Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem"

Átírás

1 Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely az szja-törvény 1 szerint nem tartozik a nem önálló tevékenyég körébe. 2 Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen a megbízásos jogviszony alapján végzett tevékenységből, az önálló szellemi tevékenységből, a tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységéből származó jövedelem, a gazdasági társaság magánszemély tagja által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatásból származó jövedelem, az utóbbinál abban az esetben, ha a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság a költségei között nem számolja el. A felsorolás példálózó, nem taxatív. 1. Az összevont adóalap Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló, nem önálló tevékenységből származó és egyéb jövedelmek összege, melynek kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában, vagy ha annak figyelembevételét nemzetközi szerződés vagy a viszonosság lehetővé teszi részét képezi a külföldről származó (előzőek szerinti) jövedelem is Az önálló tevékenységből származó jövedelem Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításának az szja-törvényben meghatározott kivételekkel két módszere ismert. 3 A magánszemély választása szerint - elszámolhatja (fő szabályként legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig) az önálló tevékenységből származó bevételével szemben az e tevékenység folytatása érdekében ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt költségeit (tételes költségelszámolás), vagy - a bevétel 90 százalékát tekintheti jövedelemnek (10 százalék költséghányad). Ez utóbbi módszer alkalmazása esetén a magánszemély az adott adóévben 4 az önálló tevékenységből származó bevételeinek egyikére sem, továbbá az önálló tevékenységével összefüggésben kapott költségtérítésével szemben sem alkalmazhatja a tételes költségelszámolást. 5 A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén a korábban és a 10 százalék költséghányad alkalmazásának időszakában szerzett tárgyi eszköz beszerzési (előállítási) értékének erre az időre eső értékcsökkenési-leírás részét (az szja-törvény 11. számú melléklete szerint) elszámoltnak kell tekinteni. A 10 százalékos költséghányad alkalmazását megelőző évekből fennmaradt összes elhatárolt veszteségből a költséghányad alkalmazásának éveire százalék szintén elszámoltnak minősül. 6 Az önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni az szjatörvény szerinti ún. bevételnek nem számító tételeket. 7 Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Általános szabályként az önálló tevékenységből származó bevételt az szja-törvény 2. és a 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell figyelembe venni. Önálló tevékenységből származó bevételnek számít az a bevétel is, amelynek adózására az szjatörvény választási lehetőséget enged, és a magánszemély az önálló tevékenységből származó jövede évi CXVII. törvény. 2 Szja-törvény ok. 3 A fő szabály alkalmazhatósága mellett például az önálló tevékenységet végző mezőgazdasági kistermelő választhat átalányadózást is. 4 Az adóév megegyezik a naptári évvel. 5 Szja-törvény 18. (2) bekezdés. 6 Szja-törvény 18. (3) bekezdés. 7 Például szja-törvény 7. (1) bekezdés.

2 2 lemre vonatkozó adózást választja (pl. kisösszegű kifizetés), továbbá (ha az szja-törvény másként nem rendelkezik) az ingatlan, ingó vagyontárgyat hasznosító tevékenységből származó bevétel is. Ide kell érteni a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó bevételt is, azzal, hogy közös tulajdont hasznosító tevékenység esetén a tulajdonosok eltérő rendelkezése hiányában azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az ún. vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint (az akárcsak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet az szja-törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. A rendelkezést a lakástól elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott egyéni vállalkozói tevékenység hatókörében és feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit is) szükséges dolog (eszköz, berendezés) használata, szolgáltatás igénybevétele esetén csak akkor kell alkalmazni, ha az szja-törvény a személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas dolog, szolgáltatás magáncélú hasznosítását, használatát, igénybevételét vagy annak lehetőségét egyébként adóztatható körülményként határozza meg. Ilyennek kell tekinteni az úthasználatra jogosító bérlet, jegy magáncélú használatát, azzal, hogy az e címen elszámolt költségből az egyéni vállalkozó döntése szerint vagy a magáncélú használatra jutó tételes elkülönítéssel megállapított rész, vagy az elszámolt költség 50 százaléka minősül vállalkozói kivétnek. Ha az egyéni vállalkozó az adott személygépkocsi után megfizeti a cégautó adót, az előbbi szabályt nem kell alkalmaznia. Vállalkozói kivét esetén a bevétel megszerzésének időpontja általában a költségelszámolás napja. Ha azonban a vállalkozói kivét felvételét (az ennek minősülő költség elszámolását) az adóhatóság ellenőrzés során tárja fel, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja, de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napja a bevétel megszerzésének időpontja. Az önálló tevékenységből származó bevételnek része az azzal összefüggésben kapott költségtérítés is. Ez azt jelenti praktikusan, hogy a magánszemély csak tételes költségelszámolás választása esetén tudja a költségtérítéssel kapcsolatos effektív költségeit érvényesíteni, míg a 10 százalék költséghányad alkalmazásakor a költségtérítés 90 százalékát is le kell adóznia. A jövedelem számítás során nem kell figyelembe venni azt a bevételt, - amellyel kapcsolatosan a magánszemély átalányadózást vagy tételes átalányadózást választott, - amelyet az szja-törvény rendelkezései szerint a magánszemély nem kíván az összevont adóalapjába beszámítani, tudomásul véve, hogy az adót önadózás helyett a kifizető vonja le és fizeti be, 8 - amelyet törvényi rendelkezés alapján nem kell az összevont adóalapba beszámítani, - amelyet természetbeni juttatás, illetve kamatkedvezmény címén kap a magánszemély. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezései alapján költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott vissza nem térítendő támogatásból az a rész számít az adóévben bevételnek, amely megegyezik a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben elszámolt költségek összegével, az értékcsökkenési leírást is beleértve. A részben vagy egészben visszafizetett támogatás nem bevétel, de a visszafizetésre tekintettel teljesített késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény nem számolható el költségként. A már bevételként elszámolt, de utóbb visszafizetett támogatás önellenőrzéssel rendezhető. Költséget az szja-törvény 3. számú melléklete szerint számolhat el az önálló tevékenységet végző magánszemély. 8 Az szja-törvény e szabály ellenére előírhatja a jövedelem beszámítását az összevont adóalapba (például a kis összegű kifizetések, mint külön adózó jövedelmek esetében).

3 3 Speciális szabályok vonatkoznak az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel adóztatására Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása Az önálló tevékenységből származó jövedelmet elérő magánszemély adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének (attól függően, hogy kifizetőtől vagy nem kifizetőtől éri el a jövedelmét) levonásos módszerrel vagy önadózás formájában tehet eleget A kifizetőre (munkáltatóra) vonatkozó szabályok A kifizető (a munkáltató) az önálló tevékenységet végző magánszemély részére történő kifizetéskor (juttatáskor) is köteles megállapítani és levonni a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amely esetében a bevételből megállapított jövedelem részét képezi az összevont adóalapnak. A kifizetőt bevallási és befizetési kötelezettség is terheli a levont adóelőleg tekintetében. Nem terheli kifizetői adóelőleg-levonás fő szabályként az őstermelői tevékenységből származó bevételt, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (juttatáskor) bemutatja az őstermelői igazolványát vagy a regisztrációját tanúsító iratot. Ha a magánszemély az említett iratokat nem tudja bemutatni, de a kifizető az szja-törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek ellenértékeként fizet ki bevételt, akkor élő állat vagy állati termék értékesítésének ellenértékeként kifizetett (juttatott) bevétel esetén a bevétel 4 százalékát, más termék értékesítésének ellenértékeként kifizetett (juttatott) bevétel esetén a bevétel 12 százalékát vonja le adóelőleg címén. Nem kell adóelőleget vonnia a kifizetőnek az egyéni vállalkozótól sem, ha az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti a vállalkozói igazolványa (az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat) számát. Az adóelőleg alapja önálló tevékenységből származó bevétel esetében a bevételből a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával meghatározott rész, de legalább a bevétel 50 százaléka. Költségnyilatkozat hiányában a bevétel 90 százalékát kell a kifizetőnek adóelőleg-alapként figyelembe vennie. Költségtérítés esetén a bevételből a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával, költségnyilatkozat hiányában az szja-törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható (elismert) költség figyelembe vételével meghatározott rész, ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege, önálló tevékenységből származó bevétel költségtérítésénél a bevétel 90 százaléka az adóelőleg-levonás alapja. A magánszemély a nyilatkozatot, az állami adóhatóság által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal, legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában teheti meg. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely önálló tevékenységből származó bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában költség levonását kérte, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett ugyanilyen típusú bevétele alapján sem határozhatja meg a jövedelmét a 10 százalék költséghányad alkalmazásával. 10 A magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető (munkáltató) eltérhet az általános szabályok alkalmazásától, de az általa alkalmazott adóelőleg-alap, illetve adóelőleg-mérték nem haladhatja meg a bevételt, illetve az adótábla szerinti legmagasabb adókulcsot. A kifizető az önálló tevékenységből származó bevételt terhelő adóelőleget a bevételből meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatában állapítja meg. 9 Szja-törvény Kivételt az az eset képez, amikor a mezőgazdasági kistermelő átalányadózást választ. Ennek a döntésnek ugyanis nincs hatása az egyéb önálló tevékenységből származó jövedelmek adózási módszerére.

4 4 A magánszemély legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában nyilatkozhat arról, hogy - a kifizető az adóév elejétől összesítse az általa kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapokat, és az egyes kifizetett (juttatott) bevételeket terhelő adóelőleget (a fő szabálytól eltérően) ún. göngyölítéses módszerrel állapítsa meg. Ennek során a bevételt terhelő adóelőleg az adóelőleg-alapok összegére az adótábla szerint várható számított adó, csökkentve a kifizető által már korábban kifizetett (juttatott), a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételek alapján már megállapított és levont adóelőlegek összegével; - művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla (számlák) alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg-fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint (önadózás formájában) teljesíti. Ekkor a kifizető adóelőleget nem von le. A magánszemély az előzőek szerinti nyilatkozatát az állami adóhatóság által a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal teszi meg. A magánszemély e nyilatkozatában feltünteti az adóterhet nem viselő járandóságainak várható éves összegét is, melyet a kifizető az szja-törvény 47. (5) bekezdése szerint figyelembe vesz. Amennyiben a bevételt terhelő adóelőleg levonására nincs lehetőség, az adóköteles bevételről kiállított igazoláson a kifizető feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy az adóelőleget, illetve annak le nem vont részét köteles a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni. A kifizető az adóelőleg le nem vont részéről az adóévet követő január 31-éig magánszemélyenként, negyedéves bontásban adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére A magánszemély adókötelezettségei A magánszemély kivéve, ha a bevételt terhelő adóelőleg megállapítására és levonására a kifizető (munkáltató) köteles negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megállapítja a bevételét terhelő adóelőleget, ha a negyedévben olyan bevételt szerez meg, amelynek alapján az abból meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi. Az adóelőleg alapja önálló tevékenységből származó bevétel esetén a magánszemély döntése szerint vagy a bevételből az szja-törvény rendelkezései szerint a jövedelem megállapításánál elszámolható költség levonásával megállapított rész, vagy a bevétel 90 százaléka. Költségtérítés esetén az szjatörvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség (elismert költség) figyelembe vételével meghatározott rész, míg ilyen jogszabályi rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege, önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka az adóelőleg alapja. Önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a magánszemély az előző rendelkezések helyett választhatja, hogy az adóelőleg alapja a bevételből az szja-törvény rendelkezései szerint a jövedelem megállapításánál elszámolható költség levonásával megállapított rész. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely önálló tevékenységből származó bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál költséget vont le, akkor egyetlen, az adóévben megszerzett ugyanilyen típusú bevétele alapján sem határozhatja meg a jövedelmét a 10 százalék költséghányad alkalmazásával. A magánszemély által megszerzett bevételt terhelő adóelőleg csökkenthető (legfeljebb 0 forintig) a szja-törvény 49. (10)-(11) bekezdései szerinti adókedvezményekkel. A magánszemélynek az adóévben általa megszerzett adóterhet nem viselő járandóságok összegével is számolnia kell, az szja-törvény 49. (7) bekezdésében szabályozott módon. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg magállapításakor tett nyilatkozatában költség figyelembe vételét kérte, és a nyilatkozata alapján az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség(ek) meghaladja/meghaladják az összevont adóalap megállapításánál az szja-törvény rendelkezései szerint az adóbevallásban elszámolt igazolt költsége(ke)t, akkor a különbözet 12 százalékát (költségkülönbözet alapján meghatározott adó) köteles az adóévre vo-

5 5 natkozó adóbevallásában megállapítani és bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni. Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításánál a göngyölítéses módszer alkalmazását kérte, és utóbb az adóév során összevont adóalapja meghaladja az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét, akkor az említett értékhatár túllépését eredményező minden bevételének kifizetését megelőzően nyilatkozik a kifizető(k)nek, hogy a továbbiakban az adóelőleget a kifizetőre vonatkozó általános szabályok szerint vonja le. A kifizető a nyilatkozatban foglaltaktól nem térhet el. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóév végén emiatt mutatkozó befizetési különbözet 12 százalékát (adóelőleg-különbözet alapján megállapított adó) köteles az adóévre vonatkozó bevallásában megállapítani, bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni A kis összegű kifizetések 11 Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján a forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy - a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy - írásban nyilatkozik arról, hogy az összevont adóalapjának részeként kíván utána adózni. Az első esetben a bevétel egésze jövedelem és az adó mértéke az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték). A második fordulat esetén a magánszemélynek és a kifizetőnek is az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárnia Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének (ideértve a földjáradékot is) és más ingatlan bérbeadásából származó bevételének az egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 25 százalék. Nem termőföld ingatlan bérbeadása esetén, az adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan, a magánszemély az adóbevallásában választhatja az összevont adóalap részeként az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását. Ebben az esetben a kifizető által levont vagy a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minősül Egyéb adózási szabályok Az egyéni vállalkozói, illetve a mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén speciális szabályok szerint kell eljárni a bevételek és a költségek elszámolása során. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a 4. és 6. számú tájékoztató füzetek tartalmazzák Járulékfizetési kötelezettség 12 A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte. Az önálló tevékenység esetén is mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély. A kifizetőnek (illetve ebben az esetben a foglalkoztatónak) nemcsak az adóelőleget kell levonnia a magánszemélytől, hanem a biztosítási jogviszony elbírálása mellett a járulékokat is, illetve saját magát is terheli járulékfizetési kötelezettség. Az egyéni vállalkozó, illetve a mezőgazdasági őstermelő saját maga teljesíti - a külön tájékoztató füzetben ismertetett - járulékfizetési kötelezettségét. A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban munkát végző személyek közül: a megbízási, a vállalkozási, 11 Egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő esetében a szabályok nem alkalmazhatóak. 12 A szabályokat az évi LXXX. törvény (Tbj.) tartalmazza.

6 6 a felhasználási szerződésen alapuló tevékenységet önálló tevékenységnek kell tekinteni. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott magánszemélyek a törvény rendelkezése szerint akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. (2008. január 1-jétől a minimálbér összege forint, ennek 30 százaléka forint, naptári napi 690 forint.) Járulékalapot képező jövedelem többek között az szja-törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az szja-törvényben szabályozott kis öszszegű kifizetésből származó jövedelmet is. Az szja-törvénynek az önálló tevékenységet folytatók költségelszámolására vonatkozó rendelkezései alapján a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a járulékalap meghatározásakor maximum 50 százalékos költségrész vehető figyelembe, és nem járulékalap a 10 százalékos költséghányad sem. Amennyiben a magánszemélynek nincs az előzőekben ismertetett járulékalapot képező jövedelme, a szerződésben meghatározott díjat kell járulékalapnak tekinteni. A felhasználási szerződésen alapuló biztosítási jogviszony megállapítása során járulékalapként csak a személyes munkavégzés díjazását kell figyelembe venni. A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként járó díj összege nem képez járulékalapot, ezért ezt a jövedelemrészt a biztosítási kötelezettség megállapítása során, figyelmen kívül kell hagyni. A biztosítási kötelezettség megállapítása Főszabályként a biztosítást havonta kell elbírálni és a biztosítási kötelezettség megállapításánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani. E szabály nem alkalmazható akkor, ha a magánszemélyt a foglalkoztató munkaviszony, és pl. megbízási jogviszony keretében is foglalkoztatja. Ebben az esetben a biztosítást mindkét jogviszony tekintetében külön-külön kell elbírálni. Amennyiben a díjazás kifizetésére nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetve a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díj kifizetésekor kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. Ha a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontja nem állapítható meg, vagy vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként: - a tevékenység időtartamát, - teljesítésre irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, - ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig eltelt időtartamot kell figyelembe venni. Az előzőektől eltérően felhasználási szerződésen alapuló biztosítási jogviszony elbírálása során a szerződés megkötésétől a mű elfogadásáig tartó időtartam vehető figyelembe. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek biztosítása akkor is fennáll a jogviszony időtartamán belül, ha - táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, - gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.

7 7 Amennyiben létrejön a biztosítási jogviszony és van járulékalapot képező jövedelem, a biztosítást meg kell állapítani és a járulékfizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint kell teljesíteni. Abban az esetben, ha a megbízási szerződésben kikötött díjazás és a szerződés időtartama alapján a biztosítási jogviszony nem jön létre, a megbízónak és a megbízottnak sincs járulékfizetési kötelezettsége, de a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállhat. 13 A művészeti tevékenységet önálló tevékenység keretében folytató magánszemélyek járulékfizetési kötelezettsége Az szja-törvény 14 szerint a magánszemély legkésőbb a kifizetés (juttatás) időpontjában nyilatkozhat arról, hogy művészeti tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, adószámmal rendelkezik, és az általa kiállított számla, számlák alapján megszerzett, e tevékenységből származó bevétele(i) után az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a magánszemély adóelőleg fizetésére vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti. Ekkor a magánszemély nyilatkozata alapján a kifizető adóelőleget nem állapít meg. Amennyiben a művészeti tevékenységet folytató magánszemély megteszi a nyilatkozatát, rendelkezik adószámmal, az adóelőleg fizetését magánszemélyként teljesíti. Az előadóművész biztosítási jogviszonyát ebben az esetben is a tevékenységre vonatkozó szerződés szerinti szabályok alapulvételével el kell bírálni. Ilyen esetben a járulékalapot képező jövedelem a szerződésben meghatározott díj. Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadás megtartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését megalapozó jogviszonyokból származó jövedelem után a foglalkoztató a társadalombiztosítási, a biztosított a nyugdíjjárulék- (tagdíj-) fizetési kötelezettségét az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvényben 15 meghatározottak szerint teljesíti Az önálló tevékenységet végző magánszemély adóhatósági nyilvántartásba vétele Az adóhatóság az adóköteles bevételszerző tevékenységet folytató magánszemélyt, a külön erre a célra szolgáló nyomtatványon teljesített írásbeli bejelentkezése alapján nyilvántartásba veszi 16, erről őt értesíti, és egyidejűleg tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról is. Adóköteles tevékenységet az Art. 17 alapján csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adószám megállapítása érdekében a magánszemélynek a tevékenysége megkezdése előtt eleget kell tenni bejelentési kötelezettségének. Az adószám az adózó azonosítására szolgál, ezért azt minden, az adózással összefüggő iraton fel kell tüntetni, és közölni kell mindazokkal a kifizetőkkel, akik (amelyek) a magánszemély részére kifizetést teljesítenek. Az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet 18 folytató magánszemély a székhelye szerint illetékes, körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez intézett vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kéri az adószám megállapítását. Ezzel a magánszemély teljesíti az adóhatósághoz a bejelentkezési kötelezettségét is. 19 E beje- 13 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. törvény Szja-tv. 47. (2) bekezdés b) pont évi CXX. törvény. 16 Az adóhatósághoz történő bejelentéssel kapcsolatos részletes tudnivalókat a 15. számú füzet tartalmazza. 17 Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.)16. (1) bekezdés. 18 Ez az egyéni vállalkozásról szóló évi V. törvény alapján határozható meg. 19 Art. 17. (1) bekezdés.

8 8 lentési lapon lehet nyilatkozni többek között az átalányadó 20 választásáról, valamint az általános forgalmi adó kötelezettségről 21 is. A vállalkozói igazolvány kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenteni a könyvvezetés módját, az iratok őrzésének helyét, ha az nem azonos a székhelyével vagy lakóhelyével. Abban az esetben, ha a magánszemély vállalkozói igazolványhoz nem kötött gazdasági tevékenységet folytat az szja-törvény b.-h. pontjaiban megfogalmazott egyéni vállalkozóként vagy vállalkozói igazolvány nélkül más önálló tevékenységet folytat (pl. bérbeadó, magánóraadó), az adóhatóságnál kap adószámot. Ilyenkor a tevékenység megkezdése előtt kell az erre a célra szolgáló nyomtatványon írásban teljesíteni a bejelentési kötelezettségét az adóhatóság felé. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély 22, ha nem végez általános forgalmiadóköteles tevékenységet (azaz nem alanya az áfatörvénynek 23 ) adószám nélkül adóazonosító jel birtokában is teljesítheti adókötelezettségét. Az áfatörvény alapján 24 az a magánszemély minősül adóalanynak, aki saját nevében rendszeres és/vagy üzletszerű bevételszerző tevékenységet végez 25. Nem minősül gazdasági tevékenységnek és így nem keletkeztet áfaalanyiságot a munkaviszonyban vagy olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyban végzett tevékenység amely a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában Nyilvántartási kötelezettség Az önálló tevékenységet végző magánszemély is köteles lehet a szja-törvény 5. számú mellékletében szabályozott ún. alapnyilvántartás és bizonyos részletező nyilvántartások értelemszerű vezetésére. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi nyilvántartás, továbbá a mezőgazdasági őstermelői igazolvány részét képező betétlap. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásából később sem változtathatja meg. Ha a magánszemély az szja-törvény rendelkezései szerint az adóév során veszíti el az általa választott alapnyilvántartás vezetésének a jogát, akkor a változás napját megelőző nappal köteles az addig vezetett nyilvántartást lezárni, és a lezárt alapnyilvántartásban összesített adatokat az új alapnyilvántartásba nyitó adatként bejegyezni. A lezárt alapnyilvántartást és az abban szereplő adatokat alátámasztó bizonylatokat a magánszemély köteles elévülési időn belül megőrizni. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét - választása szerint bármely más alapnyilvántartás helyett naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti; - pénztárkönyv vezetésével teljesíti, ha más alapnyilvántartás vezetését nem választhatja, vagy a más alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó választás jogával nem élt; - választása szerint bevételi és költségnyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben általános forgalmi adó levonására nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti; - választása szerint bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti, ha az adóévben tételes költségelszámolást nem alkalmaz, általános forgalmi adó levonásra nem jogosult, vagy e jogát nem érvényesíti A nem egyéni vállalkozó és nem mezőgazdasági őstermelő magánszemély önálló tevékenysége tekintetében csak akkor vezet alapnyilvántartást, ha az e tevékenységéből származó bevételével szemben az adóelőleg vagy a jövedelem meghatározásakor költséget (ide nem értve a jövedelem meghatározásakor az szja-törvény rendelkezései szerint igazolás nélkül elszámolható elismert költséget) számol el, vagy ha az adóévben nem, vagy nem csak kifizetőtől szerez ilyen bevételt. Az alapnyilván- 20 Az átalányadózással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a 3. számú füzet tartalmazza. 21 Az áfakötelezettség alapvető szabályait a14. számú füzet ismerteti. 22 Art pont 23 A többször módosított évi LXXIV. törvény 24 Áfatörvény Az általános forgalmi adóra vonatkozó részletesebb információkat a 14. számú füzet tartalmazza.

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2014.

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2014. Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2014. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Az egyéni vállalkozó átalányadózása Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50 56. -ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő

Részletesebben

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2018.

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2018. Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2018. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]

A járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont] Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2015.

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2015. Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem 2015. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

1 Szja-törvény 74. (2) bekezdés. Szja-törvény 74. (3) bekezdés.

1 Szja-törvény 74. (2) bekezdés. Szja-törvény 74. (3) bekezdés. Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2008 10 A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adókötelezettségét elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség január 1-jétől EHO 2011: egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2011-ben. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, kifizetőt az általa magánszemélynek juttatott

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja

Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Hogyan számítsuk a személyi jövedelemadó előleget, ha nem rendszeres jövedelmet is fizetünk a munkavállalónak? Mi az adóelőleg alapja Jó, ha tudjuk, hogy nem mindig a bevétel teljes összege képezi az adó

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? Őstermelő adózása 2011: mezőgazdasági őstermelő adózásának és a járulékok fizetésének szabályai 2011-ben a berkalkulator.net oldalán. Az őstermelői tevékenység amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2009.

Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2009. Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2009. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adókötelezettségét elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi

Részletesebben

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva.

Könyvelői Praktikum ( :34:29 IP: Copyright 2018 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Munkabér előleg Időállapot: 2017-01-01-2017-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2017-01-03 14:57:11 Tartalomjegyzék: 1. A munkabérelőleg elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3.

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy részemre óvodapedagógusi/ tanítói/ tanári díszoklevelet kiállítani szíveskedjenek.

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Matlné Kisari Erika A járulékfizetés feltételei Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Járulékalapot képező jövedelem

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 1308M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2. Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)

Részletesebben

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése

Szociális hozzájárulási adó változás Egészségügyi hozzájárulás megszűnése Szociális hozzájárulási adó változás 2019. 2018.évi LII. törvény Egészségügyi hozzájárulás megszűnése 2019. január 1-jétől kibővül a szociális hozzájárulási adó kötelezettség és megszűnik az egészségügyi

Részletesebben

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Részletes feltételeit a 239/2009. (X.20.)

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról

1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2018.01.01-jétől Azon kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe

kukta.hu Tbj Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe kukta.hu Tbj. 2015. 1. Járulékalapot képező jövedelem: Tbj. 4. k) pont 2. alpont helyébe 2014. 12. 31-ig az 1.) alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha a munkát

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018. Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: WSTT3BRL0001

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: WSTT3BRL0001 Iromány száma: T/17776. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: WSTT3BRL0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

Készítette: Nagypál Imre Pécs, november 29.

Készítette: Nagypál Imre Pécs, november 29. A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó 2014. évi változásai Készítette: Nagypál Imre Pécs, 2013. november 29. Jogszabályi hely A 2012. évi XCLVII. tv. a kisadózó vállalkozások tételes

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról1 Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben (A rendeletet módosították a 10/2000. (XII.28.), 12/2003. (XII.17.), 11/2002. (XII.

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele

Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hírlevele 1 Halálhír nekrológ Tájékoztatjuk a tisztelt kamarai tagokat, hogy Méri Éva szakértő társunk (aki 1983 óta a kamara tagja, azon belül az orvos szakosztály tagja volt) elhunyt. Emlékét megőrizzük. Igazságügyi

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

T/229. számú. törvényjavaslat

T/229. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/229. számú törvényjavaslat az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról Előadó: Dr. Veres

Részletesebben

Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik.

Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. A személyi jövedelemadó változásai 2019-től Családi kedvezmény A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként: -egy eltartott

Részletesebben

MUNKAANYAG. Máger Dóra. Munkaerő-nyilvántartás, bérszámfejtés. Társadalombiztosítás. A követelménymodul megnevezése: Pénzügyi feladatok

MUNKAANYAG. Máger Dóra. Munkaerő-nyilvántartás, bérszámfejtés. Társadalombiztosítás. A követelménymodul megnevezése: Pénzügyi feladatok Máger Dóra Munkaerő-nyilvántartás, bérszámfejtés. Társadalombiztosítás. A követelménymodul megnevezése: Pénzügyi feladatok A követelménymodul száma: 1969-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2012. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT. 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási helyének címe:

JÖVEDELEMNYILATKOZAT. 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási helyének címe: 1. számú melléklet a 15/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelethez JÖVEDELEMNYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. A pályázó neve: Születési név: 2. A pályázó bejelentett lakóhelyének címe: 3. A pályázó tartózkodási

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

KISKISVÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) 2012.nov. 23.

KISKISVÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) 2012.nov. 23. KISKISVÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) 2012.nov. 23. Adóalany lehet: az egyéni vállalkozó, Az egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező

Részletesebben

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó

Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó Társasházak adózásának alapvető szabályai, 2013. Személyi jövedelemadó A társasház külön törvény 1 alapján működő jogintézmény, amely alapító okirattal jöhet létre olyan épületingatlanon, amely legalább

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2013.

Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2013. Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2013. A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap részeként adózik. A termőföld

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG G NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDASÁGI FŐIGAZGATÓSÁG cím: 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky utca 4. postacím: 9401 Sopron, Pf: 132. telefon: 0699 518-162 fax: 0699 341-004 e-mail: gazdfoig@nyme.hu internet:

Részletesebben

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról 1. A mezőgazdasági őstermelők adózása Fogalmak Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az

Részletesebben

Nyilatkozatminták, segédletek

Nyilatkozatminták, segédletek Nyilatkozatminták, segédletek Adóelőleg-nyilatkozat 2014. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről a munkáltatótól származó bevétel adóelőlegének megállapításához I. A nyilatkozatot

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben