Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr, Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Átírás

1 Dr. Gaudi-Nagy Tamás Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére Legfőbb Ügyészség Országgyűlési képviselő Jobbik Magyarországért Mozgalom iroda: 1055 Budapest, Széchenyi rkp. 19. II. 236 mobil: web: Saját kezébe! Tárgy: Közérdekű bejelentés, tájékoztatás és intézkedés iránti 1055 Budapest kérelem Markó u. 16. Készítette: Minda Zoltán Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr, Tisztelt Legfőbb Ügyészség! Az alábbiakban hivatkozott kötelező érvényű törvényi rendelkezésekre is figyelemmel, a pontokba szedve rögzített közvádra üldözendő bűncselekmények megalapozott gyanúját felvető és azokat feltáró események kapcsán alulírott kezdeményezők tisztelettel indítványozzuk és kérjük érdemi vizsgálat lefolytatását, s az alapján pedig érdemi intézkedéseket és tájékoztatást arról, hogy az október 23-át követően megvalósult és jogellenes állapot fennállását eredményező állapot bűncselekmények rendszere vezethetett-e az 1989-es értéken számított 11,5 (másik adat /?/ szerint 13,3) milliárd Ft értékű ( 1 ) állami vagyon jogellenes elvonásához, az érintett állami-, társadalmi szervezetekről vezetett közhiteles nyilvántartások célzatosságot is felvető törvénysértő tartalmához. A pontokban lévő tényállításokat bizonyító okiratokat logikailag zárt összeállításban mellékletként csatoljuk. Az 1989 évben tízmilliárd forint feletti könyvszerinti értéken nyilvántartott és jelen közérdekű bejelentésben messze nem teljes körűen hivatkozott állami vagyonnak törvények célirányos kijátszásával történt jogellenes elvonása valamennyi, az állami vagyon jogtalan eltulajdonításában nem érintett állampolgár vonatkozásában (Alkotmányból) Alaptörvényből fakadó alapvető jogával összefüggő jogalkalmazási és esetenként jogalkotási visszásságon alapul, amelyek tényszerű és tárgyilagos feltárásának halogatása, jogszerű kezelése és a jogsértések hatékony orvoslása nem kerülhető meg, a nyilvánvaló és tendenciát mutató hivatalból is üldözendő cselekmény-sorozat a törvénysértések kezdetétől számított 23 év eltelte ellenére a továbbiakban nem leplezhető. Amennyiben igaz a korábban október 23-ától hatályos alkotmányi és a jelenleg hatályos alaptörvényi hipotézis, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, úgy az állami vagyon, mint össztársadalmi termék / érték feletti rendelkezés is csak demokratikus jogállami rendelkezések betartásával történhetett és történhet. Amennyiben pedig az össztársadalmi érték feletti rendelkezés nem így történt, vagy nem így történik, úgy az alapvető jogokkal is összefüggő jogalkotói, jogalkalmazói visszásságok hatékony módú 1 ÁSZ jelentés szerint hozzávetőleg 850 db frekventált ingatlan

2 2 orvosolása mellett annak okait fel kell tárni, és a mindenkire egyformán vonatkozó törvények szerinti jogkövetkezményeket alkalmazni kell, amit kifejezetten kérünk és indítványozunk. A pártszervek tulajdonaként nyilvántartott ingatlanok állami tulajdonba kerülése 1) Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese által jegyzett 3339/1977. számú szolgálati használatra jelzéssel 105 pld-ban kiadott MT határozat rendelkezett a pártszervezetek tulajdonában lévő ingatlanok helyzetének rendezéséről. Az MT határozat napján lépett hatályba. A határozat értelmében annak hatályba lépéskor a pártszerv tulajdonában lévő ingatlanokra a Magyar Állam tulajdonjogát és az MSZMP KB kezelői jogát kellett hivatalból bejegyezni. Ebből a jogszabály erejénél fogva az következik, hogy étől kezdve az MSZMP-nek nem lehetett a továbbiakban jogszerűen ingatlanra bejegyzett tulajdonjoga, csak kezelői joga. Az derült ki azonban, hogy frekventált helyen fekvő nagy értékű állami tulajdonú ingatlanok estében a hivatalbóli bejegyzést 1977-ben előírt jogszabályi kötelezettségnek hivatalos személyek nem tettek eleget. Ez több estben az állami ingatlanok jogszabálysértő nyilvántartásához, majd pedig azok törvényi rendelkezések célzatos kijátszásán nyugvó törvénysértő elvonásához vezetett. KISZ, DEMISZ (és fantom tagszervezetei), MUSZ, Ifjúságért Alapítvány, Ezermester Vállalat va ügyészség hivatalos tudomása melletti törvénysértő létrejötte-, bírósági-, adóhivatali nyilvántartásba vétele és tartása, törvénysértő átalakításai, a milliárdos értékű állami vagyonok jogellenes és a törvény erejénél fogva hatálytalan cselekményeken nyugvó átjátszása, a közhiteles nyilvántartási adatok jogszabályba ütköző vezetése és tartalma, az önálló hatalmi ágak összefonódott működése és a tendenciát mutató törvénysértések miatt előállt jogellenes állapot fennállása 2) A Fővárosi Bíróság az én kelt 7.Pk /1989/1. számú végzésével rendelte az április 12-én benyújtott kérelem alapján nyilvántartásba venni az 1957-ben alapított Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget (KISZ-t). Ugyanakkor a Fővárosi Bíróság által a KISZ-ről utóbb kiadott közokiratnak minősülő kivonatokban az szerepel, hogy a szervezet 1989-es kérelme el lett utasítva. Az is tény, hogy a társadalmi szervezetekről korábban a Legfelsőbb Bíróság által vezetett országos nyilvántartásban KISZ nevű jogi személy nem szerepelt március 08-át megelőzően annak ellenére, hogy a Fővárosi Bíróság az i keltű végzésével KISZ nevű személyt rendelt nyilvántartásba venni. 3) A KISZ április 22-én Kongresszust tartott, ahol a szervezet kimondta a megszűnését anélkül, hogy joghatályos rendelkezés történt volna a társadalmi szervezet milliárdos értékű vagyonának sorsáról. Előzőek okán az Etv. értelmében a vagyon a hitelezők kielégítése után az államot illette. A korabeli iratok szerint az én megszűnt (!) KISZ nevében tartott kongresszus, a DEMISZ alakuló kongresszusává alakult át. 4) A KISZ nyilvántartásba vételéről rendelkező i keltű végzést az eljárási szabályok alapján meg kellett küldeni a fellebbezésre jogosult kérelmező KISZ-nek, és a Fővárosi Főügyészségnek is. Az én saját döntése alapján megszűnt KISZ ügyében a bírósági tértivevények szerint a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés kézbesítésére az ügyészség esetében én került sor, míg a megszűnt KISZ címén csak én. A már megszűnt szervezet részére szabályszerűnek nem tekinthető kézbesítéshez ugyanakkor nem fűződhet és nem fűződik joghatály. 5) A DEMISZ nevet rögzítő fejléces papíron a Fővárosi Bírósághoz elsőként csak én lett benyújtva kérelem, de az tartalma szerint sem új társadalmi

3 szervezet nyilvántartásba vételi kérelme. Ugyanis a DEMISZ név alatti kérelemben az áll, hogy a bíróság által nyilvántartásba vett KISZ ( e előtt ez nem történt meg) adataiban kérték a DEMISZ név alatt az én megadott adatok átvezetését. A mellékletek között a DEMISZ alapító szerveinek nevéről csatolt egy oldalas dokumentumban nevesített 44 személy kapcsán az OBH által 2012-ben kiadott okiratok azt bizonyítják, hogy ezen személyek közül napján egyik sem volt jogi személy a bírósági nyilvántartásba vételük hiányában. Emiatt a DEMISZ létesítőiként én megjelölt 44 DEMISZ névtoldattal nevesített tagszervezet kapcsán a tény az, hogy az állított létesítéskor fantom szervezetek voltak. 6) A Fővárosi Bíróság a saját magát április 22-én megszűntetett KISZ április 12-én indult nyilvántartásba vételi ügyét (Pk = /1989.) a DEMISZ május végi kérelemre (Pk = /1989.) indult eljáráshoz rendelte egyesíteni törvénysértő módon. 7) A Fővárosi Bíróság án a már én megszűnt KISZ jogutódaként rendelte nyilvántartásba venni a ma sem tudható időpontban létesített DEMISZ-t (Pk /1989/2.), ráadásul a KISZ ügyszámán (!), miközben jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a KISZ i megszűnését követően meghatározhatatlan időpontban utóbb létesített DEMISZ, nem jogutóda a KISZnek. Ettől eltérő jogilag releváns adat a korban sem létezett, így ilyen adatról senkinek így a bíróságnak és az ügyészségnek sem lehetett tudomása. 8) A KISZ jogutódaként történt DEMISZ 1989-es törvénysértő bírósági bejegyzése kapcsán az ügyészség hivatalos álláspontja (TC.3683/2012/2-III. / /) az, hogy a KISZ DEMISZ jogutódlásról a bíróság tévesen rendelkezett, de a végzésben írt megállapítás egyébiránt tényleges joghatással nem bír. Annak ellenére, hogy a DEMISZ bejegyzését elrendelő bírósági végzéssel összefüggésben világos az ügyészség nyilvántartásba vételt, így a DEMISZ jogi személyisége létrejöttének mikéntjét kizáró hivatalos álláspontja, intézkedés nem történt és nem történik a milliárdos értéket képviselő ipso iure állami vagyon több millió embert tévedésbe ejtő és tévedésben tartó egymásra épülő törvénysértés-sorozattal történt jogellenes elvonása miatt, és annak tényszerű ismerete ellenére. Ugyanakkor az is tény, hogy a hivatalból üldözendő törvénysértések között a jogellenes állapot fennállását is eredményező állapot bűncselekmények is vannak. 9) Az én megszűnt KISZ, és a fantom szervezetek neve alatt nemtudni pontosan mikor létrehozottnak állított, bíróság által án a KISZ ügyszámán törvénysértően nyilvántartásba vett DEMISZ kapcsán kiderült, hogy az önállónak minősülő két jogi személyt az APEH azonos adószámon tartotta nyilván. APEH által kiadott okirati bizonyítékok állnak arról is rendelkezésre, hogy az adóhivatal, az áprilisban a DEMISZ elvi létrejötte előtt ipso iure megszűnt KISZ-t, még 2001-ben is létező adóalanyként tartotta nyilván a rendszerében, megdöbbentő módon a DEMISZ nevű másik szervezettel azonos adószámon ( ). A különböző jogalanyok azonos adószámon való törvénysértő regisztrációjára történt 2012-es rákérdezésre adott válaszában a NAV (APEH) megdöbbentő módon azt közölte, hogy az én ipso iure megszűnt KISZ-t 1999-ig tartotta nyilván létező adóalanyként (!), amikor 2012-es hivatalos közlés szerint végleg törölte a rendszeréből. Ezzel áll szöges ütközésben azon APEH dokumentumokkal bizonyított tény, hogy az APEH még 2001-ben is élő adószám megjelölése mellett azt a KISZ-t keresete létező adóalanyként, akiről 2012-ben közölte azt, hogy 1999-ben végleg törölte a rendszeréből, és akiről ráadásul a köztudomású tény az, hogy április 22. napján ipso iure szűnt meg jogutód nélkül. 3

4 10) A KISZ által 1961-ben alapított és országos bolthálózattal rendelkező vállalat volt az Ezermester Vállalat. Ennek megfelelően a vállalat törvényi kötelezettség szerinti cégjegyzékbe történt 1990-es bejegyzésekor ( ) a bírósági végzésben az alapítói jogok gyakorlójaként a KISZ került bejegyzésre. Ahogy fentebb már hivatkoztuk, jogerős bírósági ítélet mondja ki az ügyészség 2012-es álláspontjával is egyezően azt, hogy a DEMISZ nem jogutóda a KISZ-nek. Ezen jogi ténnyel ütközően, és a cégjegyzék Ezermester Vállalat alapítói jogok gyakorlóját rögzítő adatának változása nélkül, a DEMISZ nevében gyakorolták 1991-től törvénysértő módon az Ezermester Vállalat alapítói jogait a cégbíróságon elfekvő okiratok tanúsága szerint. Ráadásul Karl Imre neve alatt a DEMISZ képviseletének ellátása olyan természetes személy útján történt, akiről a Fővárosi Bíróság társadalmi szervezetek nyilvántartójában elfekvő jogerős bírósági végzések azt igazolják, hogy nem volt jogosult a DEMISZ képviseletére. 11) Az Ezermester Vállalat alapítói jogainak gyakorlására nem jogosult DEMISZ, és a képviseletében eljárásra nem jogosult Karl Imre által többszörös álképviselettel megjelenített DEMISZ neve alatt 1993 szeptemberében hoztak csalárd, törvénysértő döntést az Ezermester Vállalat végelszámolásának elrendeléséről. A többszörös álképviselet mellett elrendelt végelszámolás lefolytatására a DEMISZ álképviselőjeként Karl Imre az ALTUS Rt-t, Gyurcsány Ferencet jelölte ki. A bíróság által hivatalból lefolytatott vizsgálatból megismerhető adatokkal igazolt törvényi kizártság ellenére az ALTUS Rt-t és Gyurcsány Ferencet a bíróság mégis bejegyezte a közhiteles cégjegyzékbe az Ezermester Vállalat va törvényes képviselőjeként. 12) A fent levezetett és minden eljárás tekintetében ipso iure hatálytalanságot eredményező és további komoly jogi aggályokat is felvető cselekményekre jogot alapítva végelszámolt Ezermester Vállalat 20 millió Ft összegű maradványvagyonát, az Ifjúságért Alapítvány részére utalták át. Az Ifjúságért Alapítvány bírósági iratainak megtekintése alapján megismert létesítő szervekről szintén az OBH által 2012-ben kiadott okirat bizonyítja aggálytalanul, hogy az alapítvány létesítő szerveiként megjelölt csatolt okiratban nevesített személyek fantomok voltak, mivel bírósági nyilvántartásba vétel hiánya miatt nem váltak jogi személyekké. Tehát a KISZ neve alatti államot illető milliárdos vagyont a DEMISZ törvénysértő létrejöttének és jogellenes nyilvántartásba vételének esetével azonosan ebben az esetben is fantom szervezetek neve alatt létesítettnek beállított társadalmi szervezet neve alatt került elvonásra. A fantom szervek eljárását a nyilvántartást vezető Fővárosi Bíróság, és az Etv. 14., 16. -a értelmében hivatalból eljáró ügyészség a KISZ esetével egyezően, a mindenkire kötelező érvényű törvények kógens rendelkezéseit tendenciát mutató módon megsértve fogadta és fogadja el, annak ellenére továbbra is, hogy az ügyészség 2012-ben a teljes ügymenetet és az arra jogellenesen alapított jogok törvényes gyakorlását kizáró hivatali álláspontot rögzített. 13) Az Ifjúságért Alapítvány kuratóriumi tisztségeiről történt (2000. júliusi, Karl Imre, Molnár Gyula, Lesták József) lemondásokat követő bírósági törvényes működés helyreállítására kiadott felhívások eredménytelensége nyomán Varjú László azt jelentette be ügyvéd útján a bíróságnak, hogy az alapítók számosságára és a szervezetek jogi státuszának esetleges rendezetlenségére tekintettel nem tudom Önt biztosítani erőfeszítéseim sikeréről. Tehát a 2011 novembere óta a Gyurcsány Ferenc által vezetett DK színeiben jelenleg is független országgyűlési képviselő Varjú László már 2000 novemberében tudott arról, amit az OBH 2012-ben igazolt, hogy az Ezermester Vállalat va maradványvagyonáról rendelkezett Ifjúságért Alapítvány jogi személy alapítói elérhetetlen, fantom szervezetek. Varjú László bejelentése nyomán a 4

5 bíróság az ügyészségnek küldte meg az alapítvány aktáját márciusban. A bíróság hivatalos jelzésére indult eljárásban az ügyészség, csak a án kelt okiratban jelezte a kérelmező bíróság felé (P /2001/2-II.) azt, hogy pert indít az alapítvány ellen. A 8.P /2001/4. számú perben án született és július 25-én jogerőre emelkedett megszüntetést és törlést elrendelt ítélet nyomán a bíróság, a én kelt és október 07-én jogerőre emelkedett 11.Pk /91/14. számú végzésével törölte a fantom szervezetek neve alatt létrehozottnak állított és a DEMISZ nevű szintén fantomok által létesített szervezettel azonosan törvénysértően nyilvántartásba vett Ifjúságért Alapítványt a társadalmi szervezetek nyilvántartásából. A DEMISZ KISZ-el törvénysértő módon azonos adószáma már 2008 óta jogkövetkezmények nélkül van felfüggesztve, ráadásul a hatóságok a szervezetet soha nem találták meg a bejegyzett székhelyén, de az ügyészség a bizonyított tudomása és hivatali kötelessége ellenére sem tett éveken át és évek óta semmit, a nyilvánvalóan törvénysértő állapot megszüntetésére. 14) A saját magát április 22-én megszűntetett (majd fantomként is működtetett) KISZ nevében én az évi I. tv étől hatályos rendelkezés szerinti tilalom kijátszására álképviselő kötött ajándékozási szerződést a Magyar Úttörők Szövetségével a két helyrajzi számon nyilvántartott (9121/7., 9121/15. hrsz.) állami tulajdonú 54 hektáros csillebérci úttörőtábor (Budapest legértékesebb ingatlana) tulajdonjogának a törvénysértő átruházására. A Földhivatal rövid úton, már án be is jegyezte a kötelező érvényű törvényi rendelkezés megsértésével törvénysértően megajándékozott Magyar Úttörők Szövetsége tulajdonjogát. A bejegyzésre egy nappal a Földről szóló évi I. tv ának július 01-jei hatályba lépése előtt került sor (!). Az évi XXI. tv-el módosított évi I. törvény ugyanis megtiltotta az állami tulajdonú ingatlanok kezelésére feljogosított társadalmi szerveztek részére az általuk kezelt állami ingatlanok tulajdonjogának az átruházását, illetve azt, hogy az állami tulajdonú ingatlanokat megterheljék. Nyilvánvaló, hogy a fantom KISZ nevében a 9121/7., 9121/15. hrsz-ú állami tulajdonú csillebérci ingatlanok elajándékozására én kötött szerződés a nyilvánvaló álképviselet okán is jogszabályba ütköző módon, a már június 22-étől ismerhető évi I-es törvény módosításával az állami tulajdonjog átruházását megtiltó rendelkezés kijátszására irányult, és azt eredményezte. Jogerős bírósági ítélet mondja ki, hogy a hivatkozott i ajándékozási szerződés jogszabályba ütköző, érvénytelen. A Legfelsőbb Bíróság más júniusi ingatlanügylet kapcsán is a szerződés jogszabályba ütköző voltát és jogkövetkezményét állapította meg azért, mert a perben támadott szerződést bizonyított módon olyan személyek kötötték, akik közül az átruházó tudott az napjától módosuló Földről szóló törvénnyel bevezetett tulajdon átruházás tilalmáról, így a megkötött szerződést a törvényi tilalom jóerkölcsbe is ütköző módú kijátszásának minősítették. 15) A törvényi tilalom feltárt módú és jogerős ítélettel is bizonyított kijátszása azt eredményezi, hogy az évi I. tv étől hatályos rendelkezésével ütköző érvénytelen átruházás (Ptk /2/ bek., 234. /1/ bek, 239/A.) azt is eredményezi, hogy az 54 hektáros egybefüggő csillebérci ingatlant jogellenesen vonták ki az évi LXXIII. tv-el előírt vagyon-elszámolási kötelezettség alól. Köztudomású, hogy az egymásra épülő törvénysértő cselekményekkel előállított, a közhiteles ingatlannyilvántartás adataival bizonyított jogellenes állapot a mai napig is fennáll, amely állami ingatlanokkal való elszámolási kötelezettség alól megtörtént jogellenes kivonás állapot-bűncselekményt eredményez. Előző tények alapján a megvalósult hivatalból üldözendő cselekmény(ek) évülési határidejének kezdő napjára a Btk

6 6 d) pontjának rendelkezését ( 2 ) kell alkalmazni (lásd a csillebérci ingatlan/ok/ra az ügyészség felperesi perben állása mellett törvénysértően folyt, illetve az ügyészség bizonyítottan fennálló tudomása mellett 2000-ben indult, és hat éven túl törvénysértően folyó pereket 3 ). MSZMP, MSZP ügyészség tudomása melletti törvénysértő létrejötte-, bírósági-, adóhivatali nyilvántartásba vétele és tartása, a milliárdos értékű állami (ingatlan)vagyonok jogellenes és a törvény erejénél fogva hatálytalan cselekményeken nyugvó átjátszása, a közhiteles nyilvántartási adatok jogszabályokba és a valós tényekkel ütköző vezetése és tartalma, az i népszavazási döntés végrehajtásának kijátszása, a tendenciát mutató törvénysértések miatt előállt jogellenes állapot fennállása 16) Köztudomású tény, hogy az én alakult MSZMP a és 10-e között tartotta a XIV. Kongresszusát a Kongresszusi Központban. Nyilvánvaló tény, hogy a kongresszusra delegált MSZMP küldöttek nem a saját, hanem az általuk képviselt delegáló MSZMP szervezet nevében szavaztak, és az így született határozatok minősülnek az MSZMP nevében hozott kongresszusi határozatoknak. Az MSZMP Kongresszusa az i ülésnapon fogadta el A platformok és küldöttcsoportok üléseire!, továbbá az Állásfoglalás a párt jellegéről (tervezet) megjelölésű kongresszuson véglegesített szövegű dokumentumot. A Fővárosi Bírósághoz án benyújtott Kivonat az MSZMP október 6-ra összehívott kongresszusának jegyzőkönyvéből dokumentum azt bizonyítja, hogy Horn Gyula elnök (a párt jellegéről szóló állásfoglalás vitájának lezártával) megállapítja: Minden felmerült javaslatot megvitattunk, s minden javaslatban a kongresszus döntött. Ezek után szavazásra bocsátom a dokumentum egészét. Horn Gyula elnök megállapítja: A kongresszus a párt jellegéről szóló állásfoglalást 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett, abszolút többséggel elfogadta. Ezzel a kongresszus kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Az MSZP alperesi és az MSZMP felperesi perben állása mellett folyt perben a Legfelsőbb Bíróság által án hozott Pf.I /1990/2. számú ítélet indokolása az októberi pártkongresszusról azt rögzíti; A Magyar Szocialista Munkáspárt október 6. napjára kongresszust hívott össze. A kongresszus kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Tehát a Legfelsőbb Bíróság által lefolytatott jogértelmezés alapján rögzíti jogerős ítélet azt, hogy az MSZP megalakulását az MSZMP kongresszusán mondták ki. Az egy jogi személynek minősülő MSZMP nevében hozott határozat olyan időpontban született én, amikor még csak az évi II. tv. (Etv.) volt hatályban! A Pártokról szóló évi XXXIII. tv. ( 4 ) ugyanis csak később, án lépett hatályba. Az Etv. 3. (4) bekezdése kimondja; A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát Az elévülés határidejének kezdő napja d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik G /1990/13. / /, Gf.IV /1991/7. / /, 31.G /1991/20., / /, Gf.III /1992/4. / /, Gfv.X /1993/6. / /; Új eljárás: 8.P /2000/109. / /; 6.Pf /2004/17. / /; Pfv.IX20.257/2005/9. / /; 62.P /2010. (ez utóbbi számon folyik a per most is). Egy társadalmi szervezet fellépése eredményeként 2012 decemberében már a bíróság által is elfogadottan az derült ki, hogy az 1990-es első per után 2000-ben indított második per 2006-ban félbeszakadt, amely hét évvel ezelőtt ipso iure bekövetkezett jogi tényt a bíróság alakszerű végzése deklarálja. 4 amely alapján párt megszűnésére törvényes lehetőség lett volna két vagy több párta való szétválással

7 7 megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. A 3. (3) bekezdése pedig kimondja; Politikai pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai. Az MSZMP 1989-es XIV. Kongresszusának jegyzőkönyvében, illetve a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében rögzítettek megdönthetetlenül bizonyítják, hogy az MSZP megalakulását az MSZMP által, tehát jogi személy nevében hozott határozat képezi, az Etv. tiltó rendelkezésével ütközően. A Fővárosi Törvényszéken a óta a Magyar Szocialista Párt nevet rögzítő aktában elfekvő, a Fővárosi Bíróság és az ügyészség által maradéktalanul elfogadott kérelem és jórészt titkolt ezért pontosan nem ismerhető tartalmú (!) elválaszthatatlan mellékletei ugyanakkor az MSZP tényleges alapítására vonatkozóan teljesen mást bizonyítanak. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapítása valójában nem a(z) Etv. alapján eleve kizárt Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódlásával történt, az MSZP kérelmében állított ( 5 ) MSZMP jogutódi státusszal szögesen ütközően. Bizonyított tény ugyanis, hogy az MSZP nyilvántartásba vételének alapját képező okiratokként bíróág által elfogadott 1989-es dokumentumok szerint az MSZP törvényi előírásnak megfelelő alapítói valójában, a mai napig is nagyon titkolt kilétű magyar állampolgárok, így ténylegesen alig pár magyar állampolgár volt az alapítója az újként létrejött MSZP nevű pártnak. Az Országgyűlés honlapján elérhető egyes MSZP képviselők önéletrajzai aggálytalanul igazolják, hogy az MSZP által adott kormányokban utóbb miniszteri tisztségeket betöltött Kovács László és Dr. Lakos László szerepelnek az MSZMP jogutódjaként létrejöttnek valótlanul beállított MSZP magyar állampolgár 1989-es alapítói között. Előző tények ugyanakkor azt a megalapozott gyanút vetik fel, hogy valójában csak néhány ma még teljes körűen nem ismert magyar állampolgár (?) döntött az MSZP 1989-es megalakításáról, az MSZP képviseltére nem jogosult álképviselő jogász nevében törvénysértően benyújtott kérelemben tévedésbe ejtő módon állított MSZMP jogutódlással és a hamis alapú közhiedelemmel ellentétben. Az MSZP nyilvántartásba vételi eljárásában álképviselő útján megjelenített kérelmező új párt MSZMP jogutódjaként való létrejöttét az november 26-i népszavazás 3. kérdésére született döntő többségű és az Országgyűlésre is kötelező érvényű (!) igen szavazat szerinti mai napig is létező MSZMP-t terhelő elszámolási kötelezettség teljesítésének a kijátszására is felhasználták, amely miatt a mai napig is jogellenes állapot áll fenn. A közokirat alapjául tévedésbe ejtést és tévedésben tartást megvalósítva közölt hamis adatokra az MSZP név alatt jogot alapított érintett személyek több tízmilliárd Ft értékű állami vagyonok jogellenes elvonását is eredményező jogellenes cselekményei miatt, az állapot-bűncselekményre irányadó törvényi előírások alapján lehet és kell az illetékes nyomozati szervnek eljárni. 17) Az Etv. 15. (2) bekezdése kimondja; A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét. Köztudomású tény, hogy az MSZP bíróság által be is jegyzett első törvényes képviselője elnökként Nyers Rezső volt. Emiatt az Etv. kötelező érvényű rendelkezése alapján az MSZP nyilvántartásba vételi kérelmét Nyers Rezső elnök törvényes képviselő aláírásával kellett és lehetett volna törvényesen benyújtani. Az MSZP nevében a Fővárosi Bírósághoz án benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem kapcsán a tény az, hogy azt nem a törvényben nevesített MSZP képviseletére jogosult Nyers Rezső elnök írta alá és nyújtotta be, hanem a képviseltre nem jogosult dr. Vastagh Pál álképviselő. Az Etv. alapján az MSZP képviseletére nem jogosult dr. Vastagh Pál által az MSZP nevében eleve törvénysértően előterjesztett kérelem 2. pontjában az évi II. tv Széles társadalmi réteg által támogatottnak csalárdul beállított (valójában pedig csak utóbb belép/tet/ett pár tízezer személy volt a kissemmizett többszázezer évtizedeken át tagdíjat fizetett párttaggal szemben)

8 -a szerinti nyilatkozattételi kötelezettség alapján azt jelentették ki; a párt alapító tagjai nyilatkoznak arról, hogy magyar Állampolgárok és a közügyektől nincsenek eltiltva. Az MSZP nevében benyújtott kérelem szintén 2. oldalának utolsó bekezdésében az áll; Fentiekre tekintettel kérjük a tisztelt Bíróságot, hogy a Magyar Szocialista Pártot a törvényes feltételek meglétére tekintettel az MSZMP jogutódjaként vegye nyilvántartásba. Az MSZMP azonos bírósági szervnél elfekvő októberi kongresszusi jegyzőkönyve ugyanakkor azt rögzíti a levezető elnök megállapításaként; A kongresszus a párt jellegéről szóló állásfoglalást 159 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett, abszolút többséggel elfogadta. Ezzel a kongresszus kimondta a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Nyilvánvaló tény, hogy a jogász végzettségű Dr. Vastagh Pál által az MSZP nevében megvalósított álképviselői eljárás keretében törvénysértően előterjesztett kérelem azonos oldalán egyidejűleg rögzített magyar Állampolgárok általi MSZP alapítás, illetve az MSZMP jogutódaként való MSZP létrejötte egymást kizáró jogi tények (!). Ugyanakkor mindkét közokirat alapjául tett állítás fel nem oldott ellentmondásban áll az MSZMP kongresszusának valós történései alapján felvett és a bíróságon elfekvő jegyzőkönyvkivonatában és jogerős ítéletben is rögzített eredeti kongresszusi eseményekkel. Tény ugyanakkor az is, hogy a Fővárosi Bíróságon án a jogász dr. Vastagh Pál aláírásával MSZP fejléces iraton a párt nevében benyújtott kérelem az álképviselet miatt eleve hatálytalan, túl az okiratokban lévő nyilvántartásba vételt eleve kizáró fel nem oldott ellentmondásokon. 18) Az MSZMP a és 10-e között tartott Kongresszusának második ülésnapján került az MSZMP tagszervezetek küldöttei döntő többségének igen szavazatával elfogadásra az a dokumentum (!), amelynek a Kongresszus elé terjesztett eredeti megnevezése Állásfoglalás a párt jellegéről (!). Az MSZMP nevében hozott határozattal elfogadott gépelt dokumentum eredeti példányának kézírással módosított első oldalát az október 08-án már új fejléccel megjelent Népszabadság DOKUMENTUM szalagcím alatt, a szövegbe beszerkesztve közölte. Azonban október 07-e estéről október 08-a hajnalra nem csak az MSZMP központi lapjának a fejléce változott meg! Ugyanis az október 07-e esti döntéshozatal és a Népszabadság másnapi számának megjelenése közötti alig pár óra alatt megváltozott az MSZMP nevében több mint 1000 delegált igen szavazatával elfogadott, az MSZMP lapjának október 08-i lapszámában dokumentum megjelölés mellett közölt irat címe is. Míg a pártállami párt kongresszusára delegáltak által elfogadott dokumentum eredeti / valódi címe az Állásfoglalás a párt jellegéről volt, addig a Népszabadság által megtévesztő módon pár órával később elfogadottnak beállítva nyilvánosság elé tárt dokumentum megnevezése, már a Kongresszus állásfoglalása a Magyar Szocialista Pártról címet viselte. Az MSZMP nevében valójában elfogadott és az újságban annak beállítottan közölt egymással ütköző jelentésű dokumentum címek közötti eltérés nyilvánvaló, amely iratok címeinek jogi megítélése között is lényeges a különbség. Előző tények alapján bír kiemelt jelentőséggel az, hogy az MSZP nevében a nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtott álképviselő dr. Vastagh Pál által nem az MSZMP kongresszusa által ténylegesen elfogadott eredeti című és tartalmú dokumentum került benyújtásra, hanem a Népszabadság október 08-i számában a tévedésbe ejtésre és a tévedésben tartásra alkalmas módon célirányosan rövid idő alatt átszerkesztett címet viselő és az elfogadottól eltérő tartalmú dokumentum. Előzőek tehát azt bizonyítják, hogy az októberi pártkongresszus által az MSZMP nevében nem az MSZMP Kongresszusának az állásfoglalása a Magyar Szocialista Pártról szóló dokumentum került elfogadásra, hanem a tartalma szerint és alapján a jogi személyként létezett MSZMP nevű párt jellegéről szóló állásfoglalást rögzítő 8

9 9 anyag. A pár óra alatt megváltoztatott című és tartalmú dokumentum ugyanakkor, többízben is új pártként tesz említést az MSZP néven majd létrejövő pártról. 19) Az MSZMP nevében (!) elfogadott dokumentum későbbi része azt rögzíti; A gyökeres politikai megújulást a kongresszus a párt elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását. A pontosan idézett szöveg alapján egyértelmű, hogy a XIV. Kongresszusát tartott MSZMP nevének módosítására nem került sor! Tény, hogy a bejelentés párt megalakítását rögzíti Magyar Szocialista Párt néven, ami pedig nyilvánvaló módon semmilyen módon és körülmények között nem érinti és nem jelenti az 1989-ben pártértekezletet tartott MSZMP által 1956-tól 1993 márciusáig közokiratokkal bizonyítottan folyamatában használt MSZMP elnevezés bármilyen módosítását vagy módosulását. Előzőekből azonban okszerűen következik az, hogy az MSZMP küldöttek által elfogadotthoz képest teljesen más cím alatt és más tartalommal bírósághoz án benyújtott okirat gyökeres politikai megújulást a kongresszus mondatrésze, és annak a párt elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni folytatása, valamint ezen mondatot követő mondatban rögzített MSZP megalakulás állítás alkalmas volt és ma is alkalmas arra, hogy több millió embert megtévesztve hitesse el azt a jogi kizártság alá tartozó valótlanságot, hogy az 1989 októberében az évi II. tv. (Etv.) hatálya alatt (!) kongresszust tartott MSZMP küldöttei elé tárt eredeti dokumentum elfogadása egyben, az MSZMP jogutódjának jogi értelemben is minősülő MSZP megalakulását, az MSZP i jogi személlyé válását is jelentette és eredményezte. Tény, hogy a dokumentum elfogadásának idejében hatályos Etv. ( 6 ) alapján a jogilag is releváns jogutódlásról csak abban az esetben lehetett volna és lehetne az egymással nem azonos két párt tekintetében beszélni, ha az MSZMP és az MSZP már ét megelőzően egyidejűleg rendelkezett volna jogi személyiséggel, és az októberi pártkongresszus arról hozott volna döntést az MSZMP nevében, hogy az MSZMP egyesül a jogi személyiséggel szintén rendelkező MSZP nevű másik párttal (Etv. 20. ). Ilyenre azonban nem került és az MSZP jogi személyisége hiánya miatt nem is kerülhetett sor, emiatt a jogilag releváns tény az, hogy az MSZP nem jogutódja az MSZMP-nek ugyan úgy, ahogy a már 2005 óta létező és arra alapuló jogerős ítéletek is tényként rögzítik, hogy a DEMISZ nem jogutódja a KISZ-nek, azaz, az MSZMP ifjúsági szervezetének. 20) Az MSZP nevében án dr. Vastagh Pál álképviselő aláírásával a Fővárosi Bírósághoz benyújtott nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolásra került a jogutódlás csalárd állításával is tévedésbe ejtett és tévedésben tartott MSZMP küldöttek által megszavazott nem jogutód MSZP Alapszabálya is. Tény, hogy az MSZMP októberi kongresszusa elé tárt és a szavazás után rövid idő alatt jogellenesen megváltoztatott című és tartalmú dokumentum elfogadására igennel szavazott küldöttek által megjelenített kb fős MSZMP tagság túlnyomó része nem lett a csak napja óta törvénysértések eredményeként jogi személlyé vált MSZP tagja ( 7 ). A Fővárosi Törvényszéken ma is fellelhető án érkeztetett 6 A Pártokról szóló évi XXXIII. tv., csak án lépett hatályba októberi MSZP-ről szóló dokumentumok / tudósítások ugyanakkor megtévesztő képtelen módon arról számoltak be, hogy már tagja van az MSZP-nek (ugyanakkor mi van az MSZMP-nek évtizedek óta a havi fizetés 1%-a összegű tagdíjat fizető kb taggal?), illetve, sorra érkeznek a Népszabadság szerkesztőségébe az MSZP tagszervezeteinek megalakulásáról szóló bejelentések. A bizonyítottan valótlan, tévedésbe ejtő tartalmú és több millió embert tévedésben tartó Népszabadság főszerkesztője Dr. Eötvös Pál, az októberi pártkongresszus idejében is az MSZMP KB tagjaként adott teret az MSZMP kongresszusán elfogadott dokumentumok jogellenesen megváltoztatott tartalmú közlésének, és azt követően az MSZMP-vel összemosva már október 08-ától valótlanul létező jogi személyként beállított MSZP-re csalárdul hivatkozó, jogilag és ténybelileg is kizárt további megtévesztő tartalmú tudósítások megjelenéséhez.

10 10 MSZP Alapszabály 1. szakasza rögzíti; A párt neve: Magyar Szocialista Párt. Ebből okszerűen következik az, hogy minden esetben ahol az MSZP Alapszabályának további részében a párt kifejezés szerepel, oda az alapszabály 1. szakaszában megadott pártnevet kell behelyettesíteni. Az MSZP Alapszabályának 47. szakasza kimondja; A párt Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulásával fenntartja jogi személyiségének jogfolytonosságát., tehát az Alapszabály valójában azt állítja, hogy a Magyar Szocialista Párt Magyar Szocialista Pártként alakult újjá, fenntartva az MSZP jogi személyiségének jogfolytonosságát. Köztudomású jogi tény, hogy az MSZP bíróság általi i törvénysértő nyilvántartásba vételét megelőzően, nem létezett jogi személynek minősülő Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnevezésű, a és 10-e között Magyar Szocialista Pártként újjáalakult párt. A valótlan tartalmú és az MSZP nyilvántartásba vételi kérelemében álképviselő neve alatt az MSZP alapítóinak személyére tett nyilatkozattal is ütköző MSZP Alapszabálynak is a Fővárosi Bíróság általi törvénysértő elfogadása arra világít rá ( 8 ), hogy a Fővárosi Bíróság és az Etv. alapján eljárásra hivatalból kötelezett ügyészség a törvényi kötelezettségeit megsértve, a nyilvántartásba vételt eleve kizáró joghatás kiváltására alkalmatlan okiratok alapján engedett teret törvénysértő nyilvántartásba vétellel az MSZP nevű párt jogi személlyé válásának, majd a különösen jelentős értékű állami vagyonok jogellenes eltulajdonítását is eredményező folyamatában törvénysértő működésének, a törvénysértően létrejött párt neve alatti kormányzásának. 21) Az MSZMP nevében a kongresszusának i ülésnapján elfogadott pár óra alatt jogellenesen megváltoztatott című és tartalmú Fővárosi Bíróságon benyújtott (!) dokumentumban az áll; Ezzel az MSZMP mint állampárt története véget ért. ; megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon ( 9 ); A kongresszuson létrejövő új párt ( 10 ); Pártunk állampártból korszerű politikai tömegpárttá válik ; A gyökeres politikai megújulást a kongresszus a párt elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását ( 11 ). Az október 08-ától új fejléccel megjelenő Népszabadság október 09-i lapszámában szintén Dokumentum címszó alatt újra közlésre került a bírósághoz án A kongresszus állásfoglalása a MAGYAR SZOCIALISTA PÁRTRÓL címen a szavazás után jogi értelemben érdemben megváltoztatott tartalommal benyújtott okirat. Ekkor azonban már az újból megjelentett szövegbe szerkesztve nem jelentették meg az 8 Az ügyészség által 23 év után a DEMISZ i KISZ jogutódi hivatkozással történt irat- és tényellenes bírósági bejegyzésében valótlanul állított jogutódlásának mostani átértékelésével analóg módon 9 Az MSZMP nevében elfogadott dokumentum eredeti szövegében nem ez szerepel (!), hanem; megújuláshoz elengedhetetlen, hogy a párt újjáalakuljon. A Népszabadság i számában Elfogadva! megjegyzéssel közölt eredeti irat gépelt szövegét kézzel írt utólagos beírással akként javították át; megújuláshoz elengedhetetlen, hogy a (belőle új) párt újjáalakuljon 10 Az MSZMP nevében elfogadott dokumentum eredeti szövegében nem ez szerepel (!), hanem; Az újjáalakuló párt. A Népszabadság i számában Elfogadva! megjegyzéssel közölt eredeti irat gépelt szövegét kézzel írt utólagos beírással akként javították át; A kongresszuson létrejött párt. Az elfogadva jelzéssel újságban közölt eredeti dokumentum szövegével ütközően a jogellenesen megváltoztatott cím alatt a bírósághoz án is ekként benyújtott iratban már az áll; A kongresszuson létrejövő új párt. 11 Tény, hogy 1989 októberében az MSZMP tartott és csak ő tarthatott kongresszust, tehát az október 07-i szavazás után többszörösen jogellenesen átírt tartalommal álképviselő nevében bírósághoz benyújtott dokumentumba az MSZP nevének rögzítése melletti jogfolytonosságot fenntartva állítás, az vitán felül a kongresszust tartott jogi személy MSZMP-re vonatkozik. Ugyanakkor az 1989 év elejétől hatályos évi II. (Etv.) tv éig, míg a csak október 30-án hatályba lépett Pártokról szóló évi XXXIII. törvény pedig január 30. napjáig ismerte el a törvény erejénél fogva az 1989-et megelőzően bejegyzett és működött társadalmi szervezetek jogi személyiségét jogfolytonosnak. Ebből következően a többszörösen megváltoztatott tartalmú dokumentum jogfolytonosság fenntartására az MSZP pártnév melletti rögzítése eleve tévedésbe ejtést eredményezett és tévedésben tartást eredményez a mai napig is.

11 MSZMP nevében elfogadott és kézírással javított eredeti dokumentum másolatát. Az első megjelenés utáni másnapi lapszámban való ismételt közlés okát a Népszabadság abban jelölte meg, hogy egy szerkesztőbizottság szavazás után (!) véglegesítette az MSZMP nevében közel ezer küldött által megszavazott dokumentumot. A fentiek bizonyítják, hogy az Elfogadva jelzést rögzítő dokumentum az i esti szavazás után jelentős mértékben került törvénysértő módon másnap reggelre jogilag releváns, a valós döntéssel ütköző eredményt mutató tények tekintetében is megváltoztatásra. 22) Egy az MSZMP-, KISZ-nél is nyilvántartott vagyonok sorsával foglakozó márciusi újságcikk közlése szerint az állam párt októberi pártkongresszusa elé terjesztett dokumentum az MSZMP vagyonát 10,2 milliárd Ft összegben mutatta ki. Ezzel ütközően a Fővárosi Bírósághoz 1989 novemberében benyújtott MSZMP i vagyonkimutatás a párt vagyonát csak 8,3 milliárd Ft összegben mutatja ki. Az 1989-es közel kettő milliárd Ft eltérés oka, és az azzal érintett állami (?) vagyonok mibenléte máig tisztázatlan annak ellenére, hogy a különbözet az MSZMP (tehát nem az MSZP) könyv szerint kimutatott vagyonának hozzávetőleg a 20%-át teszi ki. Az 1989-ben pár nap eltéréssel és jelentős értékkülönbséggel elkészített MSZMP és az MSZP neve alatt fel is használt vagyonmérlegek egymást kizáró adatai, a különösen jelentős értékű vagyonok népszavazási eredmény és külön törvény alapján is kötelező elszámolási körbe tartozó állami vagyonról történt törvénysértő rendelkezések ténye, az állami vagyonok elszámolási kötelezettségből történt jogellenes kivonásának megalapozott gyanúját vetik fel 1989-es kettő milliárd Ft értékben. A saját felróható magatartásra történt és folyó jogalapítás miatt előállt jogellenes állapot a mai napig is fennáll. Az állapot-bűncselekmény évülési kezdőnapjára a Btk. 34. d) pontjának rendelkezése az irányadó. 23) A Fővárosi Bíróság az án benyújtott kérelem alapján az MSZP esetében kibocsátandó, de meglepő módon az MSZMP nyilvántartásba vételi kérelme nyomán kiadott hiánypótlási felhívás miatt csak az i keltű végzéssel vette nyilvántartásba az én alapított, és a mai napig az 1993-as és 2005-ös névváltozások nyomán új néven jogfolytonosan létező és működő Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP-t). A független hatalmi ágak különböző oldalain megjelenő Legfelsőbb Bíróság, a Minisztertanács és képviselőik, továbbá a törvénysértően jogi személlyé vált MSZP tendenciát és összehangoltságot mutató módon állították 1990 márciusától kezdődően közokiratokban, illetve közokiratok alapját képező dokumentumokban valótlanul azt, hogy az 1989 óta Thürmer Gyula elnökletével irányított MSZMP az egy volt párt, valamint azt, hogy az MSZMP 1989-ben megszűnt. A hivatalos okiratokban megjelenő MSZMP megszűnésének állami szervek általi hamis állítása tükrében bír kiemelt jelentőséggel az, hogy a Fővárosi Bíróság az MSZMP által án előterjesztett kérelem és az 1989 decemberében hiánypótlásként csatolt 1956-os MSZMP megalapítását bizonyító okiratok mellett Magyar Szocialista Párt nevű társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét rendelte el 784 sorszám alatt január 02-án. A társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI.8.) IM. r. 3. (3) bekezdése kimondta; A bíróság a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételéről a bejegyzést elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Legfelsőbb Bíróságot, mivel ebben az időben a Legfelsőbb Bíróság vezette a társadalmi szervezetek országos nyilvántartását. A Magyar Szocialista Munkáspárt nevű társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét elrendelt 6.Pk /2. számú végzés a bírósági térivevények tanúsága szerint a fellebbezési joggal rendelkező MSZMP részére án, a Fővárosi Főügyészség részére napján 11

12 12 került kézbesítésre. Az 1956-tól jogfolytonos jogi személyiséggel rendelkező és működtetett Magyar Szocialista Munkáspárt nevű párt bíróság általi nyilvántartásba vételét elrendelő végzés a kézbesítési időpontokra figyelemmel január 20. napján emelkedett jogerőre. A Fővárosi Bíróságnak a 6/1989. (VI.8.) IM. r. 3. (3) bekezdése alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt elnevezésű párt jogerős végzéssel történt nyilvántartásba vételéről értesíteni kellett az országos nyilvántartást akkor vezető Legfelsőbb Bíróságot. A társadalmi szervezeteket rögzítő országos nyilvántartás vezetését a Legfelsőbb Bíróságtól átvette az OIT Hivatala, amely január 01. napjától OBH néven működik. Az előző tényekkel szögesen ütközően a Fővárosi Bíróság által MSZMP néven 784. sorszám alatt nyilvántartásba vett társadalmi szervezetről az OBH által 2012-ben a kiadott közokirat azt rögzíti, hogy a szervezet neve napjától kezdődően Munkáspárt. A Fővárosi Törvényszék társadalmi szervezetek nyilvántartójában a Pk /1989. szám alatti Magyar Szocialista Munkáspárt nevet rögzítő aktában elfekvő i keltű MSZMP határozat vitán felül bizonyítja, mivel az rendelkezett arról, hogy az 1956-ban alapított és azonos néven jogfolytonosan működő párt neve csak napjától lett MUNKÁSPÁRT. A Fővárosi Bírósághoz én benyújtott MSZMP KB i határozatán nyugvó kérelem alapján a Fővárosi Bíróság az án kelt és március 23-án jogerőre emelkedett 6.Pk /4. számú végzéssel rendelte el az MSZMP nevének Munkáspártra történt változásának a bejegyzését. A Fővárosi Bíróság 1990-es és as jogerős végzései vitán felül bizonyítják, hogy a bírósági által MSZMP néven 784. sorszám alatt án nyilvántartásba vett pártról a korban a Legfelsőbb Bíróság által vezetett társadalmi szervezetek országos nyilvántartása közel két évtizede rögzít hamis adatot olyan formában, amely közhiteles nyilvántartásba jogellenesen bevezetett valótlan névadat a Legfelsőbb Bíróság, a Minisztertanács és az MSZP által is 1990-től tudottan vagy tudni kelletten hamisan állított MSZMP 1989-es megszűnésének közhiteles adattal történő tévedésbe ejtő és tévedésben tartó megtévesztő alapú alátámasztására is alkalmas. Az 1956-ban alapított és jogfolytonosan létező MSZMP közhiteles nyilvántartásban történő hamis elnevezéssel 23 éve való irat- és tényellenes regisztrációja alkalmas volt és alkalmas az 1993-tól új elnevezéssel ma is létező MSZMP tekintetében az i népszavazás alapján a 11,5 (másik adat /?/ szerint 13,3) milliárd Ft értékű állami vagyonok kapcsán 1989 novembere óta fennálló elszámolási kötelezettség teljesítésének csalárd kijátszásán nyugvó jogellenes állapot fennállásának, így az állapot-bűncselekmények leplezésére. Alkalmas továbbá az MSZP kapcsán valótlanul állított MSZMP jogutódként történt MSZP nevében idegen vagyonokról benyújtott vagyonelszámolás jogszerű és törvényes megtörténtének hamis, és a törvények kötelező érvényű rendelkezéseit alapjaiban sértő, azt kijátszó állításának is a látszólagos alátámasztására. A Kossuth Könyvkiadó Vállalat ügyészség hivatalos tudomása melletti törvénysértő bírósági-, adóhivatali nyilvántartásba vétele és tartása, a vállalat MSZP és Horn Gyula álképviselői eljárása melletti törvénysértő képviselete, átalakítása és eladása, a milliárdos értékű állami vagyonok jogellenes és a törvény erejénél fogva hatálytalan cselekményeken nyugvó átjátszása, a már fantom pártként is működtetett MSZP saját felróható magatartásán nyugvó jogalap nélküli gazdagodása az 1989-es népszavazási eredmény kijátszásával, a közhiteles nyilvántartási adatok jogszabályokba ütköző vezetése és tartalma, a tendenciát mutató törvénysértések miatt előállt jogellenes állapot fennállása

13 13 24) Az állami-, társadalmi szervezetek vállalataira vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében az ágazati besorolás szerint törzskönyvi nyilvántartásban regisztrált vállalatokat, kötelező volt a cégjegyzékbe bejegyeztetni. A bejegyzési kötelezettséggel érintett hivatkozott vállalatok cégbejegyzéséhez minden esetben kötelező volt csatolni APEH igazolását, amelyben a vállalatról a hivatali szerv által aktuálisan regisztrált adatok szerepeltek. Az APEH én adta ki TK/10230/89. számon cégbírósági bejegyzéshez a Kossuth Könyvkiadó nevére szóló igazolást. A cégbejegyzési kérelem nyomán a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság az napján kelt 2063 számú végzéssel rendelte el a Kossuth Könyvkiadó bejegyzését a cégjegyzékbe, Dr. Gál Zoltánné bíró eljárásában. A Vállalat 1989-es induló vagyona ,- Ft értéken került bejegyzésre. Az APEH igazolás közokiratilag azt igazolja, hogy a Kossuth Könyvkiadót 1948-ban alapította az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) KBa. Ezzel szöges ütközésben az APEH igazoláson alapuló cégbejegyzés i alapító okirat kelte megjelölés mellett, már a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP) vezette be a közhiteles nyilvántartásba alapító szervként valótlanul. Az MSZMP ugyanakkor a saját alapítási dátumaként november 01. napját jelöli meg. Tény, hogy a bíró Dr. Gál Zoltánné én az eljárása alapját képező APEH közokiratából fennállt hivatalos tudomásával ütköző valótlan adatot vezetett be a cégjegyzék B részének 1-es pontjába. 25) A cégjegyzékbe bejegyzetten a Kossuth Könyvkiadó alapítói jogainak gyakorlására jogosult MSZMP-re vonatkozó adat változása nélkül én Horn Gyula az MSZP nevében jogszabályokba ütköző módon jogellenesen gyakorolta az alapítói jogokat a Cg as cégjegyzékszámon nyilvántartott Kossuth Könyvkiadó Vállalat tekintetében. Az eljárásra irányadó Ctvr. értelmében a cégjegyzéki adat a bejegyzéssel jön létre kérelemre induló eljárásban. Azonban az MSZP bejegyzésére az erre vonatkozó kérelem hiányában eleve nem kerülhetett, és nem is került sor. A Kossuth Könyvkiadó Vállalat esetében az MSZP neve alatt megvalósított álképviselettel Horn Gyula pártelnök a vállalat addigi igazgatójának megbízását visszavonta, és új igazgatót nevezett ki. Az álképviselő későbbi miniszterelnök a vállalat cégjegyzési módját is megváltoztatta, és a törvénysértően kinevezett új igazgatót önálló aláírási joggal ruházta föl. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság és az ügyészség az álképviselő nyilvánvaló jogellenes és törvényeket sértő ipso iure hatálytalan rendelkezéseit aggálytalanul fogadta el, és az el nem fogadható cégjogi rendelkezések alapján a közhiteles cégnyilvántartásba törvénysértő adatok kerültek jogkövetkezmények nélkül bevezetésre. A Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Kerületek Földhivatalának egymás törvénysértéseit elfogadó állami ingatlanvagyonok jogellenes elvonását eredményező eljárások bemutatása 26) A Horn Gyula által megjelenített MSZP álképviselő útján törvénysértően gyakorolt Kossuth Könyvkiadó Vállalat alapító jogán 1991 év végén jogellenesen kinevezett és a bíróság által is törvénysértően elfogadott új vállalati igazgató meghatalmazása alapján, a vállalat nevében eljárt Dr. Elek József ügyvéd ( 12 ) pert kezdeményezett a Kossuth Könyvkiadó Vállalat nevében 8.P /1992. számon, a valótlanul a felperesi vállalat tulajdonosának állított MSZP alperes ellen, a 1054 Budapest, Akadémia u. 15. szám alatti ingatlan tulajdonjogának megállapítása iránt. A felperesi kereset szerint a felperesi 12 Horn Gyula MSZP nevében jogosulatlanul gyakorolt i tulajdonosi jogot rögzítő okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd, aki ebben az esetben az ellenérdekű felperest képviselte.