2005. évi XC. törvény. az elektronikus információszabadságról

Átírás

1 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról Az Országgyőlés az Alkotmány 2. (1) bekezdésében biztosított jogállamiság, valamint a 61. (1) bekezdésében biztosított közérdekő adatok megismerhetıségéhez és terjesztéséhez való alapvetı jog érvényesülése érdekében a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 19. -ában foglaltakkal összhangban a következı törvényt alkotja: A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) június 1-jétıl hatályos 19. (2) bekezdése szerint az állami, önkormányzati vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat. A törvényi rendelkezés szerint a tájékoztatás módját és a vonatkozó adatok körét jogszabály állapítja meg. Az elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának célja az, hogy pontosan meghatározza az elektronikus közzététel kötelezettségének tartalmát. A közzététel hagyományos (az elektronikustól eltérı) módja számos lehet: az erre köteles szerv az általa szerkesztett idıszaki kiadványok, közkönyvtárak részére átadott kötetek, beszámolók, prospektusok útján juttathatja el a nyilvánossághoz a közérdekő adatokat az erre köteles szerv. A mai technikai viszonyok között azonban kézenfekvı élni az elektronikus közzététel lehetıségével. A közérdeklıdésre leginkább számot tartó közérdekő adatoknak az elektronikus közzététele számos kedvezı eredménnyel jár: hozzájárul az internet magyar nyelvő tartalmának jelentıs bıvüléséhez, az internet használatának terjedéséhez azzal, hogy ráébreszti a polgárokat az elektronikus információszerzésben rejlı lehetıségekre, az adatok gyorsabb, naprakészebb, és hosszú távon olcsóbb közzétételére ad módot, végül lehetıvé teszi a polgár számára az anonim információszerzést is. Jelen törvény (a továbbiakban: Törvény) rögzíti a közérdekő és közérdekbıl nyilvános adatok elektronikus közzétételének általános rendelkezéseit, az internet segítségével nyitottabbá teszi a jogalkotást, megismerhetıvé teszi a jogszabályok digitális változatát, végül megteremti a felsıbíróságok anonimizált határozatai megismerésének lehetıségét. A Törvény a jogszabálytervezetek véleményezése, a Magyar Közlöny interneten történı megjelenése, illetve a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye vonatkozásában a jogalkotási eljárást érintı kérdéseket szabályoz. A 4/1993. (II. 12.) AB határozat szerint ott, ahol az Alkotmány valamely törvény elfogadásához a jelenlévı képviselık kétharmadának szavazatát írja elı, a minısített többség követelménye nem az adott szabályozási tárgykör bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre; ezért egy tárgykör szabályozásához a minısített többség elıírása nem zárja ki, hogy az adott tárgykörhöz kapcsolódó részletszabályokat egyszerő többségő törvény határozza meg. Mivel a Törvényben szereplı rendelkezések a minısített többséget igénylı jogalkotási törvénnyel egyetlen ponton sem kerülnek ellentétbe, azt sem tételesen, sem pedig burkoltan nem módosítják, elfogadásukhoz a jelenlévı országgyőlési képviselık több mint felének szavazata szükséges. ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekő adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék. Értelmezı rendelkezések 2. (1) E törvény alkalmazásában a) adatfelelıs: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezıen közzéteendı közérdekő adatot elıállította, illetve amelynek a mőködése során ez az adat keletkezett; b) adatközlı: az a közfeladatot ellátó szerv, amely - ha az adatfelelıs nem maga teszi közzé az adatot - az adatfelelıs által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi; c) közzététel: az e törvényben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történı hozzáférhetıvé tétele. (2) E törvény közérdekő adatokra vonatkozó rendelkezéseit a közérdekbıl nyilvános adatokra is alkalmazni kell.

2 MÁSODIK RÉSZ A KÖZÉRDEKŐ ADATOK ELEKTRONIKUS KÖZZÉTÉTELE Az elektronikus közzététel kötelezettsége 3. (1) A 6. szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi a) a Köztársasági Elnök Hivatala, az Országgyőlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Országgyőlési Biztos Hivatala, az Állami Számvevıszék, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfıbb Ügyészség, a Magyar Tudományos Akadémia, b) a központi államigazgatási szerv a kormánybizottság kivételével, továbbá az országos kamara, valamint c) a közigazgatási hivatal. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplı, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó egyéb szervek a 6. szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját vagy társulásaik által közösen mőködtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy mőködésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek. (3) Ha a közoktatási intézmény nem lát el országos vagy térségi feladatot, e törvény szerinti közzétételi kötelezettségének az ágazati jogszabályokban meghatározott információs rendszerhez történı adatszolgáltatás teljesítésével eleget tesz. (4) Az adatokat nem a saját honlapon közzétevı adatfelelıs - a 4. megfelelı alkalmazásával - a közzéteendı adatokat az adatközlınek továbbítja, amely gondoskodik az adatoknak honlapon való közzétételérıl, és arról, hogy egyértelmő legyen, az egyes közzétett közérdekő adat melyik szervtıl származik, illetve melyikre vonatkozik. (5) Az adatközlı gondoskodik a honlap adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a folyamatos üzemeltetésrıl, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítésérıl. (6) A honlapon közérthetı formában tájékoztatást kell adni a közérdekő adatok egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe vehetı jogorvoslati lehetıségek ismertetését is. (7) A honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekő adatokon kívül elektronikusan közzétehetıek más közérdekő és közérdekbıl nyilvános adatok is. E rendelkezés a Törvény célja szempontjából az egyik legfontosabb rendelkezést tartalmazza: elrendeli a közzétételi listákon meghatározott adatokat kezelı szervek azt a kötelezettségét, amely szerint az adatokat az interneten kell közzétenniük. Az interneten történı közzététel kötelezettsége már ma sem idegen a magyar jogrendszertıl: számos jogszabály teszi kötelezıvé, hogy egyes szervezetek bizonyos adatokat honlapjukon kötelesek megjelentetni. Az elektronikus információszabadság törvényi szabályozásának elı kell írnia meghatározott szervezetek számára internetes honlap fenntartásának kötelezettségét. A honlap-fenntartási kötelezettség nem jelenti feltétlenül önálló honlap fenntartásának kötelezettségét. A kötelezett szervek gazdaságossági vagy más megfontolásokból együttmőködhetnek, közösen is tarthatnak fenn honlapot, természetesen úgy, hogy a közzétett közérdekő adatok a szerveknek megfelelıen elkülöníthetıek legyenek, vagyis legyen világos, hogy melyik adat melyik szervtıl származik, és úgy, hogy az adatot keresı állampolgár a közös honlapot fenntartó szervek honlapját könnyen megtalálja. Ez elsısorban az önkormányzatok számára jelenthet hatékony megoldást, hiszen a kistelepülések nem képesek minden esetben önállóan fenntartani honlapot. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 41. -ának megfelelıen e feladat ellátására társulásokat hozhatnak létre, vagy az erre a célra kialakított központi honlapon is közzétehetik. Nem minden közérdekő adatot kezelınek kell tehát saját honlapot fenntartania, ilyen kötelezettséget csak az országos illetékességő szervek, valamint a megyei (fıvárosi) közigazgatási hivatalok, és taxatív felsorolt szervek tekintetében határoz meg a Törvény. Minden más közfeladatot ellátó szerv számára megadja a választás lehetıségét abban a kérdésben, hogy saját honlapon teszik-e közzé az adataikat, vagy ebben más szervvel együttmőködnek. Az Avtv. 19. (1) bekezdésének meggyökeresedett értelmezése szerint közfeladatot ellátó szerveknek minısülnek - a közfeladat ellátásával összefüggésben - azok a szervezetek is, amelyek ezt a feladatot az állammal, állami szervvel, vagy az önkormányzattal kötött szerzıdés alapján látnak el. A megyei (fıvárosi) közigazgatási hivatalok kivételével a területi és helyi szervek tekintetében általában nem indokolt az önálló honlap-fenntartási kötelezettség elıírása, hiszen az részben felesleges ismétlıdéseket, részben (frissítési hiányosságokból vagy félreértésekbıl adódóan) eltérı tartalmat eredményezhet, ami az ilyen típusú szerveknél nem kívánatos. A Törvény ezért azt a megoldást követi, hogy egyrészt a felelısségi viszonyok tisztázása végett megkülönbözteti az adatfelelıst és az adatközlıt, másrészt a központi szervek honlap-fenntartási kötelezettségének elıírása mellett azoknak mint adatközlıknek a kötelezettségét határozza meg az irányításuk, illetve felügyeletük alatt álló területi és helyi szervek közérdekő adatainak közzétételére. Ez a közérdekő adatok elektronikus elérhetıségének biztosítása mellett a szektorok sokszínőségének megfelelı megoldásokat tesz lehetıvé, így a helyi, területi szervek adatai elhelyezhetık a központi szerv honlapján, vagy - amennyiben az ágazat jellegzetességei ezt indokolják - a területi szervek saját honlapjain is. Nem centrális alárendeltségben mőködı közfeladatot ellátó szervek esetében az önálló honlap fenntartásának a társulás által mőködtetett honlapon történı közzététel lehet alternatívája. Ezzel a Törvény a kistelepülések közzétételi kötelezettségébıl fakadó terheit kívánja enyhíteni. A honlap-fenntartási kötelezettség ilyen meghatározása természetesen nem zárja ki, hogy más szervek és szervezetek, intézmények önálló honlapot tartsanak fenn törvényi kötelezettség hiányában is. A honlapot fenntartók számára általános kötelezettség tájékoztatást adni a közérdekő adatok elérhetıségének más módjairól, az igénybe vehetı jogorvoslatokról.

3 4. (1) A közzétételre kötelezett adatfelelıs szerv vezetıje gondoskodik a 6. -ban meghatározott közzétételi listákon szereplı adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételérıl, az adatközlınek való megküldésérıl. (2) A megküldött adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetıségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért az adatközlı felel. (3) Az adatfelelıs és az adatközlı belsı szabályzatban állapítja meg az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének részletes szabályait. (4) A közzétett adatok - ha e törvény vagy más jogszabály eltérıen nem rendelkezik - a közzétételt követı egy évig a honlapról nem távolíthatóak el. A szerv megszőnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli. (5) Az e törvény szerinti kötelezettségek megszegése külön jogszabályban meghatározott büntetıjogi és fegyelmi felelısséget keletkeztet. A közzététel, illetve a honlap-fenntartás kötelezettségének magában kell foglalnia a közzétett információ naprakészen tartásának kötelezettségét. Ennek elıírása internetes közegben különösen indokolt, tekintettel egyrészt arra, hogy az állami és önkormányzati szervek honlapjainak elemzésekor sok esetben találkozhattunk elavult tartalommal, másrészt pedig arra, hogy az elektronikus közzététel kötelezettségét éppen az indokolja, hogy ez a közzétételi mód teszi lehetıvé a mindig aktuális tartalom elérhetıségét, a folyamatos pontosítást, aktualizálást, frissítést. A Törvény szerint ezért kötelezıvé kell tenni a tartalom naprakészen tartását, oly módon, hogy az adatfelelıst, vagyis azt a szervet teszi felelıssé a közzétett közérdekő adatok hitelességéért, pontosságáért, amelynek a tevékenyégével összefüggésben azok keletkeztek. Az adatfelelıs illetve az adatközlı a Törvény végrehajtásának megfelelı biztosítása érdekében belsı szabályzatban állapítja meg a közzétételi kötelezettség teljesítésének részletes szabályait. A közzététel módjának sajátosságaiból adódóan a közzétett közérdekő adatok átmeneti elérhetetlenségének technikai akadályai is lehetnek, amelyek elhárítása a honlap-fenntartás részét kell képeznie. A Törvény szerint a technikai akadályok elhárítása, a folyamatos elérhetıség a fenntartó, illetve az adatközlı felelısségébe tartozik. 5. A 6. -ban meghatározott közzétételi listákban szereplı adatok közzététele nem érinti az adott szervnek az Avtv ában meghatározott, továbbá a közérdekő vagy közérdekbıl nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos más jogszabályban meghatározott kötelezettségeit. Az egyértelmő jogalkotás érdekében fontos a törvényben is rögzíteni, hogy a kötelezıen közzéteendı adatok nem fedik le az összes közérdekő adatot, tehát a listában nem szereplı közérdekő adatokra vonatkozóan nem érinti a közfeladatot ellátó szerveket az Avtv. hatályos 20. -a alapján terhelı tájékoztatási kötelezettséget, sıt még a kötelezıen közzétett adatok tekintetében sem mentesíti a közfeladatot ellátó szerveket az alól a kötelezettség alól, hogy egyedi igények esetén a közérdekő adatot az igénylı rendelkezésére bocsássák. A közzétételi listák 6. (1) A 3. (1)-(3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szervek) - tevékenységükhöz kapcsolódóan - az e törvény mellékletében meghatározott adatokat (általános közzétételi lista) közzéteszik. (2) Jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan meghatározhat egyéb közzéteendı adatokat (különös közzétételi lista). (3) A közfeladatot ellátó szerv vezetıje - az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével -, valamint jogszabály a közfeladatot ellátó szervre, azok irányítása, felügyelete alá tartozó szervekre vagy azok egy részére kiterjedı hatállyal további kötelezıen közzéteendı adatkört határozhat meg (egyedi közzétételi lista). (4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok által közzéteendı adatok körét a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter az adatvédelmi biztos véleményének elızetes kikérésével e törvénytıl eltérıen szabályozhatja. (5) Testületi szervként mőködı közfeladatot ellátó szerv esetén az egyedi közzétételi lista megállapítása és módosítása - az adatvédelmi biztos véleményének kikérésével - a testület hatáskörébe tartozik. (6) A közfeladatot ellátó szerv vezetıje a közzétételi listában nem szereplı közérdekő adatokra vonatkozó adatigénylések adatai alapján évente felülvizsgálja az általa a (3) bekezdés szerint kiadott közzétételi listát, és a jelentıs arányban vagy mennyiségben felmerült adatigénylések alapján azt kiegészíti. (7) A különös és egyedi közzétételi listák elkészítésére, illetve kiegészítésére az adatvédelmi biztos is javaslatot tehet. (8) A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenırzésének bıvítésével összefüggı egyes törvények módosításáról szóló évi XXIV. törvényben meghatározott közzétételi kötelezettséget az e törvény szerinti közzétételi kötelezettséggel együtt, a közzététel módjának e törvényben meghatározott feltételei szerint kell teljesíteni. A honlap-fenntartási kötelezettségnek és a honlapokon közzétett adatok megismerhetıségét szolgáló intézkedések megtételének elıírása mellett meg kell határozni, hogy mely adatokat kell az azokat fenntartó szervezeteknek oly módon közzétennie, hogy az az érdeklıdık számára folyamatosan elérhetı legyen. Az elektronikus közzétételnek a közfeladatot ellátó szerv által kezelt közérdekő és közérdekbıl nyilvános adatok közül azokra az adatokra kell kiterjednie, amelyek a közfeladatot ellátó szervekkel való kapcsolatfelvételhez, az általuk nyújtott szolgáltatások hatékony igénybevételéhez nyújtanak segítséget, illetve biztosítják azok átlátható, demokratikus mőködését, a közéleti kérdésekben a vélemény-nyilvánításhoz nélkülözhetetlen információkhoz való hozzájutást, valamint az államháztartás forrásainak hatékony és átlátható felhasználását, a korrupció lehetıségének csökkentését. A kötelezıen közzétett adatok továbbá tehermentesítik a közfeladatot ellátó szerveket is annyiban, hogy a tömegesen elıforduló egyedi adatigénylések teljesítése helyett az arra vonatkozó igények a közfeladatot ellátó szerv közremőködése nélkül is kielégíthetık.

4 Az elektronikus közzétételi listák meghatározásában a nemzetközi minták (például Egyesült Királyság, Észtország), valamint a hazai állapot felmérése során szerzett tapasztalatok segítenek, meghatározásuk mégis nagy körültekintést igénylı munka. A kötelezıen - kérelem nélkül - elektronikus úton közzéteendı adatok törvényi meghatározása adatfajtánként definiált közzétételi listákkal képzelhetı el. Az állandóan hozzáférhetı adatok ugyancsak két csoportba tartoznak: az egyik csoportot képezi a minden intézményre egyaránt kötelezıen nyilvános adatkör (például postai, címek, struktúra, mőködésre vonatkozó jogi és belsı szabályok, stb.), a másodikat pedig az adott közintézmény által közzéteendı adatkörök, amelyek lehetnek különös (például egy adott ágazatba tartozó valamennyi szervre vonatkozó), és egyedi adatok (például aktuálisan mely költségvetési szervet vizsgál a számvevıszék). Mindazonáltal logikai strukturáltságot a szabályozásnak nem kell teljesen lefednie, de a közzétételi listáknak általános és különös (illetve csak az adott szervre kötelezı) részét kell elkészíteni. A Törvényben szereplı általános, valamennyi közfeladatot ellátó szervre vonatkozó közzétételi lista elsısorban az Avtv ának (1) és (2) bekezdésében példálózó felsorolással nevesített adatfajtákat szem elıtt tartva, továbbá az egyéb jogszabályokban (különösen az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényben, valamint végrehajtási rendeletében) foglaltak figyelembe vételével került összeállításra. Az általános közzétételi listát a törvény melléklete tartalmazza. Az általános közzétételi listába összefoglalt adatokon kívül számos más jogszabály is rendelkezik egyes adatoknak valamely közfeladatot ellátó szerv honlapján történı közzétételérıl, illetve - a közzétételmódjának meghatározása nélkül - a nyilvánosságra hozhatóságáról [lásd például a köztisztviselık egyes azonosító adatainak erre alkalmas módon való közzétételét elrendelı 233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet] rendelkeznek. Ezek a szabályok azonban csak a közfeladatot ellátó szervek egy-egy csoportjára vonatkoznak, így az általános közzétételi listába való felvételük sem nem indokolt, sem nem lehetséges. Ez utóbbi körülmény (tudniillik, hogy számos jogszabály csak egy-egy adatfajta, vagy egy-egy szervtípus tekintetében rendelkezik adatok nyilvánosságra hozásáról) hatással volt a különös közzétételi listákra vonatkozó szabályok kialakítására is. A brit példa, miszerint a közfeladatot ellátó szervek az információs biztos jóváhagyásával dolgozzák ki és teszik közzé a saját különös közzétételi listáikat, a jelenlegi hazai jogi környezetben nem lehet kizárólagos formája a különös közzétételi listáknak. A Törvény ezért - elismerve a jelenlegi helyzetet - azt a megoldást választja, amely szerint a különös közzétételi listákat egyaránt meghatározhatja jogszabály (e tekintetben valamennyi jogszabály), és azon felül a közfeladatot ellátó szerv vezetıje is. A hatályos szabályok szerint az adatvédelmi biztos véleményezi a közérdekő adatok nyilvánosságát érintı jogszabályok tervezeteit, tehát a jogszabályba foglalt különös közzétételi listák esetén az adatvédelmi biztos véleménye megjelenhet a jogalkotásban. A közfeladatot ellátó szervek saját (illetve az alárendeltségükbe tartozó, közfeladatot ellátó más szervekre is kiterjedı) különös közzétételi listái létrehozására jogosultak, melyek az ágazatra, vagy a szervtípusra vonatkozó egyéb közzéteendı adatokat határozhat meg. Az általános közzétételi lista három részbıl (a szervezeti, a tevékenységre és mőködésre, valamint a gazdálkodásra vonatkozó adatok listájából) áll. A szervezetre vonatkozó adatok kötelezı közzétételének célja, hogy a közfeladatot ellátó szerv és vezetı tisztségviselıi legfontosabb adatai mellett a közfeladatot ellátó szervnek más (mind a neki alárendelt vagy általa alapított, mind pedig a felettes, felügyelı, ellenırzı) szervekkel való kapcsolata átlátható legyen. A tevékenységre, mőködésre vonatkozó adatok - az Avtv ának (2) bekezdését is figyelembe véve - nem csupán a feladatok és hatáskörök katalógusát, hanem a közfeladatot ellátó szerv által kezelt adatokra, az általa nyújtott vagy költségvetésébıl finanszírozott közszolgáltatásokra, a jogszabálytervezetek és egyéb elıterjesztések nyilvánosságára vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést. Hangsúlyosan szerepel a listában a közfeladatot ellátó szerv szakmai tevékenységének értékelését lehetıvé tevı információk kötelezı közzétételének elrendelése. A gazdálkodásra vonatkozó adatok egyrészt az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, valamint a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet azon szabályait tartalmazza, amelyek a közfeladatot ellátó szervek jelentıs többségére vonatkoznak, másrészt kötelezıen közzéteendınek minısíti a közbeszerzési, illetve a koncessziós szerzıdések törvényben meghatározott nyilvános adatait. Az általános és a különös közzétételi listák a jogalkotó, illetve a közfeladatot ellátó szervek döntését tükrözik a kötelezıen közzéteendı adatok körérıl. A közfeladatot ellátó szervekhez érkezı, a nem kötelezıen közzétett közérdekő (és közérdekbıl nyilvános) adatokra vonatkozó tömeges adatigénylés esetén biztosítani kell, hogy a honlapokra ez utóbbi adatok is kötelezıen felkerüljenek, azaz a közzétételi listákat módosítsák. Ez az adatot kezelı szervnek látszólag teher, valójában azonban könnyebbség, hiszen jelentısen csökkenhet az adatigények teljesítésével kapcsolatos adminisztratív teher. A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételérıl és ellenırzésének bıvítésérıl szóló évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Üvegzseb törvény) már korábban is elrendelte bizonyos közérdekő adatok internetes közzétételét. A Törvény annak érdekében, hogy a közzétett adatokra egységes szabályozás vonatkozzon, segítve ezzel a jogalkalmazást és az adatkeresık eligazodását, úgy rendelkezik, hogy az Üvegzseb törvény szerint közzéteendı adatokat is a Törvény általános szabályai szerint (bárki számára, azonosítás nélkül, stb.), a Törvény alapján közzétett adatokkal azonos felületen kell közzétenni. A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételérıl és ellenırzésének bıvítésérıl szóló Üvegzseb törvénybıl eredı és az államháztartási információs és mőködési rendszer korszerősítését szolgáló egyes feladatokról szóló 1096/2003. (IX. 11.) Korm. határozat melléklete szerint ki kell dolgozni a közérdekő adatok kezelésével kapcsolatos kötelezı statisztikai adatszolgáltatás rendszerét. E statisztikai rendszer, illetve a közfeladatot ellátó szervek saját statisztikái, tapasztalatai is alapul szolgálhatnak a nem kötelezıen közzétett közérdekő adatigénylések számában bekövetkezett változások megítélésében. Ennek alapján mind a közfeladatot ellátó szerv, mind pedig a jogalkotó dönteni tud abban a kérdésben, milyen adatkörökkel kell, illetve érdemes kiegészíteni a közzétételi listákat. Jelentıs változás esetén a közzétételi listát ki kell egészíteni a vonatkozó adattal, egyéb esetben kiegészíthetı.

5 A közzétételi listák tartalmának meghatározásán keresztül történik meg a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv egyes rendelkezéseinek átültetése is, így a további felhasználással kapcsolatos általános feltételek közzétételére irányuló kötelezettség meghatározása. A közérdekő adatok központi elektronikus jegyzéke és az egységes közadatkeresı rendszer 7. (1) Az elektronikusan közzétett adatok egyszerő és gyors elérhetısége érdekében a törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekő adatokat tartalmazó honlapjaira, valamint az általuk fenntartott adatbázisokra, illetve nyilvántartásokra vonatkozó leíró adatokat az erre a célra létrehozott és az informatikáért felelıs miniszter által mőködtetett központi elektronikus jegyzék összesítve tartalmazza. A jegyzéket a mőködtetı az erre a célra fenntartott honlapon közzéteszi. (2) Az e törvény hatálya alá tartozó szervek közérdekő adataihoz való egységes szempontok szerinti elektronikus hozzáférést és az adatok közötti keresés lehetıségét az informatikáért felelıs miniszter által mőködtetett egységes közadatkeresı rendszer biztosítja. 8. (1) Az adatfelelıs gondoskodik a kezelésében lévı, közérdekő adatokat tartalmazó honlapok, adatbázisok, illetve nyilvántartások leíró adatainak a központi elektronikus jegyzék mőködtetıjének történı továbbításáról és a továbbított adatok rendszeres frissítésérıl. Ugyancsak felel az egységes közadatkeresı rendszerbe továbbított közérdekő adatok tartalmáért és a továbbított adatok rendszeres frissítéséért is. (2) A közérdekő adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása, valamint az egységes közadatkeresı rendszerhez való csatlakozás nem mentesíti az adatfelelıst a honlapon való közzététel kötelezettsége alól. A közérdekő adatokhoz való elektronikus hozzáférés gyakorlása során a polgárnak három problémát kell megoldania: meg kell találnia a keresett adatot, meg kell ítélnie a megtalált adat minıségét, relevanciáját, a keresés kritériumainak való megfelelıségét, valamint értelmeznie kell az adatot a közérdekő adatok összefüggéseiben, illetve tájékozódnia kell a közérdekő adatok teljes körében. Ezzel kapcsolatban az Irányelv 9. cikke úgy rendelkezik, hogy [a] tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresésében olyan gyakorlati intézkedések segítsék, mint a fı dokumentumokat tartalmazó, lehetıleg online módon elérhetı jegyzékek, illetve a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A fenti három probléma megoldásának elısegítéséhez három - egymással részben összefüggı - informatikai megoldás biztosítása szükséges. A keresett közérdekő adat megtalálásának legegyszerőbb és egyben a legkevesebb informatikai fejlesztést igénylı eszköze a közérdekő adatok jegyzékeinek, katalógusainak, másképpen segédleteinek elektronikus úton (interneten) való közzététele. Az ilyen segédletek hiteles, pontos adatokat szolgáltatnak és ilyeneket tartalmazó adatbázisokat tesznek elérhetıvé, de alkalmasak arra is, hogy a potenciális adatigénylı böngésszen a hozzáférhetı adatok, adatállományok között, vagyis segítik a konkrét adatigény megfogalmazását is. A törvény hatálya alá tartozó szervek esetében indokolt egy központosított segédlet létrehozása,. A segédlet tartalmi megfelelıségérıl és rendszeres karbantartásáról, frissítésérıl az érintett szerveknek kell gondoskodniuk. Azonban még az ilyen egyszerő segédletek esetében is szükség van egységes rendezıelvek meghatározására, közös tárgymutatók összeállítására, tárgyszavak meghatározására és egységes értelmezésére. Ezekrıl a kérdésekrıl (a jegyzék minimális adattartalmáról és szerkezetérıl) a törvénynél alacsonyabb szintő jogforrásban, a végrehajtás során megalkotandó rendeletben kell dönteni. Az ilyen segédletek célszerő eleme az adatot kezelı szervek honlapjainak linkgyőjteménye, kapcsolati adatainak telefonkönyv-szerő listája. Tartalmilag pedig e segédletek, annotált internetes katalógusok kiterjeszthetık a jogi értelemben ugyan nem közérdekő, de közhasznú, közérdeklıdésre számot tartó adatok körére is, például a magánszektor által rendezett kulturális események programjainak közlésére. A törvény végrehajtására megalkotandó rendeletben ezért javasolt úgy rendelkezni, hogy a központi elektronikus jegyzékkel közös szerkezetben közzétételre kerülnek a központi közigazgatási szervek, és helyi önkormányzatok elérhetıségi adatai, ideértve azok elektronikus postacímét, honlapjának illetıleg közérdekő adatai kötelezı elektronikus közzétételi helyének címét. Egy-egy közérdekő adat általában nemcsak egyetlen szervezet kezelésében található meg, hanem számos helyen, s a közérdekő adat iránti igény kielégítését az Avtv. minden szerv számára kötelezıvé teszi. Következésképpen az internetes segédletek is számos helyen fognak hasonló, esetenként azonos közérdekő adatokra mutatni, mint ahogy egy egyszerő keresıgépes szolgáltatás használata esetén is több (esetenként kezelhetetlenül sok) találatot kaphat a felhasználó. A közérdekő adatot igénylınek, vagy csupán tájékozódni kívánó felhasználónak tehát egyfelıl el kell tudnia dönteni, hogy a lehetıségek közül melyik adatelérési utat válassza, melyik a legjobb minıségő, az igényeinek leginkább megfelelı közérdekő adat; másfelıl pedig meg kell tudnia ítélni, hogy a kiválasztott adat valóban megfelel-e a keresés kritériumainak. Mindkét feladat teljesítéséhez metaadatok ismeretére van szükség. A metaadat az ismert definíció szerint adat az adatról, sıt az adatállományról és/vagy az adatbázisról is. Leírja az adat tartalmát, minıségét, állapotát és egyéb jellemzıit; információt nyújt az adatbázis tartalmáról, ábrázolásáról, (térbeli és idıbeli) kiterjedésérıl, kontextusáról, minıségérıl és elérhetıségérıl; tartalmazza a felhasználónak szánt útmutatót, az adatkészlet történetét, forrását, a vele kapcsolatba hozható szervezetek körét stb. A metaadatok hozzáadása a fent említett egyszerő internetes segédletekhez - szigetszerő rendszerek esetén - némi informatikai fejlesztést igényel, de ennek mértéke és költsége nem számottevı. Sokkal inkább munkaigényes, egyúttal a metaadatok használhatóságát alapvetıen befolyásoló tényezı a metaadatok körének meghatározása, azok egységes értelmezése, a közzétett metaadatok rendszeres frissítése. A törvény végrehatására kiadott rendeletnek ezért meg kell határoznia a kötelezıen közzéteendı metaadatok minimális körét és tartalmát, valamint a közérdekő adatot kezelık ezzel kapcsolatos kötelezettségeit is. Egy adat önmagában nem hordoz jelentést, azt csak a kontextus biztosítja. A kontextus részben az adatigénylı ismereteibıl, vagy másutt elérhetı információkból áll össze, részben pedig a közérdekő adatok egymással való, többszintő összefüggéseibıl.

6 Egy adatbázist az adatok és a mőködtetı logika együttesen alkotja, így az adatbázis maga is tartalmaz relációkat, belsı összefüggéseket. Ismeretlen vagy hiányzó relációk esetén az adatok értelmezése is nehéz vagy lehetetlen. Az egyes adatbázisok felépítésére vonatkozó metaadatokat a szigetszerően felépített segédletek is tartalmazhatják, így biztosíthatják az egyes adatbázisok használatát, értelmezését. Az elektronikus információszabadság végsı célja azonban az, hogy ne csak egyes adatokat vagy adatbázisokat, hanem a közérdekő adatok közötti összefüggéseket, az adatokhoz kapcsolódó más adatokat is könnyen el lehessen érni és kapcsolataikat át lehessen látni. Ennek megvalósításához egységes elveken alapuló, infrastruktúra jellegő - következésképpen erıforrás-igényes - fejlesztésre van szükség. A fejlesztés átfogó koncepciót és tervezést igényel, az adatot kezelı szervek közötti tartós együttmőködést feltételez, éppen ezért megvalósítás csak a szőken vett közhatalmi szektorban reális. Egy ilyen meta-rendszer tehát a közhatalmi információk integrált, egységes szempontok szerinti elérését, s ezáltal az elektronikus információszabadság lényegi, tartalmi megvalósulását tenné lehetıvé. Az ilyen rendszereket angol nyelvterületen kormányzati információs lokátorrendszernek (Governmental Information Locator System, GILS) hívják. Létrehozásukhoz - a felhasználó által nem látható szinten - egy egységes (szabványos) adatleírási rendszer szükséges, amelynek segítségével a szervezeten belüli és a szervezetközi adatkommunikáció történik, ez viszont a felhasználó által látható szinten egységes keresési logikát, megjelenítést és technikai felületet eredményez, és legfıképpen olyan metaadatokat jelenít meg, amelyek az adatok értelmezhetıségét lényegesen megnövelik. Egy ilyen információs lokátorrendszer a közérdekő adatot keresı számítógép-felhasználó képernyıjén megjelenı adatokhoz automatikusan hozzárendelheti például az adatok eredeti forrását, keletkezésük, frissítésük idıpontját, aktuális kezelıjét, az adatok alapadat vagy származtatott adat voltát, tényadat vagy becslés voltát, egy folyamatban elfoglalt státuszát, az adott témában megtalált adatok relevanciáját, más adatállományokkal és szervezetekkel való kapcsolatát stb. E szempontokat (metaadat-kategóriákat) természetesen a rendszer kiépítésekor elızetesen meg kell határozni, gondoskodni kell egységes értelmezésükrıl, valamint arról, hogy a rendszer résztvevıi, beszállítói a létezı és jövıbeli adatállományaikat e számos (és lehetıleg hosszú idın át nem változó) szempont szerint besorolják és karbantartsák. A szabályozásnak tehát tartalmaznia kell az információs lokátorrendszer kiépítésének alapvetı követelményeit, amelyet célszerő a már létezı, metaadatok használatán alapuló kezdeményezésekkel összehangolni, a párhuzamos fejlesztések és az inkoherens rendszerek kiépítésének elkerülésére. A végrehajtásra megalkotott jogszabálynak kell meghatároznia a lokátorrendszerhez csatlakozó szervek körét, illetve csatlakozásuk ütemét, valamint a rendszerben kezelt közérdekő adatokat, a rendszer használatához szükséges, a közérdekő adatokról szóló adatok (metaadatok) körét, valamint ki kell fejleszteni a rendszer mőködtetéséhez szükséges egységes adatleíró nyelvet. A végrehajtási jogszabálynak ki kell térnie arra is, hogy a rendszerhez csatlakozó szervek kötelesek a rendszer üzemeltetésében együttmőködni, a metaadatokat, illetve az egységes adatleíró nyelvet alkalmazni, a technikai követelményeket betartani. A rendszert úgy kell létrehozni, hogy a csatlakozó szervek honlapjai annak szerves részét képezzék. Az Irányelvvel való harmonizáció pedig azt a követelményt támasztja, hogy a rendszer kezelıfelülete angol nyelven is elérhetı legyen. Fontos kiemelni, hogy a lokátorrendszer nem kizárólag a közérdekő adatokkal összefüggésben állítható fel, más közérdeklıdésre számot tartó, de közérdekő adatnak nem minısülı adat megkeresésében is segítséget nyújthat. Ezt fejezi ki az elnevezése, amelyben a közérdekő adat kifejezés helyett a közadat szó található. Amint az a fentiekbıl is nyilvánvaló, a metaadatok közlése és a közérdekő adatok információs lokátorrendszerének kiépítése egymással összefüggı feladat. A metaadatok szigetszerő közlése elıbb valósítható meg, mint az információs lokátorrendszer kiépítése, azonban a metaadatok körének és értelmezésének meghatározásánál már figyelembe kell venni a teljes rendszer egységes követelményeit. Az információs lokátorrendszer felhasználói várhatóan az igényes adatigénylık, például oknyomozó újságírók, kutatók, egyes szakterületek szakemberei lennének, míg a fentebb említett színes, informatív katalógusoké, segédleteké inkább a laikus közönség. A két, illetve három típusú fejlesztés tehát nem egymás alternatívája, hanem egymást kiegészítı, az elektronikus információszabadság érvényesíthetıségét más oldalról elısegítı lehetıségek. HARMADIK RÉSZ A JOGALKOTÁS NYILVÁNOSSÁGA A jogszabály-elıkészítés nyilvánossága 9. (1) Közzé kell tenni a jogszabályt elıkészítı miniszter által vezetett minisztérium, tárca nélküli miniszter esetén a Miniszterelnöki Hivatal (a továbbiakban együtt: minisztérium) honlapján az egyeztetés állapotának megjelölésével a) a jogalkotásról szóló törvény, valamint a kormány ügyrendje alapján véleményezésre bocsátott jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket, b) a miniszteri rendeletek tervezeteit, valamint c) az a)-b) pontban megjelölt tervezetekhez kapcsolódó elıterjesztéseket vagy szakmai indokolásokat. (2) Ha az (1) bekezdés szerint közzétett törvénytervezet más törvény rendelkezéseinek legalább egyötöd terjedelmő módosítására irányul, a módosítani kívánt törvényt a honlapon a tervezett módosításokkal egységes szerkezetben, a tervezett módosításokat külön is megjelölve közzé kell tenni. (3) Nem kell közzétenni a) az Alkotmány 28/C. (5) bekezdése alapján országos népszavazásra nem bocsátható tartalmú, b) a fizetési kötelezettségekrıl,

7 c) az ármegállapításról, d) az állami támogatásról, valamint e) a szervezetalapításról szóló jogszabályok tervezeteit. (4) Nem kell közzétenni a tervezetet, ha az a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné, vagy ha a jogszabály különösen gyors elfogadásához kiemelkedı társadalmi érdek főzıdik. (5) (6) Az (1) bekezdés szerint közzétett jogszabálytervezet, valamint ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentumok a jogszabály elfogadását követı egy évig a minisztérium honlapjáról nem távolíthatóak el. A szerv megszőnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli. (7) A közzétett jogszabálytervezetek elérhetıségét tartalmazó közös adatbázis a kormányzati portálon mőködik. 10. (1) A jogszabályok elıkészítése során - a jogi szabályozás sokoldalú megalapozása és ezzel összefüggésben az önkéntes jogkövetés elısegítése érdekében - a jogszabály elıkészítıje a (2) bekezdés szerint biztosítja, hogy bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat tehessen a jogszabályok tervezetével kapcsolatban. (2) A minisztérium honlapján a vélemények, javaslatok fogadásának lehetıségét meg kell teremteni, továbbá meg kell jelölni a véleményadásra nyitva álló határidıt. (3) A véleményezési határidı a tervezet közzétételétıl számított legalább tizenöt nap, sürgıs esetben azonos a közigazgatási egyeztetés során megállapított határidıvel. (4) A jogszabály elıkészítıje mérlegeli a véleményezık észrevételeit, és az észrevételekrıl, valamint az elutasított észrevételek esetében - a nyilvánvalóan alaptalan észrevételek kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet honlapján közzétesz. Az elıkészítıt egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. A jogalkotási törvény társadalmi vitára vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése óta kiüresedtek a jogalkotási eljárásba a társadalmat, az érintetteket bekapcsolni hivatott szabályok. Egyes jogszabályok konzultációs kötelezettséget írnak elı meghatározott szervezetekkel, egyes fontosabb jogszabályok tervezetei már ma is az elıkészítı tárca honlapján olvashatók, a jogszabályok többsége esetében azonban nincs lehetısége az érintetteknek, hogy véleményüket kifejtsék. A Törvény elıírja, hogy a jogszabálytervezeteket az elıkészítı minisztérium az egyeztetés állapotának megjelölésével a honlapján közzétegye. Amennyiben az elıkészítést országos hatáskörő szerv végezte, a közzétételi kötelezettség annak vezetıjét terheli. A rendelkezésben felsorolásra kerülnek azon szabályozási tárgykörök, amelyeknél a közzététel mellızhetı. Annak érdekében, hogy az érintettek érthetı és a lehetı legteljesebb képet kapjanak a tervezett szabályozásról, a Törvény nagyobb terjedelmő törvénymódosítás esetén az egységes szerkezető szöveget is közzétenni rendeli. Amennyiben a jogalkotás nyilvánosságánál fontosabb érdeket veszélyeztetne a tervezet közzététele, azt mellızni lehet. Az elıkészítı minisztérium honlapján való közzétételen túl a Törvény további elemként szabályozza a közzétett tervezetek adatbázisát, amely a kormányzati portálon mőködik. Nem várható el az állampolgároktól, hogy pontosan tudják, egyes jogszabálytervezeteket mely minisztérium készíti elı, ezért célszerő a kormányzati portálon felhasználóbarát módon közös adatbázisba foglalni az elérhetıségüket. A jogszabálytervezetek közzétételére a Törvény nem határoz meg idıpontot, értelemszerően azonban a tervezetrıl való döntést megelızıen kell idıt és lehetıséget biztosítani a véleményezésre. A közzétett tervezetek véleményezésére a Törvény 15 napos minimumot állapít meg. Ez egyaránt alkalmas arra, hogy az érintettek megalapozott véleményt formáljanak, ugyanakkor nem húzza el indokolatlanul a jogalkotási eljárást. Sürgıs esetben a véleményezési határidı lerövidíthetı arra az idıtartamra, ami egyébként a közigazgatási egyeztetésre nyitva áll. A véleményezık észrevételeinek kezelésére részletszabályok nem adhatók, az viszont szükséges, hogy a jogszabály elıkészítıje érdemben reagáljon a nem nyilvánvalóan alaptalan észrevételekre. Tekintettel arra, hogy adott esetben több tucat azonos tartalmú észrevétel is érkezhet, az elıkészítınek lehetısége van ezek mérlegelésérıl, az elutasítás indokairól együttesen beszámolni. Annak érdekében, hogy a véleményezık észrevételeikrıl visszacsatolást kapjanak, a jogszabályt elıkészítı szervezet a jogszabálytervezettel megegyezı helyen teszi közzé a beérkezett érdemi véleményekre adott összesített válaszait. A törvényalkotás nyilvánossága 11. (1) Az Országgyőlés a honlapján közzéteszi a) a törvényjavaslatokat, b) a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyőlés iromány-nyilvántartásában szereplı dokumentumokat, így különösen a módosító javaslatokat, kapcsolódó módosító javaslatokat, a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat, valamint az egységes javaslatot, c) a törvényjavaslat plenáris ülésen folytatott általános vitájáról, részletes vitájáról, záróvitájáról, a módosító javaslatokról való határozathozatalról, valamint a zárószavazásról készült jegyzıkönyveket, d) azon bizottsági ülések jegyzıkönyveit, amelyeken az adott bizottság a törvényjavaslattal foglalkozott. (2) Az (1) bekezdés szerint közzétett dokumentumok az Országgyőlés honlapjáról nem távolíthatóak el. (3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja a zárt ülésen készült jegyzıkönyvekre nem alkalmazható. A jogszabályok és más jogi aktusok nyilvánossága

8 12. (1) A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történı, olyan elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, amelyet a Magyar Közlöny felelıs szerkesztıje a minısített elektronikus aláírásával és a közzététel idıpontjában olyan szolgáltató által kiadott idıbélyegzıvel lát el, amely e szolgáltatást minısített szolgáltatóként nyújtja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott elektronikus aláírás ellenırzéséhez a felelıs szerkesztı és a helyettesítésére jogosult személy aláírásaihoz tartozó nyilvános kulcsok a kormányzati portálnak a Magyar Közlöny közzétételére szolgáló oldalán érhetıek el. (3) A Magyar Közlöny tartalmazza a helyi önkormányzat képviselı-testülete által alkotott rendeletek kivételével a jogszabályokat, az Alkotmánybíróság azon határozatait és végzéseit, amelyeknek a Magyar Közlönyben való közzétételét jogszabály vagy az Alkotmánybíróság elrendelte, az Országgyőlés határozatait, a jogegységi határozatokat, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásait, továbbá a 12/A. szerinti mellékleteket. (4) A Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatóak el, azok archiválására az elektronikus archiválásról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A szerkesztı a Magyar Közlöny oldalhő másolatát papíron megküldi a köztársasági elnöknek, az Országgyőlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének, a Legfelsıbb Bíróság elnökének, az Országos Széchényi Könyvtárnak és az Országgyőlési Könyvtárnak. (6) A Magyar Közlöny oldalhő másolata papíron, illetve digitális adathordozón is terjeszthetı azzal, hogy ha az (1) bekezdés szerint közzétett és a papíron, illetve digitális adathordozón terjesztett változat szövege egymástól eltér, az (1) bekezdés szerint közzétett változat szövegét kell hitelesnek tekinteni. (7) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében a Magyar Közlönyrıl vagy annak egy részérıl papírra oldalhő másolatot készít. Az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény módosításáról szóló törvény célja, hogy továbbfejlessze a hivatalos lapok és a hivatalos jogszabálygyőjtemények kiadására vonatkozó hatályos szabályozást. A törvény ennek keretében megteremti az egységes hivatalos lapot, mivel - mellékletként történı kiadással - a Magyar Közlöny részévé teszi a Hivatalos Értesítı után a Határozatok Tárát is, illetve abban közzétenni rendeli az eddig csak a szők közönséghez eljutó tárcalapokban elhelyezett közleményeket. A papíralapú kiadás lehetıségének fenntartása mellett a törvény az egységes hivatalos lap, a Magyar Közlöny esetében az elérhetı legmagasabb biztonsági szintő védelemmel ellátott elektronikus kiadást teszi hitelessé, illetve az elektronikusan rendelkezésre álló Magyar Közlöny számok, illetve a Törvények és Rendeletek Hivatalos Győjteményeinek korábbi számait is hitelesítve közzétenni rendeli. A jogállamiságból következik az államnak az a feladata, hogy a jogszabályok szövegét bárki számára hozzáférhetıvé tegye. Ennek megvalósítására alapvetıen két út kínálkozik: az elektronikus közzététel és a papíralapú megjelentetés, illetve ezek kombinációja. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a papíralapú kiadás tartalmazza a hiteles jogszabályszövegeket, de tájékoztató jelleggel elektronikusan is közzé kell tenni a hivatalos lapokat. A törvény - az elektronikus és a papíralapú kiadás kettısségének fenntartása mellett - az elektronikus változatot teszi hitelessé, mivel egyrészt az elektronikusan hiteles szöveg gyorsabban megérkezik a címzettekhez, a terjesztésnek nincs idıigénye és munkaidın kívül is hozzáférhetı, másrészt az elektronikus változat szélesebb körben hozzáférhetı, hiszen az internetes végpontok száma nagyságrendileg magasabb, mint a jellemzıen csak városokban hozzáférhetı, a hivatalos lapokat terjesztı újságárusok és a közlönyboltok száma, harmadrészt az elektronikus változat biztonságosabb: a minısített elektronikus aláírás és a minısített idıbélyegzı bárki által ellenırizhetıen tanúsítja, hogy a hivatalos lapot a jogszabály alapján a kiadásért felelıs személy egy meghatározott idıpontban jóváhagyta. A Magyar Közlöny és a Határozatok Tára külön kiadványként való megjelenését eredetileg, a rendszerváltást megelızıen az indokolta, hogy a Határozatok Tárának tartalma ex lege szolgálati titok volt, azt kizárólag a törvény által felhatalmazottak voltak jogosultak megismerni. Ma már a Határozatok Tára is olyan hivatalos lap, amelyet bárki megvásárolhat. Éppen ezért a törvény szerint - a Hivatalos Értesítı esetében már bevált módon - a Határozatok Tárát önálló cím alatt, de a Magyar Közlöny részeként, annak mellékleteként kell a jövıben kiadni. Ez a szabályozási modell lényegében követi az Európai Unió hivatalos lapjának, az Official Journalnek a mintáját, amely három kiadványt tartalmaz: az L (Legislation) sorozat a jogalkotást, a C (Information and Notices) sorozat az EU szerveinek egyéb közleményeit, a kiegészítı jellegő S sorozat pedig a közbeszerzési felhívásokat tartalmazza. A törvény szerint a jogszabálynak nem minısülı tárcaközlemények a Hivatalos Értesítıben való megjelenéssel a jelenleginél lényegesen szélesebb kör, a Magyar Közlöny valamennyi olvasója számára elérhetıvé válnak. Ez azonban önmagában semmiképpen nem indokolja a tárcalapok megszüntetését, mivel ezek a hivatalos közlemények olyan tematikus győjteményeinek tekinthetık, amelyek segítségével egy-egy ágazat információi iránt érdeklıdık a rájuk vonatkozó közleményekhez férhetnek hozzá. A törvény ezért a tárcalapok elektronikus kiadásának lehetıségét minden esetben, papíralapú kiadását pedig érzékelhetı piaci igény esetén továbbra is fenntartja. 12/A. (1) A Hivatalos Értesítıt a Magyar Közlöny mellékleteként történı közzététellel, a 12. alkalmazásával kell kiadni. (2) (3) A Hivatalos Értesítı tartalmazza a jogalkotásról szóló törvény szerinti utasítások és jogi iránymutatások szövegét, valamint azokat a közleményeket, amelyeknek a Magyar Közlönyben, illetve más hivatalos lapban való közzétételét jogszabály elrendeli vagy miniszter, illetve a közzététel kezdeményezésére jogszabály által kötelezett személy kezdeményezi. (4) A (3) bekezdést a 12. (3) bekezdésében meghatározott jogi aktusokra, valamint a Közbeszerzési Értesítıben, a Cégközlönyben és a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában közzétenni rendelt közleményekre nem kell alkalmazni. 13. (1) A 12. -ban nem említett hivatalos lapokat az annak kiadásáért a jogalkotásról szóló törvény alapján felelıs szerv a honlapján történı közzététellel adja ki. A hivatalos lap oldalhő másolata nyomtatott formában is terjeszthetı.

9 (2) Az (1) bekezdés szerint kiadott lap az azt kiadó szerv honlapjáról nem távolítható el. A szerv megszőnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli. 13/A. (1) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Győjteményét és a Hatályos Jogszabályok Győjteményét azok szerkesztıjének legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott, elektronikus dokumentumként a kormányzati portálon való közzététellel kell kiadni. (2) A Törvények és Rendeletek Hivatalos Győjteménye és a Hatályos Jogszabályok Győjteménye digitális adathordozón is terjeszthetı. 14. (1) A Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteményében (a továbbiakban: jogszabálygyőjtemény) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter és az igazságügyért felelıs miniszter gondoskodik a) az önkormányzati rendeletek kivételével az adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben, továbbá b) az állami irányítás a Magyar Közlönyben közzétett egyéb jogi eszköze hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben történı közzétételérıl. (2) A jogszabálygyőjtemény biztosítja a jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközei számára, címére, valamint szövegében történı keresés lehetıségét. 15. (1) A helyi önkormányzat jegyzıje az önkormányzat rendeletét a képviselı-testület ülésérıl készített jegyzıkönyv megküldésével egyidejőleg elektronikusan a közigazgatási hivatalon keresztül a helyi önkormányzatokért felelıs miniszternek megküldi. (2) A helyi önkormányzatokért felelıs miniszter gondoskodik az önkormányzati rendeleteknek az erre a célra fenntartott honlapon történı közzétételérıl. A jogalkotás nyilvánosságánál is fontosabb érdek a jogszabályok nyilvánossága. Ez a követelmény levezethetı az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szereplı jogállamiság fogalmából. Az internet használatának elterjedésével a jogbiztonság követelménye a jog megismerhetıségének magasabb fokú elvárásával bıvült ki. Elvárható az államtól, hogy a jogszabályok megismerhetıségét mindig a legmagasabb technikai színvonalon, a lehetı legtöbb ember számára a lehetı legalacsonyabb költséggel biztosítsa. Ez azzal teljesülhet, ha a jogszabályok hiteles szövege az interneten keresztül bárki számára elérhetı. A Törvény két, egymást kiegészítı módon teszi lehetıvé a jogszabályok internetes megismerését. Egyrészrıl a Törvény elıírja a Magyar Közlöny internetes közzétételét. A Magyar Közlöny a jogszabályok megismerésének elsıdleges forrása, a benne kihirdetett szöveg hitelesnek minısül, teljes bizonyossággal hivatkozni csak erre lehet. A január elsejétıl megjelent Magyar Közlönyök már olvashatók az interneten, garanciális jelentıségő azonban, hogy ezt törvényi szinten is rögzítse az Országgyőlés. A Törvény - annak érdekében, hogy a közzétett szöveg iránti bizalom a legmagasabb fokú legyen - elıírja, hogy a Magyar Közlöny nyomtatott megjelenésével megegyezı, oldalhő másolatot kell közzétenni. Erre megfelelınek látszanak a jelenlegi gyakorlatban alkalmazott, megváltoztatás elleni védelmet garantáló technológiák. A Törvény rögzíti, hogy amennyiben az elektronikusan közzétett és a nyomtatott formában megjelent szöveg eltér, az utóbbit kell hitelesnek tekinteni. Ez a jelenlegi technikai keretek között a jogbiztonság garanciája. Abból a célból, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközei is megismerhetıek legyenek, a tárcaközlönyök tartalmát az egyes minisztériumok honlapján díjmentesen hozzáférhetıvé kell tenni. A tárcaközlönyök tartalma túlnyomórészt tájékoztató jellegő, a közzététel elıírásával egyidıben a tárcaközlönyök papíralapú kiadása megszüntethetı, ugyanakkor a Törvény módot ad arra, hogy kinyomtatott formában is terjeszthetıek maradjanak a tárcalapok. Azon tárcalapok esetében, amelyeknél a nyomtatott terjesztés továbbra is kiemelt fontosságú, az új szabályozás a gyakorlatban nem hoz változást sem a terjesztı, sem a megrendelık számára. A jogkeresı közönség számára nagyobb fontossággal bír a Törvény szerinti másik adatbázis, a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye. Ez a győjtemény - rendszeresen frissítve - a jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek az aktuális napon hatályos szövegét tartalmazza. Az Európai Unió tagországainak túlnyomó többségére (így olyan, hazánkkal együtt csatlakozott országokra is, mint Észtország, Málta, Szlovákia) igaz, hogy az interneten keresztül ingyenesen elérhetıvé teszik jogszabályaik teljes körő, hivatalos adatbázisát. Maga az Európai Unió is kezdeményezte a nemzeti jogalkotás eredményeinek internetes közzétételét: a Nat-Lex adatbázison keresztül bárki számára, ingyenesen elérhetıek a május 1- je elıtt csatlakozott tagállamok jogszabályai. Magyarországnak ugyan nincs jogi kötelezettsége arra, hogy csatlakozzon a rendszerhez, de a távolmaradás kétségkívül rontana hazánk megítélésén. A Törvénynek nem célja, hogy nagy beruházással egy minden jogalkalmazó igényeit kielégítı jogszabály-nyilvántartást hozzon létre. A kielégítı alkalmazhatósághoz ugyanakkor szükséges, hogy a jogkeresı közönség a jogszabályok számára, címére és a jogszabályok szövegében kereshessen. NEGYEDIK RÉSZ A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGA A Bírósági Határozatok Győjteménye 16. (1) A Bírósági Határozatok Győjteményében (a továbbiakban: győjtemény) digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáférhetıek az e törvényben meghatározott bírósági határozatok. (2) A győjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közzé.