A civil szervezetek támogatása

Átírás

1 A civil szervezetek támogatása Az Országgyőlés 2011-ben elfogadta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvényt (Ectv.), amelynek rendelkezései január 1-jétıl léptek hatályba. Korábbi két írásunkban a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó szervezeti kérdésekkel, a közhasznú jogállás megszerzésével, a közhasznú szervezetek mőködésével, gazdálkodásával, adózásával, illetve a közhasznú szervezetet támogatók kedvezményeivel foglalkoztunk. Jelen írásunk elsıdleges célja a civil szervezetek támogatására vonatkozó szabályozás bemutatása, de fel szeretnénk hívni a figyelmet két eddig meghirdetett pályázatra is. A civil információs centrumok A civil szervezetek mőködésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erısítése, továbbá az államháztartás alrendszereibıl nyújtott támogatások szabályszerő felhasználásának elısegítése érdekében a miniszter civil információs centrumokat mőködtet. A civil információs centrumok az alábbi feladatokat látják el: igény esetén közremőködnek a civil szervezetek e törvény szerinti adminisztratív (elektronikus úton teljesítendı) kötelezettségeik teljesítésében, elısegítik a civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttmőködését, részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttmőködési lehetıségeinek fejlesztésében, folyamatos mőködéső szakmai tanácsadási rendszert mőködtetnek jogi, közhasznúsági területen; pénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben; pályázati módszerekre, technikákra vonatkozóan; számítógép-kezelés területén, folyamatos információszolgáltatást biztosítanak az e törvény szerinti intézkedések végrehajtásának megvalósulásáról, az e célra létrehozott számítógépes rendszeren keresztül adatot szolgáltatnak a Civil Információs Portál számára az elıbbi feladatokkal kapcsolatos adatok és információk terjesztése érdekében. A civil információs centrumok kötelesek együttmőködni egymással és a szakmai hálózatokkal az célok teljes körő megvalósítása érdekében. A civil információs centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek. A civil szervezetek állami támogatásának különös szabályai Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint az államháztartás alrendszereitıl támogatási szerzıdés vagy támogatói okirat alapján létesített jogviszony költségvetési támogatási jogviszony, amelyet az államháztartás mőködésére vonatkozó jogszabályok 1

2 szabályoznak azzal, hogy a Ptk. alapján a támogató késedelmes teljesítése a mindenkor érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelı késedelmi kamattal terhelt. Központi költségvetési forrás terhére törvény eltérı rendelkezése hiányában civil szervezetnek mőködési támogatás csak akkor nyújtható, ha a Nemzeti Együttmőködési Alap biztosítja a költségvetési támogatás forrását. Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint az államháztartás központi alrendszerébıl nyújtott támogatási programok és támogatások szakmai összehangolása, az azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszőrése érdekében a miniszter szakmai monitoring rendszert mőködtet. A szakmai monitoringrendszer tartalmazza a pályázati kiírások, támogatási döntések és támogatások alapvetı adatait. A fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter a szakmai monitoring rendszerben történı rögzítés és a támogatási programok szakmai összehangolása, azonos feladatok párhuzamos finanszírozásának kiszőrése érdekében a költségvetési elıirányzat kezelıje elızetes jóváhagyás céljából köteles megküldeni a meghatározott adatokat a miniszter számára. A miniszter a megküldött iratokat megvizsgálja és 15 napon belül elektronikus úton jelez vissza azok tudomásulvételérıl, vagy indokolási kötelezettség mellett a jóváhagyás megtagadásáról. Az elıbbi kötelezettségét a fejezetet irányító szerv, az alappal való rendelkezésre jogosult miniszter, illetve a költségvetési elıirányzat kezelıje a kincstár útján teljesíti. A kincstár az általa mőködtetett monitoring rendszerben történı rögzítéssel egy idıben az erre a célra rendszeresített számítógépes rendszeren keresztül küldi meg az adatokat a miniszter számára a Civil Információs Portálon történı közzététel céljából. Az a civil szervezet, amelynek letétbe helyezett beszámolója adatai alapján, a központi költségvetésbıl származó bevétele eléri vagy meghaladja az éves bevétel felét, jelentıs költségvetési támogatásban részesülı szervezetnek minısül. E szervezet vezetı tisztségviselıje - a feltétel teljesülését alátámasztó beszámoló vonatkozásában - köteles vagyonnyilatkozatot tenni a beszámoló letétbe helyezését követı 90 napon belül. A vagyonnyilatkozatnak a Civil Információs Portálon való közzétételérıl a miniszter gondoskodik. A bevételbe nem kell beleérteni az államháztartás alrendszereibıl folyósított pénzeszközt, ha annak rendeltetése az állam vagy valamely közigazgatási szerv felelısségébe tartozó, jogszabályban meghatározott és részletesen szabályozott feladat, vagy a feladat egy részének ellátását célozza, vagy annak nyújtása normatív alapon, vagy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény szerint történt, vagy az az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból részben vagy egészben támogatott tevékenység fedezetét jelenti. Az Alap rendeltetése Nemzeti Együttmőködési Alap 2

3 A Nemzeti Együttmőködési Alap az Áht. szerinti - a civil önszervezıdések mőködését, a nemzeti összetartozást, valamint a közjó kiteljesedését, illetve a civil szervezetek szakmai tevékenységét támogató - központi költségvetési elıirányzat. Az Alap feletti rendelkezési jogot - ágazati stratégiai döntéseivel összhangban - a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelıs miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért. Az Alap kiadásai Az Alap terhére az alábbi célokra teljesíthetık kifizetések: civil szervezetek által győjtött és elektronikusan bevallott adományok után járó 5%-os normatív kiegészítés, amelyet a civil szervezet mőködési költségeinek fedezésére fordít legfeljebb az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás 10%-áig; civil szervezet mőködésének támogatása; civil szervezeteket érintı évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása; nemzetközi civil kapcsolatokban a magyarországi civil szervezetek jelenlétének biztosítása, hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történı részvétel támogatása, nemzetközi tagdíjakhoz támogatás biztosítása, európai integrációt elısegítı programok támogatása; civil szférával kapcsolatos tudományos kutatások, monitoring tevékenység és nyilvántartási feladatok támogatása; civil szférával kapcsolatos szolgáltató, tanácsadó, oktatási, fejlesztı, segítı, illetve esélyegyenlıséget és akadálymentességet elısegítı tevékenység és intézmények támogatása; civil szférát bemutató kiadványok, elektronikus és írott szakmai sajtó támogatása; civil szervezetek pályázati önrészeinek támogatása; adományosztó szervezeteknek szóló juttatás a Nemzeti Együttmőködési Alap Tanácsa, illetve a kollégiumok egységes elvek mentén meghatározott, forrásautomatizmus biztosításáról szóló döntései alapján; civil érdek-képviseleti tevékenység támogatása; az Alap mőködtetésével kapcsolatos költségek fedezete. Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási forrás felosztása a következık szerint meghatározott arányban történhet: 60%: a civil szervezetek mőködését célzó normatív kiegészítésre, illetve támogatásra 30%: egységes elvek alapján meghatározott támogatási döntések útján a mőködési támogatásokon kívüli támogatásokra, 10%: a miniszter által jóváhagyott egyedi támogatási kérelmek alapján a normatív kiegészítésen kívüli támogatásokra. Az Alap rendelkezésére álló tárgyévi támogatási források legalább 10 százalékára vonatkozóan visszatérítendı támogatásra, 70 százalékára vonatkozóan pedig vissza nem térítendı támogatásra irányuló nyilvános pályázatot kell kiírni. A civil szervezeteket érintı évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvényekre magyarországi és határon túli civil szervezet számára együttesen is lehet támogatást nyújtani. Az Alap terhére csak visszatérítendı mőködési támogatás nyújtható azon közhasznú jogállású civil szervezetnek, amely a pályázat megjelenését megelızı utolsó lezárt üzleti évben 3

4 beszámolóval igazolható éves bevétele eléri vagy meghaladja a miniszter rendeletében meghatározott értéket. A visszatérítési kötelezettség alá esı költségvetési támogatás az Art. szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minısül. Adók módjára hajtandó be a törvény rendelkezései szerint nyújtott támogatás azon része is, amit a kedvezményezett a vonatkozó támogatási szerzıdéstıl eltérıen használt fel. Az Alap bevételei Az Alap bevételi forrásai: a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek befizetései; a létesítı okirat eltérı rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszőnt civil szervezet vagyona; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló évi CXXVI. törvény szerint felajánlott összeg; a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvényben az Alap támogatásaként meghatározott összeg; átvett központi költségvetési elıirányzatok; költségvetési támogatás; egyéb bevételek. A jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek befizetései a Ptk. szerinti közérdekő kötelezettségvállalásnak minısülnek. Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az év végi maradvány a tárgyévi bevételi terv teljesülése elıtt igénybe vehetı - az elızı évek kötelezettségvállalásainak fedezeteként - a kiadási és bevételi elıirányzat egyidejő módosításával. Az Alapra vonatkozóan zárolási vagy maradványtartási kötelezettség nem írható elı. A kedvezményezettek Az Alap terhére nyújtott támogatás kedvezményezettje a törvény szerinti egyesület (ide nem értve a szakszervezetet és pártot), illetve alapítvány, az Alap terhére kiírt pályázat kedvezményezettje pedig szövetség vagy alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szövetséget) lehet. Nem jogosult az Alapból mőködési támogatásra az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül mőködési célú támogatásban. A határon túli civil szervezet csak Magyarországon nyilvántartásba vett civil szervezettel együttesen lehet támogatás kedvezményezettje. Az Alap szervezete A tanács Az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket a 9 fıbıl álló Tanács hozza meg. A Tanács 3 tagját a törvény szerinti civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg, 4

5 3 tagját az Országgyőlés az illetékes szakbizottsága útján jelöli ki, 3 tagját a jogszabályok elıkészítésében való társadalmi részvételrıl szóló törvény rendelkezései szerint civil szervezetekkel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás alapján, a szervezetek személyi javaslatára a miniszter saját hatáskörében kéri fel. A Tanács elnökét a Tanács tagjai közül a miniszter nevezi ki. A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát. A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg mőködését. A Tanács elsı ülését a miniszter hívja össze. A szabályszerően összehívott ülésen a Tanács akkor döntésképes, ha a tagok több mint fele a szavazásban részt vesz. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács a döntéseit a jelen lévı tagok többségének egyetértésével hozza meg. A Tanács mőködésének részletes szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrend határozza meg. A Tanács az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának az egyetértésével fogadja el. A kollégiumok A miniszter az Alap forrásainak felhasználása, a pályázati kiírások elkészítése, a beérkezı pályázatok elbírálása, valamint a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenırzése érdekében rendelet útján 9 tagú kollégiumokat hoz létre. A kollégium 3 tagja a civil jelöltállítási rendszeren keresztül kerül megválasztásra, 3 tagot a kormányzati ágazati szakpolitikai feladatot ellátó miniszter - a jogszabályok elıkészítésében való társadalmi részvételrıl szóló törvény rendelkezései szerint - az általa vezetett minisztériummal stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követıen delegál, 3 tagot pedig a közigazgatási és igazságügyi miniszter a jogszabályok elıkészítésében való társadalmi részvételrıl szóló törvény rendelkezései szerint, a minisztériumával stratégiai partnerségi megállapodást kötött civil szervezetekkel történt egyeztetést követıen saját hatáskörében jelöli ki. A kollégium elnökét a kollégium tagjai közül a miniszter nevezi ki. A kollégium akkor döntésképes, ha a tagjainak több mint fele a szavazásban részt vesz. A kollégium minden tagjának egy szavazata van. A kollégium a döntéseit a tagok legalább felének egyetértésével hozza meg. A kollégium mőködésének szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó döntéseinek keretein belül - ügyrendjében maga határozza meg. A kollégium az ügyrendjét, illetve annak módosítását a tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el és a miniszter hagyja jóvá. A kollégiumnak a Tanács által meghatározott támogatási célok alapján, a Tanács elnökének egyetértésével tárgyév február 15-éig döntenie kell a pályázatok kiírásáról. A Tanács elnökének egyetértése vagy a döntés hiányában a pályázat kiírásáról a Tanács a kollégium javaslatának megérkezésétıl, vagy a döntés hiányában a határidı eredmény elteltétıl számított tizenöt napon belül köteles dönteni. 5

6 A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Tanács elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt - a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejőleg, indokolással - végleges elbírálás végett a Tanács elé terjeszti, amelyrıl a Tanács tizenöt napon belül köteles ülésén dönteni. A kollégium döntéseit egyszerő többséggel hozza. A Tanács döntései a kollégiumok számára kötelezıek. A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Tanács elnöke és tagja. A Tanács elnökének és tagjainak, a kollégium elnökének és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak érdekeltségi körébe tartozóként összeférhetetlennek jelzett szervezet pályázata érvénytelen. A Tanács elnöke és tagja, a kollégium vezetıje és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tıle elfogulatlan állásfoglalás nem várható. Az összeférhetetlenségrıl legkésıbb a pályázat elbírálására összehívott ülést megelızı öt nappal az érintettnek írásban az Alapkezelı részére nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében felmerült vita esetén a kollégium, illetve a Tanács öt napon belül sorra kerülı ülésén zárt napirendi pont keretében dönt. A civil jelöltállítási rendszer A civil jelöltállítási rendszerbe azon legalább területi, illetve országos hatókörő civil szervezetek küldhetnek elektorokat, amelyek a miniszter ez irányú felhívására a jelöltállítási rendszerben való részvételi szándékukat a felhívásban meghatározott módon jelzik. A jelentkezési határidı nem lehet rövidebb harminc napnál. A civil szervezet egy elektort delegálhat, egy választási eljárásban minden személy csak egy civil szervezet képviseletében járhat el elektorként. Azt, hogy a civil szervezet melyik elektori győlésen kíván elektort állítani, a jelentkezésben fel kell tüntetni. A civil szervezetek elektori győlését a miniszter hívja össze. Az elektori győlés helyét, idıpontját és a mandátumvizsgálat módját, az ügyrendet is tartalmazó hirdetmény útján kell közzétenni a Civil Információs Portálon. A Tanácsnak és a kollégiumnak a civil jelöltállítási rendszer keretében megválasztandó tagját az elektorok egyéni listás szavazással választják meg, a törvényben meghatározott szabályok szerint. A szavazólapon minden olyan jelölt neve feltüntetésre kerül, aki a jelen lévı elektorok tíz százalékának támogatását az erre irányuló nyílt szavazás során elnyeri. Az egy testületbe jelölt, de meg nem választott személyek a kapott szavazatok sorrendje szerint póttagi listára kerülnek. Testületi taggá választott személy egy másik testület póttagi listáján nem szerepelhet. Ha a jelöltet több testületbe is jelölik, de egyikbe sem választják tagnak, a jelölt a választást követıen nyilatkozik, hogy mely póttagi listán kíván szerepelni. A szavazólapon minden elektor legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagot az adott eljárás során meg kell választani. A Tanács tagjai és a kollégiumok tagjai azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztandó tagok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlıség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlı számú szavazatot elért jelöltek közül melyik jelölt szerez megbízatást. Közös szabályok a Tanács és a kollégiumok tagjaira A Tanács és a kollégiumok tagjait - a kijelölésüket, illetve megválasztásukat követı harminc napon belül - a miniszter bízza meg. A Tanács és a kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól. 6

7 Nem lehet a Tanács tagja, és a kollégium tagja politikai párt vezetı testületének tagja, tisztségviselıje, állami vezetı, országgyőlési képviselı, az Európai Parlament tagja, megyei (fıvárosi), települési önkormányzat képviselı-testületének tagja, polgármester, alpolgármester, a Tanács tagjának vagy a kollégium tagjának közeli hozzátartozója, az, aki a jelölését megelızı öt éven belül olyan civil szervezet vezetı tisztségviselıje volt, amely megszőnt, és a megszőnését megelızı kettı éven belül keletkezett állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerıs hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, és ennek nem tett eleget, kivéve, ha vezetı tisztségviselıi megbízatására kifejezetten a szervezet anyagi helyzetének rendezése érdekében került sor, az, akinek a megbízatása visszavonással szőnt meg, az, aki a megelızı mindkét ciklusban az Alap valamely testületének tagja volt. A Tanács tagja és a kollégium tagja a megbízásakor nyilatkozik, hogy nem áll fenn vele szemben kizárási ok. Ha a kizárást megalapozó körülmény a megbízást követıen keletkezik, a tag köteles az összeférhetetlenséget az azt megalapozó körülmény keletkezésétıl számított harminc napon belül megszüntetni. A Tanács tagjával és a kollégium tagjával kapcsolatos kizárási okot a nyilatkozattételt, illetve határidı lejártát követıen a miniszterhez bárki bejelentheti. A miniszter a bejelentés megalapozottsága esetén a bejelentéstıl számított harminc napon belül dönt az érintett személy megbízásának visszavonásáról. A civil szervezet a Tanács tagjának, a kollégium tagjának, és a közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény szerinti döntés-elıkészítésben közremőködı személynek az érdekeltségi körébe tartozik, ha a tag, illetve a döntésben közremőködı személy vagy ezek közeli hozzátartozója az alapítvány alapítója, az alapítvány kezelı szervének, szervezetének tagja, tisztségviselıje, a civil szervezet ügyintézı vagy képviseleti szervének tagja, a civil szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, a tag tekintetében az elızı pontban foglalt feltételek a vizsgált idıpontot megelızı három éven belül bármikor fennálltak. A Tanács és a kollégium tagja megbízásakor nyilatkozik az érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetekrıl, valamint az érdekeltségi kör megváltozását az ezt megalapozó körülmény bekövetkezésétıl számított tizenöt napon belül bejelenti a Tanács elnökének. A Tanács elnöke a bejelentést követı tizenöt napon belül gondoskodik a tag érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevének honlapon (Civil Információs Portálon) történı közzétételérıl. A Knyt. szerinti döntés-elıkészítésben közremőködı személy érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek nevét közzé kell tenni, a közzététel szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg. A Tanács illetve a kollégium tagjának megbízatása megszőnik a megbízatás idıtartamának lejártával, a tisztségrıl történı lemondásával, halálával vagy megbízásának visszavonásával a kollégium megszőnése esetén. 7

8 A civil jelöltállítási rendszerben újra nem választott tanácsi, kollégiumi tagok megbízatása megszőnik a testület új tagjainak megbízása napján. Vissza kell vonni a Tanács tagjának és a kollégium tagjának megbízását, ha feladatát folyamatosan, kilencven napot meghaladóan nem képes ellátni, összeférhetetlenségét határidıben nem szünteti meg, egy naptári év során az ülések több mint egyharmadán nem vesz részt, vagy tisztségére méltatlanná válik. A miniszter jogosult a saját hatáskörében kijelölt és megbízott tag megbízását indokolás nélkül bármikor visszavonni. Ha a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatása - a megbízatás idıtartamának lejárta kivételével - megszőnik, helyébe a civil jelöltállítási rendszerben egyazon elektori győlésen a Tanácsba vagy a kollégiumba jelölt, a tag után legtöbb szavazatot elért, tagi tisztséget nem viselı személyt (póttag) kell megbízni. A megbízatás megszőnése esetén a miniszter gondoskodik a megüresedett hely betöltésérıl: a miniszteri delegált esetében a miniszter az új miniszteri delegáltat a megbízatás megszőnésétıl számított harminc napon belül bízza meg; a póttagot a civil jelöltállítási rendszerben megválasztott tag megbízatásának megszőnésétıl számított harminc napon belül kell megbízni, póttag hiányában a miniszter a tagság megszőnésérıl való tudomásszerzéstıl számított harminc napon belül megindítja a civil jelöltállítási eljárást. Az Alap mőködése Az Alapot a miniszter felügyelete vagy irányítása alá tartozó, miniszteri rendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv kezeli. Az Alapkezelı felel a kollégiumi döntések elıkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht.-ban meghatározott feladatokat. A nyilvánosság biztosítása A Tanács és a kollégiumok ülései nyilvánosak. A Tanács, illetve a kollégium zárt ülésrıl vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület mőködıképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. A zárt ülés, valamint a napirendi pont zárt tárgyalásának elrendeléséhez a jelen lévı tagok kétharmadának egyetértése szükséges. Az Alapkezelı biztosítja a nyertes pályázattal és az elnyert támogatással kapcsolatos, kezelésében lévı adatok nyilvánosságát. A pályázati felhívást és a hozzá kapcsolódó döntéseket az Alap honlapján (Civil Információs Portálon) és az alapkezelı honlapján közzé kell tenni. Az Alap mőködésének nyilvánossága érdekében a Miniszter a Civil Információs Portál keretein belül internetes honlapot mőködtet. A honlapon közzétételre kerül a Tanács és a kollégiumok döntése a döntés meghozatalától számított harminc napon belül, a Tanács és a kollégiumok tagjainak neve, a tanácsi és kollégiumi tagok érdekeltségi körébe tartozó civil szervezetek neve, 8

9 a pályázati felhívás, a részletes pályázati kiírás, a pályázati azonosító, a támogatás célja, a pályázó neve, címe, adószáma, képviselıjének neve, a pályázatot kiíró kollégium megnevezése, a pályázati felhívás címe, az igényelt és elnyert összeg, továbbá ha a pályázó valamely tanácsi, illetve kollégiumi tagnak az érdekeltségi körébe tartozik, a pályázati adatok között közzétételre kerül e tanácsi, illetve kollégiumi tag neve, a beszámoló, a Tanács és a kollégiumok nyilvános üléseinek helye, idıpontja, napirendje. A kollégiumok és az Alapkezelı minden év március 31-éig megküldik a Tanácsnak az elızı évi tevékenységükrıl, valamint az Alap mőködésével kapcsolatos tapasztalataikról - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint - elkészített beszámolót. A Tanács minden év április 30-áig megküldi az Országgyőlés illetékes szakbizottságának az Alap testületeinek és az Alapkezelı elızı évi tevékenységérıl, valamint az Alap, illetve a támogatási rendszer mőködésérıl szóló - a miniszter rendeletében meghatározott szempontok szerint elkészített és a tagok legalább kétharmadának egyetértésével elfogadott - beszámolóját. A Tanács, a kollégiumok és az Alapkezelı a feladatkörüket érintı kérdésben a miniszteri megkeresés kézhezvételét követı harminc napon belül tájékoztatják a minisztert. A kollégiumok megalakulása A törvényi rendelkezések alapján a következı kollégiumok létrehozására került sor: A Közösségi környezet kollégium az alábbi tevékenységi körrel foglalkozó civil szervezeteknek nyújt támogatást: a kulturális tevékenység, közmővelıdés, tudomány és kutatás, hagyományápolás, audio- és telekommunikáció, informatika, elektronikus hírközlés, szak- és felnıttképzés, ismeretterjesztés, társadalmi párbeszéd, fogyasztóvédelem, a település és közösségfejlesztés területén mőködı civil szervezetek. A Mobilitás és alkalmazkodás kollégium az alábbi tevékenységi körrel foglalkozó civil szervezeteknek nyújt támogatást: az élet és vagyonbiztonság, a közbiztonság, polgári védelem, önkéntes tőzoltás, mentés és katasztrófa elhárítás, közrend és közlekedésbiztonság védelme, szabadidı, hobbi és sport, a nık és férfiak esélyegyenlıségének védelme területén mőködı civil szervezetek. A Nemzeti összetartozás kollégium az alábbi tevékenységi körrel foglalkozó civil szervezeteknek nyújt támogatást: az európai integráció és a Kárpát medencei együttmőködés, mint a határon túli magyarsággal kapcsolatos nemzetközi tevékenység elısegítése, továbbá a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint az emberi és állampolgári jogok védelme területén mőködı civil szervezetek. A Társadalmi felelısségvállalás kollégium az alábbi tevékenységi körrel foglalkozó civil szervezeteknek nyújt támogatást: Nonprofit szervezeteknek, ernyıszervezeteknek nyújtott szolgáltatások, szakmai és érdekképviselet, adományosztás, szociális tevékenység, családsegítés, idıskorúak gondozása, rehabilitációs foglalkoztatás, hátrányos helyzető rétegek segítése, egyéb nonprofit tevékenységek területén mőködı civil szervezetek. Az Új nemzedékek jövıjéért kollégium az alábbi tevékenységi körrel foglalkozó civil szervezeteknek nyújt támogatást: a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségmegırzés, betegségmegelızés, 9

10 gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelızés, természet- és környezetvédelem területén mőködı civil szervezetek. Pályázatok 1. Mőködési költségekhez való hozzájárulás A Nemzeti Együttmőködési Alap testületei március 29. napján tartott üléseiken döntöttek a mőködési pályázat kiírásáról. A pályázati kiírás részét képezi a Pályázati Útmutató a NEA évi mőködési pályázatokról, amely letölthetı a illetve a oldalon. A pályázat célja a civil szervezetek mőködéséhez való hozzájárulás. A mőködési költség a projekteket- és szervezeteket megalapozó, kiszolgáló, fejlesztı és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítı és a szervezet cél szerinti tevékenységek feltételeinek biztosítása érdekében felmerült kiadás. A rendelkezésre álló forrást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium biztosítja a Nemzeti Együttmőködési Alap elnevezéső fejezeti kezeléső elıirányzat. A Kollégiumok az arra érdemes pályázatok között összesen forintot oszthatnak szét. A pályázat benyújtására jogosult civil szervezetek: szövetség vagy alapítvány, illetve egyesület (ide nem értve a szövetséget), amelyek az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttmőködési Rendszerben (a továbbiakban: EPER) regisztráltak a Pályázati Útmutató szerint. A pályázatból kizárt szervezetek az a civil szervezet, amely a pályázat kiírásának évében a költségvetési törvényben nevesítve részesül mőködési célú támogatásban. az a civil szervezet, amely a Civil tv. 30. szerint nem helyezte letétbe a üzleti évrıl szóló számviteli beszámolóját. A pályázat keretében nyújtható támogatás legkisebb összege ,- Ft, legnagyobb összege ,- Ft. A saját forrás arányának legkisebb mértéke a támogatási összeg 10 százaléka. A szükséges saját forrás biztosítása történhet természetben különösen a közérdekő önkéntes munka igazolásával vagy készpénzben. A pályázat benyújtását megelızıen minden, regisztrációval nem rendelkezı pályázónak a honlapon regisztrálnia kell magát az EPER-ben, amelyhez rendelkeznie kell egy érvényes elektronikus levélcímmel ( cím). Az EPER-bıl kinyomtatható Regisztrációs Nyilatkozat szervezet képviselıje által aláírt egy eredeti példányát postai úton vagy személyesen legkésıbb az adott naptári évben elsıként beadott pályázat beadási határideje napján kell benyújtani a következı címre: Wekerle Sándor Alapkezelı 1088 Budapest, Múzeum u. 17. A pályázatot kizárólag elektronikusan lehet benyújtani az alábbi oldalon: A beadási határidı kollégiumonként változó: Nemzeti összetartozás május 2. 23:59 óra Társadalmi felelısségvállalás május 3. 23:59 óra Mobilitás és alkalmazkodás május 4. 23:59 óra 10

11 Közösségi környezet május 7. 23:59 óra Új nemzedékek jövıjéért május 8. 23:59 óra 2. Pályázat civil információs centrumok kialakítására A közigazgatási és igazságügyi miniszter a civil szervezetek számára meghirdette a Civil Információs Centrum címpályázatot a idıszakra. A pályázati felhívás elérhetı a következı címen: ntrum%20cim_palyazat_ pdf#!documentbrowse. A pályázat célja, hogy a pályázó civil szervezetek a pályázati kiírásban foglalt feltételek teljesítése esetén a július 1-jétıl december 31-ig tartó idıszakra a Civil Információs Centrum címet elnyerhessék, illetve jogosultságot nyerjenek Civil Információs Centrum kialakítására az adott megyében. A címet elnyert pályázók számára kiemelt pályázat kerül meghirdetésre a kapcsolódó költségek finanszírozása érdekében. A pályázati kiírás keretében kizárólag a Civil törvény szerinti, jogi személyiséggel rendelkezı Magyarországon nyilvántartásba vett egyesületek, alapítványok vehetnek részt, amelyek az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik: a pályázat benyújtását megelızıen legalább 3 éve mőködik; székhelye a megpályázott megye egyik településén, illetve a fıvárosban található; tevékenységének hatóköre legalább a megpályázott megyére/fıvárosra kiterjed; rendelkezik az adott megyében/fıvárosban jól megközelíthetı, frekventált helyen lévı, megfelelı infrastruktúrával ellátott irodával. A pályázat magyar nyelven, kizárólag a pályázati adatlapon, elektronikus úton, a cic2012@kim.gov.hu címre megküldve, április 30-ig nyújtható be. A pályázatokról a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársaiból és stratégiai partnereibıl kiválasztott döntés-elıkészítı bizottság javaslata alapján a miniszter dönt május 12.-ig. A pályázati döntésrıl a Minisztérium a döntés meghozatalától számított 15 napon belül elektronikus úton értesítést küld a pályázat elbírálásáról, és az eredményeket közzéteszi a és a honlapokon. A pályázó a döntés ellen jogszabálysértés vagy a pályázati kiírásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétıl számított 5 munkanapon belül az indok megjelölésével írásbeli panaszt nyújthat be a döntéshozóhoz. A döntéshozó a panaszban foglaltaknak 5 munkanapon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerő állapot helyreállításáról és errıl haladéktalanul értesíti a pályázót vagy a panaszt elutasítja és a döntése ellen további panasznak helye nincs és errıl a panasztevıt haladéktalanul értesíti. Dr. Szikora János 11