Környezettoxikológiai vizsgálatok Aliivibrio fischeri tesztorganizmussal
|
|
- Emil Sipos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezettoxikológiai vizsgálatok Aliivibrio fischeri tesztorganizmussal Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutatócsoport
2 1 Bevezetés Az környezettoxikológia (ökotoxikológia), amely szennyezőanyagoknak egyedekre, populációkra és az ökoszisztémára gyakorolt hatását vizsgálja, a környezeti hatásvizsgálat és az ökológiai kockázatbecslés fontos eszköze Szerepe egyre jelentősebb a szennyezett területek ártalmatlanításának nyomon követésében illetve a már helyreállított területek megfigyelésében A hagyományos környezetvizsgálat során valamely mintát a kémiai összetétele alapján minősítenek szennyezettnek; figyelmen kívül hagyva a vizsgált szennyezőanyag biológiai hozzáférhetőségét, amely a kémiai forma mellett a mátrixhoz (talaj, üledék, lebegőanyag) való kötődés, és az egymás mellett előforduló szennyezőanyagok között fellépő, így antagonista, additív vagy szinergikus kölcsönhatások függvénye Az környezettoxikológiai tesztek a szennyezőanyagok biológiai hozzáférhetőségétől függően ítélik meg a vizsgált minta szennyezettségét, vagyis az aktuális toxicitást mérik, így a kémiai analitikai módszerek fontos kiegészítői (Gruiz és munkatársai 1995/a, 1995/b; Gruiz és munkatársai, 2001) Az ökotoxikológia fogalmának definiálása nem könnyű feladat Általános értelemben az ökotoxikológia a már ismert és az új szennyezőanyagokat, és azok környezetre gyakorolt ökológiai hatását tanulmányozza (Callow, 1993) Az ökotoxikológia számos tudomány (fizika, kémia, mikrobiológia, botanika, zoológia, ökológia, toxikológia, statisztika) elveit és eredményeit felhasználja (Vargha, 1991) Az ökotoxikológiai tesztek figyelembe veszik az ökológia törvényszerűségeit, így egyed szinten az egyed élettani viselkedését (pusztulás, növekedés, energiaháztartás, biokémiai folyamatok, mutáció) vizsgálják, a populáció szintjén pedig a szaporodás, egyedsűrűség, eloszlás törvényszerűségeivel foglalkoznak Társulás szintjén a fajszám, a fajok közötti kapcsolatok, indikátor fajok jelenléte; míg az ökoszisztéma szintjén a rendszer egészének anyag és energia forgalma áll az ökotoxikológia érdeklődésének középpontjában (Suter, 1989) A leírtak egyenes következménye, hogy az ökotoxikológia eszköztára széles és a vizsgálatok tárgyától függően rendkívül változatos A szennyezőanyagok ökotoxikus hatását vizsgálhatjuk egy fajt alkalmazó laboratóriumi tesztekkel, amelyeknek számos előnye mellett néhány hátránya is megemlíthető Az egy fajt alkalmazó tesztek többsége laboratóriumi körülmények között könnyen elvégezhető; műszert nem igényel, így kivitelezési költségük alacsony Hátrányuk, hogy viszonylag alacsony a környezeti realizmusuk, mivel természetes viszonyok között nem pusztán egy faj egyedei kerülnek kapcsolatba a szennyezőanyaggal, hanem különböző fajok populációi Így a szennyezőanyagok természetes viszonyok között fellépő hatásának megállapítására, az egy fajt alkalmazó tesztek félrevezető választ adhatnak (Van Capelleveen, 1995) Lényegében tehát az extrapolálás egy fajról, - a tesztorganizmusról - egy másik fajra vagy az ökoszisztéma egészére csak nagy körültekintéssel végezhető el (Cairns és Pratt, 1989) Az egy fajt alkalmazó tesztek közül a mikrobiális módszerek tűnnek a legalkalmasabbaknak az ökoszisztéma jellemzésére, mivel majdnem minden ökoszisztémában megtalálhatók, így a jól választott tesztorganizmus reprezentálhatja a környezeti viszonyokat (Callow, 1993) Az egy fajt alkalmazó tesztek között nagy számban találhatók rövid ideig tartó eljárások, így az általuk nyert válasz a szennyezőanyag akut toxikus hatására utal és kevéssé képesek a hosszú távú (krónikus) hatások jelzésére
3 Az egy fajt alkalmazó biotesztek végpontja széles skálán mozoghat A leggyakrabban használt végpont a tesztorganizmus túlélése Ökológiai szempontból azonban a szubletális reakciók tanulmányozása (növekedésgátlás, szaporodás) kedvezőbb, mint a túlélésé Mayer és munkatársai (1986) szerint viszont a szubletális végpontok jól 0,95-0,97 korrelálnak a túléléssel, így a túlélés is alkalmazható végpontjelzésként Sok esetben a tesztorganizmus biokémiai, fiziológiai változása használható a szennyezőanyag kimutatására Végpontként igen gyakran alkalmazzák különböző enzimek (ATPáz, dehidrogenáz, foszfatáz, észteráz, luciferáz) aktivitásának változását Torslov (1993) Pseudomonas fluorescens esetén összehasonlította különböző szennyezőanyagok növekedésre, dehidrogenáz és foszfatáz enzimaktivitásra gyakorolt hatását A végpontok nem bizonyultak az összes szennyezőanyagra azonos érzékenységűnek, amiből arra következtettek a szerzők, hogy különböző szennyezések esetén nem csupán a tesztorganizmust, de a tesztelési végpontot is körültekintően, optimálás útján kell megválasztani Sokszor különböző anyagcsere-termék illetve valamely enzim szubsztrátjának koncentrációját használják a toxicitás vizsgálatára A legismertebb rendszer (ATP-TOX) az ATP-szintet méri szentjánosbogár luciferáz enzimje, és D-luciferin kofaktor jelenlétében, luminométerrel (Xu és Dutka, 1987) A biokémiai vizsgálatok közé tartoznak a respirációs és a mikrokalorimetriás tesztek A respirációs tesztek a tesztorganizmus légzését tanulmányozzák (pl BOI5 teszt) A mikrokalorimetria a szennyezőanyag hatására bekövetkező hőmérséklet-fluxus változását méri (Callow, 1993) A Spirillum volutans bakteriális mozgásképességi tesztet Dutka írta le először (Callow, 1993) A módszer elve, hogy szennyezőanyag hatására a tesztorganizmus mozgásképessége csökken vagy megszűnik, mivel a kemotaxis mechanizmusáért felelős CheA, CheB, CheY, CheZ, CheR enzimek valamelyike gátolt A géntoxikológiai tesztek (Ames-teszt, SOS chromotest, Mutatox-teszt) a szennyezőanyagok mutagén hatását vizsgálják Ebben az esetben a bioteszt végpontja a mutáció Az Ames vagy Salmonella tesztet kifejlesztőjéről Amesről nevezték el A módszer hisztidin auxotróf Salmonella typhimurium törzset használ, amely mutagén hatásra elveszti auxotróf jellegét, vagyis hisztidint nem tartalmazó táptalajon is képes növekedni Az SOS chromotest alapja, hogy mutáció hatására az SOS repair mechanizmus aktiválódik Mivel a tesztorganizmusban az SOS operon egy β-galaktozidáz operonnal összeépítve található, az SOS repair folyamataiért felelős enzimek szintézise együtt jár a β-galaktozidáz transzlációjával A β-galaktozidázhoz megfelelő szubsztrátot adva szines terméket kapnak, amely kolorimetriásan meghatározható (Xu és munkatársai, 1987) A Mutatox-teszt Aliivibrio fischeri (Photobacterium phosphoreum) sötét mutánsát használja, amely mutagén hatásra visszanyeri lumineszkáló képességét A lumineszcencia luminométerrel detektálható (Kwan és Dutka, 1990) A fent említett tesztekhez emlős máj lecentrifugált frakcióját (9000 g), az S9-et adagolva modellezni lehet az emlősökben, illetve a halakban lezajló enzimatikus reakciókat, így a bakteriális géntoxikológiai tesztekből következtethetünk a szennyezőanyagok magasabb rendű szervezetekre gyakorolt hatására Géntoxikológiai tesztek (Mutatox, Ames, SOS Chromotest) összehasonlító vizsgálatát végezték el Legault és munkatársai (1994) és az Ames-tesztet találták a legérzékenyebbnek az általuk vizsgált mutagén anyagokra Az egy fajt alkalmazó tesztek hátrányait igyekeznek kiküszöbölni a több fajt alkalmazó laboratóriumi tesztek Általában egymással kölcsönhatásban lévő és/vagy különböző trófikus szinteken lévő fajokat választanak tesztorganizmusként A több fajt alkalmazó tesztek az 1 táblázatban találhatók
4 1 táblázat Több fajt alkalmazó tesztek (Callow, 1993) A bioteszt leírása Két baktérium törzs kompetíciós tesztje 5 napos teszt Mikrobiális préda-predátor teszt Időtartam: 3-5 hét Mikrokozmosz tesztek Időtartam: 3-10 hét Mezokozmosz tesztek Időtartam: 5-6 hónap Vizsgált tulajdonság a kompetíció eredménye Préda, predátor egyedszáma Egyedszám, fajössztétel, légzés, heterotrof aktivitás, Egyedszám, fajösszetétel, anyagcsere körforgalmak, Az 1 táblázatban felsoroltak közül különösen jelentősek az ún mikrokozmosz tesztek A mikrokozmosz a természetes környezet mesterségesen korlátozott részhalmaza, a természetes ökoszisztéma biológiai modellje (Vargha, 1991) Ezen tesztek egyed feletti szinten mérik a komplex hatásokat, nagyszámú, egymással kölcsönhatásban álló fajok populációit vizsgálják egyidejűleg, laboratóriumi körülmények között A mikrokozmosz tesztek sem képesek a természetben lezajló folyamatokat tökéletesen modellezni, de az általuk szolgáltatott eredmény nagyobb biztonsággal vonatkoztatható a környezetre Az 1 táblázatba sorolt mezokozmosz tesztek átmenetet képeznek a laboratóriumi mikrokozmosz és a szabadföldi vizsgálatok között A mezokozmoszok szabadföldön létrehozott mesterséges rendszerek (pl mesterséges tó), amelyet a vizsgált kemikáliával szennyeznek, majd nyomon követik az ökológiai változásokat A környezetünket érő szennyezések hatását leginkább a szabadföldi vizsgálatokkal jellemezhetjük Ebben az esetben azonban ismernünk kell a terület ökológiáját, és a folyamatban lévő természetes változásokat A vizsgálati eredményt ugyanis sokszor meghamisíthatják a szennyezőtől függetlenül bekövetkező, előre nem látható környezeti hatások, mint például, vírusfertőzés vagy klímaváltozás A bioindikációs kísérletek a területre jellemző indikátor fajok legkülönbözőbb jellemzőit (kihalás, betelepedés, invázió, fiziológiás változások) vizsgálják (Spellerberg, 1991) A szabadföldi vizsgálatok közé tartoznak a bioakkumulációs tesztek is, amelyek a tesztorganizmus azon tulajdonságát használják ki, hogy azok képesek felvenni és raktározni a toxikus anyagokat A bioakkumulációs tesztek két fajtáját különböztethetjük meg: az aktív módszerek a területen élő fajokat, míg a passzív tesztek a betelepített fajokat vizsgálják A felhasznált tesztorganizmust a behatási idő eltelte után kémiai analízisnek vetik alá, és az akkumulált szennyezőanyag mennyiségéből következtetnek a terület szennyezettségére Petró és munkatársa (1993) a Tokapatak fémszennyezettségét tanulmányozta kagyló (Anodonta woodiana) akkumilációs teszttel Ugyancsak édesvízi kagylót (Deissena polymorpha) használtak Camusso és munkatársai (1994) a Pó-folyó vizsgálatára Berger és Dallinger (1993) a szárazföldi csigákhoz tartozó Arianta arbustorum által akkumulált fém mennyiségét határozta meg fémekkel szennyezett területeken A szabadföldi vizsgálatok azonban költségesek, hosszú ideig tartanak, nagy szaktudást (botanika, zoológia, ökológia) és tapasztalatot igényelnek, így kevéssé alkalmasak standard módszerekként való alkalmazásra
5 2 A bakteriális biolumineszcencia használata az ökotoxikológiában A biolumineszcencia, amely élő rendszer általi lumineszcens fénykibocsátást jelent számos ökotoxikológiai teszt alapját képezi Sokféle organizmus (gerincesek, gerinctelenek, baktériumok) képes lumineszcens fényt kibocsátani A bakteriális lumineszcens fény képzésének alapegyenlete a következő (Steinberg és munkatársai, 1995) FMNH 2 + O 2 + RCHO luciferáz FMN + ROOH + H 2 O + fény ahol, FMNH 2 a redukált míg a FMN az oxidált flavin mononukleotid A természetben fellelhető lumineszcens baktériumok a Photobacterium nemzetség tagjai A leggyakrabban használt tesztorganizmus a Aliivibrio fischeri (korábbi nevén Vibrio fischeri), amit sok publikációban azonosítanak a Photobacterium phosphoreum nevű baktériummal Mivel a bakteriális lumineszcenciában szerepet játszó enzimek ismertek és az őket kódoló géneket is feltérképezték (Meighen, 1988); ezért genetikailag manipulált, lumineszcenciáért felelős gének beültetésével nyert baktériumok hozhatók létre (Steinberg és munkatársai, 1995) Lee és munkatársai (1991) a szentjánosbogár luciferáz génjét ültették E coliba Lapinen és munkatársai (1990) Vibrio harvey luciferáz génjét vitték át E coliba Van Dyke és munkatársai (1994) azt a tulajdonságot kihasználva, hogy a hősokk fehérjék átírása szennyezőanyag jelenlétében indukálható, Ecoli hősokk promoterét kapcsolták össze az Aliivibrio fischeri lux génjével és plazmidba inzertálták A plazmiddal Ecolit transzformáltak, így a szennyezőanyagokra rendkívül érzékeny fényemisszióval jelző baktériumot kaptak Az Aliivibrio fischerivel végzett tesztelés egyik sarkalatos pontja a kísérleti körülmények megfelelő megválasztása Mivel az Aliivibrio fischeri tengeri baktérium, ezért a kísérletek végrehajtásakor 2-3 % NaCl koncentráció fenntartása, az ozmózis nyomás érdekében szükséges Azonban NaCl hatására megnövekedett ionerősség befolyásolja a fémek kémiai formáját, és ezáltal a toxicitását Carlson-Ekvall és munkatársa (1995), akik szilárd fázisú mintát (iszap) vizsgáltak, megállapították, hogy Cl - -ion jelenlétében a fémek kloro-komplex formává alakulnak, megváltoztatva ezzel az eredeti formának megfelelő toxicitást Ezért az ozmózis nyomás fenntartása érdekében számos egyéb oldatot kipróbáltak: pl fruktózt, D-glükózt, maltózt, glicerolt, citromsavat, NaNO3, (NH4)2SO4, NaClO4, Na2SO4 stb, amelyek közül a NaClO4 és a Na2SO4 vegyületeket találták a legmegfelelőbbnek Másik fontos következtetésük, hogy Na + -ion jelenléte a mérés során feltétlenül szükséges, mivel a lumineszcencia intenzitása így alig változik Ezért azok az ozmotikumok amelyek nem tartalmaznak Na + -t nem alkalmasak a NaCl helyettesítésére A ph szerepét Chou és munkatársa (1992) vizsgálták és megállapították, hogy erősen befolyásolja a nehézfém-formák átalakulását, és ezáltal a fémek hozzáférhetőségét Ahogy fémek hozzáférhetőségét a ph, a szervesanyagok felvehetőségét a hidrofób szennyezőanyagok jelenléte megváltoztathatja, ezáltal a mért toxicitás is módosulhat
6 Laborgyakorlat Bevezetés A módszer a Aliivibrio fischeri tengeri baktérium által emittált lumineszcens fény intenzitásának mérésén alapul Gátló anyag jelenlétében a fényemisszió csökken, amelynek mértékét luminométerrel mérjük A teszt elvégezhető fagyasztva szárított vagy frissen átoltott tenyészettel Ez utóbbi használatát írja le az alábbi leirat Ebben az esetben a tesztorganizmus érzékenységét folyamatosan ellenőrizni szükséges A teszt típusa: egy fajt alkalmazó, laboratóriumi, bakteriális, akut toxicitási teszt Alkalmas: pórusvízre, talajkivonatra és teljes talaj szuszpenziójának vizsgálatára (iszapállag) Tesztorganizmus: Aliivibrio fischeri az EPA és DIN szabványokhoz liofilezett formában kapható, de mikrobiológiai laboratóriumban is könnyen fenntartható Végpont: lumineszcencia intenzitáscsökkenése, a minta hígítási sorából EC20 (ED20) és EC50 (ED50) határozható meg Szükséges műszer: luminometer Tesztelés időtartama: 30 perc Szabványmódszerek: US EPA Microtox DIN Teljes talajra adaptált és direkt kontaktra kidolgozott változat: BME-ABÉT Alkalmazási területe: előzetes és részletes állapotfelmérés, kockázatfelmérés, remediáció követése, ellenőrzése, utómonitoring Megjegyzés: jól reprodukálható, viszonylag érzékeny teszt
7 1 Folyadékfázisú minták vizsgálata 11 Inokulumkészítés Az Aliivibrio fischeri törzset folyékony tápoldatban, hűtőben tartjuk fenn, folyamatos átoltással A vizsgálathoz frissen átoltott tenyészetet használunk 24 órás, 28 o C-on Aliivibrio fischeri tápoldatban történő rázatás után a sejtszuszpenzió használható mérésre A mérés érzékenysége függ az inokulum kezdeti beütésszámától Előzetes mérések alapján, LUMAC luminométer használata esetén, ha a beütésszámot felett van, célszerű a sejtszuszpenziót hígítani Az inokulum hígítása 2 %-os NaCl-oldattal történik A beütésszám 30 perces állás után állandósul, így a felhígított inokulum használható mérésre Az inokulum készítéséhez használt tápoldat összetétele a következő: Aliivibrio fischeri tápoldat (1000 cm 3 desztillált vízre számolva): 30 g NaCl 6,1 g NaH 2 PO 4 H 2 O 2,75 g K2 HPO 4 0,204 g MgSO 4 7H 2 O 0,5,g (NH 4 ) 2 HPO 4 5 g pepton 0,5 g élesztőkivonat 3 cm 3 glicerin ph=7,2 A tápoldat sterilezése autoklávban 121 o C-on, 10 percig történik 12 Vizsgálatokhoz használt Cu-oldat Mivel a mérés érzékenysége erősen függ a kezdeti beütésszámtól, illetve a hőmérséklettől, a minták mellé standard Cu-sor lumineszcencia gátlását is mérjük A különböző mérési sorozatok eredményét mindig az aktuális Cu-sorra viszonyítjuk Cu-standardok koncentrációja: 25, 50, 100, 200 és 400 ppm A felhasznált Cu-só: CuSO 4 5H 2 O A standardok készítéséhez 2%-os NaCl-oldatot használunk A mérés kontrolljaként nehézfémet nem tartalmazó 2%-os sóoldat szolgál Környezeti vízminták esetén a hígítási sor elkészítése előtt érdemes megmérni a hígítatlan minta lumineszcencia gátlását, ez ugyanis sok esetben szükségtelenné teszi a hígítást /nem toxikus a minta/
8 14 A lumineszcencia gátlás meghatározása luminométerrel Lépések 1 A mérőműszer mintatartóiba 0,2-0,2 cm3 11 pontban leírt módon előállított inokulumot mérünk 2 A minta hozzáadása nélkül megmérjük a lumineszcencia intenzitását (I0 ) 3 Az inokulumhoz 0,05 cm3-t mérünk a minták felkevert hígításaiból A standard Cu-sor tagjaiból ugyancsak 0,05 cm3-t mérünk be A kontroll mintához 0,05 cm 3 2%-os NaCl- oldatot mérünk 4 30 perces kontaktidő leteltével megmérjük a lumineszcencia intenzitását (I 30 )
9 15 A mérés kiértékelése A mérés értékelése az 1 táblázat alapján történik 1 táblázat A folyadékminták értékelése Minta I0 I30 f=i30k/i0k Iszám=f*I0 H%=100*(Iszám-I30)/Iszám kontroll I0k I30k Cu1 Cu2 Cu3 /mg/ Cu4 Cu5 minta1 minta2 /ml/ I0Cu1 I0Cu2 I0m1 I0m2 I30Cu1 I30Cu2 I30m1 I30m2 I0 - A mintatartóba mért inokulum kezdeti lumineszcencia intenzitása I30-30 perccel a minta hozzáadása után mért lumineszcencia intenzitás f - A kontroll minta 30 illetve 0 percben mért lumineszcencia intenzitásának hányadosa Iszám - Azon lumineszcencia intenzitás, amelyet a vizsgált minta venne fel 30 perces behatási idő után, ha toxikus anyag nem lenne jelen H% - a vizsgált minta okozta %-os lumineszcencia intenzitás-csökkenés
10 151 Az EC20 és EC50 értékek grafikus meghatározása A kiszámolt adatok segítségével egy H% - log bemért anyag [szennnyezőanyag koncentráció vagy ml eredeti minta] görbét szerkesztünk, amelyről leolvassuk a 20%-os illetve az 50%-os fényintenzitás csökkenéshez tartozó koncentrációértéket /lásd 1 ábra/ H % EC50 40 EC minta /ml/ 1 ábra AZ EC20és EC50 értékek grafikus meghatározása Ezeket EC20 illetve EC50 értékként kezeljük Cu-sor esetén ugyancsak megszerkesztjük a H%- log(bemért Cu) diagramot, és az EC20Cu illetve EC50Cu értékeket leolvassuk 152 Az összegzett gátlás mértékének kifejezése rézegyenértékben ( Cu ) A végeredmény megadása Cu-re vonatkoztatva történik a következő módon: Cu 20=Összegzett gátlás 20= (EC20Cu/EC20minta )*10 6 [mg Cu/dm 3 minta] Cu 50=Összegzett gátlás 50= (EC50Cu/EC50minta )*10 6
11 2 Szilárd fázisú minták vizsgálata Bevezetés A folyadékfázisú mintákkal szemben a szilárdfázisú Aliivibrio fischeri teszt számos problémát vet fel - Ha a talaj illetve üledékminták ökotoxikológiai vizsgálata azok kivonataiból történik, a nagyfokú hígulás miatt érzékenységcsökkenéssel kell számolni Ugyanakkor számos a talaj ill üledék szempontjából fontos kölcsönhatási formát, - szennyezőanyag-talajszemcse, tesztorganizmus-talajszemcse, tesztorganizmus-talajszemcse-szennyezőanyag - nem veszünk figyelembe - A minták és a tesztorganizmus direkt érintkeztetése esetén azonban méréstechnikai problémákkal kell számolni A minta jellegétől függően ugyanis a mintaszuszpenzió zavarossága (fényáteresztő, elnyelő tulajdonsága) különböző lehet Ez viszont befolyásolja a luminométer fotoelektron-sokszorozójába érkező fény intenzitását Megoldást jelenthet egy olyan kontroll minta, amely fizikai-kémiai, biológiai jellegét tekintve azonos (nagyon hasonló) a vizsgált talajjal illetve üledékkel, de toxikus anyagot nem tartalmaz Ez modell-kísérletek esetén megvalósítható (pl talajtisztítási folyamatok modellezése), egyébként csak ritkán áll rendelkezésre szennyezetlen kontroll Természetesen választható egy biztosan szennyezetlen standard talaj/üledék, esetleg talaj/üledék sorozat, ez azonban ritkán feleltethető meg teljesen a vizsgált talajjal illetve üledékkel - Szilárd fázisú minták esetén is problémát okoz, hogy a teszt érzékenysége erősen függ a sejtszuszpenzió által emittált fény intenzitásától Ezért minden méréssorozathoz egy standard Cusor adagolása szükséges, amelynek segítségével a végeredmény Cu-egyenértékben adható meg, így a különböző méréssorozatok eredményei egymással összehasonlíthatók Ez a kalibrációs eljárás, melynek segítségégével a tesztek eredményét rézekvivalensben adjuk meg, segíti az ökotoxikológiai eredmények összehasonlíthatóságát, a hatáson alapuló határértékekhez, a remediáció célértékéhez való viszonyíthatóságát A toxicitás ekvivalens lényege az, hogy akkora hatásról van szó, amekkorát a kalibráláshoz felhasznált, ugyanakkora gátlásnál leolvasott rézvegyület koncentráció okozott volna 21 Inokulumkészítés Az inokulum készítése az 11 pontban leírt módon történik 22 Mintaelőkészítés A mintákat szobahőmérsékleten szárítjuk, majd dörzsmozsárban aprítjuk
12 23 Vizsgálatokhoz használt Cu-oldat A szilárd fázisú környezeti minták esetén is a különböző mérési sorozatok eredményét mindig az aktuális Cu-sorra viszonyítjuk Cu-standardok koncentrációja: 20, 40, 80, 120, 160, 200 és 400 ppm A felhasznált Cu-só: CuSO45H2O A standardok készítéséhez 2%-os NaCl-oldatot használunk A mérés kontrolljaként nehézfémet nem tartalmazó 2%-os sóoldat szolgál 24 A minták hígítási sorának készítése A) talaj, üledék 2 g minta 1 cm 3 2 cm 3 2 cm 3 1 cm 3 2 cm 3 4 cm 3 2 cm 3 2 cm 3 15 cm 3 NaCl 2 ábra Hígítási sor ( A)talaj, üledék) A hígítás 2%-os NaCl-oldattal rendszeres keverés mellett történik A mérés kezdete előtt 30 percig állni hagyjuk a hígítási sor tagjait 25 A lumineszcencia gátlás meghatározása luminométerrel Lépések 1 A mérőműszer mintatartóiba 0,2-0,2 cm 3 22 pontban leírt módon előállított inokulumot mérünk 2 A minta hozzáadása nélkül megmérjük a lumineszcencia intenzitását (I0) 3 Az inokulumhoz 0,05 cm 3 -t mérünk a minták felkevert hígításaiból A standard Cu-sor tagjaibál ugyancsak 0,05 cm3-t mérünk be A kontroll mintához 0,05 cm 3 2%-os NaCl- oldatot mérünk 3a Nem rendelkezünk szennyezetlen kontroll mintával A minták hozzáadása a 3 ábra szerinti sorrendben történik A minta hozzáadása után azonnal mérjük a lumineszcencia intenzitását (I 1 ) Az I 1 az adott minta kontrolljaként szolgál, feltételezve
13 azt, hogy a hozzáadás pillanatában a minta még nem fejt ki gátló hatást Bizonyos esetekben a feltételezés nem helyes, mivel a toxikus anyag pillanatszerűen fejti ki hatását, amit a kiértékeléskor figyelembe kell venni 3b Rendelkezünk szennyezetlen kontroll mintával Az inokulumhoz a vizsgálandó minta hígításai mellé a szennyezetlen kontroll ugyanolyan módon készült hígításait mérjük Ebben az esetben nincs szükség azonnali mérésre 4 30 perces kontaktidő leteltével megmérjük a lumineszcencia intenzitását (I30) 26 A mérés kiértékelése A mérés értékelése a 2(3a eset) és a 3 (3b eset) táblázatok alapján történik 261 Az EC20 (ED20) és az EC50 (ED50) grafikus meghatározása A kiszámolt adatok segítségével egy H% - log bemért anyag [mg szárazanyag] görbét szerkesztünk, amelyről leolvassuk a 20%-os illetve az 50%-os fényintenzitás csökkenéshez tartozó koncentráció- ill dózisértékeket (lásd 1 ábra) Ezeket EC20 (ED20) illetve EC50 (ED50) értékként kezeljük Cu esetén ugyancsak megszerkesztjük a H% - log(bemért mg Cu) diagramot, és az EC20Cu illetve EC50Cu értékeket leolvassuk 262 Az összegzett gátlás mértékének kifejezése rézegyenértékben ( Cu ) A végeredmény megadása Cu-re vonatkoztatva történik a következő módon: Cu 20=Összegzett gátlás 20= (EC20Cu/EC20minta )*10 6 [mg Cu/kg minta] Cu 50=Összegzett gátlás 50= (EC50Cu/EC50minta )*10 6
14 A talajminták toxikusságának jellemzése Aliivibrio fischeri biolumineszcencia teszt eredménye alapján Összegzett gátlás 20 Összegzett gátlás 50 Jellemzés [mg Cu / kg talaj] [mg Cu / kg talaj] < 80 < 120 Nem toxikus Enyhén toxikus Toxikus > 400 > 500 Nagyon toxikus A jegyzőkönyvben szerepeljen: néhány soros bevezető a gyakorlat lépései (mit miért hogyan csináltunk) kiértékelés: táblázat, koncentráció-dózis válasz görbék rézegyenérték számítása
15 Irodalom Cairns, J, Pratt, R (1989) The scientific basic of bioassays, Hydrobiologia 188/189:5-20 Calow P (1993) Handbook of Ecotoxicology, Blackwell Science Ltd Camusso M, Balestrini R, Muriano F, Mariani M (1994) Use of fresh-water mussel dreissena-polymorpha to assess trace-metal pollution in the lower river Po (Italy), Chemosphere, 29(4): Chou CK, Hsu SL, Lin YF (1992) Transcriptional regulation of transferrin and albumin genes by retinoic acid in human hepatoma cell line Hep3B Biochem J 283(2)611 5 BE Carlson, Macke, A, MI Mishchenko, K Muinonen, (1995) Scattering of light by large nonspherical particles: Ray tracing approximation versus T-matrix method Opt Lett, 20: , doi:101364/ol Berger B, Dallinger R (1993) Accumulation of cadmium and copper by the terrestria snail Arianta arbustorum L: kinetics and budgets, Oecologia 79(1):60-65 Gruiz K, Horváth B, Kriston É (1995/a) Talajtisztítási biotechnológiák I Gazdaság és Gazdál kodás XXXIII Gruiz K, Horváth B, Kriston É (1995/b) Talajtisztítási biotechnológiák II Gazdaság és Gazdál kodás XXXIII Gruiz Katalin, Horváth Beáta és Molnár Mónika (2001) Környezettoxikológia Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára, Műegyetemi Kiadó Kwan KK, Dutka BJ (1990) Simple two-step sediment extraction procedure for use in genotoxicity and toxicity bioassays, ToxAssess 5: Lee CP, Seong BL, RajBhandary UL (1991) Structural and sequence elements important for recognition of Escherichia coli formylmethionine trna by methionyl-trna transformylase are clustered in the acceptor stem J Biol Chem 266(27): Legault R, Blaise C Rokosh D, Chong-Kit R (1994) Comparative assessment of the SOS Chormotest Kit and the Mutatox Test with the Salmonalla Plate Incorporation (Ames) and Fluctuation Tests for Screening Genotoxic Agents, Environ Toxicol Water Qual 9: Mayer FL, Mayer KS, Ellersiech, MR (1986) Relation of survival to other endpoints in chronic toxicity tests with fish, Environ,ToxicolChem 5: Spellerberg IF (1991) Monitoring Ecological Change, Cambridge University Press, Cambridge E A Meighen (1988) Enzymes and Genes from the lux Operons of Bioluminescent Bacteria, Annual Review of Microbiology, 42: Suter G (1989) Ecological end-point, In: Ecological Assessment of Hazardous Waste Site: Field and Lab Reference Document (Eds: WWaren-Hicks, BR Parkhurst and SS Baker), EPA 600/3-89/013 US EPA, Corvallis, OR Steinberg SM, Poziomek EJ, Englemann WH, Rogers KR (1995) A review of environmental
16 applications of bioluminescence measurementschemosphere 30: Torslov J (1993) Comparison of bacterial toxicity tests based on growth, dehydrogenase activity, and esterase activity of Pseudomonas fluorescens, EcotoxEnvironSafety 25:33-40 Van Cappelleveen HE (1995) Risk Assessment for Nature development on Polluted Soils, In: Contaminated Soil 95 pp Eds: van den Brink, WJ, Bosman,R, Arendt,F, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht Van Dyk TK, Majarian WR, Konstantinov KB, Young RM, Dhurjati PS, LaRossa RA (1994) Rapid and sensitive pollutant detection by induction of heat shock gene-bioluminescence gene fusionsappl Environ Microbiol 60(5): Vargha B (1991) Az ökotoxikológiai vizsgálatok jelentősége és javasolt fejlesztési irányai a környezetegészségügy területén, Egészségtudomány 35: Xu H, Dutka BJ (1987) ATP-TOX System- A new, rapid, sensitive bacterial toxicity screening system based on determination of ATP, Tox Assess 2: Xu H, Dutka BJ, Kwan KK (1987) Genotoxicity studies on sediments using modified SOS Chromotest, Tox Assess 2: 79-87
17 Kiértékelés a 3a esetben Minta I 0 I 1 I 30 Iszám o =f 0* I 0 Iszám 1 =f 1 *I 1 H%=100*(Iszám k -I 30 ) / Iszám k kontroll Cu 1 Cu 2 Cu 3 Cu 4 Cu 5 1 minta 1 1 minta 2 1 minta 3 1 minta 4 1 minta 5
18 Kiértékelés a 3b esetben Minta I 0 I 30 f sz, f 0 Iszám H%=100*(Iszám-I 30 )/Iszám kontroll Cu 1 f 0 =I 30k /I 0k Iszám=f 0 *I 0Cu Cu 2 Cu 3 Cu 4 Cu 5 szilárd kontroll 1 sz kontroll 2 sz kontroll 3 sz kontroll 4 sz kontroll 5 fsz 1 =I 30szk1 /I 0szk1 fsz 2 =I 30szk2 /I 0szk2 fsz 3 =I 30szk3 /I 0szk3 1 minta 1 1 minta 2 1 minta 3 1 minta 4 1 minta 5 Iszám 1 =fsz 1 *I 01m1 Iszám 2 =fsz 2 *I 01m1
Vibriofischeri biolumineszcencia-gátlási teszt
Vibriofischeri biolumineszcencia-gátlási teszt Környezettoxikológia Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezettoxikológiahelye
RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA
Modern Mérn rnöki Eszközt ztár r Kockázatk zatközpont zpontú Környezetmenedzsment Alapjául MOKKA KONFERENCIA 2007. júniusj 15. INTERAKTÍV V KÖRNYEZETTOXIKOLK RNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Molnár
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
dinamikus rendszerben
BIOLÓGIA TALAJVIZSGÁLATI LATI MÓDSZEREKM Talajlégz gzéss mérésem dinamikus rendszerben Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti MszakiM éss Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és
A TALAJ KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS VIZSGÁLATA KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA ELŐADÁS
A TALAJ KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATA MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA ELŐADÁS 2015.10.03. Feigl Viktória, Molnár Mónika BME ABÉT vfeigl@mail.bme.hu A TALAJ EGY KOMPLEX RENDSZER http://egeology.blogfa.com/
Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Adszorbeálható szerves halogén vegyületek kimutatása környezeti mintákból Turcsán Edit környezettudományi szak Témavezető: Dr. Barkács Katalin adjunktus
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése
Benzintölt -állomás szénhidrogénekkel szennyezett területének részletes kockázatfelmérése Gruiz Katalin és Molnár Mónika Budapesti Mszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai
A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,
Az ökoszisztéma vizsgálata. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó
Az ökoszisztéma vizsgálata Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Az ökoszisztéma vizsgálata Az ökológia sohasem egyes kiragadott élőlényegyedekkel, hanem azok populációival, azaz halmazszintű attribútumokkal
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA I. a kockázatkezelés fontos eszköze Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia helye és szerepe A környezettoxikológia
2. Biotranszformáció. 3. Kiválasztás A koncentráció csökkenése, az. A biotranszformáció fıbb mechanizmusai. anyagmennyiség kiválasztása nélkül
2. Biotranszformáció 1. Kiválasztást fokozza 2. Az anyagot kevésbé toxikus formába alakítja (detoxifikáció ) 3. Az anyagot toxikusabb formába alakítja (aktiváció, parathion - paraoxon) Szerves anyagok
KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN
KÜLÖNBÖZŐ BIOSZENEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JELLEMZÉSE TALAJ MIKROKOZMOSZOKBAN Feigl V., Farkas É., Bacsárdi Sz., Máté R., Gruiz K., Vaszita E., Ujaczki É., Fekete-Kertész I., Tolner
Szerves vegyületek toxicitásának vizsgálata csíranövényteszttel
Szerves vegyületek toxicitásának vizsgálata csíranövényteszttel A környezetünket terhelő vegyi anyagok globális problémát okoznak. A természetidegen vegyi anyagokon, a xenobiotikumokon kívül az is káros,
TOXIKUS FÉMEK ÉS NANO TITÁN-DIOXID HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA TETRAHYMENA PYRIFORMIS
TOXIKUS FÉMEK ÉS NANO TITÁN-DIOXID HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA TETRAHYMENA PYRIFORMIS TESZTORGANIZMUSSAL TDK dolgozat Készítette: Farkas Éva Témavezető: Dr. Feigl Viktória egyetemi tanársegéd Konzulens: Dr. Molnár
4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai
4.4 BIOPESZTICIDEK A mezőgazdasági termelésnél a kártevők irtásával, távoltartásával növelik a hozamokat. Erre kémiai szereket alkalmaztak, a környezeti hatásokkal nem törődve. pl. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)
6 Ionszelektív elektródok. elektródokat kiterjedten alkalmazzák a klinikai gyakorlatban: az automata analizátorokban
6. Szelektivitási együttható meghatározása 6.1. Bevezetés Az ionszelektív elektródok olyan potenciometriás érzékelők, melyek valamely ion aktivitásának többé-kevésbé szelektív meghatározását teszik lehetővé.
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval. Feigl Viktória
Budapesti Mőszaki M és s Gazdaságtudom gtudományi Egyetem Mezıgazdas gazdasági gi Kémiai K Technológia Tanszék Fémmel szennyezett területek kezelése kémiai és fitostabilizációval Atkári Ágota (BME) Uzinger
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
Jegyzőkönyv. Konduktometria. Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna
Jegyzőkönyv CS_DU_e 2014.11.27. Konduktometria Ungvárainé Dr. Nagy Zsuzsanna Margócsy Ádám Mihálka Éva Zsuzsanna Róth Csaba Varga Bence I. A mérés elve A konduktometria az oldatok elektromos vezetésének
Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás
Természetvédő 1., 3. csoport tervezett időbeosztás 3. ciklus: 2012. január 05. Elektro-analitika elmélet. 2012. január 12. Titrimetria elmélet 2012. január 19. március 01. A ciklus mérései: 1. ph-mérés,
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S.
Háhn Judit, Tóth G., Kriszt B., Risa A., Balázs A., Nyírő-Fekete B., Micsinai A., Szoboszlay S. Hungalimentaria 2019 Aquaworld Resort, Budapest 2019. április 24-25. Kik alkotják a konzorciumot? WESSLING
Kémiai technológia laboratóriumi gyakorlatok M É R É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V. című gyakorlathoz
Kémiai technológia laboratóriumi gyakorlatok M É R É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V a A KEMÉNYÍTŐ IZOLÁLÁSA ÉS ENZIMATIKUS HIDROLÍZISÉNEK VIZSGÁLATA I-II. című gyakorlathoz Nevek: Mérés helye: Mérés ideje Gyakorlatvezető:
Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk
Vörösiszappal kevert talajok környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekbenk Ujaczki Éva Klebercz Orsolya, Feigl Viktória, Gruiz Katalin PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a biológiai környezeti kármentesítésben
Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a biológiai környezeti kármentesítésben Dr. Kovács Tamás, Kovács Árpád László Kármentesítés Aktuális Kérdései 2013 Budapest, 2013.03.21-22 Bioremediáció során
Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA. Gruiz Katalin. Molnár Mónika
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI TESZTEK TALAJRA Gruiz Katalin Molnár Mónika Budapesti M%szaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék A környezettoxikológia helye és
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben
Vörösiszap talajjavító hatásának környezettoxikológiai elemzése mikrokozmosz kísérletekben Ujaczki Éva PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológiai és Élelmiszertudományi
Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1429/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmû Zrt. Környezet- és Vízminõségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok
2. Fotometriás mérések II.
2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat
Gruiz Katalin Szennyezett területeken lejátszódó folyamatok és a környezeti kockázat Fogalmak Természetes szennyezőanyagcsökkenés (angolul: natural attenuation): a környezetbe kikerült vegyi anyagok fizikai,
Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia
A környezetvédelem alapjai Vegyi anyagok a környezetben Környezettoxikológia Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika 2015. November 2. E-mail: vfeigl@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2.
Gruiz Katalin, Meggyes Tamás, Fenyvesi Éva A környezetmenedzsment mérnöki eszköztára 2. Környezettoxikológia CRC Press 2015 Könyvismertető A CRC Kiadó oldalán olvasható ismertető könyvről: Széles tudományos
1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás
1000 = 2000 (?), azaz a NexION 1000 ICP-MS is lehet tökéletes választás Dr. Béres István 2019. június 13. HUMAN HEALTH ENVIRO NMENTAL HEALTH 1 PerkinElmer atomspektroszkópiai megoldások - közös szoftveres
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint
Élelmiszerbiztonság mesterfokon. Kis vízaktivitású élelmiszerek Növekvő mikrobiológiai kockázat?
Élelmiszerbiztonság mesterfokon Kis vízaktivitású élelmiszerek Növekvő mikrobiológiai kockázat? Mohácsiné Farkas Csilla Kis vízaktivitású élelmiszerek (Low Moisture Foods LMFs) azon élelmiszerek, amelyek
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
Toxicological Research Center
IN VIVO ÉS IN VITRO GENOTOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATI MÓDSZEREK TAPASZTALATAI A VÁLTOZÓ MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEK ÉS JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN Vértesi Adél, Béres Erzsébet, Sebestyén István, Hirka Gábor, Toxi-Coop
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály Központi Laboratóriumok (2600 Vác, Kodály
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,
vizsgálatok A talajökotoxikol kotoxikológiai Barna Szilvia
A talajökotoxikol kotoxikológiai vizsgálatok szerepe a környezetegészségügybengyben Barna Szilvia Országos KörnyezetegK rnyezetegészségügyi gyi Intézet A talaj közegk zegészségügyi gyi fontossága/ a szennyezett
5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
Modern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban
UV-sugárzást elnyelő vegyületek vizsgálata GC-MS módszerrel és kimutatásuk környezeti vízmintákban Készítette: Kovács Tamás Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Zsigrainé Dr. Vasanits Anikó adjunktus
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elektroanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Optikai módszerek 1/ 18 Potenciometria Potenciometria olyan analitikai eljárások
AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1312/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium (8230
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában. On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző. Méréstartomány: 0 10% H 2 O % NaOCl
Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző Méréstartomány: 0 10% H 2 O 2 0 10 % NaOCl Áttekintés 1.Alkalmazás 2.Elemzés áttekintése 3.Reagensek
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal
Fémmel szennyezett talaj stabilizálása hulladékokkal Feigl Viktória 1 Uzinger Nikolett 2, Anton Attila 2, Gruiz Katalin 1 1 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1429/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztály
Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben
Kémiaival kombinált fitostabilizácó alkalmazása szabadföldi kísérletben Feigl Viktória 1, Gruiz Katalin 1, Anton Attila 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1104/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém,
Modern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
Collembola elkerülési teszt. Készítette: Szilágyi Szabina
Collembola elkerülési teszt Készítette: Szilágyi Szabina Esettanulmány: bioszén hatása a mezofaunára Cél: bioszénnel egészítenék ki a talajt, hogy fokozzák a talaj mikrobiális közösségének a kialakulását,
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1104/2013 nyilvántartási számú 3 akkreditált státuszhoz A BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Zrt. Központi Laboratórium (8200 Veszprém, Pápai út 41.) akkreditált területe
A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv
Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési
2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h
Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték
Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele. Jegyzőkönyv
A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 2. Klórferőtlenítés törésponti görbe felvétele Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: AABB11 D. Miklós Környezetmérnöki Levlező III.,
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
Háhn Judit, Tóth Gergő, Szoboszlay Sándor, Kriszt Balázs Szent István Egyetem. TOX 2018, Lillafüred, október
Háhn Judit, Tóth Gergő, Szoboszlay Sándor, Kriszt Balázs Szent István Egyetem TOX 2018, Lillafüred, 2018. október 17-19. Növényvédő szerek felhasználása világszerte töretlen/növekszik Globálisan kb. 3
QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése
QualcoDuna jártassági vizsgálatok - A 2014. évi program rövid ismertetése Szegény Zsigmond WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft., Jártassági Vizsgálati Osztály szegeny.zsigmond@qualcoduna.hu 2014.01.21. 2013.
Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola.
Networkshop 2005 k Geda,, GáborG Számítástudományi Tanszék Eszterházy Károly Főiskola gedag@aries.ektf.hu 1 k A mérés szempontjából a számítógép aktív: mintavételezés, kiértékelés passzív: szerepe megjelenítés
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
ALPHA spektroszkópiai (ICP és AA) standard oldatok
Jelen kiadvány megjelenése után történõ termékváltozásokról, új standardokról a katalógus internetes oldalán, a www.laboreszközkatalogus.hu-n tájékozódhat. ALPHA Az alábbi standard oldatok fémek, fém-sók
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA
PhD értekezés tézisei SZENNYEZETT TALAJ CIKLODEXTRINNEL INTENZIFIKÁLT BIOREMEDIÁCIÓJA TERVEZÉSTŐL AZ ALKALMAZÁSIG MOLNÁR MÓNIKA TÉMAVEZETŐ DR. GRUIZ KATALIN KONZULENS DR. FENYVESI ÉVA BUDAPESTI MŰSZAKI
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium
Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1312/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium
Környezetvédelmi kulcsparaméter az olajiparban: finomítói szennyvizek ökotoxikológiai jellemzése
Környezetvédelmi kulcsparaméter az olajiparban: finomítói szennyvizek ökotoxikológiai jellemzése Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 9-10. szám, 2001. szeptember-október ETO: 665.62+543.9:502 A környezetvédelem
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ KINYERÉSÉRE
MEMBRÁNKONTAKTOR ALKALMAZÁSA AMMÓNIA IPARI SZENNYVÍZBŐL VALÓ MASZESZ Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap 2017. November 30 Lakner Gábor Okleveles Környezetmérnök Témavezető: Bélafiné Dr. Bakó Katalin
In vivo szövetanalízis. Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra
In vivo szövetanalízis Különös tekintettel a biolumineszcens és fluoreszcens képalkotási eljárásokra In vivo képalkotó rendszerek Célja Noninvazív módon Biológiai folyamatokat képes rögzíteni Élő egyedekben
AQUA AD INIECTABILIA. Injekcióhoz való víz. Letöltetlen, injekcióhoz való víz
Aqua ad iniectabilia Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 AQUA AD INIECTABILIA Injekcióhoz való víz 01/2009:0169 H 2 O M r 18,02 DEFINÍCIÓ Az injekcióhoz való vizet parenterális felhasználásra szánt gyógyszerek előállításához
Biológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA
2.6.13. Nem steril termékek mikrobiológiai vizsgálata Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.6.0. 1 01/2008:20613 javított 6.0 2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,
A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december
A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt időtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetője: A konzorcium tagjai: A
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1612/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Korlátolt Felelősségű Társaság (KAVÍZ Kft.)
Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások GY. Jegyzőkönyv írása. Vajna Balázs 2019
Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások GY Jegyzőkönyv írása Vajna Balázs 2019 Általános megjegyzések Labormunka folyamatos dokumentálása: módszerek, eredmények Pontos, részletes:
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (Kincsesbányai
Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Synlab Hungary Kft. Synlab Kecskeméti Környezetanalitikai Laboratórium (6000
Scan 1200 teljesítmény-értékelés evaluation 1/5
evaluation 1/5 interscience Feladat Összefoglalónk célja a Scan 1200 teljesítmény-értékelése manuális és automata telepszámlálások összehasonlításával. Az összehasonlító kísérleteket Petri-csészés leoltást
Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN
KÖRNYEZETGYÓGYÍTÁS A GYAKORLATBAN Kutatók Éjszakája, 2013.09.27. Előadó: Dr. Feigl Viktória Közreműködők: Dr. Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, Kunglné Nagy Zsuzsanna, Fekete-Kertész Ildikó, Ujaczki Éva
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium
Fémekkel szennyezett területek in situ. fluoreszcenciás s készk
Fémekkel szennyezett területek in situ felmérése, pontforrások lehatárol rolása, térképezés s hordozható röntgen- fluoreszcenciás s készk szülékkel. Tolner Mária, Nagy Gáspár, Vaszita Emese és Gruiz Katalin
Modellvizsgálatok a természetes vizek arzénmentesítésére
Modellvizsgálatok a természetes vizek arzénmentesítésére Készítette: Kauker Zsófia Témavezető: Oltiné dr. Varga Margit 2012. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Irodalmi áttekintés 2.1 Az arzén 2.2 Az arzénmentesítés
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja
Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,