Válasz Dr. Beleznay Ferenc professzor úr bírálatára
|
|
- Zita Gáspárné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Válasz Dr. Beleznay Ferenc professzor úr bírálatára Köszönöm szépen, hogy professzor úr vállalta és elkészítette a disszertációmban foglalt tudományos munkám alapos vizsgálatát, bírálatát! A bíráló bevezető megjegyzésével egyetértek, a fejezetek valóban lazábban, a zajok konstruktív szerepének felhasználása útján kapcsolódnak egymáshoz. Professzor úr így külön az alfejezetek értékelését végzi el, kérdéseit is ezeknél teszi fel, melyekre a következőkben válaszolok. Nagyon megtisztelő számomra, hogy professzor úr több helyen is említi, hogy sajnálja, hogy a kutatómunka megállását látja bizonyos témák esetén ebből is látszik, hogy értékes és érdekes területnek tartja ezeket. Igyekszem külön kitérni ezekre a felvetésekre is. 1. tézispont Bírálóm ennél a pontnál kérdezi, hogy nem várható-e ez az eredmény, hiszen ha egy olyan transzformációt alkalmazunk egy zajforrásra, amely viszonylag lassan módosítja az eredeti jelet a jel spektrális energia eloszlása alig fog változni. Ezt látszik igazolni, hogy az 1.8. ábrán a harmonikus jellel módosított zajteljesítmény spektrális eloszlása feltűnően vált az alkalmazott harmonikus frekvenciánál. Azt gondolom, hogy bár az érvelés kvalitatív megközelítésként segíthet, nem várható egyértelműen ez az eredmény. Az erősen nemlineáris transzformáció miatt a jelben éles törések jelennek meg, amik megemelik a nagyfrekvenciás komponenseket. A furcsa az, hogy ez épp olyan arányban történik, hogy a spektrum változatlan marad. A fenti érvelés biztosan nem tud arra magyarázatot adni, miért pont az 1/f zaj a határeset, aminél erősebb korreláció esetén nem invariáns a spektrum, mi gyengébb esetén igen. A disszertáció 1.8 ábrája sajnos kicsit megtévesztő, valóban a csúcs környékén van a töréspont. Ezek viszont egymástól függetlenek, a töréspont helye a zajamplitúdónak és a hiszterézis küszöbszintjének arányától függ. Szimulációt futattam ennek illusztrálására, az alábbi ábra mutatja, hogy fele akkora bemenő zajnál, azonos küszöbérték mellett a töréspont jóval lejjebb kerül, míg a csúcs helye változatlan marad. A valós idejű szimulációhoz egy LabVIEW programot készítettem, amit itt lehet elérni: Professzor úr tesz egy megjegyzést is: szomorúan láttam, hogy mind az irodalmi hivatkozások, mind a saját munka látszólag megállt 2000 elején gondolom ez azt jelenti,
2 hogy a jelölt ezzel a problémával az utóbbi években nem foglalkozik. Kérem erősítse meg, ha így enne. Releváns további feladatokat adtam akkori PhD hallgatómnak, Mingesz Róbertnek, aki a szintmetszések közötti időtartamok statisztikáját és korrelációs tulajdonságait vizsgálta és érdekes eredményeket ért el (Tézisfüzete megtalálható a doktori.hu oldalon: a releváns tézispontok: 2,3,4). Japán társzerzőim is folytatták még a munkát, 2007-ig megjelentettek néhány publikációt, de kutatócsoportom valóban nem foglalkozott már tovább a témával. Ennek oka főleg az, hogy nem nagyon láttam jelentős továbblépési lehetőséget, míg más munkákra sok energiát és időt kellett szánnom. Fontos újabb lendületet adhatna, ha konkrét alkalmazási területeket találnának kutatók, az eredmény hatékonyabb terjesztése is segíthetne. Gondolkozni fogok a lehetőségeken, pár újabb elképzelésem van is, amiket éppen bírálóim felvetéseinek köszönhetek. 2. tézispont A bíráló kérdéseire adott válaszaim a következők. az elektronikus eszközök nagy része olyan (nagyon) vékony rétegeket hasznosít, amelyekben a meghibásodást például a réteg egy pontján és nem a réteg síkjában történő folyamatok okozhatják. Lehet-e ilyen esetekben is az egyszerű modellt használni? Igen, tulajdonképpen a folyamat általában egy pontból indul ki, és az időbeli fejlődés során alakul ki a speciális degradációs mintázat. A kifejlesztett Monte Carlo szimulációs környezet rendkívül rugalmas, szinte tetszőleges fizikai törvény implementálható az egyes elemek viselkedésének megadására (ilyen a szabad és irányított perkoláció, de lehetne sok más is). Az elemi ellenállásokhoz tartozó mennyiségek (áram, feszültség, hőmérséklet, zaj, stb) rugalmas kezelése is megoldott. Szeretném ezt azzal is megerősíteni, hogy terjedelmi okoknál fogva nem került a disszertációba pár más sikeres modellezésem, melyet az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel folyt együttműködésben végeztem [2.1] ugyanerre a modulra építve. A grafikus felülettel kiegészített futtatható program készült ebben a munkában, alkalmassá tettem 10 különböző szimuláció elvégzésére is [2.2]. Emellett olasz társszerzőim ennek a szoftvermodulnak a felhasználásával további tudományos eredményeket értek el (közel 30 publikáció). Külön gond lehet, hogy ma már az elektronikus eszközök döntő része nem lineáris, hanem digitális áramkör. Ezeknél a meghibásodás, - eltekintve a paraméterek esetleges fokozatos változásától, amit normális működés során észre sem veszünk, - értelemszerűen ugrás-szerű. Lehet-e ilyen esetekben a modellt, vagy hasonló szellemű meggondolást alkalmazni? Kétségtelen, hogy a működés közbeni mérés nem egyszerű feladat, főleg digitális áramkörökben, ahol ráadásul igen nagyszámú elem található. Megoldás azért elképzelhető, mert kritikusabb részek próbaszerű monitorozása elegendő lehet, ráadásul multiplexerekkel rövidebb időkre kiiktathatók lehetnek részek a vizsgálat időosztásos megoldására. Eredményeinket én elsősorban alapkutatási jellegűnek tartom, a technikai megoldások akkor kerülhetnek előtérbe, ha a módszer elég hatékonynak és kivitelezhetőnek bizonyul. Itt is a saját és a referált dolgozatok lényegében a 90-es évekkel véget érnek! Bár az elektronikában ez nagyjából összeesik a digitális áttérés idejével, számos olyan, a vékonyréteg ellenállások jelentőségét lényegesen meghaladó terület van, amelyekben a funkcionális vékony-rétegek a működés alapjai ilyenek például a vékony-réteg-, szerves-napelemek, üzemanyag cellák, Li-ion elemek... hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mi a jelölt
3 véleménye, érdemes lenne-e a meglévő szakmai tudásukkal, esetleg fiatalok bevonásával ezeken a területeken újra bekapcsolódni? Az előző pontoknál már utaltam rá, hogy maga a modellezési módszer igen sok feladat elvégzésére alkalmas, társszerzőim cikkei egészen 2009-ig terjednek, melyek ebből fejlődtek ki [ ]. A felvetett kérdésre azt tudom válaszolni, hogy a fluktuációkkal javított érzékelés esetében tervezünk olyan modellezéseket, melyek alapja ugyanez a modul lesz és erre valóban az egyik PhD hallgatóm bevonásával készülünk. Nagyon köszönöm professzor úrnak a biztatást jelentő megjegyzését és kérdését! [2.1] Vandamme LKJ, Sodini D, Gingl Z, Solid-State Electronics 42:(6) pp (1998), [2.2] [2.3] Pennetta, C., L. B. Kiss, Z. Gingl, and L. Reggiani. "A noise temperature analysis of the electrical degradation of thin nanostructured films." Journal of Nanoparticle Research 2, no. 1 (2000): [2.4] Pennetta, C., E. Alfinito, L. Reggiani, and S. Ruffo. "Non-Gaussian resistance noise near electrical breakdown in granular materials." Physica A: Statistical Mechanics and its Applications 340, no. 1 (2004): [2.5] Pennetta, C., E. Alfinito, L. Reggiani, and S. Ruffo. "Non-Gaussianity of resistance fluctuations near electrical breakdown." Semiconductor science and technology 19, no. 4 (2004): S [2.6] Pennetta, C., E. Alfinito, L. Reggiani, F. Fantini, I. DeMunari, and A. Scorzoni. "Biased resistor network model for electromigration failure and related phenomena in metallic lines." Physical Review B 70, no. 17 (2004): [2.7] Pennetta, C., E. Alfinito, and L. Reggiani. "Tuning the correlation decay in the resistance fluctuations of multi-species networks." Journal of Statistical Mechanics: Theory and Experiment 2009, no. 02 (2009): P tézispont A bíráló nem javasolja külön tézispontként ezt a pontot, én is gondolkoztam azon, szerepeltessem-e. Mivel több publikációt tudtam közvetlenül a kísérleti berendezéshez kötni, úgy gondoltam, hogy ez alátámasztja tudományos jellegét és értékét, különbségét akár a forgalomban levő univerzális műszerekhez, akár a gyakorlati célú műszerfejlesztésekhez képest. Számos magas presztízsű műszaki folyóiratban (IEEE Transactions On Instrumentation And Measurement, Review of Scientific Instruments, IEEE Transactions on Biomedical Circuits and Systems, IEEE Transactions on Biomedical Engineering) olvastam cikkeket műszer- és eszközfejlesztésekről, ez is megerősített abban, hogy külön tézispontot szenteljek ennek a fejlesztésnek, aminek sok tudományos eredményt és kutatási együttműködést is köszönhetek. Szeretném azt is megemlíteni, hogy a műszer egy-egy verzióját 2000-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai által szervezett nemzetközi konferencián [3.1], 2002-ben pedig a nemzetközi Hungelekro szimpózium felkért előadóként is bemutattam [3.2]. A bírálom kérdése ezzel a ponttal kapcsolatban: Gondolt-e arra, hogy az említett folyamatos (tovább-) fejlesztés során az újabban használatos (át-)programozható logikai
4 céláramköröket (FPGA) és az egyre általánosabb és rendkívül olcsó USB alapú adatgyűjtő kártyákat is alkalmazzanak? Az FPGA áramkörök használatára a jóval bonyolultabb programozási technikájuk miatt nem gondoltam, nagy sebességükre nem volt szükségem. A DSP processzorok megfelelő sebességet adtak minden fontos valós idejű szimulációnkhoz, egyszerű nyelven (algebraic assemly, C, C++) programozhatók. A lényeg éppen abban rejlett, hogy az új kód egyszerűen letölthető a műszerbe, onnantól kezdve a szoftver döntötte el, milyen célt is szolgál a berendezés: lehetett akár zajgenerátor, sztochasztikus rezonanciát megvalósító rendszer, de biztonságos kommunikációt megvalósító eszköz is. A disszertáció 3. fejezetének második paragrafusában és egy kapcsolódó közleményben [3.2] is felsorolok számos további alkalmazást, melyeket tudományos publikációk is alátámasztanak. Ma már használunk USB alapú és akár FPGA áramköröket is tartalmazó gyári eszközöket, főleg a National Instruments cég termékeiről van szó [ ]. Ugyanakkor a leghatékonyabb kísérletezés kivitelezéséhez szinte mindig korlátokba ütközünk, gyakran van olyan követelmény, ami szükséges a kísérleteinkhez, de az eszköz nem biztosítja. Megjegyzem, hogy azért az említett gyári eszközök eleve nem túl olcsók, 1 millió Ft feletti árú rendszer [ ] tud hasonló rugalmasságot, mint a tézispontban szereplő berendezés, aminek ára ennek töredéke. Hangsúlyoznám azért, hogy az ár nem volt szempont, hiszen nem piacképes, hanem tudományos célú berendezést szerettem volna kifejleszteni. Kutatócsoportom az egyedi eszközök fejlesztését a mai szoftver-definiált műszerválaszték mellett sem adta fel, de ma már mi is sokkal kompaktabb, általában USB portos berendezéseket tervezünk, melyek igen hatékonyak és a prototípusaik akár sorozatgyártáshoz is felhasználhatók. Erre példa egy rendkívül kompakt fluorométer [3.7] és egy univerzális szenzorinterfész is [3.8], melyeket megemlítettem a tézispontok utáni összefoglalóban is. Mindkettő fejlesztést impakt faktoros publikáció ismerteti. Az önállóan és kutatócsoportom által végzett műszerfejlesztésekről részletes információ található a honlapomon ( és a kutatócsoportom honlapján ( [3.1] Gingl Zoltán, Kántor Zoltán, Intelligent General Purpose Data Acquisition Units For Student Labs, In: Pacher Pál, Pipek János (eds.), Proceedings of the Second European Conference on Physics Teaching In Engineering Education (PTEE 2000)., Budapest, Hungary, , Budapest University of Technology and Economics, pp. P23/1-P23/5., [3.2] Gingl Zoltán, Kántor Zoltán, Mingesz Róbert, A DAS1414 általános célú intelligens adatgyűjtő és vezérlő egység és alkalmazásai, HUNGELEKTRO 2002, 7th International Exhibition and Conference on Electronics Technology, Budapest, 23 April 2002 (2002), [3.3] NI USB-6211, 16-Bit, 250 ks/s M Series Multifunction DAQ, [3.4] NI crio-9076 Integrated 400 MHz Real-Time Controller and LX45 FPGA, [3.5] NI Channel, 1 MS/s, 16-Bit Simultaneous Analog Input Module, [3.6] NI Channel, 100 ks/s, 16-bit, ±10 V, Analog Output Module,
5 [3.7] P. Kocsis, E. Asztalos, Z. Gingl, P. Maróti, Kinetic bacteriochlorophyll fluorometer, Photosynthesis Research, July 2010, Volume 105, Issue 1, pp 73-82, [3.8] Gingl Z, Fabricate a high-resolution sensor-to-usb interface, EDN 56:(22) pp (2011), 4. tézispont A professzor úr szerint tisztázandó alpontok közös kutatást jelentenek. Az alábbiakban pontosítást adok a kérésnek megfelelően Az elsőként elért jel/zaj viszony erősítés [4.1] esetén nem a sztochasztikus rezonancia területén szokásos definíciót használta a szerző (hiszen a jel nem is volt periodikus), hanem egy keresztspektrumokra épülő definíciót. Sokan ennek tulajdonították, hogy 1-nél nagyobb erősítés kihozható, szkeptikusok voltak, hogy a szokásos definícióval is kapható lenne jelentős erősítés. Az volt az ötletem ezért, hogy használjunk periodikus impulzussorozatot és a szokásos jel/zaj viszony definíciót. A numerikus szimulációs vizsgálatokat végezte el a PhD hallgató az útmutatásaimnak megfelelően. Sajnos a munkát később nem folytatta, disszertációját sem készítette el, külföldre távozott. 4.5 A disszertáció fejezetében vezettem be, miért merült fel a színes zajok vizsgálta a sztochasztikus rezonancia területén. A dolgozat 4. fejezetéhez tartozó három publikációt olvastam [4.2,4.3,4.4], melyekben az 1/f zajnak kitüntetett szerepét vetik fel a Fitzhugh-Nagumo neuronmodell esetén. Ez motivált arra, hogy megvizsgáltassam ennél a modellnél jóval alaposabban a zajkitevő szerepét, és kiterjesszem a vizsgálatok körét a más fontos sztochasztikus rezonanciát mutató rendszerekre is (szintmetszés-detektor és Schmitttrigger). Az ezzel kapcsolatos numerikus szimulációs munkákat végezte el PhD hallgatóm. Tézisfüzete megtalálható itt: a releváns tézispont a Javasoltam, hogy nem-periodikus és véletlenszerű bemenő jelek esetére is vizsgáljuk meg a kettős potenciálvölgy alapú dinamikai rendszer esetén a jel/zaj viszony növelési lehetőségeket, mert úgy gondoltam, hogy eséllyel kapható erősítés. Az általam felépített kísérletező és mérőrendszer azonos azzal, amit 4.3 tézispontban is említettem. Mingesz Róbert akkori PhD hallgatóm végezte el a szisztematikus méréseket és vizsgálatokat, emellett numerikus szimulációkat is végzett. Tézisfüzete megtalálható a doktori.hu oldalon: a releváns tézispont az 5. Professzor úr több kérdést is feltett a tézisponttal kapcsolatban, ezekre válaszolok a következőkben. Nem szokás így fogalmazni, de igaz-e, hogy pl. a diffúzió is a termikus mozgás (zaj?) és a potenciális energia minimumai közötti átugrás eredménye? Ha így lenne, hasznosítható-e ez az analógia a stohasztikus rezonancia körében? Professzor úr kimondottan érdekes dolgot vet fel! Gázokban és folyadékokban kicsit máshogy zajlik a diffúzió, de szilárd testekben illetve felületükön lehet potenciálminimumok között mozgó részecskéről beszélni, ahol a gerjesztő zaj szerepét hőmérséklet veheti át. Külső periodikus (vagy akár más determinisztikus) gerjesztést lehet adni töltéssel rendelkező részekéknek külső feszültség rákapcsolásával. A részecskék mozgásában (áramban) a determinisztikus és termikus zajáram hatása is megjelenik. Ebben az esetben valóban sztochasztikus rezonancia léphet fel, ha a periodikus jel olyan kicsi, hogy önmagában nem indítana meg áramot. A hőmérséklet növelése ezt segítheti, túl nagy hőmérséklet viszont túl zajossá teszi az áramot. Foglalkoznak is publikációk a diffúzió és sztochasztikus rezonancia
6 kapcsolatával [4.5,4.6]. Érdemes azért megjegyezni, hogy a sztochasztikus rezonancia tipikusan elég speciális követelményeket jelent, kevés eséllyel lehet itt szerepe. Az igen részletes vizsgálatok között hiányzik az SNR gain függése a kitöltési tényezőtől azt várhatnánk, hogy ezt egyszerűbb volna leírni! Mi erről a jelölt véleménye? Vizsgáltuk a kitöltési tényező valóban fontos hatását több rendszer esetén is, ezt mutatja a disszertációban a 4.6, 4.9, 4.13, 4.14 ábra. Valóban szerencsés lett volna olyan ábrát is mutatnom, ahol a kitöltési tényező nem paraméterként jelenik meg, hanem az elérhető maximális erősítést adja meg a kitöltési tényező függvényében. Teljesen egyetértek, hogy ezt leírni is egyszerűbb. Megállapítottuk, hogy a kimeneti jel/zaj arány nem változik számottevően a kitöltési tényező függvényében, főleg a nem-dinamikai rendszerek esetében, míg a bemeneti jelnél a kitöltési tényezőtől függ egyszerűen megadható módon. Szintmetszési detektorok esetére meg is adtunk egy elméleti megközelítést az erősítés paraméterektől való függésére [4.7]. Ha jól értem, a lézer pulzusok esetében a trigger jel (környezettől, körülményektől... függő) időben lassan változó változását korrigálták az ismertetett megoldással. Ha azonban lehetőség van az időben változó vizsgálandó jel egyedi mérésére, nem küszöbölhető-e ki eleve a késés ingadozása ( így a megjósolhatatlan véletlen ingadozás is!), ha elegendően gyors jelfeldolgozásnál maga a lézer jel indítja a vizsgálatot? Lehet-e egyszerű példával megmutatni a választott megoldás előnyeit, mert konkrét mérést, ahol ezt bemutatná, a dolgozat sajnos nem tartalmazott. Professzor úr jól látja a módszer lényegét, csak a lassú komponenst tudjuk kompenzálni, a késleltetés mérése eleve átlagolást igényel a pontosítás miatt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes impulzusok késésének mérése csak jóval pontatlanabbul végezhető el, mint amekkora a késés bizonytalansága. Természetesen több vizsgálatnál elegendő lehet a lézerimpulzushoz szinkronizálni, gond akkor van, ha több berendezést köztük a lézert is egy jelhez kell igazítani. A triggerjelhez képest a lézerimpulzus véletlenszerűen késik minden egyes impulzus esetén. Az valóban lehetséges, hogy megmérjük ennek a késleltetésnek az idejét (bár ehhez nagyobb felbontás kellene, mint amit egyes impulzusok esetén a mi megoldásunk biztosít), de ekkor már a fényimpulzus megjelent, és egy mondjuk 1m-re levő céltárgy esetén mindössze 3ns-nyi idő állna rendelkezésre a beavatkozásra. A megoldásunk előnyeit főleg az jelenti, hogy a lézerimpulzusok jitter zajának felhasználásával a mérési idő kvantálási küszöbénél nagyobb pontossággal megoldható a lassú késleltetési komponens kompenzálása, és ehhez akár egyetlen mikrovezérlő és külső komparátor elegendő. Ezt a dolgozatban szereplő 4.24, 4.32 és 4.33 ábrák illusztrálják. Az eredeti feladatunk a korábbi elektronikára (4.23 ábra, tervezője Almási Gábor, első kapcsolódó publikációnk [4.8] társszerzője) épülő valódi szabályzómodulok készítése volt, az elv a szimulációk alapján egyértelműen jól működött. Miután az elkészült modulokat valós körülmények között teszteltük, oszcilloszkóppal a szabályozást ellenőriztük, látszott, hogy a várakozásnak megfelelően működik. Ezt a tesztelést valóban nem dokumentáltuk, célja csak annyi volt, hogy ellenőrizzük a működést. Azóta számos lézerbe építettek be ilyen elven működő bár még a régebbi elektronikára épülő szabályzómodulokat. A disszertáció 68. oldalán levő összefoglalóban arra is rámutatok, hogy az új tervezésű berendezés és módszer sokkal szélesebb körben is felhasználható, amit sok esetben pusztán a beágyazott szoftver cseréjével is meg lehet valósítani. Ha jól értettem a stohasztikus rezonancia nemlineáris rendszerekben periodikus jelek detektálására szolgál zajos környezetben. Ugyanilyen mérést lock-in generálással is tudunk mérni. Kérdésem, van-e összehasonlítás a két fajta mérés között, és mi a jelölt véleménye a két módszer használhatóságáról?
7 A lock-in erősítő a jel/zaj viszony rendkívül nagy erősítését végzi azzal, hogy egy frekvencia nagyon szűk környezetében erősíti csak a jelet, a többi komponenst, szélessávú zajt pedig nagyon elnyomja, mint egy rendkívül keskeny sávú lineáris szűrő. A sztochasztikus rezonancia ezzel szemben nemlineáris működés következménye, ami a zaj spektrális eloszlását módosítja. Ebben hasonlít az A/D konverterekben alkalmazott delta-szigma modulációra, bár a mechanizmus más. A sztochasztikus rezonancia vagy dithering leginkább érzékelési küszöb, felbontás alatti jelek detektálásánál jut szerephez, amihez ráadásul optimális zaj szükséges, azaz túl kicsi vagy túl nagy sem jó a jel és zaj amplitúdója hasonló nagyságú. A lock-in esetében ilyen korlát nincs, sőt, épp nagyobb zajoknál előnyös a használata. A sztochasztikus rezonancia legtöbbször nem is jár együtt jel/zaj viszony erősítéssel. Az analóg-digitál átalakítókba épített dithering zajgenerátor sem a jel/zaj viszonyt, hanem a linearitást javítja. A kérdés felvetése ugyanakkor indokolt, hiszen elérhető sztochasztikus rezonanciával is jel/zaj viszony erősítés. Ez nem összemérhető egy lock-in erősítőével, még egyszerűbb lineáris szűrőkével sem. Az eddigi kutatások alapján én úgy látom, hogy a sztochasztikus rezonancia jelentősége leginkább kis jelek mérhetővé tételében, bizonyos technikai alkalmazásokban illetve valós rendszerek köztük talán leginkább biológiai rendszerek, idegsejtek működésének megértésében van. Ez utóbbihoz kapcsolódik egy Nature cikk [4.9] és egy másik nagy presztízsű folyóiratban megjelent cikk. [4.1] L.B. Kiss, Possible Breakthrough: Significant Improvement of Signal to Noise Ratio by Stochastic Resonance, 3rd International Conference on Chaotic, Fractal, and Nonlinear Signal Processing Mystic, Connecticut, USA, July 1995, [4.2] Nozaki D, Yamamoto Y, Enhancement of stochastic resonance in a FitzHugh- Nagumo neuronal model driven by colored noise. Physics Letters, Section A: General, Atomic And Solid State Physics 243:(5-6), pp (1998), [4.3] Nozaki D, Mar DJ, Grigg P and Collins JJ, Effects of Colored Noise on Stochastic Resonance in Sensory Neurons. Physical Review Letters 82 p (1999), [4.4] Nozaki D, Collins JJ and Yamamoto Y, Mechanism of stochastic resonance enhancement in neuronal models driven by 1/f noise, Physical Review E 60 p.4637 (1999), [4.5] J Kallunki and M Dubé and T Ala-NissilaYear, Stochastic resonance and diffusion in periodic potentials, Journal of Physics: Condensed Matter Volume 11 Number 49 (1999) [4.6] M. Gitterman, Stochastic resonance in one-dimensional diffusion with one reflecting and one absorbing end point, Phys. Rev. E 61, (2000), [4.7] Tamas Fulei, Zoltan Gingl and Peter Makra, Mechanism of signal-to-noise ratio gain in a monostable threshold stochastic resonators, Proc. SPIE 5114, Noise in Complex Systems and Stochastic Dynamics, 327 (May 8, 2003) [4.8] Mingesz R, Gingl Z, Almasi G, Csengeri A, Makra P, Utilising jitter noise in the precise synchronisation of laser pulses. Fluctuation And Noise Letters 8:(1) pp. L41-L49. (2008),
8 [4.9] David F. Russell, Lon A. Wilkens & Frank Moss, Use of behavioural stochastic resonance by paddle fish for feeding, Nature 402, (18 November 1999), [4.10] Hidaka, Ichiro, Daichi Nozaki, and Yoshiharu Yamamoto. "Functional stochastic resonance in the human brain: noise induced sensitization of baroreflex system." Physical Review Letters 85, no. 17 (2000): tézispont A bíráló ennél a tézispontnál két kérdést tett fel. Én egyetlen ábrát sem láttam, amely igazolná, hogy valóban specifikus a javasolt mérés igaz-e ez? A mért spektrumok valóban meglehetősen egyformák, amik nem kedvezők a fluktuációkkal javított érzékeléshez (FES), hiszen ott főleg a spektrum alakjának megváltozásából próbálunk meg információt szerezni. Azért is volt szükség komolyabb átlagolásra, precíz mérésre és a PCA analízisre, hogy a kis különbségből is lehessen következtetni a koncentrációra. Olyan ábrát mutattam (a disszertáció oldalain, 5.13, 5.14, 5.15 ábrák), mely ezt illusztrálja, de jogos a probléma felvetése, hogy nem egy azonnal és jó minőségben, a vetélytárs módszereknél előnyösebb megoldást sikerült volna találni. A FES módszert lehet többféle anyagnál használni, a legutóbbi konferencián (ahol meghívott előadóként éppen egy nagyon kompakt FES modul kifejlesztéséről számoltam be [5.1]) graphene mintáknál találtak kutatók jelentősebb spektrumváltozást [5.2]. A FES módszer nagy előnye épp abban van, hogy a zaj által több információt kaphatunk, mint pusztán a szenzor ellenállásának mérésével, ráadásul van esély rendkívül kompakt, akár vezeték nélküli szenzormodulok készítésére [5.1] A másik kérdés: A mi Intézetünkben egyéb tulajdonságokat pl. felületi hullámszűrők rezonancia frekvenciájának a változását, kapacitás érték változást, hullámvezetők optikai tulajdonságának a változását.. is használtunk a vezetőképesség változásán kívül, és azt találtuk, hogy bár az érzékenység különböző lehet, specifikus megkülönböztetés csak különböző érzékenyítés és/vagy többféle mérés összehasonlítása segítségével lehetséges. Saját tapasztalatai alapján mi erről a jelölt véleménye? Ezt az eddigiek alapján én is így látom, a CNT szenzorokkal elért eredmények ezt mutatják. Ugyanakkor például a disszertáció 5.20 ábrája jobb szelektivitást mutat, a spektrum alakja elég erősen eltér különböző esetekben és az előző kérdésre adott válaszomban említett eredmény [5.2] is biztató FES alkalmazásokhoz. Professzor úr a biológiai vonatkozású mérések kapcsán megemlíti, hogy sajnálja, hogy ez nem a Szegeden kiemelkedő színvonalú biológiai kutatásokkal együttműködésben történt. Ez valóban így van, de a mérések elvégzésébe közvetlenül nem kapcsolódtam be, egyetlen kapcsolódó publikációban szerepelek csak szerzőként. Köszönöm ugyanakkor a bírálói megjegyzést, mert én is kiemelten fontosnak tartom a hazai együttműködéseket. Azt, hogy erre törekszem is, mutatja egyetemünk Általános Orvostudományi Kara négy kutatócsoportjával közös 58 publikációnk, emellett karunkon belül további nyolc fizikai, biofizikai, kémiai, mesterséges intelligencia kutatócsoporttal dolgoztam együtt összesen 18 publikáció eredményeinek elérésében. Ezek egy részét a tézispontok végén levő Interdiszciplináris alkalmazások, az eredmények hasznosítása alpontban is megemlítettem. Kutatócsoportom egyik legérdekesebb új eredménye a szegedi kajakosokkal közös munkánkra épül, melyben az evezés véletlenszerű fluktuációinak elemzésével igyekszünk az
9 evezés minőségét jellemző mennyiségeket találni. A mérésekhez egyedi műszert is fejlesztettünk. Tavaly két nemzetközi publikációnk jelent meg a témában [5.3, 5.4]. [5.1] International Conference on Noise and Fluctuations (ICNF2013), Montpellier, June 2013, Gingl, Z.; Mingesz, R.; Vadai, G.; Balogh, K.S.; Erdelyi, A., "Fluctuation enhanced gas detector for wireless sensor networks," [5.2] Liu, G.; Rumyantsev, S.L.; Balandin, A.A.; Shur, M.S., "Surface and volume 1/f noise in multi-layer graphene," Noise and Fluctuations (ICNF), nd International Conference on, vol., no., pp.1,4, June [5.3] Vadai, G.; Gingl, Z.; Mingesz, R.; Makan, G., "Performance estimation of kayak paddlers based on fluctuation analysis of movement signals," Noise and Fluctuations (ICNF), nd International Conference on, vol., no., pp.1,4, June 2013, [5.4] Vadai, G.; Makan, G.; Gingl, Z.; Mingesz, R.; Mellar, J.; Szepe, T.; Csamango, A., "On-water measurement and analysis system for estimating kayak paddlers' performance," Information & Communication Technology Electronics & Microelectronics (MIPRO), th International Convention on, vol., no., pp.131,136, May 2013, 6. tézispont Professzor úr felveti, hogy A rendszer csak akkor működik, ha a két felhasználót (alacsony ellenállású) elektromos vezető köti össze ma, nagy általánosságban e helyett bármi, mikrohullámú link, üvegszál... lehet a vezeték helyett! Míg a szokásos kódolásokat ez nem korlátozza, nem zárja-e ki a javasolt zaj-alapú kommunikáció lehetőségét? Az igaz, hogy ehhez az elvhez vezeték szükséges, mint ahogy az is, hogy ma már valóban sok alternatív információátviteli mód elterjedt. Ugyanakkor a vezetékek számos esetben nem kiválthatók, például ahol egyúttal az energiaellátást is közvetítik. Emellett rendkívül sok helyen található vezetékes hálózat, például ethernet, ami szintén potenciálisan kihasználható. Elképzelhető az is, hogy egymáshoz közeli áramkörök, berendezések kommunikációját (például processzor és háttértárolók) kell titkosítani, biztonságos hardverkulcsokat kell létrehozni. Kish professzor és mások is rámutattak már számos ilyen lehetőségre, ezekből válogattam ki néhány publikációt a lentebbi hivatkozási listában [ ] Bírálóm másik megjegyzése és kérdése: Általánosan igaz, hogy az egyre növekvő információ áradat miatt a kommunikáció sebessége is egyre nő megvalósítható-e igen nagy sebességű információ átadás a zaj segítségével kódolt biztonságos kommunikáció esetében? A bemutatott módszer inkább kulcscserére alkalmas, nem a teljes információ átvitelére. Általános megoldás nagy sebességek elérésére az lehet, hogy a kulcscsere a biztonságos vonalon történik, míg az adatok kódolva akár normál internetes kapcsolaton terjednek. [6.1] Kish, Laszlo B., and Olivier Saidi. "Unconditionally secure computers, algorithms and hardware, such as memories, processors, keyboards, flash and hard drives." Fluctuation and Noise Letters 8, no. 02 (2008): L95-L98.
10 [6.2] Gonzalez E, Kish LB, Balog RS, Enjeti P (2013) Information Theoretically Secure, Enhanced Johnson Noise Based Key Distribution over the Smart Grid with Switched Filters. PLoS ONE 8(7): e [6.3] Lin, P. K., Alex Ivanov, Bradley Johnson, and Sunil P. Khatri. "A novel cryptographic key exchange scheme using resistors." In Computer Design (ICCD), 2011 IEEE 29th International Conference on, pp IEEE, 2011., [6.4] Laszlo B. Kish, Chiman Kwan, Physical Uncloneable Function Hardware Keys Utilizing Kirchhoff-Law-Johnson-Noise Secure Key Exchange and Noise-Based Logic, Fluctuation and Noise Letters, 12, (2013) Összefoglalva válaszomat, újból nagyon köszönöm a disszertáció és kapcsolódó tudományos munkám gondos átnézését, a kérdéseket és a biztatást is több kutatási téma további vizsgálatára. Remélem sikerült minden felvetett kérdésre és problémára kielégítő választ adnom. Köszönöm, hogy professzor úr javasolja a nyilvános vitát és a MTA doktori cím odaítélését. Szeged, január 13. Gingl Zoltán
A PÁLYÁZAT LEFOLYÁSA, SZEMÉLYI, TARTALMI VÁLTOZÁSAI
Z Á R Ó J E L E N T É S OTKA nyilvántartási szám: K69018 Témavezető: Gingl Zoltán A téma címe: Fluktuációk és zajok alap- és interdiszciplináris kutatása fizikai, neurocardiológiai és nanotechnologiai
Az 1/f-zaj időbeli szerkezete és a zajanalízis alkalmazásai
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK Fizika Doktori Iskola Az 1/f-zaj időbeli szerkezete és a zajanalízis alkalmazásai Doktori értekezés tézisei Készítette:
Sztochasztikus rezonanciával elérhető jeljavítás és neurokardiológiai fluktuációk vizsgálata
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK Sztochasztikus rezonanciával elérhető jeljavítás és neurokardiológiai fluktuációk vizsgálata Doktori értekezés tézisei Készítette: Makra Péter Témavezető:
A DAS1414 általános célú intelligens adatgyűjtő és vezérlő egység és alkalmazásai
A DAS1414 általános célú intelligens adatgyűjtő és vezérlő egység és alkalmazásai Gingl Zoltán, Kántor Zoltán* és Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék *Szegedi Tudományegyetem,
Mérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 9. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. április 2. MA - 9. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. április 2. 1/42 Tartalom I 1 További műszerek 2 Multifinkciós műszerek
Mérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása
VÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL
VÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL BOZÓKI ZOLTÁN, MOHÁCSI ÁRPÁD, SZAKÁLL MIKLÓS, FARKAS ZSUZSA, VERES ANIKÓ, SZABÓ GÁBOR, BOR ZSOLT Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum
Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok
Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 1 2 Az előadás diasora (előre elérhető a teljes anyag, fejlesztések mindig történnek) Könyv: Török Miklós jegyzet Tiezte, Schenk, könyv interneten elérhető anyagok Laborjegyzet,
Informatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei
Informatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei Dr. Gingl Zoltán SZTE, Kísérleti Fizikai Tanszék Szeged, 2000 Február e-mail : gingl@physx.u-szeged.hu 1 Az ember kapcsolata
Mérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 4. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. február 27. MA - 4. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/41 Tartalom I 1 Jelek 2 Mintavételezés 3 A/D konverterek
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW 7.1
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 KONF-5_2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn
Publikációs lista. Gódor Győző. 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2. Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk...
Publikációs lista Gódor Győző 2008. július 14. Cikk szerkesztett könyvben... 2 Külföldön megjelent idegen nyelvű folyóiratcikk... 2 Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvű előadások...
Mérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 7. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2013. április 11. MA - 7. óra Verzió: 2.2 Utolsó frissítés: 2013. április 10. 1/37 Tartalom I 1 Szenzorok 2 Hőmérséklet mérése 3 Fény
OTKA nyilvántartási szám: T037664
OTKA nyilvántartási szám: T037664 ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Gingl Zoltán A téma címe: Interdiszciplináris fluktuáció- és zajproblémák technológiai alkalmazásokkal A kutatás időtartama: 2002-2005 Kutatócsoportunk
Elektronika Előadás. Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók
Elektronika 2 9. Előadás Digitális-analóg és analóg-digitális átalakítók Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 3. MÉRÉSFELDOLGOZÁS Dr. Soumelidis Alexandros 2018.10.04. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG Mérés-feldolgozás
Orvosi Fizika és Statisztika
Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Természettudományi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi fizika
Betekintés a gépek állapot felügyeletére kifejlesztett DAQ rendszerbe
BEMUTATÓ Bevezetés a virtuális műszerezés világába A DAQ rendszer alkotóelemei Hardveres lehetőségek NI jelfolyam technológia Szoftveres lehetőségek Betekintés a gépek állapot felügyeletére kifejlesztett
Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz
Szárazföldi autonóm mobil robotok vezérlőrendszerének kialakítási lehetőségei. Kucsera Péter ZMNE Doktorandusz A mobil robot vezérlőrendszerének feladatai Elvégzendő feladat Kommunikáció Vezérlő rendszer
Intelligens Induktív Érzékelők
Intelligens Induktív Érzékelők Írta: Pólik Zoltán Konzulensek: Dr. Kuczmann Miklós Tanszékvezető egyetemi tanár Automatizálási Tanszék, Széchenyi István Egyetem Dr. Kántor Zoltán Fejlesztési csoportvezető
VALÓS HULLÁMFRONT ELŐÁLLÍTÁSA A SZÁMÍTÓGÉPES ÉS A DIGITÁLIS HOLOGRÁFIÁBAN PhD tézisfüzet
VALÓS HULLÁMFRONT ELŐÁLLÍTÁSA A SZÁMÍTÓGÉPES ÉS A DIGITÁLIS HOLOGRÁFIÁBAN PhD tézisfüzet PAPP ZSOLT Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizika Tanszék 2003 1 Bevezetés A lézerek megjelenését
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ Dr. Soumelidis Alexandros 2018.09.06. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG A tárgy célja
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. LabVIEW előadás
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) LabVIEW 7.1 2. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár LabVIEW-7.1 EA-2/1 Ellenállás mérés és adatbeolvasás Rn ismert
Mérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 5. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. május 18. MA lev - 5. óra Verzió: 2.0 Utolsó frissítés: 2012. május 17. 1/45 Tartalom I 1 Tájékoztató 2 További műszerek
LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR
LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW-ról National Instruments (NI) által fejlesztett Grafikus programfejlesztő környezet, méréstechnikai, vezérlési, jelfeldolgozási feladatok
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA
ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg
(A képzés közös része, specializáció választás a 4. félévben, specializációra lépés feltétele: az egyik szigorlat eredményes teljesítése)
Mechatronikai mérnöki (BSc) alapszak nappali tagozat (BMR) / BSc in Mechatronics Engineering (Full Time) (A képzés közös része, specializáció választás a 4. félévben, specializációra lépés feltétele: az
USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és adatgyűjtő rendszerek
USB adatgyűjtő eszközök és programozásuk Mérő- és s adatgyűjt jtő rendszerek Az USB kialakulása Az USB felépítése Az USB tulajdonságai USB eszközök Áttekintés USB eszközök programozása 2 Az USB kialakulása
Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel
Oszcillátor tervezés kétkapu leírófüggvényekkel (Oscillator design using two-port describing functions) Infokom 2016 Mészáros Gergely, Ladvánszky János, Berceli Tibor October 13, 2016 Szélessávú Hírközlés
Kft. Audiotechnika Kft.
Karotázs Kft. Audiotechnika Kft. Projektzáró előadás Műszerfejlesztés kutak fúrások tesztelésére Projekt azonosító száma: GOP-1.3.1-08/1-2008-0006 Projekt lezárása: 2011. december 16. Brenner Csaba, Henézi
TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP Június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP 2014. Június 27. A munkacsoport tagjai: az éves hőveszteségek-hőterhelések elemzése
1/F-ZAJ ÉS SZTOCHASZTIKUS REZONANCIA VIZSGÁLATA ANALÓG ÉS NUMERIKUS MÓDSZEREKKEL. Dr. Gingl Zoltán. JATE, Kísérleti Fizikai Tanszék
1/F-ZAJ ÉS SZTOCHASZTIKUS REZONANCIA VIZSGÁLATA ANALÓG ÉS NUMERIKUS MÓDSZEREKKEL Dr. Gingl Zoltán JATE, Kísérleti Fizikai Tanszék TUDOMÁNYOS ELŐZMÉNYEK, CÉLKITŰZÉSEK A modern fizika egyik igen fontos területe
MEMS eszközök redukált rendű modellezése a Smart Systems Integration mesterképzésben Dr. Ender Ferenc
MEMS eszközök redukált rendű modellezése a Smart Systems Integration mesterképzésben Dr. Ender Ferenc BME Elektronikus Eszközök Tanszéke Smart Systems Integration EMMC+ Az EU által támogatott 2 éves mesterképzési
GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MŰSZAKI MECHANIKAI TANSZÉK PhD Tézisfüzet GÉPI ÉS EMBERI POZICIONÁLÁSI, ÉRINTÉSI MŰVELETEK DINAMIKÁJA Szerző MAGYAR Bálint Témavezető Dr. STÉPÁN Gábor Budapest,
Műholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai
Műholdas és modell által szimulált globális ózon idősorok korrelációs tulajdonságai Homonnai Viktória II. éves PhD hallgató Témavezető: Dr. Jánosi Imre ELTE TTK, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Bevezetés
Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához
I. előadás, 2014. április 30. Új módszerek és eszközök infokommunikációs hálózatok forgalmának vizsgálatához Dr. Orosz Péter ATMA kutatócsoport A kutatócsoport ATMA (Advanced Traffic Monitoring and Analysis)
Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
Véletlen fluktuációk analízise és hasznosítása szimulációk és hardverfejlesztések segítségével
Véletlen fluktuációk analízise és hasznosítása szimulációk és hardverfejlesztések segítségével MTA doktori értekezés tézisei Gingl Zoltán Szeged, 2012. A kutatás célkitűzései és módszerei Ha zajokról beszélünk,
Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola
Doktori (PhD) értekezés tézisei Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata Tóth László Richárd Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola Témavezetők: Dr. Szeifert Ferenc Dr.
Elektronika Előadás. Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők
Elektronika 2 8. Előadás Analóg és kapcsolt kapacitású szűrők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - Ron Mancini (szerk): Op Amps for Everyone, Texas Instruments, 2002 16.
Süle Zoltán publikációs listája
Süle Zoltán publikációs listája Statisztikai összegzés Referált nemzetközi folyóiratcikkeim száma: 3 (+1) Nemzetközi konferenciakiadványban megjelent publikációim száma: 14 Hazai konferenciakiadványban
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
Iványi László ARM programozás. Szabó Béla 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata
ARM programozás 6. Óra ADC és DAC elmélete és használata Iványi László ivanyi.laszlo@stud.uni-obuda.hu Szabó Béla szabo.bela@stud.uni-obuda.hu Mi az ADC? ADC -> Analog Digital Converter Analóg jelek mintavételezéssel
PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI
Budapesti Muszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémia Tanszék MTA-BME Lágy Anyagok Laboratóriuma PhD DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Mágneses tér hatása kompozit gélek és elasztomerek rugalmasságára Készítette:
A PET-adatgy informatikai háttereh. Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI
A PET-adatgy adatgyűjtés informatikai háttereh Nagy Ferenc Elektronikai osztály, ATOMKI Eleveníts tsük k fel, hogy mi is az a PET! Pozitron Emissziós s Tomográfia Pozitron-boml bomló maggal nyomjelzünk
A/D és D/A átalakítók gyakorlat
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A/D és D/A átalakítók gyakorlat Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2013. február 27. ebook ready Tartalom 1 A/D átalakítás alapjai (feladatok)
Oktató laboratóriumban használható virtuális neutron detektor prototípusának elkészítése. OAH-ABA-18/16 Készítette: Huszti József, Szirmai Károly
Oktató laboratóriumban használható virtuális neutron detektor prototípusának elkészítése OAH-ABA-18/16 Készítette: Huszti József, Szirmai Károly Előzmények Eszközök Fejlesztési feladatok Vázlat A mock
SIM-02 Univerzális kardiológiai szimulátor
SIM-02 Univerzális kardiológiai szimulátor Farkas László és Tóth Péter, Labtech Kft. Az EKG szerepe napjainkban A hazai és nemzetközi kutatások az elmúlt időben arra hívták fel a figyelmet, hogy a szív-
TEE - Adásvételi szerződés keretében informatikai kutatási eszközök és szoftverek beszerzése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára
TEE - Adásvételi szerződés keretében informatikai kutatási eszközök és szoftverek beszerzése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/146 Beszerzés tárgya: Árubeszerzés
8.3. AZ ASIC TESZTELÉSE
8.3. AZ ASIC ELÉSE Az eddigiekben a terv helyességének vizsgálatára szimulációkat javasoltunk. A VLSI eszközök (közöttük az ASIC) tesztelése egy sokrétűbb feladat. Az ASIC modellezése és a terv vizsgálata
Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
Objektív beszédminősítés
Objektív beszédminősítés Fegyó Tibor fegyo@tmit.bme.hu Beszédinformációs rendszerek -- Objektív beszédminõsítés 1 Beszédinformációs rendszerek -- Objektív beszédminõsítés 2 Bevezető kérdések Mi a [beszéd]
D/A konverter statikus hibáinak mérése
D/A konverter statikus hibáinak mérése Segédlet a Járműfedélzeti rendszerek II. tantárgy laboratóriumi méréshez Dr. Bécsi Tamás, Dr. Aradi Szilárd, Fehér Árpád 2016. szeptember A méréshez szükséges eszközök
Gingl Zoltán, Szeged, :47 Elektronika - Műveleti erősítők
Gingl Zoltán, Szeged, 06. 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők 06.. 3. 7:47 Elektronika - Műveleti erősítők Passzív elemek nem lehet erősíteni, csi jeleket kezelni erősen korlátozott műveletek
Zajok és fluktuációk fizikai rendszerekben
Zajok és fluktuációk fizikai rendszerekben Sztochasztikus rezonancia Makra Péter SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék 2009-2010. őszi félév Változat: 0.1 Legutóbbi frissítés: 2009. november 4. Makra Péter (SZTE
Az Informatika Elméleti Alapjai
Az Informatika Elméleti Alapjai dr. Kutor László Jelek típusai Átalakítás az analóg és digitális rendszerek között http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/iea.html Felhasználónév: iea Jelszó: IEA07 IEA 3/1
Fizikai mérések Arduino-val
Fizikai mérések Arduino-val Csajkos Bence, Veres József Csatári László Sándor mentor Megvalósult az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a 2015/2016. tanévre
Analóg-digitális átalakítás. Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék
Analóg-digitális átalakítás Rencz Márta/ Ress S. Elektronikus Eszközök Tanszék Mai témák Mintavételezés A/D átalakítók típusok D/A átalakítás 12/10/2007 2/17 A/D ill. D/A átalakítók A világ analóg, a jelfeldolgozás
Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben
Mérnök informatikus mesterszak mintatanterve (GE-MI) nappali tagozat/ MSc in, full time Érvényes: 2011/2012. tanév 1. félévétől, felmenő rendszerben Tantárgy Tárgykód I. félév ősz II. félév tavasz Algoritmusok
Heterogén anyagok károsodása és törése
Debreceni Egyetem Fizikai Tudományok Doktori Iskola Heterogén anyagok károsodása és törése Halász Zoltán Doktori értekezés védése Témavezető: Dr. Kun Ferenc A prezentáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024
Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban
Tevékenység szemléletű tervezés magyarországi felsőoktatási intézmények pályázataiban SÜVEGES Gábor Béla Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc stsuveges@uni-miskolc.hu Az utóbbi években egyre
Valódi mérések virtuális műszerekkel
Valódi mérések virtuális műszerekkel Kopasz Katalin, Dr. Makra Péter, Dr. Gingl Zoltán SZTE TTIK Kísérleti Fizikai Tanszék A legfontosabb célok Kísérletezéses oktatás támogatása Egyetlen eszköz, mégis
A társadalom hálózati jelenségeinek adatvezérelt vizsgálata I: Társadalmi terjedés. Magyar Tudomány Ünnepe 2017 Számítógépes Társadalomtudomány
A társadalom hálózati jelenségeinek adatvezérelt vizsgálata I: Társadalmi terjedés Kertész János CEU, BME Magyar Tudomány Ünnepe 2017 Számítógépes Társadalomtudomány Zhongyuan Ruan (CEU) Márton Karsai
1. Metrológiai alapfogalmak. 2. Egységrendszerek. 2.0 verzió
Mérés és adatgyűjtés - Kérdések 2.0 verzió Megjegyzés: ezek a kérdések a felkészülést szolgálják, nem ezek lesznek a vizsgán. Ha valaki a felkészülése alapján önállóan válaszolni tud ezekre a kérdésekre,
Quadkopter szimulációja LabVIEW környezetben Simulation of a Quadcopter with LabVIEW
Quadkopter szimulációja LabVIEW környezetben Simulation of a Quadcopter with LabVIEW T. KISS 1 P. T. SZEMES 2 1University of Debrecen, kiss.tamas93@gmail.com 2University of Debrecen, szemespeter@eng.unideb.hu
10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
AZ A PRIORI ISMERETEK ALKALMAZÁSA
Doktori (PhD) értekezés tézisei AZ A PRIORI ISMERETEK ALKALMAZÁSA A VEGYIPARI FOLYAMATMÉRNÖKSÉGBEN MADÁR JÁNOS Veszprémi Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok Doktori Iskolája Témavezető: dr. Abonyi János
Ejtési teszt modellezése a tervezés fázisában
Antal Dániel, doktorandusz, Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szabó Tamás, egyetemi docens, Ph.D., Miskolci Egyetem Robert Bosch Mechatronikai Tanszék Szilágyi Attila, egyetemi adjunktus,
Programozó- készülék Kezelőkozol RT óra (pl. PC) Digitális bemenetek ROM memória Digitális kimenetek RAM memória Analóg bemenet Analóg kimenet
2. ZH A csoport 1. Hogyan adható meg egy digitális műszer pontossága? (3p) Digitális műszereknél a pontosságot két adattal lehet megadni: Az osztályjel ±%-os értékével, és a ± digit értékkel (jellemző
Szenzor- és méréstechnikai fejlesztések biomechanikai vizsgálatokhoz
Szenzor- és méréstechnikai fejlesztések biomechanikai vizsgálatokhoz SOHA RUDOLF FERENC DEBRECENI EGYETEM Témavezető: István Dr. Szabó 1 Tartalomjegyzék Gyorsulásmérő szenzor alapú mérőrendszer Járásvizsgálat
ÖNÁLLÓ LABOR Mérésadatgyűjtő rendszer tervezése és implementációja
ÖNÁLLÓ LABOR Mérésadatgyűjtő rendszer tervezése és implementációja Nagy Mihály Péter 1 Feladat ismertetése Általános célú (univerzális) digitális mérőműszer elkészítése Egy- vagy többcsatornás feszültségmérés
ICT ÉS BP RENDSZEREK HATÉKONY TELJESÍTMÉNY SZIMULÁCIÓJA DR. MUKA LÁSZLÓ
ICT ÉS BP RENDSZEREK HATÉKONY TELJESÍTMÉNY SZIMULÁCIÓJA DR. MUKA LÁSZLÓ 1 TARTALOM 1.1 A MODELLEZÉS ÉS SZIMULÁCIÓ META-SZINTŰ HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA A. Az SMM definiálása, a Jackson Keys módszer kiterjesztése
SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN
SZOFTVEREK A SORBANÁLLÁSI ELMÉLET OKTATÁSÁBAN Almási Béla, almasi@math.klte.hu Sztrik János, jsztrik@math.klte.hu KLTE Matematikai és Informatikai Intézet Abstract This paper gives a short review on software
Impulzus alapú Barkhausen-zaj vizsgálat szerkezeti acélokon
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Impulzus alapú Barkhausen-zaj vizsgálat szerkezeti acélokon Bükki-Deme András Témavezető: Dr. Szabó István DEBRECENI EGYETEM Fizika Doktori Iskola Debrecen, 2011
VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529
Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos
Mérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 5. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 5. óra Verzió: 1.1 Utolsó frissítés: 2011. április 12. 1/20 Tartalom I 1 Demók 2 Digitális multiméterek
LECROY OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL I. ON THE APPLICATIONS OF THE OSCILLOSCOPE OF LECROY I. Bevezetés. Az oszcilloszkóp főbb jellemzői
DR. ZSIGMOND GYULA FODOR LÁSZLÓ LECROY OSZCILLOSZKÓP ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL I. ONT THE APPLICATIONS OF THE OSCILLOSCOPE OF LECROY I. A cikk ismerteti egy LeCroy oszcilloszkóp néhány lehetséges alkalmazását
Kutatási beszámoló. 2015. február. Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése
Kutatási beszámoló 2015. február Gyüre Balázs BME Fizika tanszék Dr. Simon Ferenc csoportja Tangens delta mérésére alkalmas mérési összeállítás elkészítése A TKI-Ferrit Fejlsztő és Gyártó Kft.-nek munkája
Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla
Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,
Tápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom Alkalmazandó műszerek
Tápegység tervezése Bevezetés Az elektromos berendezések működéséhez szükséges energiát biztosító források paraméterei gyakran különböznek a berendezés részegységeinek követelményeitől. A megfelelő paraméterű
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
Térbeli folyamatok elemzése WiFi alapú virtuális szenzor hálózattal
Térbeli folyamatok elemzése WiFi alapú virtuális szenzor hálózattal Gál Zoltán 1 Balla Tamás 2 Sztrikné Karsai Andrea 3 Kiss Gábor 4 1 IT igazgató, Debreceni Egyetem TEK, ZGal@unideb.hu 2 PhD hallgató,
A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
Kísérlettervezés alapfogalmak
Kísérlettervezés alapfogalmak Rendszermodellezés Budapest University of Technology and Economics Fault Tolerant Systems Research Group Budapest University of Technology and Economics Department of Measurement
A KUTATÁS EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS 2004-2006.
ÖNELLENŐRZÉS ÉS FUTÁSIDEJŰ VERIFIKÁCIÓ SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOKBAN OTKA T-046527 A KUTATÁS EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS 2004-2006. Témavezető: dr. Majzik István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
2. Elméleti összefoglaló
2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges
Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök. Pógár István Debrecen, 2016
Programozás és digitális technika II. Logikai áramkörök Pógár István pogari@eng.unideb.hu Debrecen, 2016 Gyakorlatok célja 1. Digitális tervezés alapfogalmainak megismerése 2. A legelterjedtebb FPGA-k
Multi-20 modul. Felhasználói dokumentáció 1.1. Készítette: Parrag László. Jóváhagyta: Rubin Informatikai Zrt.
Multi-20 modul Felhasználói dokumentáció. Készítette: Parrag László Jóváhagyta: Rubin Informatikai Zrt. 49 Budapest, Egressy út 7-2. telefon: +36 469 4020; fax: +36 469 4029 e-mail: info@rubin.hu; web:
OTKA nyilvántartási szám: T047198 ZÁRÓJELENTÉS
MESTERSÉGES INTELLIGENCIA MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A FOLYAMATMODELLEZÉSBEN című OTKA pályázatról 2004. jan. 01 2007. dec. 31. (Vezető kutató: Piglerné dr. Lakner Rozália) A mesterséges intelligencia eszközök
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása. Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 9. előadás
Villamos jelek mintavételezése, feldolgozása (ellenállás mérés LabVIEW támogatással) Számítógépes mérőrendszerek Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás 9. előadás Dr. Iványi Miklósné, egyetemi tanár Schiffer
Elektronika 2. TFBE1302
Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
(BMEVIMIM322) Az NI 9263 DA és NI 9239 AD kártyákra alapuló mérések NI crio-9074 platformon. (BME-MIT-Beágyazott Rendszerek Csoport)
Információfeldolgozás laboratórium (BMEVIMIM322) Tárgyfelelős: dr. Sujbert László Az NI 9263 DA és NI 9239 AD kártyákra alapuló mérések NI crio-9074 platformon Krébesz Tamás és dr. Sujbert László (BME-MIT-Beágyazott
SPECIÁLIS EXCIMER LÉZEREK
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK SPECIÁLIS EXCIMER LÉZEREK /PhD-tézisek/ Szerző: Bohus János Témavezető: Dr. Szatmári Sándor a fizika tudomány doktora (az MTA doktora) Szeged 2007. I.
VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA
MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR VÉKONYLEMEZEK ELLENÁLLÁS-PONTKÖTÉSEINEK MINŐSÉGCENTRIKUS OPTIMALIZÁLÁSA PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: SZABÓ PÉTER OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK, EWE GÉPÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
Molekuláris dinamika I. 10. előadás
Molekuláris dinamika I. 10. előadás Miről is szól a MD? nagy részecskeszámú rendszerek ismerjük a törvényeket mikroszkópikus szinten minden részecske mozgását szimuláljuk? Hogyan tudjuk megérteni a folyadékok,
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával
Dr. Mester Gyula Honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával Összefoglaló: A közlemény tematikája honlap szerkesztés Google Tudós alkalmazásával. A bevezetés után a tudományos teljesítmény mérésének
Publikációs lista. Kummulatív Impakt faktor:
Kummulatív Impakt faktor: 29.129 Publikációs lista Referált folyóírat: Weighted multiplex network of air transportation, European Physical Journal B 89, (6) 139 (2016). DOI: 10.1140/epjb/e2016-60887-x,
IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok
IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok 2016.05.19. Szilágyi Róbert Tóth Mihály Debreceni Egyetem Az IoT Eszközök és más fizikai objektumok elektronikával, vezérléssel,
Mérés és adatgyűjtés
Mérés és adatgyűjtés 5. óra Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2012. március 10. MA - 5. óra Verzió: 2.1 Utolsó frissítés: 2012. március 12. 1/47 Tartalom I 1 Elektromos mennyiségek mérése 2 A/D konverterek