A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐ BEVÉTELEI FEJEZET ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA

Átírás

1 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐ BEVÉTELEI FEJEZET ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA Budapest, június

2 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 504 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben a központi költségvetés tényleges bevétele 510,8 milliárd forint lett, amely 1,3%-kal több a tervezettnél. A többletbevételt a decemberben megvalósított feltöltésnél jelentkező kiemelkedő befizetés okozta. A központi költségvetésnek az előző esztendőhöz képest 42,1 milliárd forinttal, 9%-kal több bevétele származott a társasági adóból, amely az infláció 8%-os mértéke mellett az adóbevétel reálértékének növekedését mutatja. A bruttó társasági adófizetés összege 604,3 milliárd forint volt, amely az előző évhez viszonyítva 11,7%-os növekedést jelent. A kiutalt adó összege 93,5 milliárd forint volt, amely 29,1%-kal több a évi összegnél. Az adóterhelés makroszintű mutatója, a GDP-arányos adóbevétel 2006 és 2007 között nem változott, 2% maradt. Az adózás előtti nyereségre vetített fizetendő társasági adó (átlagos adóterhelés) a évi 7,6%-ról 2007-ben 0,2 százalékponttal, 7,8%-ra nőtt. A december hónap szerepe a vállalkozások számára előírt ún. feltöltési kötelezettség miatt továbbra is meghatározó, ekkor folyt be az éves összes adóbevétel 41,9%-a, amely a 37,2%-os előző évi részaránynál 4,7 százalékponttal magasabb. A társasági adóbevételnél tapasztalt, az előző évhez viszonyított 9%-os átlagos növekedésen belül, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adatai alapján, a következő ágazatok adóbefizetéseit szükséges kiemelni: A jelentősebb szektorok közül növelték a befizetéseiket a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás ágazatba tartozó adózók (a évben 0,3 milliárd forint, míg 2007-ben 26,7 milliárd forint társasági adót fizettek), a villamosenergia-, gáz-, gőzés vízellátás ágazatban működő cégek (48,9%-os növekedés), a gumi- és műanyag termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások (37,1%-os növekedés), valamint a számítástechnikai tevékenység ágazatba tartozó cégek (33,6%-os növekedés). Számos ágazatban csökkent a társasági adófizetés, így a jelentősebb szektorokat tekintve a vegyi anyag, termék gyártása ágazatban működő adózóknál (43,8%-os csökkenés), a szállítás, raktározás, posta és távközlés ágazatba sorolt cégeknél (33,7%-os csökkenés), továbbá a gépek és berendezések gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál (12,8%-os csökkenés). A vállalkozások által befizetett társasági adóból a következő négy ágazatban tevékenykedő adózók befizetéseinek részaránya volt a legmagasabb: a pénzügyi tevékenység (24,1%), a feldolgozóipar (22,%), a kereskedelem (17,%), valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (16,8%). 1/2. ALCÍM: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK KÜLÖNADÓJA A társas vállalkozásoknak szeptember 1-jétől 4%-os mértékű különadót kell fizetniük a korrigált adózás előtti eredmény után. A évi költségvetési törvény a társas vállalkozások különadója címén 150 milliárd forint bevételt irányzott elő. A évi teljesítés 178,6 milliárd forint volt, amely az előirányzathoz képest 19,1%-os

3 többletet jelent. A társas vállalkozások különadójából a GDP 0,7%-át jelentő bevétele keletkezett a központi költségvetésnek. A társas vállalkozások által befizetett különadóból a következő négy ágazatban tevékenykedő adózók befizetéseinek részaránya volt a legmagasabb: a feldolgozóipar (30,4%), a pénzügyi tevékenység (18,6%), a kereskedelem (16,3%), valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (15,2%). 1/3. ALCÍM: HITELINTÉZETI JÁRADÉK A évtől hatályba lépett a hitelintézeti járadékot a hitelintézeteknek kell fizetniük az állami támogatással összefüggő hitelekből származó kamatbevételük után, 5%-os mértékben. A hitelintézeti járadék címén a költségvetés 25 milliárd forint bevételt irányzott elő. A tervezettel szemben a tényleges költségvetési bevétel 12,6 milliárd forint lett, csaknem 50%-kal kevesebb az előirányzatnál. Az elmaradást elsősorban a évi adóalap tervezettnél alacsonyabb összege okozta. 1/4. ALCÍM: HITELINTÉZETEK ÉS PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK KÜLÖNADÓJA A évi költségvetés a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója címén bevételt nem irányzott elő, tekintettel arra, hogy ez az adónem 2007-től megszűnt. Az adóhatóság a korábbi évek különadójának elszámolásával összefüggésben 2007-ben 1,7 milliárd forintot utalt ki az adózóknak. A tárgyévi kiutalás a központi költségvetésben negatív bevételként jelent meg. 1/6. ALCÍM: EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az egyszerűsített vállalkozói adó címén a évi költségvetés előirányzatként 168,2 milliárd forint bevétellel számolt. A tényleges bevétel 152,8 milliárd forint lett, az előirányzatnál 9,1%-kal kevesebb. A költségvetési bevétel az előző évhez viszonyítva 9,7 milliárd forinttal növekedett. A GDP-arányos bevétel 2006 és 2007 között nem változott, 0,6% volt. Az adózók száma 2007-ben meghaladta a 103 ezret, amely mintegy 4 ezerrel több, mint a évre adóbevallást benyújtó vállalkozások száma. Az egy vállalkozásra számított adóalap 2006 és 2007 között lényegében nem változott. 1/7. ALCÍM: BÁNYAJÁRADÉK 2007-ben a bányajáradék bevétel összesen 31,4 milliárd forint volt, ami több mint 2 milliárd forinttal kevesebb az előző évi bevételnél, 1,5 milliárd forinttal magasabb viszont az előirányzott összegnél. A bányajáradék mintegy 93%-a a kőolaj és a földgáz kitermeléséből származik. Az előző évhez viszonyított csökkenés a szénhidrogén kitermelés után fizetett bányajáradék összegében történt. Ez többek között arra vezethető vissza, hogy a földgáz esetében a járadékköteles mennyiség 19,8%-kal kisebb az előző évinél, a kőolaj éves átlagos fajlagos értéke 7%-kal csökkent, valamint hogy a kőolaj és az után termelésbe állított mezőkből kitermelt földgáz után fizetendő bányajáradék mértéke 12,6%-ról 12,5%-ra esett vissza. A bányajáradék összegének csökkenését mérsékelte azonban a kőolaj világpiaci árának 10,1%-os növekedése, illetve a bauxit kitermelés emelkedése. Bányajáradék fizetési kedvezményben 2007-ben két vállalkozó - összesen 2,3 milliárd forint értékben részesült: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. és a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt.

4 1/8. ALCÍM: JÁTÉKADÓ-BEVÉTEL A évben a központi költségvetés játékadó-bevétele 71,5 milliárd forint volt, amely lényegében megegyezik az egy évvel ezelőtti teljesítéssel, de közel 2 milliárd forinttal kevesebb az éves előirányzatnál. A magyar szerencsejáték piac szerkezete, résztvevőinek köre 2007-ben sem változott, az továbbra is kétpólusú volt. Az egyik, a liberalizált oldalon a pénznyerő automatát üzemeltető társaságok, a másikon az állami szerencsejáték szervező és a koncessziós társaságok működtek. Az állami szerencsejáték szervező továbbra is monopolhelyzetben volt, a számsorsjátékokból és a sorsjegyekből 128 milliárd forintos játékbevételt ért el. A évhez képest 2,6%-os játékbevétel növekedés elsősorban a halmozódásoknak, illetve egy új számsorsjáték (Tangó) bevezetésének köszönhető. A számsorsjátékok alapjátékainak ára év folyamán változott, a Szerencsejáték Zrt. az 5/90 lottó, 6/45 lottó, 7/35 lottó, valamint a Joker árát november 5-től 175 Ft-ról 200 Ft-ra emelte. A költségvetés játékadó-bevételének meghatározó részét, 56,4%-át a pénznyerő automata-, 0,2%-át a játékautomata üzemeltetők, 39,1%-át a sorsolásos játékokat és fogadásokat szervező állami játékszervező, 4,3%-át pedig a kaszinók fizették meg. 1/9. ALCÍM: ÖKOADÓ 1/9/1. Energiaadó évben energiaadó címén 11,9 milliárd forint nettó bevétele származott a költségvetésnek, mely 21,7 milliárd forint befizetés és 9,8 milliárd forintot kitevő visszautalás eredőjeként adódott. Az adóbevétel az éves előirányzatot 0,4 milliárd forinttal, 3,1%-kal haladta meg. A év értékéhez képest az összeg 0,6 milliárd forintos csökkenést mutat, melynek hátterében a bázisévinél kedvezőbb időjárás, valamint az áremelkedések miatt mérséklődött tárgyévi energiafelhasználás áll. 1/9/2. Környezetterhelési díj A környezetterhelési díj címén a bevétel 8 milliárd forint lett, amely a 8,5 milliárd forint a befizetés és 0,5 milliárd forint visszatérítés különbözetéből adódott. A teljesítés 2,5 milliárd forinttal meghaladta az előirányzatot. A évi 5,6 milliárd forint teljesítéshez képest 2,4 milliárd forintos növekedés figyelhető meg. A 2007 évi befizetés a évihez képest 41%-kal növekedett, melynek oka egyrészről az, hogy a környezetterhelési díjról szóló a LXXXIX törvény előírása szerint a megállapított díjhoz kapcsolt százalékos befizetési kötelezettség emelkedett. Ezen túlmenően 2007-ben az első, beruházásokat aktiváló uniós támogatású program az NFT I. lezárásra került, jelentős mértékű új ivóvíz- és szennyvízberuházás aktiválása történt meg. Ezek a cégek növelik a befizetés volumenét. A visszaigénylés a évi szinten maradt. 1/10. ALCÍM: EGYÉB BEFIZETÉSEK Az egyéb befizetések gyűjtőfogalom alá tartozó tételek elsősorban a különféle szankciós bevételekből, valamint megszűnt adónemek utószámláiból, illetve kisebb tételekből tevődnek össze. A bevételek a központi költségvetés ún. egyéb befizetések során, döntően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, illetőleg a Vám és Pénzügyőrség által beszedett pótlékokból és bírságokból realizálódnak.

5 Az egyéb befizetések jogcímen 2007-ben 19,3 milliárd forint volt a bevétel. Ez a teljesítés az előirányzatnak mindössze 66,4%-a, az előző évi bevételnek pedig alig több mint 55%-a. Ez alapvetően a év második felétől megvalósítható pótlék nélküli önellenőrzések kivételes lehetőségével hozható összefüggésbe, melyek átfutó tételként e jogcímen jelentek meg. Ezek évi felosztása, azaz a megfelelő adószámlákra átkönyvelése miatt mintegy 8 milliárd forintos negatívum jelentkezett (az előző évben viszont e jogcímen többletként szerepelt), ami az egyéb befizetéseket a évben csökkentette. Negatív hatást gyakorolt továbbá e bevételre a regisztrációs adó visszafizetéséhez kapcsolódó késedelmi kamat is, amely 0,9 milliárd forintot tett ki. 2. CÍM: FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK 2/1. ALCÍM: ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ évben mintegy 1979,4 milliárd forint nettó áfa bevétele származott a költségvetésnek, ami az előirányzatot 8,2 milliárd forinttal, 0,4%-kal haladta meg. A nettó áfa egyenleg a 3456,4 milliárd forintos bruttó befizetés (ebből 3158,7 milliárd forint az APEH és 297,7 milliárd forint a VPOP által beszedett áfa) és az 1477 milliárd forintos visszautalások eredőjeként adódik. A évi bruttó áfa bevétel 366,1 milliárd forintos, 11,8%-os emelkedést mutatott a bázisidőszakhoz képest, amely elsősorban az APEH számlaegyenleg 12,9%-os növekedésének köszönhető. A VPOP által beszedett áfa bevétel 4,9 milliárd forinttal, 1,7%-kal szintén meghaladta a bázisértéket a dohánytermékek utáni magasabb befizetés eredményeként. A dohánytermékek után beszedett áfa bevétel 9,4 milliárd forinttal, 14,8%-kal magasabb a évinél, míg az import áfa bevétel 4,4 milliárd forinttal, 1,9%-kal elmaradt az előző évi értéktől. A évi áfa kiutalások szintje 218,7 milliárd forinttal, 17,4%-kal nagyobb a bázisértéknél. Ezen tényezők eredőjeként az 1979,4 milliárd forintos évi nettó áfa bevétel 147,4 milliárd forinttal, 8%-kal haladja meg a bázis időszaki értéket évben a lassú (1,3%-os) gazdasági növekedés motorja az export emelkedése volt. A restriktív jövedelem- és adópolitikával párhuzamosan 4,8%-kal mérséklődtek a reálkeresetek, 3%-kal csökkent a kiskereskedelmi forgalom és 2,1%-kal visszaesett a háztartások végső fogyasztása. Ezen a bruttó áfa bevételek szempontjából kedvezőtlen volumenhatásokat ellensúlyozta az éves átlagban 8%-os átlagos árszínvonal emelkedés. A kedvezőtlen időjárás valamint az élénk globális kereslet miatt az élelmiszerárak 11,5%-kal, a hatósági áremelések miatt a háztartási energiaárak 24,6%-kal emelkedtek. Ezen termékek és szolgáltatások iránti kereslet kifejezetten árrugalmatlan, így a fogyasztás épp ezen cikkek felé tolódott el, amely nagyban hozzájárult a bruttó áfa bevételek növekedéséhez. 2/2. ALCÍM: JÖVEDÉKI ADÓ évben jövedéki adó címén 818,6 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Az adóbevétel az éves előirányzatot 75,6 milliárd forinttal, 10,2%-kal haladta meg. A év értékéhez viszonyítva a jövedéki adó 57,8 milliárd forinttal, 7,6%-kal nőtt, mely az adóemelésekkel, valamint a jövedéki termékek legális

6 forgalmának növekedésével magyarázható. A jövedéki adó hatálya alá tartozó mindhárom termékkörben kedvezően alakultak az adóbevételek. Az egyes termékek szintjén a bevételek alakulásában az alábbi hatások figyelhetők meg. Az üzemanyagok esetében az adóbevétel 475,7 milliárd forint volt, 2,8%-kal magasabb az előző évi értéknél. Az üzemanyagok jövedéki adómértéke nem változott, így a növekedés teljes egészében a forgalom élénküléséből adódott, mely elsősorban az áruszállítás bővülése miatt az előző évinél mintegy 3%-kal magasabb gázolaj eladásoknak köszönhető. A lakossági benzinfogyasztás az üzemanyagárak némi mérséklődése ellenére - a csökkenő vásárlóerő miatt - ennél szerényebb, 2% alatti mértékben növekedett. Az üzemanyag felhasználáson belül a gázolaj arányának az elmúlt évek során tapasztalt növekedése 2007-ben megállt. A évhez hasonlóan 2007-ben is mintegy 39% volt a benzin és 61% volt a gázolaj aránya az értékesített üzemanyag mennyiségen belül. A dohánytermékek jövedéki adóbevétele 253 milliárd forint volt, amely az előző évi értékhez képest 18,8%-kal magasabb. Az adóbevétel növekedése az adóemeléseknek (cigaretta esetében szeptember 1-jei 5,7%, április 1-jei 2,7%, szeptember 1-jei 2,7%), valamint az illegális forgalom visszaszorítása miatt növekvő legális értékesítéseknek tudható be évben az iparági adatok szerint a hazai cigaretta kiskereskedelmi eladások volumene tavalyhoz képest 5,5%-kal gyarapodott, a KSH által mért 8%-os átlagos árnövekedés ellenére. A szeszesitalok és egyéb termékek jövedéki adóbevétele 89,8 milliárd forint volt, 5,9%-kal magasabb a bázisnál. A növekedésben részben még az előző év szeptemberi 7%-os adóemelés, részben a sör forgalombővülése játszott szerepet. A bázishoz képest a sör forgalma 2,4%-kal emelkedett, az alkoholtermékeké pedig 2,2%-kal csökkent. 2/3. ALCÍM: REGISZTRÁCIÓS ADÓ évben regisztrációs adó címén a költségvetésnek 93,4 milliárd forint bevétele származott. Az adóbevétel az éves előirányzatot mintegy 15 milliárd forinttal, közel 20%-kal haladta meg. Az adóbevétel a évi értékhez képest 5,7%-kal növekedett. Az előirányzat 12 milliárd forint bevételkieséssel számolt a években a használt autók után fizetett regisztrációs adó részleges visszatérítése okán, azonban az igénylések alacsony hányada miatt az intézkedés a vártnál kisebb pénzügyi hatást eredményezett, mindössze 5,4 milliárd forint regisztrációs adó került visszafizetésre. A tervhez mért bevételi többlet részben annak köszönhető, hogy az értékesítések szerkezete eltolódott a magasabb adókategóriákba tartozó gépjárművek felé, így összességében az átlagos adótétel növekedés hatása évben 7,4%-ot tett ki. A környezetvédelmi szempontok fokozottabb érvényre juttatása miatt az adótábla struktúrájában bekövetkezett változás (külön adómértékek a 4-nél rosszabb környezetvédelmi besorolású gépkocsikra) az alacsony volumen miatt számottevő költségvetési többletbevételt nem eredményezett. A használt gépjárművek esetében az avulási skála mintegy 35%-kal való meredekebbé válása ellenére mintegy 5 milliárd forinttal több regisztrációs adóbevétel keletkezett, mivel az előző évhez viszonyítva a volumenek jelentős mértékben növekedtek. A gépjármű forgalmazók adatai alapján az új gépjárművek forgalomba helyezése viszont 5,7%-kal csökkent az előző évhez képest.

7 3. CÍM: LAKOSSÁG KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 3/1. ALCÍM: SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ A évre vonatkozó költségvetés előirányzatként 1751,6 milliárd forint államháztartási szintű személyi jövedelemadó-bevétellel számolt, amelyből a központi költségvetést megillető befizetés 1238,3 milliárd forintot képviselt, míg a helyi önkormányzatok részesedése 513,3 milliárd forint volt. A személyi jövedelemadóból ténylegesen befolyt államháztartási bevétel 1800 milliárd forint volt (az 1922,5 milliárd forintos bruttó befizetést 122,5 milliárd forintnyi kiutalás csökkentett), amely teljesítés az előirányzathoz képest 48,4 milliárd forintos, 2,8%-os többletet mutat. A központi költségvetést megillető bevétel 1305,7 milliárd forint, míg a helyi önkormányzatok részesedése 494,3 milliárd forint volt. Az előzetes számítások szerint a tervtől való eltérésben a tervezettet meghaladó összevont adóalap, illetőleg kamatjövedelem utáni adóbefizetés játszott szerepet. A személyi jövedelemadó-bevétel az államháztartás szintjén 220,2 milliárd forinttal, 13,9%-kal volt több a évi bevételnél. A bruttó befizetések összege 245,3 milliárd forinttal, 14,6%-kal emelkedett, míg a kiutalások összege 25,1 milliárd forinttal, 25,8%-kal nőtt. Az adóbevétel évek közötti növekedése meghaladta a évi infláció 8%-os mértékét, vagyis reálértéken az államháztartás személyi jövedelemadóból származó bevétele növekedett. Az államháztartási szintű adóbevétel 13,9%-os emelkedése meghaladta a folyóáras bruttó hazai termék 6,8%-os többletét, így a személyi jövedelemadó-bevétel/gdp hányados 2006 és 2007 között 6,6%-ról 7,1%-ra nőtt, amely az elvonás növekedését jelenti. A terhelés növekedését igazolja az is, hogy az előzetes számítások szerint az összevont adóalapra vetített átlagos adóterhelés 2006 és 2007 között 18,9%-ról 19%-ra, azaz 0,1 százalékponttal nőtt. 3/2. ALCÍM: EGYÉB LAKOSSÁGI ADÓK Az egyéb lakossági adókból 5,6 milliárd forint bevétel származott, mely az éves előirányzatot 27,8%-kal meghaladta. Ebből az összegből 4,8 milliárd forintot tett ki a bérfőzési szeszadó, 0,8 milliárd forintot pedig a lakossági vámbefizetések. Az adóbevétel a tavalyi év értékétől 22,5%-kal maradt el. A bázishoz viszonyított csökkenés a bérfőzési szeszadó mértékének szeptemberi 7%-os emelkedése ellenére az előző évihez viszonyított jóval szerényebb évi gyümölcstermés miatt lecsökkent bérfőzetésnek tudható be. 3/3. ALCÍM: MAGÁNSZEMÉLYEK KÜLÖNADÓJA Az egyéni vállalkozóknak szeptember 1-jétől a vállalkozói jövedelem után, míg a magánszemélyeknek 2007-től az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határát meghaladó jövedelemrészre 4% különadót kell fizetniük. A évi költségvetés a magánszemélyek különadója címén 17,9 milliárd forint bevételt irányzott elő. A ténylegesen befolyt különadó-bevétel 20,8 milliárd forint volt, amely 2,9 milliárd forinttal, 16,4%-kal több az előirányzatnál.

8 3/4. ALCÍM: LAKOSSÁGI ILLETÉKEK Az illetékbefizetésekből a központi költségvetésnek 118,8 milliárd forint bevétele származott. Ez az összeg a évi bevételhez viszonyítva 7,8 milliárd forintos növekedést, az eredeti előirányzathoz viszont 8 milliárd forintos csökkenést mutat, ami így 93,7%-os teljesítésnek felel meg. A központi költségvetést 2007-ben az illetékbélyegből befolyt bevétel 100%-a, az APEH által beszedett illetékbevétel 50%-a illette meg azzal a kitétellel, hogy az illetékbeszedéssel kapcsolatos költségekre melyet korábban az illetékhivatalt fenntartó önkormányzatok közvetlenül viseltek a főváros területén képződött illeték 4%-a, a megye jogú városok és a megyék területén képződött illeték 8,5%-a visszatartásra került. A évi költségvetési törvény szerint tehát a központi költségvetés a korábbi évekhez képest nagyobb arányban részesült a befolyt illetékbevételből. Ez megmutatkozik abban, hogy az előző évihez képest 7%-kal nőtt a évi bevétel. Elmaradt ugyanakkor a bevételi növekmény a tervezettől. Ennek fő oka, hogy több, nem várt tényező nehezítette az illetékügyi hatáskör APEH általi átvételét. Ezek között említhető a széttagolt és elavult illetékhivatali nyilvántartási rendszer valamint az, hogy rendkívüli erőforrásokat kötött le a korábbi illetékhivatali követelések tisztázása és adózói folyószámlára való felvitele, figyelemmel az állami adóhatóságétól eltérő illetékhivatalai nyilvántartási rendszerre. A feladatok integrációja 2007-ben befejeződött, így 2008-ban az illetékbevételek már a korábbi évek tendenciának megfelelően alakulnak. Az illetékbevétel változáson belül illetéknemenként érzékelhető szerényebb bevételcsökkenés, illetve jelentősebb bevétel növekedés mögött az illetékbevételen való részesedési arány változása áll. 4. CÍM: EGYÉB KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK 4/1. ALCÍM: VEGYES BEVÉTELEK Az egyéb költségvetési bevételek 20,3 milliárd forintot tettek ki, melyek összetevői a következők szerint alakultak: Az egyéb vegyes bevételekből mintegy 17,3 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe az időszak folyamán, ez több mint ötszöröse az eredeti előirányzatnak. A többszörös eltérést elsősorban a Gazdasági Versenyhivatal által kivetett verseny-felügyeleti bírság közel 8 milliárd forintos befizetése, továbbá a 2018/2007. (II. 6.) Korm. határozat alapján az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak, a 2022/2007. (II. 13.) Korm. határozat alapján az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak és a 2066/2007. (IV. 24.) Korm. határozat alapján a Honvédelmi Minisztériumnak az általános tartalék terhére visszapótlási kötelezettség mellett nyújtott támogatásból visszafizetett összesen 3,4 milliárd forint magyarázza. Ez utóbbi tételeket összhangban az Áht a (4) bekezdésében foglaltakkal az egyéb vegyes bevételek között kellett elszámolni. Az önkormányzatok 1,1 milliárd forint kamatot fizettek be a jogtalanul igénybe vett támogatások után. A előző évi költségvetési kiadásokból történő visszatérülés címén az előbb említett általános tartalékkal kapcsolatos visszapótláson túl - 4,3 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. A korábban átutalt összegekből a felszámolók és a szanálók 84 millió

9 forintot fizettek vissza. Az állami kezességek vállalásához kapcsolódóan 2007-ben 323,6 millió forint összegű alapvetően a lakáskezességek utáni kezességvállalási díj folyt be a központi költségvetésbe. 315,9 millió forintot tett ki a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezességvállalás (ún. fészekrakó program) utáni díjfizetés. A díjat a január 1. után benyújtott hitelkérelmek esetében kellett fizetni, mértéke a garantált hitelrész (az ingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó része) összegének 2%-a ben jelentősen emelkedett a fészekrakó hitelek állománya: 30 ezer szerződést kötöttek 2,2 millió forint átlagos hitelállományra, a garantált hitelrész állománya év végéhez képest 20 milliárd forinttal növekedett. További 6,5 millió forint kezesi díj a közszféra dolgozóinak lakáshitele, 1,3 millió forint pedig a Pályamódosító hitelprogram keretében felvett állam által garantált hitelek után folyt be. A korábban lehívott egyedi és jogszabályi kezességekből, valamint viszontgaranciákból keletkező állami követelések érvényesítéséből 2007-ben együttesen 3 milliárd forint bevételt számolhatott el a központi költségvetés, amely közel kétszerese volt az előirányzatnak. Ennek legnagyobb tétele, mintegy 1,8 milliárd forint az egyedi kezességekből származó követelések visszatérülése. Ennek meghatározó eleme a SZÖVÜR Szövetkezeti Üzletrész-hasznosító Kft. felszámolási eljárása során megtérült 1,6 milliárd forint volt. (A szövetkezeti üzletrészek felvásárlására felvett hitelhez kapcsolódó kezességérvényesítésből keletkezett 10 milliárd forint összegű állami követelésből figyelembe véve a 2008-ra áthúzódott 141,2 millió forint összegű visszatérülést 1,7 milliárd forint térült meg.) A fennmaradó összeg több - a fenti összeghez viszonyítva kisebb tételből áll, amelyek közül nagyságrendileg kiemelhető a Hitelgarancia Zrt. 814 millió forintos, és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 302,9 millió forintos befizetése. A jogszabályi kezességekből és a viszontgaranciákból keletkező követelésekkel kapcsolatos bevételek jellemzően nagyszámú, de relatíve kisebb összegű befizetésekből származtak. 5. CÍM: KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEK 5/1. ALCÍM: KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK BEFIZETÉSEI A központi költségvetési szervektől származó befizetések 2007-ben összesen 49,5 milliárd forint összeget tettek ki, majdnem 50%-át a évi előirányzat-maradvány terhére előírt befizetési kötelezettségből befolyt 22,4 milliárd forint adta. Az éves törvényi előirányzat mintegy kétszerese folyt be a központi költségvetésbe. További jelentősebb bevételek: a költségvetési szervek egyes bevételeinek 5%-át kitevő, a kincstári vagyoni részesedés címén befizetett összegek, a teljesen saját bevételből gazdálkodó intézmények részére meghatározott befizetési kötelezettségek, a központi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből keletkezett nyereségük 16%-ának a befizetése, a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó bevételnek a központi költségvetés központosított bevételét képező hányada.

10 5/2. ALCÍM: HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSEI A helyi önkormányzatok befizetései címen évben a teljesítés 11,3 milliárd forint volt, amely az előirányzat 174,4%-a. E bevétel alapvetően a évi zárszámadással és az Állami Számvevőszék megállapításaival, valamint a könyvvizsgálók hitelesítési munkájával kapcsolatban jogtalanul igénybe vett támogatások évközi visszafizetéséből származik. Bevételként jelentkezik továbbá a helyi önkormányzatok ellen a évi zárszámadással összefüggésben - benyújtott inkasszók teljesülése is. 5/3. ALCÍM: ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK BEFIZETÉSEI A Munkaerőpiaci Alap teljesítette a évi költségvetésről szóló törvény 68. (5) bekezdésében előírt 113,3 milliárd forint befizetési kötelezettségét: A munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő 61,3 milliárd forintot, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására szolgáló 52 milliárd forintot. 5/4. ALCÍM: TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK BEFIZETÉSE A évi költségvetési törvényt a évi CXXXIV. törvény módosította, kiegészítve a költségvetési törvény 26. -át (4) és (5) bekezdéssel, az Egészségbiztosítási Alap befizetési kötelezettségére vonatkozóan. Mivel 2007-ben a központi költségvetés több jogcímen teljesített kifizetést az egészségügyi intézmények részére, az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének pozitív egyenlege esetében indokolt, hogy e kiadások a központi költségvetés részére megtérítésre kerüljenek. A befizetés 22,6 milliárd forintot tett ki. 6. CÍM: ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK Az állami, kincstári vagyon hasznosításából és értékesítéséből tervezett évi bevétel 48,2 milliárd forint volt. A teljesítés (48,8 milliárd forint) összességében megegyezik a tervezett nagyságrenddel, de az egyes jogcímek vonatkozásában jelentős elmozdulások történtek. Az ingatlanértékesítési és az osztalékbevételek elmaradását a távközlési koncesszióból eredő eredetileg 2008-ra tervezett 20 milliárd forintos befizetés korábbi beérkezése kompenzálta. 6/1. ALCÍM: OSZTALÉKBEVÉTELEK Az osztalék bevételekből tervezett 12,6 milliárd forinttal szemben 2007-ben 9,5 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. E bevételek az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: ÁPV Zrt.) befizetéseiből származtak. Az ÁPV Zrt. eredetileg 8,6 milliárd forint összegű osztalékot tervezett elvonni az állami tulajdonú társaságoktól. A tényleges osztalék-elvonás meghaladta a tervezettet. Az osztalék bevételek főbb tételei a következők voltak:

11 Társaság megnevezése évi terv évi tény Richter Nyrt ,7 Magyar Posta Zrt ,0 FHB Nyrt ,9 Szerencsejáték Zrt ,0 Autóbusz Invest Kft ,0 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt ,6 Dialóg Filmstúdió Kft ,2 OTP Nyrt ,8 Egyéb osztalékbevételek 300 7,4 ÁPV Zrt. saját osztaléka 0 156,8 Összesen: ,5 A hozzárendelt vagyonba tartozó társaságoktól származó bevételek több mint 700 millió forinttal magasabb mértékű teljesítését a következő tényezők tették lehetővé: a Richter Nyrt. eredményei lehetővé tettek egy előző éveknél magasabb kifizetést a tulajdonosok irányába, az FHB osztalékfizetésének tervezettnél nagyobb mértékét a társaság üzleti tervének 800 millió forintos túlteljesítése tette lehetővé (az ÁPV-re jutó kifizetett többlet osztalék meghaladja a 300 millió forintot.) Az ÁPV Zrt. a Fővárosi Ítélőtábla által hozott ítélet alapján (belterületi földekkel kapcsolatos járandóság) a Budapest Fővárosi Önkormányzattól db OTP részvényhez jutott, mely az ÁPV Zrt. értékpapírszámláján 2007 márciusában megjelent. Az OTP részvények után a vagyonkezelő több mint 100 millió forint nem tervezett többletosztalékhoz jutott. Az ÁPV Zrt. a hozzárendelt vagyonába tartozó társaságok részéről érkező osztalék-befizetéseken túl az ÁPV Zrt. saját vagyonának évi zárását követően osztalékot fizetett be a központi költségvetés felé. Az osztalék-terv a Magyar Fejlesztési Bank Zrt-től származó 4 milliárd forint összegű bevétellel számolt. A Bank nemzetközi tőkepiaci szereplését hátrányosan befolyásolhatta volna a Bank tőkéjének reálszinten tartását akadályozó osztalék-elvonás, így a hosszú távon kedvező forrásbevonási költségek elérése céljából a tulajdonosi joggyakorló az MFB-nél hagyta a évi gazdálkodás során elért 7,4 milliárd forint összegű eredményt. 6/2. ALCÍM: KONCESSZIÓS BEVÉTELEK A központi költségvetés 2007-ben összesen millió forint összegű koncessziós díjbevételhez jutott, amelynek meghatározó részét a távközlési koncesszió eredményezte. A beérkezett bevétel ,9 millió forinttal meghaladja a tervezett összeget. Infrastruktúrával (távközléssel) kapcsolatos koncessziós és árverési díj címen 2007-ben pénzforgalmi szemléletben 25,9 milliárd forint bevétel teljesült, melynek döntő részét - 20 milliárd forintot az 1993-ban elnyert GSM 900-as frekvencia

12 tartomány frekvenciahasználati jogosultsága meghosszabbításának ellenértékeként a Pannon GSM Zrt. és a Magyar Telekom Nyrt. által az év végén befizetett koncessziós díj tette ki. Tekintettel arra, hogy az eredetileg 15 évre szóló frekvenciahasználati jogosultság csak 2008-ban jár le, a meghosszabbításért fizetett díjat az uniós módszertan szerint nem 2007-ben, hanem a jogosultság átadásának időpontjában ban kell bevételként elszámolni. A bevétel fennmaradó hányada három részből tevődött össze: mintegy 3 milliárd forint a harmadik generációs mobilszolgáltatáshoz (UMTS) szükséges frekvenciahasználati jogosultság év végén történt értékesítésének tavaly esedékes törlesztő részlete, 678 millió forint a három mobilszolgáltató által fizetett éves GSM 900-as koncessziós díj, 2,2 milliárd forint pedig az M6-os autópálya I. fázisának esedékes refinanszírozási nyereség és koncessziós díjrészletből tevődött össze. A játékkaszinó üzemeltetésből származó koncessziós díjbevétel 2007-ben 1634,6 millió forint volt, amely évhez képest 2,2%-os csökkenést jelent ben továbbra is 6 játékkaszinó működött a piacon, amelyből 4 társaság fizetett koncessziós díjat. Az egyik koncessziós díjat fizető kaszinó koncessziós szerződése szeptember 18-án lejárt, a szerződés ismételt meghosszabbításra nem volt törvényi lehetőség. E szerződés kapcsán tehát amint azt a költségvetési törvény előirányzata is figyelembe vette - a koncessziós díjat csak időarányosan kellett befizetni. A játékkaszinók koncessziós díját minden évben a KSH által közzétett, a tárgyévet megelőző év fogyasztói árindexével valorizálni kell. Az előirányzat tervezésekor évre a kormány 3,5%-os fogyasztói árnövekedést irányzott elő, ezzel szemben az infláció 3,9%-os mértékű volt. Az inflációs eltérés következtében a teljesülés minimális mértékben (5,5 millió forinttal) meghaladja az előirányzatot. 6/3. ALCÍM: KINCSTÁRI VAGYONBA TARTOZÓ TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL ÉS HASZNOSÍTÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ, KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉST MEGILLETŐ BEVÉTELEK A kincstári vagyonba tartozó tárgyi eszközök értékesítéséből és hasznosításából származó bevételek nagyságrendje 18,5 milliárd forinttal elmarad a tervezettől. E bevételek - melyek zöme (4,1 milliárd forint) ingatlan értékesítésből származott - nagyságrendileg elmaradnak a tervezett 22,9 milliárd forinttól, alapvetően a vártnál kedvezőtlenebb értékesítési tendencia következtében. Az értékesítési bevételekből a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vagyonkezelési kiadásokat teljesíthet, így az értékesítési bevételeknek csak a KVI által fel nem használt összege jelenik meg központosított költségvetési bevételként. E központosított bevételek mértékét az is csökkentette, hogy a pénzügyminiszter a költségvetési törvény felhatalmazása alapján a tervezettnél nagyobb összegű vagyonkezelési kiadást engedélyezett. Az ingatlanok mellett e jogcím tartalmazza az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítési bevételét is. A közötti időszakban a Magyar Állam tulajdonában lévő és eladásra szánt darab CO2 kibocsátási egység mennyiségnek a korábban még értékesítésre nem kerülő hányadát, egységet értékesített a PM elektronikus aukció keretében március 26-án. Az aukcióból származó központi költségvetési bevétel 1 millió euró, azaz 257,4 millió forint volt.

13 6/4. ALCÍM: KINCSTÁRI VAGYONBA TARTOZÓ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSÉBŐL ÉS HASZNOSÍTÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ, KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉST MEGILLETŐ BEVÉTELEK A kincstári vagyonba tartozó pénzügyi eszközök értékesítési bevétele (7,4 milliárd forint) a Millenniumi Média Kft. társasági részesedésének eladásából származott. 7. CÍM: UNIÓS ELSZÁMOLÁSOK 7/2. ALCÍM: VÁMBESZEDÉSI KÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE A vámbeszedési költség megtérítése vagyis a beszedett vámbevételek Magyarországot megillető 25%-a a 9,0 milliárd forintos törvényi előirányzatot némileg meghaladva 9,2 milliárd forintot ért el. A bevétel alakulásában jelentős hatása volt egyrészt annak, hogy az előző évhez képest - Bulgária és Románia csatlakozása következtében - mérséklődött a harmadik országos forgalom, másrészt ugyanakkor a közösség egészére érvényesülő átlagvámnál alacsonyabb szintű, a magyar forgalomra jellemző kiszabott vámok alapján kialakuló átlagvám viszont az előző évi 0,51%-ról 0,54%-ra növekedett. 7/3. ALCÍM: CUKORILLETÉK BESZEDÉSI KÖLTSÉG MEGTÉRÍTÉSE Cukorilleték beszedési költség megtérítése címen 237,2 millió forint volt betervezve költségvetési bevételként. A cukorágazat piacának közös szervezésére vonatkozó uniós szabályok megváltozása miatt ugyanakkor a magyarországi cukorgyárakat a cukorilletékek tekintetében 2007-ben visszatérítés illette meg. A cukorgyáraknak járó, összesen 79,2 millió forint összegű visszatérítést az Európai Unió hagyományos saját forrásainak befizetéséhez hasonlóan 75%-25% arányban az Európai Bizottságot illető forrásokból és a magyar központi költségvetésből kellett teljesíteni, így az előirányzatról végül 19,8 millió forint kifizetésére került sor. 7/4 ALCÍM: UNIÓS TÁMOGATÁSOK MEGELŐLEGEZÉSÉNEK VISSZATÉRÜLÉSE Uniós támogatások megelőlegezésének visszatérülése címen 2 156,2 millió forint bevétel volt eredetileg megtervezve a évben záródó SAPARD program utolsó 5%-ának várható megtérüléseként. Ugyanakkor a programzárás elhúzódása miatt végül ez az összeg csak 2008-ban került elszámolásra. Így ezen az alcímen 2007-ben nem jelentkezett bevétel. Dr. Veres János pénzügyminiszter