SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTÕJE 28 SZOMBATHELY, 2004 pp BALOGH LAJOS 1, LÕKÖS LÁSZLÓ 2, PAPP BEÁTA 2 és VASAS GIZELLA 2

Átírás

1 BaloghLajos.qxd :22 Page 2 SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTÕJE 28 SZOMBATHELY, 2004 pp HERBARIUM WAISBECKERIANUM. 1. WAISBECKER ANTAL HERBÁRIUMÁNAK PIERS VILMOS ÁLTAL ÖSSZEÁLLÍTOTT GOMBA-, ZUZMÓ- ÉS MOHAGYÛJTEMÉNYE A SZOMBATHELYI SAVARIA MÚZEUMBAN BALOGH LAJOS 1, LÕKÖS LÁSZLÓ 2, PAPP BEÁTA 2 és VASAS GIZELLA 2 1 Savaria Múzeum, H 9700 Szombathely, Kisfaludy S. u. 9., Hungary, nathist.savmuz@axelero.hu 2 Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, H 1087 Budapest, Könyves K. krt. 40., Hungary, lokos@bot.nhmus.hu, pappbea@bot.nhmus.hu, vasas@bot.nhmus.hu HERBARIUM WAISBECKERIANUM. 1. THE FUNGI, LICHEN AND BRYOPHYTE COLLECTION OF VILMOS PIERS IN THE SAVARIA MUSEUM, SZOMBATHELY The herbarium at the Savaria Museum in Szombathely, Western Hungary, is one of the biggest regional plant collections in the country. Almost half its stock of about 50,000 specimens of the recent period is contained in separate collections more than a hundred years old. One such, the Herbarium Waisbeckerianum, was established and maintained by a former chief medical officer of Vas County, Antal Waisbecker ( ), who was simultaneously one of the outstanding botanists in the historical county at the turn of the 20th century. He donated much of his plant collection to the Cultural Association of Vas County (about 2,500 specimens), making him one of the founders of the natural history collections of the Szombathely museum. The first volume of this herbarium contains 388 cryptogams collected and in the main identified by Major Vilmos Piers ( ), a botanist and natural-history teacher at the military secondary school in Kõszeg. Almost 95 per cent of the 156 fungus, 33 lichen and 198 bryophyte specimens were collected in or near the Kõszeg Hills, while two-thirds of the remainder come from the Borostyánkõ range. Although most of the records were published in various floristic papers, systematic publication is thought to be important for several reasons. For one thing, the labels on the herbarium specimens often convey more information than was published, and for another, taxonomic revision and identification of synonyms have become necessary after a century. In the general description of the content of the material, the distribution and number of taxa [terjedelem és taxonszám] have also been given for the fungi, lichens and mosses, along with the name of the collector or collectors [gyûjtõk], time of collection [gyûjtési idõszak], provenance, location (place of discovery) [lelõhelyek helységek] and revisers [revideálók]. The structure of the enumeration in each record is this: Old inventory number. Result of earlier revision (including the name of the reviser, and if known, the time of revision). The original data on the label (author's notes). Within the units divided by dashes are equals signs, denoting valid synonyms or cases where the nomenclature had to be modernized. In all cases, the record starts with the latest valid name. Some fungus records end with the notes [n. det.] and [p. det.], denoting specimens that cannot or cannot precisely be identified respectively. The very few revision notes by Szemere in the fungus list follow the original text of the label. If further species names appear in the lichen and bryophyte lists, they identify additional specimens found in the pouch; these are listed at the end of the record, divided from it by a plus sign. BEVEZETÉS A szombathelyi Savaria Múzeum természettudományi osztályának herbáriuma 1 hazánk legnagyobb vidéki növénygyûjteményei közé tartozik. Állományának mintegy felét százévesnél idõsebb, elkülönített gyûjtemények 2 képezik, amelyek mindeddig beosztatlanul, a tomusok eredeti borítóiban vannak tárolva. 1. Herbarium Musei Sabariensis (SZO); közel tételébõl mintegy 1/6-a õsnövénytani anyag (BALOGH 2001). 2. Collectio separata. A szombathelyi Savaria Múzeum herbáriumának részletes történeti és tartalmi ismertetését a sajnálatos módon megszakadt, de remélhetõleg folytatódó (vö. SZABÓ 2002) Magyar herbáriumok címû sorozatba illeszkedve szeretnénk a jövõben közölni (vö. PRISZTER 1959). 7

2 BaloghLajos.qxd :22 Page 3 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai Egyes gyûjteményi testek florisztikai adatai nagyrészt publikáltak, 3 míg más kollekcióké csak részben, vagy egyáltalán nem közöltek. Ugyanakkor az irodalomba került adatok esetében is sokszor több információt tartalmaznak az eredeti, bizonyító példányok cédulái. Intézményünk értékes történeti herbáriumi egységei rendszeres közlésének megindítását indokolja továbbá az évszázados távlat folytán szükségessé vált revízió, illetve a nevezéktani, szinonimikai aktualizálását is. 1. ábra. Piers Vilmos idõskori fényképe, IX. 2. (fénykép: Thirring Gusztáv) Figure 1. Photograph of Vilmos Piers in old age, September 2, 1907 (by Gusztáv Thirring) TÖRTÉNETI VONATKOZÁSOK Vas vármegye már több mint egy évszázada is Magyarország botanikailag legintenzívebben kutatott és ismert térségei közé tartozott (BOROS 1927; SOÓ 1934). A térségre vonatkozó kriptogám adatokat és forrásaikat Clusiustól saját munkásságáig Borbás összegezte és egészítette ki sajátjaival nagyívû megyemonográfiájában (BORBÁS ). Ennek és az évtizeddel késõbb megjelent munkája (BORBÁS 1898) megszületésének idõszakában több vasi botanikus is buzgólkodott a flóra megismerésén, különös tekintettel a Kõszegi-hegység és vidékére. Így Freh Alfonz ( ) kõszegi bencés tanár mellett dr. Waisbecker Antal és Piers Vilmos is. Mindnyájan tekintélyes növénygyûjteményt hoztak létre, ame Fontos azonban utalni rá, hogy például Waisbecker herbáriuma nemcsak a Kõszeg és vidékérõl írott munkáinak bizonyító példányait tartalmazza.

3 BaloghLajos.qxd :22 Page 4 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 lyeket ma a Savaria Múzeum õriz. Munkásságukról több helyütt írtak (így pl. Waisbeckerrõl: CHER- NEL 1916; GÁYER 1916; KÜMMERLE 1916; B. IMREH 1985; BARTHA 1994; Piersrõl: BOROS 1927; DRACH 1927; HIDVÉGHY 1937; KISS 1978; VÖRÖSS 1983, 1992; BARTHA 1994), itt most csak utóbbi két tudós tevékenységének tárgyunkhoz szorosan kapcsolódó vonatkozásait említjük. Dr. Waisbecker Antal ( ) Vas vármegye tisztifõorvosa a XIX. és XX. század fordulóján a megye legjelentõsebb botanikusa volt. Borbás Vincét is fontos florisztikai adatokkal segítette, s kirándulásain is gyakran kalauzolta (BORBÁS ). Feldolgozta Vas megye harasztjait (WAISBECKER 1902) és Kõszeg vidékének edényes növényeit (WAISBECKER 1882, 1891). Gyûjteménye egy jelentõs részének felajánlásával a Vasvármegyei Kultúregyesület szombathelyi múzeuma természetrajzi tárának egyik alapítójaként is tisztelhetjük. Herbáriumának többi részét örökösei a Nemzeti Múzeumnak ajándékozták (GÁYER 1916), amelynek lapjai ma a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában (BP) a Herbarium Carpato-Pannonicum gyûjteménybe beosztva találhatók. Piers Vilmos ( ) elõbb hivatásos katona (õrnagyi rangban), késõbb a kõszegi katonai reáliskola természetrajztanára (1. ábra); õ létesítette az iskola parkját is. Freh Alfonz és Waisbecker Antal mellett a kõszegi botanikus triász harmadik nagy alakja. A Kõszegi-hegység jeles botanikai kutatója, aki mindhármuk közül a legterjedelmesebb növénygyûjteményt állította össze. 4 Borbás Vince szerint néhány új adatot tõle is kapott (BORBÁS ). Nemcsak az edényes, de a kriptogám növények ismerõje is volt, hiszen ilyen gyûjtéseit is nagyrészt maga határozta meg. A Savaria Múzeum elõdjének, az 1908-ban átadott Vasvármegyei Múzeum természetrajzi gyûjteményének alapjait Chernel István kõszegi ornitológus egyben a tár elsõ õre vetette meg, amikor madárgyûjteményét a múzeumnak adományozta. Ezzel párhuzamosan pedig mintegy alapító növénytani gyûjteményként ajándékként megszerezte Waisbecker Antal nagy értékû herbáriumát, amelynek kriptogám növényeit Piers Vilmos ajánlotta fel e célra (HORVÁTH 1958). Chernel így ír errõl annak idején: Mikor 1908-ban elkészülvén Szombathelyen a Vasvármegyei Kultur Egyesület muzeumának új palotája arról volt szó, hogy a természetrajzi osztályt megalkossam, a növénytani anyag dolgában, mint legilletékesebbhez, Waisbecker Antal dr.-hoz fordultam. Ifjúi lelkesedéssel nyomban ajánlkozott, hogy kérésemnek eleget tesz és összeállítja eredeti példányokban Vasvármegye növénygyûjteményét. Nem törõdve egészségének megrokkanásával sem, 70 évvel vállán, de teljes erejével munkába állott, s mintaszerûen rendezve, meghatározva hozta össze azt a nagy gyûjteményt, melyet önzetlenül a múzeumnak ajándékozott. Ez a 16 nagy csomóban letett herbárium 2500 növényt tartalmaz s ha más nem, egymagában minden idõkre megõrzi alkotójának a nevét (CHERNEL 1916). Waisbecker a gyûjteménnyel együtt átadott egy betûmutatós, kemény fedélbe kötött könyvecskét is, 5 amelynek lapjain az anyag gyûjtésének és összeállításának körülményeirõl tájékoztató bevezetõ után a gyûjtemény betûrendes katalógusát adja. 6 Noha e kézirat nemcsak jelen dolgozatunk tárgyára, a kriptogám anyagra, hanem a teljes gyûjteményre vonatkozik, alább teljes terjedelmében közölni szükségesnek látjuk (WAISBECKER mscr. 1908; 2, 3. ábra). 4. Több mint 17 ezer tételt tartalmazó herbáriumát 1920-ban a Pannonhalmi Benedek-rendi Fõapátság vásárolta meg. Az Apátság 1969-ben a Pécsi Tanárképzõ Fõiskola Növénytani Tanszékének adományozta, ahol Vöröss László Zsigmond gondozta évekig szeptemberében Horváth Ernõ közbenjárására a gyûjtemény a szombathelyi Savaria Múzeumba került, mint területileg illetékes intézménybe. Ez a kollekció azonban nemcsak a Kõszegi-hegység és környékének flórájából való, de igen nagy benne a külföldrõl kapott cserelapok száma is (VÖRÖSS 1983, 1992). A jelen tanulmányunkban ismertetett ún. kis gyûjteményétõl való megkülönböztetésül ezt Piers nagy gyûjteményének nevezzük. 5. Terjedelme: 118 lap = 236 oldal, amelyen érdemi írott információ 107 oldalon szerepel. Méretei: magassága 33 cm, szélessége 15 cm, vastagsága 2 cm. 6. Ennek folytatásaként Gáyer Gyula utólag, június 23-án bejegyezte a Waisbecker által említett, herbáriumához csatolt dolgozatainak jegyzékét (17 számozott tétel). Ezt késõbb valamikor július 23-a után további három tétel bejegyzésével egészítette ki. 9

4 BaloghLajos.qxd :22 Page 5 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai 2. ábra. A herbárium katalógusának címkéje (felül) és kezdõ sorai (középen). A herbárium fedõborítójának címkéje (alul) Figure 2. Above: the label from the herbarium catalogue. Middle: the introductory part of the text. Below: the label on the cover of the herbarium 10

5 BaloghLajos.qxd :22 Page 6 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 A Múzeum növénygyûjteményének névjegyzéke Megjegyzések és magyarázatok A Vasvármegye Kultur egyletének Múzeuma részére általam összeállított növénygyûjtemény áll 102 edényes virágtalan (Cryptogamae vasculares) és 1978 virágzó edényes (Phanerogamae) növénypéldányból; Piers Vilmos cs. és kir. nyug. õrnagy úr volt szíves ehhez 301 példányból álló gomba, zuzmó, májmoha és lombos moha gyûjteményt csatolni. Ezen összesen 2381 példány által ugyanannyi Vasmegyében vadon vagy elvadulva termõ növényfaj, alfaj, vagy kisebb eltérés van képviselve. Asplenium intercedens m. A. Luersseni m. A. murariaeforme m. és Aspidium lobatiforme m. általam feltalált, leírt és elnevezett új páfrányfajoknak miután mindegyikbõl eddig csak egy példányt sikerült szednem, ezt pedig bizonyíték gyanánt egyelõre saját növénygyûjteményemben kell megtartanom, csak fényképe a rendszer szerinti helyen a gyûjteményben elhelyezve. A növényeket kivétel nélkül Vas vármegye területén szedtem; túlnyomó részüket Kõszegen és a Kõszegi szolgabírói járásban, melynek 24 éven át járási orvosa lévén azt egész terjedelmében gyakran beutaztam. Gyûjtöttem azonban Szombathelyen, a Szombathelyi, Kis Czelli, Sárvári, Körmendi és Felsõ Õri járásokban is. A 15 kötetben elhelyezett növények Dr. Borbás Vincze egyetemi tanárnak Szombathelyen 1887-ben kiadott Vasvármegye növényföldrajza és Flórája czímû kiváló pályamunkájában használt rendszer szerint vannak rendezve; megtartottam az elnevezéseket is. Kevés kivétellel, hol az újabb nagyobb florisztikai mûvekben felállított újabb nem (genus) és faj neveket kellett elfogadnom. Különben eme betûrend szerinti névjegyzék segélyével a régi elavult névvel keresett növény megtalálható. A jegyzékben foglalt név után álló szám a kötet számot jelenti melyben a növény a rendszer szerinti helyen el van helyezve. A sejtes virágtalanok mind az 1. kötetben vannak. Névsoruk minden betûnél az edényes virágtalan és virágzó növények névsora után következõ lapokon folytatódik. A név után álló szám Dr. Borbás mûvében foglalt szakaszokra vonatkozik hol a gombák az 59-ik, a zuzmók a 60-ik, a májmohák a 61-ik, a lombos mohák a 62-ik szakaszban tárgyaltatnak. Ide csatolom egyúttal Vasmegye Flórájára vonatkozó dolgozataimat melyeket mint az 1888-ik év óta folytatott kutatásaim eredményeit különbözõ botanikus szaklapokban közöltem és amelyekre számos növény czímlapján hivatkoztam, miután ezekben az általam talált és elnevezett új növény fajok vagy eltérõ alakok leírva vagy röviden jellemezve vannak. Kõszeg Szeptember hó 22-én Dr. Waisbecker Antal Vasvármegye tiszteletbeli fõorvosa nyug. járási orvosa 11

6 BaloghLajos.qxd :23 Page 7 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai 3. ábra. A herbárium katalógusának egy oldala Figure 3. A page from the herbarium catalogue 12

7 BaloghLajos.qxd :23 Page 8 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 AZ ANYAG TARTALMI ISMERTETÉSE A gyûjtemény teljes terjedelmét illetõen Waisbecker 2381 példányt említ. Ezzel a számmal találkozunk több szerzõnél is (BODÁNYI 1910; GÁYER 1927; THIRRING 1933) tól Chernel Istvánt dr. Gáyer Gyula törvényszéki bíró, megyénk neves botanikusa követte az Osztály vezetésében. A Vasvármegyei Kultúregyesület Állattára leltárának és növedéknaplójának a herbáriumokat ismertetõ részében az alábbit írja (GÁYER mscr. 1928): Vasvármegye növényei: 15 kötet (az elsõ kötet Piers Vilmos, a kötet dr. Waisbecker Antal ajándéka). Eredetileg (1908. IX. 22.) 2381 lap és pedig 301 gomba, zuzmó, májmoha és lombos moha (Piers), 102 edényes virágtalan növény (Waisb.), 1978 virágos növény (Waisb.). Ehhez jön IV. 24-én 73 gomba, Piers Vilmos ajándéka, mely az I. kötetbe 1923 évben soroztatott be. A gyûjtemény e szerint összesen 2454 lapból áll. Ennek nyomán a Vasvármegyei Múzeum évi jelentéseiben is már ugyanennyi lapot említ (GÁYER 1929). Utóda 1933-tól Pákay (Pauer) Arnold, aki a Természetrajzi Tár saját kezûleg vezetett (régi) leltárkönyvének tanúsága szerint 388 kriptogám és 2087 edényes növényt, összesen tehát 2475 tételt jegyzett be az 1930-as években. 8 Pákay utóda Horváth Ernõ június 9-én kelt kataszteri leltárában = 2474 tételt regisztrált. A teljes gyûjtemény ma mintegy 2474 herbáriumi lapból, illetve kapszulából áll, melyek 72 kötegben (fasciculusban), ezek 15 kötetben (tomusban) vannak elrendezve. 9 Az elsõ kötet tartalmazza a Piers Vilmos által összeállított 388 kapszulányi kriptogám növényt (2. ábra), míg a további 14 kötetet a Waisbecker nevével fémjelzett 2086 lap edényes növény teszi ki. Elõbbibõl 156 gomba, 34 zuzmó és 198 moha. A példányok herbáriumi lapra 10 felragasztott papírtasakokban 11 vannak elhelyezve, egy lapon egytõl nyolcig változó számban, s csak nagyon ritkán ennél több (4. ábra). A kapszulákra Waisbecker Antal Vasvármegye Florája fejlécû, hasonló méretû, elõre nyomtatott cédulái vannak ragasztva, rajtuk Piers írásával. A Szedte és határozta mezõben Waisbecker neve ráragasztott papírcsíkkal fedett, azon Piers írásával a saját vagy más gyûjtõ neve áll. A cédulák fejlécének helymegjelölése (Vas vármegye) ellenére az anyag majd 95%-a a Kõszegi-hegységbõl és közvetlen környékérõl származik (GÁYER 1927). 12 Csak kevés példány való a Borostyánkõ-hegységbõl (Borostyánkõ), néhány a Gyöngyös-síkról (Lukácsháza, Tarótháza), 13 a Vashegy térségébõl (Óvár), 14 illetve a Cser területérõl (Csönge). 15 A 388 kapszula közül 374-et Piers Vilmos gyûjtött, 12-t dr. Albert Latzel, 1-1 darabot pedig Márton József és dr. K. Tief. Az anyag megtartása változó minõségû: a zuzmók és mohák esetében jobb, míg a gombák már meglehetõsen rossz, csak mintegy felerészben határozható állapotúak. 7. Helyenként csak kerekített értéket (2500) közölnek (CHERNEL 1916; GÁYER 1916), vagy számadat nélküli az említés (GÁYER 1925; S. PÁVEL 1964). 8. Ezek a tételek a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Tárának (VvMTT) régi leltárkönyvében az sorszámig futnak. A Pákay által adott leltári csoportjel a Piers által összeállított kriptogámoknál BP, Waisbecker edényes növényeinél pedig BW. Elõbbiek leltári számai BP ig, utóbbiaké BW ig terjednek, amelyeket Pákay a kriptogámoknál az egyes kapszulák felsõ, visszahajtott szélének közepére, az edényes növények herbáriumi lapjainak pedig a jobb felsõ sarkába írt fekete tintával. 9. Méretük: cm. 10. Sajnos e lapok papíranyaga erõsen elöregedett, nagyon törik. 11. Méretük: 13,5 9,5 cm. 12. A földrajzi nevek körében való tájékozódáshoz KIRÁLY (1996) flóramûvének 1. táblázata és két térképe kiváló segítséget nyújt. 13. ma: Sorkifalud része 14. Thirring Gusztáv Visnya Aladárhoz írott levelében (Budapest, 1930.XI.2.) helyesbíti Latzelt, miszerint Piers nem Magyaróváron (Moson vm.), hanem Pinkaóváron (Vas vm.) gyûjtött mohákat (Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának Kézirat- és Adattára: SM TtO KT. 117/20). 15. A ma Ausztriához tartozó helységek: Borostyánkõ = Bernstein, Borsmonostor = Klostermarienberg, Gyöngyösfõ = Günseck, Hámortó = Hammerteich, (Répce)Kethely = Mannersdorf, Léka = Lockenhaus, Németgyirót = Deutsch Gerisdorf, Rattersdorf = Rõt(falva), (Pinka)Óvár = Burg, Rendek = Liebing, Rohonc = Rechnitz 13

8 BaloghLajos.qxd :23 Page 9 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai 4. ábra. Egy lap a gyûjteménybõl Figure 4. A sheet from the collection 14

9 BaloghLajos.qxd :23 Page 10 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 GOMBÁK (FUNGI) Gombászati szempontból Clusius óta e térségbõl csak Chernel Kálmán közlése volt ismert, aki a Kõszeg vidékén termõ gombákat ismertette (CHERNEL 1877). Mivel ez a jegyzék csak 65 fajt sorolt fel és akkor már nevezéktani szempontból is elavultnak volt tekinthetõ, dr. Visnya Aladár a Vasvármegyei Múzeum növénytárában õrzött Piers-féle gyûjtemény és saját megfigyelései alapján kiegészítve közölt egy újabb jegyzéket, a kõszegi földrajztanügyi kiállítás alkalmából (VISNYA 1929). Ebben külön is megjelölte (P) azokat a taxonokat, amelyek Piersnél (is) szerepelnek. Piers pontos lelõhelyadatait azonban nem közli, így tehát itt minden adat csak Kõszeg megjelöléssel értelmezhetõ. Késõbb Szemere László mikológus 16 tekintette át Piers Szombathelyen õrzött gombáit, de csak kevés revíziós megjegyzést tett rajtuk. Visnya ezeket a fent említett összeállításának egyik sajátkezûleg jegyzetelt különlenyomatos példányára 17 is rávezette. 18 A Piers-féle szombathelyi és pannonhalmi gombagyûjteményekben való eligazodást megkönnyítendõ Visnya egy késõbbi írásában felhívta a figyelmet az egyes gombapéldányok kapszuláin lévõ sorszámokra. Tudomására jutott, hogy Piers hagyatékából Pavetics Ede kõszegi állami polgári iskolai tanár birtokába került a Rabenhorst-féle Kryptogamen Flora 2. kiadásának I. kötete, amely dr. Georg Winter feldolgozásában a gombák egy részét tartalmazza (WINTER 1884). 19 A kötet lapjain és beragasztott toldalékokon Piers sok bejegyzést tett, valamint egyes gombafajok neveit pirossal aláhúzta. Visnya megállapította, hogy Piers ily módon a gyûjteményében meglévõ fajokat emelte ki. Visnya szerint a szombathelyi múzeumban õrzött példányok tasakjain meg is vannak a Winter-féle kézikönyv sorszámai, ami arra utal, hogy a gyûjtemény rendezése ennek alapján történt. 20 Érvelését az alábbi gondolatokkal folytatja (VISNYA 1934): Abban azonban, hogy ezeknek az aláhúzásoknak az alapján csakugyan össze lehet állítani a Piers-féle gombagyûjtemény katalógusát, az a körülmény erõsített meg, hogy csupán az ily módon kiemelt gombafajok mellett találni a könyvben kõszegi lelõhelyekre és a gyûjtés idejére vonatkozó feljegyzéseket, továbbá olyan spórarajzokat vagy méreteket, amelyek mellett nincsen más szakmunkára való hivatkozás. Felfedezése és a gombajegyzék ennek alapján történt összeállítása azért is értékes, mert ez nemcsak a Waisbecker-féle gyûjtemény elsõ kötetében szereplõ kis, de a saját nagy törzsgyûjteményének gombái között is nagyban megkönnyíti a tájékozódást. Visnya a katalógust öt példányban gépelte le, és küldte el használatra a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának, valamint a szombathelyi és kõszegi múzeumoknak (VISNYA mscr. 1934). Mint írja: Boldogult Gáyer Gyula is örvendetesnek találta, hogy így kényelmesen tájékozódhattunk a Pannonhalmán õrzött vasmegyei, illetve kõszegi gombák állományáról, de õ sem vélte célszerûnek ezt a jegyzéket nyomtatásban közölni, mielõtt a gyûjteményt vagy legalább annak érdekesebb fajait arra hivatott szakemberek felül nem vizsgálták. (VISNYA 1934). A 21 gépelt oldalnyi katalógus elsõ oldalán az alábbi jelmagyarázat olvasható: Sp.r. = Spórarajz. Sp.r. + m. = Spórarajz és méretek. A gomba neve elõtt álló szám a G. Winter-féle kézikönyv sorszámát jelenti, amely alatt az illetõ gomba leírása található. A név után álló sorszám a Piers-féle lelet száma a begyûjtés sorrendjében. Legvégül esetleg a gyûjtés ideje és a lelõhely olvasható. 16. Az Országos Kir. Chemiai Intézet Gombászati Osztályának munkatársa. Visnya jól ismerte és említi is gombahatározóját: SZEMERE 1926 (VISNYA 1929). 17. SM TtO KT. 130/ Az ezt követõ idõben Moesz Gusztáv is közölt Vas megyébõl mikológiai adatokat, amely már a mikroszkopikus gombákra is kiterjed (MOESZ 1934), Piers gombáira ugyanakkor nem utal. 19. Sajnos a kötet eme nevezetes példányát illetõen az 1990-es években eszközölt felkutatási kísérletünk nem járt eredménnyel (BL). 20. Ezzel szemben Piers kis gyûjteményének gombákat tartalmazó kapszuláin mi ezeket nem találtuk. Számos cédulán ugyanakkor a fajnév elé port. elõtaggal írva szerepel egy kétjegyû szám, amely azonban egyenként több példányon is ismétlõdik; ez nem a Winter-féle sorszám. (Piers nagy gyûjteményének gombákat tartalmazó kapszulái egy részének bal felsõ sarkán azonban valószínûleg a Winter-féle számok szerepelnek, míg a legtöbb cédula jobb felsõ sarkában minden bizonynyal a Piers által alkalmazott gyûjtési szám áll.) 15

10 BaloghLajos.qxd :23 Page 11 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai A mostani feldolgozás alkalmával a 156 kapszulányi gombaanyag egyharmada (52 kapszula) határozásra alkalmatlannak bizonyult, egyrészt rossz állaga, másrészt a fajok friss állapotban történõ leírásának hiánya miatt. A gombák jelentõs része ugyanis száradás során több jellemzõ tulajdonságát elveszti (szín, szag, hús esetleg tejnedv színe, illetve színváltozása, a termõtest felületének apró, gyakran múlandó díszítettsége stb.), ezért a preparálás során az idõvel eltûnõ tulajdonságokat fel kell jegyezni. Piers, mikológus nem lévén a lelkiismeretes határozás mellett nem jegyezte fel a múlandó bélyegeket, így a revíziót megnehezítette, illetve a rossz állapotba került példányok esetében lehetetlenné is vált a késõbbi határozás, ellenõrzés. 40 kapszulányi minta esetében csak nemzetség szintig tudtuk biztonságosan meghatározni a gombákat (Vasas Gizella és Locsmándi Csaba). Szerencsére azonban 64 kapszula anyaga viszonylag jó, revideálható állapotban megmaradt. A moszatgombák (Phycomycetes) és tömlõsgombák (Ascomycetes) helyes korabeli meghatározását Révay Ágnes erõsítette meg. A revízió eredményeit az egyes tasakok felsõ szélén ceruzával tüntettük fel. A jelen revízió nyomán megadott nevezéktan KRIEGLSTEINER (2001) munkáját követi. Terjedelem és taxonszám: A 156 tasak eredetileg 151 taxont jelzett (benne két-két külön változattal és alakkal). 21 Ez a szám a revízió után jóval kevesebb, hiszen mint fentebb említettük az anyag csak részben bizonyult határozható állapotúnak. Ez alapján a 66 revideált példány 57 fajt, a csak részben (genus szinten) határozható 39 példány 17 nemzetséget képvisel, és 51 példány teljesen határozhatatlannak bizonyult. Waisbecker herbáriumának Piers által összeállított 1. kötetén belül az 59.. Gombák. Fungi nevû köteg a BP lapokon, a BP számú tasakokat tartalmazza, az alábbi tagolásban: 1. Hymenomycetes: Agaricini (Agaricus kivéven) : 1. lap: 1 7. tasakok, 2: 8 9, 3: 10 14, 4: 15 20, 5: 21 27, 6: 28 31, 7: 32 34, 8: 35 36, 9: 37 39; Agaricini : 10: 40 48, 11: 49 56, 12: 57 64, 13: 65 72; Polyporei : 14: 73 80, 15: 81 87, 16: 88 93, 17: , 18: , 19: 110, 20: 111; Hydnei : 21: , 22: ; Clavariei et Tremellineae : 23: 120, 24: ; Thelephorei : 25: ; 2. Tányérgombák / Discomycetes : 26: ; 3. Maggombák / Pyrenomycetes : 27: ; 4. Moszatgombák / Phycomycetes : 28: ; 6. Tömlõsgombák / Ascomycetes : 29: 142; 7. Hasas gombák / Gasteromycetes : 30: , 31: ; 9. Rozsdafélék / Uredinaceae és 10. Üszögfélék / Ustilaginei : 32: számú tasakok. 22 Gyûjtõk: Mind a 156 gombamintát Piers Vilmos gyûjtötte. Gyûjtési idõszak: A gyûjtések június 17-e és október 24-e közöttiek, míg a BP 120-as tasakról az idõpont (is) hiányzik. Lelõhelyek, helységek: Kõszeg (130), Kethely (8), Velem (5), Borsmonostor (2), Rõt (2), Borostyánkõ (1), Bozsok (1), Csönge (1), Hámor (1), Léka (1), Lukácsháza (1), Rendek (1), lelõhely nélkül (2). Revideálók: Szemere László (1930-as évek, kis részben); Vasas Gizella és Locsmándi Csaba (BP, 1995, excl. Phycomycetes és Ascomycetes); Révay Ágnes (BP, 1995, Phycomycetes és Ascomycetes). ZUZMÓK (LICHENES) Piers Vilmostól már Gallé László is közölt zuzmókat (GALLÉ 1975), ez azonban nem az itt ismertetett kis gyûjteményre, hanem az akkor már a pécsi Tanárképzõ Fõiskolán lévõ nagy (törzs)gyûjteményének (vö. VÖRÖSS 1983, 1992) példányaira vonatkozott. Az itt tárgyalt kollekciórészt Kiss Tamás publikálta revízió nélkül, megadva az akkor érvényes nevezéktan szerinti neveket is (KISS 1979). Piers lichenológiai munkásságáról Tóth Zoltán is szól az 1990-es évek elején induló, ún. Kõszeg-projekt során folytatott kutatásainak eredményeit összegzõ cikkében (TÓTH 1994). Késõbb Lõkös László revideálta Piers kis gyûjteményének zuzmóanyagát, amelynek adatai a Kõszegi-hegy- 21. Borbás munkájáig 208 gombataxon volt ismert egész (!) Vas vármegyébõl (BORBÁS ). 22. A VvMTT régi leltárkönyvében az sorszámig bejegyezve. 16

11 BaloghLajos.qxd :23 Page 12 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 ség zuzmóflórájának összeállításába kerültek be (LÕKÖS et al. 1997). A mostani feldolgozás alkalmával a taxonómiai revízió, illetve nevezéktani aktualizálás mellett kijavítottuk a korábbi közlések hiányosságait, pontatlanságait, többek között pótoltuk a KISS (1979) listájából kimaradt 3 fajt (Cladonia parasitica, Cladonia pyxidata, Xanthoria parietina). Ezenkívül helyesbítettük a tévesen közölt (mind KISS /1979/, mind LÕKÖS et al. /1997/) gyûjtési évszámokat a Dibaeis baeomyces (1899-rõl 1859-re, illetve 1895-re), a Pertusaria albescens (1904-rõl 1905-re), és a Lobaria pulmonaria (1879-rõl 1897-re) esetében. A taxonómiai revízió a példányok mintegy felét (16 pld.) érintette. A felülvizsgálat eredményeit az egyes tasakokba helyezett kis cédulákon nyomtatott írással tüntettük fel. Az itt megadott nevezéktan SANTESSON (1993) és WIRTH (1995) munkáját követi. Terjedelem és taxonszám: A 34 tasak eredetileg ugyanennyi taxont tartalmazott (benne egy külön változattal). 23 Ez a szám a revízió után 37-re nõtt (benne egy-egy külön alfajjal és változattal), részben azért, mert nyolc kapszulában egynél több faj is azonosíthatónak bizonyult. Waisbecker herbáriumának Piers által összeállított 1. kötetén belül a 60.. Zuzmók. Lichenes nevû köteg az alábbi tagolásban szerepel: Kérges[ek] / Kryoblasti : 33. lap: tasakok; Lombos[ok] / Phylloblasti : 34: , 35: , 36: ; Bokrosok / Thamnoblasti : 37: , 38: , 39: számú tasakok. 24 Gyûjtõk: A minták közül 33 Piers Vilmostól, egy pedig Márton Józseftõl 25 származik. Gyûjtési idõszak: A gyûjtések június 15-e és július 9-e közöttiek, míg egy Piers- és a Márton-féle példányon nem szerepel idõpont. Lelõhelyek, helységek: Kõszeg (21), Borostyánkõ (6), Hámor (2), Cák (1), Gyöngyösfõ (1), Rendek (1), Tarótháza (1), Velem (1). Revideáló: Lõkös László (BP, 1996, 2003). MOHÁK (BRYOPHYTA) Piers Vilmos rendkívül termékeny gyûjtõtevékenysége igen jelentõs mértékben segítette elõ, hogy dr. Boros Ádám, majd dr. Albert Latzel 26 kutató- és publikációs tevékenysége alapján Vas megye mohaflórája már a XX. század elsõ harmadában is meglehetõsen ismert legyen (SOÓ 1934). Botanikai gyûjtõtevékenysége körébõl legtöbb utalást mohászati munkásságára találunk. 27 Boros Közép- és Nyugat-Magyarország Sphagnum-lápjai növényföldrajzi szempontból címû munkájában írja, hogy Piers értékes anyagából addig sem a szombathelyi ( kis ), sem a pannonhalmi ( nagy ) részt nem látta, s így folytatja (BOROS 1926): Kálovics Rezsõ és Gáyer Gyula urak szívesek voltak azonban amennyire a nehezen olvasható írást kibetûzniök sikerült a vasmegyei Sphagnumok céduláinak másolatát részemre elkészíteni. Ez adatokat azonban tekintettel arra, hogy kritikus genusról van szó az elõbbiekbe nem vettem fel, bár a Sphagnumok Piersféle jegyzéke saját adataimmal jórészt megegyezik. Vas vármegye mohaflórája elõmunkálatainak kapcsán Piersnek mind a kis, mind a nagy gyûjteményét átnézte, és az alábbiakat írta róluk (BOROS 1927): tapasztaltam, hogy igen becses, zömét tekint- 23. Borbás munkájáig 40 zuzmótaxon volt ismert egész (!) Vas vármegyébõl (BORBÁS ). 24. A VvMTT régi leltárkönyvében az sorszámig bejegyezve. 25. Sorkitótfalui tanító, fõleg edényes növényekbõl számos lapja van az MTM Növénytár herbáriumában (BP). 26. Albert Latzel ( ) orvos, briológus a morvaországi Olmütz (Olomouc) városában tõl 1897 szeptemberéig Kõszegen szolgált a cs. és kir. katonai alreáliskola orvosfõnökeként és természetrajztanáraként, mely idõ alatt mohákat is gyûjtött (vö. LATZEL 1930, 1941). 27. A Piers-féle mohagyûjteménnyel nemcsak több publikáció foglalkozik, de a SM TtO KT-ában fellelhetõ számos levél is. E levelezések az alábbi személyek között és idõben zajlottak: dr. Boros Ádám és dr. Visnya Aladár (a kõszegi evangélikus leánylíceum polihisztor tanára, a Kõszegi Múzeum alapító igazgatója; 1930 és 1954 közötti idõszakban, SM TtO KT. 94/1 19.), dr. Albert Latzel és dr. Gáyer Gyula (1930 és 1931 között, SM TtO KT. 60/1 6, ), dr. Albert Latzel és dr. Visnya Aladár (1929 és 1939 között, SM TtO KT. 60/9, 104/1 3.), dr. Horváth Ádám (bencés alperjel Pannonhalmán) és dr. Gáyer Gyula (1930, SM TtO KT. 60/7.), Kálovics Rezsõ (bencés fõiskolai tanár Pannonhalmán) és dr. Gáyer Gyula (1930, SM TtO KT. 60/8.). 17

12 BaloghLajos.qxd :23 Page 13 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai ve jól meghatározott anyag, melynek adatait szükségesnek láttam felvenni Piers a mohokat maga is jól ismerte, anyagának meghatározásában azonban Cypers és dr. Latzel támogatták. A legtöbb vasmegyei faj 1 2 példányát Cypers és Latzel is revideálták. Latzel, aki kiváló mohaismerõ, maga is sok érdekes adatot gyûjtött Vasmegye területén, számos mohája van Piers gyûjteményében. Ezenkívül még dr. Tief is szerepel Piers herbariumában mint gyûjtõ; nem tudom, véletlen-e, hogy utóbbinak gyûjtésében aránylag több hibás meghatározást láttam. Cypers bizonyára azonos a csehországi (Harta) botanikussal, 28 Latzel ezredorvos jól ismert botanikus, a Nyírség flórájának során is találkozunk nevével (Borbás munkájában: Szabolcs megye növényzete); dr. Tiefrõl nem tudok semmit. Piers gyûjtésének átnézése során találtam ugyan téves meghatározásokat is, ezek száma azonban nem nagy. Így azt hiszem, adatainak közlése azok tüzetes újabb átrevideálása nélkül is indokolt. Hazánk mohflórájával foglalkozók úgyis kritikailag fogják ez adatokat átvenni s szükség esetén a nevezett gyûjteményekben megtalálják a kérdéses példányokat. Jegyzékem azonban nem tartalmazza a gyûjtemény összes adatát, mert Piers sokszor nehezen olvasható írása miatt több példányt mellõznöm kellett. Ugyancsak elhagytam a meghatározatlan és kétes példányok adatait. Kétségtelen, hogy Piers gyûjteményének szakbryologus által való átrevideálása kívánatos volna, addig is azonban, míg erre sor kerül, értékes adatainak közkinccsé tételét szükségesnek látom. Dolgozatom egyik fõcélja épp az, hogy Piers gyûjtésére a figyelmet felhívjam. Albert Latzel Mohok Vasmegyébõl s néhány más vármegyébõl címû munkájában így ír Piersrõl és adatairól, mely utóbbiak mintegy 10%-ban szerepelnek e cikkében (a schedák sorszámait is közli; LATZEL 1930): Midõn szerzõ az évben mint a cs. és kir. katonai alreáliskola orvosfõnöke és természetrajztanára Kõszegre került, dr. Waisbecker A. járási orvos és Piers V. nyug. õrnagy személyében két lelkes botanikust talált ott. Waisbecker ebben az idõben már betegeskedett, de annál nagyobb lelkesedést sikerült a mohák iránt Piers V.-ban felébreszteni, úgyhogy midõn szerzõ 3 év múlva (1897 õszén) Kõszegrõl eltávozott, Piers már egy tekintélyes, körülbelül 4000 számból álló, mohagyûjteménnyel rendelkezett, melynek legnagyobb részét meghatározásra szerzõnek adta át. 29 Szerzõ azonban ebben az idõben sem megfelelõ összehasonlító anyaggal, sem bryológiai irodalommal, sem pedig mûszerekkel nem volt eléggé felszerelve, ezenkívül szolgálata is annyira igénybe vette, hogy az alaposabb mikroszkópiai vizsgálatokhoz elegendõ idõvel sem rendelkezett. Ily módon Piers elõtt is sohasem titkolta, hogy meghatározásait ideiglenes jellegûeknek tartja s azok csupán általános tájékoztatásra szolgálnak. Szerzõ ha valaha sejtette volna, hogy a Piers-herbarium címkéire jegyzett meghatározásai egykor majd a botanikai irodalomban értékesíttetnek, legalább a fontosabbakat egy tapasztalt bryológussal felülvizsgáltatta volna. Ami a Piers-féle mohaanyagból szerzõ birtokában van, azt közben mind pontosan revideálta s minthogy most mind a három tekintetben megfelelõen van felszerelve, továbbá kellõ tapasztalatokkal és idõvel rendelkezik szívesen elvállalja revizióra bárkinek birtokában levõ vasmegyei Piers-féle mohákat. Latzel és Boros Piers mohagyûjteményeivel kapcsolatos tevékenységérõl, ezek kölcsönös megítélésérõl nyújt képet Boros, amikor Latzelnek az Adatok a Keleti Alpesek szegélyvidéke mohainak ismeretéhez (LATZEL 1941) címû dolgozatáról referál. Tekintettel a Piers mohagyûjteményeinek feldolgozása szempontjából nagyon fontos megállapításokra, ebbõl is bõvebben kell idéznünk (BOROS 1942): A szerzõ eme tanulmánya voltakép egy második vasmegyei mohaflóra. Az elsõt»mohok Vasmegyébõl s néhány más vármegyébõl«címen 1930-ban a Magyar Botanikai Lapok 29. évfolyamában tette közzé. Az elsõ munka a saját, a 90-es években gyûjtött anyagának és annak az anyagnak feldolgozását közli, amit Piers gyûjtött s csere útján a szerzõ birtokába jutott. Ezt megelõzõleg magam tettem közzé egy kisebb tanulmányt»vasvármegye mohaflórájának elõmunkálatai«címmel. Ez a két dolgozat annyira felhívta a figyelmet Vas megye és környékének érdekes mohaflórájára, valamint azokra a gyûjtésekre, amiket az elõmunkálatokban bemutattam, hogy boldogult Gáyer Gyula, továbbá Visnya Aladár és e sorok írója rövidesen újabb tekintélyes anyagot gyûjtöttek össze és bocsá- 28. L. V. Cypers ( ) 29. Ez a szám egy késõbbi munkájában 5000, amelynek azonban egy tekintélyes része nem a Kõszegi-hegység térségébõl származik. Latzel szerint 72 éves kora (1910) után Piers már nem gyûjtött mohákat (LATZEL 1941). 18

13 BaloghLajos.qxd :23 Page 14 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 tottak a szerzõ rendelkezésére. Latzel A. ezenkívül kölcsön kérte vizsgálatra a szombathelyi múzeumban lévõ és Piers ajándékából oda került egy kötegnyi mohagyûjteményt, valamint Piers herbariumának teljes mohaanyagát, mely vétel útján 1920-ban a pannonhalmi apátság tulajdonába került s mindezeket feldolgozta. 30 Az újonnan megjelent vasmegyei mohaflóra mintegy bizonyítékot szolgáltat nekem, hogy jól tettem, amikor 1927-ben Piers mohagyûjtésének adatait az irodalom és a saját adataimmal együtt összeállítottam és közzétettem, bár nyomatékosan kellett arra utalnom, hogy Piers adatai részben revízióra szorulnak. A közzététellel azonban felhívtam az anyagra a figyelmet s alkalmasint ennek köszönhetõ egyrészt a herbariumi anyag újabb átdolgozása, valamint részben az újabb gyûjtõk buzgólkodása is. Piers összes adatainak revíziója most megtörtént s Latzel második, most ismertetett vasmegyei mohaflórájának és az elõmunkálatoknak összevetése megmondja, hogy Piers adataiból mit kell elvetni. Egy újabb bryológus, aki az eddigiek munkáját fogja folytatni, tovább fogja folytatni a rostálást és korrigálást is, aminthogy ez a rendszertani egységekkel dolgozó tudományok örök sorsa. A szerzõ a tõlem átvett (helyesebben már általam közölt) és helyben hagyott adatoknál sem azt nem említi, amikor azokat én határoztam, sempedig azt, hogy ezek már szereplenek az irodalomban. Aki összeveti az elõmunkálatokat a most megjelent mohaflórával, megállapíthatja, hogy mit közöltem annak idején helyes néven, egyben azt is, hogy mennyi részem volt Vas megye moháinak kutatásában. A gyûjteményt Visnya Aladár is jól ismerte, amit a fentebb említett levelezésein kívül az is bizonyít, hogy a mohák tasakjain kék töltõtollal írt feljegyzései láthatók. 31 Piers és Latzel bryológiai tevékenységét Purger Zoltán és Szövényi Péter is tárgyalja a már említett Kõszeg-projekt során végzett kutatásaik eredményeit összegzõ cikkeiben (PURGER 1994; SZÖVÉNYI 1997). Ezt követõen a Kõszegi-hegység mohaflórájának összeállításába újabb revízió nélkül, Latzel revíziójának nevezéktani aktualizálása nyomán kerültek be Piers kis és nagy herbáriumának mohái (PURGER et al. 1997). A mostani feldolgozás alkalmával egyes kritikus csoportok illetve ritkaságok taxonómiai revíziója, illetve inkább megerõsítése történt meg a nevezéktani aktualizálás mellett (Papp Beáta). Az egyetlen revideált példány a BP 388-as számú Sphagnum subsecundum Nees in Sturm., amely Szurdoki Erzsébet értékelésének eredménye. A többi vizsgált példány határozása helyesnek bizonyult. A jelen összeállítás során megadott nevezéktan az új magyar moha-checklistet követi (ERZBERGER és PAPP 2004). Terjedelem és taxonszám: a 198 tasak eredetileg ugyanennyi taxont jelzett (benne egy külön alfajjal és nyolc külön változattal). 32 Latzel revíziójának eredménye ezt részben csökkentette, míg a néhány kapszulában általa meghatározott további taxonok emelték, s így a taxonszám változása nem jelentõs. Waisbecker herbáriumának Piers által összeállított 1. kötetén belül a mohák [Bryophyta] két kötegben, a BP számú lapokon, a BP számú tasakokban, az alábbi tagolásban szerepelnek: 61.. Májmohák Hepaticae : BP sz. lapok: I. rend: Marchantia-félék : 40: ; II. rend: Jungermannia-félék : 41: , 42: , 43: , 44: sz. tasakok Lombos mohák Musci frondosi : BP sz. lapok: I. rend: Phascaceae : 45: ; II. rend: 30. A témával kapcsolatban Gáyer Gyulának írt leveleit szintén a SM TtO KT. õrzi. Latzel köszönetét fejezi ki többek között a pannonhalmi Kálovics Rezsõ, dr. Horváth Ádám és Mayer Sixtus bencés fõiskolai tanároknak, valamint Pákay (Pauer) Arnoldnak, a szombathelyi múzeum természetrajzi tára akkori vezetõjének a Piers-gyûjteményekbe való betekintés lehetõvé tételéért (LATZEL 1941). 31. A Pákay által az egyes kapszulák felsõ, visszahajtott szélének közepére fekete tintával írt leltári számtól balra és jobbra esõ sarokban is egy-egy szám áll, utóbbi B. elõtaggal. A bal sarokban lévõ nemzetségenként ismétlõdik, a jobb sarokban álló pedig fajonként változik. Sajnos közleményünk írásáig nem sikerült tisztázni, hogy ezek a számok milyen irodalmi forrással hozhatók kapcsolatba. Néhány helyen rövid szöveges megjegyzés is bukkan, pl. a BP 231. tétel (bal felsõ sarkában: 48. ) jobb felsõ sarkába írt szám mellett: B.136. var. 32. Borbás munkájáig 90 mohataxon (8 májmoha és 82 lombosmoha) volt ismert egész (!) Vas vármegyébõl (BORBÁS ). 19

14 BaloghLajos.qxd :23 Page 15 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai Weissiaceae : 46: , 47: , 48: ; III. és IV. rend: Leucobryaceae és Fissidentiae : 49: , 50: ; V. és VI. rend: Seligeriaceae és Pottiaceae : 51: , 52: , 53: , 54: ; VII. rend: Grimmiaceae : 55: , 56: ; VIII. és IX. rend: Tetraphideae és Funariaceae : 57: ; XII. rend: Bryaceae (kivéven Mniaceae) : 58: , 59: ; XII. rend: Bryaceae (Mniaceae) : 60: , 61: , 62: ; XIII. és XIV. rend: Polytrichaceae és Buxbaumiaceae : 63: , 64: ; XVI. rend: Leskeaceae : 65: , 66: ; XVII. és XIX. rend: Neckeraceae és Fabroniaceae : 67: ; XX. rend: Hypnaceae: 1. és 2. család: Cylindrothecieae és Pylaisieae : 68: , 69: ; 3. család: Hypneae: Camptothecium és Brachythecium : 70: , 71: ; Plagiothecium és Amblystegium : 72: , 73: , 74: ; Scleropodium, Eurhynchium és Rhynchostegium : 75: 354, 76: , 77: ; Hylocomium : 78: ; Hypnum és Acrocladium : 79: , 80: , 81: Kocsányosak Cladocarpi: XXII. rend: Tõzeg mohák Sphagnaceae : 82: sz. tasakok. 33 Gyûjtõk: Piers Vilmos (185), Albert Latzel (12) és K. Tief 34 (1). Gyûjtési idõszak: május 22-tõl június 22-ig. Lelõhelyek, helységek: Kõszeg (125), Hámor (19), Borostyánkõ (14), Velem (14), Rohoncz (6), Doroszló (5), 35 Rõt (5), Cák (2), Csönge (1), Léka (2), Borsmonostor (1), Német-Gyirót (1), Óvár (1), lelõhely nélkül (2). Revideálók: Boros Ádám (1927, kis részben); 36 Albert Latzel (1930-as évek); 37 Papp Beáta (BP, 1996, 2003, excl. Sphagnumok); Szurdoki Erzsébet (BP, 2003, Sphagnumok). AZ ADATOK SZERKEZETE AZ ENUMERÁCIÓBAN Az adatok szerkezete az enumerációban az alábbiakat követi: Régi leltári szám. A legutóbbi revízió eredménye Korábbi revízió eredménye (a revideáló személy nevével és amennyiben ismert, a revideálás idejével) A cédulára írt eredeti adatok [A szerzõk megjegyzései.] A rövid gondolatjellel ( ) tagolt egységeken belül a társnevek között egyenlõségjel (=) található, ahol mindig az érvényes szinoníma áll elöl. Eszerint ugyancsak egyenlõségjel (=) áll abban az esetben, ha csak nevezéktani aktualizálásra volt szükség. A nem vagy csak részben határozható, már rossz állapotú gombák esetében az adott tétel végén szögletes zárójelben a n. det. vagy p. det. jelölést alkalmaztuk. Az ebben a részben csak elenyészõen kevés helyen elõforduló revíziós megjegyzések (Szemere) eredményei a cédula eredeti adatai után szerepelnek. A zuzmók és a mohák esetében, ha a tasakban további faj(ok) is volt(ak) akkor ezek nevei is a cédula eredeti adatai után, + jellel kapcsolva állnak. Az elõsorolás ismertetése elõtt idézzük fel Boros Ádám Piers Vilmos munkásságáról írott összegzõ gondolatait (BOROS 1927): Piers Vilmos ny. õrnagy volt, Kõszegen élt, Vasmegye flóráját kitûnõen ismerte, gombákkal s a többi virágtalanokkal is foglalkozott. Vizsgálatainak eredményét sajnos nem, illetõleg csak igen kis részben publikálta. 38 Gyûjteménye azonban gazdag tárháza a tudományos kincseknek. Így tulajdonképpen csak most ismerjük meg igazán, hogy milyen kiváló, széleskörû ismeretekkel rendelkezõ botanikus volt. Csak sajnálhatjuk, hogy szerénysége miatt vizsgálódásait csupán saját lelki gyönyörûségére eszközölte s nem tette közkinccsé. E közleménnyel és a Savaria Múzeumban õrzött herbáriumi gyûjteményei további részeinek jövõben tervezett közzétételével is emléke elõtt kívánunk tisztelegni. 33. A VvMTT régi leltárkönyvében az sorszámig bejegyezve. 34. Latzelhez hasonlóan valószínûleg õ is katonaorvos. Piers nagy herbáriumában több példány van tõle, leginkább Gamingból (Alsó-Ausztria). 35. ma: Kõszegdoroszló 36. fekete tollal külön revíziós cédulákon 37. piros tollal a kapszulacédulákon 38. PIERS 1890 ( A szerzõk) 20

15 BaloghLajos.qxd :23 Page 16 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 WAISBECKER ANTAL HERBÁRIUMÁNAK PIERS VILMOS ÁLTAL ÖSSZEÁLLÍTOTT GOMBA-, ZUZMÓ- ÉS MOHAGYÛJTEMÉNYE [= 1sõ kötet: Gombák = Fungi, Zuzmók = Lichenes, Májmohák = Hepaticae, Lombos mohák = Musci frondosi ] 59.. GOMBÁK FUNGI 1. Hymenomycetes BP 1. Cortinarius callisteus (Fr.) Fr. = Cortinarius callisteus Fries; Phyllit talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, Nemezgyár mellett, 1909.X.29. Piers V. [rossz állapotú, már nem határozható = n. det.] BP 2. Cortinarius camphoratus Fr. = Cortinarius hircinus (Bolton), szarvas tinorú gomba; Phyllit talajon. Erdõkben. 400 m. Kõszeg, Moosbründl, 1909.IX.28. Piers V. [n. det.] BP 3. Cortinarius decoloratus (Fr.) Fr. = Cortinarius decoloratus Fries; Fenyvesekben. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1898.X.26. Piers V. Szemere: Nem azonos. [n. det.] BP 4. Cortinarius decoloratus (Fr.) Fr. = Cortinarius decoloratus Fries; Phyllit talajon. Lombos erdõkben. 350 m. Kõszeg, 1909.IX.25. Piers V. Szemere: Nem azonos. + rev. cédula [n. det.] BP 5. Cortinarius pluvius (Fr.) Fr. = Cortinarius pluvius Fries; Erdõkben. Kethelyi-dombon, 350 m. Kõszeg, 1910.X.2. Piers V. [n. det.] BP 6. Cortinarius violaceus L., lilaszínû tinorú gomba; Agyagos talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1909.XI.6. Piers V. [n. det.] BP 7. Cortinarius cinnamomeus (L. ex Fr.) Fr. = Cortinarius cinnamomeus (L.); Erdõkben gyakori. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1898.X.26. Nem ehetõ. Piers V. [n. det.] BP 8. Gomphidius sp. Fr. Gomphidius glutinosus (Schaeff. ex Fr.) Fr. = Gomphidius glutinosus Schaeff., szegalakú gomba; Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1909.IX.18. Piers V. [rossz állapotú, már csak részben határozható = p. det.] BP 9. Gomphidius sp. Fr. Gomphidius rutilus (Schaeff. ex Fr.) Lund. = Gomphidius viscidus L., enyekes szeggomba; Phyllit talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1909.XII.19. Piers V. [p. det.] BP 10. Paxillus involutus (Batsch. ex Fr.) Fr. Paxillus lepiota Fries; Phyllit talajon. Fenyves erdõkben. 500 m. Lékán, Kõszeg [?], 1909.IX.13. Piers V. BP 11. Paxillus involutus (Batsch. ex Fr.) Fr. = Paxillus involutus Fries; Phyllit talajon. Erdõkben. 330 m. Kõszeg, Nemezgyár mellett, 1909.X.10. Megehetõ. Piers V. BP 12. Paxillus atrotomentosus (Batsch. ex Fr.) Fr. = Paxillus atrotomentosus Fries, fekete tinorú, bársonyláb; Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1909.VIII.13. Piers V. BP 13. Paxillus involutus (Batsch. ex Fr.) Fr. Paxillus pannoides Fries, kagyló gomba; Phyllit talajon. Erdõkben. 500 m. Kõszeg, Turistaút, 1908.IX.20. Piers V. BP 14. Paxillus panuoides Fr. = Paxillus panaeolus Fries; Phyllit talajon. Erdõkben. 350 m. Kõszeg, Lemezgyár mellett, 1909.X.10. Piers V. Szemere: Kétes. [n. det.] BP 15. Hygrocybe ceracea (Fr. ex Fr.) Kumm. = Hygrophorus ceraceus Wulfen, viasznemû nedvgomba; Phyllit talajon. Mohos réteken. Szõllõmesgyéken. 450 m. Kõszeg, 1909.IX.12. Piers V. [n. det.] BP 16. Hygrophorus pudorius (Fr.) Fr. = Hygrophorus glutinifer Fries, enyves nedvgomba; Phyllit talajon. Erdõkben. Kethelyi dombon. 350 m. Kõszeg, 1901.X.20. Piers V. Szemere: Nem bizonyos, a spóraméretek miatt! + rev. cédula [n. det.] (5. ábra) BP 17. Hygrophorus limacinus Scop. ex Fr. = Hygrophorus limacinus Scop. csiganedvgomba; Agyagos talajon. Fenyves erdõkben. 270 m. Kõszeg, 1904.X.15. Piers V. [n. det.] 21

16 BaloghLajos.qxd :23 Page 17 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 18. Hygrocybe ovina (Bull. ex Fr.) Kuehn. = Hygrophorus ovinus Bulliard, birka nedvgomba; Agyagos talajon. Fenyvesekben. 270 m. Kõszeg, Kat. isk. Kertben, 1906.X.15. Piers V. [n. det.] BP 19. Camarophyllus pratensis (Pers. ex Fr.) Kumm. = Hygrophorus pratensis Pers., réti nedvgomba; Agyagos talajon. Réteken, mesgyéken. 270 m. Kõszeg, 1909.IX.22. Megehetõ jóízû. Piers V. [n. det.] BP 20. Hygrocybe psittacina (Schaeff. ex Fr.) Wuensche = Hygrophorus psittacinus (Schaeff.), papagályi nedvgomba; Phyllit talajon. Erdõkben, réteken. 400 m. Kõszeg, 1910.IX.19. Piers V. [n. det.] BP 21. Lactarius torminosus (Schaeff. ex Fr.) G.F. Gray = Lactarius torminosus (Schaeff.), keserû gomba, nyír alja gomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1896.IX.15. Mérges. Piers V. BP 22. Lactarius rufus (Scop. ex Fr.) Fr. = Lactarius rufus (Scop.) piros herencs; Phyllit talajon. Erdõkben. 500 m. Kõszeg, Óház, körül, 1909.VIII.21. Gyanús. Piers V. [n. det.] BP 23. Lactarius crampylus (J. Otto) Fr. = Lactarius crampylus (Otto); Agyagos talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1909.IX.05. Piers V. Szemere: Lehet L. crampylus O., illetve annak f. minor Paul jelzésû változata. [n. det.] BP 24. Lactarius deliciosus (L.) S.F. Gray = Lactarius deliciosus (L.), rizike; Fenyvesekben gyakori. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1904.X.15. Megehetõ. Piers V. [n. det.] BP 25. Lactarius piperatus (L. ex Fr.) S.F. Gray = Lactarius piperatus (Scop.), borsízû gomba, keserû gomba; Erdõkben gyakori. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1895.VIII.10. Nem ehetõ. Piers V. [n. det.] BP 26. Lactarius vellereus (Fr.) Fr. = Lactarius vellereus Fries, gyapjas herencs; Phyllit talajon. Gesztenyésekben, erdõkben. 450 m. Kõszeg, 1910.X.24. Piers V. BP 27. Lactarius turpis (Wein) Fr. = Lactarius turpis (Wimm.), gyilkos gomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1902.VIII.3. Mérges. Piers V. [n. det.] BP 28. Russula sp. (Pers.) S.F. Gray Russula lutea (Huds ex Fr.) S.F. Gray = Russula lutea (Huds.) sárga galambica; Agyagos talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1909.VII.16. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 29. Russula sp. (Pers.) S.F. Gray Russula nitida (Pers. ex Fr.) Fr. = Russula nitida (Pers.); Erdõkben. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1901.X.20. Gyanús. Piers V. [p. det.] BP 30. Russula sp. (Pers.) S.F. Gray Russula virescens (Schaeff.) Fr. = Russula virescens (Schaeff.), zöldelõ galambica, varas gomba; Phyllit talajon. Erdõkben mindenütt. 400 m. Kõszeg, 1910.IX.28. Jóízû, különösen sütnivaló. Piers V. [p. det.] BP 31. Russula sp. (Pers.) S.F. Gray Russula ochroleuca (Pers.) Fr. = Russula ochracea (Pers.) téglaszínû galambica; Erdõkben. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1899.VII.7. Gyanús. Piers V. [p. det.] BP 32. Cantharellus tubaeformis Bull. ex Fr. = Cantharellus infundibuliformis (Scop.) tölcséralakú nyúlgomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1902.VII.21. Nem ehetõ. Piers V. [n. det.] BP 33. Cantharellus cibarius Fries, eledelmes nyúlgomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1899.VII.6. Megehetõ. Piers V. BP 34. Hygrophoropsis aurantiaca (Wulf. ex Fr.) R. Mre. = Cantharellus aurantiacus (Wulfen), narancsszínû nyúlgomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1898.VII.13. Gyanús. Persoon szerint mérges. Piers V. [n. det.] BP 35. Micromphale perforans (Hoffm. ex Fr.) S.F. Gray = Marasmius perforans (Hoffm.), fenyõ fonyódó gomba; Fenyves fák gyökerén. 300 m. Kõszeg, 1909.IX.20. Piers V. [n. det.] BP 36. Marasmius oreades (Bolt. ex Fr.) Fr. = Marasmius oreades (Bolt.), szegfûgomba, tyúkgomba; Legelõkön. 140 m. Csönge, 1899.V.12. Megehetõ. Piers V. BP 37. Schizophyllum commune Fr. ex Fr. = Schizophyllum commune Fries; Fák törzsein. 300 m. Kõszeg, 1905.III.19. Piers V. BP 38. Panus lecomtei (Fr.) Corner = Panus rudis Fries; Fák törzsein. 400 m. Velem, 1898.VI.8. Nem ehetõ. Piers V. 22

17 BaloghLajos.qxd :23 Page 18 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 39. Panellus stypticus (Bull ex Fr.) Karst. = Panus stipticus (Bull.); Vén fák törzsein. 500 m. Kõszeg, 1902.XI.16. Nem ehetõ. Piers V. BP 40. Amanita sp. Pers. ex Hooker Amanita phalloides (Fr.) Link. = Agaricus (Amanita) phalloides Fr.; Lombos erdõkben. Phyllit talajon. Kõszeg, Óház körül, 1897.IX.25. Piers V. [p. det.] BP 41. Amanita sp. Pers. ex Hooker Amanita muscaria (L.) Pers. = Agaricus (Amanita) muscarius L.; Fenyves erdõkben. Kethely, 1898.X.26. Piers V. [p. det.] (5. ábra) BP 42. Amanita pantherina (DC. ex Fr.) Krombh. = Agaricus (Amanita) pantherinus DC., bagolygomba; Tölgyesekben. Phyllit talajon. Kõszeg, 1901.IX.29. Piers V. BP 43. Amanita sp. Pers. ex Hooker Amanita ceasarea (Scop. ex Fr.) Pers. = Agaricus (Amanita) caesareus Scop., úrigomba; Phyllit talajon. Kethelyi-erdõben, másutt elég ritka. 300 m. Kõszeg, 1909.IX.4. A legfinomabb gombák egyike. Piers V. [p. det.] BP 44. Amanita ceasarea (Scop. ex Fr.) Pers. = Agaricus caesareus Scop., úrigomba, urgomba; Hegyi erdõkben. Meszes talajon. 400 m. Velem, 1899.VII.28. Megehetõ. Piers V. [n. det.] BP 45. Macrolepiota sp. Sing. Macrolepiota procera (Scop. ex Fr.) Sing. = Agaricus (Lepiota) procerus Scop.; Lombos erdõkben. Phyllit talajon. Kõszeg, 1898.IX.15. Piers V. [p. det.] BP 46. Lepiota clypeolaria (Bull. ex Fr.) Kumm. = Agaricus (Lepiota) clypeolarius Bull.; Vágásokban. Phyllit talajon. Kõszeg, Szabóhegyen, 1901.XI.7. Piers V. BP 47. Omphalotus olearius (DC. ex Fr.) Sing. Agaricus (Clitocybe) gilvus Pers.; Fenyves erdõben (Kethely). Phyllit talajon. Kõszeg, 1901.IX.29. Piers V. BP 48. Lepista flaccida (Sow. ex Fr.) Pat. = Agaricus (Clitocybe) flaccidus Sowerby; Lombos erdõkben. Agyagos talajon. Kõszeg, 1895.VIII.22. Piers V. [n. det.] BP 49. Agaricus sp. L. ex Fr. Lepiota oreadiformis Vel. = Agaricus (Psalliota) pratensis Schaeff., réti csöpörke; Rétek, kertekben. 270 m. Kõszeg, 1909.X.13. Ennivaló de nem oly jóízû mint campestris. Piers V. [p. det.] BP 50. Agaricus sp. L. ex Fr. Agaricus silvaticus Schaeff. ex Fr. = Agaricus (Psalliota) silvaticus Schaeff., erdei csöpörke; Agyagos talajon. Kõszeg, Katonai reáliskola kertben, 1909.VII.7. Ennivaló de nem olyan jóízû mint campestris. Piers V. [p. det.] BP 51. Armillaria mellea (Vahl. ex Fr.) Kummer = Agaricus (Armillaria) melleus Fl. Dan.; Erdõkben. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1899.X.21. Megehetõ. Piers V. BP 52. Pholiota sp. Kummer Pholiota alnicola (Fr.) Sing. = Agaricus (Flammula) alnicola Fries, keserû lánggomba (tövis alja); Lombos fák törzsein. Erdõkben, kertekben. Kõszeg, 1906.X.17. Piers V. [p. det.] BP 53. Pleurotus sp. (Fr.) Quél. Pleurotus ostreatus (Jacq. ex Fr.) Kumm. = Agaricus (Pleurotus) ostreatus Jacq. f. pallida, osztriga gyertyángelyva; Bükk tüzifán, pincében. 270 m. Kõszeg, 1908.IX.15. Jó megehetõ gomba. Piers V. [p. det.] BP 54. Pleurotus sp. (Fr.) Quél. Pleurotus pulmonarius (Fr.) Quél. = Agaricus (Pleurotus) pulmonarius Fries, tüdõ gelyva; Lombos fáknak törzsein, erdõkben. 400 m. Kõszeg, 1909.XI.6. Piers V. [p. det.] BP 55. Flammulina velutipes (Curt. ex Fr.) Sing. = Agaricus (Collybia) velutipes Curt., téli nyírfa gomba; Fák törzsein. 300 m. Kõszeg, Katonai iskola kertben, 1907.XII.2. Piers V. BP 56. Collybia fusipes (Bull. ex Fr.) Quél. = Agaricus (Collybia) fusipes Bull., orsónyelû nyírfa gomba; Phyllit talajon. Lombos fák törzsein, erdõkben. 300 m. Kõszeg, Kethelyi-dombon, 1910.X.2. Éldelhetlen. Piers V. BP 57. Psathyrella stercoraria (Kühn. et Joss.) Arn. = Agaricus (Stropharia) stercorarius Fr.; Gesztenyésekben. Phyllit talajon. 500 m. Kõszeg, 1901.XI.3. Piers V. [n. det.] BP 58. Hypholoma fasciculare (Huds. ex Fr.) Kummer = Agaricus (Hypholoma) fascicularis Bolt.; Fák törzsein, erdõkben mdtt. Kõszeg, 1901.IX.29. Piers V. 23

18 BaloghLajos.qxd :23 Page 19 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 59. Agaricus sp. L. ex Fr. Agaricus campestris L. ex Fr. = Agaricus (Psalliota) campestris L. f. umbrina, csöpörke; Legelõkön, réteken bõven. Kõszeg, 1907.X.15. Piers V. [p. det.] BP 60. Agaricus sp. L. Fr. Agaricus arvensis Schaeff. ex Fr. = Agaricus (Psalliota) arvensis Schaeff., borju csöpörke; Réteken bõven. 270 m. Kõszeg, 1906.IX.29. Piers V. [p. det.] BP 61. Agaricus sp. L. ex Fr. Leucoagaricus cretaceus (Bull.) ss. Locq, Moser = Agaricus (Psalliota) cretaceus Fr.; Erdõkben. Phyllit talajon. 400 m. Rendek, 1898.X.27. Piers V. [p. det.] BP 62. Pholiota sp. Kummer Pholiota squarrosa (Pers. ex Fr.) Kumm. = Agaricus (Pholiota) squarrosus Müller; Akácfák törzsein. Kõszeg, Katonai iskola kertben, 1901.X.9. Piers V. [p. det.] BP 63. Kuehneromyces mutabilis (Schff. ex Fr.) Sing. et Smith = Agaricus (Pholiota) mutabilis Schaeff.; Erdei fák törzsein. 300 m. Borsmonostor, 1898.X.4. Piers V. BP 64. Pholiota sp. Kummer Pholiota cerifera (P. ex Karst.) P. Karst. = Agaricus (Pholiota) aurivellus Batsch.; Almafák törzsein, kertben. 270 m. Kõszeg, 1896.IX.22. Piers V. [p. det.] BP 65. Amanita sp. Pers. ex Hooker Amanita vaginata (Bull. ex Fr.) Vitt. = Agaricus (Amanita) vaginatus Bull. var. alba Fr.; Agyagos talajon. Erdõkben gyakori. 300 m. Kõszeg, 1910.IX.17. Gyanús. Piers V. [p. det.] BP 66. Amanita sp. Pers. ex Hooker Amanita vaginata (Bull. ex Fr.) Vitt. = Agaricus (Amanita) vaginatus Bull. var. fulva Fr.; Agyagos talajon. Erdõkben gyakori. 300 m. Kõszeg, 1910.VII.21. Gyanús. Piers V. [p. det.] BP 67. Amanita sp. Pers. ex Hooker Amanita rubescens (Pers. ex Fr.) S.F. Gray = Agaricus (Amanita) rubescens Fr., gyöngygomba; Phyllit talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1909.VII.22. Mérges. Piers V. [p. det.] BP 68. Hypholoma fasciculare (Huds. ex Fr.) Kummer Agaricus (Hypholoma) sublateritius Fries, keserû gomba; Fa törzsén. 270 m. Kõszeg, Katonai alreal iskola kertben, 1909.IX.28. Gyanús. Piers V. BP 69. Hygrophorus russula (Schaeff. ex Fr.) Quél. = Agaricus (Tricholoma) russula Schaeff., galambicza hasonló fenyõ alja; Phyllit talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, Kethelyi-dombon, 1910.X.2. Kitûnõ enni való gomba. Piers V. [n. det.] BP 70. Tricholomopsis rutilans (Schaeff. ex Fr.) Sing. = Agaricus (Tricholoma) rutilans Schaeff., vörhenyeges fenyõ alja; Phyllit talajon. Gesztenyésekben, erdõkben. Kõszeg, 1909.XI.6. Enni való (különösen eczetben betéve). Piers V. [n. det.] BP 71. Lepiota sp. (Pers.) S.F Gray Lepista personata (Fr. ex Fr.) Cke. = Agaricus (Tricholoma) personatus Fries, álarcos fenyõ alja; Phyllit talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1909.X.29. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 72. Lepista nuda (Bull. ex Fr.) Cke. = Agaricus (Tricholoma) nudus Bull., kopasz fenyõ alja; Agyagos talajon. Erdõkben. Kõszeg, 1909.VII.19. Piers V. [n. det.] BP 73. Trametes versicolor (L. ex Fr.) Pilat = Polyporus versicolor (L.), tarka tinorú; Rothadt fatörzseken. Rõt, 1899.IX.16. Piers V. BP 74. Phellinus ferrugineus (Schrad. ex Fr.) Pat. = Polyporus ferrugineus (Schrad.), rozsdaszínû tinorú; Fûzfák derekán. 260 m. Lukácsháza, 1897.X.1. Piers V. [n. det.] BP 75. Trametes versicolor (L. ex Fr.) Pilat Polyporus zonatus (Nees), öves tinorú; Rothadt fák törzsein. Kõszeg, 1889.VI.17. Piers V. (5. ábra) BP 76. Trametes versicolor (L. ex Fr.) Pilat Polyporus hirsutus (Schrad.), borzas tinorú; Fák törzsein. 270 m. Kõszeg, 1898.XI.25. Piers V. BP 77. Fomes fomentarius (L. ex Fr.) Fr. = Polyporus fomentarius (L.), valódi taplótinorú; Fák törzsein, kiváló bükkfán. 600 m. Kõszeg, 1893.V.22. Piers V. BP 78. Piptoporus betulinus (Bull.) Karst. = Polyporus betulinus (Bull.), nyírfa tinorú; Nyírfákon. 600 m. Kõszeg, 1902.XI.10. Piers V. 24

19 BaloghLajos.qxd :23 Page 20 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 79. Ganoderma lucidum P. Karst. = Polyporus lucidus (Legov.), fényes tinorú; Szilvafák törzsén. 270 m. Kõszeg, 1896.IX.19. Piers V. BP 80. Polyporus brumalis (Pers.) Fr. = Polyporus brumalis (Pers.); Bükkfa és tölgyfa törzsein. 500 m. Velem, 1897.IV.29. Piers V. [n. det.] BP 81. Gloeoporus dichrous (Fr. ex Fr.) Bres. = Polyporus dichrous Fries, kétszínû lyukgomba; Korhadó fák törzsein. 450 m. Kõszeg, 1909.XI.6. Piers V. BP 82. Piptoporus betulinus (Bull.) Karst. = Polyporus betulinus (Bulliard), nyírfa lyukgomba; Nyirfa törzsein. Erdõkben. Kõszeg, 1906.X.21. Piers V. BP 83. Ganoderma applanatus (Pers.) Pat. = Polyporus applanatus (Persoon), lapos tinorú; Lombos fák törzsein. Erdõkben. Kõszeg, 1909.IX.21. Piers V. BP 84. Phellinus ribis (Schum. ex Fr.) Karst. = Polyporus ribis (Schum.), ribiszke lyukgomba; Ribiszke gyökerén. 270 m. Kõszeg, 1909.IV.8. Taplókészítésre használható. Piers V. [n. det.] BP 85. Inonotus hispidus (Bull. ex Fr.) Karst. = Polyporus hispidus Bulliard, borzasszõrös lyukgomba; Gyümölcsös fák derekán. Erdõkben más lombos fákon is. 300 m. Kõszeg, 1909.X.10. Piers V. [n. det.] BP 86. Grifola frondosa (Dicks. ex Fr.) S.F. Gray = Polyporus intybaceus Fries; Korhadt fák törzsein. Erdõkben. 350 m. Kõszeg, 1909.VII.22. Piers V. BP 87. Polyporus squamosus (Huds.) ex Fr. = Polyporus squamosus (Huds.), pikkelyes lyukgomba; Lombos fák törzsein. Erdõkben. 270 m. Kõszeg, Kat. isk. kertben, 1909.IX.21. Piers V. BP 88. Serpula lacrimans (Wulf. in Jacq. ex Fr.) Schroet. = Merulius lacrymans (Wulf.), könnyezõ gomba, házi gomba; Nedves házak gerendái között; pincékben. Kõszeg, 1901.VII.13. Piers V. [n. det.] BP 89. Cerrena unicolor (Bull. ex Fr.) Murill. = Daedalea unicolor (Bulliard), egyszínû zavar lyukgomba; Agg törzseken. Lombos erdõkben. Kõszeg, 1909.XII.14. Piers V. [n. det.] BP 90. Daedalea quercina (L.) Fr. = Daedalea quercina (L.); A fák törzsein többnyire tölgyeken. Kõszeg, 1893.IV.21. Piers V. BP 91. Haploporus suaveolens (L. ex Fr.) Donk = Trametes suaveolens (L.), szagos tinorú; Fák törzsein; kivált fûzfákon. Kõszeg, 1895.IV.12. Piers V. [n. det.] BP 92. Pycnoporus cinnabarinus (Jacq. ex Fr.) Karst. = Trametes cinnabarina (Jacquin), cinóber lyukgomba; Korhadt fák törzsein, ágakon. Kõszeg, 1909.X.13. Piers V. BP 93. Trametes gibbosa (Pers. ex Fr.) Fr. = Trametes gibbosa (Pers.), púpos tinorú; Vén fák törzsein. Kõszeg, 1901.X.6. Piers V. [n. det.] BP 94. Leccinum sp. S.F. Gray Leccinum scabrum (Bull. ex Fr.) S.F. Gray = Boletus scaber Bull., érdes vargánya; Erdõkben, gyakori. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1901.IX.29. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 95. Leccinum sp. S.F. Gray Leccinum versipelle (Fr.) Snell. = Boletus versipellis Fries, rõt vargánya; Erdõkben, szórványosan. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1898.X.26. Nem ehetõ. Piers V. [p. det.] BP 96. Boletus edulis Bull. ex Fr. = Boletus edulis Bull., valódi vargánya; Erdõkben, gyakori. Kõszeg, 1896.VIII.17. Piers V. BP 97. Gyroporus cyanescens (Bull. ex Fr.) S.F. Gray = Boletus cyanescens Bull.; Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1900.VIII.26. Piers V. [n. det.] BP 98. Suillus luteus (L. ex Fr.) S.F. Gray = Boletus luteus L. (B. annulatus Pers.), gyûrûs vargánya, sárga v., vajgomba; Phyllit talajon. Erdõkben. Kõszeg, 1909.X.15. Megehetõ. Igen jóízû. Piers V. [n. det.] BP 99. Boletus sp. Dill ex Fr. Boletus calopus Fr. = Boletus pachypus Fries, keserû vargánya, bütykös vargánya; Erdõkben. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1906.VI.24. Gyanús. Piers V. [p. det.] 25

20 BaloghLajos.qxd :23 Page 21 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 100. Suillus luteus (L. ex Fr.) S.F. Gray = Boletus luteus L., gyûrûs vargánya, vajgomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1901.IX.29. Megehetõ. Piers V. BP 101. Suillus sp. Micheli ex S.F. Gray Suillus bovinus (L. ex Fr.) O. Kuntze = Boletus bovinus L., tehén vargánya; Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1899.VIII.13. Piers V. [p. det.] BP 102. Suillus grevillei (Klotzsch ex Fr.) Sing. = Boletus elegans Schumacher, szép vargánya; Agyagos talajon. 270 m. Kõszeg, a Katonai iskola kertben, 1909.X.21. Megehetõ. Piers V. [n. det.] BP 103. Boletus sp. (L. ex Fr.) Kuntze Boletus fragrans Vitt. = Boletus fragrans Vittadini, veres vargánya; Phyllit talajon. Erdõkben. 350 m. Kõszeg, Kethelyi-dombon, 1909.IX.4. Némely írók szerint megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 104. Boletus sp. (L. ex Fr.) Kuntze Boletus regius Krbh. = Boletus regius Krombholz, király vargánya; Phyllit talajon. Erdõkben. 350 m. Borsmonostor, Kõszeg [?], 1909.X.22. Leunis szerint Czechországban használják. Piers V. [p. det.] BP 105. Boletinus cavipes (Opat.) Kalchbr. = Boletus cavipes Opatowski, vájtnyelû vargánya; Agyagos talajon. Fenyvesekben. 300 m. Kõszeg, Gubahegyen, 1909.IX.17. Piers V. BP 106. Xerocomus chrysenteron (Bull. ex St. Amans) Quél. = Boletus chrysenteron Bulliard, vörös nyelû vargánya; Phyllit és agyagos talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, Katonai iskola kertben, 1906.X.22. Megehetõ. Piers V. BP 107. Boletus sp. (L. ex Fr.) Kuntze Boletus satanas Lenz. = Boletus satanas Lenz., bábavargánya; Phyllit talajon. Erdõ és kertekben. 500 m. Kõszeg, Óház körül, 1909.VIII.21. Mérges. Piers V. [p. det.] BP 108. Suillus grevillei (Klotzsch ex Fr.) Sing. Boletus flavus Withering (B. annularius Bolton), sárgás vargánya; Phyllit talajon. Erdõkben. 350 m. Kõszeg, 1909.VII.22. Megehetõ. Piers V. [n. det.] BP 109. Xerocomus sp. Quél. Xerocomus subtomentosus (L. ex Fr.) Quél. = Boletus subtomentosus L., gyapjas vargánya; Phyllit talajon. Erdõkben. 350 m. Kõszeg, 1909.VII.22. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 110. Suillus granulatus (L. ex Fr.) Kuntze = Boletus granulatus L., szemes nyelû vagy poritott nyelû vargánya; Phyllit talajon. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1908.VIII.20. Megehetõ, jóízû. Piers V. BP 111. Fistulina hepatica (Schaeff.) Fr. = Fistulina hepatica (Huds.); Rothadt fák törzsein. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1895.IX.5. Piers V. [n. det.] BP 112. Climacodon septentrionalis (Fr.) P. Karst. = Hydnum septemtrionale Fries, északi tüskésgomba; Bükkfa törzsein. 500 m. Kõszeg, 1898.VI.12. Nem ehetõ. Piers V. [n. det.] BP 113. Hericium erinaceum (Bull. ex Fr.) Pers. = Hydnum erinaceus Bulliard, tüskés süldisznó gomba; Rothadt fa törzsein. Erdõkben. 500 m. Kõszeg, 1909.VIII.21. Piers V. [n. det.] BP 114. Hydnellum sp. P. Karst. Hydnum coralloides (Scop. ex Fr.) S.F. Gray = Hydnum coralloides Scopoli, kláris bubos gomba; Purhás fák törzsein. Erdõkben. 600 m. Velem, Szent Vid-hegyén, 1909.VIII.14. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 115. Hydnum repandum L. ex Fr. = Hydnum repandum L., tarló tüskegomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1901.X.6. Megehetõ. Piers V. BP 116. Hydnum repandum L. Hydnum subsquamosum Batsch, pikkelyes szarvasgomba; Erdõkben. Szerpentin talajon. 700 m. Borostyánkõ, 1896.IX.17. Megehetõ. Piers V. [n. det.] BP 117. Sarcodon sp. P. Karst. Sarcodon imbricatus (L. ex Fr.) P. Karst. = Hydnum imbricatum Linné, barna szarvasgomba, ölyvgomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1901.IX.29. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 118. Denrothele griseocona (Bres.) Bourd. et Gaez. = Grandinia papillosa Fries, bibircses szivacsgomba; Lucfenyõ kérgén. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1905.IV.9. Piers V. [n. det.] 26

21 BaloghLajos.qxd :23 Page 22 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 119. Phlebia radiata Fries, sugárzó érgomba; Lombos fák kérgén. Erdõkben. 300 m. Kõszeg, 1908.X.31. Piers V. [n. det.] BP 120. Auricularia auricula-judae (Bull. ex St. Am.) Wettst. = Auricularia sambucina Martius [gyûjtési adatok nélkül; Piers V. írása] BP 121. Clavariadelphus pistillaris (Fr.) Donk. = Clavaria pistillaris L., mozsárütõ szarvasgomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1896.IX.15. Nem ehetõ. Piers V. BP 122. Clavariadelphus pistillaris (Fr.) Donk. = Clavaria pistillaris L., buzogány szarvasgomba; Phyllit talajon. Erdõkben. 450 m. Kõszeg, 1909.XI.6. Piers V. BP 123. Ramaria sp. Holmsky ex S.F. Gray Ramaria flaccida (Fr.) Bourd. = Clavaria flaccida Fries, petyhüdt szarvasgomba; Phyllit talajon. Gesztenyésekben. 450 m. Kõszeg, 1909.X.21. Piers V. [p. det.] BP 124. Clavulina sp. Schroet. Clavulina cristata (Fr.) Schroet. = Clavaria cristata (Holmskich), fésûalakú szarvasgomba; Szõllõmesgyéken. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1901.XII.30. Nem ehetõ. Piers V. [p. det.] BP 125. Ramaria sp. Holmsky ex S.F. Gray Clavulina cinerea (Fr.) Schroet. = Clavaria grisea Persoon, szürke szarvasgomba; Phyllit talajon. Erdõkben. 350 m. Kõszeg, 1909.IX.5. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 126. Ramaria sp. Holmsky ex S.F. Gray Ramaria botrytis (Pers. ex Fr.) Rick. = Clavaria botrytes Persoon, medvetalp, piros szarvasgomba; Phyllit talajon. Erdõkben. 350 m. Kõszeg, 1909.IX.5. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 127. Ramaria sp. Holmsky ex S.F. Gray Ramaria flava (Schaeff.) R.H. Peters. = Clavaria flava Schaeff., sárga szarvasgomba; Erdõkben. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1902.IX.8. Megehetõ. Piers V. [p. det.] BP 128. Stereum hirsutum (Willd. ex Fr.) S.F. Gray = Stereum hirsutum (Willd.), borzas fûzfagomba; Vén lombos fák törzsein. 400 m. Kõszeg, 1897.IX.25. Nem ehetõ. Piers V. BP 129. Sebacina incrustans (Pers. ex Fr.) Tul. = Thelephora sebacea Pers.; Rothadt fák törzsein. Erdõkben. 500 m. Kõszeg, 1897.IX.28. Piers V. [n. det.] BP 130. Cantharellus lutescens (Pers.) Fr. = Craterellus lutescens Persoon, sárgálló torokgomba; Phyllit talajon. Erdõkben. 400 m. Kõszeg, 1910.IX.28. Megehetõ. Piers V. BP 131. Craterellus cornucopioides (L.) Pers. Craterellus crispus Sowerby, fodros nyúlgomba; Árnyékos erdõkben. Phyllit talajon. 400 m. Hámor, 1895.VIII.28. Nem ehetõ. Piers V. BP 132. Craterellus cornucopioides (L.) Pers. = Craterellus cornucopioides (L.), szarvas nyúlgomba; Árnyékos erdõkben. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1896.IX.15. Nem ehetõ. Piers V. ( Ehetõ, igen jó ízû. Dr. Kirchner (Erfurt) [valószínûleg Szemere L. ceruzás megjegyzése a tasak felsõ szélén].) 2. Tányérgombák / Discomycetes BP 133. Morchella conica (Müll.) Swartz = Morchella conica Pers.; Réteken, kertekben és erdõszélen. Velem, 1897.IV.17. Piers V. [n. det.] BP 134. Morchella esculenta (Pers.) Boud. = Morchella esculenta (L.) Persoon, megehetõ szemercseg; Phyllit talajon. Erdõkben. 400 m. Velem, Kõszeg [?], 1909.V.5. Piers V. BP 135. Peziza vesiculosa Bull.; Melegágyban. Kõszeg, 1893.V.25. Piers V. [n. det.] BP 136. Spathularia flavida Pers. ex Fr. = Spathulea flavida Fries, lapocka gomba; Agyagos talajon. Erdõkben és bokrokban. 300 m. Kõszeg, 1909.VIII.13. Piers V. 27

22 BaloghLajos.qxd :23 Page 23 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai 3. Maggombák / Pyrenomycetes BP 137. Claviceps purpurea (Fr. ex Fr.) Tul. = Claviceps purpurea Tul., anyarozs; Rozs, árpa, búza és más füvek virágaiban. Kõszeg, 1908.VIII.15. Piers V. BP 138. Xylaria polymorpha (Pers. ex Fr.) Grev. = Xylaria polymorpha Corda; Porhadó fán. Kõszeg, 1892.IX.23. Piers V. 4. Moszatgombák / Phycomycetes BP 139. Albugo candida (Pers.) Kunae = Cystopus candidus Lev.; Pásztortáskán. Kõszeg, 1906.V.23. Piers V. (conf. Á. Révay 1995) BP 140. Plasmopara viticola (Berk. et Curt.) Berlese et de Toni = Peronospora viticola de By; Szõllõ levelein és gyümölcsein. Kõszeg, 1906.VII.20. Piers V. (conf. Á. Révay 1995) BP 141. Synchytrium aureum Schröter; Köményen. Kõszeg, 1900.V.27. Piers V. (conf. Á. Révay 1995) 6. Tömlõsgombák / Ascomycetes BP 142. Taphrina pruni Tulasne = Exoascus pruni Fuckel; Szilva gyümölcseken. Prunus spinosán. 300 m. Kõszeg, 1899.VI.11. Piers V. (conf. Á. Révay 1995) 7. Hasas gombák / Gasteromycetes BP 143. Cyathus striatus (Huds.) Pers. = Cyathus striatus Huds., serleg gomba; Bokrok közt, szórványosan. Agyagos földön. 300 m. Kõszeg, 1897.X.10. Piers V. BP 144. Bovista plumbea Pers. ex Pers. = Bovista plumbea Pers., gömbölyû pöfeteg; Száraz réteken, legelõkön gyakori. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1892.VII.29. Nem ehetõ. Piers V. [n. det.] BP 145. Scleroderma citrinum Pers. = Scleroderma vulgare Flora dan. (Lycoperdon aurantiacum Bull.); Mesgyéken, legelõkön, réteken, erdõkben md. Kõszeg, 1895.VII.28. Nem ehetõ. Piers V. BP 146. Langermannia gigantea (Batsch ex Pers.) Rostk. Lycoperdon suberosum (Fries); Réteken. 350 m. Rõt, 1905.VIII.27. Piers V. BP 147. Calvatia utriformis (Bull. ex Pers.) Jaap = Lycoperdon coelatum Bull., nyúl pöfeteg; Erdõkben, réteken. 300 m. Kõszeg, 1905.VII.20. Piers V. BP 148. Calvatia excipuliformis (Schaeff. ex Pers.) Perdeck = Lycoperdon saccatum Flora dan., zsákalkotó pöfeteg; Erdõkben, szórványosan. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1898.XI.4. Nem ehetõ. Piers V. BP 149. Lycoperdon pyriforme Schaeff. ex Pers. = Lycoperdon pyriforme Schaeff., körtealakú pöfeteg; Erdõkben, legelõkön gyakori. Chlorit palán. 400 m. Bozsok, 1901.IX.22. Nem ehetõ. Piers V. BP 150. Lycoperdon perlatum Pers. ex Pers. = Lycoperdon gemmatum Batsch, közönséges pöfeteg; Erdõkben. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1902.X.19. Nem ehetõ. Piers V. BP 151. Crucibulum laeve (Bull. ex DC.) Kambly = Crucibulum vulgare Tulasne, tégel gomba; Rothadt fákon. Erdõkben és kertekben. 270 m. Kõszeg, 1909.X.28. Piers V. BP 152. Scleroderma sp. Pers. ex Pers. Scleroderma verrucosum Bull. ex Pers. = Scleroderma verrucosum (Bulliard), bibircses kemény borosta pöfeteg; Erdõkben. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1909.VIII.14. Piers V. [p. det.] 28

23 BaloghLajos.qxd :23 Page 24 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 16. BP 41. BP ábra. Gombapéldányok címkéi Figure 5. Labels of fungus specimens 29

24 BaloghLajos.qxd :23 Page 25 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai 9. Rozsdafélék / Uredinaceae és 10. Üszögfélék / Ustilaginei BP 153. Puccinia coronata Corda; Uredo: Holcus lanatus levelein. Aecidium: Rhamnus frangula levelein. Kõszeg, U: 1890.VIII.13., Ae: 1898.V.19. Piers V. BP 154. Gymnosporangium juniperinum (L.); Uredo: Juniperus communis ágacskáin. Aecidium: Sorbus aucuparia levelein. Kõszeg, U: 1901.V.12., Ae: 1899.VII.25. Piers V. BP 155. Gymnosporangium sabinae (Dicks.) Wint. = Gymnosporangium sabinae (Dicks.); Uredo: Juniperus sabina ágacskáin. Aecidium: a körtefa levelein. Kõszeg. U: 1902.IV.29., Ae: 1898.VIII.9. Piers V. BP 156. Sporotrichum mycophilum (Pers.) Spreng. = Sporotrichum mycophilum Link.; Vargányán és más gombán. Kõszeg, 1909.VIII.21. Piers V. [n. det.] ZUZMÓK LICHENES Kérgesek / Kryoblasti BP 157. Dibaeis baeomyces (L. f.) Rambold et Hertel = Baeomyces roseus Pers. (KISS 1979) = Baeomyces roseus Pers.; Agyagos földön mindenütt. 200 m. Kõszeg, 1859.IV.16. [Minden bizonnyal tévesztés, helyesen valószínûleg: 1895.IV.16. A szerzõk], Piers V. (6. ábra) BP 158. Cladonia parasitica (Hoffm.) Hoffm. (KISS 1979: nem közölte / not published) Sphyridium byssoides L.; Kõfejtõben. Phyllit talajon. 350 m. Rendek, 1898.X.27. Piers V. BP 159. Pertusaria albescens (Huds.) M. Choisy et Werner in Werner Pertusaria pertusa (L.) Tuck. (KISS 1979) = Pertusaria communis DC.; Tölgyfa kérgén, gyakori. 300 m. Kõszeg, 1905.IV.9. Piers V. Lombosok / Phylloblasti BP 160. Peltigera praetextata (Flörke ex Sommerf.) Zopf Peltigera rufescens (Weis.) Humb.) (KISS 1979) = Peltigera rufescens Necker; Füves lejtõkön, erdõkben. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1896.III.22. Piers V. BP 161. Peltigera praetextata (Flörke ex Sommerf.) Zopf Peltigera canina L. (KISS 1979) = Peltigera canina L.; Földön mindenütt. Phyllit talajon. Kõszeg, 1905.III.25. Piers V. BP 162. Peltigera praetextata (Flörke ex Sommerf.) Zopf Peltigera aphthosa L. (KISS 1979) = Peltigera aphthosa L.; Hegyi erdõkben, földön. Phyllit talajon. 500 m. Kõszeg, 1898.VI.12. Piers V. BP 163. Peltigera elisabethae Gyelnik Peltigera polydactyla Hoffm. (KISS 1979) = Peltigera polydactila Hoffm.; Füves lejtõn. Szerpentin talajon. 700 m. Borostyánkõ, 1902.V.18. Piers V. + Peltigera praetextata (Flörke ex Sommerf.) Zopf BP 164. Lobaria pulmonaria (L.) Hoffm. (KISS 1979) = Sticta pulmonaria L., meddõ; Sziklákon. Phyllit talajon. 500 m. Hámor, 1897.IV.30. Piers V. BP 165. Hypogymnia physodes (L.) Nyl. (KISS 1979) = Parmelia physodes L., meddõ; Rothadt fatörzseken. 300 m. Kõszeg, 1898.X.4. Piers V. + Bryoria fuscescens (Gyelnik) Brodo et D. Hawksw. BP 166. Parmelia sulcata Taylor Parmelia saxatilis L. (KISS 1979) = Parmelia saxatilis L., meddõ; Fatörzseken. 300 m. Kõszeg, 1892.VI.15. Piers V. + Cetrelia olivetorum (Nyl.) W. L. Culb. et C. F. Culb. BP 167. Flavoparmelia caperata (L.) Hale = Parmelia caperata (L.) Ach. (KISS 1979) = Parmelia caperata L., meddõ; Tölgyfa törzsein. 300 m. Kõszeg, 1905.IV.9. Piers V.

25 BaloghLajos.qxd :23 Page 26 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 168. Collema auriforme (With.) Coppins et J. R. Laundon Cetraria fahlunensis (L.) Vain. (KISS 1979) = Parmelia fahlunensis L.; Sziklákon meszes völgyben [Minden bizonnyal a Meszes-völgyben A szerzõk]. 300 m. Phyllit talajon. Kõszeg, 1904.V.10. Piers V. BP 169. Melanelia panniformis (Nyl.) Essl. Parmelia stygia L. (KISS 1979) = P. stygia L.; Sziklákon. Szerpentin-talajon. 700 m. Borostyánkõ, 1905.V.19. Piers V. BP 170. Melanelia glabra (Nyl.) Essl. Parmelia olivacea Ach. (KISS 1979) = Parmelia olivacea Ach.; Kõrisfa törzsein, más fákon is gyakori. 300 m. Kõszeg, 1908.VII.9. Piers V. + Physconia distorta (With.) J. R. Laundon, + Physcia aipolia (Ehrh. ex Humb.) Fürnr., + Candelaria concolor (Dicks.) Stein, + Xanthoria parietina (L.) Th. Fr. BP 171. Xanthoria parietina (L.) Th. Fr. = (KISS 1979: nem közölte / not published) = Parmelia parietina Ach.; Fák törzsein, falakon, deszkapalánkon mindenütt. Kõszeg, Piers V. BP 172. Physconia distorta (With.) J. R. Laundon = Physconia pulverulenta (Hoffm.) Nyl. (KISS 1979) = Parmelia pulverulenta Ach.; Mindenféle fák kérgén gyakori. Kõszeg, 1895.XII.20. Piers V. + Candelaria concolor (Dicks.) Stein, + Physcia aipolia (Ehrh. ex Humb.) Fürnr. BP 173. Physcia aipolia (Ehrh. ex Humb.) Fürnr. Physcia stellaris Ach. (KISS 1979) = Parmelia stellaris Ach., gyümölccsel; Mindenféle fák törzsein gyakori. Kõszeg, 1900.II.10. Piers V. + Physcia adscendens (Fr.) H. Olivier, + Xanthoria sp. Bokrosok / Thamnoblasti BP 174. Cladonia rei Schaerer Cladonia degenerans Floerke (KISS 1979) = Cladonia degenerans Floerke; Földön, erdõkben. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1902.IV.6. Piers V. BP 175. Cladonia gracilis (L.) Willd. = Cladonia gracilis L. (KISS 1979) = Cladonia gracilis L.; Sziklákon a Schöne Birke erdõben. Phylliten. 600 m. Kõszeg, 1902.VIII.25. Piers V. BP 176. Cladonia verticillata (Hoffm.) Schaerer = Cladonia verticillata Floerke (KISS 1979) = Cladonia verticillata Flörke; Földön, erdõk szélén. Phyllit talajon. 350 m. Cák, 1898.II.2. Piers V. BP 177. Cladonia rangiferina (L.) Weber ex F. H. Wigg. = Cladonia rangiferina L. (KISS 1979) = Cladonia rangiferina L.; Földön hegyi erdõkben. Szerpentinen. 700 m. Borostyánkõ, 1898.V.14. Piers V. BP 178. Cladonia furcata (Huds.) Schrad. (KISS 1979) = Cladonia furcata Hoffm.; Erdõkben. Mészes völgy. Phyllittalajon. 350 m. Kõszeg, 1895.V.28. Piers V. BP 179. Cladonia pleurota (Flörke) Schaerer Cladonia coccifera Floerke (L.) Willd. (KISS 1979) = Cladonia coccifera Floerke; Alsó erdõ földön. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1905.III.25. Piers V. BP 180. Cladonia cornuta (L.) Hoffm. Cladonia uncialis (L.) Web. (KISS 1979) = Cladonia uncinata Hoffm.; Sziklákon. Phylliton. 500 m. Hámor, 1902.VIII.20. Piers V. BP 181. Cladonia fimbriata (L.) Fr. = Cladonia fimbriata L. (KISS 1979) = Cladonia fimbriata L.; Földön, a Weissenbachl-erdõben. 500 m. Gyöngyösfõ, 1900.VI.3. Piers V. BP 182. Cladonia parasitica (Hoffm.) Hoffm. = Cladonia squamosa Hoffm. var. delicata Ehrh. (KISS 1979) = Cladonia squarrosa Hoffm. var: delicata Ehrh.; Erdei fák törzsein, gyökerein. 350 m. Kõszeg, 1907.X.7. Piers V. BP 183. Cladonia pyxidata (L.) Hoffm. (subsp. chlorophaea (Flörke ex Sommerf.) V. Wirth) = (KISS 1979: nem közölte / not published) Cladonia pixidata L.; Erdõkben földön, mindenütt. Tarótháza, Márton (6. ábra) BP 184. Usnea filipendula Stirton Usnea barbata L. (KISS 1979) = Usnea barbata L., ifju gyümölccsel; Vén gyantás fenyõ törzsén. 700 m. Borostyánkõ, 1896.V.13. Piers V. + Bryoria fuscescens (Gyelnik) Brodo et D. Hawksw., + Evernia divaricata (L.) Ach. 31

26 BaloghLajos.qxd :23 Page 27 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 157. BP 183. BP ábra. Zuzmópéldányok címkéi Figure 6. Labels of lichen specimens 32

27 BaloghLajos.qxd :23 Page 28 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 185. Ramalina fraxinea (L.) Ach. Ramalina calicaris L. (KISS 1979) = Ramalina calicaris (L.) Fr., gyümölcsökkel; Fák törzsein. 400 m. Velem, 1895.IV.23. Piers V. BP 186. Anaptychia ciliaris (L.) Körb. (KISS 1979) = Anaptychia ciliaris Körber, gyümölccsel; Fák törzsein mindenütt. Kõszeg, 1895.V.12. Piers V. BP 187. Evernia prunastri (L.) Ach. = Evernia prunatris (L.) Ach. (KISS 1979) = Evernia prunastri L., meddõ; Fák törzsein mindenütt. Kõszeg, 1896.IV.25. Piers V. BP 188. Pseudevernia furfuracea (L.) Zopf (var. ceratea (Ach.) D. Hawksw.) = Pseudevernia furfuracea (L.) Ach. (KISS 1979) = Evernia furfuracea L., meddõ; Fák törzsein mindenütt. 600 m. Borostyánkõ, 1900.VI.3. Piers V. BP 189. Cetrelia olivetorum (Nyl.) W. L. Culb. et C. F. Culb. Platismatia glauca Culb. et Culb. (KISS 1979) = Cetraria glauca L., meddõ; Tölgyfák törzsein. 300 m. Kõszeg, 1905.IV.9. Piers V. + Flavoparmelia caperata (L.) Hale, + Cetraria chlorophylla (Willd. in Humb.) Vain. BP 190. Cetraria islandica (L.) Ach. = Cetraria islandica L. (KISS 1979) = Cetraria islandica L., meddõ; Földön erdõkben. 700 m. Borostyánkõ, 1898.V.14. Piers V. (6. ábra) MOHÁK BRYOPHYTA 61.. MÁJMOHÁK / HEPATICAE BP 191. Marchantia polymorpha L. ÿþ[! vid. Latzel]; Patak mentén. Meszes talajon. 400 m. Velem, 1889.V.22. és VIII.30. Piers V. BP 192. Conocephalum conicum (L.) Dumort. = Conocephalus (Fegatella) conicus Dum. ÿþ[! vid. Latzel]; Nedves sziklákon. Meszes talajon. 450 m. Velem, Szt. Vit-hegyén, 1896.IV.7. Piers V. BP 193. Marchantia polymorpha L. (sec. Latzel) Preissia commutata Nees, gyümölcs nélkül; 39 Meszes talajon. 400 m. Velem, Hosszuvölgy patak mentén, 1902.VI.3. Piers V. BP 194. Metzgeria conjugata Lindb., g[y]. n. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Phylliten. 350 m. Kõszeg, Pogány-völgyben, 1895.V.22. Piers V. BP 195. Metzgeria conjugata Lindb. (sec. Latzel) Metzgeria furcata (L.) Lindb., gy. n.; Phylliten. 350 m. Rõt, Erdõ ut mentén, 1900.III.25. Piers V. BP 196. Pellia endiviifolia (Dicks.) Dumort. = Pellia Fabbroniana Raddi (sec. Latzel; Elateren träger 5 8 µ breit, über 700 µ lang. Die Aussenschicht der Kapselklappen nur an den Zellecker mit Knoten (bei epiphylls auch im Verlauf der Zellwand). Innensicht desselben ohne Halbringfasern, daher Kann es sich nur zum Fabbroniana handeln! Dr. L.) Pellia epiphylla L., gyümölccsel; 40 Mezei kutban. 300 m. Kõszeg, 1896.III.22. Piers V. BP 197. Pellia endiviifolia (Dicks.) Dumort. (sec. Papp B.) Pellia Neesiana (G.) Limpr. (sec. Latzel; eine Wasserform einer Pellia, vollig steril, am ehesten Pellia Neesiana (G.) Limpr. Thallus aus dem Wässer gezogen zusammenfallend, mit Versarkungsbänder, daher Neesiana) Pellia endiviaefolia Dicks., gy. n.; Süppedõs réti csermelyekben. Kõszeg, 1908.VI.11. Piers V. BP 198. Blasia pusilla L., gy. n. [! vid. Latzel]; Fûzfa gyökerén. Gyöngyös-patak medrében. 300 m. Kõszeg, 1898.I.11. Piers V. BP 199. Calypogeia azurea Stotler & Crotz = Kantia (Calypogeia) trichomanis Gray, gy. n. [! vid. Latzel]; Erdõkben, földön. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, Hétforrás-völgyben, 1897.VI.7. Piers V. + Lepidozia reptans (L.) Dumort. = Lepidozia reptans Dum. [sec. Latzel] 39. a továbbiakban: gy. n. 40. a továbbiakban: gy. 33

28 BaloghLajos.qxd :23 Page 29 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 200. Calypogeia trichomanes (L.) Corda (sec. Latzel) Kantia Mülleriana Schiffner, gy.; Erdõs lejtõkön. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, Hétforrás körül, 1898.IV.7. Piers V. BP 201. Bazzania trilobata (L.) Gray = Bazzania (Mastigobryum) trilobata Gray, gy. n. [! vid. Latzel]; Nedves sziklákon. Phyllit talajon. 500 m. Kõszeg, Göss-völgyben, 1897.V.30. Piers V. (7. ábra) BP 202. Lepidozia reptans (L.) Dumort. = Lepidozia reptans Dum., gy. n. [! vid. Latzel]; Földön, bükkerdõkben. Phyllit talajon. 500 m. Rõt, 1905.V.16. Piers V. BP 203. Radula complanata (L.) Dumort. = Radula complanata Dum., gy. n. [! vid. Latzel]; Fák törzsein. 400 m. Léka, 1905.VII.19. Piers V. BP 204. Porella platyphylla (L.) Pfeiff. = Madotheca platyphylloidea (Schw.) Dum. (sec. Latzel; Variiert: z. Th. gegen M. Baueri Schäff. / z. Th. gegen M. platyphylla (L.) Dum.) Madotheca laevigata Dum., gy. n.; Sziklákon. Phyllit talajon. Kõszeg, Óház-hegyen, 1901.V.13. Piers V. BP 205. Porella arboris-vitae (With.) Grolle = Madotheca laevigata (Schrad.) Dum. (sec. Latzel) M. thuja Lindb., gy. n.; Sziklákon. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, Pogány-völgyben, 1895.V.22. Piers V. BP 206. Porella platyphylla (L.) Pfeiff. = Madotheca platyphylla Dum., gy. n. [! vid. Latzel]; Gazos lejtõkön, szõllõk közt. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1895.V.19. Piers V. BP 207. Blepharostoma (Jungermannia) trichophyllum (L.) Dum., gy. [! vid. Latzel]; Földön, erdõkben. Szerpentin talajon. 700 m. Borostyánkõ, 1901.V.19. Piers V. BP 208. Scapania nemorea (L.) Grolle = Scapania nemorosa (L.) Dum., gy. n. [! vid. Latzel]; Nedves sziklákon. Phyllit talajon. 500 m. Hámor, Göss-völgyben, 1897.V.30. Piers V. BP 209. Lophocolea minor Nees (sec. Latzel) Lophozia (Jungermannia) ventricosa Dum., gy. n.; Erdõben a földön. Chlorit talajon. 500 m. Velem, Sz. Vit-hegyen, 1902.III.25. Piers V. BP 210. Barbilophozia floerkei (F. Weber & D. Mohr) Loeske = Lophozia Floerkei (Web. et M.) Schiffn. (sec. Latzel) Lophozia (Jungermannia) barbata Dum., gy. n.; Nedves lejtõkön. Szerpentin talajon. 700 m. Borostyánkõ, 1905.V.19. Piers V. (7. ábra) BP 211. Lophocolea bidentata (L.) Dumort. = Lophocolea bidentata L., gy. n. [! vid. Latzel]; Utak mentén. Szerpentin talajon. 600 m. Borostyánkõ, 1905.V.19. Piers V. BP 212. Trichocolea tomentella (Ehrh.) Dumort. = Trichocolea tomentella Dum., gy. n. [! vid. Latzel]; Süppedõs réteken. Phyllit talajon. 500 m. Kõszeg, Steyrer mellett, 1895.IX.4. Piers V. BP 213. Plagiochila asplenioides (L.) Dumort. = Plagiochila asplenioides (L.) Dum. var. major Nees, gy. n. [! vid. Latzel]; Erdei utak mentén. Szerpentin talajon. 600 m. Borostyánkõ, 1905.V.19. Piers V. BP 214. Frullania dilatata (L.) Dumort. = Frullania dilatata L., gy. [! vid. Latzel]; Fák törzsein. 400 m. Rõt, 1905.VIII.30. Piers V. BP 215. Frullania tamarisci (L.) Dumort. = Frullania tamarisci L., gy. n. [! vid. Latzel]; Sziklákon a kõfejtõben. Meszes talajon. 600 m. Borostyánkõ, 1897.VI.18. Piers V LOMBOS MOHÁK / MUSCI FRONDOSI BP 216. Acaulon muticum (Hedw.) Müll. Hal. = Acaulon muticum C. Müll., gy. [! vid. Latzel]; Földön. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, Guba-hegyen, 1895.IV.2. Piers V. BP 217. Pleuridium subulatum (Hedw.) Rabenh. = Pleuridium alternifolium Rabenh., gy. [! vid. Latzel]; Földön, bõven. Homokos, agyagos, kopár földön. Kõszeg IV.23. Piers V. BP 218. Pleuridium acuminatum Lindb. = Pleuridium subulatum (Br. et Schimp.) Rabenh., gy. [! vid. Latzel]; Mûvelt talajon. Kõszeg, Pogány, 1897.IV.19. Piers V. BP 219. Phascum cuspidatum Hedw. = Phascum acaulon L. (sec. Latzel) Phascum cuspidatum Schreb., gy.; Legelõkön, ugarokon, kopár földön mindenütt. Kõszeg, 1895.III-IV. Piers V. 34

29 BaloghLajos.qxd :23 Page 30 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 220. Phascum cuspidatum Hedw. = Phascum cuspidatum Schreb. var. Schreberianum Dicks., gy. [! vid. Latzel]; Réteken. Agyagos talajon. 270 m. Kõszeg, az intézet kertben, 1895.XII.22. Piers V. BP 221. Dicranella heteromalla (Hedw.) Schimp. = Dicranella heteromalla (Dill.) Schimp., gy. [vid. Latzel]; Földön gyakori. Meszes palán. 350 m. Kõszeg, 1905.V.12. Piers V. BP 222. Dicranella varia (Hedw.) Schimp. = Dicranella varia (Huds.) Schimp., gy. [vid. Latzel]; Földön mindenütt. Kõszeg, 1905.V.12. Piers V. BP 223. Dicranella heteromalla (Hedw.) Schimp. = Dicranella heteromalla (L.) Schimp. (sec. Latzel) Dicranella subulata (Hedw.) Schimp., gy.; Kõfejtõ tördelékén. Phyllit talajon. 400 m. Hámor, 1904.III.25. Piers V. BP 224. Dicranum scoparium Hedw. = Dicranum scoparium (L.) Hedw. (sec. Latzel) Dicranum Bonjeani De Not., gy.; Erdõkben. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg 1905.V.17. Latzel A. BP 225. Dicranum polysetum Sw. = Dicranum undulatum Ehrh., gy. [vid. Latzel; Elég ritka!]; Erdõkben gyakori. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1905.III.29. Piers V. BP 226. Dicranum muehlenbeckii Bruch & Schimp. = Dicranum Mühlenbeckii Br. Eur. (sec. Boros Á I. et sec. Latzel A.) Dicranum viride Lindb., meddõ; Kõfejtõben. Meszes palán. 600 m. Borostyánkõ, 1897.V.15. Piers V. BP 227. Paraleucobryum longifolium (Hedw.) Loeske = Dicranum longifolium Ehrh. var. hamatum Jur. (sec. Latzel) Dicranum longifolium Ehrh., meddõ; Sziklákon szórványosan. Phyllit talajon. 500 m. Kõszeg, 1897.VI.7. Piers V. BP 228. Dicranum scoparium Hedw. = Dicranum scoparium (L.) Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben mindenütt. Kõszeg, 1898.VII.15. Piers V. BP 229. Weissia brachycarpa (Nees & Hornsch.) Jur. = Hymenostomum microstomum R. Br. var. obliquum (Nees) Hüben. (sec. Latzel) Hymenostomum microstomum R. Br., gy. [! vid. Latzel]; Füves lejtõn, erdõszélen. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, Guba-hegyen, 1895.V.27. Piers V. BP 230. Weissia controversa Hedw. = Weisia viridula Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Árnyékos helyeken, bokrok közt, kövön, földön mindenütt. Kõszeg, 1895.IV.7. Piers V. BP 231. Fissidens incurvus Starke ex Roehl. = Fissidens incurvus Starke (sec. Latzel) Fissidens bryoides Hedw., gy.; Földön, szõlõk mesgyéin. Phyllit talajon. 450 m. Kõszeg, 1901.XII.30. Piers V. BP 232. Leucobryum glaucum (Hedw.) Angstr. = Leucobryum glaucum Schimp., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben mindenütt. Kõszeg, 1896.XI.10. és 1897.IV.11. Piers V. BP 233. Fissidens adiant[h]oides Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Mocsárokban szórványosan. Tõzeges talajon. 300 m. Doroszló, 1905.V.11. Piers V. BP 234. Fissidens dubius P. Beauv. = Fissidens decipiens De Not., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Szerpentinen. 600 m. Borostyánkõ, 1897.V.18. Piers V. BP 235. Fissidens taxifolius Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben, bokros lejtõkön gyakori. Phyllit talajon. Kõszeg, 1905.III.25. Piers V. BP 236. Seligeria recurvata (Hedw.) Bruch & Schimp. = Seligeria recurvata Bryol. Eur. (S. paludosa (L.) Hag.), gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Meszes talajon. 350 m. Kõszeg 1905.V.12. Piers V. BP 237. Distichium capillaceum (Hedw.) Bruch & Schimp. = Distichium capillaceum Bryol. eur., kopott gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Phyllit talajon. 600 m. Velem, 1898.VI.8. Piers V. BP 238. Ditrichum pusillum (Hedw.) Hampe = Ditrichum tortile (Schrad.) Lindb. (sec. Latzel) Ditrichum homomallum Hampe, gy.; Szõlõmesgyéken. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg 1895.IV.12. Piers V. BP 239. Ditrichum pallidum (Hedw.) Hampe = Ditrichum pallidum Hampe, gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben szórványosan. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1900.V.27. Piers V. BP 240. Ceratodon purpureus (Hedw.) Brid. = Ceratodon purpureus Brid., gy. [! vid. Latzel]; Földön, sziklákon, falakon mindenütt. Kõszeg, 1898.IV.17. Piers V. BP 241. Bryoerythrophyllum recurvirostrum (Hedw.) P.C. Chen = Didymodon rubellus Br. eur., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1898.I.14. Piers V. 35

30 BaloghLajos.qxd :23 Page 31 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 242. Didymodon rigidulus Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon a kõfejtõben. Phylliten. 400 m. Kõszeg, Moosbründl, 1897.XI.19. Piers V. + Schistidium apocarpum (Hedw.) Bruch & Schimp. = Grimmia apocarpa (L.) Hedw. [sec. Latzel] BP 243. Pottia truncata (Hedw.) Bruch & Schimp. = Pottia truncatula Lindb., gy. [! vid. Latzel]; Földön közönséges. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1901.XII.3. Piers V. + et formae transiente ad P. intermediam! [sec. Latzel] BP 244. Pottia intermedia (Turner) Fürnr. = Pottia intermedia (Turn.), gy. [! vid. Latzel]; Bokros helyeken, földön. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1904.XII.8. Piers V. BP 245. Pottia lanceolata (Hedw.) Müll. Hal. = Pottia lanceolata C. Müll., gy. [! vid. Latzel]; Földön gyakori. Phylliten. 400 m. Kõszeg, 1902.I.12. Piers V. BP 246. Tortella tortuosa (Hedw.) Limpr. = Tortella tortuosa (L.) Limpr., gy. [! vid. Latzel]; Sziklán. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, Moosbründl kõfejtõben, 1895.V.22. és 1897.XI.19. Piers V. + Tortula muralis L. ex Hedw. = Tortula muralis (L.) Hedw. [sec. Latzel] BP 247. Barbula unguiculata Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben, dombokon gyakori. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1904.XII.18. Piers V. BP 248. Didymodon fallax (Hedw.) R.H. Zander = Barbula fallax Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Gödrökben, kõfejtõkben gyakori. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1898.XII.4. Piers V. BP 249. Tortula subulata Hedw. = Tortula subulata (L.) Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Földön, fatörzseken, sziklákon mindenütt. Phylliten. 400 m. Kõszeg, 1895.V.22. Piers V. BP 250. Tortula muralis L. ex Hedw. = Tortula muralis Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon, kõfalakon mindenütt. Kõszeg, 1895.IV.25. Piers V. BP 251. Tortula crinita (De Not.) De Not. = Tortula montana (Nees) Lindl. (sec. Latzel) Tortula ruralis Ehrh., gy.; Sziklákon, földön, szalmaföldeken gyakori. Phylliten. 500 m. Kõszeg 1902.XI.16. Piers V. BP 252. Tortula papillosa Wils., meddõ t. [! vid. Latzel]; Fák törzsein, kiváltképpen nyárfán. Kõszeg, 1907.IV egész Európában csak meddõ állapotban található. Piers V. BP 253. Aloina rigida (Hedw.) Limpr. = Aloina stellata (Schreb.) Kirchb. (sec. Latzel) in comm. Barbula convoluta Hedw. Aloina ambigua (Bryol. eur.), gy., [in comm.] Aloina rigida Lindb. társaságában; Kõfejtõben. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1898.V.28. Piers V. BP 254. Barbula convoluta Hedw. (sec. Latzel) Aloina rigida Lindb., gy.; Kõfejtõben földön. Phyllit talajon. 450 m. [Kõszeg?] 1897.XI.19. Piers V. [lelõhely nélkül] BP 255. Schistidium apocarpum (Hedw.) Bruch & Schimp. = Schistidium apocarpum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1896.I.1. és III.22. Piers V. BP 256. Grimmia pulvinata (Hedw.) Sm. = Grimmia pulvinata Smith, gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon, falakon, házfedeleken mindenütt. Kõszeg, 1896.III.23. és VI.25. Piers V. BP 257. Racomitrium canescens (Hedw.) Brid. = Racomitrium canescens Brid., gy. [! vid. Latzel]; Terméketlen agyagos és kavicsos helyeken gyakori. 300 m. Hámor, 1904.III.25. Piers V. BP 258. Hedwigia ciliata (Hedw.) Ehrh. ex P. Beauv. = Hedwigia albicans Lindb., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon gyakori. Mészpalán. 600 m. Velem, 1897.IV.19. Piers V. + var. secunda Br. Eur. [sec. Latzel] BP 259. Hedwigia ciliata (Hedw.) Ehrh. ex P. Beauv. = Hedwigia albicans Lindb. var. leucophaca Lindb., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Szerpentin talajon. 700 m. Borostyánkõ, 1896.V.23. Piers V. BP 260. Ulota crispa (Hedw.) Brid. = Ulota crispa Brid., gy. [! vid. Latzel]; Bükkfa törzsein a felsõ erdõben. 450 m. Kõszeg, 1905.V.16. Piers V. BP 261. Ort[h]otrichum anomalum Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon a Szt. Vit hegyen. Mészpalán. 600 m. Velem, 1898.VI.8. Piers V. 36

31 BaloghLajos.qxd :23 Page 32 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 262. Orthotrichum patens Bruch ex Brid. = Ortotrichum patens Bruch, gy. [! vid. Latzel]; Fák törzsein, szórványosan. Kõszeg, 1902.V.2. Piers V. BP 263. Orthotrichum pallens Bruch ex Brid. = Ortotrichum pallens Bruch, gy. [! vid. Latzel]; Ezüst nyárfán. 140 m. Csönge, 1899.V.10. Piers V. BP 264. Orthotrichum affine Schrad. ex Brid. = Ortotrichum fastigiatum Bruch, gy. [! vid. Latzel]; Tölgyfa törzsein. 300 m. Kõszeg 1903.V.21. Piers V. BP 265. Orthotrichum pumilum Sw. = Ortotrichum Schimperi Hammar (O. pumilum Dicks. non Sw.), gy. [! vid. Latzel]; Fatörzsön. 270 m. Kõszeg, 1903.VI.3. Piers V. + Orthotrichum striatum Hedw. = O. striatum cfr., + Orthotrichum obtusifolium Brid. = obtusifolium st. [sec. Latzel] BP 266. Orthotrichum affine Schrad. ex Brid. = Ortotrichum affine Schrad., gy. [! vid. Latzel]; Fák törzsein. Kõszeg, kat. intézet kertben, 1903.VI.3. Piers V. BP 267. Ort[h]otrichum speciosum Nees. (O. striatum Hedw.), gy.; Fák törzsein. 350 m. Doroszló, Pogány völgyben, 1897.VII.11. Piers V. + Orthotrichum striatum Hedw. [sec. Latzel] BP 268. Orthotrichum striatum Hedw. = Ortotrichum leiocarpum Bryol. eur. (O. striatum Schwägr.), gy. [! vid. Latzel]; Fák törzsein. 300 m. Kõszeg, 1900.IV.27. Piers V. BP 269. Orthotrichum obtusifolium Brid. = Ortotrichum obtusifolium Schrad., gy. n. [! vid. Latzel; partim c. fr.]; Diófák törzsein. 300 m. Kõszeg, 1904.II.2. Piers V. + Orthotrichum affine Schrad. ex Brid. = O. affine (unreif) [sec. Latzel] BP 270. Encalypta vulgaris Hedw. = Encalypta vulgaris Hoffm., gy. [! vid. Latzel]; Ugarokon, agyagos lejtõkön, sziklákon. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1908.IV.4. Piers V. BP 271. Tetraphis pellucida Hedw. = Georgia pellucida Rabenh., gy. [! vid. Latzel]; Rothadt bükktörzsön. 500 m. Hámor, Göss-völgyben, 1902.VII.5. Piers V. + In soc. Herzogiella seligeri (Brid.) Z. Iwats. = Dolichotheca silesiaca (Selig.) Fleisch [sec. Latzel] BP 272. Physcomitrium pyriforme (Hedw.) Brid. = Physcomitrium pyriforme Brid., gy. [! vid. Latzel]; Ugarokon, s mocsaras helyeken gyakori. Alluvium. 400 m. Rohoncz, 1901.V.17. Piers V. BP 273. Entosthodon fascicularis (Hedw.) Müll. Hal. = Entosthodon fascicularis (Dicks.) C. Müll. (sec. Latzel) Entosthodon ericetorum Bryol. eur., gy.; Parlagokon. Meszes talajon. 600 m. Velem, 1895.IV.23. Piers V. BP 274. Entosthodon fascicularis (Hedw.) Müll. Hal. = Entosthodon fascicularis C. Müll., gy. [! vid. Latzel]; Árkok szélein. Alluvium. 260 m. Kõszeg, 1895.V.5. Latzel A. BP 275. Funaria hygrometrica Hedw. = Funaria hygrometrica Sibth., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon, kõfalakon s földön mindenütt. Phyllit talajon. 600 m. Rohoncz, 1897.V.30. Piers V. BP 276. Leptobryum pyriforme (Hedw.) Wilson = Leptobryum pyriforme Schimp., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1904.VI.10. Dr. Tief. BP 277. Bryum capillare Hedw. (sec. Latzel) Fõleg Bryum capillare, de Pohlia nutans is van benne (dr. Boros, 1927.IV.) Webera nutans Hedw., gy.; Különféle helyiségekben [helységekben] elterjedten. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1902.VII.5. Piers V. + Plagiomnium cuspidatum (Hedw.) T.J. Kop. st. = Mnium cuspidatum st.; + Isothecium alopecuroides (Dubois) Isov. = Isothecium vivip arum st.; + Pohlia nutans (Hedw.) Lindb. = Pohlia nutans (?) [sec. Latzel] BP 278. Pohlia cruda (Hedw.) Lindb. = Webera cruda Hübener, gy. [! vid. Latzel]; Sziklák repedéseiben. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1905.V.12. Piers V. BP 279. Plagiomnium affine (Blandow) T.J. Kop. = Mnium affine Bland. (sec. Latzel) Mnium spec.! (dr. Boros, 1927.I.) Rhodobryum roseum Weis., gy.; Erdõkben szórványosan. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1895.V.2. Piers V. BP 280. Bryum algovicum Sendtn. ex Müll. Hal. = Bryum pendulum Schimp., gy.; Erdõkben a földön. Phyllit talajon. 400 m. Doroszló, 1895.IV.7. Latzel A. (Latzel rev. post:? Zu jung! Keine ÿ gefunden, stoff derselben anguillulae: f. pathologica Latzel) 37

32 BaloghLajos.qxd :23 Page 33 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 281. Bryum capillare Hedw. = Bryum capillare L., gy. [! vid. Latzel]; Nedves fatuskón. Phyllit. 500 m. Kõszeg, 1905.V.13. Piers V. BP 282. Bryum caespiticium Hedw. = Bryum caespititium L., gy. [! vid. Latzel]; Mindenféle talajon, mindenütt. Kõszeg, 1897.V.30. Piers V. BP 283. Bryum barnesii Wood = Bryum bicolor Dicks. [sec. Latzel] = Bryum atropurpureum Wahlenberg, kopott gy. [! syn., sec. Latzel]; Öblös utak lejtõin felsõerdõben. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1898.I.12. Piers V. BP 284. Bryum funckii Schwägr. = Bryum Funckii Schwägr., kop. gy. [! vid. Latzel]; A meszesvölgy kõfejtõben. Phylliten. 350 m. Kõszeg, 1905.V.13. Latzel A. (7. ábra) BP 285. Bryum argenteum Hedw. = Bryum argenteum L., gy. [! vid. Latzel]; Nedves földön mindenütt. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1895.V.27. Piers V. BP 286. Bryum pallens Sw., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon meszesvölgyben. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1895.V.5. Latzel A. BP 287. Bryum pseudotriquetrum (Hedw.) P. Gaertn., B. Mey. & Scherb. = Bryum ventricosum Dicks. [sec. Latzel] = Bryum pseudotriquetrum Schwägr., gy. [! syn., vid. Latzel]; Mocsarakban a Pogányréten. Alluviumon. 300 m. Doroszló, 1905.VI.27. Piers V. BP 288. Mnium stellare Hedw. = Mnium stellare Reich., gy. ÿ þ[! vid. Latzel]; Erdõkben, földön, szórványosan. Phyllit talajon. 500 m. Rohoncz, 1901.V.27. Piers V. BP 289. Plagiomnium elatum (Bruch & Schimp.) T.J. Kop. = Mnium Seligeri Jur., gy. ÿ [! vid. Latzel]; Mocsaras patakparton a Pogányvölgyben. Phyllit talajon. 400 m. Doroszló, 1895.V.22. Piers V. BP 290. Rhizomnium punctatum (Hedw.) T.J. Kop. = Mnium punctatum Hedw., gy. ÿ þ[! vid. Latzel]; Mocsaras helyeken, szórványosan. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1895.V.12. Piers V. BP 291. Plagiomnium cuspidatum (Hedw.) T.J. Kop. = Mnium cuspidatum Leyss., gy. [! vid. Latzel]; Nedves helyeken, füveseken mindenütt. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1903.V.21. Piers V. BP 292. Mnium hornum Hedw. = Mnium hornum L., gy. [! vid. Latzel]; Bükkfa törzsén a Goosvölgyben. 550 m. Hámor, 1895.V.12. Latzel A. BP 293. Mnium marginatum (Dicks.) P. Beauv. = Mnium serratum Schrad., gy. [! vid. Latzel]; Erdõben, nedves helyeken szórványos. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1896.IV.20. Piers V. BP 294. Plagiomnium rostratum (anon.) T.J. Kop. = Mnium rostratum Schrad., gy. [! vid. Latzel]; Nedves erdõkben, földön. Meszes palán. 400 m. Kõszeg, 1895.V.22. Piers V. BP 295. Plagiomnium undulatum (Hedw.) T.J. Kop. = Mnium undulatum Weiss, gy. [! vid. Latzel]; Elárasztott kövek között a Goos patakban. Phyllit talajon. 600 m. Hámor, 1897.VI.4. Gyakori, de ritkán termõ. Piers V. BP 296. Aulacomnium palustre (Hedw.) Schwägr. = Aulacomnium palustre Schwägr., gy. [! vid. Latzel]; Mocsaras réteken. Phyllit talajon. 500 m. Hámor, 1902.VI.14. Piers V. BP 297. Bartramia pomiformis Hedw. = Bartramia pomiformis L., gy. [! vid. Latzel]; Földön, sziklákon mindenütt. Phyllit talajon. 400 m. Hámor, 1897.IV.30. Piers V. BP 298. Philonotis fontana (Hedw.) Brid. = Philonotis fontana Brid., gy. [! vid. Latzel]; Mocsaras helyeken, tõzegmohával. 400 m. Hámor, 1906.VI.16. Piers V. + Campylium stellatum (Hedw.) C.E.O. Jensen = Campylium stellatum (Schreb.) Lang. et C. Jens. sp. is! [sec. Latzel] BP 299. Timmia bavarica Hessler ssp. bavarica (Hessl.) Brassard, gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon a Szt. Vit hegyen. Meszes palán. 600 m. Velem, 1897.IV.19. Latzel A. BP 300. Atrichum undulatum (Hedw.) P. Beauv. = Catharinaea undulata Web. et Mohr, gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben, földön mindenütt. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1902.X.19. Piers V. BP 301. Pogonatum nanum (Hedw.) P. Beauv. = Pogonatum nanum Pal. de Beauv., gy. [! vid. Latzel]; Erdei utak lejtõin. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1905.IV.2. Piers V. 38

33 BaloghLajos.qxd :23 Page 34 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 302. Pogonatum aloides (Hedw.) P. Beauv. = Pogonatum aloïdes Pal. de Beauv., gy. [! vid. Latzel]; Erdõtalajon, utak lejtõin mindenütt. Phylliten. 600 m, 300 m. Kõszeg, 1901.VIII.23. és 1898.I.11. Piers V. BP 303. Pogonatum urnigerum (Hedw.) P. Beauv. = Pogonatum urnigerum Pal. de Beauv., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon szórványosan. Dolomit talajon. 200 m. Óvár, 1902.IX.1. Piers V. BP 304. Polytrichum formosum Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben gyakori. Phylliten. 350 m. Kõszeg, 1898.V.26. Piers V. BP 305. Polytrichum piliferum Schreb. ex Hedw. = Polytrichum piliferum Schreb., gy. ÿ [! vid. Latzel]; Sovány földön mindenütt. Phylliten. 600 m. Kõszeg, 1898.IV.17. Piers V. BP 306. Polytrichum juniperinum Hedw. = Polytrichum juniperinum Willd., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben, mindenütt. Kõszeg, [?].V.19. Piers V. BP 307. Polytrichum formosum Hedw. = Polytrichum attenuatum Menz (syn.: P. formosum Hedw.) (sec. Latzel) Polytrichum commune L., gy.; Erdõkben, szórványosan. Agyagos földön. Kõszeg, 1908.VI.22. Piers V. BP 308. Buxbaumia aphylla Hedw. = Buxbaumia aphylla L., csak gy. [! vid. Latzel]; Lombos erdõkben, földön. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1905.III.19. Piers V. BP 309. Diphyscium foliosum (Hedw.) D. Mohr = Diphyscium sessile Lindb., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben gyakori. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1902.VII.5. Piers V. BP 310. Leskea polycarpa Ehrh. ex Hedw. = Leskea polycarpa Ehrh., gy. [! vid. Latzel]; Földön, fák törzsein mindenütt. 270 m. Kõszeg, 1898.I.11. Piers V. BP 311. Anomodon attenuatus (Hedw.) Hüben. = Anomodon attenuatus Hüben., meddõ [! vid. Latzel]; Sziklákon, fatörzseken és köveken. Phyllit talajon. 350 m. Léka, 1898.VII.13. Piers V. BP 312. Anomodon viticulosus (Hedw.) Hook et Tayl. = Anomodon viticulosus Hook et Tayl., gy. [! vid. Latzel]; Földön, sziklán és fatörzsön mindenütt. Phyllit talajon. 500 m. Kõszeg 1896.IX.17. és 1900.V.21. Piers V. BP 313. Anomodon rostratus (Hedw.) Schimp. = Anomodon rostratus Schimp., meddõ [! vid. Latzel]; Sziklákon, szórványosan. Phyllit talajon. 450 m. Cák, 1895.V.22. Latzel A. BP 314. Thuidium philiberti Limpr. = Thuidium delicatulum Mitt. (sec. Latzel) Th. Philiberti Limpr.! (dr. Boros, 1927.IV.) Thuidium tamariscinum Bryol. eur., gy.; Földön közönséges, de ritkán gyümölcsözik. 400 m. Hámor, 1905.V.18. Piers V. BP 315. Thuidium philiberti Limpr. (sec. Latzel) Thuidium delicatulum Mitten, gy.; Földön, füves lejtõkön. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1898.III.28. Piers V. BP 316. Thuidium recognitum (Hedw.) Lindb. = Thuidium recognitum Lindb., gy. [! vid. Latzel]; Földön, füves helyeken mindenütt. Phyllit talajon. 300 m. Kõszeg, 1896.X.4. Piers V. BP 317. Thuidium abietinum (Hedw.) Schimp. = Thuidium abietinum Br. eur., meddõ [! vid. Latzel]; Földön, sziklákon gyakori. Meszes talajon. 500 m. Velem, 1895.IV.23. Piers V. BP 318. Neckera complanata (Hedw.) Hübener = Neckera complanata Hüben., meddõ [! vid. Latzel]; Sziklákon. Phyllit talajon. 800 m. Kõszeg, 1898.IV.17. Piers V. BP 319. Neckera crispa Hedw., meddõ [! vid. Latzel]; Sziklákon. Szerpentin talajon. 600 m. Borostyánkõ, 1897.V.18. Piers V. BP 320. Neckera pennata Hedw., meddõ [!, c. fr., vid. Latzel]; Nedves sziklákon. Phyllit talajon. 600 m. Hámor, 1895.V.12. Piers V. BP 321. Antitrichia curtipendula (Hedw.) Brid. = Antitrichia curtipendula Brid., meddõ [! vid. Latzel]; Sziklákon és fatörzseken, ritkán. Szerpentin talajon. 700 m. Borostyánkõ, 1897.V.18. Piers V. BP 322. Homalia trichomanoides (Hedw.) Schimp. = Homalia trichomanoides Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon, gyakoribb a fatuskókon. Phyllit talajon. 500 m. Kõszeg, 1906.VIII.10. Piers V. 39

34 BaloghLajos.qxd :23 Page 35 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 323. Leucodon sciuroides (Hedw.) Schwägr. = Leucodon sciuroides Schwägr., gy. [! vid. Latzel]; Mindenféle fák törzsein közönséges. 400 m. Kõszeg, 1895.V.12. Piers V. BP 324. Anacamptodon splachnoides (Brid.) Brid. = Anacamptodon splachnoides Brid., gy. [! vid. Latzel]; Fatörzseken, különösen bükkön. 500 m. Kõszeg, 1895.V.7. Latzel A. BP 325. Climacium dendroides (Hedw.) Web. et Mohr. = Climacium dendroides Web. et Mohr., faképû moha, gy. [! vid. Latzel]; Nedves réteken. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1896.IV.23. Piers V. BP 326. Calliergonella cuspidata (Hedw.) Loeske = Acrocladium cuspidatum (L.) Lindb. (adest. solum: sec. Latzel) Cylindrothecium concinnatum Schimp., meddõ; Füves lejtõkön. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1905.V.13. Latzel A. BP 327. Platygyrium repens (Brid.) Schimp. = Platygyrium repens Bryol. eur., meddõ [! vid. Latzel]; Fatörzsek alján. 300 m. Kõszeg, 1905.III.19. Piers V. BP 328. Pterygynandrum filiforme Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Fatörzseken és sziklákon. Phyllit talajon. 500 m. Kõszeg, 1905.V.16. Piers V. BP 329. Pylaisia polyantha (Hedw.) Schimp. = Pylaisia polyantha Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Holt és élõ fák törzsén mindenütt. 400 m. Kõszeg, 1896.XII.7. Piers V. BP 330. Isothecium alopecuroides (Dubois) Isov. = Isothecium myurum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Földön, fán és sziklákon gyakori. Rothadt bükkön. 500 m. Hámor, 1895.V.12. Piers V. BP 331. Homalothecium sericeum (Hedw.) Schimp. = Homalothecium sericeum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon gyakori. Meszes talajon. 600 m. Velem, 1896.IV.23. Piers V. BP 332. Homalothecium lutescens (Hedw.) H. Rob. = Camptothecium lutescens (Huds.) Br. Eur. (sec. Latzel) Homalothecium Philippeanum Br. eur., meddõ; Sziklákon. Meszes palán. 350 m. Kõszeg, 1896.III.22. Piers V. BP 333. Homalothecium lutescens (Hedw.) H. Rob. = Camptothecium lutescens Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Földön gyakori. Szerpentin talajon. 700 m. Borostyánkõ, 1897.V.18. Piers V. BP 334. Tomentypnum nitens (Hedw.) Loeske = Camptothecium nitens Schimp., gy. [! vid. Latzel]; Mocsarakban. Phyllit talajon. 500 m. Hámor, 1897.IV.30. Piers V. BP 335. Brachythecium salebrosum (F. Weber & D. Mohr) Schimp. = Brachythecium salebrosum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Földön, korhadt fatuskón közönséges. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1901.V.27. Piers V. BP 336. Brachythecium populeum (Hedw.) Schimp. = Brachythecium populeum Bryol. eur. var. amoenum (Milde), meddõ [! vid. Latzel]; Sziklákon. Phyllit talajon. 450 m. Cák, 1897.VII.11. Piers V., dr. Latzel BP 337. Brachythecium rutabulum (Hedw.) Schimp. = Brachythecium rutabulum Bryol. eur. var. amoenum (Milde), gy. [! vid. Latzel]; Élõ és porladó fán, földön és sziklán gyakori. Kõszeg, 1895.V.22. Piers V. + Brachythecium salebrosum (F. Weber & D. Mohr) Schimp. = Brachythecium salebrosum Br. eur. [sec. Latzel] BP 338. Brachythecium glareosum (Spruce) Schimp. = Brachythecium glareosum Br. eur., gy. [! vid. Latzel]; Parlagokon, mély utak lejtõin. Agyagos talajon. 270 m. Kõszeg, 1895.V.26. Piers V. BP 339. Brachythecium velutinum (Hedw.) Schimp. = Brachythecium velutinum Br. eur., gy. [! vid. Latzel]; Földön, erdõkben mindenütt. Phyllit talajon. 800 m. Kõszeg, 1898.IV.17. Piers V. BP 340. Brachythecium rivulare Schimp. = Brachythecium rivulare Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Vízjárta földön és sziklán. Meszes palán. 400 m. Kõszeg, 1897.XI.19. Piers V. BP 341. Amblystegium serpens (Hedw.) Schimp. var. juratzkanum (Schimp.) Rau & Herv. = Amblystegium Juratzkanum var. brevicostatum Warnst. (vid. Latzel) Amblystegium confervoides Bryol. eur., gy.; Erdõkben, földön. Szerpentin talajon. 600 m. Borostyánkõ, 1898.V.15. Piers V. + Brachythecium glareosum (Spruce) Schimp. = Brachythecium glareosum, + Lophocolea heterophylla (Schrad.) Dumort. = Lophocolea heterophylla [sec. Latzel] 40

35 BaloghLajos.qxd :23 Page 36 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 342. Amblystegium subtile (Hedw.) Schimp. = Amblystegium subtile Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Fatuskókon és a fák alján. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1898.III.28. Piers V. + Brachythecium velutinum (Hedw.) Schimp. = Brachythecium velutinum (L.) Br. Eur. [sec. Latzel] BP 343. Cratoneuron filicinum (Hedw.) Spruce = Amblystegium filicinum De Not., gy. [! vid. Latzel]; Forrásos helyeken és mocsarakban. Phyllit talajon. 400 m. Velem, 1902.V.3. Piers V. BP 344. Amblystegium tenax (Hedw.) C.E.O. Jensen = Hygroamblystegium irriguum Loeske (sec. Latzel) Amblystegium fallax Milde, meddõ; Köveken a patakban Szt. Vit hegy alatt. Meszes palán. 400 m. Velem, 1898.III.30. Piers V. BP 345. Amblystegium tenax (Hedw.) C.E.O. Jensen = Amblystegium irriguum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; 1901.V.18. Piers V. [lelõhelyi adatok nélkül] BP 346. Amblystegium serpens (Hedw.) Schimp. = Amblystegium serpens Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Fatörzseken, köveken és földön mindenütt. Phyllit talajon. 400 m. Rõt, 1895.V.2. Piers V. BP 347. Leskea polycarpa Ehrh. ex Hedw. = Leskea polycarpa Ehrh. (sec. Latzel) Amblystegium radicale Mitten (non Bryol. eur.), gy.; Földön, fán és sziklán. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1895.V.19. Piers V. BP 348. Leptodictyum riparium (Hedw.) Warnst. = Amblystegium riparium Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Nedves fán és köveken. 400 m. Rohoncz, 1897.V.30. Piers V. + Cratoneuron filicinum (Hedw.) Spruce = Hygramblystegium filicinum (L.) Loeske [sec. Latzel] BP 349. Amblystegium varium (Hedw.) Lindb. = Amblystegium varium (Hedw.) Lindb. (sec. Latzel) Amblystegium Juratzkianum Schimp., gy.; Fatuskókon. 300 m. Kõszeg, 1895.IV.25. Latzel A. + Brachythecium velutinum (Hedw.) Schimp. = Brachythecium velutinum [sec. Latzel] BP 350. Plagiothecium nemorale (Mitt.) A. Jaeger = Plagiothecium silvaticum Bryol. eur. [! vid. Latzel]; Erdõkben, bokrokban gyakori. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1905.V.28. Piers V. BP 351. Plagiothecium cavifolium (Brid.) Z. Iwats. = Plagiothecium Roeseanum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Árnyékos erdõkben. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1897.VII.11. Piers V. BP 352. Plagiothecium cavifolium (Brid.) Iwats. = Plagiothecium Roeseanum (Hpe) Br. Eur. (Zwei häusig! sec. Latzel) Plagiothecium denticulatum Bryol. eur., gy.; Erdõkben, földön, bükkfa gyökerén. 600 m. Kõszeg, 1897.VI.7. Piers V. BP 353. Herzogiella seligeri (Brid.) Z. Iwats. = Plagiothecium silesiacum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Porladó fatörzseken és élõ fák alján. 600 m. Rohoncz, 1901.V.27. Piers V. BP 354. Scleropodium purum (Hedw.) Limpr. = Scleropodium purum Limpr., gy. [! vid. Latzel]; Füves lejtõkön. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg 1898.I.11. Piers V. BP 355. Eurhynchium pulchellum (Hedw.) Jenn. = Eurhynchium strigosum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Erdõtalajon, sziklán és élõ fák tövén. Phylliten. 350 m. Kõszeg, 1896.III.22. Piers V. + Amblystegium serpens (Hedw.) Schimp. = Amblystegium serpens c.fr., + Brachythecium velutinum (Hedw.) Schimp. = Brachythecium velutinum st. [sec. Latzel] BP 356. Eurhynchium striatum (Hedw.) Schimp. = Eurhynchium striatum Schimp., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben, nedves helyeken gyakori. Phyllit talajon. 350 m. Kõszeg, 1906.XI.23. Piers V. BP 357. Eurhynchium crassinervium (Wilson) Schimp. = Eurhynchium crassinervium Br. eur., meddõ [! vid. Latzel]; Sziklákon. Meszes palán. 600 m. Velem, Szt. Vit hegyen, 1895.IV.23. Latzel A. BP 358. Eurhynchium hians (Hedw.) Sande Lac. = Eurhynchium Swartzii Curnow f. robustior (sec. Latzel) = Eurhynchium swartzii Curnow, meddõ [! vid. Latzel]; Erdõkben, földön. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1895.V.19. Piers V. BP 359. Eurhynchium hians (Hedw.) Sande Lac. = Oxyrhynchium Swartzii (Turn.) Warnst. (sec. Latzel) Eurhynchium praelongum Br. eur.; Földön és porhadó fán mindenütt. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1893.IV.7. Piers V. BP 360. Rhynchostegium murale (Hedw.) Schimp. = Rhynchostegium murale Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Kavicsos lejtõkön, s kõfalakon. 350 m. Kõszeg, 1897.IV.30. Piers V. 41

36 BaloghLajos.qxd :23 Page 37 BALOGH L., LÕKÖS L., PAPP B. és VASAS G.: Herbarium Waisbeckerianum. 1. Piers kriptogámjai BP 361. Platyhypnidium riparioides (Hedw.) Dixon = Rhynchostegium rusciforme Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Köveken, patakokban. Phyllit talajon. 600 m. Kõszeg, 1895.V.12. Piers V. BP 362. Hylocomium splendens (Hedw.) Schimp. = Hylocomium splendens Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben mindenütt. Kõszeg, 1896.V.13. Piers V. BP 363. Pleurozium schreberi (Brid.) Mitt. = Hylocomium Schreberi De Not., gy. [! vid. Latzel]; Erdõkben, füves lejtõkön mindenütt. 300 m. Kõszeg, 1902.IX.8. Piers V. BP 364. Rhytidiadelphus triquetrus (Hedw.) Warnst. = Hylocomium triquetrum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Füves lejtõkön, erdõkben mindenütt. Kõszeg, 1906.III.5. Piers V. BP 365. Rhytidiadelphus squarrosus (Hedw.) Warnst. = Hylocomium squarrosum Br. eur., meddõ [! vid. Latzel]; Nedves füvesekben, mocsarakban gyakori. Phyllit talajon. 400 m. Rõt, 1903.III.25. Piers V. BP 366. Rhytidium rugosum (Hedw.) Kindb. = Hylocomium rugosum De Not., meddõ [! vid. Latzel]; Füves lejtõkön, sziklákon bõven. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1895.V.12. Piers V. BP 367. Ctenidium molluscum (Hedw.) Mitt. = Hypnum (Ctenidium) molluscum Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Meszes palán. 600 m. Borostyánkõ, 1897.V.18. Piers V. BP 368. Ctenidium molluscum (Hedw.) Mitt. = Hypnum (Ctenidium) molluscum Hedw. var. condensatum Schimp., gy. [! vid. Latzel]; Sziklákon. Phyllit talajon. 350 m. Hámor, 1903.III.25. Piers V. BP 369. Hygrohypnum luridum (Hedw.) Jenn. = Hypnum (Limnobium) palustre Huds., gy. [! vid. Latzel]; Vizes helyeken, partokon. 270 m. Kõszeg, 1897.VI.14. Piers V. BP 370. Calliergonella cuspidata (Hedw.) Loeske = Acrocladium cuspidatum Lindb., gy. [! vid. Latzel]; Mocsarakban gyakori. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1895.V.19. Piers V. BP 371. Homomallium incurvatum (Brid.) Loeske = Hypnum (Homomallium) incurvatum Schrader, gy. [! vid. Latzel]; [in soc.] Brachythecium populum társaságban [deert! sec. Latzel]; Sziklákon. Phyllit talajon. 500 m. Rohoncz, 1897.V.30. Piers V. BP 372. Palustriella commutata (Hedw.) Ochyra = Hypnum (Cratoneuron) commutatum Hedw., gy. [! vid. Latzel]; Álland és folyó vízben. Phyllit talajon. 600 m. Hámor, 1895.V.12. Piers V. BP 373. Hypnum lindbergii Mitt. = Hypnum (Drepanium) Lindbergii Mitten, meddõ [! vid. Latzel]; Füves lejtõkön. Meszes talajon. 400 m. Kõszeg, 1895.IV.7. Piers V. BP 374. Hypnum cupressiforme Hedw. var. lacunosum Brid. = Hypnum (Drepanium) cupressiforme L. var. tectorum Bryol. eur., gy. [! vid. Latzel]; Földeken. 270 m. Kõszeg, 1906.III.5. Piers V. BP 375. Hypnum cupressiforme Hedw. = Hypnum (Drepanium) cupressiforme L., gy. [! vid. Latzel]; Földön, fatörzseken, sziklákon, fedeleken mindenütt a legközönségesebb moha. Kõszeg, 1906.V.13. Piers V. BP 376. Hypnum cupressiforme Hedw. = Hypnum (Drepanium) cupressiforme L. var. filiforme Brid., gy. [! vid. Latzel]; Fatörzseken. 400 m. Hámor, 1895.V.2. Piers V. BP 377. Campylium chrysophyllum (Brid.) Lange = Hypnum (Campylium) chrysophyllum Brid., meddõ [! vid. Latzel]; Földön, sziklákon. Phyllit talajon. 400 m. Kõszeg, 1904.V.10. Piers V. BP 378. Drepanocladus sendtneri (H. Müll.) Warnst. = Hypnum (Harpidium) Sendtneri Schimp., gy. [! ÿ, vid. Latzel]; Zsombékos réten. Szerpentin talajon. 600 m. Borostyánkõ, 1899.V.19. Piers V. BP 379. Drepanocladus aduncus (Hedw.) Warnst. = Drepanocladus Kneiffii (Schimp.) Warnst. var. subsimplex Warnst. (sec. Latzel) Hypnum (Harpidium) pseudofluitans (Sanio), meddõ; Tócsákban. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1902.IV.6. Piers V. BP 380. Drepanocladus aduncus (Hedw.) Warnst. = Drepanocladus pseudofluitans (Sanio) Warnst. (sec. Latzel) Hypnum (Harpidium) fluitans L., meddõ; Tócsákban. Agyagos talajon. 300 m. Kõszeg, 1892.VI.14. Piers V. BP 381. Sphagnum palustre L. = Sphagnum cymbifolium Ehrh., csónak alakú tõzegmoha, gy. [! vid. Latzel]; Erdei mocsárban. Borsmonostor, 1897.XII.31. Piers V. (Sph. p., conf.: E. Szurdoki 2003) 42

37 BaloghLajos.qxd :23 Page 38 Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítõje, 28 BP 201. BP 210. BP ábra. Mohapéldányok címkéi Figure 7. Labels of bryophyte specimens 43