egy kis esti fizika Előadás-sorozat (2010. Szeptember Május) a Dominikánus Házban

Átírás

1 egy kis esti fizika Előadás-sorozat (2010. Szeptember Május) a Dominikánus Házban Ki emlékszik már a Televízió Előtti Időkre? Amikor, még alig ötvenhatvan évvel ezelőtt is, a hosszú téli estéken együtt ült a család, és - hiszik, vagy nem - beszélgettek. Beszélgettek az élet dolgairól, a munkájukról, a régmúlt időkről, vagy arról hogy mit is olvastak. A sápadt lámpafénynél, csendes pipaszó mellett az idősebbel elmondták, hogy milyen volt az élet, a technika, a közlekedés az ő fiatal korukban (ma már száz éve ennek), milyenek voltak a mozdonyok, az első autók, az akkor új villanyvilágítás. Az unokák tágra nyílt szemmel hallgatták nagyapjuk beszédét és - észre sem vették - tanultak. Álmokat szőttek, hogy majd, ha megnőnek, milyen új technikai csodákat fognak feltalálni, talán még űrhajót is építenek majd, gondolkodó gépeket, és ki tudja még mit. Tudjuk, az álmok nagy részéből valóság lett. De még van miről álmodni. Ezért - talán egy kicsit a régi idők esti beszélgetéseitől ihletve - indítjuk útjára "Kis esti fizika" címmel a következő évad keddi összejöveteleit, hogy hallhassunk valamit a múlt csodáiról, a jelen kihívásairól, és álmodjunk arról, hogy milyen lesz a világ tíz, húsz, ötven év múlva. Mindenkit hívunk ezekre a beszélgetésekre, fiatalokat, és kevésbé fiatalokat egyaránt. Lakatos Tibor az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Baranya megyei Csoportjának Tiszteletbeli Elnöke

2 1. előadás Szeptember 21.: Härtlein Károly (BME, Budapest): "Nem élhetek kísérletek nélkül" Tudás alapú társadalmat építünk, egyre kevesebb tudással. Ezt egyre több tanár, és tudós tartja elfogadhatatlannak. Mit tehetünk a ermészettudományok társadalmi rangjának visszaállításáért? Szerintem meg kell szerettetni a matematikát, a fizikát, kémiát, a biológiát és minden természettudományos tantárgyat. Az elmélet és a gyakorlat helyes arányával, a mindennapi életben található természettudományos ismeret elkerülhetetlenségének bemutatásával vissza lehet, és kell szereznünk a természettudományok elismertségét. Előadásomon csak kísérleteket fogok bemutatni, tapasztalatom szerint ez a része a fizikaóráknak ahol a legtöbb tennivalónk lenne a fenti célok elérésében. Szeretném megmutatni, hogy kísérletezni nem ördöngösség, mindenkit bíztatok, hogy vágjon bele bátran! 2. előadás Október 19.: Dr. Sükösd Csaba (BME Nukleáris Technika Tanszék, Budapest): A négy kölcsönhatás és a csillagok Jelenlegi ismereteink szerint az anyagi világ részecskéi között négy kölcsönhatás működik: a minden részecskére kiterjedő gravitáció, az elektromosan töltött részecskék között ható elektromágneses kölcsönhatás, a radioaktivitásért felelős gyenge kölcsönhatás, és az apró atommagokat összetartó erős kölcsönhatás. Mindannyian tudjuk, hogy az égi mechanikában és a csillagok világában a gravitáció mennyire fontos. Arról is van fogalmunk, hogy itt a Földön az életünket át- meg átszövő, a gépeinket, komputereinket működtető elektromos energiát az elektromágneses kölcsönhatás segítségével állíthatjuk szolgálatunkba. Valószínűleg az sem újdonság, hogy a radioaktivitás és az

3 atommag tulajdonságait a mikrovilágban ható kölcsönhatások sajátosságai határozzák meg. Ebben az előadásban azonban megmutatjuk, hogy ez a négy kölcsönhatás csodálatosan összehangolt módon működik a csillagok világában is! Ha bármelyik hiányozna ezek közül, a Napunk nem olyan lenne, mint amilyennek jelenleg ismerjük, és valószínűleg az Élet sem fejlődhetett volna ki a Földön. Mindegyik kölcsönhatásnak hallatlanul fontos szerepe van a csillagok működésében, születésében, életében és halálában. A mikrovilágot szabályozó kölcsönhatások az óriási méretek birodalmában is fontos szerepet kapnak. A csillagok működésének a megértésével a Természet csodálatos, egységes felépítésébe és működésébe is bepillantást nyerünk. 3. előadás November 16.: Lakatos Tibor (Pécs): "Hiszem, ha látom!" De hát hogyan is látunk? Mi az a képalkotás? A szem optikai felépítése. A fényérzékelés szervei: a fotoreceptorok - csapok és pálcikák. Éleslátás, látáshibák, szines látás, az emberi szem tökéletessége és tökéletlensége... A látott kép mennyire hű mása a valóságnak? Hihetünk a szemünknek? Végezzünk néhány kísérletet! 4. előadás December 14.: Sebestyén Zoltán (Pécs): Filléres kísérletektől a húszezer forintos kísérletig A kísérletek a lehető legnagyobb meggyőző erővel tudnak hatni ránk. Összeállításukhoz sokszor nincs szükség drága, bonyolult eszközökre. Környezetünkben sok-sok érdekes, meglepően egyszerű kísérletek alapanyagai és eszközei hevernek: pillepalack, seprűnyél, alufólia, szemetes-zsák, tejesdoboz, kiégett izzó, vasaló, sörös-doboz, kávéfőző, hajszárító, tea-filter, kés, villa, aprópénz, játékok, autógumi-szelep, farost- és vaslemez, újságpapír, gombostű, szeg, gyertya, parafadugó, befőttesüveg, pumpa, lufi, stb. megannyi érdekes kísérlet lelke lehet.

4 Ezekből szeretnék egy csokorra valót bemutatni. 5. előadás Január 18.: Dr. Szűcs József (PTE, Pécs): Atomokról, magenergiáról, sugárzásokról egyszerűen Motto: A világ számára lehet elég energiát termelni, és lesz is elég, ha nem félünk attól, amitől nem kell félni. Félelem értelem nélkül nem használ (Teller Ede) Az előadásban egyszerű matematikai szorzás-osztással érdekes becsléseket végzünk az atomok méretével, tömegével kapcsolatosan. Egyszerű összehasonlító számításokat végzünk a magenergia és a hagyományos kémiai energiák viszonyára. Áttekintjük környezetünkben előforduló radioaktív sugárzásokat, szólunk azok veszélyességéről, köztük megbecsüljük az emberi test saját sugárzásának nagyságát és annak lehetséges hatásait. Az előadás célja: egyszerű eszközökkel bemutatni az atomi világ dimenzióit, emberközelbe hozni a tanulók és érdeklődő felnőttek számára az atomenergia és a radioaktív sugárzások titokzatos világát. 6. előadás Február 15.: Dr. Horváth Gábor (ELTE, Budapest): Poláros fényszennyezés Az éjszakai égbolt csillagainak emberi szemmel való láthatósága a városokban és azok közelében közismerten annyira leromlik, hogy gyakorlatilag minden tudományos csillagászati megfigyelést lehetetlenné tesz. E jelenség a csillagászati fényszennyezés. Ökológiai fényszennyezés alatt az élővilág élettereinek mesterséges fények miatti degradációja értendő. Nemrég bevezettük a poláros fényszennyezés (PF) fogalmát, ami a mesterséges poláros fénynek a polarizációérzékeny állatokra kifejtett ártalmas hatásait jelenti. Előadásomban csak a sima és sötét mesterséges felületekről visszaverődő erősen és vízszintesen poláros fénynek a polarotaktikus vízirovarokra kifejtett káros hatásairól szólok.

5 A PF a környezeti ártalmak egy új formája, ami globális és evolúciós értelemben egészen újkeletű. Áttekintem a PF eddig ismert kísérleti bizonyítékait. Minden erősen és vízszintesen polarizáló mesterséges felület poláros ökológiai csapdaként működhet, mivel e felületeken az odavonzott polarotaktikus rovarok gyakran, míg az általuk lerakott peték minden esetben elpusztulnak. Ezáltal a PF a kipusztulással fenyegetett vízirovar-populációkat veszélyeztetheti az utódgeneráció megnövekedett pusztulási rátája miatt. Röviden tárgyalom a poláros fényszennyező forrásokhoz vonzódó rovarokkal táplálkozó pókok, madarak és denevérek lehetséges hasznát és kárát. Végül javaslatot teszek a PF néhány ellenszerére. A természetbarát környezettervezésnek több figyelmet kellene fordítania a PF már jelenleg is jól dokumentált káros hatásaira és azok kiküszöbölésére, illetve csökkentésére. 7. előadás Március 08.: Dr. Kovács Tamás (PTE, Pécs): A CERN-i kísérletekről (Az előadás pontos címe és tartalma a későbbiekben fog konkretizálódni az időközben születő új eredmények függvényében.) 8. előadás Április 05.: Staar Gyula (Budapest): Az emberarcú fizika - Egy Magyar Örökség Díjas folyóirat vonzáskörében "A tudomány emberek műve - túlságosan gyakran merül feledésbe ez a nyilvánvaló igazság" - írta Werner Heisenberg, a XX. század fizikájának óriása. Előadásomban arra szeretnék példákat említeni, milyen módon igyekeztem tudományos újságíróként e megállapítás szellemében munkálkodni. Beszélnék a magyarországi fizika két legendás tudóstanáráról, Vermes Miklósról és Simonyi Károlyról, s a velük való kapcsolatomról. Szólok Európa legrégibb tudományos ismeretterjesztő folyóiratáról, a 141 éves Természettudományi Közlönyről, mai nevén Természet Világáról. Arról, miként segíti ez a lap a tehetséges fiatalok és tanáraik tudáshorizontjának szélesítését, hogyan jelenik meg a fizika ebben a folyóiratban.

6 Említést teszek a Természet Világa egyedülálló, középiskolások által írt természettudományos diáklapjáról, melynek a szerzőit az immár 20. alkalommal meghirdetett Természet-Tudomány Diákpályázatunk legjobbjaiból válogatjuk ki. 9. előadás Május 17.: Kiss Mátyás- Szász János (PTE, Pécs): Palackozott katódsugarak és zenélő villámok A fizika történetében számtalan legendássá vált kísérletet találunk, amelyet reprodukálni ma is izgalmas feladat. A katódsugarak felfedezése teremtette meg az alapját a képmegjelenítés technikájában majdnem száz évig egyeduralkodó képcsöveknek - a mai estén visszaidézzük az első katódsugárcsövet, a lehető legegyszerűbb kivitelében. Más legendás kísérlet, mint például a nagyfeszültségű szikrákat előállító Tesla-transzformátor nem nyert gyakorlati alkalmazást, de máig világszerte építik újra, és fejlesztik tovább, hogy félelmetes és akár zenét is sugárzó szikrákat keltsenek vele. Egy ilyen transzformátort fogunk mi is nótára bírni ezen az estén...