A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ Ü Z L E T S Z A B Á L Y Z A T A

Átírás

1 Ikt. sz.: 1/2014/0525 A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. PORTFÓLIÓKEZELÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ A jelen Üzletszabályzatot a Takarék Alapkezelő Zrt. igazgatóságának jogkörében eljáró vezérigazgató hagyta jóvá szeptember hó 4. napján kelt 6/2014. számú vezérigazgatói határozatával, amely egyúttal hatályon kívül helyezi a korábbi, augusztus 6. napján kelt és augusztus 23-tól hatályban lévő 9/2010. számú vezérigazgatói határozatot, amely a Takarék Alapkezelő Zrt. portfóliókezelési szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzatról szólt. Kelt: szeptember 4. Jelen Üzletszabályzat szeptember 19. napjától hatályos. 1/38

2 Tartalomjegyzék A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉS ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK JOGSZABÁLYI ÉS EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ALAPJA FOGALMAK ÉS HIVATKOZÁSOK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Általános üzleti feltételek Ügyfélkategóriák és a minősítési szabályok Együttműködés, kapcsolattartás az Ügyféllel és tájékoztatás A kapcsolattartás módja és a megbízások (utasítások) elfogadása Kockázatviselő képesség Azonosítás, képviselet Szerződéskötés Szerződési ajánlat visszavonása, módosítása Szerződések módosítása Szerződéskötés megtagadása Szerződések nyilvántartása Díjak, jutalékok, költségek Teljesítés, elszámolás Közreműködők A titoktartás szabályai Üzleti titok Értékpapírtitok Az értékpapír-titok sérelmét nem jelentő adatszolgáltatás Összeférhetetlenség Befektető-védelmi szabályok, a Befektető-védelmi Alap A Társaság felelőssége Adózás Jogviták rendezése A szerződés megszűnése A Társaság jogutód nélküli megszűnése, illetve tevékenységi engedélyének visszavonása, felfüggesztése Jogutód nélküli megszűnés, tevékenységi engedély visszavonása, felfüggesztése Állomány-átruházás A Társaság visszatartási, beszámítási és óvadéki joga A PORTFÓLIÓKEZELÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Általános előírások A portfóliókezelés általános kockázata: Ügyfelek tájékoztatása Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak részére végzett pénztári vagyonkezelés Magánnyugdíjpénztárak részére végzett pénztári portfóliókezelés Az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések EGYÉB Ügyfélpanaszok kezelése MELLÉKLETEK /38

3 A TAKARÉK ALAPKEZELŐ ZRT. TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉS ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK JOGSZABÁLYI ÉS EGYÉB SZABÁLYOZÁSI ALAPJA A Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság rövid nevén Takarék Alapkezelő Zrt. (székhelye és levelezési címe: 1122 Budapest, Pethényi köz 10., telefon: ; fax: ) (a továbbiakban: Alapkezelő vagy Társaság) működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete E-III/393/2007. számú, Budapesten, május 7. napján kelt határozatával engedélyezte. A Társaság ezen engedély alapján végez a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerinti, a jelen üzletszabályzatban (a továbbiakban: Üzletszabályzat) szereplő befektetési szolgáltatási tevékenységet. Jelen Üzletszabályzat tartalmazza mindazon általános szerződési feltételeket, amely alapján az Alapkezelő az alábbiakban részletezett befektetési szolgáltatást és értékpapír-kölcsönzést látja el az ügyfeleivel megkötött szerződések alapján. A Társaság felügyeleti hatósága a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777.; internetes honlap: a továbbiakban: Felügyelet). A Társaság tevékenységi körébe tartozik: Az Alapkezelő alapszabály szerinti tevékenységi körei: TEÁOR Alapkezelés (főtevékenység) TEÁOR Befektetési alapok és hasonlók TEÁOR Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés TEÁOR Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Az Alapkezelő végzi a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi XVI. törvény (Kbftv.) alapján kötelezően ellátandó alábbi tevékenységeket: - befektetéskezelés (Kbftv. 7. (1) bekezdés a) pont), - kockázatkezelés (Kbftv. 7. (1) bekezdés b) pont), - adminisztratív feladatok: - könyvviteli és jogi feladatok ellátása, - információszolgáltatás befektetők részére, - eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése, - jogszerű magatartás ellenőrzése, - a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, - hozamfizetés, - kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok, - a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve, - nyilvántartások vezetése (Kbftv. 7. (2) bekezdés a) pont és annak alpontjai). Az Alapkezelő a fentiek mellett a Bszt. 5. (1) bekezdés d) pontja szerinti portfóliókezelési tevékenységet valamint a tőkepiacról szóló évi CXX. törvény ("Tpt.") XVIII. Fejezete szerinti értékpapír-kölcsönzést is végez, utóbbit az Alapkezelő kizárólag referenciaadat-szolgáltatók részére végzi. 3/38

4 Az Alapkezelő ezen tevékenységeinek ellátásához rendelkezik a jogszabályokban előírt alaptőkével, személyi, tárgyi és technikai feltételekkel. 1 FOGALMAK ÉS HIVATKOZÁSOK A jelen Üzletszabályzatban használt fogalmak és kifejezések jelentése megegyezik a Bszt.-ben, a Tpt.-ben, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározottakkal. A jelen Üzletszabályzatban található jogszabályi hivatkozások a hivatkozott jogszabályoknak az Üzletszabályzat hatályba lépésekor fennálló állapotának felelnek meg. 2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2.1. Általános üzleti feltételek Az Üzletszabályzat hatálya: Az Üzletszabályzat a Társaság által az Ügyfelek javára nyújtott befektetési szolgáltatás, a Társaság által kizárólag referenciaadat-szolgáltatók részére végzett értékpapír-kölcsönzés keretében a Társaság és az Ügyfelek közötti üzleti kapcsolat általános feltételeit szabályozza. Az Üzletszabályzat befektetési szolgáltatás nyújtására illetve igénybe vételére vonatkozó rendelkezései az értelemszerű eltérésekkel alkalmazandók a Társaság által végzett értékpapírkölcsönzési tevékenységre is azzal, hogy ahol jogszabály valamely kötelezettséget kifejezetten csak a Társaság által végzett befektetési szolgáltatásra vonatkozóan ír elő a Társaságra nézve, ezen kötelezettség az értékpapírkölcsönzés keretében nem irányadó. Abban az esetben, ha a Társaság és az Ügyfél közötti szerződés és az Üzletszabályzat rendelkezései között ellentmondás van, elsődlegesen a szerződés rendelkezései az irányadók. Mindazon kérdésekben, amelyekre nézve a Társaság és az Ügyfél közötti szerződés nem tartalmaz rendelkezést, a jelen Üzletszabályzat rendelkezései irányadók. Irányadó jogszabályok: A Társaság és az Ügyfél közötti olyan jogi viszonyokra, amelyekre vonatkozóan a szerződés vagy az Üzletszabályzat feltételei nem tartalmaznak rendelkezéseket, a magyar jog mindenkor hatályos, vonatkozó rendelkezései az irányadók, beleértve de nem kizárólag a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a Bszt.-t, a Tpt.-t, az adott törvény hatálya alá tartozó Ügyfelek esetén a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényt, vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvényt, illetve az esetlegesen ezek helyébe lépő jogszabály(oka)t. Az Üzletszabályzat nyilvánossága: A Társaság mindenkor hatályos Üzletszabályzatát a saját, valamint közreműködő igénybe vétele esetén a közreműködői hivatali helyiségében az Ügyfelek számára hozzáférhető helyen elhelyezi, az ingyenesen átvehető, továbbá az az Alapkezelő internetes oldalán ( is elérhető. Az Üzletszabályzatot a Társaság az első, befektetési szolgáltatásra irányuló ügyleti szerződés megkötése alkalmával átadja az Ügyfél részére. Az Üzletszabályzat nyilvános, bárki által megtekinthető. Az Üzletszabályzat módosítása: A Társaság jogosult az Üzletszabályzat egyoldalú módosítására. Az Üzletszabályzat módosításának tényéről, a módosítás hatálybalépéséről, illetve megtekinthetősége módjáról a Társaság a Felügyelet által üzemeltetett honlapon, valamint az Alapkezelő (/ internetes honlapján közleményt tesz közzé a módosítás 4/38

5 hatálybalépését megelőző 15 nappal. Amennyiben az Ügyfél az Üzletszabályzat módosított rendelkezéseit magára nézve nem fogadja el, úgy jogosult a Társasággal megkötött, és a módosítással érintett szerződését/szerződéseit a módosított Üzletszabályzat hatálybalépésének napjára írásban felmondani. Amennyiben az Ügyfél e határidőn belül felmondási jogával nem él, a módosított Üzletszabályzat az Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő Ügyfél kategóriák és a minősítési szabályok A Társaság a Bszt. kötelező előírásai alapján az Ügyfelet az alábbi kategóriákba sorolja (a továbbiakban: Ügyfélstátusz). I. Lakossági Ügyfélnek minősül: egyéb besorolás hiányában minden Ügyfél. II. Szakmai Ügyfélnek minősül: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, l) a tőzsde, m) a központi szerződő fél, n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el, o) a kiemelt vállalkozás, azaz az olyan vállalkozás amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, saját tőkéje legalább kétmillió euró. p) a kiemelt intézmény, azaz valamely EGT-állam kormánya, valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata, az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Beruházási Bank, és minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény, vagy államközi szerződés hozott létre. és q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet. A Társaság a lakossági Ügyfélnek az Ügyfél kérésére írásban - szakmai Ügyfél minősítést adhat az Ügyfél által megjelölt pénzügyi eszközök és ügylettípus tekintetében, ha ezen Ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel: 5/38

6 a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le, b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót, c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be ca) befektetési vállalkozásnál, cb) árutőzsdei szolgáltatónál, cc) hitelintézetnél, cd) pénzügyi vállalkozásnál, ce) biztosítónál, cf) befektetési alapkezelőnél, cg) kollektív befektetési társaságnál, ch) kockázati tőkealap-kezelőnél, ci) magánnyugdíjpénztárnál, cj) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, ck) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, cl) központi értéktárnál, vagy cm) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, cn) központi szerződő félnél, vagy co) tőzsdénél, amely a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez. A Társaság visszavonja a lakossági Ügyfél kérésére megállapított szakmai Ügyfél minősítést, ha az Ügyfél a kérelmét írásban visszavonja, vagy az Ügyfél olyan változásról értesíti a Társaságot, amely következtében már nem állnak fenn az átminősítés feltételei. A Társaság visszavonja a szakmai Ügyfél minősítést, ha tudomást szerez arról, hogy az Ügyfél a fenti követelményt nem teljesíti. A szakmai Ügyfél számára, annak kifejezett kérése illetve egyetértése alapján minden vagy meghatározott ügytípus illetve pénzügyi eszköz tekintetében a Társaság a lakossági Ügyféllel azonos feltételeket biztosít. III. Elfogadható partnernek minősül: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, l) a tőzsde, m) a kiemelt vállalkozás, n) kiemelt intézmény, o) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti tagállam ilyenként ismer el. 6/38

7 A kiemelt vállalkozás, illetve intézmény írásban kérheti, hogy akár egyes ügyletek vonatkozásában, akár általános jelleggel a szakmai illetve a lakossági Ügyféllel azonos feltételeket biztosítson a Társaság a szolgáltatása során. Ebben az esetben az adott Ügyfél a jelen Üzletszabályzat szempontjából szakmai illetve lakossági Ügyfélnek minősül. Akár az Ügyfél kérelemre, akár a Társaság kezdeményezésére történt eltérő minősítés hiányában az Ügyfél lakossági Ügyfélnek minősül. A Társaság értesíti az Ügyfelet a minősítéséről, a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról. Amennyiben az Ügyfél a fentiek szerint kéri a besorolás átminősítését, a Társaság közli az Ügyféllel a szakmai Ügyfélre és a lakossági Ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit. A Társaság a szerződéshez különálló dokumentumként mellékeli az átminősítésre vonatkozó kérelmet, valamint az Ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy az Ügyfélstátuszok közötti különbségre vonatkozó tájékoztatást megértette, és tudomásul vette. A Társaság kifejezetten fenntartja a jogot a jogszabályi kereteken belül az egyes Ügyfélstátusz(ok)ba történő be- és átsorolás, illetve átminősítés vonatkozásában, az átsorolás nem automatikus. A Társaság fenntartja magának a jogot arra, hogy bizonyos szolgáltatásokat kizárólag meghatározott Ügyfélstátusz esetén nyújtson, erről a Társaság az Ügyfél részére, az Ügyfél kérésére tájékoztatást nyújt Együttműködés, kapcsolattartás az Ügyféllel és tájékoztatás Együttműködés, kapcsolattartás az Ügyféllel: A Társaság és az Ügyfél minden esetben, írásban, az alábbiakban meghatározott módon a lehetséges legkorábbi időpontban értesíti egymást a közöttük fennálló, az üzleti kapcsolat szempontjából jelentősnek minősülő körülményekről, illetve tényekről, és válaszol a szerződés teljesítése során felmerülő, egymáshoz intézett kérdésekre. Az ilyen értesítésekkel kapcsolatos valamennyi felmerült költséget a felek maguk viselik. A Társaság és az Ügyfél haladéktalanul felhívja egymás figyelmét minden olyan változásra, tévedésre, vagy mulasztásra, egyéb lényeges körülményre, amely a szerződés teljesítését vagy az üzleti kapcsolatot érinti. A Társaság és az Ügyfél köteles egymást haladéktalanul értesíteni nevük, állandó lakhelyük, illetve székhelyük megváltozásáról, továbbá a személyüket, jogi státusukat érintő minden egyéb változásról. A mulasztó fél felel az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kárért. A nem természetes személy Ügyfél az előzőekben felsoroltakon felül haladéktalanul köteles értesíteni a Társaságot a képviselőinek megváltozásáról. Az Ügyfél köteles a Társaság részére bejelenteni a címe (levelezési, értesítési) megváltozását legalább a változást megelőző 5 (öt) munkanappal korábban. Az Ügyfél egyidejűleg köteles a Társaságot tájékoztatni az új levelezési és értesítési címről, továbbá a változás időpontjáról. Az Ügyfél köteles a Társaságot írásban értesíteni a tudomásszerzését követő 1 (egy) munkanapon belül, ha ellene bárki felszámolási, illetve végrehajtási eljárást kezdeményezett, ha csőd, vagy felszámolási eljárást szándékozik kezdeményezni maga ellen. Köteles továbbá értesíteni a Társaságot abban az esetben is, ha gazdálkodásában, a vagyoni és pénzügyi helyzetében, vezető tisztségviselői és vezető beosztású dolgozói körében változás következik be, vagy ha a Társasággal szemben esedékessé vált vagy a jövőben esedékessé váló tartozásának megfizetését bármely körülmény veszélyezteti. Az Ügyfél köteles az ügylettel összefüggő valamennyi olyan adatot, felvilágosítást a Társaság részére megadni, amelyet a Társaság döntéséhez, az ügylet vagy az Ügyfél megítéléséhez szükségesnek tart. Az Ügyfél köteles a Társaságot írásban értesíteni - egyidejűleg a megbízásával - minden olyan esetben, amikor a megbízás tárgyát képező kifizetés határidőhöz kötött, illetve amikor ezek esetleges késedelmes vagy téves helyre 7/38

8 történő teljesítéséből a kamatveszteséget (költséget) meghaladó kár származna. A Társaság kizárólag szándékossága vagy súlyos gondatlansága esetén felel ezen károk bekövetkezte esetén. A tájékoztatási kötelezettség megszegése, az Ügyfél részéről az együttműködés megtagadása vagy akadályozása súlyos szerződésszegésnek minősül és az Ügyfél felel e kötelezettségek megsértéséből eredő kárért. Ügyfél tájékoztatási szabályok: A Társaság a jogszabályokban foglalt előírások szerint teljesíti az Ügyfelek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségét. A Társaság a fenti információ tartalmában a szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz tekintetében bekövetkező lényeges változásról az eredeti tájékoztatással azonos módon, illetve adathordozón értesíti az Ügyfelet. A Társaság a tájékoztatást írásban vagy más tartós adathordozón adja meg. A Társaság a tájékoztatást egyéb tartós adathordozóan akkor adhatja meg, ha a tájékoztatás ezen eszköze megfelel a Társaság és az Ügyfél között létrejövő vagy meglévő szerződésben foglaltaknak, és az Ügyfél kifejezetten nem az írásbeli formát, hanem egyéb tartós adathordozó alkalmazását választja. A Társaság a fenti tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb közvetlenül a szolgáltatás teljesítésének megkezdését követően is megteheti, ha az Ügyfél kifejezett kérésére a szerződést olyan távközlő eszköz útján kötik (pl. telefaxon keresztül), amely nem teszi lehetővé az előzetes tájékoztatást. A Társaság a jelen pont szerinti tájékoztatást a felek eltérő megállapodásának a hiányában magyar nyelven adja meg, illetve teszi meg. A Társaság a szerződés mellékleteként csatolt nyilatkozatban teszi meg a pénzügyi eszközre, illetve az ügylet kockázatára vonatkozó tájékoztatást. A Társaság felhívja a figyelmet arra, hogy az ügylet jellegétől függően olyan költség, illetve adófizetési kötelezettség is keletkezhet, amely megfizetése nem a Társaságon keresztül történik. Pótlólagos felvilágosítás kérés: Az Ügyfél bármely szerződés teljesítésével kapcsolatban a fentieken túlmenően további tájékoztatást is kérhet a Társaságtól. Az e tájékoztatással kapcsolatosan felmerült költséget, hacsak a felek másként nem állapodnak meg, az a fél fizeti, akinél az ilyen költség felmerült A kapcsolattartás módja és a megbízások (utasítások) elfogadása Az Ügyfél és a Társaság üzleti és levelezési nyelve kizárólag a magyar nyelv. Ellenkező megállapodás hiányában a Társaság és az Ügyfél közötti kapcsolattartás levélben, ajánlott levélben, faxon vagy -en keresztül történik, illetve személyesen a Társaság irodahelyiségében. Amennyiben az Ügyfél vagy a Társaság között a kapcsolattartás telefaxon vagy útján történik, a felek kötelesek biztosítani, hogy az adatátviteli rendszer olyan biztonságos helyiségben kerüljön elhelyezésre, amelybe a bejutás korlátozott. A Társaság az Ügyféllel kötött szerződés teljesítése során kizárólag faxon, ben vagy levélben fogad el utasítást az Ügyfél részéről. A Társaságnak faxon vagy levélben adott utasítást a Társaság nyilvántartásba veszi oly módon, hogy azt az adatellenőrzés és az aláírás egyeztetés után az utasítás napján számítógépes rendszerében rögzíti, majd az eredeti faxot vagy levelet lefűzi. 8/38

9 Az Ügyfél utasítást fax útján a jelen Üzletszabályzatban megadott telefonvonalra küldéssel adhat. A Társaság az Ügyfelek utasításai alapján végrehajtott tranzakciókról a Társaság és az Ügyfél között fennálló szerződésben foglaltak szerint küld értesítést. Az Ügyfél a visszaigazolás kézhezvételétől számított 1 (egy) munkanapon belül élhet amiatt, hogy eltérés van az általa adott utasítás és az értesítés/visszaigazolás tartalma között. A Társaság az Ügyfél írásbeli megbízásain szereplő aláírásokat megvizsgálja, hogy azonosak-e az Ügyfél által benyújtott aláírási mintákkal. A Társaság megtagadja azon megbízások teljesítését, amelyeket nem a Társaság számára rendelkezésre álló, aláírási mintának megfelelően írtak alá, és erről értesíti az Ügyfelet. A Társaság nem felelős azon következményekért, amelyek a hamis, vagy hamisított megbízások teljesítéséből származnak, amelyek hamisított voltát kellő gondosság mellett nem lehetett megállapítani. A megbízások teljesítésénél a Társaság megkívánja, hogy az Ügyfél a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat pontosan és egyértelműen adja meg. Ennek hiányában a megbízás teljesítését a Társaság megtagadhatja. A Társaság nem köteles vizsgálni az Ügyfél által a Társaságnak megadott adatok helyességét és pontosságát. A Társaság nem felel a téves adatokat tartalmazó megbízások teljesítéséből, vagy a nem teljesítéséből származó károkért Kockázatviselő képesség Portfóliókezelési tevékenység nyújtása esetén a Társaság a szerződés megkötését, vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően a Bszt. kötelező előírása alapján meggyőződik arról, hogy az Ügyfél ismeretei és az adott pénzügyi eszközzel és ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja az Ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait (a továbbiakban: alkalmassági teszt). Ennek során a Társaság értékeli, hogy a szolgáltatás a) alkalmas-e az Ügyfél által megjelölt befektetési célok megvalósítására, b) kapcsán felmerülő, a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél befektetési céljaival egyébként összhangban lévő kockázat mértéke megfelel-e az Ügyfél pénzügyi teherviselő képességének, és c) természetéhez és a kapcsolódó kockázatok megértéséhez és értékeléséhez a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél megfelelő tapasztalattal és ismerettel rendelkezik-e, ideértve a portfóliókezelési tevékenység kapcsán az e tevékenységből adódó kockázatokat is. Amennyiben szakmai Ügyfél részére nyújtja a Társaság a szolgáltatást, az utóbbi felsorolás c) pontját a Társaságnak nem kell vizsgálnia, kivéve szakmai Ügyféllé átminősített lakossági Ügyfél esetén azon pénzügyi eszközöket és ügyleteket, amely tekintetében az Ügyfél nem kérte szakmainak minősítését. Ha a Társaság az alkalmassági teszt alapján úgy ítéli meg, hogy az Ügyfél ismeretei és az adott pénzügyi eszközzel és ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége nem megfelelő ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását megtagadja az Ügyfél számára. Az alkalmassági teszt során a Társaság az Ügyféltől a) vagyoni és jövedelmi helyzetére, iskolai végzettségére, tőkepiaci ismeretei és tapasztalataira stb. vonatkozó írásbeli nyilatkozatot, b) a nyilatkozatok alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, valamint c) más befektetési vállalkozással vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását kérheti Azonosítás, képviselet A Társaság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) értelmében az Ügyfeleket köteles átvilágítani. 9/38

10 Ügyfél-átvilágítás A Társaság Ügyfél-átvilágítást a következő esetekben végez: a) a Társaság és az Ügyfél közötti üzleti kapcsolat létesítésekor; b) a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor (ez alkalmazandó az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra is, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a hárommillióhatszázezer forintot); c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha a fenti átvilágításra még nem került sor; d) ha a korábban rögzített Ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel. A Társaság az Ügyfél-átvilágítás során az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítja és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi Azonosítás során a Társaság megköveteli az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását, melyek érvényességét a Társaság ellenőrzi: a) természetes személy esetén 1. magyar állampolgár személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, 2. külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a a) pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló - 30 napnál nem régebbi - okiratot, hogy 1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, 2. belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, 3. külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) (ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a Társaság köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni) A Társaság az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni: a) természetes személy 1. családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét, 2. lakcímét, 3. születési helyét, idejét, 4. állampolgárságát, 5. anyja születési nevét, 6. az azonosító okmányának típusát és számát, 7. külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási helyet; b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet 1. nevét, rövidített nevét, 2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, 10/38

11 3. cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, 4. főtevékenységét, 5. képviseletére jogosultak nevét és beosztását, 6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait. Amennyiben a szerződést az Ügyfél jogi személy, vagy más szervezet, továbbá harmadik személy számára kívánja bonyolítani, úgy az ügyletben szereplő minden fél személyazonosságát, illetve azonosító adatait meg kell állapítani. Az Ügyfél köteles az üzleti kapcsolat létesítésekor a Társaság részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.. Ha az Ügyfél nyilatkozik arról, hogy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonosnak a fenti pontban meghatározott adatait is tartalmaznia kell. Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Társaság az Ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, a Társaság köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatainak ellenőrzése érdekében. Az Ügyfél az üzleti kapcsolat fennállása alatt az Ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munkanapon belül a Társaságot írásban vagy személyesen értesíteni. A Társaság az alábbi kivételekkel - az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az Ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az említett igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni. Amennyiben a Társaság nem tudja végrehajtani az Ügyfél-átvilágítást, akkor az Ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az Ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Amennyiben az Ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását is el kell végezni. Nem kell az Ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni, ha a) a Társaság az Ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az Ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, b) az adott ügyleti megbízás kapcsán az Ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonossága már megállapításra került, és c) nem történt a fenti pontban felsorolt adatokban változás. Egyszerűsített Ügyfél-átvilágítás A Társaság egyszerűsített Ügyfél-átvilágítást azon esetekben végez, ha az Ügyfele: a) az alábbi tevékenységet az Európai Unió területén végző szolgáltató, vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - az alábbi tevékenységet végző - szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll: 11/38

12 1. pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység; 2. befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás; 3. biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenység; 4. árutőzsdei szolgáltatási tevékenység; 5. nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat; 6. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik; b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; c) a Pmt.-ben meghatározott felügyeletet ellátó szerv; d) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a c) pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv; e) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve A képviseleti jog igazolása: Hacsak a Felek másként nem állapodnak meg, a képviseletre a következő rendelkezések alkalmazandók: A Társaság szolgáltatása nyújtásának megkezdése előtt meggyőződik az Ügyfél nevében eljáró személy képviseleti jogosultságáról. Üzleti tárgyalások folytatása során vagy megbízások teljesítését megelőzően és a teljesítés során a Társaság bármikor kérheti a képviseleti jog és a képviselő személyazonosságának megfelelő igazolását. E tekintetben az Ügyfél a Társaság által kért dokumentumokat kitöltötten köteles a Társaság rendelkezésére bocsátani, és a bekövetkező változásokról a Társaságot folyamatosan tájékoztatni. A Társaság jogosult az Ügyfél által hozzá bejelentett képviselőket és az ő aláírásaikat mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog megszűnéséről, visszavonásáról vagy az új képviselő képviseleti jogáról szóló, a bejelentés formai követelményének megfelelő - és amennyiben szükséges, megfelelő bizonyító erővel rendelkező okirattal megerősített - írásbeli értesítés hozzá meg nem érkezett. A Társaság köteles a szerződés megkötését megtagadni, ha az Ügyfél képviseletében eljáró személy a képviseleti jogosultságát vagy személyazonosságát nem igazolja Meghatalmazás: Az Ügyfél képviseletére adott meghatalmazást a Társaság akkor fogadja el, ha azt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták. A külföldön kiállított meghatalmazás elfogadásának további feltétele, hogy az hiteles legyen, azaz azt a magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítse, vagy a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az október 5. napján kelt egyezmény (amelyet Magyarországon az évi 11. törvényerejű rendelet hirdetett ki) alapján Apostille-lal lássa el az arra illetékes külföldi hatóság, kivéve, ha kétoldalú nemzetközi egyezmény ellentétesen rendelkezik. A meghatalmazás annak írásbeli visszavonásáig, vagy az abban foglalt határidőig, vagy feltétel bekövetkeztéig tekintendő érvényesnek. A Társaság szolgáltatásai igénybevételének megkezdése előtt a nem természetes személy Ügyfél köteles azon vezetőinek megválasztását (kinevezését) valamint aláírását (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintával, a továbbiakban együtt hiteles cégaláírási nyilatkozat) hitelt érdemlő módon igazolni, akik az Ügyfelet a Társaság felé képviselni fogják. Meghatalmazottak esetén az Ügyfél köteles a meghatalmazott hiteles cégaláírási nyilatkozatát és a nevükre szóló meghatalmazást a Társaság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben az Ügyfél másként nem rendelkezik, az ilyen személyek részére adott meghatalmazás a Társaság által nyújtott szolgáltatások teljes körének értékhatár nélküli igénybevételére jogosít fel. 12/38

13 A képviseleti jog felülvizsgálata, információkérés: A Társaság az Ügyfél vagy képviselője személyazonosságát jogosult felülvizsgálni. A Társaság ennek érdekében jogosult mind az Ügyféltől, mind pedig az illetékes hatóságoktól megfelelő dokumentációt, vagy információt kérni Az aláírások ellenőrzése: A Társaság az Ügyfél által adott írásbeli megbízásokon megvizsgálja az aláírásokat, azokat az azonosság megállapítása céljából összeveti az Ügyfél által adott, és a Társaságnál lévő hiteles cégaláírási nyilatkozatokon található aláírásokkal. A Társaság visszautasítja azon megbízások teljesítését, amelyeken az aláírás nincs összhangban a hiteles cégaláírási nyilatkozatokon található aláírással. A Társaság nem felel olyan hamis információkból eredő következményekért, amely információ hamisságát a Társaság a tőle elvárható gondosságot tanúsítva nem fedhetett fel Szerződéskötés A Társaság a székhelyén köt befektetési szolgáltatásra vonatkozó szerződést. A Társaság az Ügyféllel kötött szerződését írásba foglalja, kivéve a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az Ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (megbízást), amennyiben arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a megbízást a Társaság elektronikus úton rögzíti Szerződési ajánlat visszavonása, módosítása Az Ügyfélnek az általa adott megbízás teljesítését követően nem áll módjában a megbízását módosítani vagy visszavonni Szerződések módosítása A Társaság és az Ügyfél közötti szerződések a jelen Üzletszabályzat eltérő értelmű rendelkezései kivételével csak a felek közös megállapodásával, írásban módosíthatók Szerződéskötés megtagadása A Társaság a szerződés megkötését, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott megbízás végrehajtását megtagadja, ha azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg, az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne, az Ügyfél személyazonosságának igazolását, vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt, vagy ha az alkalmassági teszthez szükséges információkhoz nem jutott hozzá, vagy alkalmassági teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az Ügyfél számára, vagy A Társaság saját mérlegelése alapján jogosult a szerződés megkötését, illetve a megbízás végrehajtását egyéb esetekben is megtagadni. A szerződéskötés vagy a megbízás végrehajtásának megtagadását a Társaság haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy piacbefolyásolást valósít meg. 13/38

14 2.11. Szerződések nyilvántartása A Társaság egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet a) a saját számlás kereskedés keretében kötött minden ügyletéről, b) az Ügyfelekkel megkötött szerződésekről, és c) az Ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról. A Társaság az azonos tartalmú megbízásokat az időrendi nyilvántartás szerint teljesíti. A Társaság ha jogszabály másként nem rendelkezik a jelen pont szerinti nyilvántartásaiban foglalt adatokat a szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított 5 (öt) évig köteles megőrizni Díjak, jutalékok, költségek Az Ügyfél köteles az általa igénybevett, a Társaság által nyújtott szolgáltatások ellenértékeként díjat, jutalékot fizetni. A Társaság jogosult az Ügyféllel szemben felszámítani a szolgáltatások teljesítése során, azzal összefüggésben felmerült összes költségét - különösen az esetleges hatósági eljárás költségeit, a közreműködő igénybevételének költségeit, a jogi és egyéb szakértői költségeket, postaköltségeket, illetékeket, valamint az Ügyfél értesítésének és tájékoztatásának költségeit, az Ügyféllel megkötött keretszerződésben, illetve egyedi szerződésben foglaltak szerint. A Társaság jogosult átalány költségtérítést igényelni a költségek egyedi meghatározása helyett (fix összeg vagy meghatározott számítási módszer alapulvételével meghatározott összeg). A fenti díjak, jutalékok és a költségek mértékét és esedékességét a Társaság a székhelyén teszi közzé. A Társaság és az Ügyfél között megkötött szerződések a közzétett feltételektől eltérhetnek. Amennyiben a szerződés másképpen nem rendelkezik, az Ügyfél köteles előlegezni a felmerülő ellenértéket és a költségeket, melyek elszámolása utólag, a megbízás teljesítését követően történik. A Társaság által alkalmazott Díjtételek jegyzéke a jelen Üzletszabályzat melléklete képezi. Az ellenértékek, illetve a költségek megváltoztatásáról az Ügyfelet értesíteni kell. Az ellenérték, illetve a költségek Ügyfél számára kedvezőtlen változása csak az értesítés utáni időre vonatkozhat Teljesítés, elszámolás A megbízás Ügyfél számára következetesen legkedvezőbb módon való végrehajtása érdekében a Társaság Végrehajtási Politikát készített, amely a jelen Üzletszabályzat mellékletét képezik.. Az Ügyfél kérésére a Társaság írásban, a Végrehajtási Politikában foglalt rendelkezések alkalmazásának bemutatásával igazolja, hogy az Ügyfél megbízását a Végrehajtási Politikában foglaltaknak megfelelően hajtotta végre Közreműködők Amennyiben a Társaság az Ügyféltől kapott megbízás teljesítése érdekében harmadik személy közreműködését veszi igénybe, a Társaság a közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha saját maga járt volna el. A Társaság a közreműködő megválasztásában, utasításokkal történő ellátásában és ellenőrzésében a tőle elvárható gondossággal jár el. A Társaság jogosult megbízások felvételére és továbbítására másik befektetési vállalkozást vagy ún. függő ügynököt igénybe venni. A Társaság az általa igénybevett függő ügynökök hatályos listáját a székhelyén teszi közzé. 14/38

15 A Társaság jogosult a jelen Üzletszabályzat szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységét vagy ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységét kiszervezni. A kiszervezett tevékenységek listáját jelen Üzletszabályzat melléklete tartalmazza A titoktartás szabályai A Társaság kötelezettsége, hogy az Ügyfél által tudomására hozott, illetve az Ügyfél érdekében történt eljárása során tudomására jutott minden tényt, adatot, információt üzleti- és értékpapír-titokként kezeljen. A Társaság ennek megfelelően az általa megismert üzleti- és értékpapír-titokról harmadik személynek csak az Ügyfél írásbeli felhatalmazása (lásd a pontot) alapján, kizárólag a felhatalmazásban előírt keretek között ad felvilágosítást, kivéve azokat az eseteket, amikor a Társaságnak jogszabályban előírt kötelezettsége az adatszolgáltatás. Amennyiben a Társaság üzleti- vagy értékpapír-titoksértést követ el, úgy az Ügyfélnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelős. A Társaság az üzleti kapcsolatok megszűnése után is korlátlan ideig megőrzi az üzleti és értékpapírtitkot. A Társaság az általa igénybevett közreműködő titoktartásáért is felelős. Amennyiben a titoktartási kötelezettséget a jogszabályok korlátozzák, a titok kiadására felhatalmazást adnak, különösen amennyiben az információ harmadik személy részére való átadására a Társaságot jogerős bírósági vagy hatósági határozat kötelezi, az információ átadásából eredő következményekért a Társaság nem felelős Üzleti titok Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. A Társaság és az Ügyfél, a Társaságban illetve Ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkező, illetve részesedést szerezni kívánó személy, a Társaságnál, illetve az Ügyfélnél a vezető állású személy, valamint alkalmazottja vagy bármely más személy, aki valamilyen módon a Társaság vagy az Ügyfél üzleti titkának birtokába jutott, az alábbi kivétellel köteles ezen üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A Társaság a birtokába jutott üzleti titkot nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Társaságnak vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon. A Társaság az üzleti kapcsolatok megszűnését követően is megőrzi az üzleti titkokat. A Társaság titoktartási kötelezettsége nem áll fenn, a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) Felügyelettel; b) Befektető-védelmi Alappal; c) MNB-vel; d) Állami Számvevőszékkel; e) állami adóhatósággal; f) Gazdasági Versenyhivatallal; g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, kormányzati ellenőrzési szervvel, h) nemzetbiztonsági szolgálattal, i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel, j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben. A titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel; 15/38

16 b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal; c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF). A titoktartási kötelezettség kiterjed a fent említett személyekre és szervezetekre is amennyiben üzleti titoknak minősülő információhoz jutottak. Nem jelenti üzleti titok sérelmét a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra utaló ügyletek bejelentése. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése. Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén Értékpapírtitok Értékpapírtitok minden olyan, az egyes Ügyfélről a Társaság rendelkezésére álló adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a Társasággal kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik. A Társaság, a Társaság vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az alábbiak kivételével az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából Ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) a Társaságtól szolgáltatást vesz igénybe. Értékpapír-titok az Ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapír-titok körét pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad, nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az Ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Társasággal történő szerződéskötés keretében nyújtja; b) törvény az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad; c) a Társaság érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. Értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a hatáskörében eljáró Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az Áht. 63. (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal, d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval, e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel, 16/38

17 f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben, e szerveknek a Társasághoz intézett írásbeli megkeresése esetén. Az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot, c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot, d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot, f) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól vagy az árutőzsdei szolgáltatótól. Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni a) azt az Ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről, vagy amelyről a szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat. Nem kell a fenti adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli. A titoktartási kötelezettség továbbá nem áll fenn, és a Társaság az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségre hivatkozva - nem tagadhatja meg abban az esetben sem, ha a Társaság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. A Társaság a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla a) kábítószerrel való visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, 17/38

18 c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, g) bennfentes kereskedelemmel, h) piacbefolyásolással van összefüggésben. A Társaság az Ügyfelet tájékoztatja az értékpapír-titok kiadásáról, kivéve, ha jogszabály az Ügyfél tájékoztatását tiltja Az értékpapír-titok sérelmét nem jelentő adatszolgáltatás Nem jelenti az értékpapír-titok sérelmét a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az Ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás, d) a Társaság által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a Társaság által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha ea) az Ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak, ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, f) a Társaság igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása, h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére, i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele, k) a Tpt ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, l) a Pmtv ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása, 18/38

19 n) a Felügyelet által a 161/D. (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek, o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás, p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás, q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben, r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás, multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a Társaság és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás, s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás Összeférhetetlenség A Társaság az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot, Összeférhetetlenségi és Érdekellentétek kiküszöböléséről szóló Szabályzatot készít, amely a) megjelöli azokat a körülményeket, amelyek a befektetési szolgáltatási tevékenység esetében olyan érdekkonfliktushoz vezetnek, vagy vezethetnek, amely az Ügyfélre nézve hátrányos következménnyel járhat, és b) tartalmazza azon részletes eljárási szabályokat és intézkedéseket, amelyek az a) pontban meghatározott érdekkonfliktus kezelését célozzák. A Társaság Összeférhetetlenségi és Érdekellentétek kiküszöböléséről szóló Szabályzatát a jelen Üzletszabályzat melléklete tartalmazza Befektető-védelmi szabályok, a Befektető-védelmi Alap A Befektető-védelmi Alap: A Befektető-védelmi Alap az általa biztosított befektetési szolgáltatást vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtók által létrehozott, a Tpt. előírásai szerint működő önálló jogi személy, melynek feladata a befektetők részére a Befektetővédelmi Alap tagjai által a jogszabályban meghatározott biztosított tevékenysége keretében megkötött szerződésből eredő követelések biztosítása és az Ügyfelek részére kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Kártalanítás kifizetésére július 1. napját követően megkötött, biztosított szerződésből eredő követelés befagyása esetén kerülhet sor. A Befektető-védelmi Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság a Társaság felszámolását rendeli el. A Befektető-védelmi Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alaptagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. A Befektető-védelmi Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett 19/38

20 egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. A kártalanítás mértékének megállapítása során az Ügyfélnek a Társaságnál fennálló befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani. Ha a Társaságnak az Ügyféllel szemben a Befektető-védelmi Alap által biztosított tevékenységeiből származó lejárt, vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során az Ügyfél követelésébe be kell számítani. A Befektető-védelmi Alap a kártalanítást pénzzel teljesíti. A Befektető-védelmi Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az Ügyfélről a Befektető-védelmi Alapra száll át. A Befektető-védelmi Alap az igényérvényesítés első napját, helyét és módját, továbbá a kifizetés teljesítésével megbízott szervezet nevét közzé teszi. A kártalanítás megállapítására az Ügyfél erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet az Ügyfél az igényérvényesítés 1. napjától 1 éven belül terjesztheti elő. A kérelem formáját a Befektető-védelmi Alap meghatározhatja. Amennyiben a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll a Társaság által vezetett nyilvántartás, akkor a Befektető-védelmi Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül köteles elbírálni az Ügyfél kártalanítási kérelmét és köteles gondoskodni a neki, vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy részére járó kártalanítás haladéktalan kifizetéséről. A Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) az állam, b) a költségvetési szerv, c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat, e) az intézményi befektető, f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektető-védelmi Alap, illetve Pénztárak Garancia Alapja, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, j) az MNB, k) a Befektető-védelmi Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá l) a Befektető-védelmi Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. A fenti k)-l) pontokban meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt a Befektető-védelmi Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor. A Befektető-védelmi Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott, továbbá nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn. 20/38