ÉLELMISZERVIZSGÁLATI KÖZLEMÉNYEK

Átírás

1 ÉLELMISZERVIZSGÁLATI KÖZLEMÉNYEK Journal of Food Investigations Mitteilungen über Lebensmitteluntersuchungen Tartalomból: A FAO/WHO Codex Alimentarius szerepe, rendszere és dokumentumai Gumicukorka érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata a tárolási körülmények függvényében Az Élelmiszertörvény és a Magyar Élelmiszerkönyv értelmezése XLVI. kötet füzet

2 Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Holló János, a szerkesztõbizottság elnöke Molnár Pál, fõszerkesztõ Boross Ferenc, mûszaki szerkesztõ Biacs Péter Ducsay Tamás Farkas József Gasztonyi Kálmán Gyaraky Zoltán Lásztity Radomir Rácz Endre Sas Barnabás Simon Dezsõné Sohár Pálné A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával megjelentetett szakfolyóirat további támogatói: Európai Minõségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet ARVIT Hûtõipari Rt., Gyõr BÁBOLNA Baromfi Békéscsaba Kft. BÁBOLNA Baromfi Gyõr Kft. Borsodi Sörgyár Rt. CERBONA Rt. CEREOL Magyarország Növényolajipari Rt. DÉLHÚS Rt. Döhler Hungaria Kft. DREHER Sörgyárak Rt. Kabai Cukorgyár Rt. Kalocsai Fûszerpaprika Rt. Kecskeméti Konzervgyár Rt. Magyar Cukor Rt. Miskolci Sütõipari Kft. Nestlé Hungaria Kft., Szerencs Sara Lee Kávé és Tea Rt. SIO ECKES Kft. STOLLWERCK Budapest Kft. Székesfehérvári Hûtõipari Rt. Szolnoki Cukorgyár Rt. Szerkesztõség: 1022 Budapest, Herman Ottó út 15. Kiadja a Q & M Kft., 1021 Budapest, Völgy utca 4/b. Készült a Possum Lap- és Könyvkiadó gondozásában, Felelõs vezetõ: Várnagy László Megjelenik 800 példányban. Elõfizetési díj egy évre: 1000 Ft és postázási költségek + ÁFA. Az elõfizetési díj 256 oldal árát tartalmazza. Index: Minden jog fenntartva! A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül tilos a kiadvány bármilyen eljárással történõ sokszorosítása, másolása, illetve az így elõállított másolatok terjesztése. EMKZÁH 31/1-64 HU ISSN

3 Élelmiszervizsgálati Közlemények TARTALOM Rácz Endre és Szerdahelyi Károlyné: A FAO/WHO Codex Alimentarius szerepe, rendszere és dokumentumai Örsi Ferenc, Dobszai Árpád és Kovács Szabó Irma: Gumicukorka érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata a tárolási körülmények függvényében Beszámoló az Euroresidue IV. rendezvényrõl - Konferencia az élelmiszerekben található állatgyógyászati szermaradványokról (Tóth Tiborné) Beszámoló a Minõségmenedzsment az élelmiszeriparban címû konferenciáról (Várkonyi Gábor) Az Élelmiszertörvény és a Magyar Élelmiszerkönyv értelmezése A KÉKI - Élelmiszer Minõségügyi Információs Centrum hírei Külföldi lapszemle Rendezvénynaptár XLVI. kötet füzet

4 CONTENTS Rácz, E. and Szerdahelyi, K.: Role, System and Documents of FAO/WHO Codex Alimentarius Örsi, F., Dobszai, Á. and Kovács Szabó, I.: Investigation of Sensory Properties of Gummy Bear Candy as a Function of Storage Time Report on Euroresidue IV. Conference on Veterinary Drug Residues in Food (Tóth, T.) Report on Conference Quality Management in the Food Industry (Várkonyi, G.) Interpretation of Food Law and Hungarian Food Code INHALT Rácz, E. und Szerdahelyi, K.: Rolle, Aufbau und Dokumente von FAO/WHO Codex Alimentarius Örsi, F., Dobszai, Á. und Kovács Szabó, I. : Untersuchung der sensorischen Eigenschaften von Gummizuckern in Abhängigkeit von den Lagerungsbedingungen Bericht über die Euroresidue IV. Veranstaltung - Konferenz über die in Lebensmitteln vorhandenen Tierarzneimittel-Rückstände (Tóth, T.) Bericht über die Konferenz Qualitätsmanagement in der Lebensmittelindustrie (Várkonyi, G.) Interpretationen zum Lebensmittelgesetz und zum Ungarischen Lebensmittelbuch

5 A FAO/WHO Codex Alimentarius szerepe, rendszere, dokumentumai Rácz Endre és Szerdahelyi Károlyné FVM Élelmiszeripari Fõosztály Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság Titkársága 1. A FAO/WHO Codex Alimentarius rövid ismertetése Sokan vannak a magyar élelmiszergazdaságban, akik hallottak, tudnak a FAO/WHO Codex Alimentariusról vagy ahogy a napi használatban hívják a Codexrõl. Kevesebben többnyire csak a vele közvetlen kapcsolatba kerültek ismerik munkájának lényegét, nemzetközi és hazai jelentõségét. Mi a Codex? 1962-ben az ENSZ két, talán legfontosabb szakosított szervezete, az Élelmiszer és Mezõgazdasági Szervezet (FAO), valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közös munkába fogott, hogy mint deklarálták: Irányítsák és segítsék az élelmiszerekre vonatkozó követelmények kidolgozását, hozzájáruljanak ezek harmonizálásához úgy, hogy ezek a dokumentumok a kereskedelem segítõi legyenek. Az elképzelés nem volt új, hiszen a FAO 1943-as alakuló kongresszusa már kitûzte maga elé ugyanezen feladatot. 20 év kellett azonban a munka tényleges beindulásához, a Codex Alimentarius szervezetének létrehozásához. E 20 év alatt, a hatvanas évek elejére az élelmiszer a világkereskedelem szerves részévé, sõt egyik legfontosabb cikkévé vált. Mindez új probléma elé állította az élelmiszerek elõállításának és forgalmazásának szabályozását. Az addig csak elkülönült, nemzeti keretekben mûködött szabályozást a fogyasztók egészségének védelmét, tájékoztatásukat, a kereskedelmet segítõ, és a csalásokat megakadályozó szabályok kidolgozását szintén nemzetközivé kellett tenni. E nemzetközi szabályozásnak aztán vissza kellett hatnia a meglévõ (a fejlett országokban) vagy létrehozandó (a fejlõdõ országokban) nemzeti szabályozásokra, hogy a szabályozási elvek, a megközelítés azonosak legyenek, és csak az eltérõ adottságokból, tradíciókból következõen valóban szükséges eltérések maradjanak meg. E célt tûzte ki, erre hozta létre a két világszervezet a FAO/WHO Codex Alimentarius Fõbizottságát. 131

6 Hogyan mûködik a Codex? A feladat bonyolult és sokrétû. Az ezt megvalósító szervezet sem lehet egyszerû és valóban nem is az! A Codex Alimentarius Fõbizottság a belépési szándékukat kinyilvánított és taggá felvett országok (jelenleg 165 ország) képviselõibõl áll. Kétévente, felváltva ülésezik Genfben (a WHO székhelyén) és Rómában (a FAO székhelyén). A szervezet munkájának irányát szabja meg, bizottságokat hoz létre, és õ a kidolgozott dokumentumok végsõ jóváhagyója. A két ülés között szükséges irányítást a Fõbizottság által megválasztott Végrehajtó Bizottság, a szervezõmunkát pedig a Rómában mûködõ Titkárság végzi. A FAO nemcsak otthon ad a Titkárságnak, de a Codex teljes költségének 80 %-át is biztosítja. A gyakorlati munka, a dokumentumok kidolgozása a Bizottságokban folyik, melyek titkársági feladatát, (beleértve az 1-2 évenkénti ülések megszervezését) egy-egy erre vállalkozó és a megbízást a Fõbizottságtól elnyerõ tagország végzi. A tevékenység ami alatt szabványok (standards), irányelvek (guidelines), útmutatók (codes) kidolgozása, valamint az adalék-, maradék- és szennyezõ anyagok egészségügyi kiértékelése értendõ regionális és világszinten folyik. Regionális szinten az egyes termékcsoportokra vonatkozó szabványok kidolgozása (ez a kevésbé jelentõs) és a koordinációs tevékenység (a térség speciális problémáival kapcsolatos álláspontok, teendõk, dokumentumok kialakítása) folyik. Termékszabványt kidolgozó bizottságok csak Európában mûködnek. Világszinten termék- és általános kérdések szabályozásával foglalkozó bizottságok mûködnek. Az utóbbi évben a Codex tevékenység súlypontja az általános kérdések szabályozására tevõdött át. A termékbizottságok száma ugyan sokkal több, de ezek nagyobb része az induláskor kitûzött szabályozási feladatokat elvégezve jelenleg nem mûködik. A Codex eredményei Nem lehet számok nélkül, és nem lehet csak számokkal kifejezni mindazt, amit a Codex több, mint 30 éves mûködése alatt elért. Lássuk a számokat: A Codex (1999-el bezárólag) kidolgozott termékszabványt - 41 higiéniai és technológiai útmutatót. Elvégezte az esetleges egészségügyi veszély szempontjából az értékelését: növényvédõ szernek, élelmiszer adalékanyagnak, 132

7 - 25 élelmiszer szennyezõanyagnak és - 54 állatgyógyászati szermaradéknak. Megállapította az élelmiszerben maximálisan megengedhetõ maradékot: növényvédõ szerre. És ami számokkal nem fejezhetõ ki, de legalább ennyire vagy talán még inkább fontos: A Codex a világ élelmiszer-szabályozásának összefogó, a más nemzetközi és különösen a nemzeti szabályozások meghatározó központjává vált. Munkájában megfigyelõként, de teljes tanácskozási joggal minden, az élelmiszer-szabályozáshoz valami módon kapcsolódó nemzetközi szervezet részt vesz. Néhány közülük: Nemzetközi Szabványosítási Szervezet, a Fogyasztói Egyesületek Nemzetközi Szervezete, a Hivatalos Analitikai Kémikusok Egyesülete, a Világkereskedelmi Szervezet, a Nemzetközi Élet Tudományi Intézet. Ülésein a világ legjobb szakemberei találkoznak, vitatkoznak és jutnak a különbözõ kérdésekben megegyezésre. De részt vesznek és meghatározó fontosságú orientációhoz és átvehetõ konkrét dokumentumokhoz jutnak azok a fejlõdõ országok szakemberei is, akik saját nemzeti szabályozásukat még csak most kezdik kidolgozni. Magyarország és a Codex Magyarország a hetvenes évek elején lett a Codex Alimentarius Fõbizottság tagja. Ez is egy kis lépése volt annak az óvatos nyitásnak, amellyel az ország a másfél-két évtizedes szinte teljes elzárkózás után megpróbált bekapcsolódni a világ vérkeringésébe. Ez az élelmiszer területen beleértve mindenek elõtt az élelmiszerek kereskedelmét különösen érezhetõ és az elõzõ idõszakhoz viszonyítva egyértelmûen sikeres volt. A magyar szakemberek bekapcsolódtak a számunkra fontos bizottságok munkájába. Megbecsülést, elismerést szereztek, és ami a legfontosabb: a magyar élelmiszer rendeletekben, szabványokban kezdtek a megismert Codex dokumentumok beszivárogni. Ezt a csendes, nem látványos folyamatot most, a magyar élelmiszerjog Európai Unióval való harmonizációja idején lehet legjobban érzékelni. A magyar élelmiszeripar minden különösebb megrázkódtatás nélkül át tudja venni az EU anyagát. És ebben meghatározó jelentõsége van annak, hogy igen 133

8 sok esetben pontosan látható: egy-egy elõírást, határértéket a mi korábbi szabályozásunk is és az EU is azonos helyrõl, a Codexbõl vette át. Magyarország megbecsülést szerzett a Codexben, értékelték aktív részvételét ben egyik igen fontos bizottsága, az Analitikai és Mintavételi Módszerek Bizottság Titkárságát bízta a Codex Magyarországra, ami az akkori kettéosztott világban különösen nagy jelentõségû volt, ilyen feladatot kelet-európai ország azóta sem kapott. Új feladatok elõtt a Codex Az élelmiszerek világkereskedelme, amely a hatvanas évek elején létrehozta a Codexet, a 90-es évek második felében új lökést adott e munkának. A világkereskedelem fejlesztését, az ezt akadályozó tényezõk fokozatos felszámolásával segíteni akaró GATT Egyezmény (General Agreement on Trade and Traffic Általános Kereskedelmi és Vámegyezmény) keretében egy évtizede folyó világméretû tárgyalások eredményeként 1995-ben létrejött Világkereskedelmi Szervezet, a WTO (World Trade Organization). A WTO két igen fontos egyezményt fogadott el a kereskedelmet akadályozó ún. technikai akadályok megszüntetésének elõsegítésére. E technikai akadályok alatt az egyes országok eltérõ szabályait, elõírásait, ellenõrzési, engedélyezési rendszereit értik, melyek megnehezítik, drágítják, lassítják a termékek kiemelten a minden országban igen részletesen szabályozott élelmiszerek kereskedelmét. A TBT (Technical Barriers of Trade A Kereskedelem Technikai Akadályai) Egyezmény általános, minden termékre kiterjedõ. Az Egyezmény elismeri, hogy minden országnak joga van a fogyasztók védelmében szükséges szabályozási, ellenõrzési intézkedésekre. Ezen intézkedések azonban nem válhatnak a külföldi termékeket a belföldivel szemben hátrányos helyzetbe hozó akadályokká. Nem haladhatják meg az ésszerû szinteket. Ezt az ésszerûséget a vonatkozó nemzetközi dokumentumok vagy ezek hiányában tudományos eredményekhez alapján lehet elfogadni. Az SPS (Sanitary and Phyto Sanitary Egészségügyi és Növényegészségügyi) Egyezmény jellegébõl következõen elsõsorban az élelmiszereket érinti. Ez az Egyezmény már név szerint említve rendszeresen a Codexre hivatkozik, mint olyan dokumentumra, amely az ésszerûen elvárható fogyasztói védelmet jelenti. A Codexben rögzített elõírásoknál szigorúbb nemzeti szabályok tehát a kereskedelem indokolatlan akadályozását jelenthetik. 134

9 Mindkét egyezmény a WTO keretében felállítandó részleg feladatává teszi a betartás, vagyis a nemzeti szabályozás esetleges ésszerûtlen, a kereskedelmet akadályozó voltának vizsgálatát és az ez ellen megteendõ konkrét lépéseket. A Codex szerepe a megújuló magyar élelmiszer-szabályozásban A magyar élelmiszer-szabályozás megújításának fõ célja az Európai Unió szabályozásának átvétele. Ez az ország teljes jogú EU tagságának fontos feltétele és a magyar élelmiszer-szektornak alapvetõ érdeke. E nagy munka mellett sem szabad azonban elfeledkezni a Codexben való részvételünk jelentõségérõl. Ezt a következõ tények indokolják: A világ és a világkereskedelem jóval nagyobb, mint az Európai Unió. Ma is és teljes jogú tagságunk után is fogunk kereskedni a világ más országaival is, ahol egyre inkább a Codex dokumentumok lesznek a követelmények alapjai. Az Európai Unió szabályozása is jelentõs mértékben a Codexre támaszkodik. Ezért a Codexen keresztül addig is befolyásolhatjuk bizonyos mértékig az EU szabályozást, amíg erre majd tagként akkor már direkt és persze sokkal hatékonyabb módon lesz lehetõségünk. Az Európai Unió által nem szabályozott területeken természetesen önálló, nemzeti szabályozást hozunk létre. Az ismertetett WTO egyezmények aláíróiként azonban kezünk bizonyos mértékig itt is kötött: a létezõ Codex dokumentumokat figyelembe véve lehet csak a nemzeti szabályozást megalkotni. Ezek ismeretében a FAO/WHO Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottsága az EU tagságig a magyar Codex tevékenység két fõ céljának a következõket tartja 1. A Codex dokumentumok kidolgozásában való aktív magyar részvétellel el kell érni, hogy azokban a magyar érdekeknek megfelelõ, de legalább is azzal nem ellentétes elõírások jelenjenek meg. Ennek érdekében a következõ alapelveket tekintjük számunkra irányadónak: Minden mûködõ és számunkra gazdaságilag jelentõs Codex bizottságnak mûködik a megfelelõ magyar munkabizottsága. A Titkárság megerõsítésével biztosítjuk a magyar munkabizottságok naprakész tájékoztatását annak érdekében, hogy az egyes Codex dokumentumokkal kapcsolatos magyar álláspontot mindig megalapozottan alakíthassák ki. 135

10 A dokumentumok kidolgozási folyamatában való írásos részvétel mellett az üléseken való személyes részvétel biztosításáért is mindent megteszünk. A részvételi költségeket az általános kérdéseket tárgyaló bizottságok ülésein a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Egészségügyi Minisztérium, a termékspecifikus bizottságok ülésein az egyes terméktanácsok, szakmai szövetségek biztosítják. 2. A Codex dokumentumait a magyar élelmiszer szakma széles rétegével meg kell ismertetni, és számukra folyamatosan és könnyen hozzáférhetõvé kell tenni. Ennek érdekében a következõket biztosítjuk: A Magyar Élelmiszerkönyv II. kötete irányelveit kidolgozó szakértõknek, a tervezeteket tárgyaló és véglegesítõ szakbizottságoknak a vonatkozó Codex dokumentumokat rendelkezésre bocsátjuk. Ezzel érhetõ el legegyszerûbben és legeredményesebben a WTO egyezmények magyar betartása. A Titkárságon könnyen hozzáférhetõ és áttekinthetõ dokumentumgyûjteményt hozunk létre. Ezt széles körûen ismertetjük, különösen a külkereskedelemben érdekeltek körében. Rendezvényeket szervezünk, tájékoztató anyagokat készítünk a Codex jelentõségérõl. A magyar Codex munka szervezeti keretei A munka lényege az egyes, különbözõ elfogadási fokozatokban lévõ Codex tervezetekkel kapcsolatos magyar álláspont kialakítása, majd ennek a tárgyalások során történõ érvényesítése a magyar munkabizottságokban folyik. A szervezeti keretet ezért évtizedekig egyedül a munkabizottságok jelentették. A Codex Alimentarius növekvõ fontossága miatt vált szükségessé ben igazodva a nemzetközi gyakorlathoz egy kétszintû mûködési rendszer létrehozása. Az érdekelt minisztériumok, termelõi-, fogyasztóvédelmi szervezetek, a tudományos élet képviselõibõl a FAO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke 15 fõs FAO/WHO Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottságot hozott létre. A Bizottság feladata a magyar Codex munka általános irányítása a következõk szerint: A magyar munkabizottságok létrehozása, tevékenységük felügyelete. A Fõbizottság ülésein képviselendõ magyar álláspont kialakítása és jóváhagyása, valamint állásfoglalás a munkabizottságok kompetenciáját meghaladó, általános jellegû kérdésekben. 136

11 A Codex információs politikájának meghatározása. A Nemzeti Bizottság Titkárságát a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet mûködteti, ennek anyagi feltételeit a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja. A Nemzeti Bizottság a következõ területekre hozott létre Magyar Codex Munkabizottságot: Élelmiszeradalékok és szennyezõanyagok Élelmiszerhigiénia Élelmiszerjelölés Analitikai és mintavételi módszerek Növényvédõszer-maradékok Élelmiszerek állatgyógyászati szermaradékai Élelmiszer import-export tanúsítási és ellenõrzési rendszerek Táplálkozástudomány és különleges táplálkozási célú élelmiszerek Kakaótermékek és csokoládé Feldolgozott gyümölcs és zöldség Olajok és zsírok Tej- és tejtermékek Természetes ásványvizek Cukor A felsorolásból is kitûnik, hogy minden mûködõ és a magyar gazdaság számára fontos témával foglalkozó nemzetközi Codex munkabizottságban részt veszünk. A munkabizottságok elnökei a szakma hazailag és nemzetközileg is elismert képviselõi, tagjai, pedig a Nemzeti Bizottság tagjainál ismertetett elv szerint az adott témában érdekelt szervek, felek szakemberei. A munkabizottságok a magyar szakmai álláspontok kialakítását és érvényesítését végzik a következõk szerint: A Codex dokumentumokra vonatkozóan kialakítják a képviselendõ magyar álláspontot. A Codex eljárási rendje szerint írásban és a nemzetközi munkabizottságok ülésein személyesen megpróbálják a lehetõ legteljesebben érvényesíteni a magyar álláspontot. 137

12 A magyar munkabizottságok mûködési költségeit (ez lényegében a nemzetközi munkabizottságok ülésein való részvétel költségét jelenti) a következõk szerint megosztva finanszírozzák: A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a feladatkörébe tartozó általános témákban. Az Egészségügyi Minisztérium a feladatkörébe tartozó általános témákban. A termelõi szövetségek (szövetség, terméktanács, egyesülés) az egyes termékcsoportok vonatkozásában. 2. A Codex szervezeti felépítése Végrehajtó Bizottság Codex Alimentarius FAO-WHO Titkárság Fõbizottság Kiegészítõ Testületei Világszintû általános Bizottságok Világszintû Termék Bizottságok Regionális Koordináló Bizottságok Ad hoc Task Forces Élelmiszerek Állatgyógyászati Szermaradékai Élelmiszerek Adalékok és Szennyezõanyagok Növényvédõszer Maradékok Analitikai és Mintavételi Módszerek Import és Export Tanúsítás és Ellenõrzés Általános Elvek Élelmiszer Jelölés Kakaótermékek és Csokoládé Cukor Feldolgozott Gyümölcsök és Zöldségek Olajok és Zsírok Levesek és Húslevesek Ásványvizek Hal és Haltermékek Növényi fehérjék Húshigiénia Gabonafélék és Hüvelyesek Afrika Ázsia Európa Élelmiszerhigiénia Észak- Amerika és Dél-nyugat Csendesóceáni Térség Latin Amerika és Karibi Térség Biotechnológi ával elõállított élelmiszerek Gyümölcslevek Takarmányozás Táplálkozástudomány és Különleges Táplálkozási Célú Élelmiszerek Friss Gyümölcsök és Zöldségek Tej és Tejtermékek Közel Kelet 138

13 3. A Codex Bizottságai Codex Alimentarius Bizottságok (Committee) és házigazda országaik 1. Általános Elvek Franciaország 2. Élelmiszer Adalékanyagok és Hollandia Szennyezõanyagok 3. Élelmiszerhigiénia Amerikai Egyesült Államok 4. Élelmiszer Jelölés Kanada 5. Analitikai és Mintavételi Módszerek Magyarország 6. Növényvédõszer Maradékok Hollandia 7. Élelmiszerek Állatgyógyászati Amerikai Egyesült Államok Szermaradékok 8. Élelmiszer Import és Export Tanúsítási és Ausztrália Ellenõrzési Rendszerek 9. Táplálkozástudomány és Különleges Németország Táplálkozási Célú Élelmiszerek 10. Kakaótermékek és Csokoládé Svájc 11. Cukor Egyesült Királyság 12. Feldolgozott Gyümölcs és Zöldség Amerikai Egyesült Államok 13. Olajok és Zsírok Egyesült Királyság 14. Húshigiéniája Új-Zéland(berekesztve) 15. Hal és Haltermékek Norvégia 16. Levesek és Húslevesek Svájc(berekesztve) 17. Gabonafélék és Hüvelyesek USA (berekesztve) 18. Tej és Tejtermékek Új-Zéland 19. Ásványvizek Svájc 20. Növényi fehérjék Kanada (berekesztve) 21. Friss Gyümölcs és Zöldség Mexikó tõl, meghatározott céllal és ideig (5 év) mûködõ munkabizottságok (Task Forces): 1. Biotechnológiával elõállított élelmiszerek Japán 2. Takarmányozás Dánia 3. Gyümölcs- és zöldséglevek Brazília 139

14 4. A Codex bizottságok feladatainak rövid ismertetése Codex Alimentarius Fõbizottság Ülései: 1. Róma, Olaszország, 1963 június 25 július 3. (FAO székhelyén, elsõ ülés) 23. Róma, Olaszország, 1999 június 28 július 3. (FAO székhelyén, utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: A Codex Alimentarius Fõbizottság (Commission) az ENSZ Élelmiszer és Mezõgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezete (WHO) által létrehozott FAO/WHO Élelmiszer Szabványosítási Program szervezõje és végrehajtója. Fõ feladatai: a) a fogyasztók egészségének védelme és az élelmiszerkereskedelemben a piaci versenytisztaság biztosítása; b) a nemzetközi kormányzati és nem-kormányzati szervezetek által végzett szabványosítási munkálatok koordinálásának elõsegítése; c) prioritások meghatározása, valamint a szabvány-tervezetek készítésének irányítása; d) a c) pontban meghatározott szabványok kidolgozásának finanszírozása elfogadása és közzététele; e) a megjelent szabványok szükségszerû módosítása. Munkájában a FAO és WHO minden tagországa részt vehet. Bármely más ország vagy nemzetközi szervezet megfigyelõként csatlakozhat a Fõbizottsághoz. Tevékenységérõl a fõigazgatóknak küldött jelentéseken keresztül a FAO és a WHO Közgyûlésének kell jelentést tennie. A Fõbizottság tagjai közül Végrehajtó Bizottságot választ, mely kétévenkénti ülések közötti idõszakban a munkáját irányítja. A Fõbizottság üléseinek levezetésére elnököt és három alelnököt választ. Általános Elvek Codex Bizottság Titkárság: Franciaország Ülései: 1. Párizs, 1965, október 4 8. (elsõ ülés) 15. Párizs, 2000, április (utolsó ülés) 140

15 Hatáskörének meghatározása: A Codex Alimentarius Fõbizottság által meghatározott olyan általános kérdések szabályozása, amelyek megjelölik a Codex Alimentarius célját és hatáskörét, a Codex szabványok természetét és az országok által elfogadott formáit. Irányelvek (guidelines) kidolgozása a Codex Bizottságok számára. Olyan mechanizmus fejlesztése, mely vizsgálja a kormányok elõterjesztéseit az egyes szabványok vagy más elõírások gazdasági hatásairól, az országuk gazdaságára gyakorolt lehetséges következtetésekkel kapcsolatban; Etikai Útmutató (Code of Ethics) kidolgozása a nemzetközi élelmiszerkereskedelemben. Élelmiszer Adalékok és Szennyezõanyagok Codex Bizottság Titkárság: Hollandia Ülései: 1. Hága, 1964, május (elsõ ülés) 32. Peking, március (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: a) az egyes élelmiszer adalékanyagok, szennyezõanyagok (beleértve a környezeti szennyezõket is) és a természetesen elõforduló toxikus anyagok maximálisan megengedett vagy ajánlott szintjének megállapítása, ill. jóváhagyása élelmiszerekben és állati takarmányokban; b) az élelmiszer adalékanyag, szennyezõanyag prioritási listáinak elkészítése az Élelmiszer Adalékanyagok FAO/WHO Közös Szakértõi Bizottság (JECFA) által történõ toxikológiai értékeléséhez; c) javaslat tétel a Fõbizottság számára az élelmiszer adalékanyagok azonossági és tisztasági elõírásaira; d) az élelmiszerben történõ meghatározásukra szolgáló vizsgálati módszerek áttekintése; e) szabványok vagy útmutatók kidolgozása olyan témákkal kapcsolatban, mint a forgalomba kerülõ élelmiszer adalékanyagok jelölése és élelmiszerek besugárzása. Élelmiszerhigiénia Codex Bizottság Titkárság: Amerikai Egyesült Államok Ülései: 1. Washington D.C., május (elsõ ülés) 32. Washington D.C., november 29 december 4. (utolsó ülés) 141

16 Hatáskörének meghatározása: a) az élelmiszerhigiéniára vonatkozó tervezetek készítése, amely magában foglalja ahol szükséges a mikrobiológiai követelményeket és módszertant; b) - a Codex Bizottságok által készített és Codex Szabványokban meghatározott higiéniai elõírások áttekintése, szükség szerint módosítása és jóváhagyása, valamint, - a Codex Bizottságok által készített és Codex útmutatókban szereplõ higiéniai elõírások áttekintése, szükség szerint módosítása és jóváhagyása, kivéve egyedi eseteket, ahol Fõbizottság másképpen rendelkezik, vagy - a Codex Termék Bizottságok hatáskörébe tartozó vagy nem tartozó specifikus élelmiszerek és élelmiszercsoportok higiéniájára vonatkozó tervezetek készítése; c) a Fõbizottságtól kapott specifikus higiéniai problémák megvitatatása. Élelmiszer Jelölés Codex Bizottság Titkárság: Kanada Ülései: 1. Ottawa, június (elsõ ülés) 28. Ottawa, május (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: a) az élelmiszerek jelölésére vonatkozó tervezetek készítése; b) a Codex Bizottságok szabványtervezeteiben, útmutatóiban és irányelveiben szereplõ, jelölésre vonatkozó követelmények áttekintése, ha szükséges módosítása és specifikus elõírások jóváhagyása; c) a Fõbizottságtól kapott specifikus jelölési problémák tanulmányozása; d) az élelmiszerek hirdetésével kapcsolatos problémák tanulmányozása, különös tekintettel reklám-állításokra és félrevezetõ leírásokra. Analitikai és Mintavételi Módszerek Codex Bizottság Titkárság: Magyarország Ülései: 1. Berlin, szeptember (elsõ ülés) 22. Budapest, március (utolsó ülés) 142

17 Hatáskörének meghatározása: a) az analitikai és mintavételi Codex módszerek kidolgozási kritériumainak meghatározása; b) a Codex és más, analitikai és mintavételi módszerekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek közti koordináló testület szerepének betöltése; c) a b) szakaszban említett szervezetek ajánlásai alapján olyan analitikai és mintavételi referencia módszerek megadása, amelyek megfelelnek a Codex szabványok céljaira, és amelyek általában több élelmiszer esetén alkalmazhatók; d) a Codex Termék Bizottságok által javasolt analitikai és mintavételi módszerek áttekintése, ha szükséges módosítása, és ha megfelelõek, elfogadása, kivéve az élelmiszerekben található növényvédõszer maradékok és állatgyógyászati szermaradékok analitikai és mintavételi módszereit, a mikrobiológiai minõség és biztonság, valamint az élelmiszer adalékanyagok elõírásainak való megfelelés megítélésére szolgáló módszereket, amelyek nem tartoznak e Bizottság feladatkörébe; e) mintavételi tervek és eljárások kidolgozása; f) a Fõbizottság vagy bármely Codex Bizottság által elõterjesztett speciális mintavételi és analitikai problémák megvitatása; g) az élelmiszervizsgáló laboratóriumok jártásságának, valamint a laboratóriumi minõségbiztosítási rendszerek elbírálására szolgáló eljárások, protokollok, irányelvek és kapcsolódó anyagok kidolgozása. Növényvédõszer Maradékok Codex Bizottság Titkárság: Hollandia Ülései: 1. Hága, január (elsõ ülés) 32. Hága, május 1 8. (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: a) a növényvédõszer maradékokra vonatkozó maximálisan megengedett szintek megállapítása specifikus élelmiszerekben és élelmiszercsoportokban; b) a növényvédõszer maradékokra vonatkozó maximálisan megengedett szintek megállapítása a nemzetközi kereskedelembe kerülõ azon állati takarmányokban, amelyekben ez indokolt az emberi egészség védelme érdekében; 143

18 c) növényvédõszer prioritási listák készítése a Növényvédõszer Maradékok FAO/WHO Közös Szakértõi Értekezlet (JMPR) által történõ értékeléséhez; d) az élelmiszerekben, ill. takarmányokban lévõ növényvédõszer maradékok meghatározására szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek áttekintése; e) a növényvédõszer maradékot tartalmazó élelmiszerek és takarmányok biztonságával kapcsolatos más kérdések áttekintése; f) a növényvédõszer maradékhoz vegyi vagy más hasonlósságot mutató, környezeti és ipari szennyezõanyagokra vonatkozó maximálisan megengedett szintek megállapítása specifikus élelmiszerekben és élelmiszercsoportokban Élelmiszerek Állatgyógyászati Szermaradékai Codex Bizottság Titkárság: Amerikai Egyesült Államok Ülései: 1. Washington, D.C október (elsõ ülés) 12. Washington, D.C., március (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: a) a prioritások meghatározása az élelmiszerek állatgyógyászati szermaradékainak megállapításához; b) a szermaradékok maximális szintjének ajánlása; c) az igénynek megfelelõen útmutatók kidolgozása; d) az élelmiszer állatgyógyászati szermaradékok ellenõrzésére használt vizsgálati módszerek kritériumainak meghatározása. Élelmiszer Import-Export Tanúsítási és Ellenõrzési Rendszerek Codex Bizottság Titkárság: Ausztrália Ülései: 1. Canberra, szeptember (elsõ ülés) 8. Adelaide, február (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: a) az élelmiszerek import és export ellenõrzési és tanúsítási rendszerei alapelveinek és útmutatóinak kidolgozása azon céllal, hogy harmonizálják a fogyasztók egészségvédelmi módszereit és eljárásait, 144

19 biztosítsák a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot és elõmozdítsák az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmét; b) az exportáló és importáló országok illetékes bizottságai részére alapelvek és útmutatók kidolgozása olyan eljárások alkalmazásához, melyek biztosítsák, hogy ahol ez szükséges az élelmiszerek feleljenek meg az elõírásoknak, mindenekelõtt a törvény egészségügyi elõírásainak; c) alkalmazási, és ha ez szükséges, minõségbiztosítási rendszer útmutatók kidolgozása az élelmiszerek megfelelõségének biztosításához és annak elõsegítéséhez, hogy ezek a rendszerek az országok két- vagy sokoldalú egyezményeivel segítsék elõ az élelmiszertermékek kereskedelmét; d) a hivatalos tanúsítványok formátumával, tartalmukkal, nyelvezetükkel kapcsolatos követelmények és útmutatók kidolgozása, melyeket az országok a nemzetközi harmonizáció érdekében megkövetelhetnek; e) az élelmiszerek export-import ellenõrzésére vonatkozó információcserével kapcsolatos javaslatok megtétele; f) más nemzetközi munkacsoportokkal való szükségszerû konzultáció az élelmiszer-ellenõrzési és -tanúsítási rendszerekkel kapcsolatban; g) az élelmiszer-ellenõrzési és -tanúsítási rendszerekkel kapcsolatos egyéb fõbizottsági feladatok. Táplálkozástudomány és Különleges Táplálkozási Célú Élelmiszerek Codex Bizottság Titkárság: Németország Ülései: 1. Freiburgh in Greisgau, május 2-5. (elsõ ülés) 22. Berlin, június (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: a) A Fõbizottság által kijelölt táplálkozástudománnyal kapcsolatos problémák tanulmányozása, ill. tanácsadás a Fõbizottság részére általános táplálkozástudományi témákban; b) az élelmiszerek táplálkozási aspektusaira vonatkozó általános intézkedési tervezetek kidolgozása; c) ha szükséges, más Bizottságokkal együttmûködve, szabványok, irányelvek vagy egyéb kapcsolatos dokumentumok kidolgozása a különleges táplálkozási célokra készült élelmiszerekre; d) a Codex Szabványok, irányelvek vagy az egyéb kapcsolódó dokumentumokban meghatározott táplálkozástudományi elõírások áttekintése, szükség szerinti módosítása és jóváhagyása. 145

20 Kakaótermékek és Csokoládé Codex Bizottság Titkárság: Svájc Ülései: 1. Neuchatel, november 5 6. (elsõ ülés) november 2 4. (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: Kakaótermékekre és csokoládéra vonatkozó világszabványok kidolgozása. Cukor Codex Bizottság Titkárság: Egyesült Királyság Ülései: 1. London, március 3 5. (elsõ ülés) 7. London, február (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: Cukorra és cukortermékekre vonatkozó világszabványok kidolgozása. Feldolgozott Gyümölcs és Zöldség Codex Bizottság Titkárság: Amerikai Egyesült Államok Ülései: 1. Washington, D.C május (elsõ ülés) 20. Washington, D.C szeptember (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: Feldolgozott gyümölcsre és zöldségre vonatkozó világszabványok kidolgozása, beleértve szárított termékeket, tartósított száraz borsót és babot, gyümölcsdzsemet és zselét; aszalt szilva, valamint gyümölcs- és zöldséglevek kivételével. Olajok és Zsírok Codex Bizottság Titkárság: Egyesült Királyság Ülései: 1. London, február (elsõ ülés) 17. London, március (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: Az állati, növényi és hal olajokra és zsírokra vonatkozó világszabványok kidolgozása, beleértve a margarint és az olívaolajat. 146

21 Húshigiénia Codex Bizottság Titkárság: Új-Zéland Ülései: 1. London, április (elsõ ülés) 7. Róma, március 29 április 2. (utolsó ülés) Bizonytalan idõre berekesztve. Hatáskörének meghatározása: A húshigiéniára vonatkozó világszabványok és/vagy útmutatók kidolgozása a baromfihús kivételével. Feldolgozott Hús és Baromfi Termékek Codex Bizottság Titkárság: Dánia Ülései: 1. Kulmbach, július 4 5. (elsõ ülés) 15. Koppenhága, október (utolsó ülés) Bizonytalan idõre berekesztve. Hatáskörének meghatározása: A feldolgozott hústermékekre vonatkozó világszabványok kidolgozása, beleértve forgalomba kerülõ csomagolt húst és feldolgozott baromfi hústermékeket. Hal és Haltermékek Codex Bizottság Titkárság: Norvégia Ülései: 1. Bergen, augusztus 29 szeptember 2. (elsõ ülés) 24. Alesund, június 5 9. (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: A friss, fagyasztott (beleértve gyorsfagyasztott) vagy másképp feldolgozott halakra, rákfélékre és puhatestûekre vonatkozó világszabványok kidolgozása. Levesek és Húslevesek Codex Bizottság Titkárság: Svájc Ülései: Bern, november 3 7. (elsõ ülés) Szent Gallén, november (utolsó ülés) 147

22 Bizonytalan idõre berekesztve. Hatáskörének meghatározása: A levesekre, erõlevesekre, húslevesekre vonatkozó világszabványok kidolgozása. Gabonafélék és Hüvelyesek Codex Bizottság Titkárság: Amerikai Egyesült Államok Ülései: 1. Washington, D.C március (elsõ ülés) 9. Washington, D.C október 31 november 4. (utolsó ülés) Bizonytalan idõre berekesztve. Hatáskörének meghatározása: A gabonafélékre, hüvelyesekre és termékeire vonatkozó világszabványok és/vagy útmutatók kidolgozása. Növényi Fehérjék Codex Bizottság Titkárság: Kanada Ülései: 1. Ottawa, november 3 7. (elsõ ülés) 5. Ottawa, február (utolsó ülés) Bizonytalan idõre berekesztve. Hatáskörének meghatározása: Bármely növénybõl származó, emberi fogyasztásra szánt, növényi fehérje termékekre vonatkozó meghatározások és világszabványok kidolgozása, ill. ezen termékeknek az élelmiszer ellátásban való használatára, táplálkozási követelményeire, biztonságára, jelölésére és egyéb szempontokra vonatkozó irányelvek kidolgozása. Friss Gyümölcs és Zöldség Codex Bizottság A Fõbizottság 17. ülésén (1987) alapították, mint Trópusi Friss Gyümölcs és Zöldség Codex Bizottság. A Bizottság nevét és hatáskörét a Fõbizottság 21. ülésén (1995) módosították. Titkárság: Mexikó Ülései: 1. Mexikó City, június (elsõ ülés) 12. Mexikó City, október (utolsó ülés) 148

23 Hatáskörének meghatározása: a) friss gyümölcsre és zöldségre vonatkozó világszabványok és útmutatók kidolgozása; b) konzultáció a gyorsan romló termékek szabványosításával foglalkozó ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Munkacsoportjával a világszabványok és útmutatók kidolgozásában, különös tekintettel az átfedések elkerülése érdekében; c) konzultáció a friss gyümölcs és zöldség szabványosításával foglalkozó egyéb nemzetközi szervezetekkel. Tej és Tejtermékek Codex Bizottság Titkárság: Új-Zéland Ülései: 1. Róma, november 28 december 2. (elsõ ülés) 4. Wellington, február 28 március 3. (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: A Codex Alimentarius Tej és Tejtermékekre érvényes Elvi Útmutatójának keretébe tartozó tej és tejtermékekre vonatkozó nemzetközi útmutatók és szabványok kidolgozása. Természetes Ásványvizek Codex Bizottság Titkárság: Svájc Ülései: 1. Baden/Aarzan, február (elsõ ülés) 6. Bern, november (utolsó ülés) Hatáskörének meghatározása: A természetes ásványvizekre vonatkozó regionális szabványok kidolgozása. Megjegyzés: Ezt a Bizottságot a Fõbizottság Regionális (Európai) Codex Bizottságként alapította, de hatáskörét a természetes ásványvizekre vonatkozó világszabványok kidolgozására is kiterjesztette. Gyümölcslevek Szabványosításával foglalkozó EGB/ Codex Alimentarius Közös Szakértõi Csoport Ülései: 1. Genf, április (elsõ ülés) 19. Róma november (utolsó ülés) Bizonytalan idõre berekesztve. 149

24 Hatáskörének meghatározása: A gyümölcslevekre, sûrített gyümölcslevekre és a gyümölcsnektárokra vonatkozó világszabványok kidolgozása. Gyorsfagyasztott Élelmiszerek Szabványosításával foglalkozó EGB/ Codex Alimentarius Közös Szakértõi Csoport Ülései: 1. Genf, szeptember (elsõ ülés) 13. Róma, szeptember (utolsó ülés) Bizonytalan idõre berekesztve. Hatáskörének meghatározása: A Gyorsfagyasztott Élelmiszerek Szabványosításával foglalkozó EGB (Codex Alimentarius Közös Szakértõi Csoport) felelõs a gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó szabványok kidolgozásáért a Codex Alimentarius Általános Elveinek megfelelõen. A Szakértõi Csoport felelõs a gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó szabványok kidolgozásáért, amelyeket a Fõbizottság más Termék Bizottságok feladatkörébe nem utal át, mint Hal és Haltermékek, Hús, Feldolgozott Hús és Baromfi Codex Bizottságai. A Codex Termék Bizottságok által kidolgozott, gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó szabványoknak meg kell felelnie a Gyorsfagyasztott Élelmiszerek Szabványosításával foglalkozó EGB/ Codex Alimentarius Közös Szakértõi Csoport által elfogadott általános szabványnak, és a koordinációs megállapodás szerint arra kell hivatkozni. 5. Codex dokumentumok azonosítására használt rövidítések A Codex dokumentumok hivatkozásában elsõ helyen CX áll, ami a Codex rövidítése. Ezt az illetékes Bizottság rövidítése, majd az az év követi, amelyben az ülést tartották (ez nem feltétlenül a dokumentum kidolgozási éve), majd a végén a dokumentum sorrendi száma. Például, CX/FL 99/1, 2, 3, stb. jelzésû dokumentum azt jelenti, hogy ez Élelmiszer Jelölés Bizottság 1999-ben tartott ülésére készült, meghatározott sorszámú Codex anyag. Kivétel a Végrehajtó Bizottság dokumentuma, amelynél az ülés sorszámát is azonosítani kell (például, CX/EXEC 94/41/1, 2, 3, stb.), valamint a Fõbizottság anyaga, amely viseli az ALINORM azonosítást. 150

25 Codex Alimentarius Fõbizottság (munkaanyagok és jelentések) Végrehajtó Bizottság (azonosított az ülés sorszámával is) Regionális Koordináló Bizottságok Afrikai Koordináló Bizottság Ázsiai Koordináló Bizottság Európai Koordináló Bizottság Latin Amerika és Karibi Térség Koordináló Bizottság Észak-Amerika és Dél-nyugat Csendes-óceáni Térség Koordináló Bizottság Codex Bizottságok Általános Elvek Élelmiszer Adalékanyagok és Szennyezõanyagok Élelmiszerhigiénia Élelmiszer Jelölés Analitikai és Mintavételi Módszerek Növényvédõszer Maradékok Élelmiszerek Állatgyógyászati Szermaradékai Élelmiszer Import és Export Tanúsítási és Ellenõrzési Rendszerek Táplálkozástudomány és Különleges Táplálkozási Célú Élelmiszerek Gabonafélék és Hüvelyesek Kakaótermékek és Csokoládé Olajok és Zsírok Hal és Haltermékek Tej és Tejtermékek Húshigiénia Ásványvizek Feldolgozott Gyümölcs és Zöldség Feldolgozott Hús és Baromfi Termékek Levesek és Húslevesek Cukor Növényi fehérjék Friss Gyümölcs és Zöldség tõl, meghatározott céllal és ideig (5 év) mûködõ munkabizottságok (Task Forces): Biotechnológiával elõállított élelmiszerek Takarmányozás Gyümölcs- és zöldséglevek ALINORM CX/EXEC CX/AFRICA CX/ASIA CX/EURO CX/LAC CX/NASWP CX/GP CX/FAC CX/FH CX/FL CX/MAS CX/PR CX/RVDF CX/FICS CX/NFSDU CX/CPL CX/CPC CX/FO CX/FFP CX/MMP CX/MH CX/MIN CX/PFV CX/PMPP CX/SB CX/S CX/VP CX/FFV CX/FBT CX/AF CX/FJ 151

26 6. A Codex dokumentumok kidolgozásának menete A nyolc lépcsõbõl álló kidolgozás a Fõbizottságnak vagy az illetékes bizottságnak az adott szabvány kidolgozására vonatkozó döntésével kezdõdik (elsõ lépcsõ). A második lépcsõ a Javasolt Szabvány Tervezet, amelynek elkészítését valamely ezt elvállaló és a Titkárság által ezzel megbízott ország végzi. Kivétel az egyes anyagok (növényvédõ szer, adalékanyag, maradékanyag állatgyógyszer) egészségügyi értékelése, illetve a növényvédõszerek megengedhetõ maradékainak megállapítása, ahol az e célra létrehozott FAO és WHO különálló, illetve közös szakértõ csoportok végzik el a Javasolt Tervezet kidolgozását. A harmadik lépcsõben a Titkárság által megküldött Javasolt Tervezetet a tagországok és a nemzetközi szervezetek véleményezik. Az írásban megküldött véleményeket a negyedik lépcsõben megtárgyalja az illetékes bizottság, a szöveget a megküldött és a tárgyaláson elhangzott vélemények alapján módosítja és a Titkárságnak megküldi. Az ötödik lépcsõben a Fõbizottság vagy a Végrehajtó Bizottság az anyagot elfogadva (esetleg tovább módosítva) Szabvány Tervezetnek nyilvánítja azt. A hatodik lépcsõben a Titkárság a már Tervezetté vált anyagot küldi ki ismét a tagországoknak és a nemzetközi szervezeteknek. A hetedik lépcsõben az illetékes bizottság ülésén ismét megtárgyalják az anyagot, az írásban megküldött vélemények és az ülésen elhangzottak alapján ismét módosítja, majd megküldi a Titkárságnak. A nyolcadik, befejezõ lépésként a Fõbizottság az anyagot elfogadva (esetleg módosítva) Szabvánnyá nyilvánítja. A Fõbizottság vagy a Végrehajtó Bizottság az illetékes bizottság egyetértésével fontossága, sürgõssége miatt elrendelheti valamely szabvány sürgõsséggel való elkészítését. Ekkor a 6., 7. és 8. fokozat elhagyásával már az 5. fokozatban véglegessé, tehát Szabvánnyá válik a dokumentum. Az így elkészült Codex Szabvány azonban még csak egy ajánlott dokumentum. Élõ, az élelmiszertermelést és kereskedelmet befolyásoló anyaggá az országok általi elfogadással válik. A Titkárság a Szabványt elfogadásra a Codex tagállamai mellett a FAO és a WHO tagállamainak (gyakorlatilag a világ valamennyi államának) 152

27 megküldi. A tagállamok értesítik a Titkárságot, ha a Szabványt elfogadják. Ez az elfogadás az illetõ állam döntésétõl függõen három fokozat lehet: Teljes elfogadás, ami a saját élelmiszer-szabályozásába való bevezetést jelenti. Részleges elfogadás, ami a szabványnak csak bizonyos elemeit vezeti be a nemzeti rendszerbe. Szabad termékfogalom biztosítása, ami azt jelenti, hogy az ország saját szabályozási rendszerébe ugyan nem vezeti be szabványt, de az annak megfelelõ termékeket szabadon lehet forgalmazni az országban. 2. lépcső A Titkárság megbíz a Javasolt Szabvány Tervezet elkészítésével egy országot. 1. lépcső A Főbizottság dönt az adott szabvány kidolgozásáról, ill. arról, hogy melyik bizottság hatáskörébe tartozik a k 4. lépcső Az írásban megküldött véleményeket a bizottság megtárgyalja, a szöveget a tárgyaláson elhangzott vélemények alapján módosítja és a Titkárságnak megküldi. 3. lépcső A megküldött Javasolt Szabvány Tervezetet a tagországok és a nemzetközi szervezetek véleményezik. 6. lépcső A Titkárság által megküldött Szabvány Tervezetet a tagországok és a nemzetközi szervezetek véleményezik. 5. lépcső A Főbizottság az anyagot elfogadva Szabvány Tervezetnek nyilvánítja. 8. lépcső A Főbizottság az anyagot elfogadva Szabvánnyá nyilvánítja. 7. lépcső Az írásos vélemények és az ülésen elhangzottak alapján az illetékes bizottság a Tervezetet módosítja és azt megküldi Titkárságnak. 153

28 7. A Codex dokumentumai és elérhetõsége A Codex Alimentarius második kiadása a következõ fõ kötetekbõl áll: Ia kötet: Általános követelmények Ib kötet: Általános követelmények: Élelmiszerhigiénia IIa kötet: Növényvédõszer maradványok az élelmiszerekben (Általános rész) IIb kötet: Növényvédõszer maradványok az élelmiszerekben: A maximális határértékek III kötet: Állatgyógyászati szermaradványok élelmiszerekben IV kötet: Különleges táplálkozási igényt kielégítõ elõrecsomagolt élelmiszerek (beleértve a csecsemõk és gyermekek számára készült élelmiszereket is) V kötet: Feldolgozott, valamint gyorsfagyasztott gyümölcsök és zöldségek Va kötet: Friss gyümölcs és zöldség Vb kötet: Trópusi friss gyümölcs és zöldség VI kötet: Gyümölcslevek és hasonló termékek VII kötet: Gabonák, hüvelyesek és azokból elõállított termékek, valamint növényi fehérjék VIII kötet: Zsírok, olajok és azokból elõállított termékek IX kötet: Hal és haltermékek X kötet: Hús és húsalapú egyéb készítmények XI kötet: Cukrok, kakaó termékek, csokoládé egyéb termékek XII kötet: Tej és tejtermékek XIII kötet: Mintavételi és vizsgálati módszerek A Codex dokumentumai (szabványok, ajánlott gyakorlati kézikönyvek, irányelvek) mindenekelõtt egy-egy termék leírása elsõsorban az exportra szánt termékek elõállítóit vagy azok exportõreit érinthetik. Mind a FAO/WHO Codex Alimentarius Nemzeti Bizottsága, mind az általa létrehozott nemzeti munkabizottságok egyik fontos feladata az érdekeltek és az egész hazai szakmai követelmény széles körû tájékoztatása a Codex munkájáról és dokumentumairól. Ezért a Nemzeti Bizottság Titkársága (Dr. Váradi Mária, Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet, Tel.: ) megkeresésre készséggel adnak konkrét tájékoztatást és segítséget valamely dokumentum megszerzéséhez. A FAO 1999-ben létesített Internet honlapján ad helyet a Codex Alimentariusnak. Ez biztosítja a leggyorsabb naprakész tájékozódást a három hivatalos nyelven, melynek elérhetõsége a következõ: 154

29 Gumicukorka érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata a tárolási körülmények függvényében Örsi Ferenc, Dobszai Árpád és Kovácsné Szabó Irma* BME Biokémiai és Élelmiszertechnológia Tanszék, Budapest *FUNDY Kft, Gyál Érkezett: január 10. Az édesipar az élelmiszeripar egyik igen fontos területévé nõtte ki magát az utóbbi száz évben. Hazánkban az édesség készítésnek régi hagyományai vannak, a manufakturális édességkészítés pedig 150 éves múltra tekint vissza. Az államosítás után az egykori üzemekbõl néhány nagyobb vállalat alakult (Budapest, Szerencs, Gyõr) amely a magyar édesipar nagyiparát jelentették. A rendszerváltás után egyre több külföldi cég jelent meg Magyarországon, így nem csak a választék lett nagyobb, hanem a verseny is a különbözõ cégek között [Lásztity-Törley]. Vizsgálataink célja a FUNDY Kft. által gyártott extra savanyú gumicukorka savanyú ízében a tárolás során bekövetkezõ kedvezõtlen változások okának megállapítása volt. Anyagok és módszerek Az extrasavanyú gumicukorka zselatin zselirozószerrel készült, majd a kikészítés során almasav bevonattal látják el, amely a kedvelt savanyú ízét biztosítja. Szemsúlya 5 ± 0,2 g különféle sárga, narancs, piros és zöld színezéssel. Nedvességtartalom meghatározása A gumicukorka nedvességtartalmát termosztátos szárítással határoztuk meg 105 C fokon állandó tömegveszteség eléréséig [Mohos, Lásztity- Törley]. A 4 órás hõkezelési idõket addig ismételtük, míg a tömegveszteség tovább nem változott. Ehhez 18 órára volt szükség. A termék nedvességtartalma 13,64 % (m/m) bizonyult. A víz adszorpciós izoterma meghatározása A gumicukorka ismert nedvességtartalmú 5 g tömegû mintáját ismert relatív páratartalmú térbe helyeztük és tömegváltozásából következtettünk nevességtartalmának alakulására [Ginsburg; Perry]. Az ismert páratartalmú 155

30 tereket exikátorokban az 1. táblázat szerint kénsavoldatok felhasználásával készítettük el. A hõmérséklet a tárolás alatt átlagosan 23 C fok volt. 1. táblázat: Kénsav koncentráció és egyensúlyi relatív páratartalom összefüggése 25 C fokon [Perry] Relatív páratartalom % Kénsav koncentráció % (m/m) , , , , Tárolási kísérlet A tárolási kísérlet során a terméket három kiválasztott páratartalomnál csomagolás nélkül tároltuk, ill. standard mintaként eredeti csomagolásban, hûtõszekrényben tároltuk. Savtartalom titrimetriás meghatározása A savtartalmat a felületen és a minta teljes térfogatában titrimetriás módszerrel határoztuk meg [Lásztity-Törley]. A felületi savtartalom meghatározása Egy szem terméket 100 cm 3 -es fõzõpohárban 30 cm 3 desztillált vízzel 30 másodpercig intenzíven kevertettünk, majd a gumicukorkát csipesszel eltávolítottuk és 5 cm 3 deszt. vízzel leöblítettük a felületét. A pohár tartalmához 2-5 csepp fenolftalein indikátort adtunk és 0,1 n NaOH oldattal halvány rózsaszínûre titráltuk. A savtartalmat mmol almasavban fejeztük ki. A teljes minta savtartalmának meghatározása Egy szem terméket 30 ml desztillált vízzel forrásig melegítettünk, hogy a zselirozó szer szol állapotba menjen át és melegen 2-5 csepp fenolftalein hozzáadása mellett 0,1 n NaOH oldattal rózsaszínre titráltuk. Ha a színezõ anyag ezt nem tette lehetõvé, akkor a végpontot ph mérõ elektróddal ellenõriztük és a titrálást 8,5 ph értéknél állítottuk le. 156

31 A savanyúság érzékszervi meghatározása A savanyúság érzékszervi meghatározásához elõször a friss termék savanyúságára készítettünk standardot [Molnár]. A bírálóknak, akik képzett és az MSZ 7304 szerint kiválasztott és megfelelõnek bizonyult egyének voltak. 5 különbözõ koncentrációjú almasav-oldat mellé tálaltuk fel a gumicukorkát és arra kértük a bírálókat, hogy a 1. ábrán bemutatott bírálati lapon jelöljék be a gumicukorka és az oldatok savanyúságának viszonyát, tehát azt, hogy melyik savanyúbb, megengedve a nincs különbség választ is. Név: Dátum: Bírálati lap Feladat: Hasonlítsa össze az oldatokat a cukorkákkal és állapítsa meg, hogy melyik savanyúbb. Írja be megfelelõ jelölést: +: az oldat savanyúbb, mint a cukorka -: a cukorka savanyúbb, mint az oldat 0: nincs különbség a savanyúságban az oldat és a cukorka között 1. oldat 2. oldat 3. oldat 4. oldat 5. oldat Megjegyzés: 1. ábra: Bírálati lap a savanyúság vizsgálatához A 2. ábrán az almasav koncentráció függvényében ábrázoltuk a savanyúság viszony megjelölését. A + jelet +1-nek, a - jelet -1-nek a 0 értéket 0-nak számítva az ábrán az átlagértékeket és szórástartományt tüntettük fel. 157