|
|
- Antal Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Uhrinyi Csaba Zsolt 1. oldal Korszerű modemek működése Korszerű Modemek Működése A számítógépek a modemek segítségével tanultak meg beszélgetni. A hanggá alakítás eszköze maga régebbi, mint a számítógép ugyanis a modemet eredetileg arra találták ki, hogy a telexgépeket össze lehessen kötni a katonai telefonvonalakon. A legelső modemek még szimplex rendszerűek voltak. Azaz amíg az egyik oldal adott, a másik oldal hallgatott. Csak később jelentek meg a félduplex, majd teljes duplex eszközök a számítástechnikában. A cégek növelték a sebességet, de szabványaik csak önmagukkal voltak kompatibilisek. A leghíresebb ilyen rendszert a US Robotics alakította ki. Ők ismerték fel többek között azt, hogy a telefonvonalon történő biztonságos nagysebességű információtovábbításnak két kemény korlátja van. Az egyik a telefonvonal korlátozott sávszélessége. A másik a telefonrendszerekben felmerülő zavarok, mely három fajta lehet: csillapítás, késleletetési jeltorzulás és a zaj. A csillapítás az az energiacsökkenés, amelyet a jel a terjedése közben elszenved. Hogy érzékelhessük ennek a frekvenciafüggésének a hatását, ne úgy tekintsünk a jelre, mint egy egyszerű hullámformára, hanem inkább Fouirer-komponensek összegeként. Minden komponens különböző mértékben csillapodik, s ez a vevőben eltérő Fourier-sprektrumot eredményez. A helyzetet csak tovább bonyolíthatja, hogy a kábelen különböző Fouirerkomponensek különböző sebességgel terjednek. Ez a sebességkülönbség torzítást eredményez másik oldalon vett jelben. A következő probléma a zaj, amely nemkívánatos energiákat jelent, amely az az adótól különböző, külső forrásból érkezik. Ilyen például az áthallás, vagy az impulzusszerű zajok, amelyeket a hálózati feszültség tüskéi okoznak. A továbblépést egy ma már szintén önállóan nem létező cég, a Microcom kínálta, amely kitalálta az MNP hibajavító szabványok sorozatát. Modem Alapok Az előfizetői hurok egy, az előfizető telefonja és a végközpont között húzódó huzalpár. Ha nem lennének az alábbi problémák, akkor egy ilyen vezető minden probléma nélkül 1 vagy 2 Mbit/s-os sebességű forgalmat bonyolíthatna le. Az előfizetői hurkon váltóáramú jeleket használnak, amelyek frekvenciáját szűrőkkel 300 és 3000 Hz között tartják. Ha a vonal egyik végét digitális jelekkel hajtanánk meg, akkor - a vonalon - jelentkező kapacitív és induktív hatásoknak köszönhetően - a túloldal nem négyszögletes alakú, hanem teljesen ellaposodott fel- és lefutó élekkel rendelkező hullámformákat venne. Ez a hatás az alapsávú (DC) jelátvitelt célszerűtlenné teszi, kivéve kis sebességeken és rövid távolságokon. A jelterjedési sebesség frekvenciával való növelése a jeltorzítást is növeli. Az egyenáramú jelzés nehézségei miatt végül is a váltóáramú jelzést használják. Az alkalmazott szinuszos vivőhullám (sine wave carrier) frekvenciája: 1000 és 2000 Hz között folyamatosan változik.
2 Uhrinyi Csaba Zsolt 2. oldal Korszerű modemek működése Amplitúdójának, frekvenciájának vagy fázisának modulálásával információt lehet átvinni. A kép a különböző modulációkat mutatja be. Amplitúdómodulációkor (amplitude modulation) két különböző feszültségszintet használnak a logikai 0 és 1 ábrázolására. Frekvenciamoduláláskor (frequency modulation), nevezik frekvenciabillentyűzésnek is (frequency shift keying), két (vagy több) frekvenciát alkalmaznak. A legszélesebb körben használják: fázismoduláció (phase modulation) során a vivőhullám fázisát egyenlő időközönként szisztematikusan 45, 135, 225, ill. 315 fokokra változtatják. Minden fázisváltoztatás 2 bitnyi információ átvitelét jelenti. Másrészt, ha minden időszelet végén eltoljuk a fázist, az megkönnyíti a vevőnek az időszeletek határainak felismerését. Az egyre nagyon és nagyobb sebességek eléréséhez nem lehet kizárólag mintavételezési sebességet növelni. A Nyquist-tétel azt mondja ki, hogy még egy tökéletes 3000 Hz-es vonalon sincs értelme 6000 Hz-nél sűrűbben mintát venni. A gyakorlatban a legtöbb modem 2400-szor vesz mintát másodpercenként, és arra összpontosít, hogy minél több bitet tudjon egy mintába sűríteni. Az egy másodperc alatt vett minták számának mértékegysége a baud. Ahány baud annyi szimbólumot küldünk el, így n baud-os vonal n szimbólumot továbbít másodpercenként. Például, egy 2400 baud-os vonal µs-onként küld el egy szimbólumot. Ha a szimbólum 0 Volt, amely a logikai 0-t jelenti, és 1 Volt, ami a logikai 1-et jelenti, akkor a bitsebesség 2400 b/s. Ha viszont a 0, 1, 2 és 3 Voltos jeleket használják, akkor minden szimbólum 2 bitből áll. Így 4800 b/s-os adatsebességnek felel meg. Hasonlóan lehetséges a fázistolás használata esetén is 2 bit van egy szimbólumban, így a bitsebesség ebben az esetben is kétszerese a jelzési sebességnek. Ez utóbbi a a széles körben ismert és alkalmazott Quadra Phase Shift Keying, vagyis a kvadratúra fázisbillentyűzés. Azt az eszközt, amely bemenő jelként bitfolyamot vesz, és kimenő jelként modulált vivőjelet állít elő (és fordítva), modemnek nevezik (a modulátor- demodulátor páros nyomán). A modemet a (digitális) számítógép és a (analóg) távbeszélőrendszer közé illesztik. Annak érdekében, hogy egy modem minél több bitet tudjon átvinni baudonként, minden fejlett modem valamilyen kombinációban használja a modulációs módszereket. Gyakran több amplitudó és több fázistolást kombinálnak annak érdekében, hogy sok bit férjen egy
3 Uhrinyi Csaba Zsolt 3. oldal Korszerű modemek működése szimbólumba. Ennek egyik módszere a korábban megismert QPSK, de említést kell tennünk egy másik módszerről is. Ez a Quadrature Amplitude Manipulation, vagyis a kvadratúra amplitudómanipuláció. Ezen modulációs megoldásnak több változata van. Ha négy amplitúdót, és négy fázist használ, akkor ezt összesen 16-féle kombinációban teheti. Így 4 bitet küldhetünk el egy szimbólumba. Ez a QAM-16, amit arra használunk, hogy egy 2400 baudos vonalon 9600b/s-mal továbbítsunk adatokat. Létezik még az ún. QAM-64 amelyben szintén fázis és amplitúdó játszik szerepet, de ebben az esetben 4 bit helyett, már 6 bitnyi információt tud átvinni (csillagkép minta ebben az esetben 64 pontból áll). Létezik még a QAM-128, és a QAM-256, de utóbbit már nem a szabványos telefonos modemekben, hanem a kábelhálózatokon használják. Vannak még az úgynevezett csillagkép diagrammok, mely szintén az amplitúdó és a fázis érvényes kombinációt írják le, de csillagformában. Minden modemszabványnak megvan a saját csillagkép diagrammja, és csak olyan modemek tudnak egymással beszélgetni, amelyek ugyanazt a diagrammot használják, de természetesen egy modem a nála lassabb csillagképpel rendelkező modem csillagképét tudja emulálni. Ezek alapján a modem a következőképpen működik. Először modulálja a számítógép digitális jelét (vagy adatát) analóg formára ahhoz, hogy átvihető legyen a telefonvonalon. Ezt az analóg hullámot vivőhullámnak hívjuk. Másodszor a modem demodulálja az átvitt jelet vissza digitális formára ahhoz, hogy a vevő számítógép megértse. Azt a specifikus eljárást, amit a modemek használnak a digitális jelek analóg jelekké alakítására és visszaalakítására modulációs protokolloknak nevezzük. A modemek egymás között két módon kommunikálhatnak: half-duplex vagy full-duplex módon. A half-duplex esetben az összeköttetésben egyidejűleg az adatot csak egy irányban lehet küldeni, a küldő modemnek meg kell várni amíg a vevő modem nyugtázza a vételt mielőtt a következő blokkot elküldené. De full-duplex módnál mindkét irányban küldhetők az adatok egyidejűleg. A full-duplex kommunikáció rendszerint kétszer olyan gyors, mint a half-duplex mivel az nem használja a half- duplex nyugtázását. modulációs szabványt hibajavító szabványt adattömörítő szabványt A modemek kötelezően háromféle szabványt használnak: A modulációs szabványokról már szót ejtettünk (QAM, QPSK, stb..).
4 Uhrinyi Csaba Zsolt 4. oldal Korszerű modemek működése A hibajavító szabványok nélkül viszont a modemek képtelenek hibátlanul működni. A zaj és egyéb vonali rendellenességek megakadályozzák a hibátlan adatátvitelt. Jelenleg két fő hibajavító szabvány használatos, az egyik a CCITT V.42, a másik a Microcom MNP hibavezérlő szabványa. Ez utóbbi egy ad hoc szabvány, de széleskörűen elterjedt. Az adattömörítés nem más, mint az adatokban levő redundacia kiküszöbölése átkódolással rövidebb kódba. Az áteresztő képesség arányosan növekszik a kód hosszának csökkenésével. Ezt tömörítési aránynak (compression ratio) mondjuk, például a 4:1 azt jelenti, hogy az eredeti méret egynegyedét kell átvinni. Megjegyezzük, hogy a tömörítési arány függ az adattípustól. Az adattömörítő algoritmus az adatokban ismétlődő mintákat az azoknak megfelelő rövidebb szimbólumokkal helyettesíti. A modemek fejlődése, sebességnövekedés, új technológiák megjelenése Mint már a korábbiakban említettük QAM-16 modulációval 2400 baudos vonalon 9600 b/s maximális jelátviteli sebességet értek el. Ezután a következő lépcsőfok a 14400b/s volt. Ez a V.32 bis szabvány. A b/s-os sebességet úgy éri el, hogy 6 adatbitet és 1 paritásbitet ad mintánként 2400 baud jelzési sebességnél. A V.32 bis után következett a V.34, amely b/s-on üzemel és 12 adatbitet továbbít szimbólumonként 2400 bauddal. Az utolsó modemtípus ebben a sorozatban a V.34bis volt, amely 14 adatbitet használ szimbólumonként, így 2400 baudos jelsebesség mellett b/s maximális átviteli sebességet értek el. Minden modem megvizsgálja a vonalat, mielőtt elkezdené továbbítani rajta a felhasználói adatokat. Amennyiben a minőséget nem találja kielégítőnek, visszaveszi a sebességet a legmagasabb modemsebességnél alacsonyabbra. Így a felhasználó által tapasztalt tényleges modemsebesség alacsonyabb, egyenlő vagy magasabb is lehet a hivatalos modemsebességnél. Az elméleti korlát 35 kb/s. Miután analóg jelátvitel volt a felhasználó és a hozzá legközelebb eső telefonközpont közt, ebből fakadóan a sebesség csak max. 35 kb/s lehetett, míg két telefonközpont közt, a trökökön ennél nagyobb sebesség volt, hiszen ezeken a szakaszokon digitális jelátvitelt alkalmaznak. De az 56 kb/s-os modemek használhatósága a Nyquist-tételén alapul. A telefonos csatorna körülbelül 4000Hz széles. A másodpercenként vett független minták száma ezért A mintánkénti bitek száma 8 amivel lehetne használni b/s os modemeket is, de miután a nemzetközi szabványokra próbálunk törekedni, ezért az Egyesült Államokkal megegyezően 56 kb/s-os modememet használunk. Ez a modemszabvány a V.90-es modem. Feltöltésre (felhasználótól az internetszolgáltatóig) 33,6 kb/s-os sebességű csatornát biztosít, de letöltésre (az internetszolgáltatótól a felhasználó felé) 56 kb/s-osat, mivel általában több adat érkezik az internetszolgáltatótól a felhasználóhoz, mint a másik irányba. Elméletileg a feltöltési csatorna 33,6 kb/s-nál szélesebb is lehetne, de mivel sok az előfizetői hurok még a 33,6 kb/s-hoz is túl zajos, úgy döntöttek, hogy inkább a letöltési csatornának adják a sávszélesség nagyobb részét, hogy megnöveljék az esélyt a tényleges 56 kb/s-os működésre. A V.90 után a következő lépés a V.92. Ezek a modemek a 48 kb/s-ra képesek a feltöltési csatornán, amennyiben azt a vonal is tudja kezelni. A megfelelő sebességet is a régebbi modemek számára szükséges kb. 30 másodpercnek a fele alatt tudják megállapítani. Végül, amennyiben a vonalon van hívásvárakoztatási szolgáltatás, ezek a modemek lehetővé teszik, hogy egy bejövő telefonhívással megszakítsuk az internetes viszonyt. A következő lépcsőfok az ISDN technológia megjelenése volt. Az ISDN (Integrated Services Digital Networks / Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat) a felhasználó számára lehetővé teszi, hogy egy vagy több digitális összeköttetésen keresztül nagy sebességű és kiváló minőségű hang-, adat-, szöveg- és képinformációk bármiféle kombinációját küldje, fogadja és vezérelje ugyanolyan könnyen és egyszerűen, amint az a távbeszélő-szolgáltatás esetében történik. Az ISDN megjelenésével a szolgáltatások egyetlen hálózatba integrálhatók,
5 Uhrinyi Csaba Zsolt 5. oldal Korszerű modemek működése így a felhasználónak csak egy hálózathoz kell csatlakoznia. Az ISDN a végponttól végpontig digitalizálja a hálózatot. A legtöbb telefonhálózat manapság már digitális, csak a helyi központ és az ügyfél telefonkagylója közötti szakasz nem. Az ISDN ezt a szakaszt digitalizálja, így a hálózat teljes egésze gyorsabb és jobb minőségű információátvitelt eredményez. A hálózat digitalizálása már önmagában is javítja az átvitel minőségét, és csökkenti a fenntartási költségeket, mivel a binárisan kódolt információt könnyebb zavarmentesen átvinni, tárolni, feldolgozni és kapcsolni a digitális eszközökkel, mint a beszédjeleket analóg formában. Legfontosabb előnye, hogy egy hálózaton belül nyújtja a legfontosabb távközlési szolgáltatásokat, ezáltal az átviteli minőség jelentősen javul. Ez a szöveg, ill. adattovábbítás esetén a hagyományos hálózatokhoz képest alacsonyabb hibaarányban mutatkozik meg. A hagyományos hálózatokhoz képest több szolgáltatást nyújt, ugyanakkor a havi előfizetési díjat csak egy hálózatra kell kifizetni. A kommunikáció díjai is alacsonyabbak, mivel az egyes szolgálatok igénybevétele lényegesen rövidebb időt vesz igénybe. Mivel az ISDN több csatornán teszi lehetővé a kommunikációt, előnye, hogy adatátvitel, Internetezés közben is lehet például telefonálni. Az ISDN a felhasználó felé két alapvető sebességű interface-t definiált. Az egyik a Basic Rate Interface (BRI), a másik a Primary Rate Interface (PRI). A BRI két 64 kbit/s sebességű hordozócsatornából (B csatorna) és egy 16 kbit/s sebességű adatcsatornából áll (D csatorna), emiatt gyakran hívják 2B+D interface-nek. A PRI Európában 30, Amerikában 23 B csatornából áll és egy 64 kbit/s D csatornából. Az amerikai PRI keretben így 24x64 kbit/s adódik, ami a DS1 sebesség. Az európai PRI keretben ez 31x64 kbit/s, amihez még egy B csatornát hozzávéve kapjuk az E1 sebességet. A B csatornákon keresztül bonyolódik le az adat és hangátvitel, amíg a D csatorna az irányító jelek továbbítását végzi, és itt történik a hangátviteli jelek továbbítása, fogadása (pl.: hívásvárakoztatás, konferenciabeszélgetés, hívásazonosítás). Az analóg modemmel ellentétben, ami átalakítja a digitális jeleket audiofrekvenciákká, az ISDN csak digitális jelekkel foglakozik. Továbbra is lehet használni analóg telefonkészülékeket és faxokat, de ezek jeleit egy ISDN modem átalakítja digitálissá. Mivel az ISDN "D" csatornája közvetlen kapcsolódik a telefonközpont SS7-es kapcsolóhálózatához, ezért sokkal gyorsabban jönnek létre a kapcsolások, mint hagyományos telefonon keresztül. Az SS7 (Signaling System 7) protokollt a telefonközpontokban használják. Az SS7 telefonhálózat építi fel és bontja le a telefonhívásokat, kezeli a továbbítást. Támogatja a modern telekommunikációban használt szolgáltatásokat, mint zöld szám, kék szám, hívástovábbítás és hívásazonosítás. Ezen felül nem foglalja a vonalat, amíg a kapcsolat létre nem jön. Két fajta csatlakozási mód létezik: az alapcsatlakozás (ISDN2) és a primercsatlakozás (ISDN30). Az alapcsatlakozás (ISDN2) Az alapcsatlakozás a fent leírt alapszolgáltatásnak felel meg. Az alapcsatlakozás használata lehetőséget ad jó minőségű telefonbeszélgetésre, és a hagyományos faxoláshoz képest 5-6- szoros sebességű kiváló minőségű dokumentumtovábbításra. Ugyancsak megvalósítható a számítógépes adatállományok továbbítása 64/128 kbit/s sebességgel, továbbá a képtelefonálás és a videokonferencia. Az ISDN hálózatvégződtető egysége az NT (Network Termination), amely a végberendezések (egy kommunikációs hálózaton vagy egy alközponton üzemeltethető pl. a telefon, a faxberendezés, az üzenetrögzítő stb.) csatlakoztatását teszi lehetővé. Háromféle alapcsatlakoztatást kínál: ISDN2, ISDN2+ és az ISDN NET, amelyek alapvetően az NT-n található interfészek számában és típusában különböznek egymástól. Az ISDN2 esetében az NT két ISDN csatlakozóaljzattal rendelkezik, amely egy vagy két ISDN eszköz közvetlen csatlakoztatását teszi lehetővé. Az ISDN2+ esetében a hálózatvégződtető egység a két ISDN csatlakozóaljzaton felül két analóg eszköz közvetlen
6 Uhrinyi Csaba Zsolt 6. oldal Korszerű modemek működése csatlakoztatására szolgáló aljzattal is rendelkezik. Az ISDN NET tartalmaz a fentieken kívül még a személyi számítógépek közvetlen csatlakoztatására alkalmas RS 232 interfészt is. Ez az interfész lehetővé teszi az Internet elérést ISDN PC kártya ill. modem nélkül. Az ábra az ISDN berendezések elhelyezkedését mutatja. A hagyományos terminológiában a TE (Terminal Equipment) a telefon. Ha telefonunk nem ISDN-képes, akkor egy TA (Terminal Adaptor) segítségével illeszthetjük a hálózathoz. (Analóg TE esetén itt a beszéd digitalizálása, a hívásfelépítés lebonyolítása a fő funkciók). Az NT2 berendezés felelős a 2B+D csatorna multiplexálásáért, a vonalak elektronikus illesztésért, valamint felügyeleti funkciókat lát el. Az NT1 (már a központból) biztosítja a táplálást. Egy NT2-höz összesen 127 TE csatlakozhat, természetesen ezeknek együttvéve áll a rendelkezésére a 2 B csatorna, de ily módon lehetséges egyszerre 2 beszélgetést lefolytatni vagy beszélgetni és közben adatokat küldeni. Természetesen egy ISDN telefon célszerűen magában foglalja mind a TE, mind az NT2 egységeket. Az ISDN technológia hívta életre az DSL-technológiát. Ennek létrejöttét nemcsak gazdasági, hanem gyakorlati tapasztalati szempontok is ihlették. A DSL-technológia lényege, hogy a hagyományos telefonkészülékekhez kiépített réz érpáron beszélgetésekkel egyidejűleg, nagysebességű adatátvitelt is képes biztosítani. A DSL-technológia különböző megoldásai és legfontosabb jellemzői: ADSL (Asymmetrical Digital Subscriber Line) technológia aszimmetrikus adatátvitelt jelent, mivel az iránytól függően különböző adatátviteli sebességet biztosít a rendszer felhasználóknak. A hálózattól az előfizető felé (down-strem) max. 8Mbit/s adatátviteli sebességet képes biztosítani a berendezés, míg az előfizetőtől a hálózat felé (up-stream) 800 Kbit/s maximális adatátviteli sebesség lehetséges. BDSL (Business Digital Subscriber Line) cégek számára meghirdetett, üzleti célú szolgáltatás. Az adatátviteli technológia megegyezik az ADSL-technológiával, azonban a routerrel kibővített modem lehetővé teszi, hogy több számítógép csatlakozzon egyszerre az ADSL-vonalra.
7 Uhrinyi Csaba Zsolt 7. oldal Korszerű modemek működése UDSL (Universal Digital Subscriber Line) csökkentett képességű ADSL-verzió, mivel a rézvezetéken csak adatátvitel biztosított, telefonszolgáltatás nem. Kialakításánál az egyszerűbb üzembe helyezhetőség volt a fő cél, a felhasználói oldalon. A kiépített vonalakon a redukált átviteli sebesség letöltésnél maximum 1,5 Mbit/s, a hálózat felé pedig 512 Kbit/s lehet. A csökkentett átviteli sebesség következtében azonban nagyon távolságokon képes működni ez a megoldás, mint az ADSL. IDSL (Integrated Digital Subscriber Line) évek óta alkalmazott ISDN technika DSLelnevezése. Lényege, hogy az előfizető számára, a hagyományos rézvezetéken 2db 64 Kbit/s adatátviteli sebességű csatornát biztosít. A 2 csatornán egy-egy önálló telefonvonalat, vagy 128 Kbit/s sebességű adatátviteli vonalat, vagy ezek kombinációját lehet biztosítani a felhasználó számára. SDSL (Symmetrical Digital Subscriber Line) eljárás szimmetrikus adatátviteli sebességet biztosít mindkét irányban, max 2,3 Mbit/s sebességhatárig. Ez a technológia elsősorban üzleti alkalmazások támogatására készült. SHDSL (Symmetric High bitrate Digital Subscriber Line) hasonló az SDSL-hez, szintén szimmetrikus adatforgalmat biztosít, azonban az SDSL-hez képest más modulációs eljárás, így az adatátvitel fizikai távolsága nagyobb, ugyanakkora adatviteli sebesség mellett. VDSL (Very high bitrate Digital Subscriber Line) technológia képes nagyobb sebességű videóalkalmazások és nagy sebességű adatátviteli szolgáltatások átvitelére szimmetrikus és aszimmetrikus módban egyaránt. Itt az elérhető legnagyobb sebesség 26 Mbit/s lehet. A felsorolt különböző DSL-megoldások közül ismerjük meg az ADSl-technológia alapjait, felépítését és gyakorlati alkalmazásait! Az ADSl-technológia Az ADSl-technológia lehetőséget nyújt arra, hogy a már kiépített, hagyományos telefonvezetéken hangátvitel mellett adatcsomagokat is eljuttassunk a felhasználóhoz, kellően nagy sebességgel.
8 Uhrinyi Csaba Zsolt 8. oldal Korszerű modemek működése Az ábra illusztrálja, amint a rézvezeték előnyös tulajdonságait kihasználva az 1Mhz körüli sávszélességét frekvencia felosztással több átviteli tartományra bontották. Az ábrán jól látható, hogy az alsó frekvenciatartományban a hagyományos telefonbeszélgetések folynak, összhangban a korábbi szabványos telefon-hangátvitellel. Az adatátviteli csatornákat a hangcsatorna feletti frekvenciatartományban helyezték el. A felfelé csatornában a felhasználótól induló adatcsomagokat szállítja a rendszer a hálózat felé (up-irány), a letöltési csatornában pedig a hálózattól érkező adatok jutnak el a felhasználóhoz (down-irány). A három frekvenciatartományt frekvenciamultiplex eljárás fogja össze. A sodort rézvezetéknél nagyobb frekvenciákon egyre nagyobb a fajlagos csillapítás. Így az adatátvitel magasabb frekvenciákon egyre rosszabb körülmények között történik. További nehézséget jelent, hogy a kábelcsatornában a kötegekbe fogott kábeleken áthallás is egyre jobban növekszik, ez a jelenség újabb zavarokat okos az adatátvitelben. A DSL-technológia nagyobb adatátviteli sebesség elérése érdekében ezeket a problémákat a következőképen oldotta meg. A hagyományos telefonvezetékkel áthidalt távolságok aránylag rövidek, maximálisan 6 kilométer távolságúak (egyes irodalmak ezt a távolságot 1-10 kilométernek említik). Ekkora távolságon még elfogadható nagyságú jelszintek érkeznek a csavart rézpár végére, vevőáramkörökhöz. Másfelől az adatátvitelt összetett DMT (Discrate Multi Tone) moduláció segítségével oldották meg, amely képes figyelembe venni a telefonvonal jel/zaj viszonyt. A DMT-moduláció lényege Az ADSL-rendszerekben az adatátvitelt DMT-moduláció segítségével oldották meg. A moduláció lényeges jellemzője, hogy képes a rézvezetéken fellépő külső zavarok kiküszöbölésére úgy, hogy közben teljesül a nagy sebességű adatátvitel a korlátozott sávszélességű vezetékeken. A DMT- moduláció elve szerint a vezetéken rendelkezésre álló frekvencia tartomány felosztására kis (4,3 khz) sávszélességű csatornákra. Ezeket a továbbiakban független adatcsatornáknak lehet tekinteni, amelyeknek saját vivőfrekvenciájuk van. A továbbítani kívánt bitfolyamatot amely a hasznos adatokat hordozza továbbítás előtt a rendszer feldarabolja kisebb egységekre, s ezeket egymással párhuzamosan továbbítja az adatcsatornákban. Ha frekvenciafüggetlen lenne a csillapítás a rézvezetéken, továbbá nem lennének belső zavarok, valamint az ipari és műsorszórásból eredő külső nagyfrekvenciás zavarok, akkor mindegyik csatornában ugyanannyi bitet lehetne átvinni egyszerre az adatfolyamból. Ez az ideális eset a valóságban azonban nem teljesül. Az ADSL-rendszer lényeges tulajdonsága, hogy az átviteli eszközök (modemek) az adatátvitel előtt lemérik a vezetékszakasz villamos paramétereit (csillapítás, zaj/jel viszony stb.), majd a mérési eredmények függvényében beállítják a maximális átvihető bitszámot. Ez megadja a csatornában alkalmazott QAM paramétereit és az adatátviteli sebesség nagyságát. Ennek értelmében, amelyik csatornában jó a jel/zaj viszony, ott több bit átvitele lehetséges, amelyik csatornában rossz, ott kevesebb bit kerül átvitelre. Ha valamelyik csatornában nagyon rossz, ott kevesebb számú bit kerül átvitelre. Ha valamelyik csatornában nagyon kedvezőtlenek az átviteli paraméterek, akkor az a csatornát a rendszer egyáltalán nem használja átvitelre. Az ábrán egy adott telefonvonal átviteli karakterisztikájának függvényében kialakított átviteli csatorna kiosztása látható.
9 Uhrinyi Csaba Zsolt 9. oldal Korszerű modemek működése Az egyes csatornákban tehát külön-külön QAM-modulációval viszik át az egyes biteket. Ez a moduláció a jelek amplitúdójának és fázisának változtatását végzi. Ennek módját már a korábbiakban ismertetésre került. Az ADSL rendszertechnika A rendszer minden esetben egy modem párból tevődik össze, ahol az egyik modem az előfizetőnél, míg a másik a helyi központban található. Az előfizetői vonalon frekvenciában külön választva viszik át a hagyományos PSTN/ISDN jeleket és a számítógép adatait. Ehhez a vonal mindkét végén egy frekvenciasáv szétválasztó, un. splitter eszközre van szükség. A
10 Uhrinyi Csaba Zsolt 10. oldal Korszerű modemek működése szétválasztás frekvenciája (tehát a splitter típusa) attól függ, hogy hagyományos telefon vagy ISDN szolgáltatást nyújtanak az előfizetőnek. A splitterhez csatlakoznak: az ADSL modemek (ezek felelnek a kétirányú gyors adatátvitelért) a távbeszélõ/isdn szolgáltatás nyújtásához szükséges telefonközpont / távbeszélõ készülék. Az előfizető oldali ADSL modemhez számítógépet (vagy speciális kiegészítővel ellátott televíziót) lehet csatlakoztatni hagyományos 10 Mbit-es Ethernet, vagy 25,6 Mbit-es ATM porton keresztül. Az előfizető felől jövő illetve felé menő adatok a szélessávú hálózaton keresztül továbbítódnak. Ezek az adatok hordozzák a speciális szolgáltatások jeleit (gyors Internet elérés, vállalati hálózat kihosszabbítás, otthoni interaktív videózás, stb.). Felhasznált források: Andrew S. Tanenbaum Számítógép-hálózatok /második kiadás/ Rádiótechnika Évkönyve 2003 Szélessávú adatátvitel telefonvezetéken: DSL-technológia Ajánlott irodalmak: Andrew S. Tanenbaum Számítógép-hálózatok /második kiadás/
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 23. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2010. okt. 4. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. PSTN, ISDN hálózatok áttekintése 3.
RészletesebbenHíradástechnika I. 7.ea
} Híradástechnika I. 7.ea Dr.Varga Péter János Hálózatok 2 Távközlő hálózatok 3 4 Távközlés története Magyarországon 1939-ig Telefonhírmondó, 1938 10%-os telefonellátottság 1945-1990-ig Szolgáltatások
RészletesebbenDigitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.
Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó
Távközlő hálózatok és szolgáltatások Gyakorlat, demó Németh Krisztián BME TMIT 2009. okt. 7. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon 3. VoIP 4. Kacsolástechnika
RészletesebbenIP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat)
IP alapú távközlés Átviteltechnika (vázlat) Emlékeztető: Analóg jelek digitális átvitelének elvi vázlata analóg jel A/D digitális kódolás tömörített dig. csatorna kódolás hibajav. kódolt töm. dig. jel.
RészletesebbenSzámítógépes hálózatok
1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók
RészletesebbenDigitális mérőműszerek
KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szet. 25. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenOFDM technológia és néhány megvalósítás Alvarion berendezésekben
SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk. OFDM technológia és néhány megvalósítás
RészletesebbenADSL VDSL (XDSL szabványok)
ADSL VDSL (XDSL szabványok) XDSL technológia Azoknak az embereknek, akinek még az ISDN sem elég, és miért is elégednénk meg ennyivel, találtak ki a xdsl szabványokat. A DSL (Digital Subscriber Line - digitális
RészletesebbenPantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra
Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2013. szept. 24. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 1.1 Bemutatkozás, játékszabályok, stb.
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2
Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL Németh Krisztián BME TMIT 2017. febr. 28. Antónia, Elemér névnap A tél utolsó napja :) Finnország: a Kalevala napja A tárgy felépítése 1. Bevezetés
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2011. szet. 26. A tárgy feléítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv
RészletesebbenHálózati alapismeretek
Hálózati alapismeretek Tartalom Hálózat fogalma Előnyei Csoportosítási lehetőségek, topológiák Hálózati eszközök: kártya; switch; router; AP; modem Az Internet története, legfontosabb jellemzői Internet
RészletesebbenDr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea. IP hálózati hozzáférési technikák
Dr. Wührl Tibor Ph.D. MsC 01 Ea IP hálózati hozzáférési technikák Kapcsolt hálózatok és azok fontosabb jellemzői Áramkör kapcsolás (circuit switching) A kommunikáció minden esetben az összeköttetés kiépítésével
RészletesebbenNyilvános kapcsolt. Probléma. Probléma (folyt.) nkábelek és/vagy tilos (magánvezet. Nagyobb távolst. nvezetékek nem keresztezhetnek.
Nyilvános kapcsolt telefonhálózat Mihalik GáspG spár Telefonhálózat és s a számítógéphálózatok Kis távolst volságon a számítógépek összekapcsolhatók k közvetlenk zvetlenül l vezetékkel Nagyobb távolst
RészletesebbenÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL
ÚTMUTATÓ AZ ÜZLETI INTERNETKAPCSOLATRÓL Találja meg az Ön számára legmegfelelőbb megoldást! ADSL/VDSL INTERNET Az Invitech Solutions költséghatékony és korszerű megoldásaival támogatja vállalkozását. Szolgáltatásunkat
RészletesebbenA helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei
Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni vezetékes internetszolgáltatás minőségi
Részletesebben12. ADSL szolgáltatás
12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL
Kommunikációs hálózatok 2 Telefonmodemes adatátvitel ADSL Németh Krisztián BME TMIT 2016. márc. 21-22. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv és optikai hálózatokon
Részletesebben12. ADSL szolgáltatás
12. ADSL szolgáltatás Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line) vagyis Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal, egy a hagyományos telefonvonalak kihasználására létrehozott gyors adatátviteli technológia.
RészletesebbenINTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!! Érvényes!2014.!08.!10től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!
INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2014.08.10tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet OpennetworksKft.ÁSZF 2014.augusztus1. oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan
RészletesebbenHÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János
HÍRADÁSTECHNIKA I. 7. Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok 3 Távközlő hálózatok PSTN - Public Switched Telephone Network 4 PSTN - kapcsolt közcélú hálózat A telefonhálózatokat korábban tervezték, kizárólag
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2015. szept. 28-30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő
RészletesebbenTávközlı hálózatok és szolgáltatások
Távközlı hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlı és kábel-tv hálózatokon Csopaki Gyula Németh Krisztián BME TMIT 2012. szept. 19. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése
RészletesebbenElektronika Előadás. Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők
Elektronika 2 10. Előadás Modulátorok, demodulátorok, lock-in erősítők Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch. Schenk: Analóg és digitális áramkörök, Műszaki
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE. BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport
INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE ALAPFOGALMAK VEZETÉKES HOZZÁFÉRÉS Dr. Babarczi Péter egyetemi adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport
RészletesebbenInformatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla
Informatikai eszközök fizikai alapjai Lovász Béla Kódolás Moduláció Morzekód Mágneses tárolás merevlemezeken Modulációs eljárások típusai Kódolás A kód megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere,
RészletesebbenKommunikációs rendszerek programozása. Wireless LAN hálózatok (WLAN)
Kommunikációs rendszerek programozása Wireless LAN hálózatok (WLAN) Jellemzők '70-es évek elejétől fejlesztik Több szabvány is foglalkozik a WLAN-okkal Home RF, BlueTooth, HiperLAN/2, IEEE 802.11a/b/g
Részletesebben1. Az internet használata
1. Az internet használata Tartalom 1.1 Mi az internet? 1.2 ISP-k 1.3 ISP kapcsolat Mi az internet? 1.1 Vissza a tartalomjegyzékre Az internet és a szabványok Az internet világszerte nyilvánosan hozzáférhető
RészletesebbenMERRE TART A HFC. Koós Attila Gábor, Veres Zoltán , Balatonalmádi
MERRE TART A HFC Koós Attila Gábor, Veres Zoltán - 2018.11.07, Balatonalmádi TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Frekvenciasávok bővítése 3. HFC hálózatok fejlődése 4. Docsis technológiák, szabványok 5. Legújabb
RészletesebbenISIS-COM Szolgáltató Kereskedelmi Kft. MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS
MIKROHULLÁMÚ INTERNET ELÉRÉSI SZOLGÁLTATÁS Az ISIS-COM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA, IGÉNYBEVÉTELE SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: Az adathálózati
RészletesebbenINTERNET!SZOLGÁLTATÁS! Műszaki!Feltételek!!!!!!!! Érvényes!2015.!12.!01/től!visszavonásig! ÁSZF!4.!sz.!melléklet!
INTERNETSZOLGÁLTATÁS MűszakiFeltételek Érvényes2015.12.01/tőlvisszavonásig ÁSZF4.sz.melléklet oldal1 ASZOLGÁLTATÁSMEGHATÁROZÁSA InternethozzáférésAszolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás,
RészletesebbenXII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL
XII. PÁRHUZAMOS ÉS A SOROS ADATÁTVITEL Ma, a sok más felhasználás mellett, rendkívül jelentős az adatok (információk) átvitelével foglakozó ágazat. Az átvitel történhet rövid távon, egy berendezésen belül,
RészletesebbenSzáguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek. Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013
Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia Hungaroring + Invitel 1986-2013 Száguldó versenyautók // Száguldó Gigabitek Telekommunikációs és információtechnológia
RészletesebbenInvitel Távközlési Zrt.
Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek egyéni előfizetők számára Internet Protokollon keresztül nyújtott műsorterjesztési (IPTV) Szolgáltatásra, valamint
Részletesebbenπ π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]
Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt
RészletesebbenHÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 7.ea. Dr.Varga Péter János
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA 7.ea Dr.Varga Péter János 2 Távközlő hálózatok Hozzáférési hálózatok xdsl 3 Telefonos ipar 56 Kbps (2000-ben) Kábeltévé ipar 10Mbps osztott kábeleken Műholdas cégek 50 Mbps ajánlatok
RészletesebbenRoger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0
ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.
RészletesebbenMáté: Számítógép architektúrák 2010.12.16.
Máté: Számítógép architektúrák 200.2.6. Telekommunikációs berendezések Modemek Adatátvitel analóg telefon vonalon (2. 37. ábra). Vivőhullám: 000 2000 Hz es sinus hullám. Modulációk Jel Feszültség Amplitudó
RészletesebbenFrekvencia tartományok. Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök. Frekvencia tartományok rádió kommunikációhoz
Frekvencia tartományok Számítógépes Hálózatok és Internet Eszközök 2007 5. Fizikai réteg Médium közös használata, példa: ADSL LF (Low Frequency) = LW (Langwelle) = hosszúhullám MF (Medium Frequency) =
Részletesebben3 A KISTELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN
3 A KISTELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN 3.1 Az informatika eszközei a kistelepülések szolgálatában 3.1.1 Irodaautomatizálás Tágabb értelemben vizsgálva, az irodaautomatizálás
Részletesebben2. Elméleti összefoglaló
2. Elméleti összefoglaló 2.1 A D/A konverterek [1] A D/A konverter feladata, hogy a bemenetére érkező egész számmal arányos analóg feszültséget vagy áramot állítson elő a kimenetén. A működéséhez szükséges
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Műszaki menedzser alapszak (BSc) INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK MENEDZSMENTJE Infokommunikációs alapfogalmak Vezetékes beszédkommunikáció Dr. Babarczi Péter - Dr.
RészletesebbenA technológia lehetővé teszi a nagy távolságon is a gyors adatátvitelt a felhasználó és a DSLAM (digital subscriber line access multiplexer) között.
Szolgáltatások Letöltés ADSL szolgáltatás: Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line, aszimmetrikus digitális előfizetői vonal) egy kommunikációs technológia, amelynek fő jellemzője, hogy a letöltési
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat
Választható önálló LabView feladatok 2013 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot
Részletesebben54 481 03 0010 54 01 Informatikai hálózattelepítő és - Informatikai rendszergazda
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenRubiCom Zrt. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható.
IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: A kábeltelevíziós hálózatok szélessávú átvitelt valósítanak meg optikai és koaxiális kábelszakaszok
RészletesebbenBusz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia
M ODIC ON Busz... LAN. Intranet. Internet Hálózati terminológia HMI Internet Ethernet TCP/IP Vállalati szerver Adat Vállalati Intranet Tűzfal I/O Ethernet TCP/IP Munka állomás Switch / Router Üzemi Intranet
RészletesebbenInvitel Távközlési Zrt.
Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek egyéni előfizetők számára Internet Protokollon keresztül nyújtott műsorterjesztési (IPTV) Szolgáltatásra, valamint
RészletesebbenMobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0
Mobil kommunikáció /A mobil hálózat/ /elektronikus oktatási segédlet/ v3.0 Dr. Berke József berke@georgikon.hu 2006-2008 A MOBIL HÁLÓZAT - Tartalom RENDSZERTECHNIKAI FELÉPÍTÉS CELLULÁRIS FELÉPÍTÉS KAPCSOLATFELVÉTEL
RészletesebbenMINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,
MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.
RészletesebbenHálózatok. Alapismeretek. A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak)
Hálózatok Alapismeretek A kommunikáció alapjai (általános távközlés-technikai fogalmak) Telekommunikáció: Adó és vevő között információ átvitele adott távolságon Az adatot elektromágneses energia képviseli
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2011. okt. 5. Áttekintés Telefonvonali modemek Akusztikus modemek PSTN modemek ISDN modemek ADSL,
RészletesebbenDigitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal
Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal Lódi Péter(D1WBA1) Bartha András(UKZTWZ) 2016. október 24. 1. Mérés célja Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2016.10.24.
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2017
1) Alapsávi vezetékes átvitelben használt modulációs eljárások I. Egy elméleti összefoglalót kérek annak bemutatására, hogy alapsávi telefonmodemek milyen modulációs eljárással kommunikálnak, és hogyan
RészletesebbenHálózatok I. (MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME. Segédlet a gyakorlati órákhoz. 2.Gyakorlat. Göcs László
(MIN3E0IN-L) ELŐADÁS CÍME Segédlet a gyakorlati órákhoz 2.Gyakorlat Göcs László Manchester kódolás A Manchester kódolást (Phase Encode, PE) nagyon gyakran használják, az Ethernet hálózatok ezt a kódolási
RészletesebbenVálasztható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat
Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot
RészletesebbenAGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB
AGSMHÁLÓZATA TOVÁBBFEJLESZTÉSE A NAGYOBB ADATSEBESSÉG ÉS CSOMAGKAPCSOLÁS FELÉ 2011. május 19., Budapest HSCSD - (High Speed Circuit-Switched Data) A rendszer négy 14,4 kbit/s-os átviteli időrés összekapcsolásával
RészletesebbenINTERNET SZOLGÁLTATÁS Műszaki Feltételek
INTERNET SZOLGÁLTATÁS Műszaki Feltételek Érvényes 2019.05.16-tól visszavonásig ÁSZF 4. sz. melléklet oldal 1 A SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA Internet-hozzáférés szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel
Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2017. február 14. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai
RészletesebbenInvitel Távközlési Zrt. Általános Szerződési Feltételek egyéni előfizetők számára nyújtott Telefonszolgáltatásra
Invitel Távközlési Zrt. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10. Általános Szerződési Feltételek egyéni előfizetők számára nyújtott Telefonszolgáltatásra 2. sz. melléklet 2.4. Választható szolgáltatáscsomagok
Részletesebben4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom
4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA Tartalom 1. A Szolgáltatás leírása... 2 2. A Szolgáltatás elemei... 3 2.1 elemei... 3 2.2 Hozzáférési Link Szolgáltatás
RészletesebbenAdatátviteli eszközök
Adatátviteli eszközök Az adatátvitel közegei 1) Vezetékes adatátviteli közegek Csavart érpár Koaxiális kábelek Üvegszálas kábelek 2) Vezeték nélküli adatátviteli közegek Infravörös, lézer átvitel Rádióhullám
RészletesebbenMWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés
MWS-3.5_E1 pont-pont adatátviteli mikrohullámú berendezés A berendezés felépítése A rádiórelé berendezés osztott kivitelű: egy beltéri KF Modem egységből és egy kültéri RF konténerből áll, melyeket egy
Részletesebben9. sz. melléklet Minőségi célértékek
9. sz. melléklet Minőségi célértékek 9.1. Kábeltelevíziós műsorterjesztésre MEGNEVEZÉS MEGHATÁROZÁS MÉRÉSI MÓDSZER CÉLÉRTÉK* Új hozzáférés létesítési idő a szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek
RészletesebbenKommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel
Kommunikációs hálózatok 2 Analóg és digitális beszédátvitel Németh Krisztián BME TMIT 2016. február 23. A tárgy felépítése 1. Bevezetés Bemutatkozás, játékszabályok, stb. Technikatörténeti áttekintés Mai
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2014. szept. 30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
RészletesebbenSWARCO TRAFFIC HUNGARIA KFT. Vilati, Signelit együtt. MID-8C Felhasználói leírás Verzió 1.3. SWARCO First in Traffic Solution.
SWARCO TRAFFIC HUNGARIA KFT. Vilati, Signelit együtt. MID-C Felhasználói leírás Verzió. SWARCO First in Traffic Solution. Tartalomjegyzék. Bevezetés.... Szándék.... Célok.... Általános ismertetés.... Működési
RészletesebbenINTERNET SZOLGÁLTATÁS Műszaki Feltételek. Érvényes 2015. 09. 01- től visszavonásig ÁSZF 4. sz. melléklet. Opennetworks Kft. ÁSZF 2015. szeptember 1.
INTERNET SZOLGÁLTATÁS Műszaki Feltételek Érvényes 2015. 09. 01- től visszavonásig ÁSZF 4. sz. melléklet oldal 1 A SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA Internethozzáférés- szolgáltatás: olyan elektronikus hírközlési
RészletesebbenCsomagok dróton, üvegen, éterben. Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4
Csomagok dróton, üvegen, éterben Szent István Gimnázium, Budapest Tudományos nap Papp Jenő 2014 április 4 Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Az Internet, a legnagyobb csomagalapú hálózat Csomag
RészletesebbenSzomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com
TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés
Részletesebben9. sz. melléklet Minőségi célértékek
9. sz. melléklet Minőségi célértékek 9.1. Kábeltelevíziós műsorterjesztésre Új hozzáférés létesítési idő a szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek az esetek 80%-ában teljesített Az új hozzáférés
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2016. márc. 29. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő, kábel-tv
RészletesebbenA digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései
A digitális KábelTV melléktermékeinek minőségi kérdései Előadó: dr. Darabos Zoltán +36 30 9448 255 drdarabos@compu-consult.hu COMPU-CONSULT Kft ügyvezető HTE 2013. Június 18. Program 1. Mik a melléktermékek?
RészletesebbenINFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZEREK ÉS ALKALMAZÁSOK Bevezetés Dr. Abos Imre c. egyetemi tanár Dr. Babarczi Péter egy. adjunktus BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
RészletesebbenADSL0001 - ADSL alapismeretek
ADSL0001 - ADSL alapismeretek 1. Bevezetõ A távközlés területén két fõ irányzat terjed: a mobilizáció és az integráció. A mobil távközlésnél cél, hogy a felhasználó mindenhol elérhetõ legyen és ehhez a
RészletesebbenTÁVKÖZLÉSI ISMERETEK
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK Varga József FÉNYVEZETŐS GYAKORLAT Elérhetőség Mail: endrei.varga@t-online.hu Mobil:30/977-4702 1 UTP kábel szerelés UTP (Unshielded Twisted Pair): Árnyékolatlan csavart érpár Külső
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 15%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
Részletesebben4. Csatlakozás az Internethez. CCNA Discovery 1 4. fejezet Csatlakozás az internethez
4. Csatlakozás az Internethez Tartalom 4.1 Az internet fogalma és miként tudunk csatlakozni 4.2 Információ küldése az interneten keresztül 4.3 Hálózati eszközök egy NOC -ban 4.4 Kábelek és csatlakozók
Részletesebben1 Szolgáltatásokhoz használt technológiák, ezek jellemzőinek leírása
1 Szolgáltatásokhoz használt technológiák, ezek jellemzőinek leírása 1.1 Vezetékes analóg (PSTN) hálózaton nyújtott helyhez kötött telefonszolgáltatás ( hagyományos telefonszolgáltatás ) A Magyar Telekom
RészletesebbenTestLine - rekaviharitesztje-01 Minta feladatsor
Titok2 számozásról: (1 helyes válasz) 1. 1:58 Normál telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak két telefonszám nem lehet egymás
RészletesebbenHWR-Telecom Kft. SIGNET. HWR-TELECOM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható.
SIGNET HWR-TELECOM Kft. IP-alapú hálózatában kizárólag TCP / IP protokoll használható. 1. SZOLGÁLTATÁS MEGHATÁROZÁSA SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA: A kábeltelevíziós hálózatok szélessávú átvitelt valósítanak meg
RészletesebbenKorszerű technológiák. a szélessávú elérési hálózatok területén. Korsós András. műszaki igazgató. SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt.
Korszerű technológiák SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs Rt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu a szélessávú elérési hálózatok területén Korsós András műszaki igazgató
RészletesebbenKommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel
Kommunikáció az EuroProt-IED multifunkcionális készülékekkel A Protecta intelligens EuroProt készülékei a védelem-technika és a mikroprocesszoros technológia fejlődésével párhuzamosan követik a kommunikációs
RészletesebbenSávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában. Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május.
Sávszélesség növelés a Magyar Telekom vezetékes access hálózatában Nagy Tamás Magyar Telekom Budapest, 2015. május. A szélessávú távközlés jövőképe a 90-es évekből A távközlési hálózatok átviteli sebessége
RészletesebbenADSL0001 - ADSL alapismeretek
Oktatási Igazgatóság ADSL0001 - ADSL alapismeretek Modulgazda: Tóth Gábor Tel.: 431-1734 Tóth Gábor/OKTIG/HTC2 (toth.gabor2@ln.matav.hu) Szakmai segítség: Fodor Krisztián Tel.:431-1676 http://linux4.toig.matav.hu:8900/adsl0001/tananyag/index.htm
RészletesebbenSPECIÁLIS CÉLÚ HÁLÓZATI
SPECIÁLIS CÉLÚ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK KÜLÖNLEGES KÖRNYEZETBEN Gyakorlat Németh Zoltán 2016. december 9., Budapest Áttekintés Előző kérdések: SRD protokollok energiahatékonysága SRD protokollok IoT támogatása
RészletesebbenTávközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon
Távközlő hálózatok és szolgáltatások IP hálózatok elérése távközlő és kábel-tv hálózatokon Németh Krisztián BME TMIT 2009. szept. 30. A tárgy felépítése 1. Bevezetés 2. IP hálózatok elérése távközlő és
RészletesebbenAz LTE. és a HSPA lehetőségei. Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat
Az LTE és a HSPA lehetőségei Cser Gábor Magyar Telekom/Rádiós hozzáférés tervezési ágazat Author / Presentation title 08/29/2007 1 Áttekintés Út az LTE felé Antennarendszerek (MIMO) Modulációk HSPA+ LTE
RészletesebbenSzámítógép-hálózat fogalma (Network)
Hálózati ismeretek Két vagy több számítógép, melyek összeköttetésben állnak és kommunikálni tudnak egymással. Számítógép-hálózat fogalma (Network) A gyors adatátvitel, illetve összteljesítmény elérése
Részletesebbenpacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián
pacitási kihívások a mikrohullámú gerinc- és lhordó-hálózatokban nkó Krisztián rtalomjegyzék Technológia bemutatása Tervezési megfontolások Tesztelési protokollok Értékelés, kihívások az üzemeltetés terén
Részletesebben