ÉS GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYEZÉS, VALAMINT A CSALÁDI PÓTLÉK ELLÁTÁS AZ V. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK FOLYAMÁN ( )

Átírás

1 a n y a s á g i, t e r h e s s é g i-g y e r m e k á g y i ÉS GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLYEZÉS, VALAMINT A CSALÁDI PÓTLÉK ELLÁTÁS AZ V. ÖTÉVES TERVIDŐSZAK FOLYAMÁN ( ) DR. FODOR ANDRÁS A gyerm ekekről való társadalm i gondoskodás társadalom biztosítási szempontból az anyasági segélyek feltételéül előírt terhességi-orvosi vizsgálattal kezdődik és általában a 16 éves kor eléréséig, illetve a középiskolai tanulm ányok befejezéséig (legfeljebb 19. év betöltéséig) tart. Az anyasági, a terhességi-gyermekágyi és a gyerm ekgondozási segélyezés, valam int a családi pótlék ellátás m ind a gyerm ekekről tágabban értelm ezve a családokról és ezen belül k ü lönösen az anyákról történő társadalm i gondoskodás eszközei, életszínvonalés népesedéspolitikai célokat szolgáló kettős funkcióval. A társadalom biztosítás körébe tartozó anyasági, terhességi-gyerm ekágyi segély és családi pótlék ellátások életszínvonal- és népesedéspolitikai célokat szolgáló kettős funkciója p ersze a népgazdasági anyagi teherbíró képességétől függően is változó hatékonysággal érvényesül. Közismert, hogy az 1960-as évek elején az élveszületések szám a a kritik u s szint alá süllyedt. Éppen ezért olyan átfogó intézkedések v áltak szükségessé, melyek a gyerm eket vállaló anyák (családok) életszínvonalának legalábbis megőrzését és egyúttal az élveszületések szám ának erőteljes növekedését szolgálják. Az első (1966. évi) népesedéspolitikai intézkedések (1967. ja n u ár 1-től a gyerm ekgondozási segélyezési rendszer bevezetése, a családi pótlék emelés, az anya- és csecsemővédelem, a gyerm ekgyógyászat kiem elt fejlesztése stb.) h atására em elkedett ugyan, de nem kellő m értékben az élveszületések száma. Ü jabb népesedéspolitikai intézkedések váltak szükségessé. A népesedési helyzet hatékonyabb javítását a p árt és az állam i vezetés egyaránt nagyfontosságú társadalom politikai feladatnak tekintette. A felad attal kapcsolatban az MSZMP Politikai Bizottsága II. 13-án rövidebb és hosszabb távú intézkedési terv kidolgozására hozott határozatot. E határozat alapján került sor a M inisztertanács 1040/1973. (X. 18.) számú határozatának k iadására az aktuális népesedéspolitikai feladatokról. A főbb népesedéspolitikai célkitűzések közé tartozott többek között: a szülőképes korú nők szám ának csökkenésével egyidejűleg a legalább 16 ezrelékes élveszületési arányszám, családonként a 2,16 fős átlagos gyerm ekszám elérése, a családok eltérő létszám ából adódó életszínvonalbeli különbségeknek m ár az V. ötéves tervidőszak folyam án m érséklése. A társadalom biztosítást érintő rendelkezések alapján évtől az an y a sági segély m ajdnem két és félszeresére, a gyerm ekgondozási segély a gyermek születési sorszám ától függően havi F t-tal, a kétgyerm ekes családok családi pótléka havi 200 F t-tal em elkedett és a dolgozó anyák gyerm ekápolási táppénzre jogosultsága a gyerm ek 6 éves életkoráig k erü lt kiterjesztésre. Intézkedések történtek a gyerm eket vállaló családok lakáshelyzetének könnyítésére is. M indezen intézkedések, továbbá a szülőképes korba lépő női

2 KÖZLEMÉNYEK 83 lakosság nagyobb szám ának hatására az élveszületések szám a évben volt (szemben az évi mal). Az V. ötéves tervidőszak folyam án azonban az élveszületések szám ában erőteljes csökkenés következett be és ez a csökkenés irányzatában az 1960-as évek kritikus helyzetére em lékeztet. (Ma m ár az élveszületések szám a tartósan nem biztosítja a népesség egyszerű re produkcióját.) Az élveszületések szám a nagy ingadozásokkal, egyenlőtlenül alakult, en nek következtében a fiatalkorú népesség korösszetétele kiegyensúlyozatlan és előreláthatóan a népgazdaság m unkaerő szükségletének egyenletes kielégítése nem biztosított. A népm ozgalm i adatokból leolvasható, hogy amíg a term észet ren d je szerin ti m utatók például az élveszületettek közül a népesség reprodkucióját m eghatározó leányszülöttek szám ának arán y a viszonylag egyenletesen alakul, addig az em ber által befolyásolható m utatók alakulása viszont nem felel meg a várakozásnak, az élveszületések száma a tervidőszak a latt 23,4%-kal csökkent. A népesedési folyam atok tehát a kitűzött céloktól eltérően alakultak, nem valósult meg a két- és három gyerm ekes családideál, sőt a halandóság emelkedő tendenciája még tovább súlyosbította hazánk népesedési helyzetét. A népesedési folyam atok kedvezőtlen alakulásának egyik oka feltétlenül abban k e resendő, hogy a kapcsolódó társadalom biztosítási ellátások szintjei a családi pótlék kivételével évhez képest a tervidőszak folyam án lényegében nem változtak. Az anyasági segélykiadás csökkenő ütem e a születésszám alakulásához, a terhességi-gyerm ekágyi segély összege kizárólag a dolgozó szülő nők beszám ítható keresetének változásához igazodott, a segélyezés (20 hetes) tartam a azonban nem növekedett, a gyerm ekgondozási segélykiadás jelentősebb növekedésének oka az árkom penzációs kiegészítések összege, egyébként színvonal-em elés ezen a területen sem történt évhez képest évben a születések (anyasági, terhességi-gyerm ekágyi segély halvaszületés esetén is jár), illetőleg az élveszületések számához igazodóan az anyasági segélyt 23,5%-kal, a terhességi-gyerm ekágyi segélyt 11,3%-kal és a gyermekgondozási segélyt 4,1%-kal kevesebben vették igénybe. A gyerm ekgondozási segélyezés rendszere teh át a változatlan ellátási színvonal ellenére még alig veszített népszerűségéből. A terhességi-gyerm ekágyi, m ajd ennek folytatásaként a gyerm ekgondozási segély igénybevétele a gyermek állandó és tartós gondozását teszi lehetővé. A lehetőség kihasználása kiegészülve a m ind színvonalasabb anya- és csecsemővédelemmel. egészségügyi ellátással eredm ényezte, hogy a csecsem őhalálozási arányszám (1000 élveszülöttre jutó egy éven aluli m eghaltak száma) az évi 47.6-ről 23,1-re csökkent. A gyerm ekekről való társadalm i gondoskodás m agasabb színvonalát legátfogóbban éppen ennek az arányszám nak csökkenése jelzi. Az anyasági segély kiadás az évi 471 millió F t-ról 360 millió F t-ra (111 millió F t-tal, 23.6 /o-kal) csökkent az élveszületések (az anyasági segélyek) szám ának csökkenése következtében. 1. Társadalombiztosítás által fizetett anyasági segélyek Пособия матерям, выплаченные социальным страхованием M aternity benefits paid by social insurance

3 84 KÖZLEMÉNYEK M ind az élveszületések, m ind a kifizetett anyasági segélyek szám a a szülőképes korú nők szám ának alakulásával, v alam int egyéb tényezőkkel összefüggésben az ötödik ötéves tervidőszakban évről évre. ezen belül a társad a lom biztosítás által kifizetett anyasági segélyek szám a évhez képest 23.5 f i kái csökkent. Anyasági segélyt az élveszületések 98 99% -ára fizettek. A kifizetett anyasági segélyek összetételében minőségi változás következett be a foglalkoztatott nők szám ának em elkedése következtében; m ind az alkalm azásban állóknál (beleértve az ipari szövetkezeti tagokat is) m ind az m gtsz-tagoknál em elkedett a saját jogú anyasági segélyek részaránya. 2. Saját jogon kapott segélyek részaránya (%) Доля пособий, полученных по собственному праву (в процентах) Proportion of benefits received by ow n right (per cent) évben az alkalm azásban állóknál a kifizetett anyasági segély több m int kilenc tizede, az m gtsz-tagoknál 80% -a saját jogú anyasági segély volt. Az alkalm azásban állók saját jogú segélyek részarányának növekedése a te r hességi-gyerm ekágyi segélyezési létszám csökkenését lassította. 3. A terhességi-gyerm ekágyi segélyezésben részesülők főbb adatai Основные данные лиц, получающих пособия по беременности и родам M ain data of persons getting a pregnancy and confinem ent benefit A negyedik ötéves terv utolsó évéhez képest évre a terhességi-gyerm ekágyi segélyezési napok szám a 9,4%-kal, a segélyben részesültek átlagos napi létszám a 11.3%-kaI, az 3000 dolgozóból segélyben részesültek létszám a 13- ról 11-re csökkent. Az egy segélyezési napra ju tó kiadás a figyelem be vett keresetek növekedésének megfelelően 80 F t-ról 106 F t-ra növekedett. A gyerm ekgondozási segélyellátás a gyerm ek harm adik életévének betöltéséig jár. A népesedéspolitikai intézkedések és a szülőképes korú nők n a gyobb létszám ának hatására az élveszületések száma és aránya évben kielégítő szintet ért el, m ajd ezután a két igen fontos népm ozgalm i m utatószám

4 KÖZLEMÉNYEK 85 rendszeresen csökkent. A gyerm ekgondozási segélyellátásban részesülők átla gos létszám a évben érte el a m axim um ot, m ajd ezt követő években nagy ütem ben csökkent. 4. A gyerm ekgondozási segélyezésen lévő anyák és gondozott gyerm ekeik száma Число матерей и их детей, пользующихся пособием по уходу за ребенком N um ber of m others and their children covered by the child care allowance A segélyezett anyák 91,1%-a (1975. é vben 88,1%-a) egy, 8,7%-a (1975. évben 11,6%-a) két és 0,2%-a (1975. évben 0,3%-a) három és több gyerm ek után részesült gyerm ekgondozási segélyben. 5. A z ezer segélyezettre jutó 3 éven aluli gondozott gyerm ehek szám a (fő) Число детей моложе 3 лет, охваченных пособием по уходу за ребенком, на тысячу лиц, получающих пособие по уходу за ребенком N um ber of children under care per thousand fem ales getting a child care allowance (persons) Az ezer segélyezettre jutó 3 éven aluli gondozott gyerm ekek szám a az alkalm azásban állóknál m agasabb és m indkét kategóriánál csökkent. Az évben bevezetett, im m ár 15. évében lévő gyerm ekgondozási segélyezési rendszer egyéni és közösségi hatását vizsgálva m egállapítható, hogy m indkét vonatkozásban főleg a kedvező hatások érvényesülnek. Ezek közül is kitűnnek az alábbiak:

5 86 KÖZLEMÉNYEK 6.A3 éven aluli gyerm ekek halálozási arányszám ainak alakulása Динамика коэффициентов смертности детей моложе 3 лет Death rates of children under 3 years A 3 éven aluli gyerm ekeknél a halálozási gyakoriság 35 52%-kal csökkent. Mindez a színvonalasabb egészségügyi ellátás, valam int az életszínvonal általános növekedése m ellett a gyermekgondozási segélyezési rendszernek m ás szóval az állandó anyai gondozás lehetőségének köszönhető. A gyerm ekgondozási segélyezetti létszám jóval az eredetileg tervezett létszám fölé em elkedett, bizonyítva a segélyezési rendszer nagy népszerűségét. 14 év folyam án több, m in t 1,3 millió anya vette igénybe a segélyt és a gondozás kb. 1,4 m illió három éven aluli gyerm ekre terjedt ki. Az összes szülések között a kereső szülő nők szülésének aránya az évi 57% -ról az évi 94% -ra em elkedett. A kereső szülő nők term ékenysége, első ízben és nem zetközileg is egyedülállóan, m agasabbá vált, m int az eltartottaké. Az év végén a dolgozó nők 2%-a, év végén pedig 12%-a vette igénybe a segélyt. A dolgozó (táppénzre jogosult) gyerm ekes anyák 3 év alatti beteg gyerm ekük ápolására évben 2,8 m illió gyerm ekápolási táppénzes napot vettek igénybe. A gyermekgondozási segélyezési rendszer nélkül feltehetően további 9 millió gyerm ekápolási táppénzes napot vennének még igénybe, mely az országos táppénzes arányszám ot 7 tizeddel emelné. A gyermekgondozási segélyezési rendszer megőrzi és továbbfejleszti a segélyben részesülő anyák m unkával szerzett jogait. Például progresszív nyugd íjjáru lék fizetés nélkül is jogszerző időnek szám ít a segélyezés tartam a, a m unkába visszatérő anya bérbesorolása nem m arad h at el a hasonló m unkakört betöltő többi dolgozó bérbesorolásától.

6 KÖZLEMÉNYEK «Y 7. A gyerm ekgondozási segélyben részesülők népgazdasági ágak és iparcsoportok szerint Лица, получающие пособие по уходу за ребенком, по отраслям народного хозяйства и по промышленным группам Persons getting a child care allowance by m ajor divisions of national economy and by industrial groups

7 88 KÖZLEMÉNYEK 8. Gyerm ekgondozási segélyben részesülök m egyék szerint Лица, получающие пособие по уходу за ребенком по комитатам Persons getting a child care allowance by counties

8 KÖZLEMÉNYEK 89 Családi pótlék ellátás A családi pótlékban részesülő családok és családi pótlékra jogot adó gyermekek szám a csak hosszabb távon függ össze az élveszületések alakulásával, mivel a családi pótlék jogosultságánál a 16 évesnél fiatalab b gyerm ekeket, illetőleg továbbtanulás esetén 19 évesnél fiatalabb gyerm ekeket kell figyelembe venni. (A tartósan beteg vagy szellemi fogyatékos gyerm ekek esetében a családi pótlékra való jogosultság nincs korhatárhoz kötve. Így a családi pótlékban részesülők szám ának alak u lását elsősorban a m egm aradó egygyerm ekes családok szám ának alakulása és a 4 és többgyerm ekes családok csökkenése h atározza meg.) 9. Családi pótlékban részesülő családok Семья, получающие добавочную плату на семью Families getting a fam ily allowance évhez képest a családi pótlékban részesülő családok szám a 23,0%- kal, a gyerm ekek szám a kisebb m értékben 18,1%-kal em elkedett és ennek következtében az egy családra jutó gyerm ekek szám a 1,96-ról 1,88-ra csökkent. Az összesített anyagon belül évhez képest évre az alkalm azásban állóknál a családok szám a ról re, 21.8%-kal a gyerm ekek szám a ról re, 17,0%-kal em elkedett az átlagos gyerm ekszám 1,96-ról 1,89-re csökkent;

9 90 KÖZLEMÉNYEK A családi pótlékban részesülő családok száma a gyerm ekek számához képest m indhárom kategóriában nagyobb m értékben em elkedett. A nagyobb m értékű em elkedést az egyedül álló nők, valam in t a visszam aradó egygyerm e kes családok szám ának évenkénti em elkedése és a négy- és többgyerm ekes családok szám ának csökkenése indokolja. A két ellentétes irányú változás h a tására az egy családra jutó átlagos gyerm ekszám évről évre csökken július 1-től a családi pótlékban nem részesülő gyerm ekek (általában az egygyerm ekes családoknál) jövedelem pótlékban részesülnek évben 422 ezer gyerm ek részesült jövedelem pótlékban július 1-től az alkalm azásban állók és az m gtsz-tagok családi pótléka azonos összegű. A családi pótlék összegét a tervidőszak alatt többször em elték és ennek megfelelően az egy gyerm ekre jutó családi pótlék havi összege: évhez képest az egy gyerm ekre jutó családi pótlék összege 76,5%- kal em elkedett.

10 KÖZLEMÉNYEK Családi pótlékban részesülő családok gyerm ekszám szerinti megoszlása Распределение с'емей, получающих добавочную плату на семью по числу детей D istribution of fam ilies getting a fa m ily allowance by num ber of children évhez képest a családi pótlékban részesülő családok szám a családról családra családdal (23,0%-kal) em elkedett, főleg az egygyerm ekes családok szám ának évenkénti erőteljes növekedése következtében. Lényegesen em elkedett még a kétgyerm ekes családok, az 1 és 2 gyerm e kes egyedülálló nők és a három gyerm ekes családok száma évhez képest az em elkedés m értéke az egygyerm ekes családoknál 61,5% az egyedülálló nőknél 25,3% a három gyerm ekes családoknál 18,0% a kétgyerm ekes családoknál 17,2%. Az egygyerm ekes családoknál a növekedési ütem évről évre csökken: évben 22,7% évben 10,7% évben 7,6% évben 5,9% évben 4,3%. Az egygyermekes családoknál bekövetkezett növekedési ütem csökkenés arra utal, hogy a jogosultságból kilépő gyermek(ek) u tán m egm aradó egy gyermek és családok szám a m ár eléri a m axim um ot. A családi pótlékban részesülő családok gyerm ekszám szerinti megoszlása alkalm azásban állók, m gtsz-tag és nyugdíjas bontásban igen eltérő egymástól.

11 Ö2 Kö z l e m é n y e k 11. Az alkalm azásban álló, m gtsz-tag és nyugdíjas családok megoszlása évben gyerm ekszám szerint Распределение семей, имеющих трудовой стаж, семей членов сельскохозяйственных производственных кооперативов и семей пенсионеров по числу детей в 1980 г. D istribution of fam ilies in em ploym ent, fam ilies of m em bers of farm ers co-operatives and fam ilies of pensioners by num ber of children in 1980 A z alkalm azásban állók körébe tartozó családoknál a gyerm ekszám szerinti m egoszlásban az egyedülálló férfiak és nők m utatói jelentős m értékben m eghaladják az m gtsz-tagok m utatóit. U gyanakkor az 1 4 gyerm ekes m gtsz-tagi családoknál a százalékos részarány magasabb, m int az alkalm azásban állóknál. A nyugdíjas családoknál az egyedülálló férfiak és nők, v alam int az egygyermekes családok részaránya m a gas és együttesen a teljes anyag 69% -át teszik ki. Ennek a ténynek a következménye az itt jelentkező egy családra jutó alacsony gyerm ekszám (1,52). Az alkalm azásban állók körébe tartozó, m gtsz-tagi és nyugdíjas családok gyerm ekszám szerinti megoszlása az előző években is az évihez hasonlóan alakult. Esetenként, legutoljára év folyam án k erü lt vizsgálat alá a

12 KÖZLEMÉNYEK 93 családi pótlékban részesülő családok gyerm ekszám szerinti megoszlása népgazdasági ágak-ágazatok szerint. B ár az évi leolvasáshoz képest az egy gyerm ekkel m egm aradó családok szám ának folyam atos növekedése következtében a családok gyerm ekszám szerinti megoszlásában arányeltolódás következett be, azonban az egyes népgazdasági ágakra, ágazatokra jellem ző m utatók a m ai állapotra is jellem zőek. Az évi adatok alapján m egállapítható, hogy az aktív tevékenységet folytatók között 100 jogosultból 16,69 fő, azaz m inden hatodik részesül családi pótlékban, átlagosan 2 gyerm ek után (ez a szám az egygyerm ekes családok, v a lam int az egyedülállók szám ának növekedése következtében, jelenleg 1,88). Férfi' nő bontásban vizsgálva a 100 jogosultra jutó m utatót, az eredm ény a férfiaknál négyszer nagyobb gyakoriságot m utat. Ugyanis 100 férfi dolgozóból 25,4 fő és 100 nő dolgozóból 6 fő (egyedülállóként) részesül családi pótlékban. A nagyarányú eltérés oka a családi pótlék jogszabályi rendelkezéseivel indokolható, melyek szerint ha az együttélő házastársak családi pótlékra m indketten jogosultak, a családi pótlék a férj jogán kerül m egállapításra és folyósításra. Azokban a népgazdasági ágak-ágazatokban, ahol a foglalkoztatottak között a férfiak részaránya m agasabb (szénbányászat, egyéb bányászat, szállítás, erdőgazdálkodás, kohászat, építőipar, mezőgazdaság, villam osenergiaipar) a 100 jogosultra jutó családi pótlékban részesülők szám a átlagon felüli. U gyanakkor azokban a népgazdasági ágak, ágazatokban, ahol a nők foglalkoztatási aránya m eghaladja a férfiakét (kézmű- és háziipar, híradástechnikai ipar, m űszeripar, bőr-, szőrme- és cipőipar, hírközlés, textilipar és textilruházati ipar) a családi pótlékban nem részesülő feleségek nagy szám a következtében a 100 jogosultra jutó családi pótlékban részesülők szám a alacsony. Az előzőekkel összefüggésben a 100 jogosultra jutó gyerm ekszám magas a férfiak at túlsúlyban foglalkoztató népgazdasági ágak, ágazatokban és alacsony a főleg nőket foglalkoztató agak, ágazatokban. Az egyedülálló egy- és kétgyerm ekesek aránya a nagyobb női foglalkoztatású népgazdasági ágak. ágazatokban lényegesen magasabb. Az egy családra jutó átlagos gyerm ekszám m agas az erdőgazdálkodásban, m ezőgazdaságban, építőiparban, vízgazdálkodásban, egyéb bányászatban, m gtsz-tagoknál, kohászatban és a szállításban. FÜGGELÉK A népmozgalom, az anyasági, terhességi-gyermekágyi és gyermekgondozási segélyezés, valamint a családi pótlék ellátás összefoglaló adatai évben és az V. ötéves tervidőszak folyamán

13 94 KÖZLEMÉNYEK b) Anyasági segély

14 KÖZLEMÉNYEK 95

15 96 KÖZLEMÉNYEK ПОСОБИЕ ПО МАТЕРИНСТВУ, ПОСОБИЕ ПО БЕРЕМЕННОСТИ И РОДАМ И ДОБАВОЧНАЯ ПЛАТА НА СЕМЬЮ ЗА ПЯТУЮ ПЯТИЛЕТКУ ( ГГ.) Резюме Автор обосновывает необходимость введения относящихся к социальному страхованию мер политики народонаселения, затем он изучает их эффективность и изменение состава семей, получающих добавочную плату на семью по числу детей на основе данных конечных годов двух пятилеток ( гг., S0 гг.). В пределах социального страхования при наличии определенных условий рождающим женщинам выплачиваются пособия по материнству пособия по беременности и родам, семьям с детьми добавочная плата на семью и в случае ухода за больным ребенком можно получать пособые по болезни. До середины 1960-ых годов вышеупомянутым пособиям с точки зрения политики народонаселения не придавалось особого значения. В этот период Венгрия достигла более высокого уровня экономического развития, близкого к положению развитых промышленных стран, и этот процесс хотя только посредственно способствовал ухудшению демографического положения. Уровень денежных социальных пособий, связанных с воспитанием ребенка практически не изменился, но семейные расходы на воспитание ребенка значительно повысились. Стало общим явлением, что уровень жизни семьи основывался на работе как мужа так и жены, и если рождающая мать прекратила свою работу на длительное время, например, за неимением места в яслях, уровень жизни семьи резко снизился, так как не было пособий, заменяющих хотя и частично заработок. Между прочим этот фактор вызвало положение, что в новой демографической истории Венгрии 1962 г. кончился отрицательным рекордом; количество живорождений на 1000 человек, после беспрерывного снижения за несколько лет, достигло минимума, 12,9. Поэтому требовалось принимать всесторонние меры, которые по крайней мере сохраняют уровень жизни матерей (семей), принимающих на себя иметь ребенка или детей, и одновременно резко увеличивают количество живорождений. Из мер нужно упомянуть введение системы пособия по уходу за ребенком с 1 января 1967 г. Это пособие предоставляло возможность матерям воспитывать дома своих детей в возрасте до 2,5 года (начиная с 1 апреля 1969 г. в возрасте до 3 лет) путем оплаты пособия, составляющего приблизительно одну треть среднемесяного заработка. Кроме того важным мероприятием считается также и значительное повышение добавочной платы на семью. Под действием мер количество рождений несколько увеличилось, но в гораздо меньшей мере, по сравнению с ожиданиями. Новые широкие меры были приняты начиная с 1974 г., например пособие матерям, семейное пособие семьям с двумя детьми и пособие по уходу за ребенком были повышены (в зависимости от очередности рождения ребенка), увеличились возможности использования пособия по болезни по уходу за больным ребенком. Благодаря новым мерам и более высокому числу женщин, достигших возраста деторождения, к 1975 г. коэффициент живорождений повысился до 18,4, потом в 1977 г. средняя численность женщин, пользующихся пособием по уходу за ребенком, достигла максимума 290 тыс. человек. Несмотря не резко увеличивающееся пособие в связи с воспитанием детей, к 1980 г. коэффициент живорождений беспрерывно снизился до 13,9. Практически также и демографические и экономические причины повторяющегося неблагоприятного процесса повторяются, но выявление причин возможно лишь после более ясного появления тенденций. Изменение распределения семей получающих добавочную плату на семью по числу детей тоже указывает на неблагоприятные процессы: уменьшается

16 KÖZLEMÉNYEK 97 количество семей, получающих добавочную плату на семью по двум и нескольким детям причем снижается также и среднее число охваченных семейным пособием детей на семью. В этом отношении положение немного лучше у сельскохозяйственного населения. M ATERNITY BENEFIT, PREGNANCY-CONFINEM ENT BENEFIT, CHILD CARE ALLOWANCE AND FAMILY ALLOWANCE DURING THE FIFTH FIVE-YEAR PLAN PERIOD ( ) Sum m ary A uthor explains the necessity of the introduction of population policy m easures in the fram e of social insurance, then he studies the efficacy of these m easures and the change in the com position of fam ilies getting a fam ily allowance by num ber of children on basis of the data of the final years of two five-year plan periods ( , ). W ithin the fram ew ork of social insurance under certain conditions childbearing fem ales are entitled to get m aternity, pregnancy-confinem ent benefits, fam ilies w ith children have the right to receive fam ily allow ance and in case of nursing a sick child a sick pay m ight be obtained. Till the m iddle of the 1960s the above benefits w ere not considered as very im portant from the point of view of population policy. In this period H ungary attained a higher level of economic developm ent approaching the situation of the developed industrial countries, and this process though only indirectly contributed to the w orsening of the dem ographic situation. The level to the financial social benefits related to the rearing of the child did no! change practically but the fam ily costs of rearing children grew much. Besides, it becam e general th at the standard of life of the fam ily w as based on the work both of the husband and of th e wife, and if e. g. the childbearing m other in te r rupted her w ork for a longer period because of lack of places in the creches, the standard of life of the fam ily decreased m uch because there was no benefit substituting the income at least partly. Among others this factors was one of the reasons for the fact that in the m odern population history of H ungary the year 1962 ended w ith a negative record; after a continuous decline for some years the num ber of live births per 1000 population fell to the m inim um, to Therefore it becam e necessary to take com prehensive m easures to m aintain at least the stan d ard of life of mothers (families) taking upon them selves to have children and to stim ulate a significant grow th in the num ber of live births. Of the series of m easures the introduction of the system of child care allowance from 1 January 1967 on should be m entioned first of all. This allowance provided an opportunity to m others to rear their children a t home till the age of 2.5 years of the child (from 1 A pril 1969 on till the age of 3 years) getting an am ount equal to about one third of the average m onthly w age/salary. Also the significant increase of the fam ily allow ance w as of great im portance. Under the im pact of these m easures the num ber of births grew som ew hat but to a much sm aller extent than it was expected. New large-scale m easures w ere taken from 1974 on, e. g. the m aternity benefit, the fam ily allow ance due to tw o-child fam ilies and the child care allow ance w ere increased (the latter depending on the birth order of the child), the possibility of utilizing the sick pay to nurse the child widened. Due to the new m easures and to the fact that a great num ber of the fem ale population entered the childbearing age, the live birth rate grew to 18.4 by then in 1977 the average num ber of women m aking use of the child care allow ance reached the m axim um and was equal to

17 98 KÖZLEMÉNYEK Despite the fact th at the financial contribution to the costs of the child s education grew much, by the year 1980 live birth rate fell continuously to Also the dem ographic-econom ic reasons of the recurring unfavourable process repeat them selves practically but the reasons can be stated m ore exactly only after a clearer appearance of the tendencies. Also the change in the distribution of fam ilies getting a fam ily allowance by num ber of children shows unfavourable processes; the share of the num ber of fam ilies getting a fam ily allowance for two and m ore children decreases and also the average num ber of children covered by the fam ily allowance per family declines. In this respect the agricultural population is in a som ew hat more favourable situation.