VM ASzK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium Gyöngyös Mátrafüred MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT

Átírás

1 MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT I. fejezet A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA A szabályzat célja 1. A VM ASzK,- továbbiakban Intézmény- egész területére egységes szempontok szerint rögzíti a vezetők és a beosztott munkavállalók munkavédelmi feladatait, az alkalmazás munkavédelmi feltételeit, az oktatás rendjét, az egyéni védőeszközök, védőital és tisztálkodó szerek juttatásának szabályait, a munkavégzésre vonatkozó általános követelményeket, meghatározza a munkavédelmi eljárások rendjét. 2. A szabályzat tartalmazza mindazon követelményeket, amelyeket a vonatkozó jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok a szabályzatba utalnak, továbbá amelyek a munkavédelemre vonatkoznak. A szabályzat hatálya 3. A szabályzat hatálya kiterjed az Intézmény valamennyi munkahelyére és a főállású munkaviszonyban, a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatottakra, illetve a munkavégzéssel összefüggésben érintett minden dolgozóra. 4. A Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: MvSz) a munkáltató belső munkavédelmi alapszabálya, amely meghatározza az egyes munkakörökben dolgozók általános munkavédelmi, foglalkoztatási szabályait. 5. A MvSz-t rendszeresen, évenként felül kell vizsgálni, és a megváltozott jogszabályokban, biztonsági szabályzatokban, szabványokban foglaltak figyelembevételével ki kell egészíteni. 6. Az MvSz-ben foglaltak betartása a szervezett munkavégzésben részt vevőkre, illetve a munkavégzés hatókörében tartozókra kötelező. A szabályzatban foglalt rendelkezések megsértése esetén ha az súlyosabb következménnyel nem jár az érintett személlyel szemben szabálysértési, fegyelmi, kártérítési, munkabiztonsági felügyeleti eljárás kezdeményezhető. II. fejezet A VEZETŐK MUNKAVÉDELMI FELADATAI 7. Az intézmény vezetőjének feladatai: kiadja a munkavédelemmel kapcsolatos belső szabályzatokat, kinevezi a munkavédelmi vezetőt, kinevezi a vezetőt a munkavédelem közvetlen irányítására. 8. Az intézmény gazdasági vezetője gondoskodik, illetve felelős: 1

2 a FEOR szerinti fizikai munkavállalók előzetes és időszakos munka alkalmassági vizsgálaton történt megjelenéséért, és az erre vonatkozó nyilvántartás vezetéséért; a nem fizikai munkavégzők esetében a munkavédelmi oktatási anyagok átadásáért és az anyag elsajátítását igazoló nyilatkozatnak a személyi anyagban történő tárolásáért; segítséget nyújt a munkabalesetekkel kapcsolatos kártérítési igények elbírálásához és a határozatok kiadásához; képviseli az intézményt munkaügyi per esetén; biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működéséhez szükséges személyi feltételek megteremtését; segítséget nyújt a munkavédelmi vezetőnek az oktatás, vizsgáztatás, beiskolázás megszervezésénél (szerződéskötés stb.). 9. A munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezető feladatai: átruházott jogkörben irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi tevékenységet; határozatot hoz kártérítési ügyekben; irányítja a munkavédelmi vezető munkáját; ellenőrzi a munkavédelmi intézkedések végrehajtását; ellenőrzi a munkabalesetek kivizsgálását, bejelentését, nyilvántartását; munkavédelmi szemlét tart évente egy alkalommal; ellátja a munkavédelmi vizsgabizottság elnöki feladatait; megteremti a hatáskörbe tartozó terület biztonságos munkavégzésének feltételeit; megszünteti az egészséget és testi épséget veszélyeztető hiányosságokat; megvalósítja a munkavédelemmel kapcsolatos szabványokban, műszaki előírásokban és jogszabályokban foglaltakat az új épületek berendezések, felújított helységek, valamint új gépek létesítésénél; minősített, egyéni védőfelszerelést biztosít a munkavállalóknak. 10. A munkavédelmi vezető feladatai: operatívan irányítja a munkavédelmi tevékenységet a hivatalban; munkáját a jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok figyelembevételével végzi; részt vesz az intézményben történt munkabalesetek kivizsgálásában, és a unkabalesetekről jegyzőkönyvet vesz fel; megküldi a jegyzőkönyvet a jogszabályokban előírtak szerint az illetékes szerveknek; évente beszámoló jelentést készít a munkavédelmi tevékenységről; rendszeresen tájékoztatja a munkát közvetlenül irányító vezetőket a megjelent munkavédelmi rendeletekről, biztonsági szabályzatokról és szabványokról; előkészíti a munkavédelmi szemléket, és azokról jegyzőkönyvet készít; Baleseti Naplót rendszeresít az intézményben, azt vezeti; az új épületek, épületrészek, felújított helységek, valamint új berendezések munkavédelmi engedélyezése előtt részt vesz azok vizsgálatában, hogy megfelelnek-e a munkavédelmi előírásoknak. 11. A munkát közvetlenül irányító vezető feladatai: műszakonként ellenőrzi a munkahelyeket, gépeket, berendezéseket, hogy azok kielégítik-e a biztonságos munkavégzés követelményeit; ellenőrzi, hogy a munkavállalók megtartják-e a munkahelyeken az MvSz-ben foglaltakat; 2

3 rendszeresen ellenőrzi a műhelyekben és telephelyeken végzett javítási és karbantartási munkákat, és ha a tárgyi és személyi feltételek nincsenek meg, saját hatáskörében intézkedik; ellenőrzi, hogy a munkavállalók rendeltetésszerűen használják-e munkavégzésük során az egyéni védőfelszereléseket; azonnal jelenti a munkabaleseteket a munkavédelmi vezetőnek; ellenőrzi a munkavállalókat, hogy az előzetes és az időszakos orvosi vizsgálatuk, az előzetes és az ismétlődő oktatásuk, a munkavédelmi vizsgájuk, a ruházatuk, alkoholmentességük, a kéziszerszámaik kielégítik-e a biztonságos munkavégzés feltételeit; biztosítja a munkavállalók számára a tisztálkodási eszközöket és szereket; gondoskodik a munkahelyek és közlekedési utak, a gépek és berendezések rendszeres tisztántartásáról, valamint takarításáról. 12. A társadalombiztosítási ügyintéző feladata: vezeti a táppénzes jegyzéket az orvosi igazolások figyelembevételével, és elkészíti a sérültek baleseti körülményeire vonatkozó igazolásokat a Társadalombiztosítási Igazgatóság felé; havonta egyezteti a baleseti táppénzes jegyzéket a munkavédelmi vezető baleseti nyilvántartásával. Általános előírások III. fejezet A MUNKAALKALMASSÁGI ORVOSI VIZSGÁLATOK RENDJE 13. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, valamint a balesetek megelőzése tekintetében a műszaki jellegű feltételeken túlmenően alapvető követelmény a dolgozó szellemi és egészségügyi alkalmassága. 14. A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat célja, annak orvosi elbírálása, hogy a dolgozó egészségi szempontból, esetleges betegsége vagy testi fogyatékossága, megváltozott munkaképessége figyelembevételével, alkalmas-e a választott, illetve kijelölt munkakör ellátására. Előzetes alkalmassági vizsgálat 15. A munkaköri alkalmasság elbírálása érdekében a fizikai munkavállalókat felvételkor, továbbá a munkakör megváltozása esetén előzetes alkalmassági orvosi vizsgálatra kell irányítani. 16. Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat nélkül fizikai dolgozót felvenni és munkába állítani, más munkakörbe áthelyezni nem szabad. Időszakos alkalmassági vizsgálat 17. A munkaviszony fennállása alatt azokban a munkakörökben foglalkoztatott dolgozókat, akik egészségi ártalomnak vannak kitéve (lásd 1. számú melléklet), időszakos orvosi vizsgálatra kell irányítani a munkaköri alkalmasság újbóli elbírálása érdekében. 3

4 18. Azt a dolgozót, aki az időszakos orvosi vizsgálaton figyelmeztetés ellenére nem vett részt, a munkaköri foglalkoztatástól el kell tiltani. 19. Azt a dolgozót, akit az orvosi vizsgálat a megjelölt munkakörre alkalmatlannak talált, abban a munkakörben nem szabad foglalkoztatni. Iskolai tanulók szünidei foglalkoztatása 20. Az iskolai tanulóval foglalkoztatására vonatkozó szerződést kell kötni, és munkavégzésre csak az alábbi engedélyekkel lehet felvenni: iskolai engedély, szülői engedély, orvosi alkalmassági vizsgálat. 21. Iskolai tanuló minden esetben csak felnőtt dolgozó felügyelete mellett foglalkoztatható, és ennek során be kell tartani a vonatkozó munkavédelmi rendelkezések, valamint az MvSz előírásait. Általános előírások IV. fejezet A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS ÉS VIZSGÁZTATÁS RENDJE 22. A dolgozókat annak érdekében, hogy munkakörülményüknek, beosztásuknak megfelelő szakmai, munkavédelmi előírásokat megismerjék és elsajátítsák, munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. 23. Az oktatást munkaidő alatt kell megtartani. Az oktatás időtartamára illetmény jár. 24. Munkavédelmi oktatást az tarthat, aki megfelelő szakmai és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik és munkavédelmi szakember. Előzetes munkavédelmi oktatás 25. Felvételre kerülő munkavállalókat munkakörük biztonságos ellátása érdekében munkába állításuk előtt munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatás meg nem történtéig a munkavállalót nem szabad munkába állítani. 26. A munkavédelmi oktatást legalább középfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. 27. A nem fizikai munkát végző dolgozók az előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatásuk során a munkavédelmi ismereteket tartalmazó anyag elsajátítását írásbeli nyilatkozattal tanúsítják. 28. Azt a dolgozót, aki kétszer megismételt előzetes, illetve ismétlődő oktatás során sem sajátította el a munkaköréhez szükséges munkavédelmi ismereteket, az adott munkavégzéstől el kell tiltani. 4

5 29. A dolgozót be kell számoltatni az oktatási anyagból, és annak eredményét az Oktatási naplóban rögzíteni kell. 30. Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a dolgozókat a következő esetekben: a munkavállaló új munkakörbe vagy munkahelyre kerül áthelyezésre, ha tartós távollét után áll ismét munkába, ha munkahelyen munkavédelmi szempontból jelentős technológiai változás történik, ideiglenes, illetve alkalmi munkavégzéskor. 31. Áthelyezéskor, ideiglenes és alkalmi munkavégzéskor, ha a munkavégzés jellege az előző munkaterülettel azonos,a dolgozót csak gyakorlati oktatásban kell részesíteni. Ismétlődő munkavédelmi oktatás 32. A folyamatos munkaviszonyban álló munkavállalókat ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. 33. Az ismétlődő munkavédelmi oktatásokat a munkavédelmi szakembernek kell megtartani. 34. Az ismétlődő munkavédelmi oktatást az alábbi időközönként: 5 évenként a nem fizikai munkavállalók, évenként a FEOR szerinti fizikai munkavállalóknak kell megtartani. 35. Azon munkavállalókat, akik az oktatáson nem vesznek részt, az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül oktatásban kell részesíteni. 36. Azt a dolgozót, aki megtagadja az oktatásban való részvételt, vagy kivonja magát az alól, munkába állítani nem szabad. Rendkívüli munkavédelmi oktatás 37. A dolgozóknak a következő esetekben kell rendkívüli oktatást tartani: új gép és berendezés üzembe helyezésekor, illetve hosszú ideig nem használt gép, berendezés ismételt üzembe helyezése előtt; új szerelési munka megkezdésekor; veszélyes gép vagy technológia üzembe helyezése után munkaterületen történt súlyos foglalkozási balesetet követően. 38. Rendkívüli oktatást a munkáltató és a területig illetékes munkavédelmi felügyelőség rendelhet el. Munkavédelmi vizsgáztatás 39. Munkavédelmi vizsgát kell tenniük azoknak a munkavállalóknak, akiknek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, biztosítása és ellenőrzése munkaköri kötelességükhöz tartozik, valamint akik saját vagy mások egészségét, testi épségét veszélyeztető munkakörben dolgoznak. 40. A munkavédelmi vizsgára kötelezett munkaköröket az MvSz 2. számú melléklete tartalmazza. 5

6 41. A munkavédelmi vizsga alól mentesül az, aki közép vagy felsőfokú munkavédelmi szakképzettséggel rendelkezik. 42. A vizsga letételéről a vizsgázó részére igazolásként a munkavédelmi oktatási napló szolgál, amelyet a munkavédelmi képviselő hitelesít. 43. Eredménytelen vizsga esetén a vizsgát 2 hónapon belül meg kell ismételni. Sikertelen vizsga esetén a dolgozó nem foglalkoztatható tovább munkakörében. 44. A vizsgát megelőzően a vizsgakötelezettek a felkészüléshez vizsgaanyagot kapnak. A fizikai munkavállalók részére igény esetén felkészítő tanfolyamot és konzultációt kell szervezni. A vizsga megszervezése, a vizsgaanyag összeállítása a munkavédelmi vezető feladata. 45. Az MvSz 2. számú mellékletében felsorolt munkakörök esetében az újonnan belépő vagy kinevezett személyek 3 hónapon belül kötelesek munkavédelmi vizsgát tenni. 46. A munkavédelmi vizsgára kötelezett dolgozókról nyilvántartást kell rendszeresíteni, és azt folyamatosan kell vezetni. A munkavédelmi vizsgák dokumentálása a munkavédelmi vezető feladata. A karbantartási munkát irányító vezetőnek és a műszaki részleg vezetőjének külön vizsgát kell tennie. 47. Az Intézménynél szervezett vizsgabizottság 3 főből áll, amely indokolt esetben két fővel kiegészíthető. A vizsgabizottság elnöke a munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezető, tagjai: a munkavédelmi vezető, az illetékes munkavédelmi képviselő. Egyéni védőfelszerelések V. fejezet EGYÉNI VÉDŐFELSZERELÉSEK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÓ ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSA 48. Ha a munkahelyen egészséget vagy testi épséget károsító hatás van, illetve léphet fel, egyéni védőfelszereléssel kell a munkavállalót ellátni. 49. Ha valamely munkafolyamatnál a dolgozót többféle ártalom éri vagy érheti, az ártalmaktól együttesen védő kombinált védőfelszerelést kell biztosítani. 50. Az egyéni védőfelszerelések használatára kötelezett munkakörök jegyzékét és az egyéni védőfelszerelések megnevezését az egyéni védőeszköz szabályzat tartalmazza. 6

7 51. Az előírt egyéni védőfelszerelés beszerzésének és kiadásának, valamint tisztításának, karbantartásának és javításának biztosításáért a munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezető felelős. 52. Az egyéni védőfelszereléseknek a munkavállaló részére történő kiadása, használatuk ellenőrzése a munkát közvetlenül irányító vezető kötelessége. 53. A dolgozó köteles az egyéni védőfelszerelést az előírásnak megfelelően, rendeltetésszerűen használni, és annak jó állapotát megőrizni, azt karbantartani. 54. Az egyéni védőfelszerelést pénzben megváltani nem szabad. Védőital juttatása 55. A védőital juttatásánál figyelembe kell venni a jogszabályban előírtakat, a munkafolyamatoknál keletkező egészségre káros hatással járó tényezőket. 56. Melegítő italként személyenként és naponként 0,5 liter kellő forróságú csipkebogyóból készített, 3 dkg cukrot tartalmazó teát kell biztosítani a munkavállalóknak: a szabadban dolgozóknak azokon a napokon, amikor a meteorológiai szolgálat jelentése szerint a várható napi középhőmérséklet a +4 C fokot nem haladja meg; az olyan zárt munkahelyen dolgozóknak, ahol a munkahelyi hőmérséklet a munka természete miatt tartósan a 283 Kelvin fokot (+10 C ) nem haladja meg. 57. A 0,1% konyhasót tartalmazó víz korlátlan fogyasztásának lehetőségét kell biztosítani az olyan munkahelyeken dolgozók részére, ahol a klímakörülményeket jellemző effektív (EH), illetőleg korrigált effektív (KEH) hőmérséklet eléri vagy meghaladja az alábbi értékeket: könnyű fizikai munkánál 26 C fok EH (KEH), közepesen nehéz fizikai munkánál 24 C fok EH (KEH), nehéz fizikai munkánál 22 C fok EH (KEH). 58. A védőital készítéséhez, tárolásához és kiszolgáltatásához használt edényt tisztán kell tartani, és rendszeresen fertőtleníteni szükséges. 59. A védőital biztosítása a munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezető feladata. Tisztálkodási szerek, eszközök (5. számú melléklet) 60. Az erős szennyeződéssel járó munkakörökben foglalkoztatott dolgozók részére a MvSz-ban foglalt 5. számú melléklet szerint tisztálkodó szereket kell biztosítani. 61. A tisztálkodási eszközök és szerek beszerzésének, valamint a dolgozók részére történő szétosztásának biztosításáért és annak megszervezéséért a munkát közvetlenül irányító vezető a felelős. 7

8 VI. fejezet A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓK MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI Általános előírások 62. Az Intézmény Munkavédelmi Szabályzata kiegészíti a jogszabályokban foglaltakat, amelyeket a munkavégzés során alkalmazni kell. 63. A munkavállalók egészségének és testi épségének megóvása, a rendelkezések megtartása vagy megtartatása a közvetlen munkát irányító vezetők és a munkavállalók kötelessége. 64. A munkavállaló ha a körülmények olyanok, hogy nem felelnek meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek, és balesetet okozhatnak köteles a balesetveszélyt közvetlen irányító vezetőnek jelenteni és intézkedni a balesetveszély elhárításáról. 65. A munkavállaló köteles a munkaköréhez szükséges, illetőleg azzal kapcsolatos szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátítani, munkája során alkalmazni. 66. A munkavállaló a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban köteles megjelenni, munkát végezni alkoholos befolyásoltságtól mentesen. 67. A munkavállaló a munkaterületen köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot. 68. A munkavállaló a rendelkezésre bocsátott gépet, berendezést, szerszámot és anyagot a munkakezdés előtt köteles megvizsgálni, azt rendeltetés, valamint utasítás szerint használni, és a részére meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. 69. A közvetlen munkát irányítók felelősek azért, hogy a hozzájuk beosztott munkavállalók ittas állapotban ne végezhessenek munkát, vagy ha ilyen állapotba kerülnek, felelősek azért, hogy a munkahely területéről eltávolításuk megtörténjen. 70. A közvetlen munkát irányító vezető felelős azért, hogy az irányítása alatt csak olyan géppel, berendezéssel, segédeszközzel felszereléssel dolgozzanak, amelyek a biztonsági előírásoknak megfelelnek. 71. Gépbeállítást, szerszámcserét csak az a munkavállaló végezhet, akit ezzel a munkával megbíztak és munkavédelmi vizsgát tett. 72. Csavarkulcsok szárait ideiglenes eszközzel meghosszabbítani tilos. 73. Gépek szerelésekor az alkatrészek, részegységek emelésekor az 1 főre jutó emelhető súlyhatárt be kell tartani, szükség esetén emelő gépet, segédberendezést kell használni. 74. Forgácsológépen anyagot tárolni szigorúan tilos! 8

9 75. A gép forgácsfelfogó tálcájában vagy a padozatra kerülő fémforgácsot úgy kell elhatárolni, hogy az akaratlanul ne veszélyeztesse a munkavállalót. 76. A forgósíkból kiálló, illetve ütőképes szerszám csak az esetben használható, ha annak forgási területe burkolható, vagy a megmunkálás zárt térben történik. 77. Az asztali és állványos fúrógépnél a fúróorsó kezelőelem elengedése után önműködően térjen vissza felső helyzetébe. 78. A fúrógép szerszámbefogója csak sima forgásfelületű lehet. 79. A köszörűkövek felszerelésére megfelelő szakképzettséggel rendelkező, kioktatott személyt kell megbízni. 80. A köszörűköveket a mechanikai sérülésektől védeni kell, és tárolása állított helyzetben, lehetőleg raktárban történjen. 81. Gáz- vagy villamos ívhegesztéssel az a munkavállaló bízható meg, aki az alábbi képesítéssel rendelkezik: kézi villamos ívhegesztő és lánghegesztő, valamint fedett ívű hegesztő; géplakatos, vasszerkezeti és karosszéria lakatos szakmunkás; hegesztő szakmunkás vagy betanított tanfolyamot végzett munkavállaló; különleges biztonsági igénylő szerkezetek, nyomástartó edények, gázvezetékek stb. hegesztésével minősített hegesztő. 82. Gázpalackok szállításával és tárolásával csak olyan munkavállalót szabad foglalkoztatni, aki a 18. életévét betöltötte, gázpalack biztonsági szabályzatban előírtakból eredményes vizsgát tett. 83. A magasban végzett hegesztési munkák alatti területet el kell határolni. 84. A villamos kézi szerszámokat, hordozható kisgépeket amennyiben nem törpefeszültségűek, valamint az azokhoz tartozó transzformátorokat a használatra való kiadásuk előtt műszaki állapotuk alapján ellenőrizni kell. 85. Az ellenőrzés eredményét az e célra rendszeresített naplóban rögzíteni kell. 86. Lakatosipari munkát csak a célnak megfelelő és kellő biztonságot nyújtó szerszámmal szabad végezni. 87. A munkavállaló a szerszámot használatbavétel előtt köteles ellenőrizni, és ha a szerszám hibás, azt jelentenie kell közvetlen munkát irányító vezetőjének, majd gondoskodnia kell a szerszám kicseréléséről. 88. Gép használata esetén a használatba vett gép kezelési utasítását a munkavállaló köteles megtartani. 89. Ha a munkát befejezte vagy szünetet tart, akkor a gépet ki kell kapcsolni. 90. Bekapcsolt gépet felügyelet nélkül hagyni tilos! 9

10 91. Ha egy munkaterületen egyidejűleg több munkavállaló vagy munkacsoport dolgozik, akkor a munkálatokat munkavédelmi szempontból is koordinálni kell. 92. Központi fűtés illetve villamos szerelésénél az üzemben lévő vezetéknek azt a szakaszát, ahol szerelési munkát kell végezni, ki kell iktatni és ezt az állapotot a munkavégzés időtartamára biztosítani kell. 93. Az engedélyhez kötött kazánokat csak a Kazánbiztonsági Hivatal által előírt feltételek mellett szabad üzemeltetni. 94. A felújítási munka időtartama alatt a munkaterület lezárásával, a forgalom átirányításával, védőállványok és védőtetők készítésével kell gondoskodni a környezet védelméről. A veszélyes munkahelyre történő belépésre és munkavégzésre vonatkozó előírások 95. A veszélyes gépek, berendezések üzemeltetése alkalmával a munkahelyeken csak az oda beosztott munkavállalók tartózkodhatnak, idegen személyek belépése és tartózkodása csak a munkát közvetlenül irányító vezető engedélyével történhet. 96. A vezető előzetes engedélye nélkül csak az ellenőrzésre feljogosított vezetők és a hatósági személyek léphetnek be. 97. Belépési korlátozás érvényes: a kazánházak, a villamos kapcsoló- és kezelőhelyiségek, a villanyszerelő műhely, a TMK műhely, az asztalos műhely a lőtér területére. 98. A veszélyes munkahelyekre történő belépés tilalmát a bejáratnál elhelyezett táblával kell jelezni. Veszélyes munkahelyen az egyedüli munkavégzés korlátozása, a minimális létszám meghatározása 99. Minden munkához annyi és olyan képzettségű munkavállalót kell biztosítani, amennyi a munka egészséges és biztonságos elvégzéséhez szükséges Ha valamely munkát egyidejűleg két és/vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és azt a többiek tudomására kell hozni A technológia műveleti, kezelési és karbantartási utasításnak tartalmaznia kell a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges létszámot Veszélyes munkahelyeken és/vagy munkafolyamatoknál a feszültség közelében végzett munkák felsorolása az alábbi: villanyszerelés, 10

11 gázszerelés, hegesztés, 2 m és annál magasabb állványról végzendő munkafolyamatok, kazánház, villanyszerelő műhely, TMK műhely, szállítás, tetőn végzett munka, létráról végzett munka, elektromos kapcsolótérben végzett munka, beszállásos munkák, gépjárműjavítás. Nők és fiatalkorúak foglalkoztatási korlátozása 103. Nő és fiatalkorú veszélyes munkahelyen, ahol a munkavégzés egészségét és testi épségét veszélyezteti nem foglalkoztatható Fiatalkorú foglalkoztatására tilalom áll fenn, ha a munkavégzés egészséges fejlődést károsan befolyásolhatja, vagy ha a terhes nő utódaira veszélyt jelent A fiatalkorút, iskolai tanulót nem szabad alkalmazni szakképzettséghez nem kötött, veszélyesnek minősíthető munkahelyeken A nők és fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó korlátozások betartását a munkaügyi vezető és a munkavédelmi szakember ellenőrzi. A Intézmény által használt területen az idegen gazdálkodó/nonprofit szervezet által foglalkoztatott munkavégzőkre és vállalkozókra vonatkozó előírások 107. Idegen munkáltatóval a munkák elvégzésére vonatkozó munka- és egészségvédelmi követelményeket vállalkozási szerződésben kell meghatározni A vállalkozási szerződéshez csatolni kell a munka elvégzésére vonatkozó, azzal kapcsolatos koordinációs jegyzőkönyvet Az idegen gazdálkodó szervezet területén történő munkavégzésre vonatkozó előírásokat vállalkozási szerződésben kell rögzíteni. A munkavállalók érdekképviselete Az idevonatkozó jogszabályok alapján a munkavállalók érdekképviseletét a munkaadóval szemben a munkavédelmi megbízott. Az elsősegélynyújtás rendje 11

12 110. A Intézménynél a szervezeti egységek vezetőjének az irányítása alá tartozó minden telephelyen legalább két fő elsősegélynyújtó személyt kell kinevezni és oktatásukat megszervezni A gépjárművezetőket az elsősegélynyújtás alapismereteire ki kell oktatni Minden telephelyen az ott foglalkoztatott létszámnak megfelelő nagyságú Msz 445 és állandóan feltöltött mentőládát kell készenlétben tartani Telepített munkahelyeken a mentőláda mellett el kell helyezni az Elsősegélynyújtó hely figyelmeztető táblát, és ki kell írni az elsősegélynyújtó nevét Minden telephelyen, ahol a dolgozók létszáma meghaladja az 50 főt, hordágyat kell elhelyezni A villanyszerelőket az áramütés-baleset esetén alkalmazandó elsősegélynyújtás és újraélesztés alapismereteire évenként ki kell oktatni. VII. fejezet LÉTESÍTÉSSEL KAPCSOLATOS MUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK, ÜZEMBE HELYEZÉSI ELJÁRÁS (Épületek, építmények, gépek és berendezések használatbavételére, illetve üzembe helyezésére vonatkozó előírások) Beruházásokra vonatkozó munkavédelmi előírások 116. A beruházások előkészítésére, megszervezésére, valamint a műszaki használatbavételi, átadás-átvételi eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a beruházásra vonatkozó előírások tartalmazzák A beruházó a tervezőnek adott megbízással egy időben írásban közli mindazokat az adatokat, amelyek a munkavédelmi követelmények kielégítéséhez szükségesek. Amennyiben megfelelő adatokkal nem rendelkezik, a tervezői megbízásnak ki kell térni az erre vonatkozó adatgyűjtés szükségességére is A beruházó, a kivitelező és a leendő üzemeltető köteles figyelemmel kísérni a tervezés során a munkavédelmi követelmények kielégítését, és közreműködni azok érvényesítésében A tervező köteles a tervhez munkavédelmi fejezetet készíteni. Ebben rögzíteni kell az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelményeket, különös tekintettel a tervezett létesítmény, műhely, gép és berendezés műszaki, biztonsági paramétereire, a megfelelő légcserére, a klimatizálásra, a zajforrások elhatárolására, a megvilágításra, a szociális létesítmények kialakítására, a személyi szakmai feltételek szükségességének meglétére A műszaki terveknek tervezői nyilatkozatot kell tartalmaznia. 12

13 Üzembe helyezési eljárások rendje 121. Új létesítményt, munkahelyet, gépet és berendezést üzembe helyezni csak munkavédelmi engedéllyel szabad. Gépek, berendezések üzembe helyezése 122. Új, valamint használt gépet, berendezést első alkalommal üzembe helyezni, továbbá három hónapnál hosszabb szüneteltetést követően az üzemeltetést indítani csak a következő előfeltételek megléte esetén szabad: kezelési és karbantartási utasítás, érintésvédelmi-mérési jegyzőkönyv, villamosszerelői nyilatkozat, munkavédelmi minősítő bizonyítvány minősítésre kötelezett gépek esetében, az illetékes szakhatóság engedélye egyes speciális gépekhez, berendezésekhez Az üzembe helyezési eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A gép és berendezés üzembe helyezésének engedélyezéséhez az eljárásban résztvevők együttes javaslatán túl a munkavédelmi szakember megfelelőségi nyilatkozata is szükséges. Az engedélyt a munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezető adja. Kezelési és karbantartási utasítás VIII. fejezet KEZELÉSI ÉS KARBANTARTÁSI UTASÍTÁSOK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI 124. A Intézmény területén üzemeltetett berendezésekre, gépekre kezelési és karbantartási utasításokat kell készíteni, és azokat a gépeknél a kezelő számára elérhető helyre kell tenni Az utasítások elkészítéséért és meglétéért a beszerző, ennek hiányában a gépet üzemeltető szervezeti egységet irányító vezető felelős. IX. fejezet MUNKAESZKÖZÖK MINŐSÉGTANÚSÍTÁSA, MINŐSÍTÉSE 126. Minden újonnan vásárolt munkaeszközt, egyéni védőfelszerelést amennyiben az minősítésre kötelezett minősítő okirattal kell ellátni Ha nincs a munkaeszközre vonatkozó minősítő bizonyítvány vagy az nem teljes körű, a vizsgálatot és a minősítést az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeire vonatkozó általános szabályok alapján minősítő intézettel kell elvégeztetni, vagy a munkaeszközt ki kell vonni a használatból. 13

14 128. Belföldön gyártott munkaeszközök esetén a gyártó, külföldön gyártott importált munkaeszközök esetén a megrendelő kötelessége a minősítő vizsgálat elkészítése, amennyiben az korábban már nem történt meg Mind a hazai gyártású, mind az import eredetű gépek, berendezések beszerzésére kötött szerződéseknél ki kell kötni a munkavédelmi minőségtanúsítás, valamint a kezelési és karbantartási utasítás szolgáltatásának kötelezettségét. Munkavédelmi szemle X. fejezet A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEINEK ELLENŐRZÉSI RENDJE 130. A dolgozók egészségét nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó rendelkezések és előírások betartását a szervezeti egységeknél az általános ellenőrzéseken kívül meghatározott időszakonként munkavédelmi szemle megtartásával kell ellenőrizni A munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezető évente egy alkalommal köteles mindenre kiterjedő munkavédelmi szemlét tartani A munkavédelmi szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni a résztvevők aláírásával. A munkavédelmi szemlén a munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezető vagy megbízottja, a munkavédelmi vezető, az ellenőrzött egység vezetője, az illetékes munkavédelmi képviselő, 133. A jegyzőkönyv tartalma: a szemle helye, időpontja; a szemlebizottságban résztvevők neve, beosztása; az előző szemlén feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések ellenőrzése, a hiányosságok megszüntetését akadályozó tényezők ismertetése, azok elhárítása megállapított újabb határidő a felelős megnevezésével; a szemle során feltárt hiányosságok munkahely szerinti felsorolása, azok megszüntetésére hozott intézkedések megnevezése, konkrét határideje, a felelősök megnevezése; egyéb szükségesnek tartott megállapítások A munkavédelmi szemle előkészítésével, dokumentálásával kapcsolatos feladatokat a munkavédelmi vezető látja el A munkavédelmi jegyzőkönyveket az iratkezelési szabályok szerint kell megőrizni (5 évig). Rendkívüli szemle 14

15 136. Ha a Intézmény épületének területén olyan azonnali bejelentésre kötelezett baleset vagy a dolgozók testi épségét veszélyeztető esemény történt (halálos, csonkulásos baleset, a dolgozók nagyobb csoportját érintő egészségügyi károsodás stb.), amely a munkaeszközök biztonságos üzemeltetéséhez és a hasonló esemény elkerüléséhez tapasztalatokat ad, a munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezetőnek rendkívüli szemlét kell elrendelnie. A rendkívüli szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni a résztvevők aláírásával. XI. fejezet A MUNKAESZKÖZÖK IDŐSZAKOS BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK RENDJE 137. Azokat a gépeket, berendezéseket, amelyek üzemeltetés alkalmával veszélyt jelentenek, időszakos biztonsági felülvizsgálatának kell alávetni A veszélyes gép, berendezés időszakos biztonsági felülvizsgálatának célja a veszélyt jelentő okok feltárása, kiküszöbölése, az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos üzemeltetési feltételek meglétének ellenőrzése Az időszakos biztonsági felülvizsgálatokat az MvSz 5. számú mellékletében, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján kell elvégezni Az elvégzett vizsgálatok és mérések eredményeiről készített dokumentációk tartalmi és alaki követelményeit a szabványok és gépkönyvek, valamint az MvSz 5. számú mellékletében foglaltak határozzák meg Az időszakos biztonsági felülvizsgálatok elvégzéséért és a dokumentáció meglétéért a műszaki vezető a felelős. XII. fejezet A MUNKABALESETEK BEJELENTÉSÉNEK, KIVIZSGÁLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK RENDJE 142. Az Intézménynél munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri Súlyos az a baleset, amely: a sérült halálát; valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását; az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csontritkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb, két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését; a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott Az előző pontban meghatározott súlyos munkabalesetet a munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezető vagy a munkavédelmi vezető haladéktalanul köteles távbeszélőn, illetve telexen, telefaxon vagy személyesen bejelenteni: a mentőknek (áramütés, baleset esetén az ÁEEF-nek is), 15

16 az OMFF illetékes (fő)felügyelőjének A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a baleset helyszíne érintetlen maradjon Minden munkabalesetet be kell jelenteni a sérültnek vagy munkatársának, a közvetlen munkahelyi vezetőjének és a munkavédelmi vezetőnek A munkáltató minden munkabalesetről köteles nyilvántartani: a sérült nevét, születési helyét és időpontját; anyja nevét; a sérült munkakörét; a sérülés időpontját, jellegét, helyszínét; az esemény leírását; a sérült ellátására tett intézkedést; a tanuk nevét és lakcímét; a bejegyzést tevő nevét, munkakörét A munkavédelmi szakember minden keresőképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul kivizsgál, és a kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket munkabaleseti jegyzőkönyvbe rögzíti A munkáltató a munkabalesetről kiállított jegyzőkönyvet haladéktalanul, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi: a sérültnek, halála esetén közeli hozzátartozójának egy példányban; a társadalombiztosítási kifizetőhelynek két példányban; a halált, illetve a három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabalesetről az OMMF területig illetékes (fő)felügyelőjének egy példányban Ha a sérült vezetője a baleset kivizsgálásában nem vehet részt, annak eredményét tudomására kell hozni, amelyet a jegyzőkönyvben aláírásával kell tanúsítania A baleset kivizsgálásának szempontjai: a jegyzőkönyv pontos kitöltéséhez szükséges adatok megállapítása; a vonatkozó adatok összegyűjtése, feltárása; a baleset oksági láncolatának összeállítása, elemzése; a lehetséges megelőző intézkedések kiválasztása, az abból adódó műszaki, szervezési, egészségügyi, oktatási, vezetői intézkedések megtétele, a felelősök és határidő pontos megjelölésével A munkabaleset kivizsgálását a munkavédelmi szakember végzi A balesetek megelőzése érdekében ki kell vizsgálni minden olyan eseményt, amely nem okozott sérülést, de a körülmények figyelembevételével balesetet okozhatott volna A majdnem (kvázi) baleset kivizsgálását ugyanúgy kell elvégezni, dokumentálni, intézkedést hozni, mint a megtörtént balesetnél. 16

17 155. A kivizsgálást és dokumentálást a munkavédelmi szakember vagy a műszaki és ellátási főosztályvezető irányításával végzik el. XIII. fejezet KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁS 156. A munkavállaló életének, testi épségének, egészségének megsértése esetén a munkáltató a teljes kárt (elmaradt jövedelmet, a dolgokban bekövetkezett károkat, a sérelemmel kapcsolatos egyéb költségeket, valamint a nem vagyoni kárt) köteles megtéríteni A fentiekben leírtak teljesítése érdekében a munkavédelmi vezető a sérelem bekövetkezését követő 15 napon belül köteles a dolgozó (halála esetén hozzátartozója) figyelmét felhívni kárigénye bejelentésére A munkavállaló a kárigény bejelentését követő 60 napon belül megkapja a kártérítést Ha a sérelemért fennálló felelősséget a hivatal vitatja, nem ért egyet a kárigénnyel, vagy kármegosztást kíván kezdeményezni, akkor a munkavállalónak 30 napon belül írásban meg kell indokolni Kárigény bejelentésének hiányában a munkavédelmi vezető kezdeményezésére a munkavédelem közvetlen irányítására kijelölt vezetőnek kell intézkednie, hogy a sérelem bekövetkezését követő 60 napon belül a munkavállaló megkapja a kártérítést. Ebben az esetben a kárt a rendelkezésre álló adatok alapján kell megállapítani. XIV. fejezet MELLÉKLETEK Mellékletek felsorolása: 1. számú melléklet: Törvényi hivatkozások, definíciók 2. számú melléklet: munkakörök, jogok, felelősségek 3. számú melléklet: a munkavédelmi oktatás rendje 4. számú melléklet: közlekedési és parkolási szabályai 5. számú melléklet: vegyes rendelkezések A Munkavédelmi Szabályzatot jóváhagyom, a munkavédelmi tevékenység végrehajtását ennek megfelelően elrendelem. Kelt: Mátrafüred, 2013 Dr. Ördög István A Munkavédelmi Szabályzatot az intézmény vezetés a.. ülésén fogadta el. Hatályba lép: 17

18 1.számú Melléklet: A munkavédelemmel kapcsolatos joganyagok felsorolása A munkavédelmet érintő nemzeti joganyagok Munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság évi CLIV. törvény az egészségügyről 15/2005. (V. 2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 22/1991. (XI.15) NM rendelet a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 78/1999. (XII. 29.) EüM-BM együttes rendelet a közterület-felügyelők egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági követelményeiről 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESzCsM együttes rendelet a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről 41/2004. (IV. 7.) GKM rendelet közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról Foglalkozás-egészségügy 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról Munkabaleset évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról Foglalkozási betegség, fokozott expozíció 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról. Munkahely 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 18

19 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről Kóroki tényezők 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről Kémiai biztonság évi XXV. törvény a kémiai biztonságról 25/2000. (IX. 31.) EüM-SZCSM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról Munkaeszköz, gép 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról Egyéni védőeszköz 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról Anyagmozgatás, közlekedés 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 1. számú melléklet: Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 2. számú melléklet: Vasútépítési és vasútfenntartási biztonsági szabályzata 17/1993. (VII. 1.) KHVM rendelet az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról: 3. számú melléklet: Gépjárműjavítás biztonsági szabályzata 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről Építőipari tevékenység 19

20 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről Villamosság évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 8/1981.(XII.27.) IpM rendelet a kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzatáról 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről 8/2001. (III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki-Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről 72/2003.(X.29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Hegesztés 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról Vas- és fémipari szerelés 31/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat kiadásáról Emelőgép 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról Mezőgazdaság, erdészet, halászat, vízügy 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 4/2001. (IX. 26.) SzCsM-EüM együttes rendelet a tengeri halászhajók fedélzetén dolgozók munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról 83/2003. (VII. 16.) FVM rendeletet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról 19. Élelmiszeripar 24/2005. (III. 23.) FVM rendelet a vágóállatok levágásának és feldolgozásának biztonsági szabályzatáról Kereskedelem, vendéglátóipar 30/1995. (VII. 25.) IKM rendelet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról Nyomástartó berendezések, gázpalackok, gázfogyasztó készülékek 14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról 20

21 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról Szakmai képesítési követelmények 111/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről (2013. január 1-től hatálytalan 150/2012. korm r.) 29/2004. (XII. 20.) FMM rendelet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekről 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről 22/2008. (VIII. 29.) KHEM rendelet a közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményekről, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet módosításáról 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról 21

22 II. melléklet: Munkavédelemmel kapcsolatos feladatok: 1. Intézmény vezető: - egyszemélyi felelős a munkavédelemmel kapcsolatos területen - meghatározza a beosztott vezetők munkavédelemmel kapcsolatos feladatait és felelősségük mértékét - megbízza a munkavédelmi felelős szakembert és irányítja munkáját (az irányítást írásban átruházhatja más vezetőre is) - megszervezi a munkavédelmi képviselő megválasztását és biztosítja tevékenységének feltételeit - jóváhagyja a szemle tervet, ellenőrzi annak teljesülését - elrendeli a veszélyes gépek és technológiák időszakos felülvizsgálatát - biztosítja a munkavédelmi oktatáshoz szükséges időt és helyet - elrendeli és ellenőrzi a menekülési gyakorlatokat - a tudomására jutott szabálytalanságokat megszüntetésére utasítja a felelős személyeket, súlyosabb esetekben felfüggeszteti az adott tevékenységet, belátása szerinti mértékben felelősségre vonja az elkövetőt vagy elkövetőket 2. Igazgató helyettesek - a területükön közvetlenül beosztott személy irányításában szem előtt tartják a biztonságos munkavégzéshez való jog teljesülését - a munkavégzés során rendszeresen ellenőrzi a munkavégzés biztonságosságát, szükség esetén kéri a munkavédelmi szakember segítségét - veszélyes eszköz vagy technológia használatának elrendelésekor felhívja a figyelmet a jogszabályok és a szakmai előírások pontos betartására és ellenőrzi is azokat - az egyéni védőeszközök kiosztását és azok használatát rendszeresen ellenőrzi - ismerje a munkabalesetek fokozatait, a munkabaleset és a súlyos munkabaleset fogalmát és a szükséges tennivalókat - munkanap kieséssel nem járó balesetet rögzítse a munkabaleseti naplóba, az ettől súlyosabb balesetet esetén kérje meg a munkavédelmi megbízottat a munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítésében - szabálytalan munkavégzés esetén hatáskörében eljár annak haladéktalan megszüntetéséért, az ismétlődés megakadályozásáért 3. Konyhavezető - felelős a konyhai dolgozók biztonságos munkavégzéséért - ellenőrzi a megfelelő munkaruházatot, higiéniai eszközök és a szükséges egyéni védőeszközök használatát - rendszeresen ellenőrzi a gyakori kockázatok (elcsúszás, forrázás, égés, tisztító és fertőtlenítő vegyi anyagok, vágás) elleni védelem betartását - ellenőrzi a közlekedési utak akadálymentességét - a raktározás és rakodás rendjének szabályait betartatja - figyeli a villamos vezetékek, kapcsolók, dugaszoló aljak, világító és egyéb elektromos készülékek állapotát, probléma esetén azonnal szól a villanyszerelőnek, a hibás készülék használatát azonnal megtiltja 22

23 - az elsősegélyláda tartalmát rendszeresen ellenőrzi, szükség esetén kéri a feltöltését a munkavédelmi megbízotton keresztül - ismerje a munkabalesetek fokozatait, a munkabaleset és a súlyos munkabaleset fogalmát és a szükséges tennivalókat - munkanap kieséssel nem járó balesetet rögzítse a munkabaleseti naplóba, az ettől súlyosabb balesetet esetén kérje meg a munkavédelmi megbízottat a munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítésében - hatáskörét meghaladó munkabiztonsági probléma esetén kérje a munkavédelmi megbízott segítségét 4. Tangazdaság vezető, csemetekert vezető - felelős a területen folyó gyakorlati oktatásban dolgozók és a szakmai gyakorlatok ott dolgozó tanulók biztonságos munkavégzésének feltételeinek biztosításáért - ellenőrzi a megfelelő munkaruházatot, a kiadott és használt munkaeszközök eszközök és a szükséges egyéni védőeszközök használatát - rendszeresen ellenőrzi a munkavédelmi szabályok betartását - ellenőrzi a közlekedési utak akadálymentességét a telephelyen és annak épületeiben - a raktározás és tárolás rendjének szabályait betartatja - figyeli a villamos vezetékek, kapcsolók, dugaszoló aljak, világító és egyéb elektromos készülékek állapotát, probléma esetén azonnal szól a villanyszerelőnek, a hibás készülék használatát azonnal megtiltja - az elsősegélyláda tartalmát rendszeresen ellenőrzi, szükség esetén kéri a feltöltését a munkavédelmi megbízotton keresztül - ismerje a munkabalesetek fokozatait, a munkabaleset és a súlyos munkabaleset fogalmát és a szükséges tennivalókat - munkanap kieséssel nem járó balesetet rögzítse a munkabaleseti naplóba, az ettől súlyosabb balesetet esetén kérje meg a munkavédelmi megbízottat a munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítésében - hatáskörét meghaladó munkabiztonsági probléma esetén kérje a munkavédelmi megbízott segítségét - ellenőrzi az ott dolgozók szabályos munkavégzését 23

24 - III. melléklet A MUNKAVÉDELMI OKTATÁS RENDJE "A munkavállaló köteles... a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni." Mvt. 55. (1) A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a) munkába álláskor, b) munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, c) munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, d) új technológia bevezetésekor elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) Az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható. A munkavédelmi oktatás általános szabályai A intézmény valamennyi munkavállalójának kötelessége, hogy a munkaköréhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati munkavédelmi előírásokat elsajátítsa, a munkakörével kapcsolatos veszélyeket és ártalmakat, egészségkárosodási kockázatokat felismerje és az ellenük való védekezés, megelőzés előírásait alkalmazni tudja. A fenti követelmény teljesítése érdekében a munkavédelmi oktatás kiterjed: a.) a munkaviszonyba lépő munkavállalókra, b.) a munkaviszonyban álló munkavállalókra, c.) a megbízott elsősegélynyújtókra. A munkavédelmi oktatást munkaidőben kell tartani és azon való részvétel kötelező. A munkavállalóknak - az oktatás időtartamára, vagy az emiatt kiesett munkaidőre - átlagkeresetet kell fizetni. A munkavédelmi (elméleti és gyakorlati) oktatás megtartását az intézmény vezetője vagy az általa felkért személy végzi. A 24