Aktuális teendők FONTOS, HATÁRIDŐS FELADATOK!!!

Átírás

1 Aktuális teendők FONTOS, HATÁRIDŐS FELADATOK!!! 1. Közel két hónapos ügyintézés, levelezés után, melyet megyei és központi szervezeteink folytattak a vadászatra jogosultak érdekében, - a tegnapi nap során, július 23-án érkezett állásfoglalás alapján - tájékoztatjuk, hogy a évi XLVI. Törvény és a 40/2012. (IV.27.) VM rendelet alapján a vadgazdálkodó szervezetek is kötelesek élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni! A folyamatos egyeztetések és tárgyalások ellenére a VM kitartott azon álláspontja mellett, hogy a vadászatra jogosultak a vadhús értékesítés révén mindenképpen az élelmiszerlánc szereplőivé váltak, ezért az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallására és megfizetésére ők is kötelezettek.! A rendelet értelmében a bevallott díj első részletének befizetési határideje: július 31. A vadászati tevékenység önmagában nem felügyeleti díj köteles, azonban a vad, a vadhús értékesítés (illetve amennyiben van, pl. terményértékesítés) igen, ezért az ezekből a tevékenységekből származó nettó árbevétel (jövedelem) után élelmiszerlánc-felügyeleti díjat köteles minden gazdálkodó fizetni! A 40/2012. (IV. 27.) VM rendelet 2. (1) bekezdés értelmében a felügyeleti díj összegét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számú fizetési számlájára kell megfizetni ezer forintra kerekítve. (2) A felügyeleti díj megfizetését átutalással kell teljesíteni. A befizetési bizonylatnak a közlemények rovatban tartalmaznia kell a felügyeleti díj fizetésére kötelezett adószámát (adóazonosító jelét) és a 3. (5) bekezdése szerinti tranzakció azonosítót. 3. (1) A felügyeleti díjat ezer forintra kerekítve kell bevallani a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti bevallási nyilatkozattal (a továbbiakban: bevallási nyilatkozat), az alábbi adattartalommal: a) a bevallási nyilatkozatot tevő neve (cégneve), lakhelye (székhelye, telephelye), természetes személy esetében anyja neve, születési helye és ideje; b) adóazonosító jele (adószáma); c) előző évi nettó árbevétel, illetve jövedelem mértéke; d) felügyeleti díj alapjául szolgáló előző évi nettó árbevétel, illetve jövedelem mértéke tevékenység szerinti bontásban; e) felügyeleti díj összege;

2 f) bevallás időszaka (naptári évtől eltérő üzleti év jelzése); g) kapcsolattartó (képviselő) neve és elérhetősége; h) fizetési számla száma, amelyről a felügyeleti díj utalásra kerül a NÉBIH számlaszámára; i) a bevallásra kötelezett által végzett, élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenység megnevezése, és a tevékenység végzésének helye. (2) Az (1) bekezdés szerinti bevallási kötelezettség elektronikus úton ügyfélkapu használatával teljesíthető a NÉBIH honlapján közzétett elektronikus bevallási nyilatkozat formanyomtatvány kitöltésével. (3) A bevallásra kötelezett a képviseletének ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat írásban ügyfélkapus regisztrációval rendelkező természetes személy számára. A képviseletet a NÉBIHhez be kell jelenteni, a NÉBIH honlapján közzétett elektronikus formanyomtatvány kitöltésével. A meghatalmazás vagy megbízás eredeti vagy hiteles másolati példányát postai úton is meg kell küldeni a NÉBIH számára. (4) Amennyiben olyan természetes személy nyújt be bevallási nyilatkozatot, akinek képviseleti jogosultsága a (3) bekezdés szerint nem igazolt, a NÉBIH hiánypótlás keretében a képviseleti jogosultság igazolására szólítja fel a benyújtót. (5) A NÉBIH a bevallásról elektronikus úton egyedi tranzakció azonosítót tartalmazó visszaigazolást küld az ügyfél részére. Segítség a bevallás elkészítéséhez, benyújtásához: A honlap bal oldalának alján az E-ügyintézés alatti Ügyfélkapu bejelentkezésre kattintva (aki még nem rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, az a helyi okmányirodában igényelje azt, vagy vegye igénybe az adóbevallásait benyújtó személy közreműködését) az ügyfélkapus felhasználónévvel és jelszóval be kell lépni, majd ki kell választani, hogy a bevallást saját jogon vagy meghatalmazottként kívánja-e kitölteni. Amennyiben meghatalmazottként, úgy először el kell készíteni a meghatalmazást, a Felügyeleti díj bevalláshoz kapcsolódó meghatalmazás kitöltése sorra kattintva. Az adatok begépelése után a meghatalmazás kinyomtatható, melyet a meghatalmazó képviselője aláírási címpéldányának másolatával meg kell küldeni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (1525 Budapest, Pf: 121). A meghatalmazás elkészülte után a bevallás elkészítése azonnal elkezdhető. Vadászszövetségünknél könyveltetést végző tagszervezeteink részére ezt a bevallást mi készítjük el! Bevallás: Az adózó alapadatait feladja az oldal, de a bankszámlaszámot be kell írni. A bevallásban feltett kérdések és az azokra adandó válaszok: - A bevallásra kötelezett esetében a Számviteli törvény szerinti üzleti év megegyezik a naptári évvel? Válasz: Igen - A bevallásra kötelezett élelmiszert kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő szervezet vagy személy? Válasz: Nem Nem válasz esetén a következő három kérdésre nem kell válaszolni. - Bevallásomat olyan termelői szerveződésként vagy a termelői szerveződés valamint annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozásként nyújtom be, amely szerződésben átvállalta a felügyeleti díj fizetési kötelezettséget a termelői szerveződés tagjától? Válasz: Nem

3 - Előző évi értékesítési nettó árbevétel összegénél a vadászatra jogosult teljes nettó árbevételét kell feltüntetni, nem csupán a vadértékesítésből származót. (ezt csak tájékoztatásul kell megadni) - A felügyeleti díj alapjának rögzítésekor már csak az ott felsorolt kategóriák (napraforgó, kukorica, stb.) árbevételét kell ezer forintban megadni (1-8 sor), míg a vadértékesítésből származó nettó árbevételt a 9. sorban kell feltüntetni. A 2012-ben végzett tevékenység rublikát be kell kattintani, majd kiválasztani a legördülő menüből a tevékenységvégzés jellemző helyét, esetünkben Borsod-Abaúj-Zemplén megyét. Fenti adatok megadását követően a bevallást el kell menteni, melynek következtében a program az 1-9 pontokba beírt adatok alapján kiszámolja a felügyeleti díj fizetési kötelezettség teljes összegét, majd tájékoztatást ad a befizetendő összegről és annak határidejéről. A felügyeleti díj összege a felügyeleti díj alapját képező árbevétel vagy jövedelem 0,1 %-a (ha eléri az 1 eft-ot). (Az átutalásnál a közlemény rovatban az adószámot fel kell tüntetni.) Bevallást abban az esetben is kell adni, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot, de ebben az esetben nem kell megfizetni. Amennyiben nem kapunk hibaüzenetet, a bevallás benyújtható a megfelelő gombra kattintással. Összefoglalva tehát, a vadászatra jogosultaknak az élővad, a vadhús értékesítésből származó nettó árbevétel után mindenképpen élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetni! A díjat évi két egyenlő részletben kell kiegyenlíteni, melynek mértéke az ezekből származó nettó árbevétel 0,1%-a! (ezer forintra kerekítve) Amennyiben a késői bevallásból illetve a befizetésből eredően bármelyik tagszervezetünknek problémája adódna, úgy soron kívül értesítsenek, ugyanis az elhúzódó állásfoglalás megszületése során ígéretet kaptunk, hogy bírság ill. szankció a jogosultakat nem érheti! Természetesen ezen felül bármiféle segítségre van szükségük, készséggel állunk rendelkezésükre! 2. Alapszabály módosítás!!! Mint azt már korábbi leveleinkben is jeleztük, megjelent több olyan új jogszabály, amely a civil szervezetek gazdálkodásán, működésén túl a vadásztársaságok alapszabályának az aktualizálását, változtatását is előírta. Erre tekintettel előző Hírleveleinkben összefoglaltuk azokat a feltétlenül szükséges pontokat, amelyekkel az alapszabályokat mindenképpen célszerű kiegészíteni, továbbá tájékoztatásul levelünkhöz mellékeltünk egy komplett alapszabály mintát is. Több jogosult a javaslatok alapján megtette a változtatásokat, majd azokat beadta a bíróság részére, ahol sajnálatos módon egy-két esetben hiánypótlásra szólították fel őket! A hiánypótlás alapján az alábbiakban emeljük ki a kiegészítésre szoruló pontokat: 1. taggyűlés összehívása esetében minden esetben szerepeltetni kell: A megismételt ülés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, amennyiben a meghívóban erre a tagokat figyelmeztették. 2. Az intéző bizottság feladatai cím alatt az intéző bizottság határozatképességénél következő rendelkezés szükséges:

4 Az intéző bizottság határozatképes, ha az elnök és legalább két intéző bizottsági tag jelen van. 3. Ellenőrző bizottság esetében: Az Ellenőrző bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az ülés határozatképes, ha azon valamennyi tag megjelent. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ellenőrző bizottság üléseit az elnök hívja össze az ülést megelőzően legalább... nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét és a napirendi pontokat. Ellenőrző bizottság összehívása írásban, igazolható módon történhet meg. Az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja nem lehet az a személy, aki az intéző bizottság tagja, elnöke, a fegyelmi bizottság tagja vagy elnöke, aki az egyesülettel megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Az egyesülettől cél szerinti juttatásban részesül, kivéve, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást, illetve a fent meghatározott személyek közeli hozzátartozója. Gazdálkodás 1. A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított évi CXVII. Törvény 82. (2) bekezdése arra kötelezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy havonta tegye közzé a tárgyhónapban a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárat. Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni. Fentiek alapján a július 1-je és július 31-e között alkalmazható üzemanyagárak a következők: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék 432 Ft/liter 436 Ft/liter 463 Ft/liter augusztus 1-je és augusztus 31-e között alkalmazható üzemanyagárak a következők: ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin Gázolaj Keverék 410 Ft/liter 415 Ft/liter 441 Ft/liter 2. Adózási, adatszolgáltatási teendők (13) Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal kapcsolatos adókról, járulékokról és egyéb adatokról (1208A és 1208M)

5 Havi adók, járulékok átutalása (SZJA, nyugdíj,- egészségbiztosítási, munkaerőpiaci járulék, EHO, szociális hozzájárulási adó) 3. Szövetségi tagdíj Tájékoztatásul közöljük, hogy a II. negyedévi szövetségi tagdíj számlája június hónapban kipostázásra került. Kérjük, hogy azon tagszervezeteink, akik e számlánk összegét még nem rendezték, minél hamarabb tegyenek eleget ezirányú fizetési kötelezettségüknek. Hírek, információk 1. Tájékoztatásul közöljük, hogy az OMVV és az OMVK Elnökségének, illetve Választmányának és Közgyűlésének döntése értelmében az érdekképviseleti szervezetek egy széleskörű konzultációt kezdeményeznek a vadászati törvény módosítását illetően. A konzultáció célja, hogy kerüljön felszínre és lásson napvilágot minden olyan építő gondolat és javaslat, mely elsősorban a vad érdekét szolgáló vadászati törvény módosítását, illetőleg egy új törvény megalkotását segíti elő. A megfogalmazott felhívás szerint a törvénymódosításhoz megadott szempontokat, a vadgazdálkodásban és vadászatban érintett valamennyi szervezetnek, illetve a megyében szolgálatot teljesítő valamennyi hivatásos vadásznak el kell juttatni azzal, hogy véleményüket, javaslatukat szeptember végéig küldjék meg a megyei (területi) szervezetek részére, hogy azokat összesítés után a megye véleményeként október közepére az országos szervek felé megküldhessük. Természetesen minden megyei szervezet az általa leghatékonyabb módon, a helyi szokásoknak megfelelően alakíthatja ki véleményét. Fontos az, hogy egy olyan többségi vélemény kerüljön a jogszabály előkészítők asztalára, mely egyértelműen tükrözi a megye álláspontját. Az eddigi eredmények után ismét egy olyan fontos és jelentős súlyú munkába kezdtünk a törvénymódosítás előkészítésével, melynek jövő év nyarára sikerrel kell zárulnia. Terveink szerint első körben a saját vezetőségünk és elnökségünk véleményét kérjük a konzultáció, kommunikáció tervezésében, végrehajtásában és a szempontrendszer teljességében, elégségében. Ezt követően a központi kérésnek megfelelően augusztus során a megyében minden érintett szervezetnek, személynek megküldjük az általunk esetlegesen kiegészített szempontrendszert, mely alapján szeptember közepéig várjuk vissza a javaslatokat, véleményeket. Utolsó lépésként, szeptember végén egy közös vezetőségi-elnökségi ülésünkön összegezzük a beérkezett anyagokat, és továbbítjuk azokat az OMVK és OMVV vezetése felé. 2. Megjelent a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet módosítása, a 12/2012. (VI. 25.) NGM rendelet!

6 A rendelet, illetve az ettől magasabb rendű 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint amennyiben valakinek lejár a fegyvere műszaki vizsgája, azonban azt nem használja, (fegyverszekrényben tartja), akkor ezek a vadász és sportlövő fegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek. Természetesen az ilyen lejárt műszakival rendelkező fegyverrel vadászati tevékenységet nem lehet folytatni! Ezeket a lőfegyvereket csak abban az esetben kell vizsgálatra (műszaki vizsgára) bemutatni, ha a fegyvert értékesítik, vagy a fegyveren fődarabcserét, vagy a teherviselő elemén, az elsülő és biztosító szerkezetén javítást hajtottak végre. Ebben az esetben a bemutatási kötelezettség a javítást végzőt, az értékesítés, illetve megszerzés esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a fegyvertől megváló személyt terheli július 12-én elfogadta az Országgyűlés a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt (Agrárkamarai törvény). A jogszabály legfontosabb célja, hogy egy olyan egységes agrárkamarai szervezet jöjjön létre, amelyben kötelező módon tagok a mezőgazdasági termelők, a termékeket feldolgozók és a kereskedők is. Mindez növeli az ágazat hatékonyságát és versenyképességét is. Az előzetes tervek szerint az imént felsorolt körbe beletartoztak volna a vadászatra jogosult szervezetek is, azonban hosszas vita és egyeztetést követően újabb pozitív eredménynek könyvelhetjük el, hogy sikerült elérni, hogy a vadgazdálkodókat ne terhelje a kötelező tagság! 4. Testi kényszert és vegyi eszközöket is alkalmazhatnak a hivatásos vadászok, ha a törvényben meghatározott feladataikkal összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén érnek valakit - egyebek mellett erről is rendelkezik a rendőrségi törvény július 12-én elfogadott módosítása, amely január 1-jétől lehet hatályos. Pintér Sándor belügyminiszter törvénymódosító indítványa egységesítette a rendészeti feladatot ellátók így a hivatásos vadászok mellett a természetvédelmi őrök, az erdővédelmi szolgálat tagjai, a hegyőrök, az erdészeti szakszemélyzet tagjai, a halászati őrök, a közterületfelügyelők, az önkormányzati természetvédelmi őrök és a mezőőrök - intézkedési jogait. A felsoroltak felszólíthatják a tetten ért személyt cselekménye abbahagyására, megakadályozhatják annak folytatásában, épületet zárhatnak le, szükség esetén testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhatnak, valamint a rendőrség megérkezéséig de legfeljebb két órán keresztül visszatarthatják a tetten ért, a személyazonosságának igazolását megtagadó vagy az előállításnak ellenszegülő embert. A szabályok szerint a belterületnek nem minősülő, a település elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén a szolgálati feladatok ellátása során nyíltan viselve a mezőőr, a hegyőr és a halászati őr sörétes lőfegyvert, az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet és a természetvédelmi őr önvédelmi célból maroklőfegyvert, a hivatásos vadász pedig vagy maroklőfegyvert, vagy vadászlőfegyvert tarthat magánál. 5. Az Országgyűlés elfogadta az új büntető törvénykönyvet (Btk.), amely az eddiginél sokkal hangsúlyosabban, határozottabban és pontosabban ad választ a természetet károsító bűncselekményekre, valamint az orvvadászatra és orvhalászatra.

7 Az új büntető törvénykönyv elfogadásával július 1-től bűncselekménnyé vállik az úgynevezett külső és belső orvvadászat, a vad tiltott eszközökkel történő elejtése, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az új Btk. a hatályostól eltérően külön az állatkínzásból kiemelt tényállásokként értelmezi az orvvadászatot és orvhalászatot. Előbbinek már nemcsak a vad elejtése számít, hanem az is bűncselekmény, amikor a vad elejtése még nem történt meg, de a magatartás erre irányul. Büntethető lesz az úgynevezett külső orvvadászat (amikor az orvvadászatot nem vadász követi el) és a belső orvvadászat is, amikor a vadászok idegen vadászterületen végeznek vad elejtésére, elfogására irányuló tevékenységet anélkül, hogy bérvadászként, vendégvadászként erre engedélyük lenne. Büntetendő az a magatartás is, amikor vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejtik vagy fogják el. Orvvadászatnak minősül továbbá, ha valaki külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen zsákmányol vadat. 6. A hivatásos vadászok tevékenységének gyakorlásához, annak elősegítése érdekében július 3- án szakmai továbbképzést, hivatásos vadász napot és megyei versenyt tartott vadászkamarai szervezetünk. A továbbképzés témái voltak a fegyvertörvény hivatásos vadászokat érintő változásai, valamint a hivatásos vadászok törvényes intézkedésének lehetőségei szabálysértés ill. bűncselekmény elkövetésének észlelésekor. A szakmai előadásokat követően hivatásos vadász verseny lebonyolítására került sor, ahol I. helyezést Mérész Gergő ért el. II. helyezett Demetrovits Tibor lett, harmadik helyen végzett holtversenyben Csató Gábor és Gál István. Az országos versenykiírásnak megfelelően a Gemenc ZRt-nél megrendezésre kerülő országos hivatásos vadász szakmai napon Mérész Gergő, a Zempléni II. Rákóczi Vt. hivatásos vadásza képviseli megyénket. Mellette részt vesz a versenyben Varga László, az Északerdő ZRt. erdész-hivatásos vadásza is, aki a korábbi országos megmérettetésen III. helyezést ért el, és ezzel automatikusan jogosult a vetélkedőre. 7. Július 21-től július 28-ig közel 40 gyerek részvételével, a kamarával és a VKE-vel közösen egyhetes bentlakásos ifjúsági vadásztábort bonyolítunk le Telkibányán. A helyi és környékbeli vadgazdálkodóknak köszönhetően a többnapi esti lesek alkalmával a gyerekek megismerhetik az erdő-mező állatvilágát. Napközben előadást hallhatnak a vadászat, vadgazdálkodás rejtelmeiről. Bemutatásra kerülnek számukra a terítékkészítés, töretátadás, vadászavatás mozzanatai. Betekintést nyerhetnek az íjászat, solymászat, agarászat világába. Ezen felül részt vesznek kalandpark és tanösvény túrán, valamint a kézműves foglalkozások alkalmával saját maguk készíthetnek nyakláncokat, karkötőket és egyéb apró emléktárgyakat. 8.

8 Július 28-án, szombaton a tábor zárásaként, gyerekprogramokkal egybekötve kerül megrendezésre a III. Zempléni Családi Lövésznap a Pálháza és Telkibánya között elhelyezkedő Koplalói lőtéren amatőr sport- és hivatásos vadászok, valamint erdészek részére. A délelőtt folyamán mindenki számára gyakorlási lehetőséget biztosítunk trapp, korongvadász és légpuskás lőpályán, majd délután házi bajnokságra került sor. Mindenkit szeretettel várunk! Mire szabad vadászni Július-augusztus: őzbak; vaddisznó; róka; pézsmapocok; nyestkutya; mosómedve, borz, aranysakál, dolmányos varjú, szarka, szajkó(aug.1-től) Augusztus 15-től: Balkáni gerle; Örvös galamb Vadásztársi üdvözlettel: Dr. Székely László Tóth Á. Dénes elnök megyei fővadász 3526 Miskolc, Tass u. 18. Tel/fax: 46/ ; info@vadaszszovetseg.hu