételes esetben március 31-ig történő kiadására. Az igazgatási szünet bevezetése és a szabadságok főként a nyári időszakra koncentrált kiadása segíthet megelőzni ezeket az eseteket. Munkaszervezési szempontból célszerű a szünet elrendelése azért is, mert ebben az időszakban a társszervezeteknél, szakhatóságoknál, ügyészségen bíróságon nincs ügyintézés, így halasztódik az a munka, ami a velük való együttműködést igényli. Főként a téli időszakban a fűtési, világítási költségek csökkenthetők, ha egyes szervezeti egységekben csak ügyeletes munkatárs tartózkodik. Klímaberendezés ugyan kevés helyen van a hivatalban, de a nyári kánikulában tömegesen használnak asztali ventilátort, így a július-augusztusi áramfogyasztásban szintén megtakarítás érhető el a szünettel. Az ügyiratforgalmi statisztikából látható, hogy az ügyintézés iránti igény július, augusztus, december és január hónapokban kisebb (tavaly db alá csökkent az iktatások száma ezen időszakokban), így a szabadságolások mellett is elláthatók a feladatok. Ügyiratforgalom évben január február március április május június július augusztus szeptember október november december A hivatali szerv vezetőjének, a jegyzőnek feladata a kormányrendelet szerint, hogy az igazgatási szünet időtartama alatt biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást. A bírósági ítélkezési szünettel ellentétben az igazgatási szünet időtartamára a hatósági ügyintézés nem szünetel, a határidők számításánál ezt az időtartamot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Megfelelő munkaszervezéssel

4 megoldható, hogy a szünet ne járjon határidőcsúszással. Egyes önkormányzatok gyakorlata az, hogy a hivatal akár 10 munkanapra teljesen bezár, csak telefonos ügyeletet biztosítanak. Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában viszont a következő ügyintézési rendet tervezzük bevezetni az igazgatási szünet alatt: - ügyfélfogadás az Okmányiroda, az azonnali intézkedést igénylő anyakönyvi és gyámügyekben ügyek változatlan rendben, minden más ügyben ügyfélfogadás heti egy napon (szerda és óráig) - hatósági ügyintézést ellátó szervezeti egységekben egyidejűleg az ügyintézők fele lehet szabadságon, nem hatósági ügyintézést ellátó szervezeti egységéknél csoportonként egy fő ügyeletet kell biztosítani. Az igazgatási szünet ugyan rájuk nem vonatkozik, de az önkormányzat tisztségviselői, polgármester és alpolgármesterek is ebben az időszakban vehetnék ki hosszabb szabadságukat (polgármester esetében a 15 egymás követő munkanapot meg nem haladó szabadság kivételével kapcsolatban egyébként nem kell közgyűlési döntést hozni, csak tájékoztatási kötelezettsége van). A Ktv. nem ad iránymutatást, hogy az igazgatási szünetet a képviselő-testület milyen formában rendelheti el, a jogalkotásról szóló törvény alapján, tekintettel arra, hogy a polgárok széles körét érintő szabályozásról van szó, és más önkormányzatok gyakorlatát is figyelembe véve javaslom, hogy a Közgyűlés erről rendeletet alkosson. Az előzetes hatásvizsgálat szerint a rendeletalkotásnak a lakosság széles körét érintő társadalmi hatása, az ügyintézés zavartalanságának biztosítása okán nincsen. Gazdasági, költségvetési kihatása: Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala dologi kiadásainak csekély mértékű csökkenésével járhat, a kisebb mértékű energia felhasználás pozitív környezeti hatásokat eredményezhet. Egészségi hatásai: a hivatali alkalmazottak számára biztosított az élettanilag megfelelő hosszúságú évközi pihenőidő. Az intézkedés nem jár az adminisztratív terheket jelentősen befolyásoló kihatással. A jogszabály megalkotásának szükségességét a fent leírt pozitív hatások elérése indokolja. A jogalkotás elmaradásának várható következménye nincs. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A rendelettervezet 1. -a a rendelet személyi hatályát határozza meg, tekintettel arra, hogy az eltér az önkormányzati rendeletek általános személyi hatályától (az önkormányzat közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).a 2. a 19/2011. (III.2.) Korm. rendelet 5. -ában foglalt ajánlás figyelembe vételével meghatározza a évi igazgatási szünet időtartamát. A 3. rendelkezik a hatályba lépésről. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fentiek alapján az igazgatási szünet elrendelését támogassa. A döntéshez az SZMSZ 53. (2) bekezdés a) pontja alapján minősített többség szükséges. Sopron, április 6. Dr. Dobos József jegyző

5 Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének./... ( ) önkormányzati rendelete Sopron Megyei Jogú Polgármesteri Hivatalában igazgatási szünet elrendeléséről Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alkotmány 44/A. (1) bekezdés e) pontjában és a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 41/A. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. E rendelet hatálya a Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőre, ügykezelőre és munkavállalóra terjed ki. 2. Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala évi munkarendjében július 18-tól augusztus 21-ig, és december 23-tól január 6-ig igazgatási szünetet tart. 3. E rendelet május 1-jén lép hatályba. Dr. Fodor Tamás polgármester Dr. Dobos József jegyző