Daruk, felvonók és hasonló anyagmozgató gépek kezelői Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Daruk, felvonók és hasonló anyagmozgató gépek kezelői Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: KAPCSOS ZOLTÁN, ÉPÍTÉSZ ÜZEMMÉRNÖK, NEMZETKÖZI VEGYÉPSZER ZRT. A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Szeretned kell amit csinálsz, s akkor a legdurvább munka is alkotássá válik. /Gorkij/ A daru nagy sárga dobozban érkezett és háromezer darabból állt. Három nagy füzetben ábrázolták, hogyan kell összerakni, három napig jóformán el sem mozdultunk Apával az építőelemek mellől, aztán végre elkészült. Onnantól kezdve minden egyes kis kockát ezzel juttattam el a helyére és egész téli szünetben építkeztem. Talán ez volt a legszebb karácsonyi ajándékom emlékszik vissza kisfiam. Megesik ha még akkor nem is vagyunk tudatában hogy már ezekben a korai években eldől, hogy később mivel foglalkozunk. Gyermekkorunkban kergetett álmaink nem mindig maradnak megvalósulatlanul. Amikor még csodálkozva tekintettünk az égbenyúló hatalmas építményekre, a folyókon lustán átnyújtózkodó hidakra, a végtelenbe nyúló széles utakra, nem is gondoltuk, hogy ezek mind emberek kemény fizikai munkájának, erejének és kitartásának köszönhetőek. Az meg főleg elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszer mi magunk is részt vehessünk az alkotásban, hogy egyszer mi lehetünk ezek az emberek. Ezek az emberek, akik már nem játékdaruval, homoklapáttal, vödrökkel és dömperekkel hordanak el terheket, hanem komoly gépek segítségével, amelyekhez nagy szakértelemre és felelősségre van szükség. Akik nélkül ma nem élhetnénk kényelmes házakban, nem folyhatna a nagyüzemi termelés, nem nyúlhatnának égbe hatalmas felhőkarcolók, nem jutnának el A pontból B pontba sok tonnás terhek. Ezek az emberek, a modern világ alkotói, az anyagmozgató gépek kezelői. Az anyagmozgatás egyidős az emberiséggel. Gondoljuk csak a hatalmas piramisokra melyek megépítéséhez a kézi anyagmozgatás mellett sajátos emelőszerkezeteket is használtak vagy Stonehenge hatalmas kőkörének A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK oszlopaira, melyet szintén korabeli emelőgépekkel állítottak fel. Az anyagmozgatás iránti igény az építőipar fejlődésével folyamatosan nőtt. Az ipari méretű termelés megindulásával a termelőüzemekben is fontos munkafázissá vált az alapanyagok, félkész- és késztermékek szállítása, mozgatása a gyártási folyamatban. A termelő-építő tevékenységtől minden iparágban fokozatosan elkülönült egy önálló szakmacsoport, az anyagmozgatók feladatköre, majd a technika fejlődésének köszönhetően kialakult az anyagmozgató gépkezelők szakmacsoportja. Az anyagmozgató alapfeladata, hogy a tevékenység folytatásához szükséges alap- és segédanyagokat biztosítsa a feldolgozást (termelést) végzők számára. A másik alapfeladat pedig az, hogy a félkész vagy kész termékeket és a hulladékot elszállítsa a kijelölt helyre. Az anyagmozgató feladatkör több foglalkozást is magában foglal. Ezeket többféleképpen csoportosíthatjuk. Más feladatai vannak iparáganként és használt eszközönként. Célszerű eszközönkénti csoportosítást végezni, mivel ez tükrözi legjobban a feladatok sajátosságait. Ez alapján két nagy csoportot különíthetünk el: az egyik a kézi, a másik pedig a gépi anyagmozgató. Kézi anyagmozgató A kézi anyagmozgató a különböző eszközöket, anyagokat testi erejével juttatja el a kijelölt helyre. A kézi mozgatás csak akkor alkalmazható, ha az anyagok nem túl nehezek, és nem kell messzire cipelni. Kézben történő szállítást alkalmaznak akkor is, ha az útvonal körülményei nem teszik lehetővé más módszer alkalmazását. Ilyen lehet például a keskeny, alacsony szállítási folyosó, vagy a kedvezőtlen terepviszony is. A kézben történő szállítás igen kimerítő, megerőltető feladat. Ezért arra törekednek, hogy minél A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK kevesebbszer kelljen alkalmazni. A kézi anyagmozgatás megkönnyítése érdekében segédeszközöket használnak. Ezek a következők: Pályakocsi: kiépített útvonalon (földön, függősínen) mozgó kerekes vagy görgős szerkezet. Üzemcsarnokokban, raktárakban egyaránt használják. A toló vagy húzó erőt az anyagmozgató szolgáltatja. Kézi targonca: Két keréken gördülő billentős szerkezet (lehet hidraulikus rásegítéses is), ami szintén emberi erővel működik. Raktárakban, magtárakban használják a leggyakrabban. Gépi anyagmozgató A gépi anyagmozgató tehát az anyagmozgató gépek kezelője gépkezelői feladatokat lát el. Fizikai erejét nem a tárgyak emelésére, arrébb vitelére használja, hanem a gép működtetésére. Ez a feladat fizikailag kevésbé megterhelő, itt a figyelem koncentrációja kerül előtérbe. A gépi anyagmozgatás többféle eszköz igénybe vételével történhet, s ennek alapján különböztetjük meg az anyagmozgató gépkezelői foglalkozásokat. A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A gépi anyagmozgatók fajtái, az egyes foglalkozásokhoz kapcsolódó fő feladatok, eszközök, a munkavégzés helye Targoncavezető Feladata A targoncavezető feladata az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és szállítási egységeken belüli tehermozgatás és teherszállítás az előírt rendeltetési helyre. A targoncavezető a targoncán ülve szállítja és emeli magasba a szállítandó terhet. Fő munkaeszköze A munkáját különböző típusú targoncával végzi. A legelterjedtebb típus a homlokemelős robbanómotoros targonca. Üzemcsarnokokban, üzemudvarokon alkalmazzák a leggyakrabban. A kipufogó gáza szennyezi a levegőt és a vezetőjére is káros lehet. A villamos targoncákat általában élelmiszerraktárakban, raktáráruházakban használják. A munkavégzés helye A tehermozgatás egyaránt fontos szerepet kap az ipari termelésben, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az építőiparban. Targoncavezetőkre a termelés és a kereskedelem teljes vertikumában szükség van. A munkavégzés helye az alkalmazás területétől függően lehet szabad terület (pl. udvar, építési terület), raktár vagy csarnok (pl. termelőüzemekben, bevásárlóközpontokban), vagy ezek kombinációja (pl. mezőgazdaságban: a szabadföldről a raktárba). A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Rakodógép-kezelő Feladata A rakodógép-kezelő feladata az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szállítás területén kezelni és felügyelni a különböző rakodóberendezéseket. Munkája nagyon hasonló a targoncáséhoz. A különbség az, hogy nagyobb terheket mozgat és amennyiben nem ún. pályához kötött rakodógépről van szó - a közúti forgalomban is részt vesz. Munkaideje jelentős részét a rakodógép irányításával, a rakodógépen ülve tölti. Fő munkaeszköze Munkaeszköze a rakodógép, mely lehet folyamatos pályához kötött rakodógép (általában az ipar területén), önjáró felszedőgép (pl. mezőgazdasági alkalmazás), vagy például csuklós rakodógép (pl. géplapát építőipar). A munkavégzés helye A tehermozgatás egyaránt fontos szerepet kap az ipari termelésben, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az építőiparban, így a rakodógépkezelőkre a termelés és kereskedelem teljes vertikumában szükség van. Különösen fontos szerepe van a rakodógépeknek és üzemeltetőiknek a magasés mélyépítésben, a vonalas létesítmények (közműépítés) kivitelezésében, a közlekedésfejlesztési beruházásokban (autópályák, hidak, viaduktok, alagutak, alul- és felüljárók stb. építése) és egyre növekvő mértékben a különféle környezetvédelmi feladatok megvalósításában. A munkavégzés helye az alkalmazás területétől függően lehet szabad terület (pl. építési terület, termőföld), vagy zárt légterű üzem vagy csarnok (pl. termelő üzemekben). A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Emelőgép-kezelő (darus) Feladata Kötöttpályás vagy szabadon mozgó, hidraulikus vagy villamos üzemű emelőgépet, azaz darut üzemeltet kezelőfülkéből vagy aláfüggő kapcsolók segítségével terhek emelése, süllyesztése és mozgatása céljából.. Fő munkaeszköze A daruk lehetnek kötöttpályásak vagy szabadon mozgók. Az emelőgépkezelő a teher emelését drótkötelek segítségével végzi. A drótkötelet kötéldobra felcsévélve vagy arról leengedve mozgatja terhét. A mozgatás irányító berendezések (kapcsolók, vezérlők, kormány stb.) segítségével történik. Az emelőgépek számos fajtája használatos (pl. toronydaruk, önjáró daruk, bakdaruk, futódaruk, portáldaruk, stb.) A munkavégzés helye A tehermozgatás egyaránt fontos szerepet kap az ipari termelésben, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az építőiparban, így az emelőgépkezelőkre a termelés és kereskedelem teljes vertikumában szükség van, kiemelt szerepet kapnak az építőiparban. A munkavégzés helye az alkalmazás területétől függően lehet szabad terület (pl. építési terület), vagy zárt légterű üzem vagy csarnok (pl. termelő üzemekben). A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Felvonó- és szállítóberendezés-kezelő Feladata A felvonó- és szállítóberendezés-kezelő az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési területeken kezeli és felügyeli a felvonó- illetve szállító-berendezéseket, valamint irányítja és segíti az anyagok szakszerűen történő bepakolását. Fő munkaeszköze A berendezések lehetnek személy- és teherfelvonók, kasos vagy vedres felvonók, szállítószalagok, vontató-berendezések és kötélpályák. Az alkalmazás mindig a szállítási technológiától függ. A munkavégzés helye A tehermozgatás egyaránt fontos szerepet kap az ipari termelésben, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, az építőiparban és a közlekedésben, így a felvonó-kezelőkre a termelés és kereskedelem teljes vertikumában szükség van, kiemelt szerepet kapnak a közlekedésben, szállításban is. A munkavégzés helye az alkalmazás területétől függően lehet szabad terület (pl. építési terület), vagy zárt légterű üzem vagy csarnok (pl. termelő üzemekben), illetve pl. nagy tömegek befogadására alkalmas zárt városi csomópontok (közlekedés) is. Kiegészítő tevékenységek (valamennyi anyagmozgatói szakmacsoportban) Az anyagmozgató gépek kezelői kiegészítő feladatként végzik eszközeik biztonságos működtetési feltételeinek rendszeres ellenőrzését. Hiba esetén szakember segítségét veszik igénybe. További feladatuk az eszközök tisztán A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK tartása, illetve üzemanyaggal való ellátása. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Mint már említettük, az anyagmozgató gépek kezelőjének legfontosabb eszköze a gép, mellyel dolgozik. Fontos elkülöníteni a könnyű- és nehézgépkezelőket; előbbiek kisebb terheket mozgató gépekkel, targoncákkal, míg utóbbiak pl. nagy teljesítményű csuklós rakodógépekkel, toronydarukkal, hatalmas önjáró felszedő gépekkel végzik munkájukat. Ezek mellett a különböző szerszámok (csavarhúzók, kulcsok, feszítővasak, tisztító vasak stb.) a kisebb javítások és ellenőrzések elvégzésére szolgálnak. A munkavégzés helyétől függően az anyagmozgató gépek kezelői változatos anyagokkal dolgoznak a mezőgazdasági terményektől kezdve az ipari, építőipari alapanyagokon, félkész termékeken keresztül a kereskedelmi forgalomba kerülő végtermékekig, illetve akár a személyekig terjedhet a mozgatandó egységek köre. Más anyagok (kenőanyagok, hűtőfolyadékok, üzemanyagok, tisztítószerek) a berendezések üzemben tartását segítik elő. A-8

13 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Az anyagmozgatók az élet sok területén megtalálhatók. Mivel igen sok típusuk van, ezért a munkakapcsolataik is különbözők. Általában más dolgozókkal együtt végzik munkájukat, amely feltételezi a megfelelő együttműködési képességet. Sok esetben munkavégzésükhöz elengedhetetlen az irányításban aktív szerepet vállaló másik munkatárs munkája. Munkájukat vezetők (pl. építésvezető, művezető) utasításai alapján végzik, akik ellenőrzik is a megfelelő munkavégzést. A gépkezelőnek együtt kell működnie a többi gépkezelővel, de a gépek karbantartásához szükséges szakemberekkel is kapcsolatot tart. A-9

14 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

15 KÖVETELMÉNYEK Az anyagmozgató gépek kezelői balesetveszélyes munkakörben dolgoznak. Meglepő lehet, de a gépek egy részének kezelése (pl. toronydaru-kezelő) ülőmunkának minősül. Munkájuk könnyű vagy közepesen nehéz fizikai munka. A gépek kezeléséhez szükség van a karok, a kéz és az ujjak használatára. Szükséges az ép látás megléte. Általában fokozott figyelmet igénylő munkát végeznek. A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó egyensúlyérzéket igénylő munka végzésére nem alkalmas fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet karok, kezek, ujjak használatát igénylő munkát nem végezhet lábak, lábfejek használatát igénylő munkát nem végezhet fokozott figyelmet, koncentrációt igénylő munkát nem végezhet teljes látóteret, térlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas B-1

16 KÖVETELMÉNYEK A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők: tartós ülőmunkát nem végezhet tartós állómunkát nem végezhet közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet együttműködést igénylő munkát nem végezhet változó hőmérsékletű munkahelyen nem dolgozhat Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? A fizika tanulása, szeretete nélkülözhetetlen a gépkezeléshez. A testnevelés, technika (gyakorlat) tárgyak jó eredménye is segíthet a munkavégzésben. A szakma sikeres gyakorlásához szükséges érdeklődési kör Aki szeretne anyagmozgatással foglalkozni, fontos, hogy: szeressen gépekkel dolgozni érdekelje a gépek működése (különböző nagyságú és nehezen mozgó gépek kezelése segíti a szakmai sikert); szeresse az átlagostól eltérő feladatokat; szeressen emberekkel együtt dolgozni; szeresse a szabadban végzett tevékenységet. B-2

17 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

18 SZAKKÉPZÉS Előképzettség, képzés ideje, képzési költség Az iskolai végzettség tekintetében az anyagmozgató gépkezelői tanfolyamra történő jelentkezéshez nem szükséges magasabb szintű előképzettség, a nyolc általános elvégzése a minimum elvárás. Forgalomban is közlekedő gépek és targonca esetén fontos a géptípusnak megfelelő gépkezelői jogosítvány, mely szükség esetén a tanfolyammal párhuzamosan is megszerezhető. A szüleim barátainak és az ő gyerekeiknek is a nagy része diplomás. De ez nem jelenti azt, hogy sikerült olyan munkát találniuk, amilyet szerettek volna. Éppen ellenkezőleg: elvégeztek egy egyetemet csak azért, mert valaki egyszer, amikor az egyetemek fontosnak tűntek, azt mondta, hogy az érvényesülhet az életben, akinek van diplomája. És sorra tűnnek el a kiváló kertészek, pékek, antikváriusok, kőművesek és írók. /Paulo Coelho/ Mivel az anyagmozgató gépek kezelői számos gazdasági ágazatban dolgozhatnak, ezért a képzési rendszer is összetett: az emelőgép-kezelők, targoncavezetők az építőipari gép- és berendezés-kezelők körébe tartoznak, a szakmát az építő- és anyagmozgatógép-kezelő szakmának egy részképzéseként lehet tanulni, aminek további két elágazása a nehézgépkezelő, illetve a könnyűgépkezelő. a rakodógép-kezelők a mezőgazdasági gépkezelői képzés során is szerezhetnek végzettséget. A felvonó-kezelők az építőipari gépkezelői képesítés mellett a képzettséget felvonókezelői (nem OKJ-s) tanfolyam keretében is megszerezhetik. C-1

19 SZAKKÉPZÉS A szakképesítést iskolarendszeren kívüli képzésben, általában felnőttképzési rendszer keretén belül szervezett tanfolyamokon lehet elvégezni. Mezőgazdasági gépkezelő szakma iskolai rendszerű képzésben is tanulható. A tanfolyami keretben történő képzés időtartama a képzőhelytől függően óra elméleti és óra gyakorlati képzés (vagyis körülbelül negyven százalékban folyik gyakorlati képzés). A maximális összes óraszám 300 óra. A szakképzés elméleti és gyakorlati tárgyai (általánosan, minden szakmacsoportra): anyag- és gyártmányismeret belsőégésű motorok hidraulika és pneumatika elektrotechnika munkavédelem géptípusra vonatkozó szerkezettani ismeretek gépkezelési gyakorlat A tanfolyam elvégzésével a szakmunkás középszintű szakképesítést kap, amellyel fizikai munkát igénylő munkakört lehet betölteni. Mivel ez a szakma általában felnőttképzésben tanulható, többnyire költségtérítéses képzésekről beszélünk. A munkára jelentkezőnek hasznos tudni: Sok vállalatnál a szakmai gyakorlat is előfeltétel, hiszen nagy értékű gépek kezeléséről is lehet szó. A szakmában előnyt jelenthet a magasabb iskolai végzettség, hiszen az anyagok mozgatásakor fontos néhány C-2

20 SZAKKÉPZÉS természettudományos ismeret (erőkar, súlypont, tömegközéppont, tehetetlenség, forgatónyomaték), ezért szükséges lehet a minél szerteágazóbb fizikatudás és a műszaki dolgok iránti fogékonyság. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-3

21 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

22 KERESETI LEHETŐSÉGEK Munkaerő iránti kereslet Mint már a korábbiakból is kitűnik, az anyagmozgató gépek kezelői az ipar, építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés számos területén dolgozhatnak, ezért a munkaerő iránti keresletet ebben a szakmacsoportban mind a gazdaság általános helyzete, mind az egyes ágazatok helyzete jelentősen befolyásolja. Általánosságban elmondható, hogy gazdasági növekedés szakaszában nő, visszaesés, válság szakaszában pedig csökken ezen a területen a munkaerő iránti kereslet. Szintén általános tendencia, hogy a szakmacsoportot jellemző teljesítményorientáltság és a minőségi elvárások, a monotonitás, az időjárási viszonyok, a viszonylag alacsony társadalmi megbecsültség, az előrelépés hiánya és a túlórázások miatt kisebb arányban képviseltetik magukat a fiatalabb korosztályok. Aki szereti a gépeket, annak ajánlható ez a fajta munka, hiszen vonzó lehet, hogy irányíthatja a különböző szerkezeteket. A szakma koreloszlására a magas életkor jellemzőbb, a évesek aránya a legnagyobb. Méltó utódokat nem könnyű találni: az építőipari gépkezelő, gépszerelő szakmát már hosszú évek óta nem oktatják iskolai rendszerben, az iskolák megszűntek. S hogy biztosítsák az utánpótlást, vasipari végzettségűeket tanítanak be; feltéve, hogy nem félnek a magastól. mondja egy harminc éve a pályán dolgozó daruszerelő. Átlagkereset, munkanélküliség A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk D-1

23 KERESETI LEHETŐSÉGEK megtalálhatók az Állami foglalkoztatási Szolgálat honlapján foglalkozasok.afsz.hu. Az anyagmozgató gépek kezelőinek átlagkereseti adatait az alábbi táblázatokban foglaltuk össze (növekvő sorrendben, a magasabb kereseti lehetőségek felé haladva): Felvonókezelők: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér Targoncavezetők: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér Rakodógép-kezelők: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér D-2

24 KERESETI LEHETŐSÉGEK Darukezelők: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér Az utóbbi években a szakmában elhelyezkedni kívánók száma nőtt (kivétel a darukezelő szakmát, ahol csökkent), amit azonban a keresleti oldal nem fedett le, bár a keresletben is enyhe növekedés mutatkozik. A szakképzett (és esetleg nyelvtudással rendelkező) munkaerő iránt igen nagy a kereslet a külföldi vállalatok részéről. Ausztriában például a darukezelő és a felvonókezelő egyike azoknak a hiányszakmáknak, melyekre az újonnan csatlakozott EU-országokból is külön engedély nélkül vesznek fel munkaerőt. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok elérhetők a weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-3

25 Egyéb információs források - Szakkönyvek - Elektronikusan elérhető információk

26 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek Magyar Építőipari Szövetség: Nemzeti Építési Program, elérhető a honlapról Elektronikusan elérhető források a Magyar Építőipari Szövetség honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja Nemzeti Pályaorientációs Portál E-1