Rendszerváltást, vagy mintha-rendszerváltást?

Átírás

1 Rendszerváltást, vagy mintha-rendszerváltást? Orbán Viktornak az EU bukását közvetve elismerő brüsszeli csúcstalálkozó után rendezett sajtótájékoztatójáról megjelent hír a következőket tartalmazza: A miniszterelnök a mostani időszak egyik legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy nem lehet azokkal az eszközökkel kezelni a válságot, amelyek magát a válságot okozták. Hozzátette, hogy ezért alapszik teljesen új gondolkodásmódra és új gazdaságpolitikára a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon. 1 Amikor valaki más gondolatát a forrás megjelölése nélkül idézi (plagizál), a bálványimádók szemében nagyon okosnak tűnhet, viszont a más tollával ékeskedés erkölcsi terhe rövidesen visszaüt, az elhallgatással hazuggá vált ember és a sánta kutya utolérési sebességkülönbségének igazát bizonyítva. Amikor valami elromlott, akkor azt nem lehet azzal a gondolkodási móddal megjavítani, ami a romlást okozta. A javításhoz más gondolkodási módra van szükség. ez Albert Einstein gondolata. Az erkölcsi válsággal kirobbantott gazdasági világválság ezt bizonyította és a megállapítás nem ennek következményeként jött létre. Orbán Viktor a plágium fegyverét elsütötte az Európai Néppárt szeptemberi budapesti rendezvényén is, amikor a következőt mondta: a neoliberális kísérletezés ideje lejárt; a piac mindenhatósága és önszabályozása csak elmélet 2. Ez ugyanis szinte szó szerint megismétlése Soros György novemberi szavainak: a neoliberális gazdaságpolitikának befellegzett 3. (Erre szeptember 18-i írásomban felhívtam a figyelmet 4.) Azt, hogy a krízis kezelése új gondolkodást, paradigmaváltást igényel szintén Soros György mondta októberében 5. Ezt a brüsszeli nyilatkozatban Orbán Viktor csak ismételte a forrás megjelölése nélkül. Ezek etikai kérdések, amelyek egyenesen vezetnek a hivatkozás nélküli idézetek hamisításához, amit Orbán Viktor mostani esete tökéletesen bizonyít. A gondolkodási mód váltás első lépése a romlást előidéző ok megszűntetése és annak felváltása egy olyan gondolkodási módot meghatározó alappal, amely ellentéte annak, ami a romlást okozta. A romlást a liberális-kapitalista rendszer okozta, amely a gazdaságot fölé rendeli az embereket képviselő állam érdekeivel. Ennek ellentéte a gondoskodó állam, amely az emberek érdekeiben működteti az életfeltételeket biztosító igényekhez rendelve azok kielégítésének lehetőségeit, közöttük a gazdaságot. Az Orbán-kormány azzal, hogy a pénzrendszert változatlanul hagyja és a gazdaság fejlődését magyar és külföldi befektetői érdekeknek rendeli alá, az alapokat meghatározó hitvallást hagyja változatlanul, így megteremtve annak a lehetőségét, hogy a válság folytatódjon, tehát rendszerváltást mond és a rendszerállandóságért tesz. Orbán Viktor a jelenlegi helyzetet 1990-hez hasonlította 1, azzal a megjegyzéssel, hogy az kétszer olyan súlyos volt, mint a jelenlegi. Ez a hasonlat egyrészt hamisan lekicsinyíti a most rajtunk ülő szenvedhetetlen igát (hiszen a brüsszeli csúcs határozatai tényszerűen az EU

2 - 2 - bukását jelentik), másrészt a kormány szándékát mutatja: éppúgy rendszerváltásnak öltözött diktatúra-átalakítást készítenek elő a hatalom gyakorlói (kormány és ellenzék egyaránt), mint 1988-tól 1990-ig 6. Mind az EU bukása és átalakításának szükségessége 7, mint az Orbán-kormány várható lépése kiszámítható volt. Ezt bizonyítja október 26-i írásom 8. Azt, hogy az EU bukása következtében szükségessé vált átalakítást a Lisszaboni Szerződés korlátozott jellegű (vagyis népszavazás nélküli 9, magyarul: suba alatti ) módosításával akarják elvégezni, egyértelműen jelzi azt a szándékot, hogy mintha-rendszerváltás történjen: a diktatúra maradjon a neve megváltozásával. Még az sem kizárt, hogy ez a név Európai Konföderáció lesz, a Maastrichti Szerződés előkészítő tárgyalásai formai vitájának értelmében. Akkor a szerződést kitisztították a föderáció szótól, csak tartalmát hagyták változatlanul. Ez a hazugság vált most nyilvánvalóvá. Ezért logikus a következő lépés: újabb hazugságként szerepeljen a konföderáció a módosított szerződésben, de úgy, hogy annak alkalmazása véletlenül sem történjék meg, vagyis ne változtassa át a szövetségi államot (föderációt) államszövetséggé (konföderációvá). E szerint a magyar társadalomnak a jelenlegi hatalom gyakorlóitól függetlenedve kell elvégeznie a gondolkodási mód (paradigma) váltást, amely végre rendszerváltást eredményez. 1. Ideológiai paradigmaváltás 10 A Szent Korona az Alkotmányban?! c. beszélgetés-sorozat október 29-i előadói és felkért hozzászólói 11 az anyagtalan értékek kiemelt szerepét elismerték. (Remélem, nem annak hatására, hogy a rendezvény időpontjában már ismertté váltak a brüsszeli csúcs EU bukását jelentő határozatai.) Két radikális lépést kell az ideológiai paradigmaváltás részeként megtenni: a./ A kereszténység és a Szent Korona Értékrend irányító szerepének tudomásul vétele - Az október 29-i beszélgetésen elhangzott, hogy az alkotmányozással kapcsolatban még az MTA-vitán is (ahol határozat nem született) jelentős volt az a vélemény, hogy az alkotmánynak nem kell semmilyen vallásos utalást tartalmaznia. Gyurcsány Ferenc október 22-én Angyalföldön azt mondta, hogy Istennek a templomban van a helye és nem az alkotmányban. Amikor 2006-ban Gyurcsány Ferenc szándékán túl is folytattuk a Kossuth-téri tüntetést, üzenetet kaptunk a miniszterelnöktől: Akinek nem tetszik rendszer, az hagyja el az országot!

3 - 3 - A paradigmaváltás sikeréhez most nekünk kell kimondani: akinek nem tetszik, hogy Magyarország a Szent Korona Országa, amelynek oltalmazója Boldogasszony Anyánk, annak határainkon kívül tágasabb! - A kereszténység megtisztulása a kereszténységen kívül minden életrend abszurd. Az értelemről van szó Mi a kereszténység? A létezés egésze felé való megnyílás A kereszténység a normális létben való magatartásról szóló tanítás. 12 A kereszténység nem azonos a zsidó-kereszténységgel 13, mert a zsidóság és a kereszténység egymással ellentétes értékrendet képvisel. Ennek a ténynek ki kell hatnia az Alkotmányozásra is. Ez azt jelenti, hogy a leghatározottabban vissza kell utasítani a MAZSIHISZ-nek az Alkotmány-előkészítő Bizottság felkérésére benyújtott javaslatát 14, amely a magyarság történelmét meghamisítva, atyai eleink hagyományaival szemben állva, másodrendűvé akar tenni bennünket saját Hazánkban: Meggyőződésünk, hogy az egész civilizáció alapját azok a törvények képezik, amelyeket a Mindenható a Szináj-hegyi kinyilatkozásakor adott az emberiségnek. Ezek az értékek olyan alapértékeket fogalmaznak meg, amelyek mindmáig kihatóan meghatározzák mindennapi életünket, és csak akkor várhatjuk, hogy a magyar társadalom visszatalálhasson a helyes útra, ha ezeket az értékeket, amelyek a zsidó-keresztény kultúra alapjait képezik, sajátunknak érezzük. Ennek a ténynek oly módon kell, hogy hangot adjon az új Alkotmány, hogy annak preambulumában utalnia kell a Tízparancsolatra, arra, hogy a magyar kultúra ami az európai kultúra szerves része a zsidó-keresztény gyökereken alapszik, és a Magyar Állam létét, a magyarság fennmaradását az biztosította, hogy immár több mint ezer éve, Szent István királyunk vezetésével befogadták a keresztény Európába. b./ A hatalomgyakorlásra jogosultak egyértelmű meghatározása - A világpolgár (kozmopolita) szemlélet fel kell cserélni nemzetpolgár szemlélettel. A jelenlegi Helytartóság (Országgyűlés) által módosított állampolgársági törvény behatárolás nélkül kiterjesztő 15. Fel kell hagyni azzal a "naiv multi-kulti felfogással", hogy a különböző értékrend szerint élőknek egységes lehet az érdekük 16. A Szent Korona Értékrend a Szent Korona tagjait az államalapító magyar nemzet és az államalkotó nemzetek tagjaiként határozza meg. Az államalkotó nemzetek elfogadták, hogy Magyarországon az államalapítókkal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező kisebbségként élnek. Ők (az Országgyűlés nyilvántartása szerint): cigányok/romák, horvátok, lengyelek, németek, románok, ruszinok, szerbek, szlovákok, szlovének, ukránok, bolgárok, görögök, örmények. A zsidók megtagadták annak kinyilvánítását, hogy Magyarországon kisebbségi nemzetiségként (államalkotó nemzetként) élnek 17.

4 - 4 - Akik nem a Szent Korona tagjai, azok vendégként (idegenként) élnek Magyarországon és jogaikat vendégjogként gyakorolják. - A Szent Korona Értékrend a kötelezettségek és jogok összhangjában egy és ugyanazon szabadságot biztosít a Szent Korona minden tagja számára. Ebből ered, hogy nincs felsőbbrendű társadalmi csoport, sem rendek, sem osztályok, sem más megkülönböztető (és megosztó) jellemzők alapján meghatározva. El kell vetni a Quedlinburgi Szerződés 18 eredményeként beáramló jövevény nemesek 19 mintájára kialakult nemesség származási megkülönböztetését. 2. Jogi paradigmaváltás 20 A hivatkozott beszélgetéssorozat rendezvényén elsősorban a leendő alkotmány preambulumáról és az alkotmány feladatáról volt szó. A preambulummal kapcsolatban a nemzeti önazonosságtudat kifejezését mindenki szükségesnek tartotta. Ezen belül a Szent Koronára és a kereszténységre hivatkozást természetes követelménynek tekintették. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a Szent Koronának a preambulumban hivatkozásként kell szerepelnie, ezen kívül az Alkotmány egészére kihatással kell lennie. Nagyon fontos kiemelni, hogy a megszólalók mindegyike leszögezte: az alkotmányozás nem kizárólag jogászok dolga, ők csak a jogtechnikai eljárást (kodifikációt) végezzék. Az Alkotmány és az Alaptörvény megkülönböztetését kierőszakolt felszólalásomban indokoltam, a jogi paradigmaváltás értelmében. a./ Jogrendszer 21 A társadalmi együttélés rendszere mint nevéből következik azokat a szabályokat írja le, amelyet alkalmazva minden Teremtmény szerves egységben él. A szabályok egymásra épülő (hierarchikus) rendszert alkotnak: - az iránymutatás kijelöli a társadalmi együttélés célját, ebből eredően örök és változtathatatlan (Alkotmány) Alkotmányozó Nemzetgyűlés állítja vissza jogfolytonosságát, amennyiben mint most gondolkodási mód (paradigma) váltásra van szükség, - az irányelvek az iránymutatás alapján egy történelmi korszakra határozzák meg azokat az irányelveket, amelyek biztosítják az cél elérésének folyamatosságát (Alaptörvény), ezért ez közvetlen közakarat Nemzetgyűlés - határozza meg, - a mindennapi élet szabályozása az iránymutatás alkalmazását jelenti, amely attól a helytől indul, ahol egy adott terület szabályozásának szükségszerűsége felmerül, és a közakaratot közvetett érvényesülésével, képviselőkön keresztül Országgyűlés - emelkednek mindenki által követendő szabállyá (törvénnyé). b./ Az Alkotmány 22 A társadalmi együttélés rendszere a Föld egészére vonatkozóan ugyanazon alapon áll. Ez az alap biztosítja, hogy az Alkotás az Alkotó (Teremtő) szándéka szerinti célt szolgálva fejlődjön, amit a működést leíró Alkotmány foglal magában.

5 - 5 - Ez a cél a különböző közösségek (családok, települések, országok, földrészek) összehangolt fejlődése a szabadság érvényesülésével, amelyet - a fejlődés folyamatosságát (atyai eleink hagyományát 23 ) a minden teremtményre minden teremtmény által gyakorolt együvé-tartozás nyitottságával - a szeretet 21 biztosít. Ennek megfelelően az Alkotmány a közösség (Fölrész, állam) és az azon élő emberek szabadságát jelenti, biztosítva annak tulajdon- és birtokszerzési, valamint jogi feltételeit, valamint kötelező téve annak megvédését. A Teremtő (Alkotó) az anyagi világ akarata szerinti uralásának és formálásának gondolkodási módját (paradigmáját) a Szent Koronával adta át az embernek 24. A különböző nemzetek kultúráinak összehangolt érvényesüléseként természeti és feltétel-biztosítási (ökológiai és ökonómiai) egységet alkotó területen élő emberek érdekközössége, az állam akkor működik a Teremtő célja szerint, ha társadalmi kapcsolatrendszerének alapjaként elfogadja és alkalmazza az Alkotmányt. Egy-egy államban érvényesülő gondolkodási mód alapját tehát akkor lehet az állam Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi az adott közösség hagyományainak folyamatosságában. Ugyanígy egy Földrészen érvényesülő gondolkodási módot akkor lehet a Földrész Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi ki az adott Földrész hagyományainak folyamatosságában. Ezért minden állam és minden Földrész Alkotmányossága arra a hagyományra élül, amely az Alkotó céljával azonos, ezért nem történelmi, hanem gondolkodási mód (paradigma) szerinti folyamatosságot jelent az Alkotmány jogfolytonossága. Az a tény, hogy a Teremtő (Alkotó) célját a magyarság őrizte meg a Szent Korona örökségében, azt jelenti, hogy az Istenszülő feladatából részesültünk 25 azzal, hogy a Szent Korona Értékrenddel megteremtett állammal mintát adjuk az emberiségnek az emberi életre 26. (Magyar Küldetés) c./ Alaptörvény 27 Az Alkotás, a Világmindenség és a Föld fejlődéséből következik, hogy minden történelmi korszakhoz alkalmazkodnia kell azoknak az irányelveknek, amelyek a Teremtő céljának megvalósítását egy folyamat vezérelveként szolgálják. Az Alaptörvény követi az Alkotmány felépítését, hiszen annak egy-egy iránymutatásához kapcsolódnak a mindennapi életre vonatkozó irányelvek. Azoknak az államoknak a mindennapi életet meghatározó irányelv-gyűjteményét lehet Alaptörvénynek tekinteni, amelyek az Alkotó céljával való azonosulást kifejező Alkotmánnyal rendelkeznek.

6 - 6 - Ugyanígy annak a Földrésznek a szerves egységként élését meghatározó irányelvgyűjteményt lehet a Földrész Alaptörvényének tekinteni, amelynek államai az Alkotó céljával való azonosulást kifejező Alkotmánnyal rendelkeznek. 28 d./ Alaptörvény szintű főtörvények A társadalmi együttélésnek vannak olyan szabályai, amelyek több történelmi korszakon keresztül változatlanok. Hatályba léptetésére, módosítására a Nemzetgyűlés jogosult. - Hatalomgyakorlási főtörvény 29 A Szent Korona Értékrend alapján az irányítás (ellenőrzés) és a vezetés (végrehajtás) kettős egységének megfelelően alakul ki. - Választási főtörvény 30 A Szent Korona Értékrend alapján a közvetlen népakarat érvényesőlését biztosítja az elöljárók és a képviselők kiválasztási folyamatában. Ebből eredően a települések és a társadalmi csoportok jelölik a tisztségviselőket, képességeik bizonyítása alapján. A feladatvállalás és a felelősségviselés kettős egysége érvényesül. Ebből eredően az elöljárók és képviselők bizalomvesztés esetén visszahívhatóak. - Jelkép- és ünneptörvény 31 A Szent Korona tagjai önbecsülését és önazonosságtudatát erősítik a hagyományos jelképek és jeles eseményekhez, személyekhez kötődő ünnepnapok. e./ Az iránymutatást alkalmazó együttélési szabályok (törvények) A Szent Korona iránymutatása szerinti Alaptörvény irányelveit a mindennapokban alkalmazó szabályozás szükségessége a településeken jelentkezik 32. A jogalkotási folyamat a döntési helyzet kialakulásának helyén (település, társadalmi csoport) kezdődik és a hatályba léptetéssel fejeződik meg. 3. Gazdasági paradigmaváltás 33 A hivatkozott beszélgetéssorozat rendezvényén minden előadó megállapította, hogy a nemzet anyagi vagyonának jelentős részének tulajdon- és birtoklási jogát az elmúlt 20 évben elvesztettük. Az államosítás kérdése is felmerült, de nem alkotmányossági szinten. A kierőszakolt hozzászólásomban elmondtam a Szent Korona Értékrend Alkotmányának alapelemeit, közöttük a Szent Korona tulajdonát és annak birtoklási jogát is ismertettem, a hallgatóság teljes egyetértése mellett. a./ Érték fogalma, pénzrendszer - A liberális-kapitalizmus erkölcsi (és ezt követő gazdasági és szociális-társadalmi) bukása a pénzrendszer belső eredetű (endogén) ellentmondásból ered 5 : vagyonnak csak az anyagi eredményt hozó tevékenységet tartja, ugyanakkor az eredmény

7 - 7 - elosztásánál a fizikai tevékenységet nem végzők részesedése többszörös (nem ritkán többszáz szoros) a termelésben ténylegesen résztvevőkkel szemben. Ez a gyakorlat eredményezi, hogy a termelést nem a tényleges igények kiszolgálása vezérli, hanem az a haszon (profit), amelyből jelentős részben a fizikai munkát nem végzők részesülnek. Így alakult ki a most megbukott piaci fundamentalizmus hitvallása, a kínálat által manipulált kereslet. A befektetők (pénzzel rendelkező személyek, szervezetek) irányítják ténylegesen a gazdaságot, ezen keresztül az államot 34. Mivel a pénzt önmagát újratermelő termékként értelmezik, az államok működése elszakad az állampolgárok értékteremtő tevékenységétől és kiszolgáltatottjává válik a valós fedezettel nem rendelkező pénznek. (Gondoljunk ennek napjainkban nyílttá váló formájára, a mennyiségi enyhítésre, ami nem más, mint újabb fedezet nélküli pénzmennyiség kibocsátása 35 ). Ennek következménye, hogy nem egy ország természetes adottságai és az ott élők szükségletei határozzák meg a gazdaság fejlődését, hanem a befektetők érdekei, amelyek ellentétesek az ország érdekeivel. Magyarországon az autóipar fejlesztése történik, ahelyett, hogy saját adottságaink által megkövetelt élelmiszeripar visszaépítése történne meg. Jól látszik, hogy a Világ vezető gazdasági hatalmai is érzik ezt az ellentmondást.... exportjaikkal a nagyobb növekedést produkáló feltörekvő piacokra számítanak, ahelyett, hogy a saját keresletüket tartanák karban. A növekedés élénkítése helyett ezek az országok a költségvetés kiigazításával foglalkoznak, s ha exportálnak, ezt a kiigazítást a mi kárunkra teszik" mondta Guido Mantega brazil pénzügyminiszter a G20-ak június 26-i tanácskozásán. 36 Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy az eurózóna országai Kelet-Európa fő exportpiacai, tehát a befektetői érdekek kizárólagos kiszolgálást jelentő gazdaság a tőlünk független események kiszolgáltatottjává vált 37. Ezért emberidegen szemléletet tükröz az IMF véleménye: A valutalap véleménye szerint az felzárkózó Európa több gazdaságának is új növekedési forrásokat kell keresnie, jobban támaszkodva az exportra, mint a belső keresletre A Szent Korona Értékrend a Teremtő célja elérése érdekében minden emberi tevékenységgel keletkezett értéket a nemzeti vagyon növekedésének tekint. A nemzeti vagyont növeli a fiatal (a Felkelő Nap korszakát élő), amikor felkészül az életre. A nemzeti vagyont növeli az ereje teljében lévő (Delelő Nap korát élő) felnőtt, amikor szellemi vagy testi erejével értéket teremt. És a nemzeti vagyont növeli az is, aki a tapasztalatátadás korában van (Lemenő Nap korát élő), amikor átadja a tudományt (ismeret és tapasztalat kettős egysége) a fiatalabbaknak. Tehát mindenki részt vesz a nemzeti vagyon növelésében. Ennek érvényre juttatásához alapvető fontosságú az ember szabadságjogát megfogalmazó alkotmányos alapelv: a kötelezettségek és a jogok gyakorlásának egyenlege szerint van mindenkinek egy és ugyanazon szabadsága. A pénz visszanyeri értékközvetítő szerepét. Azoknak az értékeknek a csereeszköze, amelyet az emberek életük során létrehoznak. Ezért egy államban a nemzeti vagyon növekedésével azonos értéket kifejező pénz van forgalomban.

8 - 8 - b./ Önrendelkezés - A Lisszaboni Szerződés elveszi az államok önrendelkezési jogát 39, ezzel kizárja az önellátás lehetőségét. - A Szent Korona Értékrend hitvallása az igények és lehetőségek összhangja, ennek eszköze az Önellátó Rendszer 40. Ez a településeken alapuló igény-lehetőség összehangoló rendszer, amely a teljes önellátást (autarkia) valósítja meg. c./ Államháztartás 41 - A liberális-kapitalista államháztartás a pénzmozgáson (monetáris tranzakciókon) alapul. Ennek megfelelően a gazdasági érdeknek kiszolgáltatott az egészségügyi, szociális és nyugdíj ellátó rendszer A Szent Korona Értékrend a családok 43 háztartásától a települések háztartásán keresztül építi fel az állam háztartását. Ezzel válik egymással összefüggésben lévő elemek rendszerévé az önrendelkezés (szubszidiaritás): a települések 44, járások, megyék és társadalmi csoportok 45 úgy választják elöljáróikat és képviselőiket, hogy azok bizonyítják alkalmasságukat a település önellátásának biztosítására. A napjainkban kibontakozó, még csak néhány ezer embert magába foglaló, nem szervezetként, hanem feladatok összehangolt végzésével működő Nemzeti Egység két területen végzi a rendszerváltás előkészítését: 1. Mintaadó állam megteremtése az emberi életre Az Alkotó (Teremtő) céljával való azonosulást kifejező Alkotmánnyal rendelkező Európa megteremtésének előkészítése 47. A Nemzeti Egységben szervezeti- és párthovatartozástól függetlenül a Szent Korona minden tagjának feladatvégzése szükséges! Kedves Barátom! Tenni akarsz a rendszerváltásért? Ha igen, akkor keress meg! Kelt Szegeden, Enyészet havának 1. napján. A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája 1 Orbán Viktor miniszterelnök számít az európai munkaadók és munkavállalók együttműködésére a közép-európai országok 1990-ben már sikeresen kezeltek egy olyan válságot, amely kétszer olyan súlyos volt, mint a mostani

9 - 9 - a csúcstalálkozón az Európai Unió politikai vezetői, az európai szakszervezeti konföderációk és a nagy európai munkaadói szervezetek képviselői ültek tárgyalóasztalhoz. A miniszterelnök a mostani időszak egyik legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy nem lehet azokkal az eszközökkel kezelni a válságot, amelyek magát a válságot okozták. Hozzátette, hogy ezért alapszik teljesen új gondolkodásmódra és új gazdaságpolitikára a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon. Orbán számít az európai munkaadók és munkavállalók együttműködésére október : Orbán Viktor szerint a neoliberális kísérletezés ideje lejárt; a piac mindenhatósága és önszabályozása csak elmélet, az állam szerepe pedig maga a valóság. Ez a neoliberalizmus a piac mindenhatóságát hirdette, és megpróbálta elhitetni az emberekkel, hogy lehetséges jólét értékteremtés nélkül - mondta, rámutatva: a jelenlegi világválságot éppen az okozta, hogy "kipukkadt ez a pénzügyi lufi". Orbán: lejárt a neoliberális kísérletezés ideje szeptember : Soros úgy látja: a neoliberális gazdaságpolitikának befellegzett, s ha nem lesz sokkal szigorúbb az államok pénzügyi szabályozása, akkor a mostani válságot újabb és újabb lufik kipukkanása követi majd. Soros: akár profitálhat is a válságból Magyarország - hirtv.hu november : Kötelességünk a lehetőség radikális kihasználása nemcsak ingatlanpiaci válságról van szó, hanem "szuperbuborékról", és egy téves feltevésről: arról, hogy a piac kiigazítja majd a saját túlzásait, nincsen szükség beavatkozásra. Ez a piaci fundamentalizmus, amely a reagani-thatcheri idők óta a meghatározó hitvallás volt, most megbukott - állítja Soros. A krízis szerinte újfajta gondolkodást, paradigmaváltást igényel - ez endogén válság, amelyet a pénzügyi rendszer önmaga hozott létre. Népszabadság: Soros még nem látott ekkora válságot - mti.hu október : Diktatúraváltás és nem rendszerváltás történt 1989-ben Sokkal izgalmasabb lesz Magyarország januárban kezdődő féléves elnöksége az Európai Unió élén, mint korábban gondolni lehetett, mert az eredetileg összeállított témák mellett az asztalra kerültek olyan aktuális kérdések is, mint a tagországok közti gazdasági koordináció, a 2020-ig tartó stratégiai elképzelések vagy egy esetleges kormányközi konferencia a most elhatározott szerződésmódosítás miatt a következő félév rendkívül fontossá nőtte ki magát, így a magyar elnökséget kiemelt figyelem is övezi majd. eddig egyszerű bürokratikus felkészülésben kellett gondolkodni, most "világossá vált, hogy kellő nyitottsággal és intellektuális felkészültséggel... a legfontosabb kérdésekben eredményeket kell elérni" most biztosra lehet venni, hogy lesznek a magyar elnökségnek jól látható sikerei, például a közép-európai termőföld-moratóriumra vonatkozó kérdéskör és talán tető alá kerül a horvát csatlakozási szerződés. Orbán: izgalmasabb lesz a magyar EU-elnökség a vártnál október :42 A válság utáni gazdaságpolitikák nem maradhatnak olyan koordinálatlanok, mint a krízis előtt voltak, ezért - a tagállamok nemzeti szuverenitását nem megsértve - össze kell hangolni a gazdaságpolitikákat. a szerződésmódosítás mindig hordoz magában kockázatokat, de igazi siker is csak kockázatvállalással érhető el. Hozzátette, Brüsszelben arra sürgette kollégáit, hogy mindenki előre tisztázza, hogyan kívánja végrehajtani a módosítást. Orbán: a válság utáni Európát a régi szerződés alapján nem lehet működtetni október :49 Elfogadták az EU-országok állam-, illetve kormányfői azt a javaslatcsomagot, amely a pénzügyi fegyelem javítását célozza Kulcselemei közé tartozik a tagállamok közti gazdasági együttműködés fokozása, a nemzeti gazdaságpolitikai tervek előzetes egyeztetése, és az euróövezet pénzügyi stabilitási előírásait megszegő tagországok automatikusabb és szigorúbb szankcionálása.

10 A németek azonban továbbra is azon az állásponton vannak, hogy az új intézkedésekhez szükség lenne az unió alapszerződésének módosítására is. Ezt csütörtök este még számos tagország vitatta, bár a csúcsértekezlet kezdete utáni kiszivárogtatások szerint az álláspontok valamelyest közeledtek egymáshoz, és közelebb került egy korlátozott szerződésmódosítás eshetősége. Elfogadták az uniós csúcsvezetők a pénzügyi fegyelem javítását célzó csomagot október :00 got 8 Megjegyzés Drábik János október 22-én elmondott beszédéhez Egyetértettek az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői abban, hogy az euróövezet stabilitásának teljes garantálásához szükség van egy állandóan rendelkezésre álló pénzügyi válságkezelő mechanizmusra szükség van az EU alapszerződésének korlátozott módosítására, amely nem igényel bonyolult tárgyalásokat és kockázatos ratifikációs lépéseket, de komolyabb biztosítékot jelent a gazdasági fegyelem érvényesítéséhez és a mechanizmus gördülékeny működéséhez. A szerződés megváltoztatását Angela Merkel német kancellár kezdeményezte, de a teljes egyetértést csak a korlátozott módosításhoz tudta megnyerni. A korlátozott jelleg egyebek között azt jelenti, hogy sehol nem kell népszavazást tartani róla, illetve nincs szükség hosszas előkészítésre, azaz konvent vagy kormányközi konferencia összehívására. Kelet-európai országok kezdeményezték, hogy a nyugdíjreform költségeit ne számítsák be az államháztartási hiányba, amelynek túlzott mértékéért a jövőben még szigorúbb szankciók szabhatók ki. EU-csúcs: módosítják az alapszerződést az euró garantált védelme érdekében október : Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan? Képfelvétel: hangfelvétel: 12 Hamvas Béla: Patmosz II Enged-e megalkuvást a Szent Korona Értékrendből eredő gondolkodási mód? Alkotmányos alapértékek, alapjogok A Mintha-Parlament első hete a mintha-törvényhozás kezdete Merkel figyelmeztette a bevándorlókat - MTI szeptember Nemzetiség legyen-e a zsidóság? - Nol.hu Népszabadság Czene Gábor november Botos László: Magyarságtudományi Ismeretek - A Szomorú magyar történelem teljes megismeréséhez Kézai Simon Mester Magyar Krónikája Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei Rövid indoklás a Szabadság Alkotmányához, az Alaptörvényhez és az alaptörvény szintű főtörvényekhez - Alaptörvény ( Jog és közigazgatás -

11 Szabadság Alkotmánya - Szabadság Alkotmánya egy oldal - Alaptörvény ( Szent István király intelmei Imre herceghez XXIII. János Pápa Penitentian agere kezdető enciklikájában a Jézusi Tanítás alapjaként meghatározott Első Szumér (Magyar) Biblia Molnárfy Tibor 26 Németh László: a minőség forradalmával, az Éden mintájára teremtett Kertmagyarország 27 Alaptörvény - Alaptörvény ( Rövid indoklás az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezethez - Az Európai Konföderációról szóló szerződéstervezet Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes Treaty Project of the European Confederation Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. főtörvény Nemzetgyűlési képviselők, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló 2. főtörvény Magyarország jelképeiről és ünnepeiről szóló, 3. főtörvény Alaptörvény ( Miért konföderativitást megengedő szabadság és miért nem föderatív függőség? A befektetők nagyon ódzkodnak most a kicsi és nyitott gazdaságoktól, elég Írország, vagy Portugália példájára gondolni. Amerikában elég beindítani a bankóprést, nem történik nagy probléma, mert mi dollárban vagyunk eladósodva. Magyarország legalább a forint árfolyamával manőverezhet. Manőverezhetne, ha nem lenne rengeteg család svájci frankban, vagy euróban eladósodva. A svájci frankhoz képest rekord gyenge a forint, ami óriási gondokat okoz. Magyarországnak akkor valóban nincs túl nagy mozgástere. Ez a válság alapvetően a kicsi és nyitott gazdaságokat sújtja. Európa jobb helyzetben van, mint az Egyesült Államok. Kisebb az adósság, kiegyensúlyozottabb a kereskedelmi mérleg. Amerikával azonban komoly bajok vannak. Szerintem nem is W, hanem L alakú lesz a recesszió: lesüllyed a gazdaság, és lent is marad egy jó darabig. Semmilyen jelét nem látom a kilábalásnak. Robert Kuttner: Nincs nagy mozgástere Magyarországnak szeptember :08 Az idei és a jövő évi GDP-növekedésről a Citi üveggömbjében a korábbinál kissé sötétebb kép jelent meg: ben 0,9 százalékos, jövőre pedig 2,3 százalékos bővülést várnak az elemzők szeptemberben 1,0 százalék, illetve 2,5 százalék szerepelt a táblázatban. Szintén rontott a Citi a 2011-re vonatkozó átlagos éves infláció prognózison is: 0,1 százalékponttal, 3,4 százalékra emelve azt. A jövő évi munkanélküliség azonban a szeptemberben vártnál jobban alakulhat: az újabb prognózisban mindössze 10,4 százalékos átlagos ráta szerepel, szemben a szeptemberi 10,8 százalékkal.

12 A Citigroup elemzője szerint a bejelentett lépések nem fogják enyhíteni a befektetők aggodalmait. A magánnyugdíjpénztári átutalások befagyasztását a szakember ellentmondásos és potenciálisan aggasztó lépésnek nevezi. A magyar gazdaság kilátásai - Itt a legfrissebb Citi-prognózis október _10_31&utm_medium= &utm_content=top2 35 a program jelentős részét az EKB finanszírozza, éspedig várhatóan "mennyiségi enyhítés", vagyis új pénz teremtésének formájában. A "mennyiségi enyhítés" eddig nem okozott gondot sem az Egyesült Államokban, sem Nagy-Britanniában, ahol több mint egy éve ez a központi bankok gyakorlata. Föltehetőleg nem fog gondot, azaz inflációt okozni Európában sem, amíg a gazdasági növekedés akadozik és gyenge. És ha az euróövezeti adósságválság terjed, akkor gyenge is marad. Ettől érdemes félni igazán. Félek a görögöktől, még ha ajándékokat hoznak is - Terjed a görög válság - A tőzsdei piramisjáték leleplezése közel, a befektetők pedig mehetnek állást keresni a nagy semmihez közelítő nyugdíjat kapva jutalmul eddigi munkájukért. Az előre eltervezett összeomlás közelít, az elit tagjai már nagyjából elhagyták a süllyedő hajót, mindenki jobban teszi, ha gyors ütemben követi példájukat. Miközben a FED a QE2-re (Quantitative Easing Második mennyiségi enyhítés) készül, amit a tőzsde egyébként jó dolognak tart, az elit a nemesfémekhez, az árutőzsdéhez és mezőgazdasági földterületekhez menekül a dollár további gyengülésére számítva. Ezt látva az arany, az élelmiszerek és az olaj elég biztos talajnak tűnnek egy hétköznapi tőzsdézőnek. Itt az idő kiszállni a tőzsdéről, a bennfentesek átvágták a gátat - activistpost.com /10/28 13: a világgazdaság növekedésének fellendítése iránti elkötelezettségüket hangoztatták ugyan, de nem rejtették véka alá az államháztartási hiány csökkentésével kapcsolatos nézetkülönbségeiket. A G20 azonban nem hagyhatta figyelmen kívül a növekedés fenyegető egyik legnagyobb veszélyt, az államháztartási hiány könyörtelen növekedését a világ legnagyobb gazdaságaiban. "2013-ig a felére csökkentsék az államháztartási deficitet, és kezdjék meg csökkenteni ig - az adósságnak a hazai össztermékhez viszonyított arányát" (Stephen Harper kanadai miniszterelnök) "Európa egyes részeit" és Japánt illetően megjegyezte: "még nem láttak ezen országok részéről egységes politikát, amely meggyőzné a világot arról, hogy belső kereslet okozta erőteljesebb növekedés lesz ezekben az országokban". (Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter) az eladósodás és a deficit csökkentésének szükségességét, s azt, hogy ezt az egyes országok helyzetének figyelembe vételével, pragmatikusan tegye. (Nicolas Sarkozy francia elnök) az európaiakat bírálta. A pénzügyminiszter aggodalmát fejezte ki, hogy exportjaikkal a nagyobb növekedést produkáló feltörekvő piacokra számítanak, ahelyett, hogy a saját keresletüket tartanák karban. "A növekedés élénkítése helyett ezek az országok a költségvetés kiigazításával foglalkoznak, s ha exportálnak, ezt a kiigazítást a mi kárunkra teszik" (Guido Mantega brazil pénzügyminiszter) G20: egyetértés a növekedésben, megosztottság a deficitet illetően június : Tizennyolc éves mélypontra süllyedt a német munkanélküliség októberben. A szövetségi munkaügyi hivatal (BA) által közzétett adatok tanúsága szerint 2,945 millió állástalant tartottak nyilván. Mélyben a német munkanélküliség :00 Váratlanul megugrott az euróövezeti infláció októberben, a hivatalos becslés szerint két éve nem látott szintre nőhetett a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Mindeközben 12 éve nem látott szintre nőtt a munkanélküliség. az erős euró visszafoghatja az exportra termelő vállalatokat, és a kormányok is költségvetési megszorításokat kívánnak bevezetni, melyek hatása még bizonytalan. Váratlanul nőtt az infláció az eurózónában :26

13 a mostani erősödő szakasz ellenére a korábbi kilábalási időszakokhoz képest gyengébb lesz az élénkülés a fejlett európai államokban: az idei évre ezekben az országokban 1,7%-os, jövőre 1,6%-os összesített növekedéssel számolnak. A felzárkózó európai országok számára az IMF 3,9 százalékos növekedést valószínűsít az idén, és 3,8 százalékot jövőre, hangsúlyozva, hogy sok fog múlni az euróövezeti kilábalás milyenségén és ütemén, hiszen az eurózóna országai Kelet-Európa fő exportpiacai. Az IMF úgy véli, hogy az európai államok felzárkózó csoportjában, a nagy költségvetési sérülékenységgel rendelkező államoknál akár a költségvetési konszolidáció gyorsítására is szükség lehet a piaci aggodalmak térnyerésének megelőzésére. Utal például Lengyelországra, ahol az államháztartási hiányt idén a GDP 7,4 százalékán várja a tavalyi 7,1 százalék után, és a jövő évre valószínűsített 6,7 százalék előtt. Az IMF szerint a pénzügyi ágazat különösképpen érintett lehet, különösen azokban az országokban, ahol a bankok eszközeik nagy részét tartják állampapírokban, így például Albániában, Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban. Ezekben az országokban a bankok tőkeerejét jelentősen érintheti, ha az állampapírok értéke csökken. Ez ugyanakkor visszahathat a banki hitelezésre is. A valutalap véleménye szerint az felzárkózó Európa több gazdaságának is új növekedési forrásokat kell keresnie, jobban támaszkodva az exportra, mint a belső keresletre. Lassú európai kilábalást vár az IMF október :00 Mozgásban van a globális tőke. A fejlett ipari államok ultraalacsony kamataikkal világ körüli vándorlásra kényszerítik a nagyobb hozamokat kereső tőkét, feljövő államok sorait kényszerítve súlyos intervenciókra. Egyes államok például Kína, Németország, Japán, illetve néhány olajexportáló ország jelentős terméktöbbletet juttatnak a világgazdaságba, amivel szemben nem minden állam képes a kiadásait a lehetőségeinek keretei közé szorítani. Mivel a világ nem a Marsra exportál, ezért a kiviteli többleteket bizonyos államoknak fel kell szívniuk. Ennek a fogyasztásnak a finanszírozására pedig fogadniuk kell a tőkebevitel részeként érkező összegeket. országok és kormányok egész sora tesz magáévá rövidlátó gazdaságpolitikát, bár akadnak kivételek. India például eleddig elhárította a valutapiaci intervenciót, miközben tágra nyitotta a kapukat a tőkebevitel előtt, amelyből nagyon hiányzó infrastruktúra-fejlesztéseket finanszíroznak. Ez ugyan hordoz magában kockázatokat, amelyeket menedzselni kell, de azt is megmutatja, hogy a világ mit tudna kollektív módon elérni. A tarháld a szomszédodat politikája ugyanis csak abban lehet sikeres, hogy mindannyian koldussá váljunk. A tarháld a szomszédodat politika mindenkit koldussá tesz : százalékos GDP növekedést mértek a harmadik negyedév során az Egyesült Államokban. Ez az adat megfelelt az elemzők optimista előrejelzésének Az eddigi növekedést produkáló szektor, az exportra termelő könnyűipar volt, azonban a készletfeltöltéseik lassulásnak indultak, így a pozitív hatás kifulladt. Ezért is kerül előtérbe a háztartások fogyasztása, az elemzők szerint a negyedik negyedévben kifejezetten ez válhat a gazdaság motorjává. Jövő hét szerdán ül össze az amerikai jegybank (Fed), ahol a GDP, infláció és munkaerő-piaci várakozásokról fogadja el új prognózisát. Megjött a várt GDP-adat : (3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók. Lisszaboni Szerződés I. rész (Az Európai Unióról szóló szerződés) 5. cikk (1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken: a) vámunió, b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro, d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében, e) közös kereskedelempolitika.

14 (2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja. Lisszaboni Szerződés II. rész (Szerződés az Európai Unió működéséről) 3. cikk 40 Önellátás 41 Államháztartás Az állam bugyellárisa belülről: így finanszírozzák Magyarországot - &utm_campaign=newsletter2010_09_22&utm_content=top 43 Család Települések összehangolása Kultúra és tudomány - Egészségügy - Nevelés-oktatás - Védelem - Nemzetiség - Vallás - Mezőgazdaság és élelmiszeripar - Ipar - Szolgáltatás - Vendégforgalom (idegenforgalom) - Kereskedelem - Szállítás, közlekedés A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE Polgári kezdeményezés Európai népszavazás kezdeményezése