AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA
|
|
- Ákos Fehér
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ÉPÜLETEK MAGASSÁGA Az épített környezet szabályozása Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) egyértelműen deklarálja, hogy az épített környezet alakítását, védelmét szabályozni szükséges. Ha belegondolunk ez nem pusztán társadalmi igény, de szükséges eszköz arra, hogy az egyes településeken, egy normának meghatározott értékrend mentén élhessenek együtt emberek, családok és hogy a kialakított környezetük értéket képviseljen a szó gyakorlati és elvont jelentésében is, valamint elődeink épített értékeit is megőrizzük az útókornak, vagy tovább gyarapítsuk. Ez a szabályozás az Étv.-ben és a törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendeletekben és egyéb anyagi jogszabályokban, keret jelleggel, többek között, az építmények épületek tervezésére, kivitelezésére, kialakíthatóságára, a kulturális örökség védelmére, stb., vonatkozik. Belátható, hogy egy olyan összetett kérdést és feladatot, mint az épített környezet alakítása több szinten lehet és kell szabályozni, hiszen azt nagyban befolyásolják az egyes települések, városok földrajzi adottságai, történelme, lakossága is. Ennek okán tehát elkülönül az országos és a helyi szabályozás, és míg az országos építésügyi előírások fektetik le a fő szabályokat (kereteket), addig a helyi szabályozás az, mely a részletekig (akár telek, illetve telektömb nagyságig) szabályozza az épített környezet alakítását, a már fent említett szempontrendszer és a keretszabályok figyelembevételével. A fentiekben, leegyszerűsítve megfogalmazott, épített környezet védelme és szabályozása a mindennapi életben is megjelenik, és aki egyszer is építkezett az biztos találkozhatott különböző szabályozási elemekkel. Ezek közül talán kiemelhetjük, a teljesség igénye nélkül, a telek legnagyobb beépíthetőségét, a zöldfelületi mutatót és az építmény-, illetve már épületmagasságot. Az építménymagasság (H) Talán nem túlzó azt állítani, hogy az építménymagasság szabályozási elemként az egyik legbonyolultabb és legösszetettebb. S bár az elnevezése alapján azt gondolhatnánk, hogy tulajdonképpen egy magassági értékről beszélünk, az SI rendszerben nevezett hosszmérték egységben kifejezve, azonban a jogszabály alapos tanulmányozása után rájöhetünk, hogy ez csak részben igaz, mégpedig abban a részében, hogy egy hosszban kifejezett értéket keresünk, de ennek meghatározása az mely ezt az építésügyi fogalmat oly összetetté és egyben nehezen érthetővé teszi nemcsak a hétköznapi ember, de a műszaki szakember számára is. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20) Korm. rendelet (OTÉK) egy korábbi és jelenlegi hatályos, 1. számú mellékletében leírt fogalom meghatározás szerint: Építménymagasság ( H ): az építmény valamennyi, a telek beépítettségébe meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Azt látjuk a jogszabályban, hogy a korábban hatályban lévő építménymagasság egy számított érték, mely egy osztásból kapott hányados. Konkrétan és egyszerűsítve, az épület összes
2 homlokzatának felülete, melyet egy párhuzamos síkra vetítve kapjuk a homlokzat vetületifelületét (kivetült területét, F), mely az osztandó, amit ennek a kiterített vetületi-felületnek a vízszintesen mért hosszával, mint osztóval (az épület kontúrvonalán mért, L), elosztunk. Egy egyszerű ábrán szemléltetve: 1. ábra Mivel ez az osztás több érték összegzéséből áll, tulajdonképpen megállapíthatjuk, hogy egy átlagszámításról beszélünk. Minden egyes homlokzathoz meghatározott H érték súlyozott átlagáról, ahol az egyes homlokzatokhoz tartozó F/L értéket meghatározhatjuk az egyes homlokzati felületek magasságának, melyeknek az átlagát vettük. Ez a hányados az építménymagasság értéke. Természetesen a leírt számítás csak általánosítás, és csak a számítás főszabályát magyarázza meg egy geometriai test segítségével. Sajnos a valóságban ezen számítás sokkal bonyolultabb. A bonyolultsága több összetevőből adódik: A gyakorlatban sokszor nem beszélhetünk geometriailag szabályos testekről, az épületek tömegformálása teljesen változó, olykor ráadásul nem egyenes vonalú (tehát íves), ami félgömb, kör, kúp, stb. alakot is formálhat. Sokszor vita tárgya, hogy a jogszabályban matematikailag meghatározott síkokat, azok magasságát, honnan kell felvenni, vagy mérni. A rendezett terepszint képlékeny fogalom egy építkezésnél, így a jogszabály ellenőrizhetőségért több módosítás történt az OTÉK-ban az értelmezés kínálta kiskapuk bezárása érdekében.
3 Vannak az épületeknek olyan részeik, mely funkciójuknál fogva biztos magasabban helyezkednek el, mint az épület tetőszerkezete (pl.: kémény). Ezen építményrészek tekintetében szükség volt egy olyan részletszabály meghatározásra, melyben azok figyelmen kívül hagyhatóak a számítás során. Tekintettel arra, hogy egy-egy épület alakja részletesebb, mint egy szabályos geometriai test, így az építménymagasság meghatározásánál különböző részletszabályokat is tartalmaz az OTÉK. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. Tehát az általános meghatározáson túl a jogszabály, a fentiekben ismertetett számítást, a gyakorlatba átültetve, illetve ahhoz közelítve, konkrét épületekre, épületrészekre is meghatározza a számítási szabályokat. Ennek alapján a pontok leegyszerűsített gyakorlati magyarázata: a) Meghatározza, hogy az egyes homlokzatokon, mettől-meddig kell nézni a magassági értéket. Ez azért fontos, hiszen míg az épület kontúrvonalán mért vízszintes hossz, mint érték (tulajdonképpen az épület kerülete) viszonylag egyértelmű, addig a vertikálisan mért érték már nem. Ezért az előírás szerint a magassági érték egyik pontja a rendezett terepszint, a másik pontja pedig a legfelső építményszint záró szerkezete (pl. felső, zárófödém legfelső síkja). Ebből a magassági értékből levonható (nem kell beleszámítani) a 6 m magasságot meg nem haladó, nem az épület hosszoldalán álló két oromfalat (2. ábra). b) Definiálja azokat az épületrészeket, melyek pontszerűen magasabbra nyúlhatnak az épület kubatúrájából. Más szavakkal az épület egységes tömegéből kinyúló épületrészek, szerkezetek számításban történő kezelése. A meghatározás fő eleme az a) pontban meghatározott magassági vonal felső metszéspontja (építményszint
4 zárószerkezete), melyről egy 45 -os szögben állított sík fölé eső épületszerkezeteket, illetve azok felületét az egyes homlokzatoknál számolt értékbe bele kell számítani. c) Az épületen kialakított loggia (belső felülete), légakna, légudvar, belső udvar t figyelmen kívül kell hagyni a számításnál. Ennek jelentése, hogy az épület kontúrvonalán belülre eső, jellemzően falszerkezettel körülzárt, homlokzati felületeket nem kell a számításba belevenni. d) A pont egyértelműsíti, hogy különálló épületek magassága nem átlagolható. Azokat külön kell kiszámolni. Kémények, tetőszerelvények, 0,5 m 2 - t meg nem haladó kibúvók, tető felépítmények, és 1m 2 -t meg nem haladó reklámhordozók figyelmen kívül hagyhatóak. Kettő, 6m-t meg nem haladó magasságú oromfal elhagyható. 2. ábra Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy az építménymagasság számítás matematikai módszerek alapján meghatároz egy olyan kubaturát, épülettömeget, amely két jellemző méretének osztásával egy átlagmagassági értéket kapunk. Ennek célja, hogy az egységes épülettömegnek meghatározzunk egy magassági értéket, mely magassági érték alá az épület, építmény tömege nagyrészt belefér (tehát nem az épület különböző pontjainak, homlokzatinak magassága). Az építménymagasság fogalmának problémái Ha végig gondoljuk a jogszabályalkotó szándékát, akkor világossá válik, hogy a tervezői szabadság korlátozása és a túlszabályozás nélkül nehéz egy magassági érték egzakt meghatározása, amelyet minden valóságban előforduló példára, ugyanolyan biztonsággal alkalmazhatunk. Ha csak egy magassági értéket szabályoznánk, akkor nehéz lenne
5 meghatározni, hogy a terepszinttől mérve az épület mely pontjáig határozzuk ezt meg. Tulajdonképpen egy magassági korlát, sík, alá kellene minden épületet bezsúfolni, mely esztétikai és használhatósági problémákat is felvethet. Marad tehát az átlagmagasság számítás, mely az átlag számtani tulajdonságai miatt lehetővé teszi, hogy az épület egyes részeinek magassága meghaladja az előírt legnagyobb magassági méretet. Azonban be kell lássuk, ez lehetőséget adott/ad ugyanakkor az épületek különböző részeinek magassági és területi értékeinek módosítására. Ez akkor jelenthet problémát, ha mondjuk egy szomszédnak, vagy egyéb, az építkezéssel érintettnek egy épületrész (homlokzat) magasságával van problémája és az esetleg magasabb is, mint a szabályzatban előírt érték, de az épület többi része, illetve alacsonysága az átlag számítása után teljesen szabályos, a szabályzatban meghatározottnál kisebb értéket mutat. Egy példán érzékeltetve: A kiemelt piros (Hmax) homlokzat magassága az építmény magasságot jelentősen meghaladja, de a csatlakozó alacsony épületrész tömege, a súlyozott átlagban nagyobb hatással bír, ezáltal a számított építménymagasság a (H1) zöld értékhez lesz közelebb. 3. ábra Érdekesség, hogy az építménymagasság számítási metódusa egyáltalán nem kezeli az íves felületeket, azok számítási módját, pedig a modern építészet ismét egyre gyakrabban alkalmazza azokat, a tervezésben. Egy-egy ilyen jellegű épület építménymagasság számítása, a jogszabály szerint, elviekben megegyezik az egyszerűbb formákat tartalmazó épületek számításával, gyakorlatilag az egyes homlokzatokat egy síkra vetítve kell kiszámolni (kiszerkeszteni) a homlokzati vetületi-felületeket. Azonban a ferde, íves homlokzati elemek merőleges vetítő síkkal történő ábrázolás során rövidülhetnek, így a számítás során a valós homlokzat felület helyett, kisebb területű vetületet kapunk, ami a végeredmény szempontjából nem mellékes (4/a ábra). Elmondható, hogy a hasonlóan bonyolult épületek építménymagasság számítása, de hatósági ellenőrzése is nehéz feladat.
6 4/a. ábra 4/b ábra További gyakorlati problémát jelentett az építménymagasság számításhoz tartozó egyéb fogalmakkal történő trükközés. E tekintetben az OTÉK, több módosítás után, kísérletet tett arra, hogy egyéb előírásokkal az építménymagasság számítás fogalmából keletkező kiskapukat bezárja, de nem minden valós élethelyzetet tud kezelni. Az alábbiakban két példát mutatunk be. Terepszint megváltoztatása Miután az egyes homlokzati-felületi magasságokat a rendezett terepszinttől kiindulóan kell számítani, gyakori jelenség volt a tervdokumentáción a rendezett terepszint megváltoztatása az épület környezetében, a kedvező építménymagassági érték elérése érdekében.
7 5.ábra A terepszint alá került felületek az építmény magasságba nem számítanak bele. (csökkentett vetületi felület). Megváltoztatott terepszint (feltöltés) az épület homlokzatához csatlakozóan. E tekintetbe az OTÉK hatályos szövege tartalmaz rendelkezést. Konkrétan megtiltja a terepszint műszaki, vagy egyéb nyomos indok nélküli megváltoztatását. Bár az is igaz, műszaki indok mindig található egy építkezésen. Beépítettségbe beleszámító épület szerkezetekkel való számítási érték csökkentés A módszer lényege, hogy egy beépítettségbe beleszámító, hosszanti, vagy vonalas szerkezetet, illetve egyéb építményt, az épület egyes homlokzati részéhez ragasztva csökkenthető az adott-homlokzat vetület-felületi érték (hiszen az érintett homlokzat hossza, és így az osztó megnő) 6. ábra: 45 fokos vetítősík alatt található felületek levonhatóak (zöld felület) amennyiben a homlokzati sík előtt további beépítésbe épület szerkezet található (piros tömeg)
8 Fentiek alapján megállapíthatjuk tehát, hogy vannak olyan esetek, mikor az építménymagasság csökkenthető, a jogszabályban foglaltak szerint, de ez a csökkentés az épület lényegi magasságát, tömegét nem csökkenti, pedig az épületet kívülről szemlélő számára az épülettömeg magassága az, ami befolyásoló. Az építménymagasság gyakori konfliktusforrás, az építés minden szereplője között, mivel az építtető érdeke az építési szabályok maximális kihasználása, viszont az olyan érintett, akinek az épület magassága valamilyen jogsérelmet okoz (pl: panorámához való jog, benapozás csökkenése) nehezen érthetik meg, hogy az építménymagasság értéke, nem egyenlő, sőt általában kisebb, mint az épület legmagasabb pontja (3. ábra). Az épületmagasság. ( Ém ) Az építésügyi jogszabályok nagymértékű átalakítása a 2013-as évben az OTÉK-ot sem kerülte el. Az építésügyi szabályozás tulajdonképpen új alapokra helyeződött, melynek okán évtől új településrendezési eszközök hatályba léptetése történik majd meg a hatályos jogszabályi előírás szerint. Ennek megfelelően az új településrendezési rendszerhez megtörtént az OTÉK hozzáigazítása, átalakítása többek között a fogalom meghatározások területén is. A jelen cikkben érintett építménymagasság fogalom is megszűnt, illetőleg átalakult és új fogalom is megjelent az épületek magassági kialakíthatóságának szabályozására. Ezek a fogalmak az épületmagasság (Ém), valamint új szabályozási elemként megjelent a Homlokzatmagasság (Hm). A hatályos jogszabály (OTÉK) szerint: Épületmagasság ( Ém ): az épület valamennyi külső és belső sík, vagíy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Homlokzatmagasság ( Hm ): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak, cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá d) a magastető és oromfalainak 6,00 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények ( tetőépítmények ) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. Az épületmagasság definíciójából megállapítható, hogy önmagában a számítás részletszabályai nincsenek meghatározva, mint korábban az építménymagasság fogalomnál. Ez jelenleg az OTÉK 7. (5)-(6) bekezdésében található:
9 Az épületmagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek) aa) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és ab) a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell meghatározni; b) az egyes homlokzatfelületek magasságához hozzá kell számítani ba) mindazoknak az épületrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész, reklámhordozó vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában emelkedő 45 alatt vont sík fölé emelkednek, ezen épületrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, bb) íves homlokzatfelületek esetén a számítási eljárás azonos a ba) alpontban leírttal, de a visszavetítés a kiterített felület érintővonalára merőlegesen, pontonként történik c) figyelmen kívül kell hagyni: ca) a kéményeket, cb) a tetőszerelvényeket, cc) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablakokat, cd) a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozókat, ce) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar homlokzatfelületeit, cf) a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait, cg) a tűzfalat, ch) a pincelejáró, a gépkocsilehajtó, az angolakna térszint alatti homlokzati felületeit; d) az egy telken álló épületek épületmagasságát külön-külön kell meghatározni. A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az erkély, a függőfolyosó, a tornác, a fedetlen terasz és udvar, a közterülethez csatlakozó árkád bruttó alapterületét Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a három fogalom paralel, gyakorlatilag ugyanazt takarja. Azonban részleteibe menve apró, de fontos különbségeket fedezhetünk fel az épületmagasság és építménymagasság között, melyet kiegészítve és együtt értelmezve tesz teljessé a homlokzatmagasság fogalma. A fogalmakat összehasonlítva láthatjuk, hogy az építménymagasság számításának részletszabályai tulajdonképpen kettéváltak. Az alap meghatározás, hogy egy épület homlokzati felületének területe, és ezen (terület) vízszintesen mért hosszával osztva kapott számérték egy F/L hányados, mind a homlokzatmagasság, mind az épületmagasság kiinduló tézise. A részletszabályok elemzése azt mutatja, hogy a számítás során bizonyos elemeket melyek a korábban hatályos építménymagasság meghatározásnál figyelmen kívül hagyhatóak voltak most külön, külön tartalmaz a két fogalom, tehát amit az épületmagasság számításánál nem kell beleszámolni, azt a homlokzatmagasság számításnál igen. A legtriviálisabb példa erre az oromfalak kérdésének kezelése, amelyet épületmagasság meghatározásnál bele kell vennünk a számításba, míg a homlokzatmagasságnál 6 m magasságig levonhatjuk az építményrész felületét (tehát nincs korlátozva a darabszám, így ez
10 az össze oromfalra vonatkozik, valamint a 6 m feletti felületrészt be kell számítani). Ugyanakkor az építménymagasság számításnál a két nem hosszoldali 6 m-es oromfal teljesen figyelmen kívül hagyható volt (7. ábra). A fontosabb különbségek Különbség H Ém Hm Megjegyzés F/L meghatározása Oromfal Reklámhordozó (tető fölött) - vetítősíkokkal történik a meghatározás a homlokzattal párhuzamos felületre - az összes homlokzat súlyozott átlagát számítjuk két, nem hosszoldali, 6 m-nél kisebb levonható 1 m 2 figyelmen kívül hagyható Tűzfal nem kezelte = Belső udvar figyelmen kívül hagyható - homlokzat felülete közvetlenül számítandó - az összes homlokzat súlyozott átlagát számítjuk az összes 0,5 m 2 figyelmen kívül hagyható figyelmen kívül hagyható nem kezeli = - homlokzat felülete közvetlenül számítandó - minden homlokzatra külön számoljuk az összes oromfalból 6 m magasságú rész levonható nem kezeli = nem kezeli = nem kezeli = A legtöbb esetben nincs különbség. Ott viszont ahol a vetítősíkkal történő vetítés miatt rövidül a vetületmagasság, lehet eltérés. Nincs meghatározva milyen beépítési módoknál hagyható figyelmen kívül. Pincelejáró, gépkocsi kihajtó, angolakna Íves felületek, építmények nem kezelte = Nem kezelte külön, függőleges felületre vetített síkidomként számolandó figyelmen kívül hagyható kiterített felületként pontonként visszavetítve (teljes felület) terepbevágás mögötti homlokzatrész figyelmen kívül hagyható 12 m > a vetületmagasság felében számít 12 m< a vetületmagasság 6 m-el csökkenthető 4/b. ábra
11 Kettő, nem hosszoldali, 6m-t meg nem haladó magasságú oromfal, kémények, tetőszerelvények, 0,5m 2 -t meg nem haladó kibúvók, tető felépítmények, és 1m 2 -t meg nem haladó reklámhordozók figyelmen kívül hagyhatóak. Kémények, tetőszerelvények, 0,5m 2 -t meg nem haladó kibúvók, tető felépítmények, 0,5m 2 -t meg nem haladó reklámhordozók figyelmen kívül hagyhatóak, de az oromfalak, számításba veendőek. 45 fokos vetítősík alatt található felületek elhagyhatóak, viszont a pincelejáró, gépkocsi lehajtó angolakna térszín alatti felületei ak. 45 fokos vetítősík alatt található felületek elhagyhatóak, továbbá a pincelejáró, gépkocsi lehajtó angolakna térszín alatti felületei is levonhatóak. 7. ábra Az épületmagasság, homlokzatmagasság fogalmainak kérdései A különbségeket szemléltető táblázatból látszik, hogy a jogszabályalkotó, az építménymagasság számításánál felvetődő kérdéseket igyekszik a két új fogalomban kezelni. Azonban találhatunk olyat, mely újonnan bekerült az OTÉK hatályos szövegébe, de további kérdéseket vet fel. Gyakorlati példaként az épületmagasság számítása során figyelmen kívül hagyható tűzfal példáját említeném. A hatósági és tervezési munkában is felvetődő kérdés volt a takart tűzfalak kezelése az építménymagasság számítása során ikres és zártsorú beépítés esetén, ahol az épületek közvetlenül egymás mellé, összeépültek a telekhatáron. A homlokzat fogalmából és az épületek fizikai kialakításából következően nem volt egységes álláspont, hogy a telekhatáron álló takart tűzfal, melyhez a szomszédos épület ugyanúgy csatlakozott, az építménymagasság számítása során figyelembe veendő homlokzat-e. Miután átlagot számítunk az építménymagasság meghatározásánál egy kieső homlokzat nagyban befolyásolhatja az F/L hányados értékét (8. ábra). Erre az érdekességre ad választ az OTÉK az épületmagasság számítása során a figyelmen kívül hagyható építményrészek meghatározásánál. Jelesül, hogy a tűzfalat nem kell figyelembe venni. Viszont adódik egy újabb jogszabályi érdekesség, ami szerint, ha minden esetben figyelmen kívül hagyhatjuk a tűzfalat a számítás során azzal nem nyitunk-e újabb lehetősség az épületmagasság kedvező csökkentésére? Gondoljunk bele, a jelenlegi jogszabály szerint egy oldalhatáros beépítésű telken, telektömbön, is az egyes épületek tűzfala teljesen figyelmen kívül hagyható a számításból.
12 Persze a homlokzatmagasság fogalmából következően (ott nincs leírva, hogy figyelmen kívül hagyható) az esetleges félreértések kiküszöbölhetőek, de ez csak akkor valósul meg, ha a településrendezési eszközök mindkét szabályozási elemmel élnek. Hasonló helyzetet eredményezhet az oromfalak beszámítása is, mint ahogy az fent már említésre került (7. ábra). 45 fokos sík alá eső felületek a számításnál elhagyhatóak (F1, F5) telekhatár tűzfal a számítás során figyelmen kívül hagyható akár eltakart (F4), akár látszó szerkezet (F3) 8. ábra Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy pusztán a fogalom nevének megváltoztatása is komoly változásokat eredményezet, hiszen az építménymagasság helyett bevezetett épületmagasság, már csak épületekre értendő, amely fogalom szűkebb az építmények csoportjánál, ahogy az az Étv. 2. -ban szerepel. Ez egyértelmű meghatározás a tekintetben, hogy a jogszabály szószerinti értelmezése okán ne kelljen építményekre (pl, szélkerék, kerti tető) épületmagasság számítást csinálni, számon kérni. Az új, épületek magasságát szabályozó, fogalmakról, a fenti különbségek alapján elmondható, hogy, Hm és Ém tekintetében, némely esetekben különböző értékeket kaphatunk. Ennek a ténynek a településrendezési eszközökben történő bevezetésnél van nagy jelentősége, hiszen, ha egy szabályozási terv, helyi építési szabályzat csak az egyik fogalmat vezeti be, akkor csak annak megkövetelését kérheti számon az építtetőtől, még akkor is, ha a másik fogalom kiszámításánál esetleg kedvezőbb értéket kapunk. Bár egyfelől a szabályozási elemek bővülése ad egyfajta rugalmasságot a települések jogszabályalkotóinak (települések képviselő testülete, közgyűlés), vélhetően mindkét fogalommal (Hm, Ém) találkozni fogunk a települések építési szabályzatában, annak figyelembevételével, hogy a jövőben az épületek magassági behatárolásnak (előírásainak) már több módja is létezik.
13 A jelenleg hatályos jogszabályalkalmazás Mint ahogy azt említettük az épületmagasság és homlokzatmagasság fogalmai új szabályozási eszközök. Alkalmazhatóságuk attól függ, hogy a településrendezési eszközökbe beépülnek és ezzel hatályba lépve a továbbiakban az épületek magassági szabályozását e fogalmak szerint kell megállapítani, ellenőrizni. Az új fogalmak hatályba léptetését pedig a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet biztosítja, mely teljesen új előírásokat állapított meg a településrendezési eszközök készítésére vonatkozólag. A kormányrendelet a régi szabályozás és az új szabályozás közötti az átmeneti időszak végét december 31. határnapban állapította meg, vagyis ez időpontig kell minden településeknek az új szabályozás alapján (az új szabályozási elemekkel, fogalmakkal) új településrendezési eszközöket megalkotni, mely az OTÉK-ban meghatározott új fogalmakkal is összhangban van. Ez azt jelenti, hogy a megjelölt időpontig a már hatályban lévő településrendezési eszközök használhatóak, de új csak a hatályos szabályok alapján alkotható meg. Emiatt az átmeneti rendelkezés miatt, a gyakorlatban, a települések többségén hatályos régebbi szabályozási eszközök alapján történnek az engedélyezések és így az esetek nagyobb felében az építésügyi hatóságok is az építménymagasság számítását kérik be egy engedélyezési tervdokumentációban. Ennek nem csak jogszabályi, de ésszerűségi oka, hogy a régebbi szabályozási elemek általában nem tartalmaznak a hatályos OTÉK szerinti épületmagasság és homlokzatmagasság tekintetében megállapításokat, így azokat számon kérni sem lehet. Ezt az átmeneti rendelkezést a jogszabályalkotó az OTÉK-ra is kiterjesztette, így az engedélyezési eljárások tekintetében a gyakorlatban sokszor a már régebbi szabályozási fogalmakkal találkozhatunk az eljárásokban. Mivel az új szabályozási eszközök hatályba léptetésének kötelező végdátuma az ami jelenleg meghatározott, így egy-egy település dönthet úgy, hogy az előírt határidő előtt alkot meg új szabályozást. Ebben az esetben megtörténhet, hogy egy-egy településen teljesen eltérő szabályozási elemek, fogalmak szerint kell egy-egy engedélyezési eljárást lefolytatni. ez a tény pedig nagyobb odafigyelést igényel mind az ügyfelek mind a jogalkalmazók részéről.
3. A HRSZ 4368/11-es ingatlant a 34/2003./X.21./ XI. ÖK sz. rendelet az L1-XI/K övezetbe sorolja.
Budapest Főváros XI. kerület Társasház Újbuda Önkormányzata, Építési Osztály 1114 Budapest, Ulászló u. 15. Bor Éva Tárgy: hátsókert mérete 1113 Budapest, Bocskai út 39-41. (HRSZ 4368/11) Tisztelt Bor Éva!
Részletesebben253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. az országos településrendezési és építési követelményekről. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (I.22.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk
RészletesebbenBudapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. ( ) számú önkormányzati rendelete
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. ( ) számú önkormányzati rendelete az Önkormányzat 11/2008. (III. 28.) számú rendeletével jóváhagyott Újpest 3. számú városszerkezeti
RészletesebbenÓcsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (VI.27.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1)
RészletesebbenKaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 60/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 60/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 70/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet
RészletesebbenGyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
Részletesebben3a város közigazgatási terültén, az 1. számú mellékletben lehatárolt területen kívül, azokban az esetekben, amelyeknél
Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról egységes szerkezetben az 1/2014. (II. 06.) és a 23/2014. (IX.
RészletesebbenBudakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (II.01.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (II.01.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
Részletesebben(2) A KVSZ 5. (1) bekezdés a), b), d), e), f), g), h), i), k) és m, n) pontjai, (5), (6), (7), (8) és (9) bekezdései hatályukat vesztik.
Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének /2017. (..) önkormányzati rendelete Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének egyes
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK. I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1.
AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRE DEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉ YEKRŐL [253/1997. (XII. 20.) KORM. RE DELET] OTÉK I. Fejezet ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK (1. ) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt,
RészletesebbenHelyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról melléklettel
1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési
RészletesebbenBUDAPEST DECEMBER
Budapest-Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról elfogadásáról szóló 19/2003. (VII. 08.) sz. önkormányzati rendelet (ZKVSZ) Thököly út Nagy Lajos király útja Bácskai utca Nagybecskerek
RészletesebbenI. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja
Bugyi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013 (IX.24.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról egységes szerkezetben a 14/2014. (IX.15.); és a 8/2015. (IV.24.) sz. rendelettel
RészletesebbenMAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2018. (XI.29.)
MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2018. (XI.29.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének Makó Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2006.(VII.13.)
RészletesebbenI III AI/2A , ,5 13
BUDAPEST FŐVÁROS III.KERÜLET, ÓBUDA BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK /2015.(.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Budapest III. kerület, Óbuda-Békásmegyer, a BÉCSI ÚT GELLÉRI ANDOR ENDRE UTCA (16385/2)
RészletesebbenA rendelet megalkotásának napja: május 27.
Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015.(V.29.) önkormányzati rendelete a Tata Építési Szabályzatáról szóló 38/2005. (XII.06.) önkormányzati rendelet módosításáról Tata Város Önkormányzat
RészletesebbenMaglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(IX.19.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásról 1 KIHIRDETÉSI ZÁRADÉK A rendelet kihirdetésének
RészletesebbenÜllői út Haller utca Mester utca által határolt terület) Kerületi Építési Szabályzatáról szóló. 25/2016. (XI.22.) önkormányzati rendelet módosításáról
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2018. (VI.26.) önkormányzati rendelete a Budapest, IX. ker. KÖZÉPSŐ-FERENCVÁROS Rehabilitációs Terület (Ferenc körút Üllői
RészletesebbenBUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2013. (I.31.)ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a a Budapest, III.
BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2013. (I.31.)ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a a Budapest, III. kerület KASZÁSDŰLŐ (Szentendrei út - volt esztergomi vasútvonal Pomázi
RészletesebbenSIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2013.(III.04.) önkormányzati rendelete A településképi véleményezési eljárásról
1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2013.(III.04.) önkormányzati rendelete A településképi véleményezési eljárásról (Egységes szerkezetbe foglalva és lezárva: 2013. december 16.) Siófok
Részletesebben2009.03.12. du. 3:13 C:\hivatal\kozlony\download\2009_14.doc Horváth János 1. oldal, összesen: 5
Kaposvár megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2009. (II.27) önkormányzati rendelete Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló, többször módosított 70/2005.(XII.15.)
Részletesebben(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati
RészletesebbenTELEPÜLÉSKÉP, TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos
Részletesebben2. A HÉSZ 17. (1) bekezdés az alábbi táblázattal egészül ki: Gksz-7 jelű építési övezet
Kápolnásnyék Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2015.(X.27.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 4/2002.(II.26.) önkormányzati rendelet módosításáról Kápolnásnyék Község
RészletesebbenNagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (III.1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (III.1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET június 29-i ülésére
Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2017. június 29-i ülésére Iktató szám: 178/2017. Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest, I. kerület Településképi
Részletesebben8/2013. (III.11.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ a8/2014. (III.31.), 35/2014. (X.29.), 7/2015. (III.30.), 5/2016.(II.26.) és a 10/2017. (II.24.)önkormányzati
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET TERVEZETE MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2018. (V.31.)
MÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET TERVEZETE MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2018. (V.31.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének Makó Város Önkormányzata
RészletesebbenBUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
BUDAPEST III. KERÜLET ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2013. (I. 31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE 1 a a Budapest III. kerület által határolt terület kerületi szabályozási tervére vonatkozó,
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET TERVEZETE
MÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYRENDELET TERVEZETE MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2018. (...) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének Makó Város Önkormányzata
Részletesebben1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez. Fogalommeghatározások
1. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez Fogalommeghatározások 1. Akadálymentes: az az építmény, amely mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható.
RészletesebbenTELEPÜLÉSKÉPI ELJÁRÁSOK
SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSA TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSA TELEPÜLÉSKÉPI ELJÁRÁSOK LANTAY ATTILA FŐÉPÍTÉSZ 2013. MÁRCIUS 6. TELEPÜLÉSKÉPI ELJÁRÁSOK MIÉRT?
RészletesebbenKiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Kiskunhalas Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete
RészletesebbenJavaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére
Javaslat a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK), valamint településképi önkormányzati rendelet előkészítésére Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Pénzügyi és Gazdasági Osztály Ózd 2017. március 23.
RészletesebbenRENDELET TERVEZET 1. (1) (2) (3)
RENDELET TERVEZET Kemeneshőgyész Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2019.(..) önkormányzati rendelete Kemeneshőgyész Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 5/2016.(IV.14.)
RészletesebbenGyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (...) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (...) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Gyömrő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk
Részletesebbenxxxx/2015. (xxxx.xxxx.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet
xxxx/2015. (xxxx.xxxx.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet a Budapest Főváros XIII. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 56/2001. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
Részletesebben(Főépítészi véleményre alapozva) a szabályozási terven más elnevezéssel szerepel a terület, az összhang megteremtése szükséges.
Önkormányzati válaszok Püspökladány város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztályának
RészletesebbenMEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. a településkép bejelentési eljárásról szóló. 11/2014. (VII. 02.) sz.
0 MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a településkép bejelentési eljárásról szóló 11/2014. (VII. 02.) sz. önkormányzati R E N D E L E T E 1 Mezőkovácsháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete
RészletesebbenTATA, Gábor Á. Deák F. utca sarok ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
LT - PLA BT. 2800 Tatabánya, Tátra u. 1/A TATA, Gábor Á. Deák F. utca sarok ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA - 2018 - Tervező: LÁSZLÓ TIBOR okl. építészmérnök TT-1/11-0086 JÓVÁHAGYADÓ MUKARÉSZ Tata Város
RészletesebbenJEGYZŐI SZAKMAI ÉRTEKEZLET JÚNIUS 29. EGER
JEGYZŐI SZAKMAI ÉRTEKEZLET 2017. JÚNIUS 29. EGER Építési szabályok változásával kapcsolatos tájékoztatás, különös tekintettel a 300 m 2 összes hasznos alapterület alatti építkezésekre, bontási, jókarbantartási
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 43/2003. (VIII. 28.) számú. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 43/2003. (VIII. 28.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Általános Rendezési Terve szabályozási előírások és szabályozási terv Tiszavasvári út Tagló utca 0518/33
RészletesebbenIPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 2016. MÁJUS.../2015 (...) SZ. ÖNK. RENDELET 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerinti véleményezési anyag
RészletesebbenAz égéstermék-elvezető hő- és áramlástechnikai méretezése során figyelembe kell venni a szélnyomás értékét.
A 2010. december 01.-én hatályba lépett MSZ 845:2010 szabvány 11. fejezete az égéstermék elvezető berendezések kitorkollásával kapcsolatban az alábbi előírásokat tartalmazza: Kitorkollás Építmény létesítése
RészletesebbenBudaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 34/2014. (X.29.) önkormányzati rendelet által módosított 9/2013. (III.11.) önkormányzati rendelete egységes
RészletesebbenKÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN
KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY
RészletesebbenAbony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 3.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról
Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013. (IV. 3.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Abony Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete
Részletesebben5. AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK, AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI
Tartalomjegyzék 5. AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK, AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK ALKALMAZÁSA AZ ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKBAN... 4 5.1.
RészletesebbenA homlokzat meghatározása Általánosan használt értelemben: Fn. ÉP/Épületnek szabad térség felé néző, tagolt külső falfelülete. Másik meghatározás: az
A HOMLOKZAT Építőmérnöki ábrázolás 2008 2008. november Dr. H. Baráti Ilona A homlokzat meghatározása Általánosan használt értelemben: Fn. ÉP/Épületnek szabad térség felé néző, tagolt külső falfelülete.
RészletesebbenBIHARKERESZTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 7/2016. (III.
. A helyi építési szabályzat módosítása (tervezet) BIHARKERESZTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 7/2016. (III. 17.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról szóló 2/2016. (I.29.)
Részletesebben262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet
262/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról
Részletesebben2. Hatályát veszti a 38/2005. (XII. 6.) önkormányzati rendelet 5. melléklet T3.2. táblázatának 10. sora. Michl József polgármester
Tata Város Képviselő-testületének 13/2018. (V.30.) önkormányzati rendelete Tata Építési Szabályzatáról szóló 38/2005. (XII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Tata Város Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenTELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA
BALATONBERÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A Helyi Építési Szabályzat módosítása a 314./2012.(XI.8.) Kormányrendelet 32. (6a) pontja szerinti eljárásban A TRF 42/A. szerinti végső szakmai
RészletesebbenElőterjesztést készítette: Hegyesi Róbert vezető tanácsos. Tisztelt Képviselő-testület!
Füzesgyarmat Város Önkormányzatának POLGÁRMESTERE 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-401, Fax: 491-361 E-mail: polgarmesterihivatal@füzesgyarmat.hu ELŐTERJESZTÉS Füzesgyarmat V áros Önkormányzat
RészletesebbenSZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z / 4 5 H R S Z T E L K É N
SZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z 8 9 3 9 / 4 5 H R S Z T E L K É N 2 0 1 8. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 1 2018 VÁTERV95 A dokumentációt
Részletesebben8/2013. (III.11.) önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege
Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ a8/2014. (III.31.), 35/2014. (X.29.), 7/2015. (III.30.)és 5/2016.(II.26.)önkormányzati rendeletek által
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenS Z E N T K I R Á L Y S Z A B A D J A K Ö Z S É G H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T Á N A K M Ó D O S Í T Á S A
SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉGHELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ 1 S Z E N T K I R Á L Y S Z A B A D J A K Ö Z S É G H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T Á N A K
RészletesebbenVEDER UTCA - VIHAR UTCA - RAKTÁR UTCA - BEREND UTCA
ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30./2003. (IX.08.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE AZ ÓBVSZ-RŐL SZÓLÓ 32/2001.(XI.30) Ö.K. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL valamint A BUDAPEST III. kerület VEDER UTCA
Részletesebben314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.. (6) pontja szerinti tárgyalásos eljárás dokumentációja január 21.
FÖLDES NAGYKÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT A Vt -jelű Településközpont vegyes övezetre vonatkozó előírás építménymagasságot és ebből következően oldalkert méretét meghatározó 9.. (3) bekezdés értelmezést
RészletesebbenVasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról
Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X.04.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Vasad Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 36/2010. (VII.12.) önkormányzati rendelete * Budapest, III. kerület
36/200. (VII.2.) önkormányzati rendelete * Budapest, III. kerület MIKLÓS U. RAKTÁR U. SZENTENDREI ÚT 8239/ HRSZ-Ú TELEK (Z-FK) ÉSZAKI HATÁRA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére vonatkozó,
RészletesebbenA településkép védelméről szóló 42/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) 2. c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének./2018. ( ) önkormányzati rendelete a településkép védelméről szóló 42/2017.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése
RészletesebbenAz építési övezet jele legkisebb legnagyobb legnagyobb megengedett legkisebb megengedett legkisebb legnagyobb. szintterületi mutatója
Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2010. (III.23.) önkormányzati rendelete a Budapest Hegyvidék XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 14/2005.
Részletesebben3. A Rendelet 4. (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki: [A SZT-en kötelezőnek kell tekinteni:] s) kisajátítási joggal érintett területet.
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018. (III. 13.) önkormányzati rendelete Esztergom, Királyi város (Királyi város, Hévíz, Szentanna, Csutimonostor városrészek) helyi építési szabályzatáról
RészletesebbenREGIOPLAN FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
RészletesebbenBudaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2018. (VIII.23.)önkormányzati rendelete
Budaörs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2018. (VIII.23.)önkormányzati rendelete Budaörs Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló Budaörs Város Önkormányzatának képviselő-testülete az épített
RészletesebbenSzékesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete. a településképi véleményezési eljárásról
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az épített
RészletesebbenSzobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
Pilisvörösvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről egységes szerkezetben a 2/2014.
RészletesebbenKiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. u. 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó Krt. 52. II/5. KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. u. 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó Krt. 52. II/5. Sz.: 11/ 2016. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI
RészletesebbenREGIOPLAN NAGYCENK NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA
AZ 53/2017.(V.18.) ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Győr, 2017.06. HÓ Msz.:Rp.I.270-1 Munkaszám: Rp.I.270-1 AZ 53/2017.(V.18.) ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT
RészletesebbenIromány száma: T/406/8. Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: JBW6ABOB0006
Iromány száma: T/406/8. Benyújtás dátuma: 2018-06-28 12:02 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: JBW6ABOB0006 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Hende Csaba,
Részletesebben(2) A R. 4. (3) f.) pontja a következő 5. ponttal egészül ki:
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 17/2018. (V. 24.) önkormányzati rendelete Kaposvár Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 70/2005.(XII.15.) önkormányzati rendelet
RészletesebbenElőzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához
Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési
RészletesebbenAbony Városi Önkormányzat. Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály
Abony Városi Önkormányzat Polgármesterétől H-2740 Abony Kossuth tér 1. Telefon/fax: (53) 360-049 Az előterjesztés készítésében közreműködött: Településfejlesztési Osztály Az előterjesztést véleményezte:
Részletesebben6/2005. (II. 21.) rendelete
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 6/2005. (II. 21.) rendelete A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló 30/2000. (VII. 14.) rendelet módosításáról és a Budapest, XVI. kerület Rákospalotai
Részletesebben1. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. 2. Alapterület: helyiség
1. Alagsori helyiség, helyiségcsoport: amelynek a padlófelülete bárhol legfeljebb 0,70 m-rel kerül a terepcsatlakozás alá. 2. Alapterület: helyiség vagy tér teljes járófelületének területe. 3. Állagmegóvás
RészletesebbenMezőcsát város településrendezési terveinek módosítása. Mezőcsát VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
Mezőcsát VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS TERVANYAGA Megbízó: Mezőcsát Város Önkormányzata Készítette: Sáth és Társa Építész Iroda 2017. február 23. 1 1. KÜLZETLAP
RészletesebbenÁltalános előírások A 2. szerinti módosított tervlapok M jelzést kapnak:
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelete az 5/2009. (III.09.) Kt. rendelettel jóváhagyott Szentes Város elyi építési szabályzatának és Szabályozási
RészletesebbenIromány száma: T/406/3. Benyújtás dátuma: :14. Parlex azonosító: 1249U5DM0002
Iromány száma: T/406/3. Benyújtás dátuma: 2018-06-18 16:14 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1249U5DM0002 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Tuzson Bence (Fidesz) Jogszabályi
RészletesebbenJogszabályban meghatározott építésügyi fogalmak / Az Étv-ben és az OTÉK-ban meghatározott fogalmak/
Jogszabályban meghatározott építésügyi fogalmak / Az Étv-ben és az OTÉK-ban meghatározott fogalmak/ Akadálymentes: 1. /Étv./ az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata
RészletesebbenTaksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása
BAU-URB Tsz.: 59/2014. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Taksony Helyi Építési Szabályzatának módosítása Budapest, 2015. november hó Szabályozási Terv (bel-
Részletesebben18/2015. (XI.18.) 11/2006. (VI.06.)
Nagylók Község Önkormányzat Képviselő testületének 18/2015. (XI.18.) önkormányzati rendelete Nagylók Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 11/2006. (VI.06.)
RészletesebbenA fajlagos tűzterhelési adatszolgáltatás
Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 II. Norma szerinti villámvédelem: a tervezés gyakorlati kérdései (részlet az előadásból) 2015. szeptember 8. 1 Köteles-e
Részletesebben8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére
8. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére Tárgy: A településképi véleményezési, bejelentési és a településképi
RészletesebbenA településrendezés és eszközei
A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
RészletesebbenSZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA
A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 32.. 6a) pontja szerinti állami főépítészi eljárás dokumentációja: SZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA a Helyi építési szabályzat Ipari gazdasági
RészletesebbenFÓT VÁROS HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2017 FÁY ANDRÁS ÁLTALÁNOS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK
MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: (36-1) 312 4570 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu OBELISZK STÚDIÓ KFT. 1056 Budapest, Belgrád rakpart 12. E MAIL:
RészletesebbenKengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(X.27.) önkormányzati rendelete
Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(X.27.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről Kengyel Községi Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenBerhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete
Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.8.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról Berhida Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet
RészletesebbenA tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához
1 A tűzfalakkal lezárt nyeregtető feladatához Bevezetés Ehhez először tekintsük az 1. ábrát! 1 Itt azt szemlélhetjük, hogy hogyan lehet el - kerülni egy épület tűzfalának eláztatását. A felső ábrarészen
RészletesebbenTÁRSASHÁZ. Budapest, VIII. Tolnai Lajos u. 26., Hrsz.: TERVDOKUMENTÁCIÓ. tervtanácsi tervdokumentációhoz. Megrendelő:
TÁRSASHÁZ Budapest, VIII. Tolnai Lajos u. 26., Hrsz.: 34961 TERVDOKUMENTÁCIÓ tervtanácsi tervdokumentációhoz Megrendelő: Octodomus Ingatlanfejlesztő Kft. 1097 Budapest, Illatos út 9. Tervező: Invenio Studio
RészletesebbenKiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. u. 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó Krt. 52. II/5.
Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. u. 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó Krt. 52. II/5. Sz.: 1/ 2017. BESENYSZÖG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1/2008. (II. 04.) számú
RészletesebbenBudapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 46/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelete. A Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló
2227 Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 46/2016. (XII. 29.) önkormányzati rendelete a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról Budapest
RészletesebbenZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE
XI. évfolyam 4. szám ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZLÖNYE HIVATALOS LAP 2010. MÁJUS 25. TARTALOM A KÖZGYŰLÉS RENDELETE ZMJVK 19/2010. (V.25.) ÖR. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatának
RészletesebbenÉpítésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012.
Építészeti műszaki leírás a Budapest, VIII. ker. Kőfaragó utca 8., hrsz.36471:, utcai földszinti üzletek, többszintes parkolóház beépítést tisztázó elvi engedélyezési terveihez Építésztervezők: É 01 3417/13
Részletesebben(1) Az Ör. 1.sz. melléklete MAKÓ SZABÁLYOZÁSI TERV JELMAGYARÁZATA 2. Vonalas és pontjellegű szabályozási elemek pontja kiegészül az alábbiakkal:
MAKÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21/2017. (VIII.18.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének Makó Város Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2006.(VII.13.)
RészletesebbenI. fejezet Általános rendelkezések
BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 23/2012.(VI. 26.) önkormányzati rendelete a Budapest XVI. kerület Sasvár utca - Keringő utca - Színjátszó utca - Kőszál utca által határolt területre vonatkozó
RészletesebbenÉpítési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei
Nymbus 2001 Építőipari Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Betéti Társaság Építési engedélyezési tervdokumentáció tartalmi és formai követelményei A jogszabályok által meghatározott esetekben kötelező tervfajta.
Részletesebben