Az agrár és vidékpolitika aktualitása tervezés

Átírás

1 Az agrár és vidékpolitika aktualitása tervezés V. Németh N Zsolt vidékfejleszt kfejlesztésért felelős államtitkár Egerszalók,, november

2 Kormányprogram

3

4 Európa 2020 stratégia Közös Stratégiai Keretrendszer (KSK) lefedi az ERFA-t, EMVA-t, ESZA-t, Kohéziós Alapot és ETHA-t, tükrözi az EU2020 célokat közös tematikai célkitűzésekkel, melyek megvalósítására mindegyik alapban kulcslépéseket határoz meg Partnerségi Szerződések nemzeti szintű dokumentum mely leírja hogy kerülnek felhasználásra az alapok az EU2020-as célok megvalósítása érdekében Vidékfejlesztés: EMVA Egyéb KSK alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, ETHA) Átfogó témák: Innováció, Környezet és Klímaváltozás Prioritások Tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, erdészetben és vidéken Versenyképesség és a gazdaságok életképességének növelése Az élelmiszer-lánc szerveződésének és az ágazati kockázatkezelés ösztönzése A mezőgazdasági és erdészeti ökoszisztémák helyreállítása, megőrzése és erősítése Erőforrás-hat. Előmozdítása, alacsony CO 2 kibocsátású és a körny-i kihívásokra rugalmasan reagáló mg, élip.,erdő tám. Társadalmi kirekesztés, szegénység elleni küzdelem és gazdasági fejlődés előmozdítása vidéken Vidékfejlesztési Program(ok)

5 Uniós vidékfejlesztési prioritások Tudásátadás és az innováció előmozdítása A versenyképesség fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása; A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony szén-dioxidkibocsátású és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.

6 Változások a as időszakhoz képest Az EU Alapok közös keretrendszere egyszerűsítés és a szabályok harmonizálása, Különböző uniós alapok programjainak összehangolása Közös Stratégiai Keretrendszer (ernyőrendelet) és Partnerségi Szerződés Mérföldköveken alapuló teljesítményértékelés és előzetes feltételek (ex-ante kondicionalitások) Közös Stratégiai Keret (KSK) A Bizottság készíti el, az uniós politikák és eszközök hatékony koordinálására Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseit és céljait a KSK-alapokra vonatkozó főbb intézkedésekhez hozzárendelő dokumentum A közös stratégiai keretnek meg kell tehát határoznia a fő támogatási területeket, a kezelendő területi kihívásokat, a szakpolitikai célkitűzéseket, az együttműködési tevékenységek prioritásait, a koordinációs mechanizmusokat, valamint a tagállamok gazdaságpolitikájával való koherenciát és következetességet biztosító mechanizmusokat.

7 Változások a as időszakhoz képest Partnerségi Szerződés át kell ültetnie a közös stratégia keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatba komoly kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia az uniós célkitűzéseknek az alapok programozása által való elérésére a tagállam és a Bizottság köti meg, amelyet a tagállam készít el a Bizottsággal együttműködve valamennyi alapot magába foglalja (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) a teljes keret 5%-ának teljesítmény tartalékként való elkülönítése CLLD, ITI külön fejezet

8 Uniós célkitűzések és Vidékstratégia Közös Stratégiai Keret Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap + Közös Agrárpolitika eszközei EU stratégiai irányok EU 2020 stratégiával való összhang Tematikus koncentrációfokozása: komolyabb hatások Teljesítmény fokozása ún. kondicionalitások és ösztönzők révén (szankciók is) Értékelés fejlesztése, teljesítmény- és eredményközpontú szemlélet Új, innovatív pénzügyi eszközök Területi kohézió érvényesítése vidéki térségek, város-vidék kapcsolat regionális különbségek csökkentése új köztes régiókategória a fejlett és az EU átlagtól elmaradó régiók között Partnerségi együttműködés fokozása Egyszerűbb végrehajtási rendszer Közösségvezérelt helyi fejlesztések speciális helyi kezdeményezések LEADER módszertan mintájára

9 A vidékfejlesztés új elemei A vidékfejlesztési rendszer átalakul. Lényegi változás, hogy a vidékfejlesztési támogatások egy keretbe (KSK) kerülnek a strukturális alapokkal az önálló vidékfejlesztési program viszont megmarad. A rugalmasság biztosítása érdekében megszűnik a tengelyszerű felosztás. A tagállamok húsz intézkedésből álló csomagból válogathatnak. Lehetőség van tematikus alprogramok kialakítására. A LEADER akciócsoportok több alap (ESZA, ERFA, EMVA, ETHA) által támogatott stratégiákat alkothatnak.

10 Az EU-s és a magyar stratégia összehasonlítása

11 A KAP 2. pillér céljai és a Vidékstratégia 1 Közös Agrárpolitika 2. pillér céljai Nemzeti Vidékstratégia céljai 1. A mezőgazdaság versenyképességének növelése - Sokszínű és életképes agrártermelés - Élelmezési és élelmiszerbiztonság Kertészet fejlesztése Állattenyésztés fejlesztése Ökológiai gazdálkodás erősítése Biológiai alapok megerősítése Sokszínű, alkalmazkodóképességgel rendelkező termelési szerkezet Életképes birtokok, birtokrendezés Korszerű technológia Emberi tényezők (tudás, szemlélet, innovativitás, együttműködés) Fiatal gazdák helyzetbe hozása Hálózatos együttműködés, piacra jutást biztosító szövetkezeti rendszer Helyi gazdaság, helyi piacok, termékek Magas hozzáadott érték, feldolgozás, export

12 A KAP 2. pillér céljai és a Vidékstratégia 2 Közös Agrárpolitika 2. pillér céljai Nemzeti Vidékstratégia céljai 2. A természeti erőforrás védelme, fenntartható gazdálkodás - Sokszínű és életképes agrártermelés - Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése - Fenntarthatósági célok, szempontok Talajállapot Vízbázisok állapota Tájgazdálkodás, vízgazdálkodás Agrár-környezetgazdálkodás, érzékeny természeti területek 3. Az EU vidéki térségeinek kiegyensúlyozott fejlődése - Területi és társadalmi kohézió - Város vidék kapcsolatok - Vidékfejlesztési célok, programok - Térségi vidékfejlesztési programok

13 A KAP 2. pillér prioritásai és a Vidékstratégia 1 Közös Agrárpolitika 2. pillér prioritásai Nemzeti Vidékstratégia céljai 1. Tudástranszfer a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban 2. A mezőgazdaság versenyképessége, üzemek életképessége 3. Élelmiszerlánc-szervezés, kockázatkezelés a mezőgazdaságban - Képzés, szakoktatás, népfőiskolák - Szaktanácsadás, modellgazdaságok, tájközpontok - Kutatás-fejlesztés, innováció - Szemléletformálás - Ágazati, szakmai programok (pl. kertészet, állattenyésztés, stb.) - Technológiai fejlesztések - Feldolgozás, hozzáadott érték, marketing - Együttműködés, integráció, szövetkezés - Ellenőrzött élelmiszerlánc program - Élelmiszer-feldolgozás, értékesítési biztonság - Kockázatkezelés

14 A KAP 2. pillér prioritásai és a Vidékstratégia 2 Közös Agrárpolitika 2. pillér prioritásai Nemzeti Vidékstratégia céljai 4. A mezőgazdaságtól és az erdőgazdálkodástól függő ökoszisztémák megőrzése, javítása 5. Erőforrás-hatékonyság és alacsony szénfelhasználású és szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés az agrár-élelmiszer és erdőgazdálkodási ágazatokban 6. A vidéki területek foglalkoztatási és fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása - Természeti területek,ökoszisztéma szolgáltatások védelme - Agrár-környezet- és tájgazdálkodás - Vízgazdálkodási programok - Gyepgazdálkodási program - Erdőprogram - Helyi megújuló energiatermelés és ellátás - Mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek energiacélú hasznosítása - Helyi gazdaságfejlesztés (helyi piacok, helyi vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaság stb.) - Vidéki infrastruktúra, elérhetőség - Vidéki örökség, kulturális értékek - Térségi fejlesztési programok

15 A kohéziós politika céljai és a Vidékstratégia 1 Kohéziós politika tematikus céljai Nemzeti Vidékstratégia cél/program 1. Kutatás, technológiai fejlődés és innováció megerősítése 2. Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, felhasználás és minőség javítása 3. Kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása 4. Alacsony szénkibocsátású gazdasági szerkezet irányába való elmozdulás 5. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és kockázatmenedzsment elősegítése Kutatás-fejlesztés, innováció agrár, élelmiszer és környezet területen Integrált közösségi szolgáltató terek, elérhetőség javítása, e-közigazgatás Helyi gazdaság (vállalkozás-) fejlesztés, helyi feldolgozás Helyi energiatermelés és ellátás Mezőgazdasági melléktermékek Táj- és környezetgazdálkodás, területhasználat-váltás, kockázatkezelési rendszerek

16 A kohéziós politika céljai és a Vidékstratégia 2 Kohéziós politika tematikus céljai Nemzeti Vidékstratégia cél/program 6. Környezetvédelem, erőforráshatékonyság javítása 7. Fenntartható közlekedés elősegítése, a kulcs hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteinek lebontása 8. Foglalkoztatás és munkaerő mobilitás támogatása 9. Társadalmi befogadás támogatása, harc a szegénység ellen 10. Beruházás az oktatásba, képességek és élethosszig tartó tanulás 11. Intézményi kapacitás erősítése, hatékony közigazgatás Természeti értékek, erőforrások Ivóvíz, szennyvíz, hulladék, levegő Talaj, termőföld, zöldfelület, vízgazdálkodás Vidéki infrastruktúra, közlekedés, elérhetőség Vidéki foglalkoztatás növelése, távmunka lehetőségek Szociális gazdaság, szociális földprogram, közösségi programok, Cserehát, Ormánság program Képzés, szakoktatás, szemléletformálás, modellgazdaságok, tájközpontok Intézményi kapacitások megerősítése, koordináció, hatékony végrehajtás

17 Nemzeti felkészülés as időszakra - Intézményrendszer kialakítása (OP struktúrához illeszkedő intézményrendszer és egységes eljárásrend kialakítása, szervezetfejlesztés, képzés -Programdokumentumok elkészítése(partnerségi Megállapodás elkészítése, OP struktúra és tartalmi kialakítás, OP-k egyeztetése a partnerekkel) -Nemzetközi tárgyalások(eu jogszabálycsomag tárgyalása, EU jogszabályok átültetése a hazai jogrendszerbe

18 Közös EU tagállami felkészülés kiemelt területei: 1. Felkészülés a magyar és az európai álláspont egyeztetésére MFF, Kohéziós rendelettervezetek, egyéb területek (pl. ITI, CLLD), direkt uniós források stb as folyamatos végrehajtás és programzárások biztosítása as időszak után a követés biztosítása, auditok, ellenőrzések, értékelések as magyar tárgyalási koordinációés nemzeti mandátumok egyeztetése 5. Tervezési, és a Partnerségi Megállapodás készítéséhez kapcsolódó nemzeti koordinációbiztosítása kiemelten vidékfejlesztés és ETE integráció

19 6. Programozási koordinációbiztosítása döntés az OP struktúráról és felelősségről 7. Végrehajtási felkészülés intézményi modellről döntés, IH és KSZ akkreditáció és kapacitásépítés, felkészítés 8. Területi szintűfelkészülés döntés OP-ról és területi intézményrendszerről 9. Végrehajtás egyéb intézményeiről valódöntés kiemelten IgazolóHatóság, KifizetőHatóság, független szakmai értékelést végző szerv 10. Kedvezményezetti felkészülés és társadalmasítás biztosítása kiemelten nagy projektek, determinációk, kiemelt programok és fejlesztések, új eszközök, vissza térítendő pénzügyi eszközök

20 Az intézményi felkészülés már megszületett döntések EKTB V. Tárcaközi MCS Magyar mandátumok tárcaközi előkészítése és képviselete KÜM as MFF magyar álláspont képviselete évi Területfejlesztési törvény módosítása döntés a Megyei Önkormányzatok területfejlesztésben betöltött új szerepéről, Megyei Fejlesztési Koncepciók és Integrált Programok készítése NTH felállítása kiemelt tervezéskoordinációs és as felkészülési háttérintézmény Vidékfejlesztési Minisztériumban a projekt elindítása tavasza

21 Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság felállítása A kormányzati fejlesztéspolitikai döntések felgyorsítása és a hatékony központi szakmai koordinációjának biztosítása érdekében Tagjai: Miniszterelnök, NGM miniszter, NFM miniszter, Miniszterelnökség vezető államtitkára as és as kormánydöntések előkészítése

22 i OFTK Kormányhatározat - határoz Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) előkészítésének tervezési koordinációjáról az NGM személyében Kiemelt nemzeti fejlesztési programterületek azonosítása NGM Megyei Fejlesztési Koncepciók és Programok készítése Központi szakmai koordináció NGM + NFM +(VM) Térségi koordináció Megyei Önkormányzatok

23 Kormányhatározat Partnerségi Megállapodás készítésének koordinátora: NGM Operatív Programok készítésének koordinációja: NFM az érintett szakpolitikát irányító és tervező Minisztériumok készítik Nagyprojektek koordinációja és nevesítése: NFM az érintett, a Minisztériumokkal közösen (VM: EMVA + ETHA lenne, de itt nincsenek nagyprojektek) Területi felkészülés támogatása: Szakmai támogatásáról: Miniszterelnökség és Széchenyi Programiroda (SZPI) Ennek forrásáról NFM gondoskodik /2012. NFM miniszteri utasítás as magyar tárgyalási miniszteri biztos kijelölése Szalóki Flórián NFÜ Elnökhelyettes úr novemberétől Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár úr (NGM)

24 Az irányító hatóságok az ágazati szakpolitikákért felelős szaktárcákhoz kerülnek, az alábbiak szerint: Gazdaságfejlesztés NGM Infrastruktúrafejlesztés NFM Humán infrastruktúra fejlesztés EMMI Környezetvédelmi (és energetikai) fejlesztések NFM (+ VM) Regionális fejlesztések NFM Végrehajtási operatív program ME (Vidékfejlesztési Program VM Halgazdálkodási Program - VM)

25 Nemzeti 2030-as koncepcionális és 2020-as stratégiai szint: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció(OFTK) NGM Partnerségi Megállapodás : Partnerségi Megállapodás NGM Operatív Programok : OP készítés koordinációja NFM és érintett minisztériumok

26 Területfejlesztés : Megyei Területfejlesztési Koncepciók és Programok Megyei Önkormányzatok Területfejlesztési Operatív Programok még nincs végleges döntés (NFM) Vidékfejlesztés és Halászat : Vidékfejlesztési és Halászati programok VM és NAKVI 11/B/2012. (V.2.) miniszteri B utasítás Programalkotás alapjai: EU 2020 és Nemzeti Vidékstratégia

27 Megyék szerepe a területi és vidékfejlesztési programalkotásban - Decentralizáció megvalósulása - választott testület - Igazodás a funkcionális térségekhez - Kedvezőbb térségi koordinációs lehetőségek megyén belül és kívül - Területi tervezés: helyzetfeltárások készítése megyei szinten - Vidékfejlesztési programalkotás: minden tematikus és horizontális munkacsoportokban valórészvétel operatív együttműködés

28 Módszerek ITI: városfejlesztési módszer, integrált területi beruházások CLLD: a helyi közösségi fejlesztésekkiteljesítése komoly lehetőség a területi és a vidékfejlesztési programjainkban, itt fontos az SA és az EMVA tervezésivégrehajtási együttműködés, valamint a LEADER tapasztalatok integrálása

29 Köszönöm a figyelmüket!