Értékbecslő, kárbecslő, kárszakértő Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: ROZNER TAMÁS, INGATLANFORGALMI ÉRTÉKBECSLŐ, WORLD BUILD 2002 KFT. A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Mi sajátunk, méltón nem becsüljük Míg élvezzük, de hogyha elveszítjük Tódítjuk értékét és megtalálunk Oly érdemet, mi benne föl se tűnt, Míg a miénk volt. (William Shakespeare) Az érték fogalma szinte egyidős az emberiség történetével, hiszen már a legkorábbi történelmi korszakokban is létezett cserekereskedelem, melynek során mindkét félnek fel kellett becsülnie a cserére kínált dolog értékét, majd közösen meg kellett állapodni a csereértékben. Mióta a föníciaiakhoz kötött pénz, mint általános egyenértékes, megjelent, ez a folyamat egyszerűbbé vált, ugyanakkor az ingó és ingatlan vagyontárgyak értékének becslése, mint tevékenység, ezek után is megőrizte jelentőségét, és egyes fokozatosan kialakuló szakmák, foglalkozások részévé vált. Nézzük például a rómaiakat. Mint a korszerű jog forrása, a római jog külön és részletesen rendelkezik a zálogjogról, melyhez kapcsolódó igen fontos tevékenység a zálog értékének megállapítása. A zálog fogalma ettől kezdve minden jogrendszerben fennmaradt, és már a kora középkorban kialakult a záloghitelezés. A szabályozott forma a XV. században, a ferences rendi szerzetesek erőteljes fellépése nyomán jött létre Perusina városában. A zálog bejegyzésének királyi joga szinte ugyanebben az időben megjelenik a magyar jogrendszerben is, sőt ehhez kapcsolódóan külön rendelkezés A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK tartalmazza a korabeli okiratokban az adósság fejében átadott birtokok vagy ingóságok értékének meghatározására vonatkozó előírásokat is. Nem sokkal később kialakultak a hitelezés korszerűbb formái is, pl. a XVII. században a hitel fejében már nem kellett a tárgyat a hitelező számára átadni, csupán értékét meghatározni és a zálogjogot bejegyeztetni, hogy ha a vagyontárgy tulajdonosa nem fizet, akkor a tárgy a hitelező tulajdonába kerülhessen. Az értékbecslés kétszáz évvel ezelőtt már nem csupán a záloghitelezéshez volt köthető, hanem az akkor kialakuló biztosítási tevékenységhez is, mely a kereskedelem fejlődéséhez köthető. A sokszor távoli tájakra szállított vagyontárgyak, hajórakományok értékének meghatározása alapvető feltétele volt a biztosítási összeg meghatározásának, s a nem várt esetek káresemények bekövetkezésekor a károkat is fel kellett becsülni. Az értékbecslés szempontjából fontos harmadik ágazat a műtárgykereskedelem és műtárgyaukció (árverés) szintén több száz éves múltra tekint vissza, Angliában már például a XVIII. században rendeztek műtárgyárveréseket. Mint a fenti, rövid történelmi áttekintésből is jól látható, az érték meghatározásának feladata három fő gazdasági ágazathoz köthető: hitelezés, biztosítási tevékenység, kereskedelem (elsősorban ingatlan és műtárgy). E három területhez három jelenleg egy szakmacsoportba sorolt foglalkozás kapcsolódik, az alábbi megfeleltetések szerint: A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK (ingatlan) értékbecslő elsősorban az ingatlanforgalmazási és a hitelezési szakmához kapcsolódó foglalkozás; kárbecslő, kárszakértő elsősorban a biztosítási szakmához kapcsolódó foglalkozás; (műtárgy) becsüs elsősorban a műtárgy-kereskedelemhez, de ugyanakkor a záloghitelezéshez is kapcsolódó foglalkozás. A három foglalkozásban tevékenykedők néhány közös alapfeladat mellett különböző feladatokat látnak el, különböző területeken dolgoznak, és szakképesítésüket is különböző módon szerezhetik meg. Ezért érdemesnek tartjuk egységes szerkezetben külön-külön bemutatni ezeket a szakmákat. Ingatlan-értékbecslő Hol, milyen fő tevékenységeket végeznek? Az ingatlan-értékbecslő munkakörben dolgozók általában ingatlanértékesítés, ingatlanközvetítés területén tapasztalatokat szerzett, ingatlanszakmához kapcsolódó végzettséggel (pl. ingatlanközvetítő) rendelkező szakemberek. Feladatuk, hogy: ingatlan- és vagyonértékelésre specializálódott cégek, ingatlanközvetítő irodák, ingatlanforgalmazó cégek, bankok, pénzintézetek, felszámolással, csődeljárások lebonyolításával foglalkozó cégek munkatársaiként: értékbecslést, vagyonértékelést, A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK hitelbiztosítéki értékelést végezzenek. Feladataikat az ügylet típusának megfelelően végzik, mely számos más ügylet mellett - lehet például: privatizáció vagy tulajdonosváltás előtti vagyonértékelés; ingatlan értékének meghatározása eladási (vagy árverés előtt kikiáltási) ár meghatározásához; hitelbiztosítéki érték meghatározása jelzáloghitelezéshez. Fő feladatain belül az ingatlan-értékbecslő az alábbi tevékenységeket végzi: elkészíti és megköti az ügylettípusnak megfelelő megbízási szerződést; kapcsolatot tart a hatóságokkal (önkormányzatok, építési hatóságok, földhivatal stb.); helyszíni szemlét tart a megbízó jelenlétében; felméri az ingatlant a hatályos jogszabályok alapján; az ingatlanról fénykép- és/vagy video-dokumentációt készít; tanulmányozza az ingatlanra vonatkozó dokumentációkat; információt gyűjt az értékbecsléshez földhivatalnál, műszaki osztályon; tanulmányozza az ingatlanhoz tartozó vagyonértékű jogokat; kiválasztja és alkalmazza az ingatlanvagyon-értékelési módszereket; elkészíti és a megbízó számára átadja (sok esetben bemutatja, prezentálja) az értékbecslési szakvéleményt; szakértői jelentést készít az ingatlanvagyon hasznosítására; ingatlanbefektetési tanácsokat ad. A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A munkavégzés során használt eszközök: számítógép, internet és különböző adatbázisok ingatlan-nyilvántartó, ingatlan-értékbecslő programok telefon, mobiltelefon, telefax fényképek, fényképalbumok fotófelszerelés, videokamera gépkocsi (kiszállások céljából) Munkahely, munkakörnyezet Az ingatlan-értékbecslő munkáját változatos helyszíneken végzi, hiszen ahogy már korábban is említettük, különböző típusú vagyonértékelő, ingatlanközvetítő, hitelező cégeknél, sőt egyre gyakrabban független vállalkozóként is dolgozhat. A munka egy része irodában zajlik. Gyakran előfordul az is, hogy az ingatlan-értékbecslőnek külső helyszíneket kell felkeresnie, hiszen az ingatlan, vagyon pontos felméréséhez, az érték meghatározásához ez elengedhetetlenül szükséges. Kapcsolatok Munkája során az ingatlan-értékbecslő kapcsolatba kerül: ügyfelekkel: o eladók és vásárlók, o vagyonukat felértékeltető cégek vezetői, munkatársai, o jelzáloghitelt felvenni kívánó ügyfelek stb. munkatársakkal, A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK szakértőkkel: ügyvédekkel, beruházókkal, pénzintézeti ügyintézőkkel stb. hivatali (pl. földhivatali) alkalmazottakkal, a cég vezetőivel, tulajdonosaival. Munkája során az ingatlan-értékbecslőnek ügyelnie kell a nyújtott tájékoztatás, információátadás tartalmára, minőségére, pontosságára, szakszerűségére, hiszen ez minősíti munkáját, mely sokszor nagy értékű ügyletekhez kapcsolódik. Az ügyféllel, illetve a megbízóval való jó kapcsolat megteremtése, illetve megtartása kulcskérdés ebben a szakmában. Kárbecslő, kárszakértő Hol, milyen fő tevékenységeket végeznek? A kárbecslő, kárszakértő munkakörben dolgozók általában biztosítási szakma területén tapasztalatokat szerzett, biztosítási szakmához kapcsolódó végzettséggel (pl. biztosítási ügyintéző, biztosításközvetítő) vagy sok esetben műszaki (pl. gépjárműipari) végzettséggel rendelkező szakemberek. Feladatuk, hogy: biztosító társaságok, biztosításközvetítő cégek, nagyobb gépjárműszervizek, gépjármű-kereskedők munkatársaiként káresemény bekövetkezése esetén megállapítsák a veszteség: milyenségét, mennyiségét, anyagi mértékét. A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Fő feladatain belül a kárbecslő, kárszakértő az alábbi tevékenységeket végzi: helyszíni szemlét tart; felméri a káreseményt, annak okait; felméri a kár mértékét, figyelembe véve az addigi amortizációt (értékcsökkenést); ellenőrzi a biztosítás fedezetét; meghatározza a kárösszeget; dokumentálja munkáját (pl. kitölti az űrlapokat és a kárcsekket); a károsultakat tájékoztatja a döntéséről, és kezeli az esetleges kárreklamációkat. A kárszakértők munkakörükből adódóan részt vesznek továbbképzéseken, értekezleteken, kárszemináriumokon, véleményeznek méltányossági kifizetéseket, mindemellett önálló döntési jogkörrel rendelkeznek a kár összegének meghatározásakor. A munkavégzés során használt eszközök: számítógép, internet és különböző adatbázisok űrlapok, adatlapok, nyomtatványok telefon, mobiltelefon, telefax fotófelszerelés, videokamera gépkocsi (kiszállások céljából) Munkahely, munkakörnyezet A kárbecslő, kárszakértő munkájának helyszínét két részre lehet osztani: A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK irodai munka, a káresemény helyszíne. Az adminisztratív munkát kárfelvétel, nyomtatványok kitöltése, ellenőrzése, gépi feldolgozás, kárszámítás stb. - zárt, belső térben végzi, többnyire irodában, esetleg távmunkában, saját lakásán. Ahhoz, hogy kárszemlét tudjon tartani, a káresemény színhelyére kell utaznia, ezért idejének egy részét autójában ülve tölti. Kapcsolatok Munkája során a kárbecslő, kárszakértő kapcsolatba kerül: ügyfelekkel; munkatársakkal, vezetőkkel; szakértőkkel (pl. vizsgálati csoport munkatársai, műszaki szakértők) pl. tisztázatlan körülményeknél kell bevonni őket a vizsgálatba; hivatali (pl. ügyészségi, rendőrségi, önkormányzati) alkalmazottakkal általában a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatok bekérésével kapcsolatban. Becsüs Hol, milyen fő tevékenységeket végeznek? A (műtárgy) becsüs munkakörben dolgozók általában a műtárgy- és régiségkereskedelem területén tapasztalatokat szerzett, a szakmához kapcsolódó speciális (pl. régiségkereskedő, becsüs) végzettséggel vagy sok esetben művészeti (pl. művészettörténet) végzettséggel rendelkező szakemberek. A-8

13 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Feladatuk, hogy: műtárgy- és/ vagy régiség-kereskedelemmel foglalkozó cégek, záloghitelezéssel foglalkozó pénzintézetek, zálogházak, felszámolással, vagyonértékeléssel, csődeljárással foglalkozó cégek munkatársaiként: értékbecslést, érték meghatározást végezzenek. Fő feladatain belül a becsüs az alábbi tevékenységeket végzi: vizsgálati módszereket alkalmaz az érték megállapításához, felismeri a művészeti stílusokat; elvégzi a drágakövek meghatározását; elvégzi a vizsgált műtárgyak (üveg, kerámia, dísztárgy, fegyver, keleti régiségek stb.) értékbecslését és ármegállapítását; elvégzi az ékszerek, dísztárgyak értékbecslését és ármegállapítását; elvégzi a festmények, grafikák értékbecslését, ármegállapítását; elvégzi a bútor-szőnyeg műtárgyak értékbecslését és ármegállapítását; felvásárlási tevékenységet folytat; zálogházi tevékenységet folytat: o záloghitelezés céljából megállapítja egy értéktárgy értékét, o zálogba veszi az értéktárgyat és érte hitelt nyújt, o záloglevelet állít ki, nyomon követi a záloghitel időtartamát, o lejárt záloglevél esetén értékesíti az értéktárgyat; folyamatosan tájékozódik a műtárgypiac működéséről. A munkavégzés során használt eszközök: számítógép, internet és különböző programok telefon, mobiltelefon, telefax fotófelszerelés, videokamera nyomtatott és elektronikus adatbázisok, fotók, katalógusok mérőeszközök és speciális mérőeszközök (pl. gyűrű rúd, gyűrű karika) A-9

14 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK különböző vegyszerek tárolók, vegyszerszekrény páncélszekrény, egyéb védelmi eszközök cérnakesztyű, nagyítók, fapálcika gyémánt-teszter, lámpák, próbatűk, elszívó berendezések hitelesített mérleg pénztárgép Munkahely, munkakörnyezet A becsüs munkáját végezheti: zálogfiókban, záloghitel intézetben, régiség-, műtárgy-, ékszer- stb. kereskedésben, műtárgy, régiség, ékszerbecslésre szakosodott cégeknél, aukciós (árverező) házaknál, gyűjteményeknél, múzeumoknál, galériákban. A becsüs munkájának egy részét zárt térben, (irodában, kereskedésben, zálogfiókban stb.) helyhez kötötten végzi, de az aukciók, műtárgy- értékmeghatározások során terepen dolgozik, nemzetközi kereskedelemben pedig tevékenysége gyakori utazással jár. Kapcsolatok Munkája során a becsüs kapcsolatba kerül: ügyfelekkel (megbízók, eladók, vásárlók), munkatársakkal, vezetőkkel, szakértőkkel (pl. művészettörténészek, műszaki szakértők). A-10

15 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

16 KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel, megterhelés, szakmai ártalmak Mind az ingatlan-értékbecslői, mind a kárszakértői, mind a becsüs szakmára igaz, hogy a tevékenység fizikai szempontból könnyű munkának minősül. A szellemi megterhelés már gyakoribb, hiszen mindhárom területen türelemre van szükség. Ráadásul mindhárom területen dolgozóknak jól kell bírni az önálló döntés felelősségét, mely az értékbecslési tevékenységgel jár. A munkával járó stressz, felelősség, a változó munkakörnyezet az idegrendszeri, pszichés, valamint gyomor-, emésztőrendszeri megbetegedés kockázatát, az ülőmunka, és különösen a becsüs szakmában a görnyedés pedig mozgásszervi megbetegedéseket okozhat. Szintén a becsüs szakmában dolgozók számíthatnak a szemek erőteljes igénybevételére, a látás esetleges romlására. Egészségügyi követelmények A három szakmában dolgozókkal kapcsolatban támasztott egészségügyi követelmények különbözőek. Ingatlan-értékbecslő A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas együttműködést kívánó munkát nem végezhet B-1

17 KÖVETELMÉNYEK fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó beszélőképességet igénylő munka végzésére nem alkalmas karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet több műszakos munkarendben munkát nem végezhet Kárbecslő, kárszakértő A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó beszélőképességet igénylő munka végzésére nem alkalmas együttműködést kívánó munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas B-2

18 KÖVETELMÉNYEK túlmunkát/nyújtott műszakot igénylő munkahelyen munkát nem végezhet váltakozó/gyakori utazást igénylő munkahelyen munkát nem végezhet Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylő munkát nem végezhet Becsüs A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó beszélőképességet igénylő munka végzésére nem alkalmas könnyű fizikai munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet együttműködést kívánó munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők jó tapintást igénylő munka végzésére nem alkalmas B-3

19 KÖVETELMÉNYEK tartós állómunkát nem végezhet váltakozó/gyakori utazást igénylő munkahelyen munkát nem végezhet A munkakör betöltéséhez szükséges képességek, kompetenciák Bár az ingatlan-értékbecslők, kárszakértők és becsüsök különböző területeken tevékenykednek, megfogalmazhatóak a munkájuk végzéséhez szükséges, közös személyes és szakmai kompetenciák. Mindhárom területen fontos, hogy a szakember jó fellépéssel, jó kapcsolatteremtő- és kommunikációs készséggel rendelkezzen. Az ügyfelekre való folyamatos odafigyelés olyan befektetés, amely megtérül. A meggyőzőképesség alapvető eleme ennek a munkának. A határozott, de kedves fellépés elengedhetetlen ezekben a felelősségteljes munkakörökben. Fontos a pontosság, igényesség és a szakmai felelősségtudat. Nagyon fontos, hogy a szakember munkáját önállóan és nagy szakértelemmel végezze. A munka sikeres végzéséhez a következő közös szakmai kompetenciák nélkülözhetetlenek: Műszaki, gazdasági és gyakorlati-technikai ismeretek alkalmazása A szakember legyen képes: alkalmazni a tevékenységéhez kapcsolódó (műszaki, gazdasági, művészeti) ismereteket, alkalmazni a tevékenységéhez kapcsolódó gyakorlati-technikai B-4

20 KÖVETELMÉNYEK ismereteket. Az etikai normák betartása, kommunikáció A szakember legyen képes: megalapozott szakmai véleményt adni, a megbízó érdekeinek figyelembevételével ellátni a feladatát, folyamatosan tájékoztatni a megbízót és az ügyletben érintett egyéb személyeket, a megfelelő viselkedésnormákat alkalmazni minden érintettel, alkalmazni a kapcsolattartás módjait, kommunikációs ismereteket alkalmazni, vezetési-szervezési ismereteket alkalmazni, betartani a szakma etikai követelményeit. Jogalkalmazás A szakember legyen képes: alkalmazni a tevékenységéhez kapcsolódó jogi ismereteket. Milyen tantárgyakból kell jó teljesítményt elérni a szakma sikeres gyakorlásához? Ingatlan-értékbecslő és kárbecslő matematika számítógépes ismeretek (pl. informatika) műszaki ismeretek fogalmazási készség (pl. magyar nyelv és irodalom) Becsüs rajz, művészettörténet gazdasági ismeretek matematika B-5

21 KÖVETELMÉNYEK Mindhárom szakmában egyre jelentősebben növeli az elhelyezkedési- és karrierlehetőségeket a nyelvismeret. A szakma sikeres gyakorlásához szükséges érdeklődési kör A szakemberek szerint ezekhez a foglalkozásokhoz az alábbi hat érdeklődési irány a legfontosabb: emberek között dolgozni, technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni, tiszta környezetben dolgozni. B-6

22 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

23 SZAKKÉPZÉS A három foglalkozáshoz három különböző képzési úton lehet végzettséget szerezni, ezeket ismertetjük sorban. Ingatlan-értékbecslő Az ingatlan-értékbecslő foglalkozásban dolgoznak felsőfokú (általában gazdasági) végzettséggel rendelkezők és ingatlanforgalmazás területén végzett szakemberek. Ingatlanforgalmazási tevékenység részeként ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő végzettség megszerzésével lehet ezt a szakmát megtanulni, mely az ingatlanközvetítő szakma ráépülése. Előképzettség, képzés ideje, képzési költség Az iskolai végzettség tekintetében az ingatlan-értékbecslői munkakör betöltéséhez nem feltétlenül szükséges a felsőfokú végzettség, de a középfokú végzettség érettségi a minimum elvárás. Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a felnőttképzési rendszer keretén belül szervezett tanfolyamon kell megszerezni előbb az ingatlanközvetítői, majd az erre épülő ingatlanvagyon-értékelő végzettséget. A képzés időtartama általában kétszer hat hónap vagy egy év, a képző cégektől függően. Az ingatlanközvetítő tanfolyamon a szükséges maximális óraszám 450 óra, majd az ingatlanvagyon-értékelői ráépülés további 600 óra. A tanfolyamok során az ingatlanközvetítő alapképzésben az elméleti és a C-1

24 SZAKKÉPZÉS gyakorlati képzés aránya 60/40%, az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő továbbképzésnél pedig ez az arány fordított. Mivel ez a szakma felnőttképzésben tanulható, többnyire költségtérítéses képzésekről beszélünk. Az oktatás célja olyan szakemberek képzése, akik képesek az ingatlanok hivatalos értékbecslésének elkészítésére, valamint ingatlan-adásvétel és -csere közvetítésére. Ellátják a lakások, házak és telkek, bérlet- és tulajdonosváltásának közvetítését, és teljesítik az ügyletek lebonyolításához szükséges dokumentációk, okiratok beszerzésével és előkészítésével összefüggő feladatokat. A tanfolyamokon elsajátítható tantárgyak: műszaki ismeretek ingatlan-értékbecslés az adásvételi szerződések jogi szabályozásai illeték- és adóügyi ismeretek üzleti tárgyalás, eladástechnika számítógépes ismeretek stb. A munkára jelentkezőnek hasznos tudni: A munkához szükséges, hogy a munkavállaló rendelkezzen felhasználói szintű számítástechnikai ismeretekkel, előnyt jelent, ha B típusú gépjárművezetői engedélye, illetve személygépkocsija van. A külföldi befektetők, valamint a külföldi tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások magyarországi megjelenésével a nyelvtudás iránti igény is egyre erőteljesebb C-2

25 SZAKKÉPZÉS feltételként jelentkezik a munkavállalókkal szemben. A jövőben várhatóan egyre magasabb iskolai végzettség, nyelvtudás és felhasználói informatikai ismeretek elvárása jelentkezik fokozottan a terület munkavállalóival szemben. Kárbecslő, kárszakértő A kárbecslő, kárszakértő foglalkozásban dolgoznak felsőfokú (általában műszaki) végzettséggel rendelkezők, és biztosítási területen végzett szakemberek. Ezen szakma nem szerezhető meg Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő tanfolyam elvégzésével, csak különböző tanfolyami keretek között: A biztosítási szakmában dolgozók számára a foglalkoztatók szerveznek a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által meghatározott követelményrendszernek megfelelő kárszakértő tanfolyamokat. A minimum szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők jelentkezhetnek felnőttképzés keretében felsőfokú műszaki és gépjármű-kárszakértő szaktanfolyamra ez költségtérítéses, egyéves tanfolyam, melyet különböző felsőoktatási intézmények indítanak országszerte. Az érettségivel rendelkezők közül azok, akik az ingatlan, biztosítási szakmában legalább 2 éve dolgoznak, elvégezhetnek akkreditált felsőfokú gépjármű-értékbecslő és minőségellenőr szaktanfolyamot - ez költségtérítéses, kilenc hónapos, távoktatás keretében zajló tanfolyam, melyet különböző felsőoktatási intézmények indítanak országszerte. C-3

26 SZAKKÉPZÉS Mivel ezek a tanfolyamok nem szerepelnek az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ), ezért sem a kötelező óraszámra, sem a tantárgyi, sem a vizsgakövetelményekre nem állnak rendelkezésre egységes elvárások. Becsüs Becsüs szakképzettséget minimum érettségi bizonyítvány birtokában, a felnőttképzés rendszerében indított becsüs tanfolyam elvégzésével lehet szerezni. A szakképzés keretében megszerezhető szakma elágazásai: bútor- és szőnyegbecsüs ékszerbecsüs festménybecsüs műtárgybecsüs A képzési idő mind a négy szakirányon maximum 800 óra, tanfolyamok országosan, költségtérítéses formában indulnak. A tanfolyam keretében 50%- ban elméleti, 50%-ban gyakorlati oktatás zajlik. Az oktatás keretében mind a négy szakirányon tanulóknak oktatják a következő fő tantárgycsoportokat (modulokat): a kereskedelmi egység szabályszerű működtetése, a becsüs és a régiségkereskedő tevékenységéhez kapcsolódó általános feladatok, zálogtevékenység. C-4

27 SZAKKÉPZÉS Ezen kívül az egyes szakirányokon tanulók a következő modulokat hallgatják: Bútor- és szőnyegbecsüs szakirány: a bútorok, szőnyegek értékbecslése Ékszerbecsüs szakirány: drágakő meghatározás ékszerek és dísztárgyak értékbecslése Festménybecsüs szakirány: festmények értékbecslése Műtárgybecsüs szakirány: műtárgyak értékbecslése A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-5

28 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

29 KERESETI LEHETŐSÉGEK A három szakmában foglalkoztatottak jövedelmi, elhelyezkedési kilátásai egymástól jelentősen különböznek, ezért mindegyikről külön-külön beszélünk. Értékbecslő Munkaerő iránti kereslet A szakma iránti igényt meghatározza az ingatlanpiac és a hitelpiac alakulása, ami pedig egyéb tényezők mellett főként az aktuális gazdasági helyzet, ezzel összefüggésben az infláció, a fizetőképes kereslet, a vállalkozások, vállalatok piaci helyzete, a banki hitelkonstrukciók és az aktuális kormányzati lakás- és ingatlanpolitika függvénye. Magyarország csatlakozásával az Európai Unióhoz nyitottabbá vált a hazai piac a különböző külföldi befektetők előtt, így az Unió gazdasági helyzete szintén befolyásolhatja a szakma iránti keresletet. A területen elhelyezkedni kívánók lehetőségei középtávon várhatóan növekedni fognak re várhatóan a jelenlegihez képest több mint egyharmaddal fog emelkedni a foglalkoztatottak száma ezen a területen. A szakma iránti kereslet várhatóan továbbra is fokozottan jelentkezik a fővárosban és a megyeszékhelyeken, valamint a nagyobb városokban. A szakma iránti keresletről általában elmondható, hogy gazdasági fellendülés esetén növekszik, visszaesésre, válságra pedig gyors visszaeséssel reagál a kereslet. D-1

30 KERESETI LEHETŐSÉGEK Átlagkereset, munkanélküliség A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: foglalkozasok.afsz.hu. Az értékbecslők jövedelmét a nyilvántartás nem rögzíti külön, a hozzájuk kapcsolódó egyik fő szakmacsoport - ingatlanközvetítők - átlagkereseti adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér Az elérhető jövedelmek meghaladják az érettségivel rendelkezők nemzetgazdasági átlagjövedelmét, a pénzügyi és vagyonértékelési területen dolgozó értékbecslők pedig (akár ennél 30-40%-kal) magasabb jövedelemre is számíthatnak. A foglalkozást kereső munkanélküliek és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Összes munkanélküli és álláskereső D-2

31 KERESETI LEHETŐSÉGEK Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma Tehát láthatóan az utóbbi években a szakmában elhelyezkedni kívánók száma nőtt, amit pillanatnyilag még nem fedett le teljes egészében a keresleti oldal, de ott is növekedés mutatkozik, illetve várható. Kárbecslő, kárszakértő Munkaerő iránti kereslet A kárszakértők a pénzügyi, biztosítási jellegű foglakozások körébe, azon belül a pénzintézeti és biztosítási ügyintéző foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. A szakmacsoportban dolgozók száma 2005-ben fő körül mozgott, azóta is dinamikusan nő. A szakma iránti igényt meghatározza a biztosítási piac alakulása, ami egyéb tényezők mellett főként az aktuális gazdasági helyzet, ezzel összefüggésben az infláció, a fizetőképes kereslet, a vállalkozások, vállalatok piaci helyzete, a banki hitelkonstrukciók függvénye. Ma már nagyon sokan kötnek biztosítást ingóságaikra és ingatlanjaikra, kárszakértő szakemberekre tehát mindig szükség lesz. D-3

32 KERESETI LEHETŐSÉGEK A területen elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben növekedni fognak. A (biztosítási) szakmacsoportban dolgozók száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 9%-kal lesz magasabb. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 300 új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában ig. Szakemberek iránt legnagyobb arányban továbbra is Budapesten és a nagyobb városokban merül fel majd igény. Átlagkereset, munkanélküliség A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: foglalkozasok.afsz.hu. A kárbecslők, kárszakértők jövedelmét a nyilvántartás nem rögzíti külön, a hozzájuk kapcsolódó egyik fő szakmacsoport - biztosítási ügyintézők - átlagkereseti adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér Az elérhető jövedelmek meghaladják az érettségivel rendelkezők nemzetgazdasági átlagjövedelmét, bár a kárszakértők jövedelme a táblázatban szereplőnél némileg alacsonyabb lehet, különösen a teljes kereset esetében, mivel a biztosítási ügyintézők jelentős része jutalékos rendszerben dolgozik, a kárszakértők többségének viszont rögzített munkabére van. D-4

33 KERESETI LEHETŐSÉGEK A foglalkozást kereső munkanélküliek és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Összes munkanélküli és álláskereső Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma Láthatóan az utóbbi években a szakmában elhelyezkedni kívánók száma stabil, de a keresleti oldal ennél lényegesen nagyobb, tehát a szakmában jók az elhelyezkedési lehetőségek. Becsüs Munkaerő iránti kereslet Bár a becsüsök a korábbi fejezetekben felsoroltaknak megfelelően számos típusú munkahelyen elhelyezkedhetnek, szakmájuk a kereskedelmi jellegű D-5

34 KERESETI LEHETŐSÉGEK foglalkozások körébe, azon belül a műtárgy-, régiség-kereskedelmi szakmacsoportba tartozik. A szakma iránti igényt meghatározza a műtárgy- és régiség-kereskedelmi piac, valamint a záloghitelpiac alakulása, ami pedig egyéb tényezők mellett főként az aktuális gazdasági helyzet, ezzel összefüggésben az infláció, a hitelpiac és a fizetőképes kereslet függvénye. Érdekes módon a két szektor egymással ellentétes irányban mozog. A műtárgy- és régiség-kereskedelem fellendülésben, a záloghitelezés válsághelyzetben növekszik. A területen elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben várhatóan lassan növekedni fognak. Átlagkereset, munkanélküliség A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: foglalkozasok.afsz.hu. A becsüsök átlagkereseti adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér Az elérhető személyi alapbér nem éri el az érettségivel rendelkezők nemzetgazdasági átlagjövedelmét, az egyre inkább elterjedő jutalékos, sikerdíjas rendszer a teljes keresetet azonban lényegesen e szint fölé emeli. D-6

35 KERESETI LEHETŐSÉGEK A foglalkozást kereső munkanélküliek és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Összes munkanélküli és álláskereső Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma Az utóbbi években a szakmában elhelyezkedni kívánók száma nő, a keresleti oldal pedig ingadozó. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok elérhetők a weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-7

36 Egyéb információs források - Nyomtatott anyagok - Elektronikus információk

37 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek Pénzügyi és biztosítási alapismeretek, jegyzet, BROKERNET AKADÉMIA, Virág Judit: Senki többet? Harmadszor! - Korona Kiadó, 2004 Benhamo Huet, Judit: A művészet, mint üzlet, Glória Kiadó, Elektronikusan elérhető források a Magyar Biztosítók Szövetségének honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja Nemzeti Pályaorientációs Portál E-1