ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Átírás

1 Egységes szerkezetbe foglalva: november 29-én. Hatályos: november 24-étől. Egységes szerkezetbe foglalta: Vasdinyei Péter Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (III. 22.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról B e v e z e t é s Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) értelmében Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a Képviselő-testület gyakorolja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzás a település választópolgári közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata feladat- és hatáskörében eljárva kifejezi a helyi közakaratot, képviseli a helyi érdekeket, önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a kerület közügyeit, gondoskodik a feladat- és hatáskörébe tartozó egyes közszolgáltatásokról, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjába foglalt eredeti jogalkotói jogkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet A kerület elnevezése, az önkormányzat elnevezése, székhelye és működési területe 1. (1) Budapest XVII. kerület elnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente (2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (3) Az Önkormányzat székhelye: 1173 Budapest, Pesti út 165. (4) Az Önkormányzat működési területe: Budapest Főváros XVII. kerülete A kerület határának és területének leírását az 1. számú függelék tartalmazza.

2 II. fejezet Az Önkormányzat jogállása, az Önkormányzat jelképei, helyi kitüntetései, elismerő címei, az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA 2. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata jogi személy (a továbbiakban: Önkormányzat). 3. A Mötv. rendelkezéseit, valamint az önkormányzat és szervei számára egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályait az Önkormányzat működési területén az e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni. AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI, HELYI KITÜNTETÉSEI ÉS ELISMERŐ CÍMEI 4. (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a kerület címere és zászlója. A címer és zászló leírását, valamint azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (2) Az Önkormányzat helyi kitüntetéseit és elismerő címeit, valamint azok adományozásának eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. AZ ÖNKORMÁNYZAT HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI 5. (1) Az Önkormányzat hazai és külföldi önkormányzattal vagy más szervezettel - a Képviselőtestület döntése alapján - együttműködési megállapodást köthet. (2) A hazai vagy külföldi önkormányzattal, illetve más szervezettel történő kapcsolat felvételét kezdeményezheti a Képviselő-testület bármely tagja. A megállapodás megkötésére a Képviselőtestület döntésének megfelelően kerülhet sor. III. fejezet Az Önkormányzat és szervei 6. Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a polgármester, a Képviselőtestület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás látják el. - 2/28 -

3 MÁSODIK RÉSZ A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE I. fejezet A Képviselő-testület 7. Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület) 8. (1) A Képviselő-testület létszáma 21 fő. A Képviselő-testület tagjai: az egyéni választókerületekben megválasztott 14 fő, a kompenzációs listán megválasztott 6 fő valamint a polgármester. (2) A Képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. (3) A tisztségviselők, a Képviselő-testület állandó bizottságainak, valamint a bizottságok elnökeinek megnevezését és a bizottságok tagjait e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. II. fejezet A Képviselő-testület feladat- és hatásköre 9. 1 (1) A Képviselő-testület ellátja a törvényben számára meghatározott feladat- és hatásköröket, valamint minden olyan önként vállalt feladatot, amelyet jogszabály nem utal kizárólagosan más költségvetési szerv feladat- és hatáskörébe. Az ellátott feladatokhoz tartozó kormányzati funkciók felsorolását az SZMSZ 4. számú függeléke tartalmazza. (2) A Képviselő-testület a törvényekben meghatározott és át nem ruházott feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. (3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselőtestületet a polgármester képviseli. (4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulásra. (5) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört minősített többséggel hozott döntésével visszavonhatja. (6) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (7) A Képviselő-testület egyes hatásköreit az 1. számú melléklet szerint átruházza a polgármesterre. (8) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a 2. számú melléklet szerint átruházza a bizottságaira. (9) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább negyedévente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni. III. fejezet A Képviselő-testület ülésszaka 10. A Képviselő-testület őszi ülésszaka szeptember 1-jétől február 28 (29)-ig, a tavaszi ülésszaka március 1-jétől augusztus 31-ig tart. 1 Módosítva a 8/2016. (III. 18.) önkormányzati rendelet 1. -(1) bekezdése alapján. Hatályos: március 21. napjától. - 3/28 -

4 IV. fejezet A Képviselő-testület ülései 11. (1) A Képviselő-testület üléseit általában az önkormányzat székhelyén tartja. (2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (3) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze, aki a választási eredmények jogerejének beálltát követően azonnal hivatalba lép. (4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök) látja el. ALAKULÓ ÜLÉS (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. (2) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választás eredményéről. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDES ÜLÉSE 13. (1) A Képviselő-testület - július 1. és augusztus 20. közötti időszak kivételével - általában havonta, minden hónap harmadik csütörtöki napján tartja üléseit. Az ülések kezdésének időpontja általában 9.00 óra, helye általában a Polgármesteri Hivatal önkormányzati ülésterme. (2) A Képviselő-testület július hónapban nem tart rendes ülést. (3) A Képviselő-testület rendes ülését augusztus hónapban általában a hónap utolsó csütörtöki napján tartja. (4) A Képviselő-testület rendes ülését december hónapban a hónap 2. csütörtöki napján is tarthatja. (5) Ha a Képviselő-testület az ülés napján nem tudja megtárgyalni mindazon előterjesztéseket, amelyeket napirendjére felvett, akkor a meg nem tárgyalt napirendi pontokat az ülés folytatásaként, általában a következő csütörtökön tartandó ülésnapon tárgyalja meg. Amennyiben a polgármester a Képviselő-testület havi rendes képviselő-testületi ülését nem a hónap harmadik csütörtöki napjára hívja össze, a havi rendes képviselő-testületi ülést általában a következő hét csütörtöki napjára kell összehívni. (6) A Képviselő-testület egész napos ülés esetében általában órától óráig ebédszünetet tart. (7) A Képviselő-testület ülése során általában óra és óra között, valamint óra és óra között szünetet tart. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET RENDKÍVÜLI ÜLÉSE A képviselők által kezdeményezett rendkívüli ülés 2 Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 1. -a alapján. Hatályos: október 23. napjától. - 4/28 -

5 14. (1) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a rendkívüli ülés indokát tartalmazó polgármesterhez benyújtott írásbeli indítványára. (2) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt a tárgy megjelölésével, írásbeli indoklással és határozati illetőleg rendeletalkotási javaslatot tartalmazó az előterjesztésekre vonatkozó formai és tartalmi követelményeknek megfelelő előterjesztéssel a polgármesterhez kell benyújtani. (3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni. A polgármester által kezdeményezett rendkívüli ülés 15. (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését bármely - az SZMSZ általános rendelkezéseitől eltérő - időpontban is összehívhatja. (2) A rendkívüli ülés összehívására a polgármesternél írásban bármely képviselő javaslatot tehet. (3) Rendkívüli sürgősséget igénylő halaszthatatlan esetben a polgármester a Képviselő-testületet elektronikus úton ben, vagy futár útján megküldött írásbeli meghívóval vagy a Képviselőtestület ülés összehívásáról telefonon vagy SMS üzenet formájában megküldött értesítéssel, azonnali hatállyal is összehívhatja. Rendkívüli sürgősséget igénylő halaszthatatlan esetnek minősül, ha a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot. A rendkívüli sürgősséget igénylő helyzet megítélésének jogköre a polgármestert illeti. (4) Rendkívüli ülésen csak rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés tárgyalható. V. fejezet A Képviselő-testület összehívása, a meghívottak A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA 16. (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze papír alapú vagy elektronikus úton megküldött írásbeli meghívóval. (2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a legidősebb képviselő hívja össze, és a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti. (3) 34 A képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját és helyét, a tervezett napirendi pontokat és előterjesztőik nevét, az egyes napirendi pontok tárgyalásához meghívottak megjelölését. A polgármester a meghívóban szereplő napirendi javaslatba minden olyan előterjesztést köteles felvenni, amely az összehívott képviselő-testületi ülésen az SZMSZ rendelkezéseinek megfelelően tárgyalható. (4) A meghívóhoz elektronikus úton (kivételes esetben papír alapon) mellékelni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket. Kivételes esetben a napirendhez tartozó előterjesztések a képviselő-testületi ülésen papír alapon a helyszínen is kioszthatók. (5) A Képviselő-testület meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt (hivatali Ftp. Szerverre történő felhelyezéssel), más meghívottak részére a megadott elektronikus címükre - amennyiben ez nem lehetséges, abban az esetben postára adással -, úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legalább 6 nappal az ülés előtt megkapják. Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, 3 Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 2. -a alapján. Hatályos: október 23. napjától. 4 Módosítva a 8/2016. (III. 18.) önkormányzati rendelet 1. -(2) bekezdése alapján. Hatályos: március 21. napjától. - 5/28 -

6 de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor és milyen hivatkozási szám feltüntetésével küldték meg azokat. (6) A 15. (3) bekezdésében foglaltak szerint összehívott rendkívüli ülés írásbeli meghívó nélkül, azonnal is összehívható. 17. A rendes és rendkívüli képviselő-testületi ülés időpontjáról és tervezett napirendjéről a kerület lakosságát a képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Ügyfélszolgálati Csoport hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kell tájékoztatni. MEGHÍVOTTAK 18. (1) A képviselő-testületi ülésre a képviselőkön kívül tanácskozási joggal azokat kell meghívni, akiknek meghívását jogszabály előírja, és akiknek meghívását a polgármester az adott napirendi pont előterjesztője véleményének kikérése mellett indokoltnak tartja. Meg kell hívni továbbá az adott ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét. (2) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: - a jegyzőt, - a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, - a könyvvizsgálót, - a XVII. kerületben megválasztott egyéni országgyűlési képviselőt, - a Fővárosi Kormányhivatal XVII. Kerületi Hivatalának hivatalvezetőjét valamint - a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XVII. Tankerület tankerületi igazgatóját. (3) A sajtó képviselői számára az ülésen való jelenlétet a nyilvános üléseken biztosítani kell. (4) Tanácskozási jog biztosítása nélkül meg kell hívni továbbá az előterjesztő által az előterjesztésben megjelölt személyeket. (5) A Képviselő-testület nyilvános ülésén állandó tanácskozási jogot biztosít a gazdasági témájú előterjesztések megtárgyalásánál a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére. (6) 5 A Képviselő-testület állandó tanácskozási jogot biztosít a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére nyilvános ülésén a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság által tárgyalt előterjesztések megtárgyalásakor. (7) 6 A Képviselő-testület a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamint a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság valamennyi nyilvános ülésén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére állandó tanácskozási jogot biztosít a polgármesterrel egyeztetett személynek. (8) A Képviselő-testület a Rákosmenti Erőforrás Bizottság valamennyi nyilvános ülésén tanácskozási jogot biztosít a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Orvosi Kamara Budapesti Területi Szervezete és a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezete képviselőjének. (9) A magasabb rendű jogszabály erejénél fogva tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztéshez való hozzáférést biztosítani kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni. (10) 7 A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részére a hozzáférést biztosítani kell a meghívóhoz, a gazdasági témájú előterjesztésekhez, valamint azokhoz az előterjesztésekhez, amelyek véleményezésére a Városfejlesztési, Vagyongazdálkodási és Jogi Bizottság illetékes. (11) 8 A Képviselő-testület az Mötv. 6. a) pontja alapján Rákosmente közösségi életének fejlődésére jelentős befolyással bíró civil szervezetek részére a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben tanácskozási jogot biztosít a Képviselő-testület és a bizottságok nyilvános ülésein a 5 Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 3. -a alapján. Hatályos: október 23. napjától. 6 Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 4. -a alapján. Hatályos: október 23. napjától. 7 Módosítva a 16/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet 5. -a alapján. Hatályos: október 23. napjától. 8 Módosítva a 8/2016. (III. 18.) önkormányzati rendelet 1. -(3) bekezdése alapján. Hatályos: március 21. napjától. - 6/28 -

7 (12)-(17) bekezdésekben meghatározottak szerint. A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetek felsorolását az SZMSZ 5. számú függeléke tartalmazza. (12) A kerületi civil szervezeteket megillető tanácskozási jog gyakorlásának feltétele, hogy a civil szervezet alapszabályának hiteles másolatát megküldje a polgármester részére. Az alapszabályokat a polgármester a Jegyzői Iroda útján őrzi, tartja nyilván. A tanácskozási jog gyakorlásának érdekében a civil szervezeteknek meg kell adniuk elérhetőségeiket (a szervezet címe, a szervezet képviselőjének neve, címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme). (13) A képviselő-testületi előterjesztés előterjesztője köteles megjelölni az előterjesztés előlapján a javasolt meghívottak körében az ügyben tanácskozási joggal rendelkező civil szervezetet. Amennyiben az előterjesztő ezt elmulasztja, a 18. (12) bekezdésnek megfelelően tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet illetőleg szervezetek megjelölését a polgármester jogosult pótolni. (14) A polgármester a Képviselő-testületi Csoport útján az érintett szervezetek részére az előterjesztésekhez való hozzáférést biztosítja az Önkormányzat hivatalos honlapján. Az érintett szervezet kérésére értesítést küld elektronikus levél formájában, hogy az előterjesztés már megtalálható az Önkormányzat hivatalos honlapján. (15) Bizottsági ülésen a civil szervezeteket a képviselő-testületi előterjesztés tárgyalásakor illeti meg tanácskozási jog. (16) A képviselő-testületi illetve bizottsági ülésre szóló meghívót mindazoknak a civil szervezeteknek meg kell küldeni, amelyek valamely napirendre javasolt képviselő-testületi előterjesztésben tanácskozási joggal rendelkezőként meg vannak nevezve. (17) A tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselője a képviselő-testületi ülésen a 34. (8) bekezdés szerint, bizottsági ülésen a bizottsági ügyrendben foglaltak szerint, a képviselői hozzászólásokra vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával élhet a hozzászólás lehetőségével. (18) Az ülést vezető elnök indokolt esetben tanácskozási jogot biztosíthat a tanácskozási jog nélkül meghívott részére. VI. fejezet A képviselő-testületi ülés nyilvánossága, a zárt ülés A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS NYILVÁNOSSÁGA NYÍLT ÜLÉS 19. (1) A Képviselő-testület ülése - a 20. -ban felsorolt esetek kivételével - nyilvános. (2) A Képviselő-testület ülésén az erre a célra kijelölt helyen hallgatóként bárki megjelenhet. (3) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, figyelmeztetés után az elnök a rendzavarót az ülésterem elhagyására szólítja fel. (4) A Képviselő-testület nyilvános ülésén kép- és hangfelvétel csak úgy készíthető, ha az nem zavarja az ülés rendjét, a képviselők illetve a Képviselő-testület munkáját, és nem sérti sem a Képviselő-testület tagjainak, sem az ülésen jelen lévők emberi méltóságát vagy személyiségi jogait. A ZÁRT ÜLÉS 20. A Képviselő-testület törvényben meghatározott esetben zárt ülést tart. VII. fejezet Az előterjesztések és benyújtásuk, a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés - 7/28 -

8 AZ ELŐTERJESZTÉSEK 21. (1) A képviselő-testületi ülésre készült előterjesztéseket a polgármesternél kell benyújtani. Az előterjesztéseket írásban vagy elektronikus úton kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. (2) A napirendi pont előterjesztője lehet: a) a polgármester, b) az alpolgármesterek, c) bármely képviselő, d) a Képviselő-testület bizottsága nevében annak elnöke, e) a képviselőcsoport nevében annak vezetője, f) a jegyző, g) önkormányzat által alapított gazdasági társaság ügyvezetője, h) a nemzetiségi önkormányzatok nevében annak elnökei, i) jogszabályokban meghatározott személyek vagy szervezetek. (3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladata szerint hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi. 22. (1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az előterjesztés tárgyának tényszerű bemutatását, b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi döntéseket, azok végrehajtásának eredményét c) a jogszabályi hivatkozásokat, d) szükség szerint a javasolt döntési változatokat, azok indokait, jogszabályi alapjait az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható eredményeket, e) a költségkihatásokat, f) minden olyan információt, amely a döntéshez szükséges, g) a határozati javaslatot vagy rendelettervezetet, h) annak jelzését, hogy mely bizottság tárgyalja meg, i) a végrehajtásért felelős személy vagy szerv megnevezését, a határidő megjelölését, j) a jegyző törvényességi ellenjegyzését, k) annak megjelölését, hogy a döntési javaslat elfogadásához milyen többség szükséges, továbbá zárt ülésen tárgyalandó illetve tárgyalható előterjesztés esetén e körülmény jelzését. (2) Az előterjesztések és rendeletek előkészítésének részletes szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza. (3) Az új Képviselő-testület megválasztását követően az előterjesztéseket legfeljebb 1 hónapig a Képviselő-testület bizottsági javaslatok nélkül is tárgyalhatja. 23. (1) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb az alábbi időpontig lehet benyújtani a polgármesternél írásban: a) az ülés előtt a 14. napig: - rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztést - határozati javaslatot tartalmazó előterjesztést, kivéve a b) pontban megjelölt előterjesztéseket b) a képviselő-testületi ülés előtt a 10. napig: - beszámolót - tájékoztatót - hatósági ügyet - bizottsági előterjesztést - e rendelet 79. -ának (2) bekezdése szerinti nemzetiségi önkormányzat által benyújtott kezdeményezést - interpellációt c) a képviselő-testületi ülés előtti második napig: - a kérdést - 8/28 -

9 - a költségvetési rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló előterjesztéshez módosító, kiegészítő indítványt (ide nem értve az előterjesztő által az előterjesztéshez benyújtott módosítást, kiegészítést); d) a határidő az adott nap óráig értendő. (2) Az előterjesztő az előterjesztés benyújtását megelőzően az előterjesztés tárgyára és terjedelmére is tekintettel olyan időpontban köteles az előterjesztés tervezetét a jegyző részére törvényességi ellenőrzés végett megküldeni, hogy a jegyző 22. (1) bekezdés j) pontja szerinti törvényességi ellenjegyzése az (1) bekezdésben megjelölt határnapokig megtörténhessék. RENDKÍVÜLI SÜRGŐSSÉGET IGÉNYLŐ ELŐTERJESZTÉS 24. (1) A polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző írásban, a rendkívüli tárgyalás szükségességét tartalmazó indokolással ellátott rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést terjeszthetnek be. (2) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés csak minősített többséggel vehető napirendre. (3) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés akkor terjeszthető be, amikor az ügy tárgyalásának, illetve a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az Önkormányzatot, vagy más érdekelt felet és a 23. -ban meghatározott előterjesztésre a határidő letelte miatt már nincs mód. (4) Rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést legkésőbb az ülés kezdetekor kell a képviselők részére eljuttatni. (5) A képviselők valamint a Képviselő-testület bizottságai a 14. -ban meghatározott esetben és módon terjeszthetnek be rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztést, melynek napirendre vételére a (2) bekezdés rendelkezése irányadó. VIII. fejezet A képviselő-testületi ülés elnöke és jogkörei, az ülésvezetés A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS ELNÖKE 25. (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester. (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület korelnöke gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és látja el az elnöki teendőket. AZ ELNÖK JOGKÖREI, AZ ÜLÉSVEZETÉS 26. (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését: a) megnyitja, levezeti, határozatképtelenség esetén berekeszti, b) megállapítja a határozatképességet, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollevőket. (2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre: a) szó megadása, b) szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás: Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a képviselőtől, valamint más felszólalótól, aki a felszólalásra megállapított időkeretét túllépi. Akitől az ülést vezető elnök a szót megvonta, ugyanazon napirendi pont vitájában a továbbiakban nem szólalhat fel. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, az elnök a második felszólítás után ez esetben is megvonhatja a szót. c) napirend utáni felszólalásra szó megadása, d) ügyrendi kérdésben a szó megadása, - 9/28 -

10 e) A tanácskozás rendjének fenntartása: A képviselő-testületi ülésen résztvevők mindegyike köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani. A tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülést vezető elnök rendreutasítását vonja maga után. Az elnök rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti, ismételt figyelmeztetést követően - a Képviselő-testület tagját, a jegyzőt, illetve távollétében az őt helyettesítő aljegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, valamint a könyvvizsgálót vagy annak képviselőjét kivéve - kiutasítja a tanácsteremből a rendbontót, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást folytatót. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti azt a képviselőt, aki a képviselőtestületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ. Az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja: ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné tenné. Amennyiben a megszakított ülés a rendes ülésnapon rendzavarás miatt harminc perc elteltével sem folytatható, a polgármester e rendelet ában foglalt szabályok alkalmazásával az ülést ismét összehívja, és azt ott kell folytatni, ahol abbamaradt. A képviselő-testületi ülés helyszínén a képviselőkön valamint a jegyzőn kívül más személy bármilyen iratot illetve tárgyat (nyílt levél, újság, kiadvány, ajándéktárgy, stb.) csak az ülés elnökének engedélyével oszthat ki a Képviselő-testület tagjai illetve az ülésteremben jelenlévők részére. f) javaslattétel napirendi pont tárgyalására, g) javaslattétel napirendek összevont tárgyalására, h) szünet, illetőleg tárgyalási szünet elrendelése: Az ülést vezető elnök belátása szerint az ülés bármely szakaszában szünetet rendelhet el. Az ülést vezető elnök a napirendi pont előterjesztőjének, a Képviselő-testület bizottsága elnökének vagy a képviselőcsoport vezetőjének javaslatára a végszavazást megelőzően legfeljebb 20 perc időtartamra tárgyalási szünetet rendelhet el, valamint tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor (pl. rendkívüli bizottsági ülés összehívásának szükségessége esetén). A képviselőcsoport vezetőjének vagy megbízottjának kérésére a Képviselő-testület ülésének bármely szakaszában a vita folyamán, a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében ülésenként legfeljebb három alkalommal összesen legfeljebb 20 perc időtartamban tárgyalási szünetet rendel el. i) kezdeményezheti a képviselő-testületi ülés elnapolását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. j) napirendi pontonként a vita megnyitása és lezárása: vita lezárásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többségű döntésével határoz. A vita lezárását követően is szót kell azonban adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek, akik a vita lezárásáról szóló döntést követően is jogosultak írásbeli módosító és kiegészítő javaslataikat benyújtani. A vita lezárásakor az így még felszólalásra, valamint módosító és kiegészítő indítvány benyújtására jogosult képviselők nevét az ülést vezető elnök ismerteti. A hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását, amely indítványok tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel dönt, azzal a feltétellel, hogy a hozzászólások 3 percnél rövidebb időtartamra nem korlátozhatóak. k) szavazás elrendelése, l) szavazás eredményének megállapítása, m) határozat, vagy rendelet elfogadásának bejelentése, n) felszólalási joga a Képviselő-testület ülésén bármikor, o) Az ülést vezető elnök az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet. 27. Az ülést vezető elnök minden napirendi pont felett vitát nyit. A vita lezárását követően, amennyiben arra a döntéshozatal előtt bármely képviselő vagy a jegyző részéről indítvány érkezik, köteles szavazást elrendelni a vita újbóli megnyitásának eldöntése érdekében. - 10/28 -

11 28. A képviselő-testületi ülés ideje alatt az ülés helyszínén tartózkodó valamennyi személy köteles mobiltelefonjának minden olyan jellegű használatától tartózkodni, amely az ülést illetve a képviselők munkáját zavarhatja. IX. fejezet Az ülés határozatképessége, határozatképtelenné válása AZ ÜLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE 29. (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több, mint fele jelen van. (2) Ha az ülés meghirdetett időpontját követő 30 percen belül a határozatképességhez szükséges létszámú képviselő nem jelent meg, akkor az ülést el kell napolni. Az ülés levezető elnöke megállapítja a hiányzó képviselők névsorát és felkéri a jegyzőt, hogy állítsa össze a bejelentés nélkül távollévők jegyzékét. Ezt követően kihirdeti az elnapolt ülés új időpontját. A távollévő képviselőket erről meghívó kiküldésével értesíteni kell. Az ülés elnapolása a napirendi javaslatot nem érinti. (3) Ha a meghirdetett időpontban a Képviselő-testület határozatképességéhez szükséges számú képviselő megjelent, az ülés levezető elnöke megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét és megnyitja az ülést. AZ ÜLÉS HATÁROZATKÉPTELENNÉ VÁLÁSA 30. Amennyiben a Képviselő-testület ülése a szavazás előtt válik határozatképtelenné, úgy az elnök a határozatképtelenség megállapítását követően tizenöt perc szünetet rendel el. A szünet alatt az elnök meggyőződik arról, hogy a határozatképtelenség okai elháríthatóak-e. A tizenöt perc szünet elteltével az ülés levezető elnöke az ülést folytatja, megállapítja a határozatképességet, ismételt határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti, és egyidejűleg intézkedik az ülés ismételt összehívásáról. X. fejezet A képviselő-testületi ülés napirendjének megállapítása, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendje, a napirendi pontok tárgyalásának rendje A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA 31. (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztéseknek az ülés napirendjére történő felvételére a polgármester tesz javaslatot. (2) A rendes ülés napirendjére kell tűzni a népi kezdeményezés útján benyújtott ügyet, ha az megfelel a külön önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek. (3) A rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés esetében a napirendre történő felvételről a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. A Képviselő-testület a napirendre vétellel kapcsolatos szavazással a levezető elnök ilyen irányú javaslata esetén egyben arról is dönt, hogy a napirendre vett előterjesztést a napirend tárgyalása során mikor tárgyalja. (4) Ha az előterjesztő a meghívóban szereplő előterjesztést visszavonja, vagy tárgyalásának elhalasztását kéri, ezt legkésőbb a napirendi javaslatról történő szavazás előtt köteles a levezető elnöknek bejelenteni. (5) A Képviselő-testület a meghívóban jelzett előterjesztések valamint a napirendre vett rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztések alapján egyszerű többséggel fogadja el az ülés napirendjét. - 11/28 -

12 (6) A napirend megállapítása után az előterjesztő az előterjesztését nem vonhatja vissza, viszont ügyrendi indítvány keretében kezdeményezheti, hogy azt a Képviselő-testület vegye le az ülés napirendjéről. (7) A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. A tárgyalási sorrend megváltoztatására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslatot indokolni kell. (8) Az előterjesztés tárgyalásának felfüggesztéséről, a napirendek sorrendjének megváltoztatásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. (9) A napirendi pontok csak az előterjesztő, vagy annak megbízottja jelenlétében tárgyalhatók. A NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSÁNAK SORRENDJE 32. (1) A napirenden kívüli hozzászólások és a napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni: a) polgármesteri tájékoztató, b) személyi kérdések, c) rendeletalkotási javaslatok, d) határozathozatalt igénylő előterjesztések, e) beszámolók, f) tájékoztatók, g) hatósági ügyek, h) interpellációk, i) kérdések, j) napirend utáni felszólalások. (2) Az elfogadott napirend egyes napirendi pontjainak napirendről történő levételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. (3) Az (1) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül a polgármester negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes képviselő-testületi ülésen írásban számol be: a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, b) az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (4) A bizottsági elnökök az (1) bekezdés e) pont szerinti beszámolók keretén belül negyedévente a tárgyidőszakot követő második rendes ülésen írásban számolnak be az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. (5) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti beszámolók keretén belül a kerületi küldött évente, írásban számol be tevékenységéről a november havi rendes képviselő-testületi ülésen. A Képviselőtestület mandátuma lejártának évében a beszámolót az önkormányzati választást megelőző utolsó előtti képviselő-testületi ülésre kell beterjeszteni. A NAPIRENDI PONTOK TÁRGYALÁSÁNAK RENDJE 33. A napirendi pont tárgyalásának rendje: a) az előterjesztő szóban összefoglalhatja a javaslat lényegét, illetve kiegészítést fűzhet az abban foglaltakhoz, b) az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt), c) hozzászólások, köztük a képviselőcsoportok állásfoglalása, d) előterjesztői zárszó. XI. fejezet A hozzászólások szabályai - 12/28 -

13 NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ HOZZÁSZÓLÁSOK 34. (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés elnökénél. (2) A képviselőknek a napirendhez történő hozzászólásra a levezető elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében. (3) A napirendi pont előterjesztője legfeljebb 10 perc időtartamban szóban összefoglalhatja a beterjesztett javaslat lényegét, illetve írásbeli előterjesztéséhez szóbeli kiegészítést tehet. (4) Az előterjesztés véleményezésére feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke, alelnöke vagy az elnök által megbízott tagja legfeljebb 10 percben ismertetheti a bizottság állásfoglalását (az esetleges kisebbségi véleménnyel együtt). (5) A képviselői hozzászólások időtartama napirendi pontonként: - első hozzászólás 5 perc, - második hozzászólás 5 perc. (6) A képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport által az adott napirendi pont kapcsán megjelölt egy személy a napirendi pont vitájában a (5) bekezdésben meghatározott időtartamon felül további két alkalommal, alkalmanként 5-5 percben szólhat hozzá. (7) A Képviselő-testület az (5)-(6) bekezdésekben meghatározott időtartamon felül további hozzászólási igény esetén egyszerű többséggel ad szót a képviselőnek napirendi pontonként egy esetben legfeljebb 5 perc időtartamban. (8) A tanácskozási joggal meghívottaknak szólásra jelentkezésük alapján az elnök ad szót egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamban. Amennyiben a tanácskozási joggal meghívott egyben az ügy érintettje, akkor hozzászólásainak számát illetően az (5) és a (7) bekezdés képviselői hozzászólásokra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. (9) A Képviselő-testület hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is egy alkalommal legfeljebb 5 percben. E kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. (10) A hallgatóság soraiból a képviselő javaslatára lehet hozzászólni a napirendhez tartozó témában. A javaslatról a Képviselő-testület az időhatár megjelölésével vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. (11) A jegyző törvényességi észrevétel esetén időkorlát nélkül felszólalhat. (12) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, pontosítása érdekében válaszra és ügyrendi hozzászólásra soron kívül szót kaphat, és válaszadásra felkérheti a meghívott szakértőket illetve az előterjesztés elkészítésében közreműködő személyeket. Az előterjesztő korlátlan számban és időkeretben élhet hozzászólási jogával az előterjesztéséről szóló vitában. (13) A vita lezárását követően az előterjesztő előterjesztői zárszó keretében válaszolhat a felmerült kérdésekre, és összegezheti a vitában elhangzottakat. (14) A vita folyamán a képviselő a javaslathoz módosító, illetve kiegészítő indítványt nyújthat be az ülés vezetőjénél írásban. A módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt mondat, bekezdés illetve pont helyébe illeszthető legyen. (15) A módosító illetve kiegészítő indítványt az azt benyújtó képviselő a benyújtás előtt felolvassa. FELSZÓLALÁS ÜGYRENDI KÉRDÉSBEN 35. (1) A képviselő az ülés folyamán soron kívül ügyrendi hozzászólással élhet illetve ügyrendi javaslatot tehet az ülés menetét érintő eljárási kérdésekben. (2) Az ügyrendi hozzászólásra az ülés elnöke ad szót legfeljebb 2 percben. (3) A hozzászólás illetve javaslat ügyrendi jellegéről az (1) bekezdésben felsoroltak alapján az ülés levezető elnöke dönt. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. (4) Határozathozatal közben csak a szavazás módjára tehető ügyrendi javaslat. A határozathozatal után a lezárt napirendhez ügyrendi javaslat nem tehető. - 13/28 -

14 (5) A képviselő-testületi ülésen megjelent polgárok véleményének meghallgatására, bármely képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tehet javaslatot. (6) Személyes megtámadtatás esetén a képviselő a sérelmes hozzászólást követően azonnal, az ülésvezető elnök engedélyével, legfeljebb 2 percben elháríthatja az ellene irányuló, sérelmesnek vélt megjegyzést. Ha az ülésvezető elnök nem engedélyezi az ilyen tárgyú hozzászólást, a képviselő kérésére a szó megadásáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A hozzászólást követően viszontválasznak, valamint a sérelmesnek vélt megjegyzésről további vitának helye nincs. XII. fejezet Az interpelláció és az írásbeli kérdés AZ INTERPELLÁCIÓ 36. A képviselő a Képviselő-testület ülésén a) a polgármestertől, b) az alpolgármesterektől, c) a jegyzőtől, d) a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben intézkedés megtétele vagy elmulasztása kapcsán - interpelláció formájában felvilágosítást kérhet. Interpellációnak az a kérdés formájában összefoglalt problémafelvetés tekinthető, amely kapcsolatban áll az Önkormányzat, illetőleg a Képviselőtestület és szervei által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. 37. (1) Az interpellációt az ülés napját megelőző 10 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani, aki azt a címzettnek azonnal továbbítani köteles. Az interpellált az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen szóban válaszol a képviselőnek. Indokolt esetben kérheti a válaszadás elhalasztását, mely esetben válaszát 15 napon belül írásban kell megadnia, s azt el kell juttatni minden képviselőhöz. Az interpellált legkésőbb a képviselő-testületi ülés megnyitásáig tájékoztatja az ülés levezetőjét, hogy élni kíván az írásbeli válaszadás lehetőségével. (2) Az ülés levezetője minden ülés elején bejelenti a beterjesztett interpellációkat továbbá bejelenti a Képviselő-testületnek, hogy a válaszadó a választ a bejelentés napján szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg. 38. (1) Az interpellációnak tartalmaznia kell: a) az interpelláló nevét, b) az interpelláció tárgyát, címzettjét, c) az interpellációt. (2) Az interpelláló az interpelláció benyújtását követő első rendes ülésen interpellációját felolvassa. A válaszadó a választ vagy azonnal szóban, vagy 15 napon belül írásban adja meg, ez esetben válaszát el kell juttatnia minden képviselőhöz. (3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról annak elhangzását követően írásbeli válasz esetén a kiküldést követő első ülésen - először az interpelláló nyilatkozik. Nyilatkozatát indokolhatja, ez esetben az interpellált tisztségviselő a nyilatkozatban elhangzott indokolásban foglaltakra 2 percben reagálhat. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül szavaz a válasz elfogadásáról. (4) Ha a Képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, vizsgálat és javaslattétel céljából az ügyben illetékes bizottságot jelöl ki. Az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálása során az interpelláló képviselő pusztán az interpelláció okán nem minősül érintettnek, így a bizottsági vitában részt vehet, és amennyiben az adott bizottságnak tagja, élhet szavazati jogával. - 14/28 -

15 (5) Az illetékes bizottság köteles a soron következő képviselő-testületi ülésen javaslatát megtenni, aminek elfogadásáról a Képviselő-testület határoz. (6) A képviselő az interpellációját bármikor visszavonhatja. (7) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. AZ ÍRÁSBELI KÉRDÉS 39. (1) A képviselő a) a polgármestertől, b) az alpolgármesterektől, c) a jegyzőtől, d) a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben írásban is kérhet felvilágosítást, amelyre legkésőbb 15 napon belül írásban a polgármester útján érdemi választ kell adni. (2) A kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, tevékenységre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely formailag nem tekinthető és tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe. (3) A kérdést a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a címzettnek azonnal továbbítani köteles. (4) Az írásbeli kérdésnek tartalmaznia kell: a) az írásban kérdező nevét, b) az írásos kérdés tárgyát, címzettjét, c) az írásos kérdést, d) annak egyértelmű megfogalmazását, hogy kérdésének illetőleg az arra adandó válasznak elhangzását képviselő-testületi ülés keretében kívánja-e. (5) Az ülés vezetője a képviselő-testületi ülésen ismerteti mindazon képviselők nevét és kérdésük tárgyát, akik legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző két nappal a Képviselő-testület előtt feltenni kívánt kérdést a polgármesterhez benyújtották. (6) A kérdezett a választ 15 napon belül köteles eljuttatni a polgármester útján a kérdezőnek. (7) A kérdező a (4) bekezdés d) pontja szerint a benyújtott kérdés, illetőleg az arra adott válasz Képviselő-testület előtti előadásának lehetőségével élni kíván, a válaszra a rendelkezésre álló 15 napos határidő elteltét követő képviselő-testületi ülésen kerül sor. (8) A kérdés és az arra adott válasz kapcsán sem vitának, sem határozathozatalnak helye nincs. XIII. fejezet Napirenden kívüli felszólalások, a tárgyalás elnapolása, a vita lezárása NAPIREND ELŐTTI POLGÁRMESTERI TÁJÉKOZTATÓ 40. (1) A Képviselő-testület ülésén a napirend elfogadása után, a napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és a megtett fontosabb intézkedésekről. (2) 9 A polgármesteri tájékoztatót követően a BRFK XVII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője tájékoztatást ad a XVII. kerület közbiztonságát érintő aktuális ügyekben, majd válaszol a Képviselő-testület tagjainak a közbiztonsággal kapcsolatos egyéb kérdéseire. NAPIREND UTÁNI FELSZÓLALÁS 9 Módosítva a 2/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet 1. (1) bekezdése alapján. Hatályos: február 1. napjától. - 15/28 -

16 41. (1) Minden rendes ülésen biztosítani kell a képviselőknek azt a jogot, hogy napirend utáni felszólalás keretében bejelentéssel, tájékoztatással éljenek, vagy valamely kerületi vagy az Önkormányzatot közvetlenül érintő fővárosi illetve országos ügyben kifejthessék véleményüket. (2) A közérdekű bejelentés az Önkormányzat működésével kapcsolatba hozható, illetőleg a kerület lakosságát vagy annak egy részét érintő ügyre vonatkozó általában javaslatot is magában foglaló felvetés. (3) A napirend utáni felszólalási igényt a felszólalás tárgyának megjelölésével a polgármesternél írásban kell benyújtani legkésőbb a zárt ülésen tárgyalandó hatósági ügyek tárgyalásának megkezdéséig. Az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően a polgármester ismerteti a napirend utáni felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát. (4) A napirend utáni hozzászólás időkerete felszólalásonként 3 perc. A napirend utáni felszólalás jogával testületi ülésenként egy képviselő csak egyszer élhet. (5) A napirend utáni felszólalás jogával a polgármester belátása szerint élhet. (6) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs. Személyes megtámadtatás esetén a megszólított személy legfeljebb kettő percben jogosult viszonválaszra. A NAPIRENDI PONT TÁRGYALÁSÁNAK ELNAPOLÁSA 42. (1) Az ülés levezető elnöke vagy bármelyik képviselő javasolhatja az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolását. (2) A Képviselő-testület az éppen tárgyalt napirendi pont tárgyalásának elnapolásáról vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. (3) Az elnapolt napirendi pontot legkésőbb a következő rendes képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni. A VITA LEZÁRÁSA 43. (1) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás vagy ügyrendi javaslat nincs, az ülés levezető elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását követően érdemi hozzászólásra lehetőség nincs. (2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetősége van a vitában elhangzottak összefoglalására (előterjesztői zárszó) és a felmerült kérdések megválaszolására. Ezt követően az ülés elnöke elrendeli a szavazást. XIV. fejezet A Képviselő-testület döntései, a határozathozatal, az egyszerű szótöbbség, a minősített szótöbbség, a döntéshozatal rendje A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI 44. (1) A Képviselő-testület döntéshozatala során rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás jellege nyílt, vagy titkos lehet. (2) Szavazást elrendelni, csak az ülésteremben tartózkodó képviselők számának ismeretében lehet. (3) Szavazni a javaslat elfogadása esetén igen -nel, a javaslat elutasítása esetén nem -mel, továbbá a javaslatról való szavazás során tartózkodom -mal lehet. (4) A szavazás előtt az ülés levezető elnöke közli a Képviselő-testülettel, hogy a javaslat elfogadásához egyszerű vagy minősített többség szükséges (5) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, kézfelemeléssel vagy név szerint, illetőleg szavazólap használatával titkosan történhet. - 16/28 -

17 (6) Ha a szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke által megbízott személyek gondoskodnak. (7) A szavazatok összeszámolása során először a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát kell megállapítani, végül pedig a szavazástól tartózkodók számát. Az összes szavazat számát össze kell vetni a jelenlévő képviselők számával. (8) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az elnök köteles a szavazást megismételtetni. (9) Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén bármely képviselő kérheti a szavazások eredményét név szerint - számítógépes adathordozón vagy kinyomtatva. NYÍLT SZAVAZÁS 45. (1) A Képviselő-testület a jogszabályban meghatározott kivételekkel - a határozati javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról nyílt szavazással dönt, a rendeletalkotási javaslatokról, valamint az ezekhez benyújtott módosító és kiegészítő indítványok elfogadásáról kizárólag nyílt szavazással dönthet. (2) A szavazás eredményét az ülés levezető elnöke állapítja meg. NÉV SZERINTI SZAVAZÁS 46. (1) A szavazás megkezdése előtt bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást lehet tartani. A kérdésben a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők mikrofonba mondva igen, nem, tartózkodom szavakkal szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő. (4) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást kell elrendelni. TITKOS SZAVAZÁS 47. (1) Titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ a jelenlévő képviselők közül. A szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület által választott elnökből és két tagból áll. (2) A titkos szavazás az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott, a jelöltek nevét vagy a döntési javaslatokat tartalmazó szavazólapon, urna igénybevételével történik. (3) A szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételeit. (4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Polgármesteri Hivatal biztosítja. (5) A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők aláírásukkal igazolják a névjegyzéken. (6) A szavazáshoz tollat kell használni. (7) Érvénytelen a szavazat, ha: a) nem hivatalos bélyegzőlenyomat nélküli szavazólapon adták le, b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot, c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntésre szavazott, d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét jelölte meg, illetve több döntési alternatíva szerepel a szavazólapon. (8) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. - 17/28 -

18 (9) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza: a) a szavazás helyét és napját, b) a szavazás tárgyát c) a szavazás kezdetét és végét, d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét, e) a szavazás során felmerült körülményeket, f) a szavazás eredményét. (10) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá. (11) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel. Határozathozatal EGYSZERŰ SZÓTÖBBSÉG 48. A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A MINŐSÍTETT TÖBBSÉG 49. Minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához: a) rendeletalkotáshoz, szabályozási koncepció elfogadásához, b) a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez és átadásához, c) az önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, d) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, e) intézmény, gazdasági társaság alapításához megszüntetéséhez, f) közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához, g) képviselő-testületi hatáskör átruházásához, h) a képviselő a Képviselő-testület döntéséből való kizárásához, i) zárt ülés elrendeléséhez az Mötv. vonatkozó előírásai szerint, j) titkos szavazás elrendeléséhez és a rendkívüli sürgősséget igénylő előterjesztés napirendre vételéhez, k) Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata vagyonáról, a vagyonelemek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 33/2013. (VIII. 29.) önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, 10 l) a költségvetés éves főösszegének 1%-át meghaladó hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, befektetéshez vagy más, a költségvetés által nem részletezett kiadáshoz, m) kereset benyújtásához polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a Fővárosi Törvényszékhez a polgármesteri tisztség megszüntetése érdekében, n) a Képviselő-testület által az önkormányzat képviseletére megválasztott személy megválasztásához és megbízatásának megszüntetéséhez, a Képviselő-testület szervezetének kialakításával és működésének meghatározásával kapcsolatos döntéshez, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, o) több évre kiható beruházási döntéshez, p) azon előterjesztés visszavonásához, melyet a benyújtást követő két rendes képviselő-testületi ülésen a Képviselő-testület határozatával egyaránt levett napirendjéről, s ezt követően azt az előterjesztő a soron következő rendes képviselő-testületi ülés megkezdéséig visszavonó nyilatkozatával nem vonta vissza, Módosítva a 34/2013. (IX. 19.) önkormányzati rendelet 1. -a alapján. Hatályos: október 1. napjától. 11 Módosítva a 18/2016. (VI. 23.) önkormányzati rendelet 1. -a alapján. Hatályos: június 27. napjától. - 18/28 -