Ahol a folyók összekötnek

Átírás

1 Ahol a folyók összekötnek Where rivers connect Gdje rijeke spajaju Gazdasági stratégiai tanulmány Térségi befektetés ösztönző, közös gazdaságfejlesztési stratégia HUHR/1001/2.1.4/ / Joint industrial park 2012 november Böröczné dr. Tóth Judit 1

2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Bevezető 4 3. A határ menti térség gazdasági adottságainak bemutatása 6 4. A foglalkoztatottság jellemzői az Európai Unióban 9 5. Foglalkoztatottság Tótszerdahely térségében Foglalkoztatottság Goričan térségében A térség demográfiai helyzete Az ipari parkok célja, funkciója Az ipari parkok Magyarországon feltételrendszer, jogi környezet Az ipari parkok Horvátországban feltételrendszer. jogi környezet A közös gazdaságfejlesztés irányai, a lehetséges befektetések Források: hitelek, pályázatok A befektetők Külső támogatások a befektetők szerzéséhez Belső erőforrások a befektetők szerzéséhez A közös ipari park működési koncepciója Jó gyakorlatok A Tótszerdahely Goričan közös ipari park (Mura Ipari Park) működése SWOT analízis Összegzés Felhasznált irodalom jegyzéke Felhasznált források jegyzéke 46 2

3 1. Vezetői összefoglaló A Tótszerdahelyet és Goričant körülvevő térség két régió, a Nyugat-Dunántúli régió és Sjeverozapadska régió találkozásánál fekszik. Ezek az Európai Unió átlagánál fejletlenebb konvergencia régiók, Kelet-közép Európában azonban közepesen fejlett régiónak számítanak. Az egymással határos megyék fejlettségi szintje hasonló, relatív pozíciója pedig eltérő. Muraköz megye a régióban és Horvátországban fejlettnek, Zala megye a régióban fejletlennek számít, ráadásul a másik két magyar megye (Győr-Moson-Sopron és Vas) sokkal dinamikusabb, mint Zala. Letenye kistérség ide tartozik Tótszerdahely a régión és a megyén belül a legfejletlenebb, ugyanakkor majdnem elfeledett ipari (kőolaj-bányászat) hagyományai vannak. Horvátországban Muraköz megyére úgy tekintenek, mint amelyik eredményes kapcsolatban áll az Európai Unió intézményeit és forrásai már használó Magyarországgal. Mindkét országot mélyen érintette a gazdasági válság, a kilábalás is alig kezdődött meg (az országok GDP-je még elmarad 2007-évi szinttől) ben Győr-Moson- Sopron megye exportorientált multinacionális iparában már a fellendülés tapasztalható. Mindkét országban alacsony a foglalkoztatási szint, s az elmúlt években a válság hatására a foglalkoztatási problémák gyarapodtak. A munkanélküliség szintje magas, Muraköz megyében még Zala megyénél is magasabb. A munkanélküliség kezelésére és a foglalkoztatás elősegítésére mindkét országban kevés erőforrást használnak, ráadásul a válságban ezeket nem is növelték, hanem inkább csökkentették. A munkaerő-piacon zavarok figyelhetők meg, a szabad álláshelyek száma alacsony, a folyamatok szervezetlenek. Az állami foglalkoztatási szolgálatoknak és partnereiknek nincs elégséges erőforrásuk a munkaerőpiac megismerésére és befolyásolására. Ilyen körülmények között a szokásosnál is nagyobb szerepe van a helyi kezdeményezéseknek. A helyi iparfejlesztés előmozdítására jó eszköz az ipari park szervezése. Mind Tótszerdahely, mind Goričan rendelkezik a szükséges feltételek egy részével, elsősorban ipari célokra használható földterülettel. Ezen túl mindkét helyen kialakítható, illetve növelhető a szükséges infrastruktúra kapacitása, és Goričan tervezett ipari parkjában már van betelepült, működő vállalkozás is. A két ország állama eltérő módszerekkel és jogi környezettel támogatja az ipari parkok/vállalkozói zónák fejlesztését. A cél mindkét helyen ugyanaz: a kis-és középvállalkozások versenyképességének növelése, a korszerű termelési technológiák alkalmazása, innováció, a megújuló energiák fokozott alkalmazása, a foglalkoztatottság és a térség jövedelmének növelése. Mindkét településen történtek már fontos lépések. A földterület tulajdonlásán túl elkészültek az infrastrukturális tervek, az azok megvalósításához szükséges környezeti és pénzügyi elemzések, amelyeket a remények szerint kivitelezés is követ a közeljövőben. 3

4 2. Bevezető Az ipari park szükségessége a helyi szükségletből és igényből, valamint a helyi akaratból áll össze. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy milyen reális lehetősége van egy határon átnyúló ipari park létrehozásának Tótszerdahelyen és Goričanban. Milyen feltételeknek adottak ma 2012-ben, milyen feltételeknek kell teljesülnie a közeljövőben, és milyen befektetést ösztönző döntéseket kell meghoznia az érintetteknek. Milyen módszerekkel lehet a fizikailag elkülönülő ipari területeket integrálni egy közös ipari parkba, hogyan lehet biztosítani a kiegyensúlyozott működést. A határ menti két település gondjai és lehetőségei hasonlóak, az együttműködésüknek hagyományai vannak. Az iparfejlesztés szükséglete és az együttműködés hagyománya hozta a közös ipari park gondolatát. Határon átnyúló ipari parkok működnek Európában. Ilyet létrehozni tehát lehetséges, és azt az Európai Unió támogatja is. Erre a lehetőségre és támogatásra példa a Gmünd/Ceske Velenice ipari park, amely az első határon átnyúló ipari park volt. E park egyik érdekessége, hogy hasonló rurális térségben jött létre, és belátható közelségében ( km) nagy ipari központok vannak. A másik, hogy a létrehozásáról szóló döntés (1990/91) idején sem Ausztria, sem Csehszlovákia még nem volt az Európai Unió tagja. Mégis tudtak élni az Unió kínálta támogatási eszközökkel, és ilyenekre talán a mi esetünkben is számíthatunk. A tanulmány vizsgálja azt is, hogy az ipari parkok hogyan fejlődnek Magyarországon és Horvátországban. Bár a növekedés a kezdetekhez képest jelentős, ám manapság az ipari parkok némelyike vegetál, mások pedig szépen fejlődnek. Ez utóbbira példa a Győri Ipari Park története, amelynek létesítését az ipari hagyományok és a mellette fejlődő multinacionális ipar tette szükségessé. Nagy lendületet kapott az autópálya kiépítésétől. Bár fontos az autópálya ipartelepítő funkciója, azonban Gmünd/Ceske Velenice közös ipari parkja úgy sikeres, hogy még ma sem érhető el autópályán. A meglevő adottságokon túl további feltételek is szükségesek az ipari park létrehozásához. Mindenekelőtt ismerni kell az ipari parkra vonatkozó szabályokat és gazdaságpolitikai szándékokat. Ezeket mindkét ország vonatkozásában bemutatjuk a tanulmányban. Mind az ipari parknak, mind a betelepülő vállalkozásoknak szüksége van pénzre: hitelre és támogatásokra. Bár a válság miatt jelenleg szűkösek a lehetőségek, nehéz forráshoz jutni, de megalapozott projektekhez ma is lehet forrást szerezni. Fontos a tervezés, a megalapozottság. A tanulmány megállapításai igyekeztek előrevetíteni a jövőt is. Ehhez alapul szolgál az Európa-2020 stratégia célrendszere. Ha ezt figyelembe véve tervezik az érintettek a közös az ipari parkot, annak profilját, és ezt figyelembe veszik a befektetők is, akkor a jövőben is lehetséges ilyen fejlesztésekhez uniós forráshoz jutni mind Magyarországon, mind Horvátországban. Az ipari parkba befektetőket kell gyűjteni. Ehhez igénybe kell venni az állam és más szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat is. Hálózatokhoz kell kapcsolódni (ipari 4

5 parkok szövetsége, vállalkozásfejlesztési alapítvány, gazdasági kamarák, foglalkoztatási paktumok, klaszterek, stb.), és ki kell használni az általuk kínált lehetőségeket. A befektetők vonzásához tudatos kommunikációra van szükség, ennek legfontosabb eszközeit és módszereit is bemutatja a tanulmány. Figyelembe kell venni mások tapasztalatait, ezek szerint a kommunikációt évtizedes perspektívában kell kiépíteni, az eredmények tekintetében pedig az évi egy új befektető jó eredménynek számít. Az ipari parkok létrejöttéhez szükséges teendők sűrítve, logikai-időrendi sorrendben: Az ipari parkokhoz szükséges földterületek önkormányzati tulajdonban legyenek ez a cél megvalósult. Az egyes települési ipari parkok infrastruktúra tervezése a hozzá kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányokkal a projekt keretében megvalósult. Azon gazdasági adottságok feltárása, amelyek reálissá teszik az ipari parkok létrehozását. A vonzó befektetési környezet sajátosságainak feltárása. Források keresése az infrastruktúra teljes kiépítéséhez (3-5 éven belül) Az egyes ipari parkok szolgáltató szervezetének/személyének létrehozása. A közös ipari park szolgáltató szervezetének létrehozása, feladatkörének meghatározása, szolgáltatási koncepciójának elkészítése. Az ipari park címek elnyeréséhez szükséges feltételek teljesítése, a cím elnyerése. Az ipari parkokban szolgáltatóház/inkubátorházat létrehozása. 5

6 3. A határmenti térség gazdasági adottságainak bemutatása A tanulmány célja, hogy megalapozza Tótszerdahely és Goričan közös ipari parkjának létrehozását. Azt kell felderítenie, hogy miből táplálkozik egy koncentrált ipari fejlesztés, mert az ipari park több ipari vállalkozás létrehozását, összegyűjtését, növekedésének támogatását szolgálja és jelenti. A két település viszonylag kis népességű, bár mikro-körzetük szempontjából, főleg pedig határ menti együttműködésüket tekintve nem jelentéktelenek. Mégis lehetséges-e, hogy a két, összesen mintegy 4 ezer fős népességű település olyan fejlesztést valósítson meg, amely eléri majd az ipari park követelményeit? Az általánosan használt területi beosztás szerint (National Units Territorial Systems NUTS) Tótszerdahely NUTS-5 egységnek, vagyis önálló községnek számít, formális körzetközponti szerep nélkül. Tótszerdahely a Letenyei kistérségbe (NUTS-4), az Zala megyébe (NUTS-3), végül a Nyugat-Dunántúli régióba (NUTS-2) tartozik. Goričan NUTS- 5 település, egyike az 546 horvátországi, illetve a 24 muraközi NUTS-5 településnek. (A NUTS-4 szintet Horvátországban nem alakították ki.) Goričan Muraköz megyében (NUTS-3) van, amely a szerveződő Sjeverozapadna régióba (NUTS-2) tartozik. A terület gazdasági fejlettségét az 1 főre jutó GDP-vel (bruttó hazai termék) mérjük. Az európai statisztikák a régiók (NUTS-2) szintjén mérnek, ez lehetővé teszi a nemzetközi és régiók közötti összehasonlítást. A nemzeti statisztikák mérik a megyei (NUTS-3) szintű GDP-t is, ezeket nem idézzük, de utalunk rá. A vásárlóerő-egységben (PPS) számított GDP kiküszöböli az országok árszintjében lévő különbségeket. Regionális bruttó hazai termék (1 főre jutó PPS), NUTS-2 szintű régiónként, az EU átlagában, %. Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

7 Sjeverozapadska Hrvatska Sredisnje i Istocna (Pannonska) Hrvatska Jadranska Hrvatska (Forrás: Belyó Pál: A mura-menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe című előadás. Elhangzott: II. Gazdaságfejlesztési workshop-on, Tótszerdahely, június 12.) A két ország 10 régióját 3 csoportba lehet osztani: az első csoportot a Közép-Magyarországi régió képezi, 2009-ben az 1 főre jutó GDP az EU átlag 109%-a a második csoportba 4 régió tartozik, 2 Horvátországból, 2 Magyarországról, 2009-ben az 1 főre jutó GDP az EU átlag 54-79%-a között van. A tanulmányban szereplő fejlesztési terület 2 közepesen fejlett régió, Nyugat- Dunántúli régió (60%) és Sjeverozapadna régió (78%) találkozási szakaszán helyezkedik el. A Nyugat-Dunántúli régióban a 3 megye közül a legfejletlenebb Zala megye, ráadásul a 19 magyar megye közül az 1990-es évek közepén még a 4. legfejlettebb volt, ma már a 7-8. helyre csúszott vissza, addig a szomszéd Muraköz megye Horvátországban jelenleg is a 4. helyen van (Sjeverozapadna régió átlagát Zagreb város emeli meg, egyébként a 2 régió fejlettségi szintje hasonló). A Nyugat-Dunántúli régión belül Letenye kistérség a legfejletlenebb, bár nem tartozik a legfejletlenebb és így kiemelt támogatásban részesülő 33, illetve 47 magyar kistérség közé. Muraköz megye kicsi területe miatt ez a belső különbség nem jelentős. a harmadik csoportba 5 régió tartozik, az EU átlag 40-45% között. Köztük van a Dél-Dunántúli régió (45%) és a Sredisne i Istocka (Panonska) Hrvatska régió (44%). Ez lényegesen hosszabb határszakaszt jelent, több megyével és nagyobb népességgel. A két ország között ezen a szakaszon a Dráva jelenti a határt. Ennek jobb partja sűrűn lakott, főút és vasút szeli át, mert délebbre a Szlavón hegység a Száva völgyéig lényegében kettészeli az országot. Ennek megfelelően a gazdaság is a Dráva völgyben helyezkedik el, s számukra a határon túli kapcsolat természetes szükséglet. A magyar oldalon azonban a közlekedés alapvetően nem kelet-nyugati irányú, hanem követve a Budapest sugárt, nagyjából dél-északi irányú. Ezért a határmenti népesség az ország belseje felé orientálódik. A kapcsolat mindennapjait a rokon népesség határozza meg, a kapcsolat jövőjét tudatos politika és gazdaságpolitika alapozhatja meg. Összességében mindkét ország fejletlenebb, mint az EU átlaga, külön-külön is, és együttesen is a felzárkózásra törekszik. A táblázat azt is mutatja, hogy az 7

8 iparosodott régiók a fejlettek, ebből csak Jadranska lóg ki, amely gazdagságát legalább annyira a turizmusnak köszönheti. Ugyanakkor az is látszik, hogy a gazdasági válságban az ipari régiók vesztettek legtöbbet. Míg az EU átlaghoz viszonyított pozícióban a horvát régiók 1-1%-t vesztettek, addig a Nyugat-Dunántúli régió 2 %-ot, a Közép- Dunántúli régió pedig 4 %-ot. A betanított munkára épülő iparosítás önmagában nem elégséges, a minőségi piacokkal bíró ipari-szolgáltatási területek képesek voltak pozícióikat javítani (Közép-Magyarország régió 4 %-kal). Az ipari minőség mellett a méretek is számítanak, nemcsak az egyes, illetve átlagos vállalat méretek, de a területi méretek is, amelyek lehetővé teszik a piaci versenyképességet. Ezért mindenféle méretbővítő integráció szükséges az ipari parkoktól a régiók közötti összefogásig. A kis- és középvállalkozások jellemzőinek összehasonlítása Magyarország Horvátország EU 27/ Kelet-Közép- Európai Periféria Aránya az összes vállalkozásban: 99,8% Aránya az összes vállalkozásban: 98,9% Aránya az összes vállalkozásban: 99,8%, Foglalkoztatottak 71,6% aránya: Foglalkoztatottak 53,5 % aránya: Foglalkoztatottak 67%/69%. aránya: Összes árbevétel: 54%, Összes árbevétel: 44,2 % Összes árbevétel: 58%/ 55% (Forrás: Adela Zobundzija: A kedvező befektetési környezet létrehozása című előadás. Elhangzott: I. Gazdaságfejlesztési workshop-on, Donji Krajlevec, március 7. Magyarországi adatok: KSH.) Mind Horvátországban, mind Magyarországon, általában a Kelet-Közép-Európai Periférián a vállalkozások számának növekedése mellett a legfontosabb feladat azok megerősítése, versenyképességük fejlesztése. Támogatni szükséges tehát a kkv fejlesztési programokat, köztük az ipari park fejlesztési programokat is. A horvát-magyar határ keleti (nagyobbik) részétől eltérően, a vizsgált földrajzi részen viszonylag fejlett területek találkozásáról van szó. Ezt erősíti az autópálya, amely Budapesttől Zágrábon át az Adriáig ér. Ez gazdaságélénkítő hatású, az Európai V. korridort jelenti, jelentősége a két ország kapcsolatát, szükségleteit meghaladja. Ez a korridor nemcsak közlekedés, de gazdasági folyam is, amely lehetőséget ki kell használni. 8

9 4. A foglalkoztatottság jellemzői az Európai Unióban A munkaerő-piaciok jellemzőit, annak mozgását nagyon sokféle adat segítségségével elemzik. A foglalkoztatási statisztikák egyik jellemző száma a foglalkoztatatási ráta. Ez az adat azt mutatja meg, hogy az adott országban a munkaképes korú népesség számához képest mennyi a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási statisztikában jelentős eltérések figyelhetők meg a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint, emellett az uniós tagállamok és e tagállamok régiói között is jelentős eltérések mutatkoznak. Foglalkoztatási szint 2009 (%): Megnevezés évesek Nők Szakképzetlenek (0-2 képzettségi osztály) évesek évesek EU-27 35,2 58,6 54,7 46,0 64,6 Csehország 26,5 56,7 43,9 46,8 65,4 Magyarország 18,1 49,9 37,4 32,8 55,4 Ausztria 54,5 66,4 55,6 41,1 71,6 Lengyelország 26,8 52,8 41,6 32,3 59,3 Szlovénia 35,3 63,8 53,7 35, Szlovákia 22,8 52,8 30,3 39,5 60,2 Horvátország 25,7 51,0 45,9 38,4 56,6 (Forrás: Eurostat yearbook 2011.) Az EU évesekre vonatkozó foglalkoztatási rátája a évi 64,6 %-ról 2010-ben 64,2 %-ra csökkent. E 0,4 százalékpontos fogyást 1,3 százalékpontos visszaesés előzte meg 2009-ben, amikor 2002 óta első ízben csökkent az EU-27 foglalkoztatási rátája, amely 1997-ben 60,7 %-on állt, csúcsértéke pedig 65,9 % volt 2008-ban. Az adatokból látszik, hogy a fejlettebb kelet-közép-európai csatlakozó országok foglalkoztatási mutatói sokkal rosszabbak az EU 27 átlagánál. Közülük a legfejlettebb Szlovénia közelíti meg leginkább az európai szintet, Magyarország és Horvátország pedig a hasonló fejlettségű országoknál is rosszabb képet mutat. Az általános lemaradás a hátrányos helyzetű rétegek különösen nagy lemaradásából származik. Ez arra utal, hogy a foglalkoztatás növelését célzó befektetés-politikát és az ipari parkok létrehozását ötvözni kell tudatos, szociális eszközöket is működtető foglalkoztatáspolitikával. 9

10 5. Foglalkoztatottság Tótszerdahely térségében Tótszerdahely község Nagykanizsától délnyugatra, az M7-es autópálya mellett fekszik, délről Horvátországgal és a Murával határos. Állandó lakosainak száma: 1144 fő, ebből aktív munkavállaló korú 790 fő, az iskoláskorúak száma 125 fő, a regisztrált vállalkozások száma 56. (Forrás: Tótszerdahely Községi Önkormányzat, 2011-es adat.) A település infrastrukturális ellátottsága teljes. Óvodája és alapfokú, horvát nyelvet oktató általános iskolája van, amelybe a környező településekről is járnak tanulók. A település vállalkozásai jellemzően mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek főként ipari és szolgáltatási ágazatokban működnek (pl. fűrészüzem, gyertyaüzem). Az önkormányzatnak kavicsbányái, bányatavai, halastavai vannak. Turisztikai vonzerőt jelentő látványossága a Fedák Sári-kúria, és a Rétesfesztivál. Tótszerdahely közelében két város is van, 8 km-re a több mint 4 ezer lakosú Letenye, 24 km-re pedig a több mint lakosú Nagykanizsa. Ez utóbbi a térség oktatási központja, ahol a középfokú oktatási intézmények mellett egyetem is működik. Zala megye gazdaságában fél évszázadig meghatározó volt a kőolaj. Addig a népesség nagyobb része mezőgazdaságból élt, amely termőhelyi adottságai és versenyképtelen birtokszerkezete miatt alacsony termelékenységgel, alacsony életszínvonalat termelt. A rendszerváltás után a gazdaság szerkezete is átalakult. Leépült a kőolaj ipar, az élelmiszeripar, az iparosodott mezőgazdaság néhány ágazata, a gépgyártás, ugyanakkor fejlődött az elektronikai ipar és a szolgáltatások (tulajdonképpen minden ága, a pénzügyi szolgáltatásokon kezdve a személyi szolgáltatásokon át a gyógy-turizmusig). Átalakult az üzemszerkezet is, a nagyüzemek többsége eltűnt, de vállalkozások sora keletkezett. Ez jelentős tőkevesztéssel járt, pótlására külföldi tőke érkezett, de nem jelentéktelen a magán megtakarítások termelő tőkévé alakítása sem. Tótszerdahelyet érintő letenyei járás gazdasági múltja nem volt kedvezőtlen. A szocializmus idején ebben a járásban volt az egy lakosra jutó állóeszköz érték a legmagasabb az országban: Bázakerettye és Lispeszentadorján kőolaj kitermelése eszköz-igényes volt. A kőolajbányászat lényegében megszűnt, a vagyon és a munkahelyek eltűntek. Sok horvát ember távolsági ingázó volt, akik a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat révén, de más módon is az állami nagyberuházásokon dolgozott (Paksi Atomerőmű, a dunai vízlépcső, stb), a családtagok szorgalmas és sikeres kerti kultúrát tartottak. A tsz-ek közül is kevés élte túl a változásokat, azok is kevés munkaerőt foglalkoztatnak, s integrátori tevékenységűk is megszűnt. Mindez azt eredményezte, hogy Zala megyében, de az egész Nyugat-Dunántúli régióban itt lett a legnagyobb a munkanélküliség, s a járás vált a legfejletlenebb kistérséggé. A kistérség elvileg bent volt a Lenti központú vállalkozási övezetben. Az övezet eszközei elsősorban adókedvezmények voltak, amelyek alapja az exportbővülés és más gazdasági teljesítmények. Ez Lentiben némi mozgást eredményezett, de hatása a letenyei gazdaságra ma már egyáltalán nem mutatható ki. 10

11 A helyi társadalmat, általában a közvéleményt a termelő beruházások a foglalkoztatás miatt érdeklik. Az köztudott, hogy a foglalkoztatás Magyarországon alacsony szinten áll. Ezt mutatja az alábbi táblázat. Ezek jellemzőek Zala megyére és a Letenye térségre, és Tótszerdahelyre is. Az alábbi táblázat a regisztrált munkanélküliek rátáját tartalmazza a Nemzeti Munkaügyi Hivatal módszere és adatai alapján júniusban: Régió/megye Régió munkanélküliségi ráta % 6,5 Megye munkanélküliségi ráta % I. Közép- Magyarország 1. Budapest 6,0 2. Pest 7,1 II. Közép-Dunántúl 9,0 3. Fejér 10,0 4. Komárom 8,3 5. Veszprém 8,4 III. Nyugat-Dunántúl 6,5 6. Győr 4,3 7. Vas 6,0 8. Zala 10,4 IV. Dél-Dunántúl 15,2 9. Baranya 15,4 10. Somogy 16,8 11. Tolna 12,7 V. Észak- 20,2 Magyarország 12. Borsod 22,1 13. Heves 14,8 14. Nógrád 22,2 VI. Észak-Alföld 19,5 15. Hajdú 18,9 16. Szolnok 15,3 17. Szabolcs 22,9 VII. Dél-Alföld 12,7 18. Bács 12,7 19. Békés 14,7 20. Csongrád 11,0 Magyarország 11,8 (Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal, június) Az adatok jól mutatják a régiók és a megyék közötti nagy különbségeket. Ennek alapján is látható, hogy a vizsgált földrajzi területen Horvátország egy viszonylag fejlett régióval (Nyugat-Dunántúl) találkozik, amely növekedési kapcsolat lehet. Azonban az is 11

12 látszik, hogy a régión belüli különbségek a Nyugat-Dunántúlon a legnagyobbak, s éppen a szomszédos Zala megye hátrányára. Ezt a megyén belül, a kistérségek között is érdemes megnézni (2012. május): Terület Regisztrált munkanélküliek száma fő A regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállalási korú népesség %-ában Keszthely ,57 Lenti 759 5,19 Letenye ,10 Nagykanizsa ,65 Zalaegerszeg ,22 Zalaszentgrót 760 6,54 Hévíz 486 5,63 Pacsa 667 9,47 Zalakaros ,17 Zala megye ,39 (Forrás: Zala megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) A táblázatból kiderül, hogy Zala megye déli, tehát a Horvátországgal szomszédos része van nehezebb helyzetben a munkanélküliséget illetően. Ez látszik Zalakaros és Letenye adataiból is, de abból is, hogy Dél-Zala központja, Nagykanizsa adatai rosszabbak, mint Észak-Zala központjáé, Zalaegerszegé. A munkanélküli azonban álláskereső, státusza kifejezi a szándékot és a foglalkoztathatóság elvi lehetőségét is. Nem biztos, hogy az a térség van jobb helyzetben, ahol alacsony a munkanélküliségi ráta, mert lehet, hogy ott a nem dolgozók már elvesztették szándékaikat és képességeiket a szervezett munkavégzésre. De van-e megfelelő álláshely? Ezt mutatja be a következő táblázat: Terület Új, nem Változása álláskeresőre támogatott júniushoz képest jutó nem álláshelyek* száma június % támogatott álláshelyek száma Közép ,5 Magyarország Budapest ,5 4,7 Pest ,5 2,1 Közép-Dunántúl ,1 4,2 Fejér ,8 2,8 Komárom ,6 5,5 Veszprém ,5 4,9 Nyugat-Dunántúl ,8 8,2 Győr ,9 17,1 Vas ,8 5,9 12

13 Zala ,1 3,7 Dél-Dunántúl ,0 1,0 Baranya ,3 0,7 Somogy 257-2,7 1,1 Tolna ,1 1,4 Észak ,8 1,4 Magyarország Borsod 831 4,4 1,3 Heves ,9 1,9 Nógrád 213-4,1 1,2 Észak-Alföld ,5 1,2 Hajdú ,7 0,9 Szolnok ,7 1,4 Szabolcs ,1 1,2 Dél-Alföld ,5 3,9 Bács 975 1,2 3,3 Békés ,5 5,0 Csongrád ,2 0,9 MAGYARORSZÁG ,7 2,6 (Forrás: Zala megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ) * Nem támogatott álláshelynek tekintjük azokat az állásokat, amelyek elfoglalását a munkaügyi szervezet pénzzel nem támogatja. Tehát nem tartozik ide a közfoglalkoztatás, valamint azok a versenypiaci állások, amelyeket a munkaadók úgy jelentenek be, hogy betöltésekor pénzügyi támogatást kérnek ez bizonyos hátrányos helyzetű munkavállalók esetén vehető igénybe. Mivel a munkaügyi szervezetnek kevés pénze van erre a célra, ezért állíthatjuk, hogy a nem támogatott álláshelyek száma a versenypiaci álláshelyek számával egyezik meg. Az adatok nem túl élénk munkaerő-piacról tanúskodnak. A megyék közötti különbségek hónapról-hónapra változnak, attól függően, hogy milyen szezonális hatás vagy egyedi fejlesztés érvényesül. A korábbi években úgy láttuk, hogy a munkaügyi szervezet az üres állások mintegy 30-40%-át látja, a nem támogatott állásoknak viszont mintegy %-át (léteznek más, jól működő közvetítési csatornák is). Ezért a táblázatban szereplő adatokat meg lehet szorozni néggyel vagy öttel. Ez az országra ezer versenypiaci álláshelyet jelent, amely valóban nagyjából megegyezik az éves 25 %-os fluktuáció havi mennyiségével. Mindezt Zalára aktualizálva 2-2,5 ezer versenypiaci szabad állást valószínűsíthetünk. De még ez is erős munkahelyhiányról tanúskodik: az országban 9-13, Zalában versenypiaci álláshely jut 100 álláskeresőre. Ugyanez Győr megyében álláshelyet jelent (ott több területen és szakmában relatív munkaerő-hiány van, de ez nem jelenti azt, hogy a versenyszféra bárkit befogad, mert csak igényes foglalkoztatással lehet versenyképes). 13

14 6. Foglalkoztatottság Goričan térségében Goričan község Muraköz megye keleti részén helyezkedik el. Észak-nyugaton Domašinec, nyugaton Donji Kraljevec községekkel, délen pedig Prelog városával határos. Területe északnyugaton Magyarország határvonaláig terjed ki, gyakorlatilag a Mura vonalával párhuzamosan. A településen kívül található az Adriát Közép-Európával összekötő Goričan Zagreb Rijeka autópálya mellé épített logisztikai szolgáltató központot is magába foglaló, kiemelt fontosságú nemzetközi közúti határátkelő. A 2011-es népszámlálási adatok alapján Goričan állandó lakosainak száma 2851 fő. A településen működik egy nagyvállalkozás, a Meiso Rt. cipőgyár, mely 400 dolgozót foglalkoztat, de jelentősebb középvállalkozások is megtalálhatók, mint az Artefero- Dohomont Kft. (közel 200 foglalkoztatottal), vagy az Euro metali Horvat Kft., Euroklima Kft. (közel 40 dolgozó), Klima L.S. Kft., Ventilacijski sistemi Mikec Kft. (közel 40 dolgozó), valamint más kisebb kis- és középvállalkozás. Ezek a vállalatok munkát adnak a környékbeli települések lakosainak is. A településen az iskoláskorúak száma 217 fő, többségük a helyi általános iskolába jár, és a kilométerre fekvő közeli városok Čakovec, Prelog és Varazsdin középiskoláiba, ahol klasszikus gimnáziumokban, műszaki, építészeti, kereskedelmi és közgazdasági középiskolákban, valamint szakiskolákban tanulhatnak. Az említett városokban felsőoktatású intézmények is vannak. A megye gazdaságát meghatározza földrajzi helyzete: a Budapest-Zágráb-Adria közlekedési folyosóban helyezkedik el, ez autópályát és nemzetközi vasútvonalat jelent. Ezen adottság még közel sem kihasznált. Muraköz megye fejlettsége a 4. a horvát megyék között, ezt közepesen fejlett iparának és mezőgazdaságának köszönheti. Goricanra jellemző a törekvés gazdaságának fejlesztésére, ennek során igyekeznek kihasználni az elérhető fejlesztési forrásokat, olyan projekteket kezdeményeznek, amelyeket állami és/vagy európai támogatásban részesítenek. Ennek ellenére a közepes fejlettség és a lemaradás veszélye egyaránt fennáll. Ezt mutatják a foglalkoztatási adatok is. Az alapvetően nemzetközi eredetű és szintű gazdasági válság második hullámának hatására Horvátország foglalkoztatási adatai romlottak I. negyedévében: Megnevezés I.-III. hónap (ezer fő) Munkaerő (magyar terminológia szerint gazdaságilag aktív népesség) I.-III. hónap (ezer fő) Változás % ,8 foglalkoztatott ,4 14

15 munkanélküli ,0 Inaktívak száma ,2 Aktivitási ráta % 45,9 44,6-1,3 Foglalkoztatási ráta (a népesség 39,4 37,3-1,9 arányában) % Munkanélküliségi ráta % 14,7 16,8 +2,1 (Forrás: a Horvát Statisztikai Hivatal) A munkanélküliek száma megyénként januárban. Split-Dalmácia Zágráb város Split-Dalmácia Eszék-Baranya Vukovár Primorsko-goranska Sisak-moslavacka Brodsko- posavska Zagreb Bjelovár Karlovac Zadar Varazsd Virovitica-podravska Istarska Dubrovacko Sibenik-kninska Koprivnica Krapinsko-zagorska fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő 15

16 Muraköz Pozesko-slavonska Licko-senjska fő fő fő (Forrás: Adela Zobundzija: A kedvező befektetési környezet létrehozása című előadás. Elhangzott: I. Gazdaságfejlesztési workshop-on, Donji Krajlevec, március 7. ) Muraköz megyében (Medjimurska) a munkanélküliek száma az alábbiak szerint alakult: 8000 Munkanélküliek száma Munkanélküliek száma (Forrás: a Horvát Statisztikai Hivatal, a CROSTAT honlapja.) A munkanélküliek számának alakulását bemutató oszlop diagramban jól látszik a gazdasági válság hatása, amely Zala megyében is hasonlóan alakult. Ez természetesen következik a szomszédos területek hasonló gazdasági szerkezetéből és színvonalából. De ebből következtethetünk arra is, hogy az európai gazdasági centrumtól való távolság nem teszi lehetővé a válság gyors és saját erőforrásból történő meghaladását. A gazdaság színvonalának emeléséhez és a nemzetközi versenyképesség javításához a gazdasági szerkezet változtatására is szükség van. A munkaerő-piac élénkségének és szervezettségének vizsgálatához a fentiekben bemutatott magyar adatokhoz hasonlóan nézzük meg Horvátországban is a 16

17 bejelentett üres álláshelyek számának alakulását, és a 100 álláskeresőre jutó üres álláshelyek számát területenként: Terület Bejelentett A bejelentett 100 álláshelyek száma álláshelyek munkanélkülire június számának jutó álláshelyek változása száma június júniushoz képest % Észak-Nyugat ,8 3,74 Horvátország Grad Zagreb ,1 4,36 Zagrebacka ,2 1,79 Krapinsko-Zagorska ,7 2,27 Varazdinska ,8 4,29 Koprivnicko ,4 4,16 Krizevacka Medimurska ,8 5,08 Közép-és Kelet ,8 2,56 Horvátország Sisacko-Moslavacka ,0 1,71 Karlovacka ,8 2,09 Bjelovarska ,3 3,37 Bilogorska Viriviticko ,9 2,31 Podravska Pozesko-Slavonska ,3 4,44 Brodsko-Posavska ,8 2,05 Osjecko-Baranjska ,6 3,44 Vukovarsko ,2 1,63 Srijemska Adriai ,8 3,61 Horvátország Primorsko ,0 4,16 Goranska Licko-Senjska 74-47,9 2,68 Zadarska ,8 3,15 Sibensko-Kninska ,1 7,71 Splitsko ,9 2,25 Dalmatinska Istarska 429-8,5 7,24 Dubrovacko ,8 3,95 Neretvanska Horvátország ,8 3,21 (Forrás: A Horvát Állami Foglalkoztatási Szolgálat) 17

18 A Magyarországgal való összehasonlításnál figyelembe kell venni, hogy az álláshely adatok tartalma eltérő. Magyarországon csak a nem támogatott álláshelyeket vizsgáltuk, ami közelíti a versenyszféra bejelentett álláshelyeit, eltekintettünk a közfoglalkoztatás álláshelyeitől, Horvátországban az összes bejelentett álláshelyről szó van, bár Horvátországban jóval kisebb a közfoglalkoztatás jelentősége, mint Magyarországon, ezért a két bemutatott területi sor tartalma mégis közel áll egymáshoz. Horvátországban, júniusban a bejelentett álláshelyek száma jelentős, közel 25 %-os növekedést mutat, Magyarországon pedig csökkent a nem támogatott (piaci) álláshelyek száma (mintegy 15 %-kal). Az álláshelyek számának alakulása nem egyenletes, 16 megyében nőtt, 5 megyében csökkent. A szélső értékek +153 % és -48 % között vannak. A legnagyobb növekedés a legfejletlenebb régióban, Közép- és Kelet Horvátországban következett be, s nem valószínű, hogy a gazdasági növekedés a legszegényebb területeken indul be. A 100 munkanélkülire jutó álláshelyek száma nagyon kevés, mindössze 3,21 (de Magyarországon csak 2,6 nem támogatott állás). A régiók egyenletes képet mutatnak, a két fejlettebb régiótól Közép-és Kelet Horvátország marad el, s ez utal a fejlettségi szintre. (Ne felejtsük el a tengerpart foglalkoztatási szezonját sem.) A megyék tekintetében a különbségek nagyobbak, Sisak megyétől (1,71) Sibenikig (7,71) 6 a szórás terjedelme. Ugyanez Magyarországon még nagyobb, mert Baranyától (0,7) Győr-Moson-Sopron megyéig (17,1) 16,4 a szórás terjedelme. A találkozó területek adatai nagyságrendben megegyeznek: Zala megye 3.7, Muraköz megye 5.1, az igazi különbség a változásban van, Zala megyében 51%-kal csökkent, Muraköz megyében 48 %-kal nőtt az álláshelyek száma. 18

19 7. A térség demográfiai helyzete A demográfiai helyzet egyrészt eredménye a gazdasági növekedésnek, másrészt feltétele is, mint emberi erőforrás és fogyasztásra irányuló kereslet. A demográfiai helyzetet a gazdaságon kívül sok más tényező befolyásolja, mint például a társadalmi viszonyok, vallás és szokások, az életmód és az életmóddal kapcsolatos elvárások. A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Programdokumentuma is foglalkozik a támogatásra jogosult terület népességének csökkenésével. Magyar oldalon a 3 megye (Baranya, Somogy, Zala) népessége 2001-ben (népszámlálási adat) fő, 2,7 %-kal csökkent 1991-hez képest (népszámlálási adat). Horvát oldalon a 8 megye (Koprivnicko-Krizevacka, Viroviticko-Podravska, Osijecko-Baranjska, Medjimurska, Pozesko-Slavonska, Vukovarsko-Srijemska, Varazdinska, Bjelvarsko-Bilogorska) népessége 2001-ben (népszámlálási adat) fő, 7,8 %-kal csökkent 1991-hez képest. A természetes növekedés (vagyis a természetes fogyás, hiszen a vizsgált 8 megyében mindenütt nagyobb volt a halálozások száma, mint a születéseké) a horvát oldalon kedvezőbb, mint a magyar oldalon. Az 1000 lakosra jutó természetes növekedés a 8 horvát megyében összesen - 3,50 (ebből Muraköz megye a legjobb -0,19 értékkel), a 3 magyar megye adata - 4,79 (Zala a magyar oldalon a legrosszabb - 4,94 értékkel). A természetes fogyás népesedési hatását tovább rontja a migráció, melynek egyenlege negatív. Magyar oldalon az 1000 lakosra jutó migrációs veszteség 0,11, horvát oldalon pedig 1,43. Ezen belül azonban mind Zala megyének (0,32, ez a legnagyobb a 11 megyéből), mind Muraköz megyének (0,19) vándorlási nyeresége volt. A évi horvát népszámlálás egyes adatai ismertek. Horvátország teljes népessége fő, 2001-hez képest 3,3 %-kal csökkent. A támogatható terület lakossága fő, 2001-hez képest 8,0 %-kal csökkent. Ez a csökkenés lényegében megegyezik a megelőző 10 év népesség csökkenésével (7,8 %). Kifejezetten kedvezőtlen Vukovár megye a maga 12,0 %-os csökkenésével, de Bjelovár (-10,0%), Verőce (-9,4 %) és Pozsega (-9,1 %) helyzete sem jó. Ellenben a legkisebb népesség csökkenés Muraköz megyében van (-3,4 %), bár ez is kissé nőtt a megelőző 10 évhez képest (-1,2 %). (Az adatok forrása: CROSTAT.) A évi magyar népszámlálás előzetes adatai szeptemberben már ismertek. A lakónépesség 9,982 millió fő, 2,1 %-kal csökkent a évi népszámlálás óta (a csökkenés tehát kicsit kisebb, mint Horvátországban). A 3 határmenti megyében 4,2 %-kal csökkent a lakónépesség, nagyobb mértékben, mint az országos és kisebb mértékben, mint a horvát határmenti megyéké (-8%). Megyénként tekintve, Baranya és Zala megyében 4,7 %-os, Somogy megyében 5,1 %-os a fogyás. Ugyanakkor a vándorlási egyenleg összesítve pozitív (+3 ezer), ezen belül többletet mutat Baranyában és Zalában is. A horváthoz hasonló népesedési folyamat arra utal. hogy közös érdek a térség népességmegtartó képességének erősítése a gazdaságfejlesztés eszközeivel is. (Az adatok forrása a KSH.) 19

20 A horvát és a magyar közigazgatási és statisztikai rendszer eltér egymástól, ezért sok esetben nehéz, máskor nem lehet megfelelő összehasonlításokat végezni. Az EU törekszik a statisztikai rendszerek összehangolására, de még Magyarország is különbözik az EU standardtól, Horvátország még inkább. További probléma, hogy az utóbbi években egyre kevesebb hiteles települési adat van. Az adatok egy része jellemzően becsült, illetve a magyar adatok a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapjáról származnak. Amikor a közös ipari parkkal érintett fejlesztési területek demográfiai jellemzőit vizsgáljuk, fő kiindulási pontként azt tekintjük, hogy egy ilyen típusú fejlesztés hatása túlmutat az adott településeken. Egy jelentős ipari park Goričanban vonzerőt jelenthet gyakorlatilag a teljes Muraköz megyének, intenzív vonzást az északi részének. Mivel ez statisztikailag nem különíthető el, célszerű az egész megyét nézni. Tótszerdahelyen az ipari park vonzási körzete a letenyei járás, és Murakeresztúr mini körzete. (Valószínűtlen, hogy Nagykanizsa és Zalaegerszeg foglalkoztatási centrumok munkaerő piacaira jelentős hatást gyakorol. Ezért itt a járási adatokat kell nézni). 1. A munkaképes korú népesség (15-64 év): Letenye járás: fő (2011. Zala megye Statisztikai Évkönyve) Muraköz megye: fő (2011. Horvát Statisztikai Évkönyv) Letenye: 2930 fő Tótszerdahely: 752 fő Tótszentmárton: 601 fő Petrivente: 270 fő Semjénháza: 410 fő Molnári: 494 fő Összesen: 5457 fő Goričan: 2131 fő (becslés). Mindebből az a tanulság szűrhető le, hogy Goričan településen önmagában Letenye nagyságrendű munkaerőforrás van, amely akkora, mint Letenye kivételével a felsorolt magyar települések. Ehhez kell számítani azt, hogy Muraköz megye népsűrűsége több mint kétszerese, Zala megye népsűrűségének. Ez azt jelenti, hogy a szükséges munkaerő a horvát oldalon könnyebben biztosítható. 20

21 2. A korcsoportos adatok Korcsoport, év Muraköz megye Letenye járás Létszám, fő Megoszlás % Létszám, fő Megoszlás % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,55 74 felett , ,28 Összesen , ,00 (Forrás: saját, az adatokat a rendelkezésre álló statisztikai adatokból számítottuk ki.) Jól látható, hogy mindhárom gyermek korosztályban a magyar oldal népesség aránya 5 % alatt marad, horvát oldalon pedig egyik esetben sem. Összességében is elmondható, hogy a magyar korfa aránytalanabb, mint a horvát. A munkaerő-forrás vonatkozásában egy ilyen korcsoportos táblázat kevéssé használható. A szakmai protokoll szerint a pótlási esélyeket szokás vizsgálni, kizárólag mennyiségi szempontból. A belépő korosztályok itt az iskola évei végét járó éves korosztály létszámát hasonlítjuk a kilépő korosztályok (55-64 évesek) létszámához. Itt is jobb a horvátok helyzete: horvát: belépő fő kilépő fő = 605 fő többlet magyar: belépő 1992 fő kilépő 2513 fő = 521 fő hiány. Ezek nyilván félrevezető számítások, hiszen a gyakorlat, a tapasztalatok mást mutatnak. A kilépő korosztályok létszámának mintegy fele már elhagyta a munkaerőpiacot, tehát az egyszerű pótlást kisebb népességű korcsoport is biztosíthatja (feltéve, hogy munkavállalási szándékuk teljest és adott képességük miatt realizálható is). De itt figyelembe kell venni a migrációt. Éppen a képzett fiatalok migrációs szándéka magas, különös ott, ahol nincs szakképzés. Letenyén pedig nincs. A tapasztalatok szerint a közeli városban történt szakképzés esetén kisebb a valószínűsége a migrációnak, mint a távoliak esetében (ez Nagykanizsát, illetve Csáktornyát és Varasdot jelenti). 21

22 A munkaerőforrás tehát nem a demográfiától függ, hanem a munkaerő iránti kereslettől és a képzéstől. Az iskolarendszerű képzés alapvető fontosságú megalapozás, ez lényegében meghatározza a további lehetőségeket. Ezért határozta meg az EU-2020 stratégia az iskolai lemorzsolódás csökkentését. Az iskolarendszerű szakképzés nem egyszer s mindenkorra határozza meg a szakmai kínálatot. Előre nem lehet látni a kereslet szerkezetét és természetét. Az aktuális munkaerő-piaci keresletre felnőttkori képzéssel kell reagálni. Ebben viszont sem Horvátország, sem Magyarország nem mutatott elégséges képességet (az utóbbi években visszaesésé tapasztalható). Ezért általánosan elvárható, hogy a leendő befektetőknek a területi politika ígéretet tesz arra, hogy biztosítja, képezi a szükséges munkaerőt. 8. Az ipari parkok célja, funkciója Az ipari park tulajdonképpen egy körülhatárolt földrajzi terület, amely ipari célokat szolgál, az ipari tevékenységet koncentrálja, a parkban működő vállalkozásokat infrastruktúrával, szervezési intézkedésekkel, marketinggel, a kutatási-fejlesztési eredményekhez való hozzáféréssel segíti. Az ipar a társadalom, az emberek számára fontos, hiszen fogyasztási javakat állít elő, valamint eszközöket termel, amely az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló termelés feltétele. Az ipar azonban többféle kockázattal jár, többek között környezeti és egészségi kockázatokkal, de a piacgazdaságban a konjunkturális kockázat is jelentős. A társadalom, a helyi közösségek számára fontos, hogy valamennyire úrrá legyenek ezeken a kockázatokon. Ezért általában szabályozzák az iparűzés lehetséges helyeit, ipari területek, övezetek kijelölésével. A tudatosság magasabb szintje, amikor e kereteken belül nem csak tudomásul veszik, hanem kezdeményezik, támogatják és ellenőrzik az iparűzést. Ennek jó eszköze az ipari park. A társadalom, a helyi közösség az ipari parkkal kapcsolatban az alábbi célokat kívánja megvalósítani: Környezeti célok. Mivel az iparra szükség van, annak működését ellenőrzött körülmények közé kell szorítani. A környezetterhelés, a káros anyag kibocsátás, a mentesítés, ártalmatlanítás szabályozható és támogatható. A szükséges létesítmények és berendezések létrehozása és működtetése gazdaságossá tehető mind az egyes használó vállalkozások, mind a közösség számára. A környezeti ellenőrzések olcsóbbá tehetők, az eredmények értékelhetők, a visszacsatolás, elsősorban a javítás, a károkozás leküzdése eredményesebb lehet Az infrastruktúra termelése és hasznosítása. A több használó számára történő infrastruktúrafejlesztés gyorsabban, olcsóbban megvalósítható. A közösség tervszerűen gazdálkodhat a termelés természeti és infrastrukturális feltételeivel. 22

23 Az ipari park méretének, a tevékenységi szerkezetnek tervezése során figyelembe veheti a hasznosítható víz mennyiségét, az elektromos energia és gáz hozzáférését, a szennyvíz kezelés és a szilárd hulladék elhelyezés kapacitásait. S megfordítva, gondoskodhat a kapacitások hasznosításáról is. Az ipari park működésének, fejlődésének elemzése is hozzájárul a közösségi infrastruktúra karbantartásának, fejlesztésének tervezéséhez A foglalkoztatás növelése. A mennyiségi növekedési szándék kézenfekvő, szinte minden helyi közösségi vezetést szinte állandóan foglalkoztatja. Még fontosabb a minőségi foglalkoztatás. A modern piacgazdaságban magas hozzáadott értéket a képzett munkaerő termel. A képzetlen munkaerőre épülő termelés hanyatlik, egyre kevesebb hozzáadott értéket termel, s egyre több termelési hely szűnik meg megrendelés hiánya miatt. A munkaerő képzettebbé tétele folyamatos feladat a társadalom, a helyi közösség számára, bár ebben kulcsfeladata az államnak, s bizonyos intézményeinek van, de a vállalkozóknak és vállalkozói közösségeknek (ilyen az ipari park is) szerepe van A helyi jövedelemtermelés növekedése. Ez elsősorban a piaci szereplők jövedelemhez jutását jelenti, mind a vállalkozókét, mind a munkásokét, de ebből keletkezik származékos jövedelme a közösségnek (helyi adók, támogatások, stb) A vállalkozások piachoz jutásának javítása. A lassú növekedés: stagnálás, a stagnálás: visszafejlődés, a visszafejlődés: megszűnés. Folyamatosan új piacokat kell szerezni. A válság idején, főleg 2008 végén, 2009 elején látszott, hogy az a vállalkozás, amelynek csak 1-2 megrendelője van, mennyire sérülékeny, a partner elvesztése esetén menthetetlen. A vevő-kereső piaci munka (a marketing) fáradtságos, drága, hozzáértést igényel. A közösségi marketing gazdaságosabb, vonzóbb, nagyobb területre hat, folyamatos, ismert és hozzáférhető felületeket használ (ipari park honlap) A versenyképesség feltétele a modern tudomány és technika eredményeinek ismerete és hasznosítása, a K+F hasznosítása. A megismerés, a hozzáférés gyorsasága javítható egy helyi szolgáltatással. A nagyobb ipari parkok rendelkeznek egy innovációs házzal vagy szolgáltatással A vállalkozók költségeinek csökkentése. Ez vonatkozik az infrastruktúra költségeire is, de egyéb logisztikai, ügyviteli, jogi szolgáltatások költségeire is. Ezek csak a legfontosabb célok. Elérésük annál inkább megvalósítható, minél szervezettebb, szakszerűbb szolgáltatásokat épít ki az ipari park a létesítő és fenntartó közösséggel együtt Az ipari parkok Magyarországon feltételrendszer, jogi környezet 23

24 Magyarországon ma a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 218 ipari park van. Utoljára februárban ismertek el ipari park címeket, összesen 11-et. Ezekkel együtt az ipari parkok területi elhelyezkedése az alábbi táblázatban: Régió megye megye megye Összesen Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Budapest 6 Pest Fejér 11 Komárom 11 Veszprém Győr 7 Vas 8 Zala Dél-Dunántúl Baranya 10 Somogy 7 Tolna 5 22 Észak- Magyarország Borsod 17 Heves 8 Nógrád 5 30 Észak-Alföld Hajdú 13 Szolnok 12 Szabolcs Dél-Alföld Bács 10 Békés 8 Csongrád Magyarország 218 (Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium.) szeptemberben 165 ipari park működött, jelenleg tehát ben az ipari parkok mintegy 9 ezer hektár területet használtak, ahol több mint 2500 vállalkozás működött, a foglalkoztatottak száma mintegy 140 ezer fő volt. Az ipari park címet kemény feltételek teljesítése után lehet elnyerni. A cím elnyerésére vonatkozó feltételeket kormányrendelet szabályozza.(297/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet az ipari parkokról.) Az ipari park cím elnyerésének ingatlanra vonatkozó feltételei: Az ipari park céljára kialakított és helyrajzi számokkal pontosan meghatározott terület (telek) nagysága legalább 20 ha. Ez a terület törzsterületből és fejlesztési területből állhat. 1. Törzsterület legalább 10 hektár nagyságú 24

25 az érvényes Településrendezési Terv szerint kijelölt ipari terület, továbbá művelés alól kivett terület 2. Fejlesztési terület a. betelepített: a betelepült vállalkozások (tulajdonosok és bérlők) nyilatkozattal csatlakoznak az ipari park megvalósításához, b. betelepíthető: ez esetben az ipari park címre pályázó a terület tulajdonjogával vagy tartós (legalább 25 éves) használati, hasznosítási jogával igazoltan rendelkezik, vagy a terület tulajdonosa nyilatkozattal csatlakozik az ipari parkhoz, és vállalja annak ipari parki hasznosítását. akkor kell fejlesztési területet kijelölni, ha a törzsterület mérete nem éri el a 20 hektárt ha a területbővítés jogi feltételei adottak a további fejlesztéshez, ehhez a megvalósítás során igények keletkeznek, nem kötelező, de célszerű fejlesztési területet kijelölni ez lehet mezőgazdasági terület is, amennyiben az érvényes Településrendezési Terv szerint kijelölt ipari terület, vagy azzá minősítése folyamatban van az ipari park címre pályázó rendelkezik a Földhivatal mezőgazdasági művelési ágból kivonásra vonatkozó elvi engedélyével, nyilatkozatával a tulajdonosokkal kötött hasznosítási szerződéssel igazolja a terület ipari parki hasznosításának lehetőségét. Amennyiben az ipari park valamely beépítetlen, betelepíthető területe korábban iparterületként volt hasznosítva, szükséges: a terület környezeti állapotának tényfeltárása a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által elfogadott hatósági dokumentáció ha a terület szennyezett, akkor rendelkezni kell az elsőfokú Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által jóváhagyott műszaki beavatkozás megvalósíthatóságának tervével. Az ipari park cím elnyerésének egyéb feltételei: a címre pályázó rendelkezik a tervezett ipari parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal a pályázat benyújtásakor már legalább 5 vállalkozás az ipari park területén működik, s a vállalkozások által teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma legalább 100 fő. Jellemző, hogy az infrastruktúra kiépítésének megkezdésétől 25

26 számítva legalább 4-5 év eltelik az ipari park cím megszerzéséig. Ha a pályázó ezt fel akarja gyorsítani aminek elvi akadálya nincs külön tervet kell készíteni a terület benépesítésére. Ehhez szükség van egy tanácsadó-szolgáltatóra, amely folyamatosan keresi a befektetőket, s számukra az ipari park menedzsmentjének megfelelő szolgáltatásokat nyújt a pályázó vállalja, hogy fejlesztő munkájának eredményeképpen az ipari park cím elnyerésétől számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10 lesz, s a meglévő és a létesítendő teljes munkaidős munkahelyek száma legalább 500 lesz kistérségi társulás esetében működtető szervezetet hozott vagy hoz létre, amely az ipari park beruházás szervezését és működtetését látja el a pályázó rendelkezik a helyi önkormányzat ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával (vagy a pályázatot a helyi önkormányzat adja be) a pályázó rendelkezik az illetékes megyei területfejlesztési tanács, valamint a kistérségi területfejlesztési tanács vagy a területfejlesztési feladatokat is ellátó többcélú kistérségi társulás ipari park létrehozását támogató nyilatkozatával. Magyarországon rendszeresen írnak ki pályázatokat az ipari park cím elnyerésére. Pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi személyiségű gazdasági társaság, kistérségi társulás vagy helyi önkormányzat. A cím elnyerése nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást. A cím elnyerését követően nyújthat be a pályázó az ipari park célzott felhívásokra fejlesztési pályázatokat. A pályázat lényegi eleme a megvalósíthatósági tanulmány, ez a szakmai elbírálás alapja. A pályázat bírálati szempontjai az alábbiak: a szervezet és a menedzsment alkalmassága az ipari park megfelelő működésére. az ipari park működtetésével kapcsolatos elképzelések a pénzügyi megalapozottság az ipari park területének egybefüggősége, mérete, bővíthetősége a park közműellátottsága a park megközelíthetősége az ipari park környezeti állapota (ez a szempont barnamezős beruházás esetén releváns) a kármentesítés állapota, befejezése az ipari parkba betelepült vállalkozások száma (6-12 között legyen) a betelepült vállalkozások mérete (a KKV kategóriák preferáltak) a betelepült vállalkozások hatása a térség gazdaságára a térség munkaerőhelyzete, tovább- és átképzési lehetőségei a betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak összlétszáma ( között legyen) 26