Gyámi, gondozói tanácsadás szakmai programja

Átírás

1 Gyámi, gondozói tanácsadás szakmai programja Készítette: Haydu Olívia 2008.

2 I. Jogszabályi háttér, a gyámi tanácsadás életre hívása: A gyámi, gondozói tanácsadói feladatokat az 1997.évi XXXI. törvény /Gyvt. / hívta életre és tette a szakszolgálat kötelező feladatává. A gyámi tanácsadás a szakszolgálat által működtetetett kötelező szakmai szolgáltatás; a gyámi tanácsadó beépül a gyámhivatalok és gyámok közé, és mint a gyámhivatal meghosszabbított karja szakmai segítséget nyújt a gyámoknak és ellenőrzi munkájukat. A gyermekvédő intézetek- és ennek következtében az intézeti gyámság - megszüntetésével keletkezett vákuumot a jogalkotó a szakszolgáltatás feladatainak meghatározásával kívánta betölteni. Az átmeneti és tartós nevelés felülvizsgálatával kapcsolatban fontos feladatokat telepít a gyermekvédelmi szakszolgálathoz a 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet. A felülvizsgálatokat a szakszolgálatnál foglalkoztatott szakember végzi el. A gyámi tanácsadásra vonatkozó szabályokat a jogalkotó a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998.(IV.30 )NM rendeletben részletezte. Ezt a szabályozást- a jogintézmény vonatkozásában lényegesen módosította a 46/2003.(VIII.8)ESZCSM rendelet. Az 1997 és 1998-ban életbe lépő jogszabályok nagyon általánosan fogalmaznak. A 46/2003(VIII.8)ESZCSM rendelet módosította a 15/1998as Nm rendeletet, amely a szakszolgálati feladatok között már gyámi, gondozói tanácsadásról szól. II. A gyámi, gondozói tanácsadás mint szakmai szolgáltatás elindítása Csongrád Megyében: Megyénkben a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága 2000.október 1. napon indította el a gyámi, gondozói tanácsadást, mint kötelezően biztosítandó szolgáltatást. A gyámi tanácsadás folyamatos kiterjesztése következtében 2005-re minden Csongrád Megyében gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermeket látogat gyámi tanácsadó és segíti, és egyben ellenőrzi is a gyermekek gyámjának szakmai munkáját. A tevékenység felöleli a nevelőszülői hálózatban, a lakásotthoni, gyermekotthoni ellátásban élő gyermekek és fiatalok gondozásán túl mindazokét, akik vonatkozásában a Szakszolgálat ilyen feladat ellátási kötelezettséggel bír. III. A gyámi, gondozói tanácsadói csoport szervezeti felépítése: Csongrád Megyében, a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatóságának munkatársaként 6 fő gyámi, gondozói tanácsadó dolgozik. A csoport irányításával megbízott szakember a szakszolgálati igazgatóhelyettes közvetlen irányítása és felügyelete mellett felelős vezetője a gyámi, gondozói

3 tanácsadói szakmai csoportnak. IV. A gyámi, gondozói tanácsadói csoport területi elosztása: I A gyámi tanácsadó csoport az alábbi területi központokkal működnek: Szeged központtal 2 fő gyámi tanácsadó tevékenykedik: Szeged1.:- Szeged, Kiskundorozsma nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek és a dr. Waltner Károly Otthon Gyermekotthonában / Bölcsöde u.3/ elhelyezett gyermekek. Szeged 2.: dr. Waltner Károly Gyermekotthonban / Agyagos u. 45 / elhelyezett gyermekek és SOS Ifjúsági Házban 1 fő gyermek - szétszórtan, sokszor tanyán elhelyezett gyermekek: Sándorfalva, Szatymaz, Zsombó, Bordány, Ruzsa, Pusztamérges,Üllés,Forráskút, Balástya, Csengele. Makó Központtal: Makói nevelőszülői hálózatban valamint Maroslelén, Szikáncson, Kiszomboron, Csanádalbertiben, Mezőhegyesen, Tótkomlóson továbbá Tiszaszigeten,Deszken nevelőszülőnél élő gyermekek valamint a Pápay Endre Gyermekotthon lakásotthonai és nevelőszülői hálózatában élő gyermekek. Hódmezővásárhely Központtal: Hódmezővásárhelyen és környékén nevelőszülőnél élő gyermekek / Erzsébet, Mártély, Mindszent /. Csongrád Központtal: A lakásotthonokban nevelkedő gyermekek és gyámjaik tekintetében lát el gyámi tanácsadást a kolléganő/ Kozmutza Flóra és Rigó Alajos Gyermekotthon; hódmezővásárhelyi lakásotthonok, szegvári lakásotthon, ópusztaszeri lakásotthon./ Szentes Központtal: Szentesi és csongrádi nevelőszülői hálózatban élő gyermekek segítését biztosítja. Az egy tanácsadóra jutó átlag gyermeklétszám 100 fő.

4 V. A gyámi, gondozói tanácsadó csoport működése: A csoport tagjai havi rendszerességgel tartanak csoportértekezleteket, valamint szükség szerinti gyakorisággal esetmegbeszéléseket, szupervíziókat. Fontosnak tartjuk a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat egyéb szakmai egységeivel / nevelőszülői tanácsadás, elhelyezési csoport az elhelyezési értekezleten való résztvétel /, továbbá a gyermekek mindenek felett álló érdekében, a gyermekvédelmi rendszer további szereplőivel való jó együttműködést /gyermekjóléti szolgálatok, gyámhivatalok/. A jó kapcsolat szakmai látogatások, szupervíziók erősítik. A gyámhivatalokkal valamint Csongrád Megye hivatásos gyámjaival közösen megtartott értekezletek szintén segítik a szakmai együttműködést. VI.A gyámi, tanácsadói munka módszerei: A családlátogatásoknak, a gyámokkal és a gyermekekkel történő négyszemközti beszélgetéseknek a bizalom, a segítőszándék és az őszinteség jegyében kell megtörténnie. Mind a gyermekeket, mind a gyámokat fel kell világosítani jogaikról, kötelességeikről, lehetőségeikről. Családlátogatások alkalmával minimális kötelezettség a legfontosabb gyámi teendők végrehajtásáról való tájékozódás / zsebpénzpapír vezetése, hivatalos iratok megléte- TAJ kártya, közgyógy-igazolvány, személyi igazolvány vagy lakcímbejelentő sőt indokolt esetben az utazást biztosító bérletszelvény /. A gyámi tanácsadónak legalább a heti fogadóóráján elérhetőnek kell lenni a gyermekek és a gyámok számára. Törekedni kell az objektív, befolyásoltságtól mentes információgyűjtésre. VII.A gyámi, gondozói tanácsadók feladatai 1. A gyámi, gondozói tanácsadó látogatáshoz, ellenőrző és szakmai segítő és tájékoztató tevékenységéhez kapcsolódó feladatai. A gyámi, gondozói tanácsadó feladatának ellátását- látogatásait- a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét követően kezdheti meg. Előfeltétele a kiskorú részére történő gyámrendelés. A gyámi, gondozói tanácsadó hivatalból, vagy a gyámhivatal felkérésére készítellenőrzése alapján- jelentést és abban megfogalmazza esetleges javaslatait. A gyámhivatal döntésbe hozása, segítése a célja az ellenőrző tevékenységnek. A gyámi tanácsadónak legalább kettő havonta illetve szükség szerint találkoznia kell a gyermekkel, a gondozóval és a gyámmal a kijelölt gondozási helyen és tájékoztatnia kell a gyámhivatalt a feltárt problémákról. A valós információk megszerzése érdekében törekedni kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermekkel történő négyszemközti találkozásokra. A látogatások alkalmával szerzett tapasztalatokat dokumentálni kell. A gyámi tanácsadó a gyám felkérésére segítséget nyújt a szükséges jognyilatkozatok megtételében.

5 A gondozóval, illetve a gyámmal folytatott konzultáció során tájékozódik - a gyermeki jogok érvényesítésének biztosításáról - a gyámhivatali határozatban foglaltak betartásáról - az egyéni elhelyezési valamint --az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazott feladatok megvalósulásáról - tájékozódni kell a gyermekkel kapcsolatos gondozási-nevelési feladatok ellátásáról valamint a gyermek családi kapcsolatainak alakulásáról. 2. A gyámi, gondozói tanácsadó feladatai az átmeneti és a tartós nevelés felülvizsgálatával összefüggésben a 149/1997.(IX.10) Korm. rendelet és a 15/1998.(IV.30.)NM. rendelet 150. alapján. A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vétel és a tartós nevelésbe vétel éves 3 éven aluli gyermekek esetében féléves- felülvizsgálata során a gyermekvédelmi szakszolgálattól tájékoztatást kér / 149/1997.(IX.10) Korm rendelet/. A szakszolgálat részéről a gyámi, gondozói tanácsadó készíti el a felülvizsgálati javaslatot. A 15/1998(IV.30)NM rendelet megerősíti, hogy a szakszolgálatnak a gyámhivatal megkeresésére ennek hiányában félévente írásban tájékoztatnia kell a gyámhivatalt a)a gyám tevékenységéről b) a gyermek és szülő kapcsolatának alakulásáról c)a szülőnek a gondozó intézménnyel vagy személlyel történő együttműködéséről d)a nevelésbe vételkor fennálló körülmények megváltozásáról e) javaslat a nevelésbe vétel megszüntetésére vagy fenntartására f)az elhelyezési terv fenntartására vagy módosítására g) a gondozási hely megváltoztatására, új gyám kirendelésére, amennyiben ez szükséges. A gyámi, gondozó tanácsadó a felülvizsgálati javaslatait köteles a TESZ-3 adatlapon vezetni a 251/2006(XII.06) korm.rendelet alapján. 3. A gyámi, gondozói tanácsadónak a kapcsolattartással összefüggő feladatai: A kapcsolattartás biztosítása a gyám kiemelt feladata. Történhet különböző helyszíneken: szakszolgálat hivatalos helyiségében, gondozási helyen vagy a szülő lakóhelyén. Az egyéni elhelyezési tervek és a gyámhivatali határozatok pontosan meghatározzák a kapcsolattartás formáit, helyszínét és időtartamát. Erősíteni kell a szülő- gyermek kapcsolatát, érzelmi kötődését a hazagondozás elősegítése érdekében. A gyámi tanácsadó figyelemmel kíséri a szülő és a gyermek valamint a gyermek más hozzátartozójával való kapcsolat alakulását és azt értékeli, továbbá szükség szerint segítséget nyújt a kapcsolattartásoknak a határozatban foglaltak szerinti lebonyolításához a gyermek hazagondozása reményében. 4. a gyámi, gondozói tanácsadónak az örökbefogadással kapcsolatos feladatai: 15/1998(IV.30)NM. rendelet alapján: 151 (2)bekezdés szerint a szakszolgálat, a gyámi tanácsadó, a gyermek gyámja, valamint a gondozó intézmény vagy személy jelzésére, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952 évi IV. törvény 486/ A -ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetekben a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítását javasolhatja a gyámhivatalnak. Ezek az esetek a

6 következők: - ha az átmeneti nevelt kiskorúszülője önhibájából nem tart kapcsolatot gyermekével fél évet meghaladóan - - életvitelén, körülményein nem változtat az átmeneti nevelés megszüntetése céljából - Ha a szülő a tartózkodási helyét az új tartózkodási helyének megjelölése nélkül változtatja meg és ennek felkeresésére irányuló intézkedés nem vezet eredményre fél éven belül 5. gyámi, gondozói tanácsadó feladata a gondozási hely megváltoztatása esetén Amennyiben a kiskorú és a gyám között annyira megromlott a viszony, hogy az a továbbiakban nem tartható, a gyámi, gondozói tanácsadó a kiskorú gondozási helyének megváltoztatását kérheti az átmeneti illetve a tartós nevelés felülvizsgálata kapcsán. 6. A gyámi, gondozói tanácsadónak ellenőrző és segítő feladatait a gyermeki jogok védelme, érvényesülése érdekében kell kifejtenie, a jogok érvényesülését figyelemmel kell kísérni. A gyermekeket életkoruknak és egészségi állapotuknak megfelelően tájékoztatni kell jogaikról és kötelezettségeikről. VIII. A gyámi, gondozói tanácsadói munka kiemelt szempontrendszere, alapelvei 1.A gyámi tanácsadó segít és ellenőriz, másrészt együttműködik a gyermekvédelem más résztvevőivel, hiszen feladatait csak úgy tudja ellátni, ha megfelelő együttműködést épít ki mindazokkal, akiket segít, ellenőriz. 2. A gyámi, gondozói tanácsadás a gyermeki jogok védelmének fontos jogintézménye. Ezt a munkavégzés során szem előtt kell tartani és a gyermeki jogok védelme érdekében szükség szerint más jogintézményekkel is össze kell hangolni a munkavégzést pl. gyermekjogi képviselő. Hazánk az 1991.évi LXIV. Törvénnyel hirdette ki a gyermekek jogairól szóló New- Yorkban elfogadott nemzetközi Egyezményt, amely a gyermekek jogaival és érdekeivel foglalkozik. 3. A gyermeknek joga van saját vér szerint családjában felnőni vagy megfelelő helyettesítő családot pótló gondozásban, családias helyettesítő védelemben részesülni / örökbe fogadás, nevelőszülő, intézményi elhelyezés /. A családban nevelkedés kiemelt fontosságát a Magyar Köztársaság Alkotmánya is rögzíti / 1949.évi XX. törvény /, amennyiben kimondja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmány védi a család intézményét. Magyarországon a külföldi tapasztalatok hatására a Gyvt es elfogadása hozott gyökeres szemléletváltást a gyermekvédelem terén és a gyermeki jogok valamint a szülői jogok és kötelezettségek érvényre juttatását az Alkotmánnyal, a New- Yorki Egyezménnyel valamint a Csjt-ben foglalt előírásokkal összhangban fogalmazta meg. A gyámi tanácsadónak elő kell segítenie a gyermekeknek a vér szerint családba történő hazagondozását vagy azt, hogy a fiatal lehetőleg családban és ne intézményi keretek között nevelkedjen.

7 4. Alapelvünk a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása. IX. A gyámi, tanácsadói munka nehézségei Csoportunk tagjai munkájuk során számos nehézséggel, akadállyal találják szembe magukat: - Egyre kevesebb problémát jelentenek a gyermekkel való négyszemközti beszélgetések, de egyes nevelőcsaládoknál még adódnak gondok ezzel kapcsolatban. - Egyes nevelőszülők kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekkel kapcsolatos gyámhivatali iratok precíz, biztonságos helyen legyenek elhelyezve és nem kísérik figyelemmel, hogy mikor kell gyámi jelentést illetve vagyonelszámolást készíteni annak ellenére, hogy a gyámi tanácsadó révén tudják ezen irányú kötelezettségüket. - Több estben igény mutatkozna a törvényben előírtaknál sűrűbb látogatásokra azonban az egy tanácsadóra eső magas gyermeklétszámok miatt ez nehezen valósítható meg. Eredményként értékelhető azonban, hogy a lakás- és gyermekotthonokban, még inkább a nevelőcsaládokban egyre erősebb a kontroll. Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás terén is jelentős előrelépés történt, mert egyre erőteljesebb az egységes állásfoglalás azon törvényi követelmények szigorú betartására, hogy a gyermeknek elsődlegesen joga van a vér szerinti családjában vagy örökbefogadó családban felnőni. A gyermeki jogok védelme megerősödött. Előfordult, hogy a gyámi, gondozói tanácsadó fedezte fel a kiskorú súlyos bántalmazását, veszélyeztetését és hathatós közbelépésének hatására az érintett gyermek elkerült a nevelőcsaládból és azóta sikerült őt örökbe adni.