A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 8. Vadaskertek

Átírás

1 A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 8. Vadaskertek

2

3 A vadgazdálkodás idõszerû kérdései 8. Vadaskertek A konferencia címe: A hazai vadaskertek helyzete és lehetőségei a jövő vadgazdálkodásában Helyszíne és idõpontja: Vajdahunyad Vár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum díszterme június 5. Országos Magyar Vadászkamara 2008

4 Az elõadások elhangzottak az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága közös szervezésében A borító fotóit Blaumann Ödön és Nagy János készítette Szerkesztõ: dr. Nagy Emil, az OMVK Vadgazdálkodási Bizottságának elnöke, Bíró Gabriella Lektorálta: Gellér Tibor ISBN Kiadja: Dénes Natur Mûhely az Országos Magyar Vadászkamara megbízásából Felelõs kiadó: Dénes Rita Nyomdai elõkészítés: Kitaibel Bt.

5 Tartalom Elnöki megnyitó (Pechtol János)... 6 A hazai vadaskertek helyzete és lehetőségei a jövő vadgazdálkodásában (Prof. dr. Nagy Emil)... 6 Kutatási eredményeink vadaskertekben (Dr. Jánoska Ferenc) Vadaskerti állategészségügy problémák és megoldások (Dr. Sugár László) A SEFAG Zrt. vadaskerti tapasztalatai és ajánlatai (Dr. Buzgó József Dr. Varga Gyula) A bőszénfai különleges rendeltetésű vadaskert működése és gyakorlati tapasztalatai (Nagy J., Sebestyén J., Petrási Zs., Szabó J.) A VADEX Zrt. intenzív vadgazdálkodása és lehetőségei a régió fejlődésében (Haas Béla) A vadászturisztikai támogatások lehetőségei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyében (Arnóczi Rozália)... 65

6 Elnöki megnyitó Levezető elnök: Pechtol János OMVK főtitkár, OMVV ügyvezető elnök Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Vadász Barátaim! Köszöntöm a rendező Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság, valamint az OMVK és az OMVV közös rendezvényén megjelenteket. Köszönetet mondok a Kamara elnökségének, hogy lehetővé tették a konferencia megrendezését és az előadóknak, hogy felkérésünkre vállalták az előadások megtartását. A konferencia témája: a hazai vadaskertek helyzetének megismerése. A konferencia célja: a hazai vadaskertek helyzetének értékelése, a bennük rejlő lehetőségek áttekintése, ajánlás a vadászoknak és a vadgazdálkodóknak. Felkérem a Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság elnökét, bevezető előadásának megtartására. * * * A hazai vadaskertek helyzete és lehetőségei a jövő vadgazdálkodásában 6 Prof. dr. Nagy Emil Szent István Egyetem Előzmények A vadaskerteket a tudatos emberi tevékenység hozta létre, a nagyvadgazdálkodás szervezeteként. Számuk és szerepük az idők során változott. Céljuk a vadgazdálkodási eredmények növelése. A vadaskertek múltja a középkorba vezethető vissza. Mátyás királyunk vadászkirály és vadaskert-alapító is volt. A vadaskertek fénykora a nagybirtokosok (Károlyi, Pálffy és Széchenyi) korszakában volt. A nemzetközi hírnevet a herceg Esterházy család ozorai fővadászatai jelentették.

7 1. ábra: Az Esterházy család ozorai fővadászatának meghívója, ahol már vadaskerti vadászat is szerepelt. Rendeltetése a nagyhatalmi pompa, a társasági kapcsolat és a bőséges vadászati lehetőség megteremtése volt ban már 235 vadaskert működött. Az első világháború, Trianon és a második világháború viharai a vadaskerteket is elsöpörte után a vadászati jog elvált a földtulajdontól, a vad és a vadászati jog az államé lett. Létrejöttek a vadásztársaságok és az állami vadászterületek. A vadgazdálkodás célja a vadászat, a beszolgáltatás és a valutaszerzés volt. A nagyüzemi agrártevékenység vált általánossá. Kezdetét vette a vadászati turizmus és a monopol vadkereskedelem. A vadászterületeken a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagyüzemi, nagytáblás agrárművelést folytattak és 1980 között gyakorlatilag nem volt vadaskert Magyarországon. Létrejöttek a protokoll vadászterületek, ahol kezdetét vette az intenzív vadgazdálkodás, és kialakult a nagyvadtúlsúly is. A rendszerváltás új tulajdonviszonyokat és új vadászati rendet teremtett. Megszűntek a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Felszámolták a fácántelepek nagy részét is. Az 1996 évi vadászati törvény a vadászati jogot a földtulajdonosnak adta, a vad tulajdonjoga az államé maradt. A legkisebb vadászterület 3000 hektár, az átlagos vadászterület nagysága 7000 hektár lett. A földtulajdon a kárpótlás során nagyrészt magánkézbe került. A vadásztársaságok szervezete, valamint az állami vadászterületek nagy része is megmaradt. Az EU-hoz való csatlakozás új helyzetet és lehetőséget teremtett a vadgazdálkodók számára is: földet bérelhettek, és pályázati jogosultságot szerezhettek. A globalizáció hatására világviszonylatban növekedett a vadaskertek száma. Németországban kb. 5000, Ausztriában kb. 4000, Magyarországon 113 vadaskert létesült ez az összes vadászterület l%-át sem éri el (kb ha). A vadgazdálkodók közötti megoszlása egyenlőtlen, mivel a mező- 2. ábra: A hazai vadaskertek százalékos megoszlása a vadászatra jogosultak között. A vadaskertek jelenlegi helyzete 7

8 gazdasági és erdőgazdasági Zrt.-knél 82, a vadásztársaságoknál csupán 16, egyebeknél pedig 15 ilyen létesítmény található. A vadásztársaságoknál a vadaskert létesítése törvényi korlátok miatt akadályozott, mivel nem rendelkeznek földtulajdonnal, és tízéves bérleti ciklusban gazdálkodnak. A vadaskertek hazai növekedését a kialakult nagyvadtúlsúly, a piac igénye, valamint az intenzív agrárművelés sürgette. 1. táblázat A magyarországi vadaskertek nyilvántartása Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai alapján ( ) Megye VGE Kód Vadászatra jogosult Vadaskert neve, elhelyezkedése, típusa Terület (ha) gím dám őz vaddisznó muflon 8 Bács-Kiskun Kiskunsági Erdészeti és Faipari RT Hetényegyházi dámoskert 1200 X X X Bács-Kiskun Hubertus VT Izsáki 98 X Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Baranya Kiskunsági Erdészeti és Faipari RT Kiskunsági Erdészeti és Faipari RT Gemenci Erdőés Vadgazdaság RT Gemenci Erdőés Vadgazdaság RT Szkíta Aranyszarvas VT Bácsszöllős-Kunbajai Mélykút-Tinójárás vegyesvadas kert 601 X X X 611 X X X Lenesi X Hajósi X Gödrei vegyesvadas kert X X X X Baranya Mecseki Erdészeti RT Sasréti 400 X Baranya Mecseki Erdészeti RT Sasréti gímszarvaskert 800 X X X Baranya Mecseki Erdészeti RT Baranya Mecseki Erdészeti RT Baranya Bólyi Mg. Termelő és Szolg. RT Békés Füzesgyarmati VT Békés Töviskesi VT Békés Körösladányi VT Békés Délalföldi Erdészeti RT Nagymátéi Sellye-Alsóerdői Békáspusztai Füzesgyarmati dámoskert Töviskesi Körösladányi Sarkad-Remetei dámoskert 470 X 300 X X X 120 X 418 X 665 X X X

9 Megye VGE Kód Vadászatra jogosult Vadaskert neve, elhelyezkedése, típusa Terület (ha) gím dám őz vaddisznó muflon Békés Hidasháti Mg. RT Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Csongrád Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt. (Bükk) Észak-Magyarországi Erdőgazdasági Rt. (Bükk) Szonta Safari Mg. ésvadg. Kft. Délalföldi Erdészeti RT Fejér VADEX Mezőf. RT Fejér VADEX Mezőf. RT Fejér VADEX Mezőf. RT Bélmegyer-Vadas-i Kisgyőr-Mocsolyás, dámoskert 236 X X Várerdei Kft., Mályinka 159 X X X Szonta Safari vegyesvadas kert Ásotthalmi Fehérvárcsurgói vegyesvadas kert Tímár-Sövénykúti vegyesvadas kert Tárnok-Vadhányási vegyesvadas kert X X X X X X X X X X X X X X X 510 X X X Fejér Nádor VT Csilléri 415 X X X Fejér HM Budapesti Erdőgazd. RT Fejér VADEX Mezőf. RT Fejér VADEX Mezőf. RT Lovasberényi Belsőbárándi Soponyai X X X 436 X X X Fejér VADEX Mezőf. RT Táci X Fejér VADEX Mezőf. RT Váli vegyesvadas kert 653 X X X X X Fejér VADEX Mezőf. RT Vérti vegyesvadas kert X X X X X Győr-Moson- Sopron Győr-Moson- Sopron Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Kisalföldi Erdőgazdaság Kisalföldi Erdőgazdaság RT Nyírerdő Nyírségi Erdészeti RT Nyírerdő Nyírségi Erdészeti RT Hajdú-Bihar Nagyerdő VT Sokorópátkai-Ravazdi X Gálici 313 X Bodorhegyi Gáldarvasi Hajdúböszörményi vadaskert X 230 X X X 9

10 Megye VGE Kód Vadászatra jogosult Vadaskert neve, elhelyezkedése, típusa Terület (ha) gím dám őz vaddisznó muflon Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar Nimród Tanulmányi VT Nyírerdő Nyírségi Erdészeti RT Heves FAUNA RT Heves Heves Bodony Vadászati Közösség Bodony Vadászati Közösség Heves Egererdő ZRT Heves Tekeres Vadaskert KFT Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Margitoki Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom Bábolna RT HM Bp-i Erdőgazd. Süttői Erd. Vértesi Erdészeti és Faipari RT Böszörményi Monostorpályi Besenyőteleki vadaskert X X 274 X X Baláta vadaskert X X Keselyű fészek Gyöngyössolymosi vadaskert Tekeres (Abasári) vadaskert Tárkányi Vértestolnai X X X X X X 921 X X X 480 X Pilisi Parkerdő RT Történelmi kert X X Pilisi Parkerdő RT Rókási X X Pilisi Parkerdő RT Muflonkert X Bakonyalja Dózsa VT Rédei X Vértesi Erdészeti és Faipari RT Császári vadaskert X X Nógrád Bárna Vad KFT Bárnai vadaskert X X X X X Nógrád Ipoly Erdő RT Kazári X Nógrád Cserhátvidéke VT Cserhátsurányi vadaskert 210 X X Nógrád Ipoly Erdő RT Alsópetényi vadaskert X X Pest Pilisi Parkerdő RT Visegrádi vegyes nagyvadas vadaskert 220 X X X 10

11 Megye VGE Kód Vadászatra jogosult Vadaskert neve, elhelyezkedése, típusa Terület (ha) gím dám őz vaddisznó muflon Pest Pilisi Parkerdő RT Pest Pilisi Parkerdő RT Pest Dám Bt. Kartal / Magyalosi VT Pest Pilisi Parkerdő RT Pest Pilisi Parkerdő RT Piliscsaba-Piliscsévi Galgamácsai vegyes nagyvadas kert X X X X Kartali dámoskert 186 X Budakeszi-Páty vegyes nagyvadas fotó szafari és vadaskert Budapest-Budakeszi vegyes nagyvadas vadaskert X X X X 370 X X X X Pest Pilisi Parkerdő RT Babati X Pest Pilisi Parkerdő RT Pest Vadker Kft. / Nefag Rt. / Csókáserdei Vt Pest Ipoly Erdő RT Váci Erd. Pest Ipoly Erdő RT Váci Erd. Pest Pilisi Parkerdő RT Pest Pest Somogy Nagykunsági Erdészeti és Faipari RT Sarlóspuszta Vad., Mg. És Turisztikai Központ KFT Pannon Lovasakadémia Isaszegi Nagykőrösi dám és őz vadaskert Kisnémedi Püspökszilágyi muflonkert Kálló-Galgamácsai Pusztavacsi vegyesvadas kert Sarlóspusztai 880 X X X X X X X X Bőszénfa vadászkert X X X X Somogy Lábod-Mavad RT Nagysallér muflonkert 54 X X Somogy Lábod-Mavad RT Somogy Kaszó Erdőgazdaság RT Somogy SEFAG Iharos Bojtorsűrű 196 X Iharosi 177,2 X Ciperesi 188 X 11

12 Megye VGE Kód Vadászatra jogosult Vadaskert neve, elhelyezkedése, típusa Terület (ha) gím dám őz vaddisznó muflon Somogy SEFAG Nagyatád Lapodi dámoskert 155 X X X Somogy SEFAG Somogyvár Karádi 258 X Somogy SEFAG Szántód 12 Tótokilapi 219 X Somogy SEFAG Szántód Aliréti 134 X Somogy SEFAG Kási 210,6 X Somogy Újvárfalvai Széchenyi Zs. VT Nagybajom-Fehértói 210,55 X Somogy SEFAG RT Kereki 211,5 X Somogy SEFAG RT Somogy SEFAG RT Somogy SEFAG RT Somogy Pannon Lovasakadémia Csöpröndi Tótfalusi Sásostói Bőszénfa 264,3 X 205,4 X 299,2 X 399 X Somogy FAUNA RT Csikóta 216 X Somogy FAUNA RT Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg Pannon Lovasakadémia Nyírerdő Nyírségi Erdészeti RT Dr. Szederjei Ákos VT Háromházi Bőszénfa tenyészkert 307,6 X Tiszakerecsenyi vadaskert Nyírkátai 312,2 X 500 X X X X X X Hunor 96 VT Kisvarsányi vadaskert 150 X X X X Napkori Erdőgazdák Szövetkezete Napkori Erdőgazdák Szövetkezete Magoskereszti vegyesvadas kert Csikóslaposi 500 X X X X 335 X Tolna Gyulaj EV RT Hőgyész Csurgói 716 X Tolna Gyulaj EV RT Hőgyész Tolna Gyulaj EV RT Németkér Csibráki Kistápéi 387 X 263 X

13 Megye VGE Kód Vadászatra jogosult Vadaskert neve, elhelyezkedése, típusa Terület (ha) gím dám őz vaddisznó muflon Tolna Gyulaj EV RT Tamási Tolna Tolna Tolna Vas Gemenci Erdő- és Vadgazdálkodási RT Gyulaj Erdészeti és Vadászati RT (Tamási) Gyulaj Erdészeti és Vadászati RT (Tamási) Szombathelyi Erdészeti RT Gyulaji dámrezervátum Gemenci vadászterület X Nagyszékelyi vadaskert Csibrák II Gasztony- Csákánydoroszlói 7376 X X X X X X X X X X X X Veszprém Jóbarátság MVSZ Sikátori dámoskert 64.4 X Veszprém Marcal-Bitvaközi VT Veszprém Veszprém Veszprém Bakonyi Erdészeti és Faipari RT Bakonyi Erdészeti és Faipari RT Dörögdi Medence VT (Papp István) Veszprém Koronás Szarvas Kft Zala Zalaerdő RT Zala Zalaerdő RT Zala Zalaerdő RT Zala Zalaerdő RT Zala Zalaerdő RT Zala BEFAG RT Dabronyi X Sáskai X Gici X Mátyás Király Vadaskert Bánokszentgyörgyi dámoskert Taliándörögdi vadaskert Homokkomárom- Zsigárdi Kerkakutasi Hernyéki Pölöskei Sümeg- Lesenceistvándi X X X 92.2 X X X X X X 13

14 Jelenleg mintegy nagyvad és 1 millió körüli apróvad található hazánkban. A nagyvad az erdei vadvédelmi kerítések miatt a mezőgazdasági területeken találja meg táplálékát, ahol soha nem tapasztalt vadkárt indukált. A hazai vadaskertek zömmel korszerű tartási, tenyésztési és hasznosítási technológiát alkalmaznak. A szabad területi vadgazdálkodásnak biztonságos kiegészítői lettek. A vadaskertek adják a hazai vaddisznóteríték 10-15%-át, árbevételük számos esetben a szabad területi vadgazdálkodást is eltartja. A vadaskertek 90%-ban vaddisznót tartanak, de megtalálható bennük a dám, a gímszarvas és kis számban a muflon és az őz is. 3. ábra: A vadaskertekben tartott nagyvadfajok megosztása 90%-a vaddisznó, 5%-a dámszarvas, 3%-a gímszarvas, 1%-a muflon, 1%-a őz. Magyar módszernek tekinthető az erdőgazdaságoknál alkalmazott eljárás, mely szerint a vadkárral veszélyeztetett területekről a vaddisznó szaporulatának mintegy 50%-át önműködő csapdákkal befogják, majd a vadaskertekbe helyezik. A kerteket úgy alakítják ki, hogy külön van a vadászkert, a tenyészkert és a kantároló. A kantárolóban 3-4 évig tartják a kanokat, ahol cm-es agyarhosszat érnek el. A vaddisznó nagy terítékű vadászata keresett lett, ahol a db feletti terítéknek általában mintegy 30%-a kan, aminek folytán az árbevétel akár ötszöröse is lehet az egyéni vadászaténak. 4. ábra: A vadaskerti nagy terítékű vaddisznóvadászat teríték kialakításának megoldásai Ez az eljárás csökkenti a vaddisznólétszámot, a mezőgazdasági vadkárt, és növeli a hasznosítási árbevételt. Ahol nem létesíthető vadaskert, módosított formájában még ott is ajánlható ez az eljárás, ahol átmenetileg 2-3 hektáros bekerített területen tartják a vaddisznót az őszi vadászatokig, vagy élve értékesítik. Van olyan erdőgazdaság, ahol évente 100 millió forintot fizetnek ki vadkárra és vadkárelhárításra. Ebből az összegből az illető erdőgazdaság évente 4, egyenként 300 hektáros vadaskertet tudna létesíteni. 14

15 A nagyvadfajok védelme Az elmúlt negyedszázad globalizációs ártalmai közül a gigantikussá növekedett gépjárműforgalom és az ország egészét átszövő kerítésrendszer komoly kárt és veszteséget okozott vadfajainkban. Eddig 1000 km autópálya épült, s további 290 km-nyi útszakasz építése van folyamatban. Az autópályák mellett épült dupla soros kerítés hossza 2000 km, ami nagy területeket zár le, akadályozza a gímés dámszarvas vándorlását, s megakadályozza a génkeveredést. Az épített vadátjáróknak csupán mintegy 5%-a alkalmas a vad átjárására. a 5 ábra: A hazai autópályák kettős kerítése nagy, zárt területű egységeket alakított ki b c 6. ábra: A hazai autópályák vadátjáróinak helyzete a, b alkalmatlan a vad átjárására; c a vadváltón nem épült átjáró 15

16 A vad eredeti élőhelyén általánossá vált az új erdősítések bekerítése is, melynek komoly anyagi vonzata van. Jelenleg 7085 km kerítés épült mintegy ha területen, s ez évente további 2%-kal növekszik. Ebből a kerítésmennyiségből kb. 700 darab, egyenként 300 ha-os vadaskertet lehetett volna kiépíteni. A mezőgazdasági területeken is számos kerítés létesült, a szabadon tartott haszonállatok legeltetése céljából. A kiépített kerítésrendszer tájvédelmi és állatvédelmi szempontból is zavaró, drasztikus beavatkozást jelent a természet életközösségébe. Az orvvadászat a vadgazdálkodás feketegazdasága, melynek ma már két változata ismert: a külső és a belső vadászat, melyek együttes részesedése az évi teríték kb. 30%-a. Milyen változások várhatóak a vad élőhelyén? A Nemzeti Erdőprogram keretében 700 ezer hektár új erdő telepítése várható, főleg a mezőgazdasági művelésből kivont területeken. Sajnos vadászerdők létesítéséről nem tudunk. A Natura 2000 hálózat 2 millió hektár területet érint, mely az ország területének 21% a. A közel 1400 vadászatra jogosult háromnegyede érintett általa. A Tisza felső folyásánál 12 víztározó létesül, mintegy 200 ezer ha területen. A hazai mezőgazdaság nagy fejlesztés előtt áll. Nálunk a művelt terület 49%-án élelmiszertermelés folyik. Az EU átlaga 26%. A jövőben a nemzetközi piac nagy felvevője lesz az élelmiszernek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 30%-os mezőgazdasági hozamnövekedést tervez. Előtérbe kerül az energianövények termesztése is. E program között 1300 milliárd Ft támogatásban részesül. 7 ábra: A Natura 2000 hálózat az ország területének 21%-án van jelen 16 Várható törvényi változások Módosulni fog a termőföldről szóló évi törvény. A javaslat szerint a magánszemély mellett jogi szervezetek és jogi szervezetekkel nem rendelkezők, így pl. a vadásztársaságok is szerezhetnek földtulajdont. Az államnak 2,5 millió ha földtulajdona van: ebből 1,1 millió ha erdő, 900 ezer ha mezőgazdasági terület. A szántóterület felét hosszú távon bérbe adják, így ebből a vadászatra jogosultak is részesülhetnek.

17 2009-től az ország áttér az EU egyszerűsített területalapú támogatásáról az összevont (SPS) támogatásra, mivel ez utóbbi előnyösebb. E változásokat még 2011, azaz a külföldiek földvásárlási moratóriumának lejárta előtt végre kell hajtani. Az évi vadászati törvény is módosulni fog, mely változtatások kidolgozása most van folyamatban. A nagyvadas vadászterületek bérleti ciklusát 20 évre kellene növelni. A vadaskertek létesítését egyszerűbbé kell tenni, ne csak a vadászatra jogosult létesíthessen vadaskertet és vadasparkot. A kertek működését szabályozottabbá kell tenni. Az élő vaddisznó értékesítésekor a fajazonosságot, valamint a fertőző betegségek elleni mentességet is vizsgálattal kell igazolni. Külön kell választani a vadaskertben elejtett vad trófeájának bírálatát a szabad területiétől. Fel kell készülni arra is, hogy az EU korlátozni kívánja a lőtt vad húsának feldolgozását is. A tervek szerint a jövőben csak elvéreztetett vadhús kerülhet exportra. A vadgazdálkodók szervezeti helyzetében is változás várható. Amennyiben a jogszabályi változások lehetové tennék, úgy az Országos Magar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet összevonásával új szervezet jöhetne létre. A vadkereskedelem és a vadászati turizmus helyzete A hazai vadkereskedelem sajátosan alakult. Az évi hasznosított vadmennyiség jelentős része vadkereskedelmi szervezeteken keresztül hasznosul. Korábban a MAVAD monopolhelyzetben volt, bevételének meghatározott százalékát juttatta vissza a MAVOSZ-nak, amelyből az jelentős fejlesztéseket végzett (pl. fácánprogram). Ma mintegy 130 vadkereskedelmi iroda tevékenykedik. Ezek az irodák differenciált színvonalon, kifogásolható marketingtevékenységgel, egymással konkurálva, magas közvetítői díjjal működnek. Elsősorban a minőségi trófeákra helyezik a hangsúlyt; a közepes, gyengébb trófeákra már nem vevők. Nagy részük csak a külföldi bérvadászatra koncentrál, a növekvő belföldi igények kielégítését szolgáló szervezési feladatoknak nincs gazdája. Nem támogatják a vadászati árualap előállítását és fejlesztését. A hazai vadászati turizmus jelentős mértékben fejlődött, és komoly infrastruktúrával rendelkezik. A vadgazdálkodók több mint 1500 vadászházzal szolgálják a turizmust. A külföldi bérvadászok száma mintegy , a belföldieké körül alakul. A fiatalokat számos erdei iskola és ifjúsági tábor várja. A hazai vadgazdálkodás problémái Hazai vadgazdálkodásunk eredményeit, nemzetközi tekintélyét számos, a működését zavaró tényező veszélyezteti. Állandósulni látszik a trófeás nagyvadfajok, illetve állományaik minőségi mutatójának csökkenése: így pl. az érmes gímszarvastrófeák száma l0%-kal csökkent. A vadgazdálko- 17

18 dók körében az anyagi nehézségek tartósnak bizonyulnak. A megyék több mint felének gazdálkodása veszteséges, a költségek gyorsabban növekednek, mint a bevételek, holott a hasznosított vad mennyisége ugyancsak nő. Az említett zavarok fő okozója a vadfajösszetétel megváltozott szerkezete, a nagyvadállomány túlsúlya, a félmilliós nagyvad- és a negyedére csökkent apróvadlétszám. (8. ábra) 8. ábra: A nagy- és apróvadfajok százalékos arányának változásai A nagyvadas vadászterületeken gyakorlatilag megszűnt az apróvadvadászat. A kezelésükbe tartozó mezőgazdasági vadászterületeknek 30-40%-a vadgazdálkodási szempontból csaknem hasznosítatlan. E területek bevételei kiestek, míg költségeik maradtak. Nagy különbség van a Dunántúl és a Tiszántúl vadgazdálkodásának ökonómiai gazdálkodásában. A Tiszántúlon a magas erdősültségű megyék vadgazdálkodása sem ráfizetéses. Komoly minőségi különbségek mutatkoznak az állami és a vadásztársasági területek között. Világrekord és aranyérmes trófeáink rendre a színvonalasabb területekről származnak. Nagyvadfajaink tarvadhasznosításának hazai gyakorlata kifogásolható, etikátlan és gazdaságtalan. A vadhús piacának degradációja tűrhetetlen, megoldásra vár. 18 A nagyvadfajok terítékadatainak összehasonlítása Ha a hazai vadgazdálkodást összevetjük Németország és Ausztria korábban példa értékűnek tartott nagyvadgazdálkodási eredményeivel, nagy különbségeket tapasztalunk. A különbség abból fakad, hogy a két országban a vadgazdálkodás a hazai vadászok igényeihez szabott, így a vadgazdálkodók határozzák meg az elvárásokat és a lehetőségeket. A vadgazdálkodók érdekeltsége és részvétele a vadgazdálkodásban fokozottabb és eredményesebb. A vadgazdálkodás módszereiben is jelentős különbség mutatkozik.

19 Megnevezés Németország Ausztria Magyarország Gímszarvas (db) Dámszarvas (db) Őz (db) Muflon (db) Zerge (db) Vaddisznó (db) Összesen: (db) Terület (km 2 ) Vadaskert (db) Lakosok száma (fő) 82 millió 8 millió 10 millió Vadászok száma ( fő) Teríték (db/km 2 ) 4,7 4,55 2,01 2. táblázat: A nagyvadfajok évi hasznosításának összehasonlítása Németország, Ausztria és Magyarország tekintetében (a évi DVJ Handbuch-Jagd és a évi Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján) Mindkét országban a nagyvad túlsúlyát a vadaskertekben teremtik meg, míg nálunk a nagyvadtúlsúly a szabad területeken alakult ki, s a veszélyeztetett erdő- és mezőgazdasági területeket kerítjük be. Egységnyi területre (1 km 2 /db) vonatkoztatva Németországban 4,70; Ausztriában 4,55; Magyarországon 2,01 db nagyvadat hasznosítottak. A vadászok létszáma 1 km 2 -re vetítve Németországban 0,97; Ausztriában 1,37; Magyarországon 0,59 fő. Ez Németország esetében 1,64; illetve Ausztria estében 2,32-szerese a magyarországi létszámhoz viszonyítva. Egy vadászra eső teríték Németországban 4,83; Ausztriában 3,33; Magyarországon 3,44 db volt. Felvetődik a kérdés, hogy mit kellene tennünk a vadgazdálkodás zavarát okozó problémák megszüntetésére. Jó úton jár-e a hazai vadgazdálkodás? 9 ábra: A nagyvadtúlsúly a vadaskertekben van 19

20 Milyen legyen vadgazdálkodásunk stratégiája a jövőben? A tartalmas, magas színvonalon folytatott vadgazdálkodás sokféle változást igényel. Meg kell változtatni a vadaskertek elleni szemléletet: tudatosítani kell, hogy az intenzíven művelt hazai élőhelyen nem lehet csupán extenzív vadgazdálkodást folytatni. Az intenzív vadgazdálkodásra is szükség van. Ott, ahol tartósan magas a vadkár, a szabad területi vadgazdálkodás mellett vadaskertet is kell létesíteni: pl ha területen, 30%-os erdősültség mellett, ha-os vadaskert szükséges. A vadgazdálkodás szempontjából hasznosítatlan mezőgazdasági területeken újra be kell vezetni az apróvad vadászatát. A jövőben eszközölt fejlesztéseknél elsődlegesen a hazai vadászok igényét kell figyelembe venni. Növelni kell a hazai vadászok számát: amennyiben az megkétszereződne, úgy évi 3,27 milliárd árbevételt jelentene ( Ft/fő/év vadásztagdíjjal számolva). Így ez megszüntetné a súlyos anyagi gondokat, növelné és stabilizálná az évi árbevételt, fokozná a vadgazdálkodásban közreműködők számát, egyúttal lehetőséget nyújtana a vadászterületek jobb kihasználására, megszüntetné a vadállomány alulhasznosítását, és növelné a vadhús értékesítésének arányait is. Az euró hazai bevezetésével a belföldi bérvadászat a külföldivel azonos helyzetbe kerül. Szervezeti változtatásra van szükség: a többarcú, nyitott vadgazdálkodásé a jövő. Elkerülhetetlen az integráció, a turizmusfejlesztés és az ÚJ Magyarország Vidékfejlesztési Programba való bekapcsolódás. A LEADER Program a vadászati turizmus fejlesztésére 2 milliárd Ft támogatást irányoz elő. A változásokhoz szakmai fejlesztésekre is szükség lesz. Egyaránt fejlesztést igényel a kutatás, az oktatás és a szakmai információ. A nagy kiterjedésű (átlag 6000 ha) vadászterületek fenntartása szükségszerű, de a kor igényeinek megfelelő új tartalommal kell megtölteni gazdálkodásukat. A magyar vadgazdálkodás problémáit a globális piacgazdasághoz, az élőhely változásaihoz, valamint az EU-hoz rugalmasan alkalmazkodni tudó vadgazdálkodás tudja csak megoldani. 20

21 Irodalom: Buzgó J. (2007): Magyarország vadgazdálkodása napjainkban. Vadászévkönyv, OMVK, Bp. Csöre P.(1997): Vadaskertek a régi Magyarországon. Mg. Kiadó, Bp. DJV-Handbuch Jagd (2007): Deutscher Jagdschutz-Verband. E.V. Jánoska F. (2004): Vaddisznóskertek hazai tapasztalatai, perspektívái. OMVK, Bp. Kaposvári Egyetem (2001): A zárttéri vadtartás időszerű kérdései, távlatai. Kaposvár Nagy E.(2004): A vaddisznó-gazdálkodás időszerű kérdései. OMVK, Bp. Nagy E.(2005): A dámszarvas-gazdálkodás időszerű kérdései. OMVK, Bp. Országos Vadgazdálkodási Adattár, , Palkovics Büki Egyed (1989): A vaddisznó zárttéri tartása, Bp. Köszönet a fotókért a következő személyeknek: Nagy János, Bőszénfa; Markovits László, VADEX Zrt.; Somfalvi Ervin, Magyar Vadászlap.

22 Kutatási eredményeink vadaskertekben Dr. Jánoska Ferenc Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet 22 Bevezetés A hazai vadgazdálkodás gyakorlatában egyre növekvő szerephez jut a vadaskerti vadgazdálkodás, különösen a vaddisznó zárttéri tartása. Az első újkori ek a XX. század 70-es éveiben létesültek, és a kezdeti sikereken felbuzdulva a vadaskertek-ek létesítése a 90-es évek kezdetétől új lendületet vett. Még azok a vadaskertek is, ahol a vaddisznó mellett más nagyvadfajok is előfordulnak, gazdálkodásuk eredményességét tekintve jelentős részben a vaddisznóval való okszerű gazdálkodástól függenek. Az elmúlt néhány évben, az eredményesség fokozása érdekében ugyan jelentős technológiai változtatások voltak megfigyelhetők egyes ekben, de a kertek szerepe az országos terítékben tulajdonképpen stagnál, hiszen ez az elmúlt néhány évben 10-12% körül alakult. Már a kezdetektől fel lehetett figyelni arra, hogy a i gazdálkodás számos összetevőjében különbözik a szabad területi gazdálkodástól. A téma szakemberei már a 80-as években figyelmeztettek arra, hogy a kertekben a magas állománysűrűség következtében káros folyamatok indulhatnak el a gazdálkodás eredményességére, illetve a kertek társadalmi megítélésére nézve. A magas állománysűrűség óhatatlanul jelentős ökológiai károkat generál, elsősorban a vaddisznó táplálkozási tevékenysége, másrészt a taposási károk következtében. Ennek folyományaként kezdetben a lágyszárúszintben, később a cserjeszintben, a huzamosabb ideje működő kertekben pedig akár a faállományokban is kedvezőtlen degradációs folyamatok indulhatnak be. A magas állománysűrűség (megfigyelések szerint) a vaddisznó szaporodóképességét is befolyásolja, hiszen gyakorlati tapasztalat az, hogy a régebben működő kertekben a felnevelt szaporulat aránya jelentősen visszaesik. Ennek pontos okaként azonban többféle elképzelés is napvilágot látott: egyes vélemények szerint már a megszületett szaporulat alacsonyabb, mások a megszületett szaporulat hatékonyabb védelmét hangsúlyozták. Ennek lett következménye a tartástechnológiában bekövetkezett váltás, a malacnevelők kialakítása. Az empirikus tapasztalatok szerint egy vadaskert területén az erdőgazdálkodás tartamos folytatásának egyes elemeit, illetőleg az ott előforduló, természetvédelmi szempontból értékesnek tekinthető objektumokat kár érheti. Ugyanakkor ezeket a feltételezéseket tervezett, tartamos vizsgálatok csupán néhány éve támasztják alá (Jánoska 2002, Jánoska 2006, Koltay 2004, Koltay & Hegedűs 2005).

23 A ekben végbemenő ökológiai folyamatokat 1998-ban kezdtük el vizsgálni, melyhez az elmúlt években a vaddisznó állat-egészségügyi vizsgálata, szaporodás-biológiai vizsgálata, illetve (a technológia alkalmazásának tesztelésére) rádió-telemetriai vizsgálata is csatlakozott. Kutatásainkat a kezdetektől az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya támogatásával végezhettük, melyért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. Ugyancsak köszönettel tartozunk a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnak, mert az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) keretében új vizsgálati területeket állíthattunk be, illetve kutatásainkat állat-egészségügyi és szaporodás-biológiai kísérletekkel egészíthettük ki. Kutatási területek jellemzése Vizsgálatainkat részben új létesítésű, részben több évtizede működő ekben végezzük. A régóta üzemelő kertek közé tartozik a Pilisi Parkerdő Rt. Valkói Erdészetének isaszegi je, valamint a Bajnai Erdészet területén üzemelő rókási. Mindkét létesítmény, bár eltérő intenzitással, de évtizedek óta szolgálja a vadásztatást. Az újonnan létesített kertek, melyeket vizsgálatunkba bevontunk: a Pilisi Parkerdő Zrt. Gödöllői Erdészetének galgamácsai je, a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Süttő Erdészetének margitoki je, valamint a HM Kaszói Erdőgazdaság Zrt. je. A két utóbbi vadaskert a 90-es évek közepén létesült, és készültek felmérések a létesítéskori kezdeti állapotról. A fenti, állandósított vizsgálati területeken kívül rendelkezünk egyéves adatokkal új létesítésű, illetve tervezés alatt álló ek általunk vizsgált jellemzőiről (Horváth 1998, Szabó 2000, Dobó 2000). A korábban kezdett vizsgálatok mellett, az ERFARET kutatási program keretében, 1. ábra: Kutatási területek elhelyezkedése 2005-ben további kutatási területeket állítottunk be a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Rábaközi Erdészetének göbösi, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészetének csákánydoroszlói, valamint a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészetének zsigárdi je területén. 23

24 24 Anyag és módszer A vadaskertek ökológiai állapotának jellemzésére fitocönológiai és talajfaunisztikai vizsgálatokat végeztünk. Célkitűzésünk a pillanatnyi állapot jellemzésén túl elsősorban a lejátszódó folyamatok nyomon követése, így kutatásainkat hosszú távú monitoringvizsgálatként folytatjuk. Az erdei növénytársulások vizsgálata során a klasszikus cönológia négyzet alakú mintavételi egységét használtuk fel. A kiválasztott erdőrészleteket bejárva, a legjellemzőbbnek tekinthető ponton választottuk ki a mintaterületeket. A felső és alsó koronaszint, valamint a cserjeszint jellemzőit a mintaterület környezetének adatai alapján állapítottuk meg, míg a gyepszint jellemzőit 4x4 m-es kvadrátban becsültük. Minden mintában szintenként felvettük az előforduló fajokat és néhány fontos jellemzőjüket. A felvételnél négy szintet különítettünk el: A1 felső lombkoronaszint A2 alsó lombkoronaszint B cserjeszint C lágyszárúszint (gyepszint). A gyepszintben rögzítettük a fajok A-D (abundancia-dominancia) értékét, amely az előforduló fajok tömegességének jellemzésére szolgáló, az egyedszám- és borításviszonyoknak a termetkülönbségekből adódó arányeltolódást csökkentő becslési skálája. Az A-D értéket a szokásos ötfokú ordinális skálán való becsléssel határoztuk meg. A-D érték Borítás (%) < 1 Ez az értékelés bizonyos hibával terhelt, mert a borítást természetesen lehetetlen pontosan becsülni. Megállapítottuk a szociabilitást, ami a társulási képességet jelöli, valamint feljegyeztük a növényfajok fenofázisát. A mintaterületeket természetesen állandósítottuk a többéves vizsgálatok elvégezhetősége érdekében. A i vaddisznóállomány hasznosítása jellemzően a téli vaddisznóhajtások keretében megy végbe. Ez lehetőséget biztosít az éves takarmányozási és állategészségügyi kezelések áttekintő kontrolljára azáltal, hogy a változatos ivari és korösszetételben terítékre kerülő vaddisznók testméreteit, kondícióját és egészségügyi helyzetét a zsigereléssel egy időben el tudjuk végezni. A terítékvizsgálatok során egy standardizált méretfelvételi kártyán rögzítjük az elejtett vaddisznó legjellemzőbb testméreteit, az egyik vese és a körülötte elhelyezkedő vesezsír tömege alapján becsüljük a vaddisznó kondícióját, illetve részben szemrevételezés-

25 sel, részben állategészségügyi laborvizsgálatokkal ellenőrizzük a terítékre került vad egészségi állapotát. A nőivarú egyedek esetében, laborkörülmények között elvégezzük a vemhesülési vizsgálatokat is. Ennek elvégzéséhez begyűjtjük a kocák méhét. Eredmények Az ökológiai felvételek alapján általánosságban kijelenthető, hogy mindhárom vizsgált vadaskertben jelentős a növényállomány degradációja. A természetességi és N-igényvizsgálatok során megállapítható volt, hogy a korábbi évekhez képest lassult a lágyszárúszint degradációja (1. ábra). Ennek okaként a hatékonyabb, célzott takarmányozást és az általunk befolyásolhatatlan időjárási tényezőket találtuk. 1. ábra: A Borhidy-féle természetességi érték alakulása Csákánydoroszlón Érdekes módon a vadaskertekben beállított mintaterületeken a két, egymáshoz viszonyított évben nőtt a megfigyelt fajok száma (2. ábra). 2. ábra: Az összesített fajszám változása a kutatási területeken 25

26 Ez természetesen elsősorban annak tudható be, hogy a bolygatást jobban tűrő fajok hatalmasodnak el. Érdekes jelenség volt, hogy a bolygatottságot jelző lágyszárúfajok elsősorban az idegenhonos fafajokból álló erdőrészletekben jutottak uralomra. Megállapíthatjuk, hogy a vadaskerti vadtartás hatására az erdők fitocönológiai állapotában és a talajfaunában bekövetkező változások mértéke a vizsgált ekben különböző erősségű. A kétségtelenül jelentkező degradációs folyamatok intenzitása sok tényezőtől függ, s ezek közül csak az egyik (bár nyilván a legfontosabb) a feldúsított vadállomány (Koltay 2004, Koltay & Hegedűs 2005). Az alapvető adottságok, az időjárás szélsőségei, illetve a technológia, az üzemeltetés mikéntje lassíthatja vagy gyorsíthatja a végbemenő változásokat. A vizsgálataink szerint tehát a degradáció mértéke erősen függ a következő tényezőktől: a kert kiterjedése, mérete; a létesítés óta eltelt idő; a kert alapvető ökológiai adottságai; a vaddisznó állománysűrűsége (intenzív kertrészekben a degradáció 100% is lehet); a vadföldművelés intenzitása, változatossága, térbeli rendje; a takarmányozás (állati fehérje!) minősége; az időjárási (elsősorban csapadék-) viszonyok. A vehemvizsgálatok során elsőként a sárgatestszám és a vehemben talált embriószám összefüggését elemeztük (3. ábra). 3. ábra: Sárgatestszám és embriószám összefüggése A 4. ábrán látható, hogy a magasabb testtömeg esetében magasabb sárgatestszámot találtunk a vizsgált i terítékekben, bár az összefüggés nem volt szignifikáns. 26

27 4. ábra: A zsigerelten mért testtömeg és a sárgatestszám összefüggése Megvizsgáltuk a vesezsírindex által jellemzett kondíció és a sárgatestszám közötti kapcsolatot is (5. ábra). Megállapítható volt, hogy a i tartásban a kondíciónak nincs számottevő hatása a kocák vemhesülésére. 5. ábra: A kondíció és a sárgatestszám kapcsolata A vizsgált vadaskertekben a kocák becsült korának függvényében vizsgáltuk a kocánkénti sárgatestek, illetve talált embriók számát (6. ábra). Az összes vizsgált egyed esetében az átlagos sárgatestszámot 5,5/koca, az átlagos embriószámot 4,5/koca mennyiségben állapítottuk meg. Náhlik és Sándor (2004) pozitív korrelációt talált a koca kora, a koca testtömege, a koca testhossza és a születési arányszám között. Saját adataink szerint szignifikáns összefüggést sikerült kimutatni a koca becsült kora és a sárgatestek száma között (7. ábra). 27

28 6. ábra: Sárgatestek, ill. embriók száma a koca becsült korának függvényében (n=72) 7. ábra: A kocák kora és a sárgatestszám összefüggése 8. ábra: A tüdőférgesség prevalencia-értékei a 3 vizsgált vadaskertben (n=42; 80; ill. 120) 28

29 Állategészségügyi vizsgálataink során elsősorban a tüdőférgesség előfordulását vizsgáltuk. A három vizsgált (Zsigárd, Göbösmajor, Budakeszi) esetében talált prevalencia-értékeket a 8. ábra szemlélteti. 9. ábra: Korosztály és ivar szerinti fertőzöttség Zsigárdon 10. ábra: Korosztály és ivar szerinti fertőzöttség Göbösmajorban 29

30 11. ábra: Korosztály és ivar szerinti fertőzöttség Budakeszin Mint látható, a legmagasabb fertőzöttséget Zsigárdon, a legalacsonyabbat Budakeszin találtuk. Ha a kor, illetve az ivarok szerint (malac, süldő, felnőtt kan és koca megoszlásban) vizsgáljuk a fertőzöttség mértékét, a ábrán látható eredményeket találtuk. Összességében megállapítható volt, hogy azokban a vadaskertekben, ahol nagyobb gondot fordítottak a megelőző kezelésekre, alacsonyabb volt a tüdőféreggel való fertőzöttség. Kondícióbeli problémát azonban a fertőzöttségből adódóan egyik kertben sem találtunk. 30 Köszönetnyilvánítás Vizsgálatainkat folyamatosan végezzük a kiválasztott zárttéri vadtartásokban a következő vizsgálati években is, amennyiben meg tudjuk teremteni a további finanszírozás lehetőségét. Egyúttal köszönjük eddigi támogatóink, az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya, illetve jogutódja, a Természeti Erőforrások Főosztálya, valamint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatását. Az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) keretében végzett kutatásaink új lehetőségeket teremtettek. Ugyancsak köszönjük a kutatásoknak helyszínt nyújtó vadgazdálkodók, a SEFAG Zrt., a Szombathelyi Erdészeti Zrt., a ZALAERDŐ Zrt., a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., a Pilisi Parkerdő Zrt., a Kaszó Erdőgazdaság Zrt., a VADEX Zrt., ill. a HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. felbecsülhetetlen segítségét, felajánlva további együttműködési szándékunkat.

31 Irodalomjegyzék Dobó I.: A vadállomány optimális nagyságának meghatározása zárt vadtartásokban (Diplomaterv, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Szak, 2000, pp: 85.) Horváth Zs.: Új létesítésű talajfaunisztikai vizsgálata (Szakdolgozat, Soproni Egyetem Vadgazda Mérnöki Szak, 1998, pp: 41.) Jánoska F.: Vadaskertek szerepe a vadgazdálkodás jövőképében (Nimród, 2002, 6.: ) Jánoska F.: Környezeti hatásvizsgálatok ekben (Gyepgazdálkodási Közlemények 4., 2006, ) Koltay A.: Környezetromboló-e a? (Nimród, 2004, 5., ) Koltay A. Hegedűs P.: Erdő vagy? (Erdészeti Lapok, 2005, 1., ) Molnár A.: A zárttéri vaddisznótartás környezeti hatásainak vizsgálata (Diplomaterv, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Szak, 1995, pp: 58.) Náhlik A. Sándor Gy. (2004): Egy vaddisznó-populáció szaporodóképessége Reproductive success of a wild boar population (Vadbiológia, 2004, 11., ) Szabó Zs.: Vaddisznóskert létesítésének lehetőségei a Mecsérpusztai Erdészet területén (Szakdolgozat, Soproni Egyetem Vadgazda Mérnöki Szak, 2000, pp: 65.)

32 Vadaskerti állategészségügy problémák és megoldások Dr. Sugár László Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar Előszó A vadegészségügy sajátos szakterület (a szóösszetétel nem szerencsés, de már megcsontosodott). Az állategészségügyhöz kapcsolódik, ami nem jelenti azt, hogy egy jól képzett és kellő gyakorlattal rendelkező állatorvos eredményesen dolgozhat e területen. Még a vadgazdálkodási szakmérnöki képesítés sem elegendő hozzá. Ahhoz persze igen, hogy egy fácántelepet vagy vadaskertet ellásson valaki. Egyébként viszont e munkakört csak hivatásszerűen szabad művelni. Az előképzés után hangyaszorgalommal kell gyűjteni a tapasztalatokat, s a labormunkán kívül a helyszínen is el kell igazodni. Tisztában kell lenni a kérdéses vadfaj biológiai sajátosságaival (pl. normális növekedés, fejlődés, kondíció), ökológiai igényeivel (élőhelyi és táplálékigények). Ez komoly szakirodalmi tájékozottságot is igényel. Így azután legalább évet kell eltölteni ilyen tevékenységgel és aktivitással, hogy a jelölt az az erdőt is lássa a fától, ne csak azt a fát, amelyikbe belebotlik. Jelenleg három-négy ilyen öreg róka van a szakterületen, és talán ugyanennyi jelölt is!? E sorok írója az előbbiek közé tartozván veszi a bátorságot, hogy a címben jelzett témakörben közzétegye tapasztalatait, véleményét. Veszélyek A kerti tartási körülményekből eredő veszélyek meghatározó tényezője a nagy állománysűrűség. Ez további hajlamosító tényezőket generál: az időszakos vagy állandó táplálékhiány; sok esetben vízhiány is; nem elegendő/megfelelő nyugalom (búvóhely); fertőző betegségek és paraziták gyors terjedése, feldúsulása. Mindez lényegében halmozott stresszként is jelentkezik vagy esetleg állandósul. 32

33 Előnyök Az izoláltság bizonyos tekintetben előnyös lehet. A felügyelet/ellenőrzés (megfigyelés) sokkal hatékonyabb, mint odakint de ne járjon felesleges zaklatással. A szükséges beavatkozások (takarmánypótlás és kiegészítés, gyógykezelés) gyorsabban, egyszerűbben megvalósíthatók. Problémák és megoldások/teendők Az alábbiakban csak a legfontosabbakra térek ki. Az érdeklődők további részleteket, információkat találhatnak az Irodalomjegyzékben hivatkozott anyagokban. Járványvédelem, mentesség Általános szempontok Állatbeszerzésnél igen fontos a származási állomány és körülmények előzetes alapos értékelése és dokumentálása. Ehhez állatorvos közreműködésére van szükség (pl. szűrővizsgálatok, igazolások stb.). Nagyon meg kell gondolni az újabb állatbeszerzés(ek) szükségességét. Még a fontosabb fertőző betegségektől mentes állományból is óhatatlanul behurcolhatunk állomány- ( istálló -) specifikus a meglévő állomány számára idegen vírus-, baktérium- vagy parazitatörzseket (változatokat). A hozott állatokat karanténozni kell! Természetes táplálékbázis Tápanyagellátás Mint tudjuk, ez előbb-utóbb szinte minden kertben a legfontosabb szűk keresztmetszetet jelenti. Sokat tehetünk azonban az újszerű vadföldgazdálkodással: kukorica vagy egyéb gabona helyett nagy tápértékű gyepek létesítése (lásd Nagy J. előadását). Előnyei: a magas em. fehérje-, kalcium- és egyéb ásványielem-tartalom. Ez pedig egyaránt kedvező a növekedés, fejlődés, agancsképzés, magzatfejlődés és szoptatás szempontjából. A csapadékhiányt is jobban tűri, így a vízellátás is jobb lesz (l. Lukáts P. előadását), miáltal a rézhiány is ritkábban fog jelentkezni. 33

34 Rágóerdő Kérődzők (szarvasfélék, muflon) számára igen jó táplálékbázis alakítható ki az ún. rágóerdő(folt) létesítésével. Erre hosszabb távon főként a fűzfélék telepítése-sarjaztatása alkalmas. Egy vagy néhány évre használható egyes fák, cserjék (pl. akác, bodza stb.) visszavágásos sarjaztatása is. A belső kerítésben termesztett kukoricát, gabonát sajnos a megnyitást követő két-három nap alatt elpocsékolja az éhes vad. Kiegészítő takarmányozás Kérődzők esetében az egyik legjobb lehetőség a viaszérésben készített kukoricaszilázs etetése az őszi téli időszakban. A fóliás fűszenázs is kiváló, ha ökonómiailag elviselhető. Az abrak (különösen a szemes kukorica, búza) etetése igen veszélyes, tejsavmérgezés -t (laktacidózist) okozhat. Főként a leromlott állapotban lévő egyedek, közülük is a rangsorban előrébb lévők szoktak halálosan bezabálni. Vaddisznónál nem lehet eléggé hangsúlyozni az állati eredetű fehérjével való ellátás fontosságát. Ezt egyre nehezebb megoldani; nem könnyű az ilyen célra alkalmas baromfi- vagy halfeldolgozói melléktermékhez hozzájutni, ill. a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezni. Fertőző betegségek (kiemelten fontos vagy aktuális) Veszettségre bármely vadfajnál gondolni kell, ha az állat rendellenesen viselkedik: társaitól elkülönül, szokatlan vagy gyakori hangadás, rendellenes étvágy, nyelési nehézség (ún. víziszony) stb. figyelhető meg nála. Az utóbbi hónapokban a Szlovákiából átterjedő sertéspestis okoz gondot főként az Északi-középhegység térségében. Vaddisznóvérmintát és/vagy tonzillát (mandulát) azonban minden vadászatra jogosultnak vizsgáltatnia kell térítés ellenében. Az Aujeszky-betegségtől ugyan már jórészt mentes a sertésállományunk, vaddisznóban azonban helyenként előfordulhat. (Kutyák-macskák halálos megbetegedését is okozhatja a nyersen fogyasztott vaddisznóhús vagy belsőség az ún. álveszettség!) Ez is bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség, így kényszerleöletés esetén a tulajdonos kártalanításra jogosult. Napjainkban a kéknyelv (blue tongue) a kérődzők szúnyogok által terjesztett vírus okozta betegsége került be hazánk területére. A szarvasfélék is fogékonyak iránta, így vélhetően komoly gondokat fog okozni kerti viszonyok között, különösen tenyészállat-értékesítés (export) esetén. 34

35 Gümőkór (tbc) A következő évek, ha nem évtizedek legnagyobb problémája lesz a gümőkór terjedése, gyakoriságának növekedése. Már a 2000-es évek elején tapasztalható volt a gümőkór gyakoriságának növekedése vaddisznóban a Dunántúl egyes részein. Az elmúlt két év folyamán látottak alapján pedig aggályosnak tűnik a helyzet. Gímszarvas megbetegedésének esetei is előfordultak, a Dunántúl déli részén pedig igen gyakorivá vált a vaddisznók fertőzöttsége. Az elmúlt idényben vizsgált kerti és szabad területi terítékek többségénél, olykor igen magas (60-70%-os) arányban, találtak gümőkóros elváltozásokat. Egy új genetikai tulajdonságú, új fajnak nyilvánított gümőkór-baktérium, a Mycobacterium caprae mutatható ki a legtöbb esetben. Ennek a patogenitása (megbetegítő képessége) hasonló a M. boviséhoz. E helyzetből egyértelműen következik az, hogy a zsigerek kezelésének a szokásos hanyag módja a jövőben megengedhetetlen. A gyakorlatias, biztonságos és gazdaságos megoldást megtalálni nem lesz könnyű, de elkerülhetetlen. A paraziták jelentősége A vadon élő állatok parazitái alighanem több gondot okoznak az embernek, mint a vadnak. Itt nem csak a hólyagférgességre (echinokokkózisra), kullancsokra stb. gondolok, hanem a vad egészségi állapotára gyakorolt hatásukra is. A fő baj az, hogy a közismert paraziták többsége szabad szemmel látható: mit keres az ott, tönkreteszi, pusztítja a vadat?! A valóság azonban más a természet nem így működik! Az őshonos paraziták hozzátartoznak őshonos gazdáikhoz, még a dámszarvas esetében is. A normális környezeti tényezők közé tartoznak. A szopós állatok már az első napok-hetek folyamán fertőződnek. Ha jó körülmények között élnek, néhány hét után megfelelő immunitásra tesznek szert. Egyes paraziták ezáltal elhalnak vagy kilökődnek a szervezetből, mások még tovább élnek, de az újrafertőződés már korlátozott, esetleg kizárt. Egy vagy többféle parazitának egy állatban vagy állatcsoportban való nagymérvű feldúsulása jelzi, hogy valami baj van: táplálékhiány, hiánybetegség, stressz stb. állt elő. A lényeges kérdés, hogy rájövünk-e a tényleges problémára, az azt kiváltó okra, és meg tudjuk-e azt szüntetni. A paraziták elleni gyógyszeres kezelés így az esetek többségében még csak nem is tűzoltás, hanem eltereli a figyelmet az igazi problémáról (ezért voltam bátor az előbbiekben kitérni a táplálkozási, takarmányozási problémákra). Ez nem jelenti azt, hogy a gyógyszer használata értelmetlen. Intenzív viszonyok között, fiatal állatoknál javíthat a helyzeten, de nem ez a végleges megoldás. Az egyedi kezeléshez megfelelő technológiai körülmények kellenek. A csoportos kezelés szinte kizárólag a kiegészítő takarmánnyal oldható meg, rendszerint télen. Márpedig a legtöbb parazitát (tüdőférgek, gyomorférgek) tavasszal nyáron kapja az állat, akár nap mint nap a táplálkozás során. Ha gyenge az ellenálló képessége és az immunitása, akkor a legtöbb felvett parazita meg is telepszik, kifejlődik benne. Így a téli kezelés már álta- 35

36 lában eső után köpönyeg! Valamivel több értelme van a vemhes állatok ellés előtti kezelésének. Nem jelent komoly veszélyt sem a tüdőférgesség (sem szarvas, sem vaddisznó esetében), sem a gyomor-bélférgesség (több évtizedes tapasztalataim alapján). Más a helyzet a behurcolt parazitákkal. Ilyen például az amerikai májmétely. Főként az őzre és a juhfélékre nézve veszélyes (halálos kimenetelű is lehet). A gímszarvast a durva májelváltozásokon kívül lényegesen nem károsítja. Felszámolni sajnos reménytelennek látszik a hazai tapasztalatok alapján. Egyelőre azonban csak a Szigetközben és Gemencben telepedett meg, de Dráva menti terjedése is valószínű. Szarvastelepítésnél körültekintően kell eljárni! Egyes paraziták esetén gondolni kell a vadászkutyák (hajtóebek, vérebek) terjesztő szerepére. A borsókás, hólyagférges belsőség fogyasztása után 2-3 hónappal, a galandféregpeték ürítésével fertőzhetik a kerti vadat, illetve az embert is veszélyeztetik (echinokokkózis). A nyers belsőséghez rendszeresen hozzájutó ebeknél nem elég az évi egyszeri féregtelenítés! Irodalom Bicsérdy Gy. Egri B. Sugár L. Sztojkov V.: Vadbetegségek (szerk.: Sugár L.). Mezőgazda Kiadó, Budapest, Sugár L.: A szarvasfélék tüdőféreg-fertőzöttségének jelentősége és a védekezés lehetőségei. Magyar Állatorvosok Lapja, 1995, 50., Sugár L.: A vadgazdálkodás és a vadtenyésztés aktuális állategészségügyi kérdései. In: Solymos R. (szerk.) Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. MTA, Budapest, 1998, Sugár L.: A zárttéri nagyvadtartás állategészségügye. In: A zárttéri vadtartás időszerű kérdései, távlatai. Szimpózium, Kaposvár, 2001, február , Sugár L. Sztojkov V.: Az intenzív vaddisznótartás állategészségügyi kérdései. In: Vaddisznó. A Vadgazdálkodás időszerű kérdései 3., 2004, Dénes Natur Műhely OMVK,