2014. Szobanövény Kisokos. Fábián Tímea Eszter CityGreen Növénygondozás A-tól Z-ig

Átírás

1 2014. Szobanövény Kisokos Fábián Tímea Eszter CityGreen Növénygondozás A-tól Z-ig

2 Miért tartsunk szobanövényeket? Összegyűjtöttünk néhány közismert, és pár, talán kevéssé ismert pozitívumot, ami a szobanövényekhez kapcsolódik. Nehéz sorrendet felállítani, de a legfontosabb talán az az élmény, amit a szemnek nyújtanak. Míg a zöld levelek nyugtatóan hatnak ránk, addig a különböző növényformák szépségében hosszú időre el lehet veszni. Nem feltétlen kell nagyban gondolkodni, kis ügyességgel, pár apró növényből is igen mutatós asztali összeültetést készíthetünk, ami feldobja szobánk egy kis részét. A komolyabb méretű növények még nagyobb befolyással lehetnek lakásunkra: alakjukkal és a hozzájuk tartozó növénytartóval meghatározhatják, kiemelhetik otthonunk hangulatát. Méregtelenítő szobanövények az otthonunkban Szobanövényeink egészségünk megőrzésében is segíthetnek. Az mindegyikükről elmondható, hogy szén-dioxidot vesznek fel, és oxigént bocsátanak ki, valamint növelik a levegő páratartalmát, így pl. kevésbé szárad ki a torkunk, kevesebbet köhögünk, és a szemünk irritációja is csökken, azaz nagyban javítják a közérzetünket. Ezen kívül több kutatás is bebizonyította, hogy néhány faj nagymértékben csökkenti a levegőben lévő toxikus anyagokat, például a formaldehidet, a benzolt, a triklór-etilén, a metilén-kloridot, a triklór-etilént, és a periklór-etilént. Ha ezt a lebontó képességüket ki szeretnénk használni a következő fajokból válogassunk: buzogányvirág - Dieffenbachia sp. vitorlavirág - Spathiphyllum sp. borostyán - Hedera helix rákvirág - Aglaonema modestum szobai futóka - Epipremnum aureum dracéna fajok - Dracaena sp. törpebors - Peperomia obtusifolia csokros inda - Chlorophytum elatum filodendron fajok - Philodendron sp. kislevelű sugárarália - Schefflera arboricola sárgaszegélyű anyósnyelv - Sansevieria laurentii törpe datolyaálma - Phoenix roebelenii Kevésbé kézzelfogható előnyös hatás, de kétségtelenül fontos, ha nem kötelező napi-heti feladatnak éljük meg, a növények gondozása sok örömet okozhat. A növények mellett kiszakadhatunk a túlzottan felgyorsult életünkből és egy-egy metszés, csíráztatás óriási sikerélményt jelenthet. 1

3 A növényekre ható növekedési tényezők A növekedési tényezők azok tényezők, melyek alapvetően befolyásolják a növény életét, fejlődését. Az öt növekedési tényező a fény, a meleg, a víz, a levegő és páratartalma, az ültetőközeg és a tápanyag utánpótlás. A fény A növények a növekedésükhöz szükséges szénhidrátokat a fotoszintézis során a fény segítségével állítja elő. A fény meghatározza a növekedés irányát, a növény alakját, a virágzást, valamint a növény leveleinek színét. Általánosságban elmondható, hogy annál gyorsabban növekszik, és a növekedése miatt több meleget, vizet és tápanyagot igényel a növény, minél világosabb helyen van. Ez természetesen fordítva is igaz, sötétebb helyen csökkenteni kell víz, meleg és a tápanyag mennyiségét. A meleg A meleg, a fényhez hasonlóan fokozza a tápanyagfelvételt és növekedést is. Származási helyük függvényében az egyes növények eltérő hőmérsékletet igényelnek. Az viszont általános érvényű szabály, hogy a virágföldjük, soha ne legyen hidegebb, mint a szoba hőmérséklete. A trópusi esőerdők növényei a folyamatos meleget kedvelik, a trópusi és szubtrópusi növények télen néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek, míg a mediterrán fajok és a trópusi hegyek növényei télen kifejezetten hűvös környezetet. A víz A víz fenntartja a növényi a növényi sejtek belső feszültségét, a növény egyik fő alkotóeleme, valamint a tápanyagok szállításáért is felelős. A túl sok víz kiszorítja a talajból a gyökerek számára fontos oxigént, ez a növény lelankadásához vezet. Szintén így jelez a növény, ha túl kevés vízzel láttuk el. A víz folyamatosan párolog is, árnyékos alacsony hőmérsékletű helyen kevésbé, míg világos helyen, magasabb hőmérsékleten gyorsabban. A kis és kemény levelű növények kevesebb, míg a nagy, dús lombú növények több vizet párologtatnak el. Az előbbiekből következik, hogy árnyékos, magas páratartalmú, hűvös helyen és nyugalmi időszakban kevesebb vizet igényel a növény, míg ellenkező feltételek mellett, fokozott öntözés szükséges. A levegő és a levegő páratartalma Levegőre a növény egészségének megőrzéséhez, valamint a lélegzéshez van szükség. Ha túl szorosan helyezzük el a növényeket, akkor állott levegő keletkezik, amely kedvező a kártevők számára. A huzat szintén növényeink ellensége. Mérgező anyagokkal, és égéstermékekkel szennyezett levegő a bimbók, virágok és levelek lehullását eredményezheti. A növények számára kiemelten fontos a levegő páratartalma is. A növények pára igénye eredeti élőhelyüktől függ. A legtöbb szobanövény számára 50-80%-os páratartalom az ideális, a trópusi szobanövények ennél magasabb páratartalom (60-80%) mellett érzik jól magukat. A szobák páratartalma általában kielégítő a szobanövények számára, a fűtési szezonban azonban szárazabbá válik a levegő, mint az ideális lenne. Ez ellen, párologtatással, a növény permetezésével védekezhetünk. 2

4 Az ültetőközeg és a tápanyag utánpótlás A szobanövények számára két okból is fontos a megfelelő ültetőközeg, egyrészt gyökerei ebbe kapaszkodnak, másrészt innen szerzi a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. A jó ültetőközegről általánosságban elmondható, hogy jó légáteresztő és nedvességtartó is egyben, a növény gyökerei számára ugyanis fontos, hogy enyhén nedves környezet vegye körül, úgy, hogy közben oxigénhez is jut. Ültetőközegeket keverhetünk saját magunk, vagy választhatjuk a növény számára ideális bolti keveréket is. Ha tőzegtartalmú ültetőközeget használunk, ügyeljünk arra, hogy soha ne hagyjuk kiszáradni, mivel ha egyszer kiszárad, utána nagyon nehezen veszi fel újra a vizet. A tápanyag utánpótlás, azért fontos, mert a szobanövények virágföldjének tápanyagtartalma véges, tehát ahhoz, hogy a növény növekedni tudjon, pótolnunk kell, azt a tápanyagmennyiséget, amit nem tud felvenni a földből. A tápanyagok közül, a nitrogén, a foszfor, a kálium és a magnézium a legfontosabb. Kisebb mennyiségben szükség van egyes nyomelemekre is, ilyen a vas, a réz, a cink, a mangán, a bór és a molibdén. A jó minőségű trágya megfelelő arányban tartalmazza az alaptápanyagokat és nyomelemeket is, adagolásuk azonban nem azonos. A virágzást elősegítő trágyákban nagyobb mennyiségben kerül foszfor és kálium, míg a növekedést serkentőkben a nitrogén hangsúlyosabb. Trágyázó szereket, különböző formákban juttathatunk a földbe. Használhatunk tápanyag-rudacskákat, amelyeket a földbe kell dugni, valamint folyékony tápoldatokat, az öntözővízbe keverve. Az adagolás során mindig tartsuk be az adagolási útmutatót, inkább készítsünk hígabb keveréket, mint töményt. Az orchideák és a páfrányok az átlagosnál hígabb oldatot kívánnak. 5 tipp, hogy megőrizzük szobanövényeink egészségét Rengeteg munkától megkímélhetjük magunkat, ha kicsit odafigyelünk növényeink állapotára és kiválasztására. Vásárlás előtt Ezt már vásárlás közben elkezdhetjük. Mindig fogadjuk fenntartásokkal az akciókat, sok esetben a nehezen eladható, régi szállítmányoktól próbálnak így megszabadulni az áruházak. Gyanakodjunk, ha nagyon viharvertek a növények vagy például sok rajtuk a sárga, elpusztult rész. Nemcsak a diszkont áron kínált példányokkal lehet probléma: sokszor előfordul, hogy már eleve fertőzött, beteg szobanövényt vásárlunk, csak a probléma még nem szembetűnő, de otthon, pár hét elteltével már teljesen ellepik a növényünket a kártevők. Érdemes tehát alaposan átnézni minden darabot, amit a kosarunkba teszünk: emeljük fel kicsit a leveleket, nézzük meg a tövüket és a fonákokat is. Vásárlás alatt még egy dolog fontos, a fajta kiválasztása. Gondoljuk végig, mennyi időnk van a gondozására, ne rögtön a legproblémásabb fajtát válasszuk. Azt is érdemes felmérni, hogy hova is kerül majd az otthonunkban: a fényviszonyok a legfontosabbak, ezt mindenképpen ellenőrizzük a cserép címkéjén. Vásárlás után Vásárlás után elsőként, hagyjuk, hogy szobanövényünk hozzászokjon a megváltozott körülményekhez. Ne tegyük rögtön napra, inkább keressünk neki egy félárnyékos kb C-os helyet, ha télen vásároltuk és van rá lehetőségünk, ne tegyük azonnal fűtött helyiségbe, ezzel elkerülhetjük, hogy sokk hatására levelek, bimbók vagy virágok lehulljanak. Ha ezt betartjuk, növényünk nagyobb eséllyel marad meg és lesz a későbbiekben életerős. Akármekkora gondossággal is ápoljuk szobanövényünket elkerülhetetlen, hogy bizonyos részei elpusztuljanak. Ezeket az elsárgult leveleket, szárdarabokat mindig távolítsuk el, mert azon kívül, hogy rontják a díszítőértéket, lehetőséget biztosítanak a különböző kórokozóknak, kártevőknek, hogy megtelepedjenek. 3

5 A rendszeres, langyos vízzel való zuhanyzás is segítségünkre lehet, ezen kívül a lerakódott port is lemossa a levelekről. Az öntözések alkalmával mindig nézzük át növényünket, ha hirtelen sok elpusztult levelet találunk rajta, vagy például megváltozik a színe, rögtön gyanakodjunk betegségre vagy gondozási hibára, és igyekezzünk megtalálni a probléma okát. Utóbbit nem érdemes halogatni, mert akár egy egyszerűen kezelhető betegség is elpusztíthatja növényünket kezelés nélkül. Ha olyan betegséget fedezünk fel, ami átterjedhet másik növényre is, a kezelések idejére különítsük el a beteg példányt. Milyen virágföldet válasszunk? Ahhoz, hogy növényünk szépségét élvezhessük, sokat kell törődnünk, azon részeivel is, melyeket nem látunk. A legfontosabb, hogy az ültetőközeget leggyakrabban a virágföldet megfelelő állapotban tartsuk, így a gyökérzet egészséges legyen, fel tudja venni a szükséges vizet, tápanyagot és megtartsa a növényt. Ezt otthon, akár magunknak is előállíthatjuk, de ez a ritkább eset, úgyhogy kevés kivételtől eltekintve praktikusabb a kereskedelmi forgalomban kapható termékeket használni. Itt nem ajánlott spórolni, mert később csak kárunk lesz belőle, ezért érdemes legalább a közepes árfekvésű árukból választani. Sok növényhez készítenek (pl. orchideák, kaktuszok, azáleák) speciális közeget, ha van rá lehetőségünk válasszuk ezeket. Milyen a jó ültetőközeg? A közegünk akkor megfelelő, ha: levegős, tálanyagban gazdag, átereszti a vizet, de egyúttal jó vízmegkötő és kémhatása enyhén savas (ez 5-6,5-ös ph-t jelent). Otthon vagy az áruházakban legtöbbször különböző virágföldekkel, agyaggolyóval és rostos tőzeggel találkozunk, mint közeg. A virágföldek általában tőzegből, homokból, agyagból és perlitből vagy hungarocell pehelyből állnak. Ezek különböző arányú keveréke a legtöbb növény számára tökéletesen megfelel. A rostos, durvább tőzeget, csak ritkábban használjuk, leginkább az orchideáknak szánt közegekben találkozhatunk vele. Az agyaggolyó pozitív hatásai Ezeket kombinálhatjuk az agyaggolyóval, mely itthon még kevéssé elterjedt. Pedig nagy hasznát vehetjük a használatának. Előnye, hogy szilárd szerkezetű, és porózus anyag, mely felveszi a felesleges vizet, és ha kell, leadja azt. Többféle módón használhatjuk: szórhatunk belőle a földlabda tetejére, és amellett, hogy díszit, csökkenti a víz elpárolgását. Ha a cserép aljára szórunk belőle, körülbelül egy ujjnyi vastagságban, egy vízelvezető réteget hozunk létre, ezzel megakadályozhatjuk, hogy túlöntözés esetén a szobanövényünk földje túlzottan átnedvesedjen, mert a felesleges vizet - bizonyos mennyiségig felveszi az agyaggolyó. 4

6 Mit tehetünk felkopaszodott, megnyúlt növényeinkkel? Van néhány szobanövény, ami metszés, ápolás híján, főként, ha nem kedvező fényviszonyok között tartjuk, megnyúlhat, felkopaszodhat. Ezen a problémán legkönnyebben a rendszeres metszéssel segíthetünk, illetve azzal, ha metszés után optimális helyre tesszük át a növényt. Előbbi elvégzésére a legjobb egy tavaszi időpont, de a téli időszakot leszámítva máskor is nyugodtan hozzáfoghatunk. Minden faj esetében fontos, hogy éles, tiszta szerszámmal dolgozzunk és amennyire csak lehetséges, ne hagyjunk csonkot a levelek, elágazások felett. Néhány szobanövény eltérő bánásmódot igényel. Fikuszok Metszés szempontjából nincs nagy eltérés a különböző fikuszok között. Munka előtt érdemes kesztyűt húznunk, és leterítenünk a növény alatt a padlót, a csepegő tejnedv miatt. Figyeljünk arra, hogy egyegy ágat vagy tőből vágjunk le vagy egy levélnél metsszük el. Érdemes fentről lefelé haladunk, egy kényelmes sávban. Ha ezzel végeztünk forgassuk meg a növényt, vagy részletenként haladjunk körbe. Komolyabb formákat leginkább a Ficus microcarpa-nál a kislevelű fikusznál, (F. benjamina) vagy a hosszúlevelű fikusznál, (F. longifolia) tudunk létrehozni. Ezt sokszor behatárolja, az, hogy a növényünk már itt-ott főleg az alsóbb részein kopasz, de ezen kívül kedvünkre alakíthatjuk a formát. Ha törzsön hosszan felkopaszodott, megnyúlt hajtású kislevelű vagy hosszúlevelű fikuszunk van még az sem menthetetlen. Ilyenkor a legjobb, ha a hajtásokat egymásba fonjuk vagy egymáshoz drótozzuk, egy sűrűbb koronát kialakítva és utána metszünk. Ezzel a módszerrel olyan növényeket is viszonylag gyorsan rendbe rakhatunk, amiknek a hajtásvégein épphogy csak pár levél van. Szobai futóka, kúszó filodendron, könnyezőpálma Akár mohakaróra futtatott példányról, akár csüngő darabról van szó, mindkettőnél ugyanúgy járjunk el. A felkopaszodott szárakat az utolsó levéig nyugodtan visszavághatjuk, ha nincs legyengülve a növény, akkor ki fog hajtani. Ha annyira hosszúak a levél nélküli szárak, hogy már ez sem elég, akkor a csúcsokon a friss, leveles hajtásokat cm-es hosszúságban vágjuk le és vízben pár hét alatt gyökereztessük meg. Ezután beültethetjük őket a régi növény földjébe, így több lépésben kiváltva azt. A friss példányok növekedését segíti, hogy a régi növény talajának felső tétegét felfrissítjük új földdel. Dracéna, sugárarália, buzogányvirág A megfásodott részen gyakorlatilag bárhol elvághatjuk a növényt, ott ki fog hajtani. Ha a cm-es leveles csúcsot levágjuk, vízben meggyökereztethetjük. 5

7 Hogyan gondozzuk szobanövényeinket télen? Ahogy a tél közeledik, érdemes lehet szobanövényeinken néhány ápolási munkát még gyorsan elvégezni illetve pár ápoláshoz kapcsolódó dolgon változtatni, mert az elkövetkezendő pár hónap igazi kihívás a számukra. A tél beállta előtt Ha szükséges, egy-egy átültetést még elvégezhetünk, viszont a téli hónapokban ne kezdjünk bele ilyesmibe. Még a sürgősebb metszéseket is érdemes lehet megcsinálnunk, viszont számítsunk arra, hogy a megjelenő friss hajtások mivel kevesebb a fény nem lesznek olyan erősek, mint egy tavaszi ápolás után. Ha a földlabdához mérten aránytalanul nagy lombú fikuszunk van, és nem akarjuk átültetni, egy metszéssel sokat segíthetünk rajta, ugyanis kisebb lombfelülettel jellemzően könnyebben vészelik át a telet, kevesebb lehullott sárga levelet kell majd feltakarítanunk. Egy alapos portalanítást mindenképp érdemes elvégeznünk: a nagyobb levelű növényeknél ehhez elegendő egy nedves kendő, a kisebb levelűeknél pedig használjuk a fürdőszobai zuhanyt. A tél folyamán A tápoldatozásról Amire télen nem lesz gondunk az a tápanyag utánpótlás: mivel a növények növekedése egyre inkább lelassul, ezért nagyjából ősz közepétől már nem érdemes tápoldatoznunk. Párásítsunk! A hideg időjárás beköszöntével, az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fűtés miatt lecsökken a levegő páratartalma. Ezért, ha lakásunk engedi, legalább naponta permezettük növényeinket. A fényviszonyokról A lecsökkent fénymennyiséget nehéz pótolnunk, de segíthetünk azzal, hogy a nagyon sötét helyen lévő növényeket áttesszük a lakás világosabb részére. Ezen kívül érdemes 1-2 hetente forgatunk a cserepeket, hogy a minél egyenletesebb fényellátást biztosítsuk. Öntözés télen Van egy tényező, ami viszont teljesen rajtunk múlik: a víz. A legtöbb növény télen a túlzott öntözés miatt pusztul el, úgyhogy minden öntözés előtt alaposan nézzük meg, hogy mennyire nedves a felső földréteg. Általánosságban elmondható, hogy télen a megszokotthoz képest fele olyan gyakran érdemes öntözni. 6

8 Növénygondozási hibák Sárguló levelek Korábban megismertük a növények fejlődéséhez szükséges tényezőket, valamint a hozzájuk kapcsolódó gondozási ismereteket. Ha ezeket a feltételeket nem biztosítjuk a szobanövények számára, vagy nem megfelelően tesszük azt, a növény nem fejlődik megfelelően, különféle elváltozásokkal illetve betegségek vagy kártevők megjelenésével jelzi számunkra, hogy valamilyen gondozási hibát követtünk el. Írásunkban ezekről a gondozási hibákról, tüneteikről valamint megoldásukról lesz szó. Sárguló leveleket okozhat a nitrogén hiánya, ekkor megfelelő tápanyag utánpótlással orvosolhatjuk a problémát. Túlöntözésre szintén reagálhat a levelek elsárgulásával növényünk, ez ellen, az öntözések számának, vagy a víz mennyiségének csökkentésével tehetünk. A kevés fény, túlságos hideg vagy meleg, szintén okozhatják a levélzet sárga elszíneződését. Ebben az esetben célszerű más helyet választani a szobanövény számára. Bebarnult levélszélek Az alacsony páratartalom a levélszélek bebarnulását okozhatja, ezt a növény párásításával előzhetjük meg. Az alul és a túlöntözés szintén jelentkezhet a levélszélek barnulásának formájában, ekkor a sárguló leveleknél leírtak szerint járjunk el az öntözés tekintetében. A rossz szerkezetű, tápanyagban szegény föld, valamint a túlságosan bő tápanyagmennyiség szintén a probléma forrása lehet, ezek ellen a növény átültetésével védekezhetünk, valamint a növény igényeinek megfelelő tápanyag utánpótlással. Besodródott levelek Ha szobanövényünk levele besodródik, az jelezheti a szükségesnél alacsonyabb páratartalmat, melyet párásítással előzhetünk meg. A gyökérzet sérülése, szintén okozhatja a levelek sodródását. Az alulöntözés, a föld kiszáradása szintén eredményezheti ezeket a tüneteket. Megoldásként ültessük át a növényt, valamint öntözzük gyakrabban, vagy nagyobb mennyiségű öntözővízzel. Kifakult levelek vagy klorózis A klorózis azt jelenti, hogy a növény zöld festékanyaga hiányosan képződik. Ennek hatására a növény levele sárgul. A klorózis oka általában a vashiány, ritkábban más mikroelem hiánya, valamint okozhatja a túlságosan kemény öntözővíz is. Megoldásként használjunk vastartalmú tápoldatot, az öntözést pedig lágyabb vízzel végezzük. Barnuló levélcsúcsok Ha a levélcsúcsok elkezdenek barnulni az alacsony páratartalomra, vagy a föld kiszáradására, tehát a nem megfelelő öntözésre enged következtetni. Megoldásként, kezdjük el párásítani a növényt, valamint öntözzük gyakrabban, illetve nagyobb mennyiségű öntözővízzel. Ezüstszínű levélfoltok Az ezüstszínű levélfoltok megjelenése két okra vezethető vissza. Kialakulhatnak ilyen foltok az erős napfény okozta levélégés hatására. Ezt úgy előzhetjük meg, ha a növényt áthelyezzük kevésbé napos helyre, valamint figyelünk arra, hogy a leveleken ne maradjanak vízcseppek. A tripsz kártétele szintén jelentkezhet ezüstszínű foltok formájában. A tripsz eltávolításához, mossuk le a növényt langyos vízzel. Ha ez sem használ, bevethetünk eszközként rovarölő szert. 7

9 Világosabb levélfoltok A levél világos foltokban történő elszíneződése több kiváltó okra is visszavezethető. Az egyik ilyen a túl meleg vagy hideg öntözővíz használata. Öntözzünk a növény igényeinek megfelelő hőfokú vízzel! A vízcsepp okozta napégés szintén okozhat foltokat, ezért ügyeljünk arra, hogy ne maradjanak vízcseppek a levélen. Ha a hőmérséklet változik, szintén keletkezhetnek foltok a levélen. Keressünk olyan helyet szobanövényünk számára, ahol megfelelő és állandó a hőmérséklet. Parásodás Két kiváltó oka van, az egyik a kevés fény melletti túlöntözés. Általánosságban elmondható, hogy a növények alacsonyabb hőmérsékletnél, és kevesebb fény mellett, kisebb vízmennyiséget igényelnek, mint melegben és világos helyen. Helyezzük át a növényt világosabb helyre. A hőmérséklet hirtelen változása szintén okozhatja a problémát, melyet a növény áthelyezésével orvosolhatunk. 10 tipp a megfelelő öntözéshez A szobanövények vízigénye növényfajonként változó, azonban vannak olyan általános érvényű szabályok, melyek segítségünkre lehetnek az öntözés során. Ezeket az ökölszabályokat gyűjtöttük össze. 1. Ha a növény lankadt, a cserép túlságosan könnyű, illetve ha a föld túlságosan világos, és kezd elválni a cserép falától, mindenképpen öntözni kell. 2. A növények többségét felülről kell öntözni, így a víz és a tápoldatban lévő tápanyagok egyenletesen oszlanak el. Ritkább esetben öntözünk alulról, ezek a növények nedvességre érzékeny szárral, levéllel vagy gumóval rendelkeznek. Az ámpolna növények, epifitonok és a kiszáradt növények alámerítéssel öntözhetők. 3. Az öntözéshez 0-8 keménységi fokú, azaz lágy, kéz meleg vizet használjunk. 4. Ha a csapvíz kemény, 13 német keménységi foknál keményebb, akkor használat előtt lágyítani kell. 5. Kevesen tudják, de érdemes egy éjszakára állni, hagyni a csapvizet. Ennek hatására leülepszik a mész, a klór elpárolog belőle. 6. Világos, napos helyen, és száraz meleg levegőjű helyiségben tartott növényeket gyakrabban kell öntözni. Szintén gyakori öntözést igényelnek a különösen vízigényes fajok, az agyagedényben tartott növények, valamint a nagylevelű és dús szobanövények. 7. Kevésbé világos, párás hűvösebb levegőjű helyiségben tartott növények ritkábban kapjanak vizet. Az alacsony vízigényű, valamint műanyagcserépben lévő növényekre szintén ez vonatkozik. 8. A növekedési időszakban ne túlságosan gyakran, ugyanakkor a földet teljesen átnedvesítő vízmennyiséggel öntözzük. Ha túlságosan kevés vizet használunk, akkor csak a föld felszíne lesz nedves, a cserép belsejében lévő finom gyökerek viszont nem kapnak elég vizet. 9. Csökkentsük az öntözővíz mennyiségét ősszel és télen. 10. Mindig öntsük ki, a virágtartóban és az alátétben összegyűlt felesleges vizet. 8

10 Kártevők A nem megfelelő gondozás következtében fellépő növénykárosodásokról, valamint megoldásukról az előzőekben részletesen is írtunk, az alábbiakban, a gondozási hibák, valamint egyéb okok miatt megjelenő kártevőkről, és az ellenük való védekezésről lesz szó. Levéltetű A levéltetű jelenlétére a deformált valamint ragacsos levelek utalnak. A levéltetvek megjelenésének, különösen kedvez az alacsony páratartalom valamint a huzat. Megelőzésként párásítsunk, és keressünk olyan helyet a növény számára, ahol nincs huzat. Ha mégis felbukkannak a tetvek, eltávolításukat először kezdjük a növény szappanos vízzel való lemosásával, és csalánkivonat használatával. Ha ez nem használna, akkor vessünk be rovarölő szert. Viaszos pajzstetű/pajzstetű A viaszos pajzstetvek megjelenésének szintén kedvez az alacsony páratartalom, kerüljük el párásítással! Megjelenésüket torzult növényi részek, valamint a levélen felbukkanó vattaszerű pamacsok jelzik. Eltávolításuk hasonlóan történik, mint a levéltetveké. Ezen felül, eredményes lehet a levélfényesítő spray használata, valamint a növény, világosabb, hűvösebb helyre történő áthelyezése is. A hagyományos pajzstetű a leveleken lévő félgömbszerű kártevőről ismerhető fel. Megjelenésének oka, valamint eltávolításának módja a viaszos pajzstetűével azonos. Tripsz A tripsz megjelenésének jelei a levél fonákon megjelenő barna foltok, valamint a levélszívogatás nyomai. Eltávolítható a növény langyos vizes lemosásával, valamint rovarölő szerek használatával. Takácsatka Ha a levélen pókháló szerű szövedéket fedezünk fel, valamint kártevő szívogatásának nyomait, akkor a takácsatkával van dolgunk. Megjelenés kedvez a túlságosan meleg és száraz levegő. A takácsatkával fertőzött növény, kezelhető párásítással, langyos vízzel való lemosással, valamint atkák elleni szerekkel. Fonálféreg A fonálféreg fertőzés útján károsíthatja szobanövényünket. Jelenlétét a levél erei által határolt üvegszerű, majd bebarnult foltok jelzik. Kezelésként, tartsuk szárazon a leveleket. Üvegházi molytetű Az üvegházi molytetű, apró fehér rovar, mely a levelek fonákján ver tanyát. A fonálféreghez hasonlóan, fertőzés útján kerül növényünkre. Sikeresen eltávolítható a növény langyos vizes lemosásával, súlyosabb esetben rovarölő szer használatával. Szamócaatka A szamóca atka megjelenését, bepöndörödött, zsugorodott levelek, valamint leálló növekedés jelzi. Növényünket fertőzés útján támadja meg, melynek esélye 85%-os páratartalom mellett, még nagyobb. Kezelésként távolítsuk el a károsodott részeket, és csökkentsük a hőmérsékletet. 9

11 Gombás betegségek Lisztharmat A gombás betegségekről általánosan elmondható, hogy leggyakrabban spóráikkal, behurcolással, illetve fertőzéssel támadják meg növényeinket. Kivételt a korompenész képez, melyet különféle kártevők, például a levél és pajzstetvek, valamint az üvegházi molytetvek terjesztenek. A gombás betegségek kezelése során, első lépésként a fertőzött növényi részeket kell eltávolítani, ezt követik az adott gombabetegség megszűnését elősegítő, egyéb módszerek. A lisztharmat a levelek színén és fonákján jelenik meg fehéres, vagy piszkos barna púderszerű bevonat formájában. Megjelenésének oka a levélre kerülő gombaspóra. Lisztharmattal fertőzött szobanövényünket, vegyszermentesen, a fertőzött levelek eltávolításával és megsemmisítésével kezelhetjük, valamint próbálkozhatunk zsurlófőzet alkalmazásával is. Egyéb megoldást a gombaölő szerek jelentenek. Peronoszpóra A peronoszpóra megjelenése, a lisztharmathoz hasonlóan, szintén a levélre kerülő spórákhoz köthető. Tünetei is a lisztharmathoz hasonlók, azzal a különbséggel, hogy a fehér vagy piszkos barna színű púderes bevonat, csak a levél fonákon jelenik meg. A peronoszpórával fertőzött növény kezelése, a lisztharmatnál ismertetett módon történjen. Szürkepenész A szürkepenész megjelenése a nem megfelelő gondozás, illetve a növény számára kedvezőtlen környezet következménye. A növényre szóródott vízpermet, a túlságos nedves és hűvös levegő, valamint a magas páratartalom egyaránt vezethet a szürkepenész megjelenéséhez. Tünete a virágokon, szárakon és leveleken megjelenő barnásszürke bevonat. A növény kezelése során, először távolítsuk el a fertőzött részeket, ezt követően pedig változtassunk a növény körülményein, helyezzük alacsonyabb páratartalmú, világosabb és szellősebb helyre. Levélfoltosság A levélfoltosságot okozó gombák fertőzés útján támadhatják meg szobanövényeinket. Fertőzését barna vagy sárga elszórt levélfoltok, valamint ezek egy részét körbevevő spóratelepek jelzik. A korábban ismertetett gombás betegségekhez hasonlóan, itt is első lépésként a fertőzött növényi részeket kell eltávolítani, és megsemmisíteni, ezt követően gombaölő szert használhatunk. Rozsdagomba A rozsdagombák behurcolás útján fertőzheti meg növényeinket. Ha a levelek felszínén világos foltok, fonákján pedig rozsdaszínű koncentrikus spóratelepek jelennek meg, akkor rozsdagombával van dolgunk. A rozsdagombával fertőzött növények kezelése, az előbbi gombás fertőzéseknél ismertetett módon történjen. Korompenész A korompenész megjelenése a leveleken megjelenő feketés színű, szennyes bevonat formájában történik. A korompenészt, kártevők terjesztik, ilyenek az üvegházi molytetvek, valamint a levél és pajzstervek. Kezelése összetettebb a korábban írtaknál. Az erősen fertőzött részeket távolítsuk el, az enyhén károsodott növényi részeket, mossuk le langyos vízzel és távolítsuk el a fertőzést terjesztő kártevőket. 10

12 Baktériumok és vírusok A vírusok és baktériumok kártétele, talán mindközül a legrosszabb, ugyanis esetükben, csak a megelőzés segíthet. Kezelésük általában kimerül a fertőzött növény elkülönítésében és megsemmisítésében. Az alábbi baktérium és vírusfertőzések a leggyakoribbak: 1. A baktériumos nedves rothadás buzogányvirágnál, ciklámennél és a kálánál fordul elő. Tünete a rothadás először a szártőnél, később pedig az egész növényen jelenik meg. 2. Az olajfoltosság a borostyán és a begónia, jellemző betegsége. A levelek szárán és felszínén megjelenő üveges olajfoltok utalnak megjelenésére. 3. A mozaikvírus világos és sötétzöld foltok formájában jelentkezik. Jellemzően amarillisznél, gloxíniánál, hortenziáknál, orchideáknál, valamint a flamingóvirágnál fordul elő. 4. A levelek természetellenes fodrossága, összeráncosodása a levélfodrosság jelenlétét jelzi. Elsősorban a muskátlit és a fuksziát támadja meg. 11

13 Hogyan ültessük át szobanövényeinket? Miért van szükség átültetésre? Átültetésre legtöbbször akkor van szüksége egy növénynek, ha kinőtte a cserepét. Ez a gyakorlatban jelentheti, hogy a gyökerei teljesen beszőtték a földlabdát illetve azt, hogy a zöldtömeg már nagy és súlyos, aránytalan a cserép méretéhez képest. Persze gyakran a két eset együtt jelentkezik. Ha csak a zöldtömeg nagy és olyan növényről van szó, ami metszhető, akkor ez is megoldást jelenthet. Célszerű frissítenünk vagy cserélnünk a növény földjét akkor is, ha nagyon tömörödött, áporodott. Mikor, és mekkora edénybe ültessük át szobanövényünket? Átültetéskor, ha virágos növényről van szó, a virágzási időt mindenképpen kerüljük el, az optimális időpont egyéb esetben tavasz kezdete után van. Az új edényt úgy válasszuk meg, hogy az átmérője kb. 2 cm-rel legyen nagyobb, mint a régié volt. Átültetés lépésről-lépésre 1. Ha nagyon száraz az átültetendő növényünk földje, mielőtt nekikezdenénk a folyamathoz, kicsit öntözzük meg. Ha kistermetű, kerámia- vagy, műanyag kaspós növényről van szó, kezünkkel takarjuk el a földlabda tetejét, fordítsuk fejjel lefelé a növényt és óvatosan rázzuk ki a cserépből. Ha viszont olyan műanyag tartóban van, amit nem akarunk újra felhasználni, nyugodtan vágjuk fel. Nagy növényeket úgy szabadíthatunk meg legkönnyebben a kaspójuktól, hogy míg valaki enyhén megemeli a növényt, mi két (ökölbe szorított) kézzel óvatosan leütögetjük. 2. Ezután nézzük meg a gyökérzet állapotát, és csak akkor távolítsunk el belőle, ha vannak elpusztult részek. Egyéb esetben csak kicsit lazítsuk meg. 3. Mielőtt az új tartóba helyeznénk a növényt ha tálca nélküli, zárt kaspós megoldást választunk tegyünk az edény aljába egy 1-2 ujjnyi agyaggolyót, valamint távolítsuk el a szobanövényünk földlabdájának legfelső, összetömörödött rétegét. 4. Erre kerüljön annyi föld, amennyire ráhelyezve a növényt, a földlabda teteje és a cserép pereme között még marad egy néhány centiméteres víztér, így könnyebben öntözhetünk. A földlabda körüli friss földréteget természetesen tömörítsük meg annyira, hogy megtartsa az edényben a növényt. 5. Ezután, már csak annyi a teendőnk, hogy a növényt megöntözzük. Ha ablakban volt a szobanövényünk, pár hétig oda semmiképp se tegyük vissza, inkább keressünk neki egy világos helyet a lakásban. 12

14 A szaporításról általában A növények szaporodása vegetatív (ivartalan) valamint generatív (ivaros) módon történik. Generatív szaporodás esetében az apa és az anyanövény tulajdonságait öröklő új növényi egyed jön létre, míg a vegetatív szaporodás esetében egy növénydarabkából az anyanövény fiatal mása. A vegetatív szaporítás A vegetatív szaporítás a legtöbb növény esetében lehetőséget biztosít rá, hogy virágzó növényeket hozzunk létre aránylag rövid idő alatt. A szaporítás ebben az esetben történhet növénydarabok földben vagy vízben való gyökereztetésével, vagy a növény kettéosztásával. A gyökereztetés során a növény bőrszövete alatt található osztódó szövet gyökereket képez, melynek kiváltó oka a növényt ért sérülés, például vágás. Ennek hatására sebet begyógyító hegszövet képződik, mely alapfeltétele a gyökér kialakulásának is. Szaporításra legalkalmasabb a tavasz, vagy a nyár eleje, mivel így az új növények növekedési időszaka, a napos hónapokra esik. Egyes növényeket az átültetések során oszthatunk két vagy több részre. Dugványok leválasztására szintén a tavaszi hónapok alkalmasak, ekkor elég erős már a növény, hogy elviselje a beavatkozást, fafélékről még nyáron is választhatunk le dugványt. Tavasszal virágzó növényeink szaporítása, a virágzás után történjen. A gumók osztását a nyugalmi időszak végén végezzük. Mire van szükség a szaporításhoz? Az alábbi listát iránymutatásnak szánjuk: - vető vagy ültető föld, vagy duzzadó tőzeg-cserép - fedeles ültető edény vagy fűthető szaporító ágy - ültető cserepek préselt tőzegből vagy műanyagból - tűzdelőfa - növénymegjelölő címkék - vízálló toll a feliratozáshoz - erős kés vagy borotva - gyökereztető por - faszénpor vagy darabok Az ideális szaporító közeg A legtöbb növény vízmegkötő, légáteresztő és tápanyagszegény környezetben is kiválóan csírázik és gyökerezik. A szaporító közeggel támasztott alapvető követelmény, hogy mentes legyen káros mikroorganizmusoktól. Használhatunk duzzadó tőzeg-cserepet, vető vagy ültető földet, valamint két rész trágyázatlan tőzegből és egy rész kvarchomokból álló keveréket is. Számos növényt gyökereztethetünk vízben is, ilyen szobanövények pl. a rákvirág, begónia, pletyka, szobai futóka és még sok egyéb növény. A kaktuszok speciálisabb közeget igényelnek, ami egy kevés tőzegből, tufakavicsból és kvarchomokból áll. A csírátlanítás érdekében 170fokos sütőben 2 órán keresztül sterilizáljuk. A pozsgásokat perlitbe, vagy kvarchomokba is tűzdelhetjük. A hidrokultúrás növények nevelése finom, 2-4mm szemcseméretű agyagban, vagy nagyméretű műanyagkockákban történik. 13

15 Szaporítás dugványozással Az előzőekben a szaporítás általános tudnivalóit ismertettük, a következőkben a dugványozással történő szaporításról lesz szó. A dugvány az anyanövénynek az a része, mely gyökérrel nem rendelkezik, és szaporítási céllal választjuk le az anyanövényről, hogy új növénnyé fejlődjön. A dugványoknak különféle típusait különböztetjük meg, melyek a következők: - fejdugványok: az egyéves, nem virágzó hajtáscsúcsról kell levágni őket, legyen rajtuk 2-4 levélpár, fafélék esetében legyenek félig elfásodva. Az alsó leveleket el kell távolítani, ügyeljünk arra, hogy a levélrügy alatt vágjunk - szárdugványok: a fejdugványnál ismertetett módon járunk el velük, a szár középső vagy alsó részéből származnak - levéldugványok: levelek, melyek levélnyéllel rendelkeznek - levélmetszetek: pl. begóniák, sansevieriák levéldarabkái Levéldugványok gyökereztetése vízben: - nyéllel együtt leválasztjuk a levelet - megtöltünk egy befőttesüveget vízzel, egy kis darab faszenet teszünk bele - az üveg tetejét lefedjük fóliával, kilyukasztjuk, a lyukakon bedugjuk a levélnyeleket - a gyökeres új növényt ültessük el Levéldugványok gyökereztetése szaporító közegben: - levelet levágjuk a levélnyéllel együtt, a vágási felületet mártsuk gyökereztető hormonba - nedvesítsük meg a szaporító közeget, helyezzük bele a dugványt, és tömörítsük egy kicsit - a cserép alá tegyünk melegítő alátétet, a cserepet pedig kössük körül fólia zacskóval - amikor megjelenik az új hajtás, vegyük le a fólia zacskót Üstök és törzsszaporítás: - egy dracéna vagy pálmaliliom levélüstökét vágjuk le, és gyökereztessük meg földben dugványként - a törzset daraboljuk fel és szórjuk be faszénporral a vágási felületeket - dugjuk növési iránynak megfelelően földbe a törzsdarabokat, vagy pedig felfelé mutató rügyekkel, vízszintesen nyomjuk a szaporítóközegbe - zárjuk le légmentesen fóliával, az első hajtás megjelenésekor távolítsuk el a fóliát Szaporítás sarjról A sarj a kész vagy szinte teljesen kész fiatal növények átfogó elnevezése. Gyökereik vagy gyorsan kialakulnak, amint a sarj a földbe kerül, vagy már meg is vannak. Sarjak képződhetnek az anyanövény gyökerén, levelén vagy szárán. A sarjak alábbi típusait különböztetjük meg: - anyanövény levelein képződő sarjnövények: kész utódok melyeket, már csak el kell ültetni pl. Asplenium bulbiferum, Kalanchoe pinnata - fiókhagymák: akkor kell őket leválasztani, amikor kerületük eléri a 6cm-es kerületet pl. amarillisz, vérvirág, - tősarjak: pl. broméliák, sansevieria, kaktuszok, pozsgások - indákon képződő sarjnövények: pl. indás kőtörőfű, csüngő csokrosinda, néhány páfrányfaj - egyes orhideák: pl. Phalaenopsis 14

16 A sarjakkal történő szaporítás a sarj leválasztásával kezdődik, ezt akkor tegyük meg, ha már vannak gyökei, és ültessük el ültető földbe, illetve tegyük vízbe vagy ültető földbe, hogy meginduljon a gyökérképződés. Fiókhagymák esetében arra kell ügyelni, hogy méretük kb. fele akkora legyen, mint az anyahagymáé. A broméliáknál arra ügyeljünk, hogy az új növény rendelkezzen saját levéltölcsérrel. Az orchideák sarjait szárdarabbal együtt válasszuk le az anyanövényről, majd a közeg tetejére, egy kampó segítségével rögzítsük azt. Magról történő szaporítás A szobanövények széles skáláját, és ezek hibridjeit magról is szaporíthatjuk. Általánosságban elmondható, hogy minél frissebb egy mag, annál nagyobb az esélye, hogy kicsírázik. A magok lehetnek sötétben csírázó, és világosban csírázó magok, ezt a magok zacskóján feltűntetik, mivel eltérő módon kell eljárnunk velük. A sötétben csírázó magokat földdel kell borítani, míg a világosban csírázókat nem. Szintén feltűntetik, hogy a magot vetés előtt szükséges-e beáztatni, valamint azt is, hogy mennyi az adott növény optimális csírázási hőmérséklete (min. 18fok, max. 28fok). A kisebb magokat célszerű szaporító tálakba, míg a nagyobbakat duzzadó tőzeg-cserépbe vetni. Vetés duzzadó tőzeg-cserépbe - a mini melegház táljába, helyezzünk tőzeglapokat, majd locsoljuk meg őket langyos vízzel, amikor megduzzadtak, a felesleges vizet öntsük le - a duzzadó tőzeg-cserepekbe 1cm-re mélyre nyomjuk bele a magot, és takarjuk le ültető földdel - a melegházat, világos és meleg, de nem közvetlenül napsütötte helyre helyezzük, majd tegyük rá a fedelét - ha a csírázás sikeres utána szellőztessünk gyakrabban, mivel a keletkező és lecsapódó pára növények rothadását okozhatja - növeljük a fejlődő palánták térállását Vetés szaporító tálba - a tál aljába készítsünk a víz elvezetésére szolgáló drénréteget kavicsból vagy duzzasztott agyagból, erre a rétegre kerüljön a föld, az edény pereme alatti 3cm magasságig - a föld elsimítását követően alakítsunk ki benne barázdákat, és helyezzük beléjük a magokat - a sötétben csírázó magokra szitáljunk földet, és finoman nyomkodjuk le, a fedőréteg vastagsága, a magok átmérőjének duplája legyen - nedvesítsük át enyhén a földet, permetezzünk rá langyos vizet, majd fedjük be a veteményes tálat, saját fedele, fólia vagy egy üveglap segítségével Hogyan osszuk el a nagyon apró magokat? Erre két módszer is rendelkezésünkre áll. Az egyik, hogy a magokat elkeverjük finom homokkal és úgy szórjuk a barázdába. A másik lehetőség, hogy egy papírlapot meghajlítunk V-alakban, az így kialakított vályúból pedig a barázdába szúrjuk a magokat. Tűzdelés Amikor a palánta két szik és két valódi levelet visel, akkor tűzdelni kell. Járjunk el körültekintően! - első lépésként lazítsuk ki a palántát a földből a tűzdelőfa vékonyabb felével - rövidítsük meg egy kicsit a gyökerek végét - a szaporító cserép földjébe fúrjunk lyukat a tűzdelőfa vastagabb felével - a levelek magasságáig fedjük be földdel a csírát, majd finoman nyomkodjuk körbe 15

17 Különleges szaporítási módszerek A növényszaporításról szóló fejezetünk utolsó részében, az egyéb, és esetenként különleges szaporítási módokat szeretnénk bemutatni. Az egyszerűbb szaporítási módszerek közé soroljuk a tőosztást, melynek segítségével szaporíthatjuk és egyben meg is fiatalíthatjuk sok hajtással rendelkező, bokrosan növekvő szobanövényeinket. A tőosztáshoz, határozott, ugyanakkor óvatos mozdulattal válasszuk ketté a növényt, majd tegyük ugyanezt a gyökércsomóval is, egy éles kés segítségével. Ha ez megtörtént, lazítsuk fel az összegabalyodott szálakat, és rázzuk ki a régi ültető földet. A két növényt ültessük el friss földbe. Szétoszthatjuk a növény gumóját is, ehhez láthatóvá kell tenni a hajtáshelyeket, ami a gumó meghajtatásával történik. Gumót ezután egy-egy rügyet tartalmazó darabokra vágjuk, a vágási felületeket pedig faszénporral fertőtlenítjük. Rizómaosztást is végezhetünk, ekkor arra kell figyelni, hogy minden darabkára 2 rügy jusson. A szobapalka különleges szaporítási módszere a levélrózsa gyökereztetés. 5cm-es nyéllel együtt vágjuk le a felső levélrózsát, a leveleket pedig rövidítsük meg kb. az egyharmadukkal. Az üstököt állítsuk nedves homokba, vagy kéz meleg vízbe. A levélrózsa közepén új hajtás képződik. A hosszú hajtásokat képző növényeket (szájvirág, borostyán, kapaszkodó fikusz) bujtással is szaporíthatjuk. Kis cserépbe töltött szaporító közegre fektetjük a fiatal hajtást, majd pedig bemetsszük egy levélcsomó alatt, és drót segítségével rögzítjük. Amikor a bujtvány jól meggyökeresedik, leválaszthatjuk az anyanövényről. A moházás egy különleges szaporítási módszer, mivel alkalmazható a dugványról nehezen nevelhető növények szaporítására, valamint a felkopaszodott növények fiatalítására is. A módszer alkalmazható a dracénák, fikuszok, filodendronok és egyes aráliák esetében is. A legalkalmasabb időpont a tavasz, fikuszok esetében pedig a június-július. Túl nagyra nőtt növény megrövidítése moházással: - ejtsünk bemetszést a törzsön, majd kenjük be gyökereztető hormonnal - a metszés alatt helyezzünk el egy fóliazacskót, töltsünk bele mohát vagy rostos tőzeget és rögzítsük - zárjuk le a zacskót felülről is, hogy a tőzeg vagy moha ne száradhasson ki - ha megtörtént az átgyökeresedés vegyük le a zacskót, és vágjuk le a törzset, majd pedig ültessük cserépbe a meggyökeresedett részt Kaktuszoltás A kaktuszoltás nem tekinthető igazi szaporítási módszernek, viszont gyorsan virágképes növényt eredményez a lassan növekedő kaktuszok esetében. Az oltásra az áprilistól szeptemberig tartó időszak a legalkalmasabb. Ügyeljünk rá, hogy az oltvány világos meleg helyen legyen, és kissé nedvesen. Az oltás lépései: - a hajtáscsúcs alatt metsszük át az alanynövényt, majd egy kés felületével tompítsuk el a vágási felület élét - vágjuk le az oltandó részt, hasonlóan járjunk el, mint az alanynövény esetében - mielőtt összeillesztjük a két vágási felületet, vágjunk le belőlük egy-egy vékony szeletkét - illesszük egymásra a szállítónyalábok metszetét, majd gumival rögzítsük az oltást 16

18 Lakberendezés szobanövények segítésével A környezetünkben megtalálható szobanövényeknek, számos jótékony hatása van. Oxigént állítanak elő, egyes fajok a levegő szennyezőanyag tartalmát is csökkentik, jelenlétükkel hangulatunkat is javítják. Ennek ellenére a leggyakoribb ok, amiért szobanövényekkel vesszük körül magunkat, az, hogy változatos színükkel és formájukkal díszítik otthonunkat. Szeretnénk ötleteket adni, a növények elhelyezéséhez, a hozzájuk stílusban is passzoló növénytartó kiválasztásához, valamint a bútorainkhoz tökéletesen illő szobanövények megtalálásához. A növény elhelyezése, méretei Az egyes növényfajok mérete, és helyigénye eltérő, talán evidenciának tűnik, de amikor az üzletben kiválasztjuk a növényt, ne csak azzal számoljunk, hogy illik-e lakásunk stílusához, hanem azzal is, hogy a mérete jelentősen eltérő lesz, mint a megvásárolt példányé. Egyes szoliterként használt pálmafajok méretei a nagyobb bútorokéval vetekszik, gondtalan fejlődésükhöz, valamint formájuk érvényesüléséhez tehát, biztosítani kell megfelelő teret. Kisebb helyiségekbe, egynél több szoliter növényt ne helyezzünk. A kisebb növények, egyesével elhelyezve, elvesznek a térben, és nem érvényesül díszítőerejük, ezért célszerű őket csoportosan elhelyezni, például tálba, vagy kosárba. A tavaszi és a fokföldi kankalin, valamint a mini ciklámen is alkalmas erre. Ellensúlyozzunk, vagy hangsúlyozzunk növényeink segítésével? Nyugtalan, dinamikus mintájú tapéták ellensúlyozásaként, valamint a kisebb levelű növények háttereként funkcionálhatnak a nagylombú növények. A jukka, valamint a pálma és páfrányfélék a fény által vetett árnyékuk rajzolatával kölcsönöznek különleges hangulatot, az általuk díszített térnek. A virágzó növények, alkalmasak lehetnek a lakástextíliák egy-egy motívumának kihangsúlyozására, vagy épp annak ellensúlyozására. Drámai hatás érhető el, a bútor és virág színének kontrasztjával. Ilyen hatást érhetünk el például akkor, ha egy sötétbarna, vagy fekete bútor elé helyezünk vörös virágú flamingóvirágot. A megfelelő virágtartó kiválasztása A virágtartók a növényekhez hasonlóan díszítőelemként funkcionálnak, valamint kiemelik a növény szépségét. A legkülönfélébb formájú és anyagú tartók közül válogathatunk. Esztétikai szempontból fontos, hogy a tartó, és a növény harmonikus egységet alkosson. Inkább gyakorlati, és kevésbé megjelenésbeli kérdés, hogy mekkora is legyen a tartó mérete. Ha a virágtartó, és a cserép fala között legalább egy ujjnyi rés van, jól választottunk. Egyszínű, és a levélszínével egyező tartót érdemes választani a levelükkel díszítő növények esetében, mint például a kroton vagy begónia. Szintén egyszínű és élénk színű edények illenek a kaktuszokhoz, amelyek így kifejezetten derűs hatást keltenek. 17

19 A pálmák, fikuszok, valamint a jukka, a növénydekorációk tervezése során is kedvelt növények. Modern, letisztult hatást keltenek, szögletes, vagy kerek fémedénybe helyezve. Zöldes-ezüstös, zöldes fehér virágok számára, tengerzöld vagy olajzöld tartókat is választhatunk, az ilyen virágtartó különösen jól kiemeli például a rákvirág színét és formáját. A muskátli, ciklámen, afrikai ibolya nosztalgikus, vidékies hatását erősíthetjük, ha porceláncserepet, vagy fonott kosarat választunk számukra. A mediterrán jellegű és rusztikus növények, pl. a kis narancsfák, pozsgások kőedénybe, kerámiatálba illenek. Szobanövények minden stílushoz Végezetül szeretnénk néhány ötletet adni, hogy az adott stílusú berendezésekhez, milyen növényt érdemes választani, természetesen a szobanövény igényeinek figyelembevételével. Klasszikus berendezés, stílbútor, biedermeyer bútorhoz: begónia, ciklámen, afrikai ibolya, kamélia, páfrány, pálmaféle Jugendstíl és Art Déco berendezéshez: elegáns, határozott kontúrú növények, flamingóvirág, vitorlavirág, amarillisz, monsztera, golgotavirág Egzotikus, rattan bútorokhoz: trópusi és szubtrópusi növények, fikuszok, bromélia és kontyvirágfélék, pálmák, orchideák, Japán stílusú bútorok mellé: keletázsiai vagy szigorúbb formájú növények, szobai bonsai, bambusz, kálmos, Modern acél, üveg, bútorokhoz: szobor vagy grafikaszerű növények, kaktuszok, fikuszok, páfrányok, dracénák, kukoricalevél, jukka, sugárarália Rusztikus, vessző, paraszt és skandináv bútorok: élénk, vidám virágzó növények, begónia, korallvirág, ciklámen, törpe nebáncsvirág, mikulásvirág, karácsonyi kaktusz Mediterrán bútorokhoz: citrom és narancsfácska, jukka, mirtusz, kutyatej, elefántláb, aloé, agávé, párnafű 18

20 Mérgező szobanövények Ha kisgyermek van a családunkban vagy kisállatot tartunk szabadon, akkor nem árt, ha ismerjük a legkedveltebb növények közül azokat, amelyek mérgezőek. Külön nem részleteztük, de legtöbbször a növényi nedv okoz irritációt a bőrünkön vagy szembe jutva, illetve megrágva, lenyelve mérgezhetnek. Ha valamelyik szobanövényünket megtaláljuk a listán, akkor ne rohanjunk vele rögtön a szemeteshez, hanem próbáljunk keresni neki egy olyan helyet, ahol garantáltan nem tud hozzáférni sem a kicsi, sem a kedvencünk. A harmadik oszlopban, a mérgező hatás erősségét tűntettük fel. A lista a teljesség igénye nélkül: agávé Agave sp. közepes anyósnyelv Sansevieria trifasciata alacsony borostyán Hedera helix magas buzogányvirág Dieffenbachia Compacta nagyon magas ciklámen Cyclamen persicum magas dracéna Dracaena sp. alacsony-közepes fikuszok Ficus sp. alacsony-közepes filodendron Philodendron sp. alacsony-magas flamingóvirág Anthurium sp. magas japán cikász Cycas Revoluta nagyon magas kávécserje Coffea arabica alacsony klívia Clivia miniata magas könnyezőpálma Monstera deliciosa közepes kroton Codiaeum variegatum magas legénypálma Zamioculcas zamiifolia nagyon magas mikulásvirág Euphorbia pulcherrima alacsony nyíllevél Syngonium sp. közepes pálmabambusz Chamaedorea seifrizii alacsony rákvirág Aglaonema sp. közepes sugárarália Schefflera sp. alacsony törpebors Peperomia obtusifolia alacsony vitorlavirág Spathyphyllum sp. közepes zebrapletyka Tradescantia zebrina alacsony 19

21 60 népszerű szobanövény gondozása A-tól Z-ig Aloé Az Aloé a liliomfélék családjába tartozó, Dél- Afrikából származó növény. Nyáron meleg, napos, míg télen hűvös (10 fok) környezetet igényel. Nyáron jól érzi magát a szabadban is, esőtől védett napos helyen. Télen csak egészen ritkán kell öntözni, tavasztól őszig tartsuk mérsékelten nyirkosan. A pangó vizet kerülni kell. Tápoldatozását mérsékelt töménységű kaktusz tápoldattal végezzük a nyári hónapokban. Átültetése tavasszal történjen, ha szükséges, homokot tartalmazó B virágföldbe, vagy agyagos kerti földbe. Szaporítása leválasztott oldalsarjakkal lehetséges, melyeket száradni hagyunk, majd homokos földbe tűzünk. Alokázia Az alokázia a kontyvirágfélék családjába tartozó Délkelet- Ázsiából származó levéldísznövény. Árnyékos vagy félárnyékos, egész évben 20 fok feletti, télen ennél alacsonyabb, de 17 foknál nem hidegebb környezetet kedveli. Öntözése szobahőmérsékletű, lágy vízzel történjen. A pangó vizet kerüljük, tavasszal, nyáron, és ősszel tartsuk erősen nyirkosan. Télen csak mérsékelten öntözzük. Tavasztól nyár végéig kis töménységű tápoldattal kéthetente tápoldatozzuk. Biztosítsunk magas páratartalmat. Átültetése A típusú virágföldbe történjen, kétévente februárban. Földjéhez keverjünk hungarocell darabkákat. Szaporítása is ekkor történhet a rizóma osztásával. Megóvhatjuk a fertőzésektől, ha a vágási felületeket beszórjuk faszénporral. Fűthető szaporítóágyban hajtassuk meg. Amarillisz Az amarillisz az amarilliszfélék családjába tartozó, januártól-áprilisig virágzó Amerika trópusi és szubtrópusi vidékeiről származó növény. A boltokban általában nemesített fajtái kaphatók. A vásárolt hagymákat tágas edénybe, B földbe helyezzük, úgy, hogy a hagyma félig kilátszódjon, világos meleg helyen tartsuk. Eleinte alig öntözzük, a hajtás megjelenése után több vizet adjunk a növénynek. A levelek előtt bújik elő a tőkocsány, ezt az elvirágzás után vágjuk le, a növényt pedig bőségesen öntözzük, és augusztusig hetente tápoldatozzuk. Augusztustól fokozatosan hagyjuk abban az öntözést, és hagyjuk, hogy elszáradjanak a levelek. Távolítsuk el a száraz leveleket, a hagymát pedig 15 fok körül, száraz tőzegben tároljuk a következő hajtásig. Szaporítása nehézkes, fiókhagymákkal, vagy a hagyma pikkelyleveléből képezett dugvánnyal történhet. 20

22 Az amarillisz virágoztatása, nem akkora ördöngösség, ha néhány egyszerű szabályt betartunk. Ha szeretnénk tél végén, vagy tavasszal az amarillisz virágában gyönyörködni, itt az ideje, hogy az ősszel pihentetett hagymát elültessük. Első lépésként, vegyük kezelésbe a hagymát, a túlságosan hosszú gyökerekből vágjunk le, az elszáradt leveleket pedig óvatosan szedjük le. Ha ez megtörtént, ültessük el a hagymát úgy, hogy a fele, a földfelszíne felett legyen. Ezt egy alapos beöntözés kövesse. Keressünk a cserép számára, egy sötét, meleg helyet, ahol a hagyma megkezdheti a fejlődést. A bimbó kb. 2-3 hónap alatt fejlődik ki, 10fok körüli hőmérséklet mellett. Ha már a virágszár is felbukkant, és elérte a 15cm körüli hosszúságot, megkezdhetjük a gyakori öntözést, és a heti egyszeri tápoldatozást, a növényt pedig egy nem túlságosan meleg, ugyanakkor világos helyre költöztessük át. Anyósnyelv Az anyósnyelv szinte elpusztíthatatlan, az agávefélék családjába tartozó növény, mely a trópusi Nyugat-Afrikából származik. Napos, vagy félárnyékos helyen, szobahőmérsékleten érzi igazán jól magát, a hőmérséklet lehetőleg ne legyen alacsonyabb 15 foknál. A föld felszínét hagyjuk kiszáradni, keveset öntözzük, nyáron 2-3 hetente tápoldatozzuk. Évenként ültessük át lapos ültetőedénybe B típusú virágföldbe. Szaporítása történhet oldalhajtásokkal, tőosztással, esetleg levéldugványozással, ekkor azonban a színes levelű fajtáknak, sima zöld lombú utódai lesznek. Aszparágusz Az aszparágusz a liliomfélék családjába tartozó Afrikából, Ázsiából származó növény. A nem napos, de igen világos helyet kedveli, a Sprengeri fajta bírja a teljesen napos helyet is. Egész évben 20 fok körüli szobahőmérsékletet igényel, télen is minimum 10 fokot. Télen kevéssé öntözzük, nyáron tartsuk egyenletesen nyirkosan. Tápoldatozni kéthetente szükséges márciustól augusztusig. Átültetésére a cserép kinövése esetén van szükség, ekkor B virágföldbe ültessük. Tavaszi magvetéssel fokon talajban, vagy tőosztással szaporítható. A magokat vetéskor, vékonyan takarjuk földdel. Azálea Az azálea az erikafélék családjába tartozó Japán, és Közép-Kína területéről származó növény. Virágzási ideje a hibridek változatától függ, téltől tavaszig tart. Nem napos, világos, vagy félárnyékos, hűvös, friss, levegős helyet kedveli. Szabadban is tartható május közepétől félárnyékos helyen. Ősszel és télen a Rhododendron Simsii hibrideket 5-12, míg a Rhododendron obtusumot 5 fok körül tartsuk. Amikor duzzadni kezdenek a bimbók, tegyük melegebb, kb. 18 fokos helyre. Az öntözés során lágyított vizet használjunk, mivel a növény nem bírja a meszes vizet. Kerüljük a pangó vizet, és a gyökérlabda teljes kiszáradását is. 21