érdekérvényesítés stratégiái és szervezeti modelljei

Átírás

1 A gazdasági és társadalmi érdekérvényesítés stratégiái és szervezeti modelljei a 20. században Szerkesztette: Dobák Miklós L Harmattan Kiadó Budapest, 2011 Erdekervenyesitesi_8.indd 3

2 Az Érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek Magyarországon és az Európai Unióban kutatócsoport tudományos eredményeit tartalmazó kötet megjelenését az OTKA Tudományos Iskola programja (NK-71970) és a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja tette lehetővé. Minden jog fenntartva. A mű egészének, vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszeren való tárolása a Szerzők előzetes írásbeli engedélyéhez kötött. Szerzők, 2011 L Harmattan Kiadó, 2011 L Harmattan France 7 rue de l Ecole Polytechnique Paris T.: L Harmattan Italia SRL Via Bava, Torino-Italia T./F.: ISBN A kiadásért felel Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Tel.: harmattan@harmattan.hu; Az olvasószerkesztés és a nyomdai előkészítés Horányi Károly a sokszorosítás Demax Művek munkája Felelős vezető: Miklóssy János, Tábori Szabolcs Erdekervenyesitesi_8.indd 4

3 tartalomjegyzék Előszó Bevezető I. Az érdekképviselet hagyományos formái és stratégiái Bevezető Gazdaságirányítás, szakmai közigazgatás és érdekképviselet Kamarák 1945-ig (Strausz Péter) Az angolszász modell A kontinentális érdekképviseleti modell A kontinentális gazdasági kamarai testületek A kontinentális szakmai kamarák Kamarák Magyarországon 1949-ig Gazdasági kamarák Szakmai kamarák A szakszervezeti mozgalom gyökerei és fejlődési tendenciái a második világháborúig (Lénár Andor) A munkavállalói érdekvédelem gyökerei A modern európai szakszervezeti mozgalom sajátosságai Állam és szakszervezetek Szakszervezetek és ideológia Szakszervezeti mozgalom fejlődési irányai Nyugat-Európában A kelet-európai szakszervezeti mozgalom fejlődésének néhány sajátos iránya A szakszervezetek nemzetközi kapcsolatrendszerének alakulása 1945-ig II. Változó világ változtatandó érdekérvényesítés ( ) Bevezető A két világháború közötti olasz gazdaságirányítási és érdekegyeztetési kísérlet (Strausz Péter) A politikai és gazdasági élet újjászervezése a fasiszta államban A korporatizmus elmélete A totalitárius német gazdaságirányítási és érdekegyeztetési modell ( ) (Strausz Péter) A hivatásrendiség eszmei háttere (Zachar Péter Krisztián) A rendi eszme hagyományos alapjai: organikus társadalom, bonum commune A politikai romantika társadalom-koncepciója A szociális kérdéstől az új társadalmi-gazdasági rendig A modern hivatásrendiség úttörői: Messner és Spann Erdekervenyesitesi_8.indd 5

4 Johannes Messner keresztény rendi állama Othmar Spann univerzalista hivatásrendiség koncepciója A Quadragesimo anno és a hivatásrendiség (Strausz Péter) Érdekképviseletek és érdekérvényesítés az osztrák Ständestaat keretei között (Zachar Péter Krisztián) Belpolitikai dilemmák és az autoriter rezsim kiépítése Az érdekképviselet kérdésétől az új rendi állam gondolatáig A Ständestaat megteremtése A rendi alkotmány államszervezési módszere A hagyományos érdekképviseletek és a rendi alkotmány A munkavállalói érdekképviseletek átformálása A munkaadói érdekképviseletek: szövetségek vagy kamarák? A szociális érdekegyeztetés ideológiája Portugáliában az 1930-as években (Rigó Balázs) Az új Portugáliához vezető út Portugália a 20. század hajnalán A katonai diktatúra évei és Salazar hatalomra kerülése ( ) Hivatásrendiség és szociális érdekegyeztetés az Új Államban A portugál hivatásrendiség eszmei háttere A portugál hivatásrendi államszervezet Gazdaság- és társadalomszervezési elvek az Új Államban Szociális érdekegyeztetés és gazdaságirányítás Útkeresés a két világháború közötti Magyarországon (Strausz Péter) A magyar gazdasági kamarák válasza a megváltozott világra A gazdasági kamarák válasza Trianonra és gazdasági világválságra Gazdasági váltás és kamara A BKIK szerepe a visszacsatolt területek reintegrációjában A szociális és hivatásrendi gondolat fontosabb elméleti interpretáció-változatai Magyarországon Mihelics Vid Kovrig Béla Mikos Ferenc Varga László Korporatív állam vagy hivatásrendiség? A magyar társadalmi érdekegyeztetés két világháború közötti reformkísérleteinek dilemmái Egy hagyományos megoldási kísérlet Törvény az ipartestületekről Újszerű ötletek, régimódi gyakorlat A Gömbös-kormány tervei és tettei Az Imrédy-kormány reformelképzelései Teleki Pál tervei az érdekképviseleti rendszer átalakítására Erdekervenyesitesi_8.indd 6

5 III. Társadalmi-gazdasági érdekképviseleti és érdekegyeztetési stratégiák a posztmodern világban Bevezető A klasszikus neokorporatizmus elméleti háttere (Zachar Péter Krisztián) A pluralizmus és a csoportelmélet megjelenése A pluralizmus korai baloldali kritikája: a szervezett kapitalizmus elmélete és annak újraértelmezése A neomarxizmus pluralizmus-kritikája A neokorporatizmus klasszikus elmélete Philippe C. Schmitter korporatizmus-elmélete Gerhard Lehmbruch korporatizmus-felfogása Az állam-központú korporatizmus-elméletek átalakulása Neokorporatizmus másképp a firenzei iskola megközelítési kísérlete (Strausz Péter) A firenzei iskola definíciós kísérletei A neokorporatizmus különböző szintjei A neokorporatív elméletek tanulságai Az osztrák szociális és gazdasági partnerség (Zachar Péter Krisztián) A gazdasági és szociális partnerség létrejöttének körülményei A gazdasági és szociális partnerség intézményi alapjai Az osztrák neokorporatív párbeszéd jelentősége a változó körülmények közepette A szakszervezetek és kamarák szerepe a szlovén neokorporatizmusban (Bakonyi Gergely Zachar Péter Krisztián) A szlovén érdekegyeztető fórumok Ekonomsko-socialni svet Slovenije (ESSS) A Državni Svet (Országos Tanács) tagjai és hatáskörei A munkavállalói képviselet a szlovén szociális dialógusban Törvényi szabályozások Szakszervezeti mozgalmak A munkaadói képviselet a szlovén szociális dialógusban A szakszervezetek, mint a társadalmi-szociális érdekegyeztetés aktorai Európában ( ) (Lénár Andor) Politikai és gazdasági körülmények Keleten és Nyugaton A nemzetközi szakszervezeti mozgalom strukturális változásai és főbb irányvonalai A szakszervezeti mozgalom strukturális fejlődése, gazdasági és politikai körülmények Nyugat-Európában Az osztrák szakszervezetek fejlődése A francia szakszervezeti struktúra A svéd szakszervezetek A brit szakszervezeti mozgalom változásai A szakszervezeti szervezettség és a taglétszám alakulása Erdekervenyesitesi_8.indd 7

6 Ausztria Franciaország Svédország Nagy-Britannia Általános tendenciák A szakszervezetek mobilizációs képessége Ausztria Franciaország Svédország Nagy-Britannia A szakszervezetek szerepe a munkaügyi kapcsolatok rendszerében Ausztria Franciaország Svédország Nagy-Britannia Általános tendenciák A kelet-európai szakszervezetek a rendszerváltás után A rendszerváltás következményei A szakszervezeti szervezettség és a taglétszám alakulása A szakszervezetek mobilizációs képessége A szakszervezetek szerepe a munkaügyi kapcsolatok rendszerében Általános tendenciák a szakszervezeti mozgalom fejlődésében A neokorporatív szervezetek intézményesülése az Európai Unió közösségi szintjén (Zachar Péter Krisztián) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság szerepe a közösségi szociális párbeszédben A Szociális Dialógus történelmi alakváltásai IV. A gazdasági ás társadalmi érdekérvényesítés stratégiái és szervezeti modelljei a 20. században Összegzés (Strausz Péter Zachar Péter Krisztián) V. Jegyzékek Felhasznált szakirodalmak rövidítésjegyzéke Kutatócsoportunk eddig megjelent kötetei Kutatócsoportunk által szervezett konferenciák Kutatócsoportunk publikációinak jegyzéke Erdekervenyesitesi_8.indd 8

7 Előszó Posztmodern világunkban sokszor megkérdőjeleződik a történelem hasznossága, gyakran vetődik fel a kérdés, vajon mit tud adni a história tudománya a mai egyénnek és társadalomnak? Vannak, akik egyenesen tagadják a történelem diszciplína jellegét, s azt is, hogy e tudományág képes lenne hozzájárulni az emberi közösségeket foglalkoztató problémák jobb megismeréséhez és megoldásához. A múlt kérdéseit vizsgáló kutatónak szembe kell néznie a közvélemény történelemmel kapcsolatos alkalmankénti fenntartásaival, és törekednie kell arra, hogy azokat lehetőség szerint eloszlassa. Ennek egyik eszköze a történész témaválasztása lehet: szerencsés, ha kutatásának tárgya releváns a mai kor kérdéseivel, megoldandó problémáival. Ráadásul úgy kell hidat vernie múlt és jelen közé, hogy közben elkerülje a mindenáron való aktualizálás és a jelenkori események történelem általi legitimálásának vagy stigmatizálásának végzetes csapdáját. Emellett pedig nem szabad ódzkodnia attól sem, hogy elmerészkedjen a történelem határterületeiig, és más tudományágakkal közösen interdiszciplináris kutatásokba fogjon egy-egy kérdéskör több oldalról történő elemzése érdekében. Ezek a szempontok vezették kutató közösségünk alapítóját, Gergely Jenő professzort, amikor hét esztendővel ezelőtt úgy döntött, hogy a magyar történelem addig tudományosan nem igazán vizsgált szegmensének, a különböző autonómiaformák történetének vizsgálatába fog. A tudományos munkának az Autonómiák Magyarországon című, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) által támogatott pályázat adott intézményes keretet. A kutatás elsődleges célja akkor a civil önszerveződések, a különböző típusú autonómiák, köztük az érdekképviseleti szervezetek elméleti hátterének feltárása, tudományos elemzésük megalapozása, majd a felépítésükkel és működésükkel kapcsolatos források felkutatása és publikálása volt. A feltáró munka eredményeit tizenhárom konferencia-előadás és egy tanulmánykötet mellett az Autonómiák Magyarországon című háromkötetes, történeti bevezető tanulmányokkal ellátott, multimédiás adathordozóval (CD) is kiegészített, részletes forrásgyűjteményben tettük közzé. Emellett a nemzetközi szakmai körök tájékoztatása céljából 2006-ban a tanulmányok német nyelvű megjelentetésére is sor került Autonomien in Ungarn címmel. Ezt követően a kutatócsoport több tagja Gergely professzor vezetésével között tovább dolgozott a Kamarai autonómiák Magyarországon és az Európai Unióban címet viselő kétéves OTKA-kutatásban. E projekt célja az volt, hogy bemutassa a magyarországi kamarai struktúrák rendszerváltás utáni történetét, az 1990 után újjászületett itthoni érdekképviseleti munka főbb feladatait és buktatóit. A kollégák első eredményeikről a 2007 márciusában rendezett A kamarai tevékenység tapasztalatai és aktuális kihívásai Magyarországon és az Európai Unióban elnevezésű nemzetközi konferencián számoltak be, amelyen a magyar és osztrák kereskedelmi és ipar-, agrár-, ügyvédi és orvosi kamarák vezetői és szakértői is előadóként részt vettek. Az eseményen elhangzott előadások szerkesztett változata A kamarai tevékenység Magyarországon és az Európai Unióban címet viselő tanulmánykötetben jelent meg. A kutatás végeredményeként két monográfia Erdekervenyesitesi_8.indd 9

8 10 Előszó is napvilágot látott: Strausz Péter és Zachar Péter Krisztián közös kötete Gazdasági és szakmai kamarák Magyarországon és az Európai Unióban címmel, valamint Strausz Péter önálló munkája: Kamarák a két világháború közötti Magyarországon. Az OTKA újabb támogatásának köszönhetően a valódi tudományos iskolává fejlődött műhely 2008-tól tovább folytathatta munkáját az Érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek Magyarországon és az Európai Unióban nevet viselő kutatócsoportban, mely a kamarai érdekképviseletek itthoni és európai tevékenységének kutatása mellett komoly figyelmet szentelt a kamarák és a civil szféra másik nagy múltú szegmense: az érdekvédelmi feladatokat ellátó szakszervezeti mozgalom viszonyának is. Mivel a vizsgálandó téma számos ponton kapcsolódik a gazdasághoz és annak szervezési-szervezeti kérdéseihez, logikusan vetődött fel, hogy történészek és a vezetéstudományban jártas közgazdászok működjenek együtt a kutatómunka során. A projekt folyamán az itthon, illetve külföldön végzett kutatás mellett 2008 őszén sor került egy német nyelvű nemzetközi szimpózium szervezésére is, ahol magyar, osztrák és német kutatók cseréltek eszmét a gazdasági és szakmai érdekérvényesítő szervezetek múltbeli és jelenleg is aktuális kérdéseiről. Az előadások szerkesztett anyaga német nyelven meg is jelent Aktuelle Entwicklungen des Kammerwesens und der Interessenvertretung in Ungarn und Europa címmel. E tanulmánykötetnek Dobák Miklós (BCE), Gergely Jenő (ELTE) és Winfried Kluth (Halle-Wittenberg Egyetem) professzorok voltak a szerkesztői. Egy esztendővel a nemzetközi rendezvény után szükségét éreztük, hogy a magyar szakmai közvéleménnyel is párbeszédet kezdeményezzünk az érdekérvényesítés stratégiáinak történelmi perspektíváiról. Nagy örömünkre szolgált, hogy a kutatócsoport tagjai mellett az MTA tudományos kutatóintézeteiből, illetve budapesti és vidéki felsőoktatási intézményekből is sikerült olyan neves kutatókat előadásra felkérni, akik témánk politológiai és jogi vetületeit vizsgálják. Ezáltal nemcsak történeti kérdésekre, hanem a mindennapjainkat is sokszor befolyásoló mai jelenségek miértjére is módunk volt közösen választ keresni. A kutatócsoportunk október 15-i konferenciáján elhangzott előadások elsődlegesen arra keresték a választ, vajon milyen formái és stratégiái voltak a 20. század folyamán a különböző társadalmi és gazdasági csoportok érdekképviseleti erőfeszítéseinek. Egyes előadók vizsgálódása azonban ezen túlmenően kiterjedt a jelenkorra is: többen a különböző érdekérvényesítő szervezetek tevékenységének aktuális kérdéseit mutatták be. E rendezvényt követően súlyos tragédia érte kutatócsoportunkat: tudományos iskolánk vezetője, Gergely Jenő professzor 2009 decemberében elhunyt. A projekt vezetését az abban addig senior kutatói minőségben részt vevő Dobák Miklós vette át. Szakmai közösségünk ezt követően is törekedett arra, hogy vállalt céljait maradéktalanul elérje, s emellett kutatási eredményeit a hazai és nemzetközi szakmai közvéleménnyel is minél jobban megismertesse. Ennek egyik első eredménye volt a évi konferenciánk tanulmánykötetének megjelentetése Társadalmi és gazdasági érdekérvényesítés a XX. században címen. Kutatócsoportunk tagjai a projekt utolsó másfél esztendejében számos hazai és nemzetközi magyar, angol, illetve német nyelvű konferencián számoltak be munkájukról itthon és külföldön egyaránt. Ezzel párhuzamosan 2010 folyamán egyre inkább a kutatás zárókötetének összeállítása került az előtérbe. Munkatársaink három éves kutatásainak eredményeit tartalmazza ez a kötet, melyet a tisztelt olvasó most a kezében tart. Köszönettel Erdekervenyesitesi_8.indd 10

9 Előszó 11 tartozunk az OTKÁ-nak azon támogatásért, melyet minden téren számunkra nyújtott a projekt időtartama alatt. Reméljük, hogy e többszerzős munkának sikerül elérnie a kutatás még Gergely professzor által kitűzött célját, és amellett, hogy a gazdasági és társadalmi érdekérvényesítés 20. századi magyar, illetve külföldi stratégiáit és szervezeti modelljeit több oldalról is bemutatja, a több diszciplína által is hasznosítható tudományos eredmények összegzésével hozzájárul az egymással határos tudományterületek közötti párbeszéd és együttműködés további bővítéséhez is. Budapest, december 10. Dobák Miklós Erdekervenyesitesi_8.indd 11

10 Bevezető Kutatómunkánk kezdetén azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy minél alaposabb ismereteket szerezzünk az érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek 1945 utáni működésével, illetve egymáshoz, valamint a kormányzati szférához fűződő viszonyrendszerével kapcsolatban. Az érdekelt minket, vajon milyen a munkaadókat és munkavállalókat tömörítő (lehetőleg köztestületi) szerveződések kapcsolata egymással, partnerként vagy inkább konkurensként tekintenek-e egymásra. Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan találták meg helyüket Nyugat-Európa második világháború utáni gazdasági és társadalmi életében, s a vasfüggöny felszámolása után a volt szocialista országokban mennyire sikerült hatékony tevékenységet kifejteniük. Kiemelten az érdekképviseleti érdekvédelmi szféra két legfontosabb szervezeti formájára akartunk koncentrálni: kutatásunk során elsősorban a kamarák és a szakszervezetek működését és mozgásterét kívántuk vizsgálni. Aktuálisnak éreztük e kérdéseket, mivel korábbi kutatásainkból kitűnt, hogy Magyarországon a gazdasági és szakmai s ezeken keresztül a társadalmi érdekek képviseletének és egyeztetésének gyakorlata a rendszerváltás óta eltelt húsz esztendő alatt nem mindenben tudott lépést tartani az egyre gyorsabban változó világgal. Lassan kristályosodott ki a köztestületi érdekérvényesítés szervezeti háttere, amely ráadásul az alkalmanként hektikusan változó törvényi szabályozás miatt létrejötte után is folyamatos átalakuláson volt kénytelen keresztülmenni. A különböző gazdasági és szakmai csoportok érdekeinek hivatalos képviseletét és/vagy tevékenységének segítését végző szervezetek gyakran ütköztek a mindenkori kormányzat közömbösségébe, negligálásába, alkalmanként kifejezett ellenszenvébe. A magyar társadalom sem ismerte fel két évtized alatt, miért lehet szükség kamarára és szakszervezetre, és mi hasznot hozhat, ha különböző érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek a kormány képviselőivel közösen kerekasztal-tárgyalásokon dönthetnek bizonyos gazdasági, szociális és társadalmi kérdésekről. Kevesen vannak s alkalmanként úgy tűnik, maguk az adott szervezetek sem tartoznak közéjük, akik tisztában lennének azzal, hol is van ezen intézmények helye a magyar gazdaságban és társadalomban. Ennek a bizonytalanságnak és az esetenként ebből fakadó funkcionális zavarnak az egyik oka, hogy hiányzik a kérdéskör elméleti és történeti hátterének ismerete. Hazánkban ebben a tekintetben is éles cezúrát jelentett, az utána következő korszakban számos olyan elméleti alapvetés és gyakorlati tapasztalat felejtődött el, amely 1990 után segíthetett volna a modern gazdasági és társadalmi érdekegyeztetés struktúrájának kialakításában. Mindezzel tisztában voltunk ugyan, kezdetben mégis úgy terveztük, hogy mind Magyarország, mind pedig Európa tekintetében a második világháború utáni időszak elméleti vitáira és szervezeti fejlődésére fókuszálunk, s csupán röviden utalunk majd azok esetleges történeti előzményeire. Hamarosan azonban be kellett látnunk, hogy választott kutatási témánkat lehetetlen úgy feltárni, hogy ne vizsgáljuk meg alaposan az érdekegyeztetés és érdekérvényesítés 1945 előtti stratégiáit, illetve szervezeti modelljeit. Ugyanis a folyamatosan és szervesen fejlődő nyugat-európai országokat nézve, egyértelmű a második világháború előtti és utáni trendek közötti alkalmanként egészen szoros összefüggés. Ezért úgy döntöttünk, hogy vizsgálódásunkat kiterjesztjük időben Erdekervenyesitesi_8.indd 12

11 Bevezető 13 és tematikájában egyaránt. Döntésünkben megerősített a 2008 végén Magyarországot is elérő hitel- majd gazdasági krízis is, melynek apropóján igen aktuálissá vált a jelenkor ezen eseményeinek összevetése az 1930-as évek gazdasági világválságának történéseivel és megoldási kísérleteivel. A fentiek miatt kutatómunkánk során arra törekedtünk, hogy lehetőleg egységbe foglalva bemutassuk az első világháború után egyre hangsúlyosabb kérdéssé váló gazdasági, szociális és társadalmi érdekegyeztetés, illetve érdekérvényesítés folyamatának különböző 20. századi modelljeit. Ezen egyeztető folyamat vizsgálata során különböző közjogosítványokkal jogszabály által felruházott gazdasági vagy szakmai szervezetek (kamarák, szindikátusok, korporációk, hivatásrendek stb.) és a munkavállalói szféra kezdetben alulról szerveződő, érdekvédelmi feladatait végző szakszervezetek különböző szinteken megnyilvánuló érdekképviseleti munkáját elemeztük, illetve figyelmet fordítottunk az állammal (kormányzattal) kialakított intézményes kapcsolataik feltárására is. Újra és újra felmerült az 1918 után már kikerülhetetlenné vált szociális kérdés, valamint a munkaadó és munkavállaló viszonyának problematikája is, mivel az érdekegyeztetési alternatívák többek között pont azt célozták és célozzák, hogy megállapodás és kompromisszum révén sikerüljön megoldani a nyugdíj, az egészségbiztosítás, vagy a kollektív szerződés által biztosított munkakörülmények és minimálbér kérdését. Mivel pedig ezek a problémák az egész társadalmat érintik, a kormányzat mindenképp részese és legtöbb esetben meghatározó részese kívánt lenni e folyamatoknak, így az érdekegyeztetési modellek vizsgálatával sok mindent tudhattunk meg állam és társadalom viszonyáról. Az ugyanis, hogy egy adott közösség (vagy annak vezető ereje) a két világháború között hogyan gondolkodott a szociális, munkapiaci stb. érdekegyeztetésről, sok mindent elárult arról, hogy a kormányzat miként is tekintett a nemzet életében betöltendő saját szerepére. Az intézményes érdekegyeztetés kiépítése legtöbbször kéz a kézben járt a politikai hatalom centralizált gazdaság-, illetve társadalomirányítás kialakítására irányuló törekvéseivel. Természetesen mindezt teljes mélységében nem érthettük meg anélkül, hogy meg ne ismerjük a témával kapcsolatos teoretikus és ideológiai modelleket, és azoknak 1945 utáni elméletekre gyakorolt hatását. A történelmi előzmények mélyreható vizsgálata mellett nem hanyagoltuk el a második világháborút követő időszak érdekegyeztetéssel kapcsolatos elméleti kutatásainak és gyakorlatban bekövetkezett változásainak elemzését sem, törekedve arra, hogy megtaláljuk és bemutassuk az 1945 előtti és utáni stratégiák közötti kapcsolódási pontokat. A kutatás e szegmensében értelemszerűen inkább a nyugat-európai trendeket különösképp a neokorporatizmus elméletét és működését igyekeztük feltérképezni, mivel a szocialista tábor országaiban 1990 előtt nem volt esélye a valós kamarai és szakszervezeti munkának, valamint a tényleges párbeszédnek gazdaság és kormányzat, illetve társadalom és állam között. Törekedtünk arra, hogy ne csupán önmagukban mutassuk be a különböző elméleteket, érdekegyeztetési gyakorlatokat és társadalomirányítási módszereket, hanem rá akartunk mutatni az ezek között fennálló szoros összefüggésekre is, egységbe igyekeztük foglalni eme igen összetett kérdéskört. Ezáltal nem csupán az érdek-képviselet és érdekérvényesítés 20. századi stratégiáiról tudhatunk meg többet, de teljesebb képünk lehet az ideológiai elvárásoktól mentes szemléletet lehetővé tevő, utóbbi húsz esztendőben itthon keveset Erdekervenyesitesi_8.indd 13

12 14 Bevezető elemzett kérdéseiről is. Mindezeknek megfelelően kötetünk első része a hagyományos, a liberális kapitalizmusban kifejlődő érdekképviseletek és érdekvédelmi szervezetek létrejöttével és általános fejlődési jellemzőivel foglalkozik az úgynevezett polgári korszakban. A második rész központi kérdése az 1918 után megváltozó világ kihívásaira adott válaszok keresése, mely során olyan témakörök kerülnek tárgyalásra, mint az olasz korporatizmus, vagy a hivatásrendi gondolat európai és magyar interpretációja. A kötet harmadik része pedig az 1945 utáni érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekegyeztetési trendekre, különösen a neokorporatizmus kifejlődésére és az európai gazdasági-társadalmi folyamatokban betöltött szerepére fókuszál. Bízunk abban, hogy az olvasónak e komplex megközelítés révén lehetősége nyílik a 20. század egyes szociális, gazdasági és társadalmi kérdéseit szélesebb dimenzióban látni. Erdekervenyesitesi_8.indd 14