Stratégiai erõvonalak változása az izraeli palesztin rendezési folyamatban (III.)
|
|
- Kinga Halász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Stratégiai erõvonalak változása az izraeli palesztin rendezési folyamatban (III.) A tanulmánynak a Nemzet és Biztonság 2009/10. számában megjelent elsõ része fõképp az izraeli stratégiai prioritásokban 2004 végéig, a második intifáda lezárulásáig bekövetkezõ változásokat vizsgálta. A Nemzet és Biztonság 2010/3. számában közölt második rész az izraeli palesztin viszonyban, a regionális folyamatokban lezajló változásokat a 2005-ös gázai izraeli kivonulástól 2008 júniusáig, az Izrael és a Hamász között létrejött hathónapos tûzszünet életbelépéséig elemezte. A folyamatokat 2009 nyaráig nyomon követõ harmadik rész röviden bemutatja a térségbeli hatalmi átrendezõdés fõbb jellemzõit, a gázai konfliktus fõbb stratégiai mozgatórugóit, a háború kihatásait, s nagy hangsúlyt helyez az Obama-adminisztráció és a Netanjahu-kormány hivatalba lépése után a palesztin kérdés kapcsán jelentkezõ amerikai izraeli ellentétekre. A térségbeli hatalmi status quo új vonásai A poszthidegháborús kor második évtizedében a közel-keleti hatalmi erõviszonyokban számottevõ változások mentek végbe. A 2001 szeptembere után az Egyesült Államok által elindított terrorizmus elleni háború az afganisztáni tálib rendszer megdöntése mellett 2003 tavaszán a bagdadi baaszista rendszer megdöntését eredményezte. Az ekkor hivatalban lévõ, a liberális demokrácia több alapértékét egyetemes érvényûnek tekintõ amerikai adminisztráció nagy hévvel hirdette, hogy Irak átalakítása döntõ áttörést jelent majd a térségbeli és a globális demokrácia gyõzelméért folyó harcban. A valóság azonban ezek az elképzeléseket hamar szertefoszlatta, a várt gyors stabilizáció mind a két ország esetében elmaradt. Egy új regionális feltételrendszer kialakítására tett további kísérletre a 2006 nyarán lezajlott háború kapcsán került sor, amikor Izraelnek a libanoni Hezbolláh szétzúzását Szíria meggyengítésével kellett volna öszszekapcsolnia. A cédrusok országában zajló súlyos anyagi és emberáldozatokat követelõ izraeli légitámadások közepette a harcok kimenetelét elhamarkodottan lefutottnak vélõ amerikai külügyminiszter július 21-én tartott washingtoni sajtókonferenciáján hangsúlyozta, hogy a térségben a korábbi status quo visszatérése nem kívánatos. Condoleezza Rice a libanoni fejleményeket egy új Közel-Kelet szülési fájdalmainak nevezte. A régió számos országában nagy megütközést keltõ kijelentésnek volt igazságtartalma, persze más értelemben, mint ahogy ezt Rice gondolta. A konfliktus, mely Izraelnek is érzékeny veszteségeket okozott, nem vezetett a Washington által várt libanoni, szíriai átrendezõdéshez, Irán elszigeteléséhez. A terrorizmus elleni háború következtében valóban egy új Közel-Kelet formálódott, melyben Amerika továbbra is fontos szereplõ maradt, de már korántsem rendelkezett olyan tekintéllyel,
2 4 NEMZET ÉS BIZTONSÁG DECEMBER mint korábban. Washington legfontosabb közel-keleti stratégiai partnere, Izrael mellett fajsúlyos tényezõvé lépett elõ a síita nagyhatalom Irán, s a neoottomán aspirációkat mind markánsabban képviselõ Törökország. A két ország között jelenleg fennálló érdekközösséghez kapcsolódnak: Szíria, Libanon, Katar, az amerikai jelenlét és a belsõ problémák miatt külpolitikai téren egyelõre óvatosan lépegetõ síita többségû Irak, valamint a Teherán proxyszervezeteinek tekintett Hezbolláh és Hamász. Mindez egy eléggé cseppfolyós képzõdmény, melynek egy szilárdabb regionális hatalmi tömbbé válását számos eltérõ érdek nehezíti. A csoportosuláson belül a két meghatározó, birodalmi múlttal rendelkezõ állam közül a több mint egy évtizede EU-tagjelölt Törökország a poszthidegháborús korszakban fõként a kaukázusi, közép-ázsiai régióra tekintett. Közel-keleti hatalmi súlyának látványos növekedése az elmúlt években indult meg. A 2002 óta hatalmon lévõ Igazság és Fejlõdés Pártja külpolitikai filozófiájának formálódására nagy hatást gyakorolnak Ahmet Davutog lu írásai. A 2009 májusában a külügyek irányítására felkért akadémikus úgy véli, hogy a világban a legfõbb válaszvonalat a vallási értékekben meglévõ eltérések jelentik. A muszlimok e tekintetben a nem muszlimok felett állnak, de meghatározó civilizációvá csak összefogva válhatnak. Sajnálattal állapítja meg, hogy országa a köztársaság 1923-ban történt kikiáltása után a Nyugattal való kapcsolatok kedvéért elhanyagolta a Közel- Keletet, s az egyensúlyt most helyre kell állítania. Törökország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, de NATO-tag lévén veszély esetén a kollektív védelem rá is kiterjed. Ankara a közel-keleti térség nukleáris fegyvermentessé tételének fontosságát hangsúlyozza. Ennek keretében Teherán kísérleti programjának békés mederben tartása mellett a térség jelenleg egyetlen nukleáris fegyverrel rendelkezõ hatalma, Izrael arzenáljának leépítését is fontosnak tartja. A Teheránnal sokrétû gazdasági kapcsolatot fenntartó Törökország 2009 májusában Brazíliával karöltve kísérletet tett az iráni atomvita rendezésére, de az Iránnal aláírt egyezménynek nem sikerült az ENSZ Teheránnal szembeni újabb szankciós határozatát megakadályoznia. A döntést a NATO-tagállamok közül egyedül az ankarai kormány nem fogadta el. Az EU-csatlakozást fontosnak tartó külügyminiszter által megjelölt egyik fontos cél, hogy az ország 2023-ra az EU fajsúlyos tényezõjévé váljon. Törökország, Szíria, Libanon és Jordánia között egyezmény született egy szabadkereskedelmi övezet 2011-ben történõ létrehozására. A nagyobb szunnita arab államok meggyengülése nyomán támadt ûr elvileg kedvez Ankara neoottomán hatalmi törekvéseinek. Kérdéses, hogy ezt mennyiben sikerül elérnie, mivel a közös birodalmi múlt nosztalgiájára építõ török vezetõ szerep nem túlságosan vonzó az arab hatalmi elit körében. A közvélemény szintjén Ankara népszerû, mivel átértékelte az Izraellel való különleges kapcsolatait, s különösen a gázai háborútól kezdve a palesztin ügyet hangsúlyosabban támogatja. Igaz, hogy figyelmével a Nyugat által támogatott PNH helyett inkább az Irán és Szíria által támogatott Hamászt tünteti ki. A régió másik meghatározó hatalmi tényezõje Irán mely részben annak köszönhette felemelkedését, hogy az Egyesült Államok a vele szemben álló bagdadi és kabuli rendszereket megdöntötte napjainkra a nukleáris fegyver elõállításának közelébe került. Teherán a háromezer éves civilizációs örökségére, az ország geostra-
3 BIZTONSÁGPOLITIKA 5 tégiai helyzetére, a térségben játszott szerepére hivatkozva igényt formál arra, hogy ismerjék el legitim jogait és érdekeit az itteni stabilitás fenntartásában. A nukleáris hatalommá válás motivációinál a térségbeli vezetõ szerep alátámasztása és Izrael ellensúlyozása mellett egy másik fontos szempont is szerepet játszik: Ázsia más meghatározó civilizációit képviselõ államok már rendelkeznek ezzel az eszközzel. Teheránban úgy vélik, hogy a földrajzilag közelebb esõ India és Pakisztán esetében az atomfegyver az elrettentést, ezzel szemben az izraeli arzenál a Közel-Kelet leigázásának elõsegítését, a dominancia biztosítását szolgálja. A fegyverkezési verseny egyetlen alternatíváját itt is a térség nukleáris fegyvermentessé tételében látják. A palesztin politikai erõk közül Irán a Hamászt támogatja, mely a helyi Muzulmán Testvériségbõl jött létre. A szunnita csoportosulás egyiptomi anyaszervezete az iráni iszlám forradalom 1979-es gyõzelmét jelentõs fordulópontnak tartotta. A Khomeini vezette új iráni vezetés retorikájában a palesztin üggyel való szolidaritás nagy hangsúlyt kapott, de a színfalak mögött a palesztin ellenállást ekkor domináló, Arafat vezette nacionalistákhoz fûzõdõ viszonyt kezdettõl éles ellentétek jellemezték. Ez sok vonatkozásban napjainkban is érezteti a hatását. Egy új amerikai stratégia formálódása Noha a 2007 februárjától Irakban végrehajtott amerikai hadmûvelet, az úgynevezett surge jelentõsebb sikereket hozott, sõt a következõ év novemberében megszületett az egyezmény az amerikai erõk visszavonásáról, de ez az iraki vállalkozás negatív összképét nem módosította. Amerikai kezdeményezésre az annapolisi folyamat keretében, 2007 õszén a washingtoni prioritásokban hosszú évekig elhanyagolt területnek számító izraeli palesztin tárgyalások is újrakezdõdtek. A konzultációk legfõbb célja az volt, hogy még Bush elnökségének idõszakában megállapodás jöjjön létre a végleges rendezésrõl. A megbeszélések azonban a 2008 decemberében kirobbant gázai háború miatt megszakadtak. A Bush-korszak végén az addigi közelkeleti politika mérlegérõl, a továbblépés lehetõségérõl szóló viták mindinkább szaporodtak. A Carnegie Endowment for International Peace égisze alatt 2008 márciusában tartott fórumon a térség egyik neves szakértõje, Marina Ottaway hangsúlyozta, hogy a régió összetett problémáit nem lehet konfrontatív módon kezelni. Az iraki beavatkozással felborult az itteni hatalmi egyensúly, a 160 ezer amerikai katona jelenléte ellenére a stabilitás gyenge lábakon áll, Irak a demokrácia itteni mintaországa helyett bukott állammá vált. Szerinte egy új hatalmi egyensúlyt nem az Egyesült Államok és a térségbeli mérsékelt államok, hanem Irán és az itteni országok párbeszéde révén lehet elérni. Az ismert Irán szakértõ, Karim Sadjadpour utalt arra, hogy 2003-ban Irán hajlandó lett volna kiterjedtebb együttmûködésre az Egyesült Államokkal, s jóval kevesebb ellentételezéssel beérte volna. De a helyzet 2008-ra alapvetõen megváltozott: Teherán jóval magasabbra srófolta az árat, s ezt kevesebb engedménnyel ellentételezi. A közel-keleti rendezésrõl szólva Sadjadpour kijelentette, hogy a megoldáshoz vezetõ út nem Bagdadon és nem Jeruzsálemen, hanem Teheránon keresztül halad. A fórumon az izraeli palesztin rendezés perspektíváit részletesebben is elemzõ Nathan J. Brown emlékeztetett arra, hogy a Bush-adminiszt-
4 6 NEMZET ÉS BIZTONSÁG DECEMBER ráció már egy eleve rossz helyzetet örökölt. Ebben a korszakban a rendezés fõ iránya a két állam megoldás lett, mely széles körû nemzetközi támogatottságra tett szert. Mindez figyelemre méltó, mivel alig egy évtizeddel korábban e koncepció magában az Egyesült Államokban sem volt a hivatalos álláspont része. A George Washington University tanára aki elismerte, hogy kissé szkeptikus a két állam megoldás életképességét illetõen az elõrelépés legnagyobb akadályainak a két nép között meglévõ, mélyen gyökerezõ bizalmatlanságot, s az egységes palesztin vezetés hiányát nevezte. A demokraták jelöltjének, Barack Obamának a gyõzelmét hozó novemberi elnökválasztások után Restoring the Balance: A Middle East Strategy for the Next President címmel jelent meg az a kötet, mely a Council on Foreign Relations és a Brookings Institution szakértõinek a térségbeli politikai ajánlásait tartalmazta. A projekt két irányítója, Richard N. Haass és Martin Indyk közös írását, mely a javaslatokat összegezte, Beyond Iraq: A New U.S. Strategy for the Middle East címmel a Foreign Affairs is leközölte. A két ismert szaktekintély a Bush-korszak regionális politikájának nagyfokú átértékelését javasolta. Hangsúlyozták, hogy véget kell vetni annak, hogy a közel-keleti amerikai politikát Irak dominálja. A terrorizmus elleni harc továbbra is Washington politikájának integráns, de nem meghatározó része kell, hogy legyen. Az Egyesült Államok térségbeli tekintélye csökkenésének okát az arab izraeli rendezés elmaradásában, az elhúzódó iraki háborúban, s az itteni autoritárius rendszerek demokratizálásának sikertelenségében látták. Fontosnak tartották, hogy a hivatalba lépõ új elnök a muszlim világ számára tegye egyértelmûvé, hogy nem az iszlámmal állnak háborúban, hanem szélsõségesek kisebb csoportjaival, akik a vallás tanításaival is szembemennek. Ez az ajánlás persze önmagában nem volt új, mivel a civilizációk közötti konfliktus tagadása jegyében az iszlám vallás értékeinek és a muszlim terroristáknak a megkülönböztetése a hivatalos megnyilatkozásokban már a Clinton-adminisztráció idõszakában, a kilencvenes években is számos alkalommal megtörtént. Sõt, a szeptember 11-i tragédia után ezt Bush elnök is több beszédében megismételte. Ami új volt, hogy a hangsúly az egész muszlim világnak szóló üzeneten, illetve az Egyesült Államokkal szembeni bizalmatlanság feloldásán volt. A közel-keleti konfliktust tekintve nagy jelentõséget tulajdonítottak annak, hogy Izrael és Szíria között megállapodás jöjjön létre, mivel ez hozzájárulna Damaszkusz és Teherán eltávolodásához, Irán elszigeteléséhez. Az izraeli palesztin konfliktus kapcsán azt javasolták, hogy amíg lehetséges, sürgõs diplomáciai kezdeményezéseket kell tenni a két állam megoldás realizálása érdekében, s fontosnak tartották, hogy a Hamász is valamilyen formában része legyen a rendezésnek. Sõt, megfelelõ feltételek esetén azt sem tartották kizártnak, hogy a Gázát uraló iszlámisták és az Egyesült Államok képviselõi között alacsony szinten kontaktus jöjjön létre. A cikk szerzõi némiképp alábecsülték az Irán és Szíria közötti kapcsolatok szilárdságát, s a Hamász rendezésbe való bevonásának összetettségét sem vették megfelelõképp tekintetbe. Az elsõ afroamerikai elnökként 2009 januárjában a Fehér Házba költözõ, muszlim családi kapcsolatokkal rendelkezõ Barack H. Obama a közel-keleti politikája gyakorlati megvalósításakor igyekezett azon az ösvényen haladni, melyet a Restoring the Balance készítõi ajánlottak a számára. A Bush-korszak unilateralizmusával szem-
5 BIZTONSÁGPOLITIKA 7 ben a multilateralizmushoz való visszatérést szorgalmazó elnök közel-keleti prioritásai között elsõ helyen állt az iraki háború befejezése, ezt követte az izraeli palesztin viszony, az iráni hatalmi törekvések kezelése, az afganisztáni helyzet konszolidálása, s a muszlim világban erõsen megingott bizalom helyreállítása. Beszédeiben nagy hangsúlyt kapott a globális terrorizmus elleni harc folytatása, amelyben a fõ frontnak Afganisztánt és Pakisztánt tekintette. A kampányidõszakban hangoztatott regionális prioritások realizálását illetõen azonban az elnöki ciklus elsõ idõszakának eredményei elmaradtak a várakozásoktól. A legnagyobb sikert az iraki konszolidáció terén sikerült felmutatni, de ahogy láttuk, az ehhez vezetõ döntõ lépések még a sokat kárhoztatott Bush-korszakban történtek. A másik, kihatásában inkább felemásnak nevezhetõ sikert az adminisztráció az Egyesült Államokról a muszlim világban kialakult kép kedvezõbbé tételében tudta elérni. A diplomáciai gesztusok mellett ez nem kis részben az elnök sokakat magával ragadó fellépésének volt köszönhetõ. Már az nagy feltûnést keltett, hogy néhány nappal a hivatalba lépése után, január 27-én az elsõ exkluzív interjút az al-arabíjja hírtelevíziónak adta. Ugyancsak fontos mozzanat volt, hogy Obama március 20-án üzenetben fejezte ki jókívánságait mindazoknak, akik a noruz ünnepével köszöntik a perzsa idõszámítás szerint az újesztendõt. Néhány héttel késõbb, április 6-án Obama az ankarai parlament pulpitusát használta fel arra, hogy a bilaterális kapcsolatok mellett szóljon Amerikának az iszlám világgal való kapcsolatairól. Mindezek lépcsõfokok voltak a muszlim világhoz szóló beszédéhez, melyre június 4-én került sor a Kairói Egyetemen. Ebben az elnök kijelentette, az iszlám része Amerikának, s hangsúlyozta, hogy soha sem lesznek háborúban az iszlámmal. Az iraki háborút közvetve hibás döntésnek nevezte, s bejelentette, hogy 2012-re az összes amerikai alakulatot kivonják az országból. Az adminisztráció egyik látványos kudarca a részben fõ prioritásnak tartott izraeli palesztin tárgyalások elindítására tett kísérlet volt. A kérdés fontosságát jól érzékeltette, hogy George Mitchell volt szenátort kérték fel koordinátornak, aki a második intifáda kirobbanásának okait vizsgáló korábbi nemzetközi bizottság vezetõjeként mindkét fél bizalmát élvezte. Térségbeli témákat is érintve a februári müncheni biztonsági konferencián John Biden alelnök megerõsítette a két állam megoldás melletti elkötelezettséget, de hozzátette, hogy a 2002-es arab béketerv pozitív elemeinek felhasználásával az arab államok és Izrael közötti kapcsolatok átfogó rendezésére törekednek. Említett kairói beszédében az elnök nagy nyomatékkal szólt egy palesztin állam létrehozásának, a településpolitika leállításának, a gázai humanitárius helyzet javításának fontosságáról. Az elemzõk azonnal kiemelték, hogy Obama nem terroristának, hanem egy olyan szervezetnek nevezte a Hamászt, amelynek van bázisa a palesztinok körében. Ugyanakkor sürgette, hogy a Hamász ismerje el Izraelt, mondjon le az erõszakról és tartsa be a korábbi megállapodásokat. Izraeli stratégiai prioritások a gázai konfliktus idõszakában Izrael biztonságpolitikai környezete részben javult, sok szempontból azonban öszszetettebbé vált a 2005-ös gázai kivonulás utáni idõszakban. Jeruzsálem szempontjából pozitív volt a bagdadi rendszer bukása, de az itteni instabilitás állandósulása,
6 8 NEMZET ÉS BIZTONSÁG DECEMBER Irán megerõsödése a kihívásokat erõsítette. Izrael elsõsorban a Teherán nukleáris programjából eredõ veszélyek napirenden tartásával, s az annak támogatását élvezõ libanoni Hezbolláh és a Hamász elleni fellépéssel próbálta Irán befolyását gyengíteni. A síita szervezet ellen 2006-ban vívott háború Izrael elrettentõ erejének nimbuszán csorbát ejtett, ez pedig az erõt tisztelõ környezetben az ellenfelek számára fokozott bátorítást jelenthetett. A Hamász júniusi gázai hatalomátvétele, ezzel a palesztin autonóm terület kettészakadása stratégiai szempontból kedvezõ volt Izraelnek. A Mahmúd Abbász vezette PNH befolyása ezt követõen a ciszjordániai autonóm körzetekre zsugorodott, s mozgásterét az e területekre kiterjedõ izraeli katonai ellenõrzés tovább korlátozta. Az autonóm régió hatalmi erõviszonyaiban bekövetkezõ változás jó ürügyként szolgált arra, hogy a palesztin államiság megvalósításáról inkább csak elvi síkon beszéljenek. Már a Hamász gyõzelmével végzõdõ januári palesztin választások után egyre több írás foglalkozott azzal, hogy az egyik lehetséges kiút e téren a ciszjordániai autonóm körzetek és Jordánia közötti föderáció vagy konföderáció lenne. Az autonóm területek kettészakadásával a hásimita királysággal való fúzió perspektívája új dimenziókat kapott. A gázai fordulat után Izrael megerõsítette az övezet körül korábban létrehozott blokádot. A fegyvercsempészés megakadályozása, a Hamász-uralom gyengítésével indokolt intézkedések egyre súlyosabb nélkülözésnek tették ki a lakosságot. A feketekereskedelem szerepe nagyban növekedett, az egyiptomi határ alatt futó alagutakon nemcsak fegyvert, hanem a lakosság számára létfontosságú üzemanyagot, élelmiszert is csempésztek. Izrael számára fokozott biztonsági kockázati tényezõt jelentettek a gázai területrõl 2001 áprilisa óta tartó rakétatámadások. A rövid hatótávolságú, alacsony találati pontosságú eszközökkel végrehajtott támadások az izraeli hatóságok elõvigyázatossági intézkedései következtében kevés emberéletet követeltek, de jelentõs anyagi károkat okoztak. A folyamatos támadások célja az érintett területeken a bizonytalanságérzet állandósítása volt, melyet részben sikerült is elérni. Izraeli részrõl idõszakos, de számos polgári áldozatot követelõ, fõként tüzérségi, légi kötelékekkel végrehajtott ellencsapásokkal válaszoltak. Új helyzet állt elõ azzal, hogy a Hamász február 28-án elsõ ízben lõtt ki rakétákat egy nagyobb populációval rendelkezõ izraeli helységre, Askelón városára. Feltételezhetõ volt, hogy a tengerparti lakossági központ rendszeres célponttá válik, s a támadások más, a rakéták hatósugarába esõ városokra is kiterjednek. Ebben az évben az övezetbõl a korábbiakhoz képest jóval több, összesen 3258 rakétát és aknavetõ gránátot lõttek ki az izraeli területekre. Josszi Alpher izraeli elemzõ szerint az Askelón ellen végrehajtott Hamásztámadás volt az a pont, amikor a Hezbolláh elleni háború tapasztalatai miatt hezitáló izraeli vezetés elhatározta, hogy kiterjedt katonai csapást mér a palesztin iszlámista szervezetre. Alpher megjegyzését mindenképp ki kell egészíteni azzal, hogy a szakértõk, politikusok közül sokan úgy látták, hogy a 2006-os libanoni konfliktus során elkövetett hibák, a viszonylag nagyszámú áldozat és a presztízsveszteség ellenére az egyik fõ célt sikerült elérni: nem valószínû, hogy a rá mért csapások következtében a Hezbolláh a közeljövõben egy újabb konfliktust merne megkockáztatni. A háború tanulságait mindenesetre le kell vonni, s egy következõ összeütközésre jóval alaposabban kell felkészülni. A Ha-
7 BIZTONSÁGPOLITIKA 9 mász megregulázásáról szóló döntés számos szempontnak eleget tevõ opciónak tûnt. Az ürügy adott volt, a csoportosulást a nyugati világ is terrorista szervezetnek minõsítette, számítani lehetett az arab politikai tényezõk, közülük is elsõsorban Egyiptom és a PNH hallgatólagos támogatására. A Hamászt Irán proxyszervezetének tartották, az ellene indított támadással tulajdonképpen Teheránnak lehetett egyértelmû figyelmeztetést küldeni. Feltételezték, hogy egy kiterjedt elrettentõ csapás hatására a Gázát uraló iszlámista szervezet beszünteti az izraeli területek elleni rakétatámadásokat, s egy újabb konfrontáció kockázatát jó ideig a Hamász sem fogja felvállalni. Nagyon fontos szempont volt az is, hogy az izraeli katonai csapásmérõ erõ imázsát a térségben helyre kellett állítani. A kormánykoalíció vezetõ ereje, a Kadíma Párt arra számított, hogy egy sikeres gázai katonai vállalkozás a 2009 februárjára elõrehozott választásokon megerõsíti majd a miniszterelnököt ért korrupciós vádak és a belsõ ellentétek miatt meggyengült csoportosulás helyzetét. A tervezett csapást a Bush-adminisztráció idõszakában volt célszerû végrehajtani, mivel a novemberi elnökválasztást valószínûleg megnyerõ demokraták közelkeleti politikájában várható hangsúlyeltolódások miatt hasonló amerikai támogatás a késõbbiekben megkérdõjelezõdni látszott. Az Izrael és a Hamász között egyiptomi közvetítéssel, 2008 júniusában életbe lépett nem hivatalos tûzszünet kezdettõl fogva eléggé törékenynek bizonyult. Mind a két fél készülõdött a december 19-én lejáró fegyvernyugvás utáni idõszakra. Október elején nemzetközileg is feltûnést keltõ interjújában Gadi Eisenkot tábornok, az Izraeli Védelmi Erõk (IDF) Északi Parancsnokságának vezetõje közölte, hogy a Hezbolláhhal való újabb konfrontáció során nem fogják a rakétakilövõk, erõdítmények leküzdésével a katonák életét kockáztatni, hanem a világ tiltakozásával nem törõdve falvak egész sorát fogják lerombolni. A Dahíja-doktrína jegyében fogant, szokatlanul kemény hangú figyelmeztetés vélhetõen azt a célt szolgálta, hogy elrettentse az Irán által támogatott libanoni szervezetet attól, hogy a Hamászszal küszöbön álló konfrontáció idõszakában északon támadást kezdeményezzen. Mintegy két héttel az amerikai választások után elkészült az izraeli támadási terv. A december 19-én lejáró tûzszünetet a Hamász nem hosszabbította meg, a Gázai övezetbõl a rakétatámadások száma ismét nagyban növekedett. A fegyvernyugvás újabb hathónapos meghosszabbítására az iszlámisták csak akkor lettek volna hajlandók, ha a blokád feloldására egyértelmû garanciákat kapnak. Az óriási technikai fölényben lévõ izraeli hadsereg december 27-én Öntött ólom fedõnéven, a Dahíja-doktrínát követve kiterjedt támadást indított az övezetben lévõ Hamász-erõk, s a velük szövetséges fegyveres csoportok ellen. Magának a háborúnak két szakasza volt: a december 27-tõl január 3-ig terjedõ légi, s a január 3-tól január 18-ig tartó légi-földi fázis. A háború második szakaszában az izraeli erõk kettévágták az övezetet, a szárazföldi erõk az északi zónára koncentráltak, délen továbbra is a légierõ játszotta a fõszerepet. A hadmûveletek második fázisának offenzív része nagyjából január 15-ig tartott, amikor is megkezdõdött az izraeli erõk visszavonulása, ennek során a lakosság számára fontos struktúrákban szisztematikus rombolást végeztek. Az izraeli nemzetbiztonsági kabinet január 17-én este, a háború 22. napján úgy döntött, hogy a következõ napon a hajnali órákban a hadsereg beszünteti a hadmûveleteket. A dön-
8 10 NEMZET ÉS BIZTONSÁG DECEMBER tést Ehud Olmert az ülést követõ sajtókonferencián jelentette be, ahol kifejtette, hogy Izrael elérte a kitûzött célokat, a Hamászt a harcok során súlyos csapás érte, s az ország fenyegetettsége nagyban csökkent. A miniszterelnök aláhúzta, hogy a Hamászt a regionális hegemóniára törekvõ Irán építette fel Gázában, s ugyanolyan szerepet szánt neki, mint a Hezbolláhnak Libanonban. Izrael visszafogottságát a gyengeség jeleként értelmezték, s ebben nagyon elszámították magukat. Nem gondolták volna, hogy a választások elõestéjén Izrael ilyen kiterjedt katonai csapást indít a realitások megváltoztatása érdekében. Megerõsítette, hogy Gázát egy jövendõbeli palesztin állam részének tekintik. A három héten át tartó háború jelentõs számú polgári áldozatot követelt, s különösen súlyos helyzetet teremtett, hogy a lakosság mindennapi életvitele szempontjából fontos struktúrákban óriási károk keletkeztek. A történtek feletti nemzetközi felháborodás hatására az ENSZ Emberi Jogok Tanácsa tényfeltáró bizottságot nevezett ki azzal a feladattal, hogy független és pártatlan módon vizsgálja meg az emberi és humanitárius jogba ütközõ összes cselekedetet, mely a háború elõtt, alatt és az utána következõ hónapokban történt. A dél-afrikai Richard J. Goldstone vezette bizottság tényfeltárásának eredményeit tartalmazó vaskos jelentést a világszervezet 2009 szeptemberében hozta nyilvánosságra. Az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog áthágását számos esetben megállapító, mind a két felet háborús bûncselekmények elkövetésében is elmarasztaló dokumentum a különbözõ fórumokon éles viták homlokterébe került. Izrael a gázai háborúban nem törekedett a Hamász teljes szétzúzására, a cél a szervezet meggyengítése, s az újabb támadásoktól való elrettentése volt. A késõbbi hónapok azt mutatták, hogy ezt többékevésbé sikerült elérni. Az amerikai és az izraeli rendezési prioritások eltérései Bár a 2009 februárjában lezajló választásokon a Likud Párt egy mandátummal a Kadíma mögött maradt, a parlamenti erõviszonyok alapján mégis a csoportosulás vezére, Benjamin Netanjahu alakíthatott kormányt. Egy évtized után újra a miniszterelnöki székbe került politikus március végén mutatta be kormányát az izraeli képviselõházban, a Knesszetben. Az ez alkalommal elmondott beszédében országára nézve a legnagyobb veszélyt a radikális iszlám terjedésében, a nukleáris fegyver elõállításán munkálkodó, Izrael megsemmisítésére törekvõ iráni rendszerben látta. Emlékeztetett arra, hogy a radikális iszlám terroristái az országot északról és délrõl egyaránt fenyegetik. A palesztin vezetõknek, ha békét akarnak, több elõfeltételt is teljesíteniük kell: így harcolniuk kell a terrorizmus ellen, a gyerekeiket a béke szellemében kell nevelniük, s fel kell készíteniük a népüket arra, hogy Izraelt a zsidó nép nemzeti otthonaként ismerjék el. A miniszterelnök a PNH-val az együttmûködést gazdasági, biztonsági és politikai téren tartotta lehetségesnek. Nem zárkózott el a béketárgyalásoktól, egy végleges rendezési megállapodástól, amelyben a palesztinok rendelkezhetnének mindazon jogosultságokkal, amelyek a saját maguk kormányzásához szükségesek, kivéve azokat, melyek Izrael Állam létét és biztonságát fenyegethetik. Beszédében Netanjahu egy palesztin állam létrehozásának lehetõségére még közvetett módon sem utalt. A cionizmus neorevizionista vonulatához tartozó politikus a két állam megol-
9 BIZTONSÁGPOLITIKA 11 dásnak igazából sohasem volt igazán a támogatója. Az irányzat megalapozójának, Vlagyimir Zsabotyinszkijnak a tanítványai közé tartozó apja mellett Menáhem Begin volt a példaképe. A korábbi miniszterelnök hajlandó volt az 1967-ben elfoglalt régiók egy részének feladására, de Ciszjordániában, vagy ahogy õ nevezte: Júdeában és Szamáriában igyekezett visszafordíthatatlan helyzetet teremteni. Netanjahu a beszédében lényegében a Likud Párt 1992 februárjában nyilvánosságra került tervezetéhez tért vissza, mely egy szélesebb önkormányzati jogokkal rendelkezõ palesztin autonóm entitásról szólt. A miniszterelnök a végleges rendezési témákat (Jeruzsálem, a megszállt területeken lévõ zsidó települések, menekültkérdés, vízmegosztás stb.) expozéjában egyáltalán nem is említette. A parlamenti bemutatkozáson elhangzottak nem keltettek különösebb meglepetést, mivel számos elem már elsõ miniszterelnöksége idõszakából is ismert volt. Netanjahu és környezete valós szándékaiba érdekes bepillantást adott az az interjú, melyet március 1-jén, tehát még az izraeli koalíciós tárgyalások idõszakában a palesztin kérdés ismert amerikai szakértõje, Helena Cobban készített a Likud vezetéséhez közel álló biztonságpolitikai szakértõvel, Efraim Inbarral. A Bar-Ilan University keretében mûködõ Begin-Sadat Center for Strategic Studies (BESA) vezetõje az izraeli palesztin békefolyamat jövõjét firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy ebben a vonatkozásban számukra nem az arab, hanem az amerikai vélemény a döntõ. Úgy vélte, hogy ennek sikerében ott igazából senki sem hisz. Szerinte a két állam alternatíva leáldozóban van, országa a palesztin területek közül Gázával ellentétben Ciszjordániát nem adhatja fel, mivel az túlságosan is közel van országa stratégiailag fontos területeihez. A palesztinoknak nincs nagy kaliberû vezetõjük, a PNH nem tudja garantálni Izrael számára a megfelelõ biztonságot. Ideális megoldásnak azt tartotta, ha Ammán szerepet vállal a Nyugati Parton, s Jordánia, valamint a palesztin autonóm területek között létrejön egy konföderáció. Szerinte azonban a következõ években reálisan elsõsorban konfliktusmenedzselésre lehet számítani. Fõ feladat marad a feszültség, a szenvedés csökkentése, vigyázva arra, hogy közben ne haragítsák magukra túlságosan az amerikaiakat. Továbbra is fennmarad tehát az izraeli katonai ellenõrzés, s folytatódik az izraeli településpolitika. Ez utóbbiról kijelentette, hogy ez egyfajta késztetés is a palesztinok számára, hogy diplomáciai téren tanúsítsanak nagyobb rugalmasságot. Emlékeztetett arra, hogy a települések létrehozása az oslói egyezmények aláírása után is folytatódott. A Bush-kormányzat idõszakában követett gyakorlatból kiindulva Inbar úgy vélte, hogy az Obama-adminisztráció részérõl a településpolitika megváltoztatása érdekében várható nagyobb nyomást kezelni tudják egykét településképzõdmény látványos felszámolásával, s a jó szándék bizonyságaként néhány ciszjordániai útakadály eltávolításával. Az amerikaiak különben is annyi más térségbeli problémával vannak lekötve, hogy nincs módjuk az itteni folyamatokra alaposabban fókuszálni. Mindehhez persze hozzá lehet tenni, hogy a korábbi esetek tanúsága szerint a megszüntetett településképzõdmények helyett rövidesen újak keletkeztek, s az útakadályok általában valamilyen palesztin terrorcselekményre való hivatkozással visszakerültek. A Gázai övezetben fennálló status quóval kapcsolatban Inbar azt az ironikus kijelentést tette, hogy a Hamász jó a zsidóknak, amíg õk ott vannak, az ajándék nekünk.
10 12 NEMZET ÉS BIZTONSÁG DECEMBER Ennek köszönhetõn az izraeli kormány nincs erõteljes pressziónak kitéve a békefolyamat folytatása érdekében. A kialakult helyzet az Egyiptomra történõ nyomásgyakorlás lehetõségeit is kiszélesíti. Kairóban az övezetbõl történõ menekültkirajzás következményeitõl nagyon tartanak. Egyiptomra nyomást kell gyakorolni, hogy akár közvetlenül, akár egy bábkormány mely akár a Hamász képviselõibõl is állhat révén vállaljon jelentõs szerepet Gázában. Tehát a megoldási javaslatok között Ciszjordániához hasonlóan itt is elõjött az 1967-es harmadik arab izraeli háború elõtti status quónak a változó körülményekhez igazított újragondolása. Inbar helytelenítette, hogy a nemzetközi közösség jelentõs támogatást akar biztosítani Gáza újjáépítésére. Ezt azzal indokolta, hogy ez a stratégiai elképzeléseket veszélyezteti, így nem segíti elõ Abbász helyzetének megerõsítését. Figyelmeztetésként hozzátette, ha a nemzetközi közösség mégis ragaszkodik a szándékához, akkor számos lehetõségük van a folyamat lelassítására. Ahogy az Inbar-interjúból is kitûnt, az új amerikai adminisztráció izraeli palesztin békefolyamattal kapcsolatos prioritásait jóval könnyebben kezelhetõnek vélték. A Netanjahu-kormány megalakulását követõ hetekben azonban egyre több szó esett arról, hogy mennyiben lehet számítani Obama szoros támogatására. A BESA által két héttel az elsõ amerikai izraeli csúcstalálkozó elõtt május 4-én közzétett közvélemény-kutatási eredményekbõl kitûnt, hogy a válaszadóknak csak 38 százaléka véli úgy, hogy az elnök barátságos/nagyon barátságos Izrael irányába. Ez majdnem a fele volt a Bush elnök esetében 2007-ben regisztrált 73 százaléknak. A válaszadók 63 százaléka úgy gondolta, hogy Obamának a muszlim világ felé tett nyitása Izraelt hátrányosan fogja érinteni. Arra a kérdésre, hogy mennyire esnek egybe az Egyesült Államok és Izrael közel-keleti érdekei, 39 százalék mondta azt, hogy ezek hasonlóak, szemben a 2007-es felmérés 60 százalékos mutatójával. Ezek a közvélemény-kutatási eredmények nem voltak különösebben hízelgõek Obamára nézve. A másik oldalon feltûnést keltett Anthony H. Cordesman május 15-én közzétett írása, mely a két fél közti ellentéteket próbálta egy kissé részletesebben, a csúcstalálkozó elõtt szokatlan szókimondással körüljárni. A CSIS neves, fõként közel-keleti témákkal foglalkozó stratégiai elemzõje aláhúzta, hogy az Egyesült Államok és Izrael szövetségesek, de ez nem jelenti azt, hogy a stratégiai érdekeik is azonosak lennének. Az Izrael biztonsága melletti kiállás nem jelenti azt, hogy az amerikai elnök nem konfrontálódhat az izraeli miniszterelnökkel, aki megpróbál a béke lehetõségeinek felkutatásától eltávolodni. Remélhetõleg Netanjahu végül is magáévá teszi a tárgyalások megindítására irányuló amerikai kezdeményezést, és nem fordít hátat a két állam megoldásnak. Ha azonban ezt elutasítja, akkor nem marad más hátra, mint egy kategorikus elnöki nyilatkozat a két állam megoldás további támogatásáról, még akkor is, ha ez az ellentétek nyílt beismerése lenne a miniszterelnök látogatása alatt. Az Egyesült Államoknak nyomást kell gyakorolnia a miniszterelnökre a települések, a gázai kérdés kezelése, a Nyugati Parton és Jeruzsálemben élõ palesztinok helyzetét illetõen. Ugyanakkor az Egyesült Államoknak konzekvensen szorgalmaznia kell a palesztin reformot, az effektív kormányzás feltételeinek megteremtését, a palesztin biztonsági erõk erõsítését. Az írás egyúttal óva intette Izraelt az Irán elleni izraeli katonai lépésektõl, mivel ez súlyosan érintené az Egyesült Államok térségbeli, il-
11 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 letve a muszlim világban lévõ stratégiai érdekeit. Cordesman tekintélyes szakértõ, de ilyen kemény hangú vendégváró írást bizonyára nem tett volna közzé, ha befolyásos köröktõl nem kapott volna biztatást. Az Obama és Netanjahu május 18-án, Washingtonban lezajlott elsõ hivatalos találkozóját követõ sajtókonferencián a televíziónézõk milliói számára is eléggé jól érzékelhetõ volt, hogy a két fél álláspontjában több kérdésben is eléggé komoly nézeteltérések vannak. Netanjahu a fõ hangsúlyt az iráni nukleáris program veszélyeire helyezte, melyek nemcsak hazáját és a mérsékelt arab államokat, hanem az Egyesült Államok érdekeit is veszélyeztetik. Örömmel nyugtázta, hogy Obama eltökélt az iráni nukleáris fegyverek kifejlesztésének megakadályozásában, s megerõsítette, hogy az összes opció az asztalon van. Azaz Amerika végsõ soron hajlandó elmenni a konfrontáció felvállalásáig. Az amerikai elnök az USA nemzetbiztonsági érdekével egybevágónak nevezte a független zsidó állam, Izrael biztonságának fenntartását. Obama elismerte az iráni nukleáris fejlesztésbõl eredõ veszélyt, de ennek korlátozásánál a hangsúlyt a tárgyalásokra, ezek sikertelensége esetén az erõteljesebb nemzetközi szankciókra helyezte. A palesztin kérdésben a két fél álláspontjában az ellentétek még szembeötlõbbek voltak. Obama a két állam megoldás szükségességérõl beszélt, melynek realizálása szerinte nemcsak az Egyesült Államoknak, a nemzetközi közösségnek, hanem Izraelnek is érdeke. Netanjahu késznek mutatkozott arra, hogy azonnal tárgyalásokat kezdjen a palesztinokkal, de a palesztin állam lehetõségét egy szóval sem említette. Azt szeretnék, húzta alá, hogy a palesztinok önmagukat kormányozzák, de Izrael érdekeit veszélyeztetõ külsõ hatalmi tényezõk nélkül. Fõ célnak a konfliktus befejezését tartotta, mely mindkét féltõl kompromisszumokat követel. A tárgyalások során a palesztinoknak el kell ismerniük Izrael Állam zsidó jellegét, s respektálniuk kell országa biztonsági igényeit. Obama nagy hangsúllyal szólt az izraeli településpolitika leállításának szükségességérõl, ennek alátámasztásánál a Bush-korszakban született útiterv mellett, az erre épülõ és 2008 végén félbeszakadt annapolisi tárgyalási folyamatra hivatkozott. Az iráni veszély elleni összefogás és a palesztin kérdés összekapcsolását firtató kérdésre a kapcsolat formális elutasítása ellenére az elnök azt válaszolta, hogy amennyiben sikerül az izraeli palesztin megbékélésben elõrehaladást elérni, nõ a lehetõsége annak, hogy a nemzetközi közösség hathatósabban összefogjon a teheráni törekvésekkel szemben. A kettõ összekapcsolása jellegét tekintve bizonyos fokig emlékeztetett az 1993 májusában bejelentett amerikai közel-keleti rendezési elképzelésre, mely az arab izraeli békefolyamat elõrehaladása, valamint Irak és Irán féken tartásának sikere között kölcsönösséget feltételezett. Netanjahu nagy nyomatékkal utasította el, hogy öszszekapcsolják Izrael és a palesztinok, illetve az arab világ közti béke kérdését a nukleáris veszély elhárításával. Elismerte, hogy Iránnal szemben szélesebb összefogásra nyílik lehetõség, ha sikerül a palesztinokkal megállapodni. De figyelmeztetett arra, ha Irán nukleáris eszközre tesz szert, akkor ez aláássa a békét, destabilizálja a régiót, s fenyegeti a békemegállapodást. Netanjahu nem mondta ki, de az addigi megnyilatkozásokból inkább arra lehetett következtetni, hogy a felek az iráni kérdés rendezése nélkül az átfogó megállapodásig el se jutnának. Obama kairói beszéde Netanjahut lépéskényszerbe hozta: június 14-én, tehát
12 14 NEMZET ÉS BIZTONSÁG DECEMBER tíz nappal az elnök muszlim világhoz intézett üzenete után, a miniszterelnök beszédet mondott a BESA fórumán. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen: az intézmény névadói Izrael egykori Likud párti miniszterelnöke, Menáhem Begin és Anvar Szadat egyiptomi elnök voltak azok, akik a hetvenes évek végén az elsõ döntõ lépéseket tették az arab izraeli megbékélés érdekében. Ugyanakkor Netanjahu emlékeztetni szerette volna a Fehér Házat arra, hogy csak Likud-politikusok lehetnek Washington igazi partnerei a békefolyamatban. Beszédében az iráni nukleáris programban látta a legnagyobb veszélyt Izraelre, a Közel-Keletre, s az egész emberiségre nézve. Elõadásának legfõbb újdonsága egy korlátozott szuverenitású palesztin állam gondolatának elfogadása volt. Az amerikai diplomácia két állammal kapcsolatos elvárásainak ezzel próbált megfelelni. Ez nem volt teljesen új elem a rendezési elképzeléseiben, egy ilyen entitásról elõször 1996 szeptemberében beszélt a Der Spiegelnek adott interjújában. Elõadásában az elgondolás megvalósulását számos feltételhez kötötte. Ezek között elsõ helyen szólt Izrael Állam zsidó jellegének elismerésérõl. A második elõfeltételként a demilitarizálást említette. Azaz egy ilyen entitásnak nem lenne hadserege, nem ellenõrizhetné a légteret, nem köthetne katonai egyezményeket, s mindezek mellett effektív biztonsági intézkedéseket kell tennie a területére történõ fegyvercsempészés megakadályozása érdekében. Izraelnek garanciákat kell kapnia a demilitarizálás fenntartása és biztonsági igényeinek garantálása tekintetében. Egy végleges rendezési megállapodásban országának védhetõ határokat kell biztosítani, s Jeruzsálemnek Izrael fõvárosának kell maradnia. A békeszerzõdés fontos feltételének tartotta, hogy a PNH Gázában állítsa helyre a korábbi status quót. A településpolitikával kapcsolatos amerikai kritikát Netanjahu annak hangsúlyozásával próbálta kivédeni, hogy nem szándékoznak új településeket létrehozni, vagy a meglévõk bõvítésére újabb területeket kisajátítani. Óvatosan célzott a településeken belüli bõvítés szükségességére. A javaslatok a diplomáciai mozgásteret kiszélesítették, de Izrael Állam zsidó jellegének elismerése, Jeruzsálem izraeli ellenõrzés alatt maradása, számos kérdés (például területi kérdések, határok, zsidó települések jövõje) homályban hagyása miatt palesztin részrõl az elképzelést azonnal elutasították. Az izraeli kormányt ez a reakció egyáltalán nem érte váratlanul, számítani lehetett arra, hogy a számos elõfeltételt tartalmazó, nem túl átgondolt koncepciót nem fogják elfogadni. Több, a Likudhoz közel álló izraeli stratégiai elemzõ a két állam megoldást egyáltalán nem is tartotta megvalósíthatónak. A Nemzetbiztonsági Tanács korábbi vezetõje, Giora Eiland 2009 februárjában közzétett tanulmányában többek között kifejtette, hogy a két állam megoldás hosszabb ideje része a rendezési elképzeléseknek, de eddig egyetlen izraeli kormány sem jutott el odáig, hogy ennek gyakorlati megvalósítását felvállalja. A politikai kockázat ugyanis jóval nagyobb, mint a várható siker. A kormányzatok által felajánlott maximum mindig is elmarad majd attól a minimumtól, amelyet palesztin oldalon elvárnak. A létrejövõ palesztin állam demilitarizálása a modern korban egyáltalán nem garantálja a biztonságot. Amerikai részrõl a Netanjahuelõadásban körvonalazott javaslatokat biztató fejleménynek tartották, melyek utat nyithatnak a tárgyalások elõtt, az effektív elõrelépés nehézségeivel azonban ahogy a késõbbiekben kiderült nem eléggé számoltak.
Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I.
BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. A tanulmány elsõ része 2010. október elejétõl, az amerikai részvétellel zajló izraeli palesztin
FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS
BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően
Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően 2006-ban parlamenti választásokra került sor mind a Palesztin Hatóság területén, mind Izraelben. A nemzetközi politika főszereplői kiemelt figyelemmel
VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK 2009/11 1241 Budapest Pf: 181 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓINTÉZET ELEMZÉSEK 2009/11 1241 Budapest Pf: 181 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 Új amerikai diplomáciai erőfeszítések a Közel-Keleten Míg az Obama-adminisztráció első három
Moszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban
A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:
Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
Ezrek demonstráltak Izrael mellett Budapesten
Ezrek demonstráltak Izrael mellett Budapesten 2014-07-27 18:05:24 Cikk ajánlása Nyomtatás Betűméret Megosztás Izrael melletti szimpátiatüntetést tartottak vasárnap délután a Dohány utcai zsinagógában.
Barcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET
SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján
A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív
Stratégiai erõvonalak változása az izraeli palesztin rendezési folyamatban (I.)
NB10_bel.qxd 2009.12.09 9:43 du. Page 3 BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Stratégiai erõvonalak változása az izraeli palesztin rendezési folyamatban (I.) A hidegháború utáni korszak egyik legfontosabb nemzetközi
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT
ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika
Az Iránnal szembeni amerikai szankciópolitika múltja és jelene (I.)
3 Gazdik Gyula Az Iránnal szembeni amerikai szankciópolitika múltja és jelene (I.) A tanulmány készítésének idején az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai között már elkezdõdött a nem hivatalos konzultáció
AZ ISZLÁM ÁLLAM. Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu
AZ ISZLÁM ÁLLAM Tálas Péter NKE NIT SVKK talas.peter@uni-nke.hu Az iszlám állam 2003-2011 iraki háború Ellenállás 2003-tól különböző csoportok/milíciák Paul Bremer Baásztalanítás programja Szunnita és
felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása
REZÜMÉK AZ ISZLÁM FORRADALOM A radikális politikai iszlám felemelkedése és hatásai A politikai iszlám számos országos, regionális és nemzetközi politikai, társadalmi és gazdasági tényező együtthatása következtében
Stratégiai erõvonalak változása az izraeli palesztin rendezési folyamatban (II.)
BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Stratégiai erõvonalak változása az izraeli palesztin rendezési folyamatban (II.) A Nemzet és Biztonság 2009. decemberi számában közölt elsõ rész után a tanulmány második
Izrael és Palesztina a gázai övezeti háború után, valamint az EU szerepe
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK Ideiglenes változat P8_TA(2014)0029 Izrael és Palesztina a gázai övezeti háború után, valamint az EU szerepe Az Európai Parlament 2014. szeptember 18-i állásfoglalása
Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai
BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Varga Gergely Az amerikai külpolitika és az elnökjelöltek programjai Jelen írásunk szerzõje a Nemzet és Biztonság szeptemberi számában már foglalkozott a 2008. november 4-i elnökválasztást
Magyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
IZRAELI HÍRLEVÉL. Hamasz természetesen más indokkal ugyancsak elutasított.
IZRAELI HÍRLEVÉL א גּ ר ת מ י ש ר א ל Newsletter Israeli Szerkeszti: Halmos László makojeruzsalem@gmail.com SKYPE: halmos.laszlo 2009. január 9, péntek A friss információk az izraeli televízió- és rádióállomásoktól,
Új amerikai diplomáciai erõfeszítések a Közel-Keleten
A HÓNAP TÉMÁJA 63 Varga Gergely Új amerikai diplomáciai erõfeszítések a Közel-Keleten Míg az Obama-adminisztráció elsõ három hónapjának külpolitikai agendáját a pénzügyi válság és az afganisztáni pakisztáni
Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai II.
BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai II. A tanulmánynak a Nemzet és Biztonság 2011. júniusi számában megjelent elsõ része 2010 októberétõl,
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
P7_TA-PROV(2013)0060 Orvosi segítséget nyújtókat ért közelmúltbeli támadások Pakisztánban
P7_TA-PROV(2013)0060 Orvosi segítséget nyújtókat ért közelmúltbeli támadások Pakisztánban Az Európai Parlament 2013. február 7-i állásfoglalása a közelmúltban segélyszervezetek egészségügyi alkalmazottai
MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK
ÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.7. COM(2016) 385 final ANNEX 3 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ ÓPAI PARLAMENTNEK, AZ ÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK ÉS AZ ÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK Az európai
A harmadik minszki megállapodás:
ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
Újabb közel-keleti nekifutás de meddig?
BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Újabb közel-keleti nekifutás de meddig? A 2010 szeptemberében amerikai kezdeményezésre újrakezdõdõ közvetlen izraeli palesztin tárgyalások esélyeit a szakértõk közül sokan
Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László
egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1998 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, közgazdász kereskedelmi
Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László
egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1995-2000 BKÁE, közgazdász nemzetközi kapcsolatok szakon 1994-1998 Kereskedelmi
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S
NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának
Gáza előtt, Gáza után a gázai intervenció regionális és nemzetközi összefüggései
N. Rózsa Erzsébet Gáza előtt, Gáza után a gázai intervenció regionális és nemzetközi összefüggései 2008. december 19-én lejárt az Izrael és a palesztin Hamász közötti hat hónapos tűzszünet, melyet a szervezet
Geopolitikai játszma a Perzsa(Arab)-öbölben Katar a nagyhatalmak támadásának célkeresztjében
Geopolitikai játszma a Perzsa(Arab)-öbölben Katar a nagyhatalmak támadásának célkeresztjében Dr. Bernek Ágnes 2018. október 1. Szaúd-Arábia és az Öböl-menti Országok Együttműködési Tanácsa 2017 júniusában
A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1
A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok
A nemzetközi helyzet kemény lett
A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,
Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
Magyar katonai térképészet a libanoni békefenntartó misszióban
Magyar katonai térképészet a libanoni békefenntartó misszióban Varga Kornél főhadnagy MH GEOSZ Térképészeti támogató osztály térképész főtiszt Libanon Terület: 10.452m 2 (Somogy és Baranya megye) Népesség:
berlin fölött az ég SZKA 212_02
berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni
9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 11. (OR. en) 9227/19 ADD 1 LIMITE PV CONS 25 ECOFIN 488 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. május 17. 9227/19 ADD
1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok
Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési
Oktatói adatlap Dr. Csicsmann László
egyetemi docens Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1998 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, közgazdász kereskedelmi szakon 1995-2000 BKÁE,
A 21. század világgazdasága szeptember 11. után a világpolitika új korszaka
Kelet-Közép-Európa a 21. század geopolitikai erőviszonyaiban Dr. Bernek Ágnes a ZSKF Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője SZE RGDI Kelet-Közép-Európa térszerkezetének változásai 2012. november 30.
Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
Merénylet Szarajevóban LEGO
Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra
A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása
1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.
Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.
Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13
Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,
14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)
14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MINISZTER. (.1/10 5 t Sneider Tamás képviselő űr részére Érkezett : 2014 AUG 2 6.
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MINISZTER (.1/10 5 t Sneider Tamás képviselő űr részére Érkezett : 2014 AUG 2 6. Magyar Országgyűlés...Budapes t Tisztelt Képviselő Úr! A hozzám intézett, az Országgyülésről
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU
Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési
Az Amerikai Egyesült Államok
Az amerikai külpolitika Az Amerikai Egyesült Államok Fehér Zoltán Zsigmond Király Főiskola Nemzetközi kapcsolatok szak III. évf. 2004. tavaszi félév Amerika mint kísérlet Perception Kivételesség-tudat
A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-1365/2016 9.12.2016 A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján az Európai Unió prioritásairól
Stratégiai Védelmi Kutatóközpont. Bauer Kristóf: Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának
2016. november 4. Bauer Kristóf: Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának eredményei Vezetői összefoglaló A PEW Kutatóközpont 2016 tavaszán végzett közvélemény-kutatása
Konferencia a NATO új stratégiájáról
Konferencia a NATO új stratégiájáról 2010.03.26. A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország címmel rendeztek konferenciát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen csütörtökön. A rendezvényen
Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február
NB10_02_bel.qxd 2010.03.10 6:43 du. Page 92 92 Rácz András NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. MÁRCIUS Az Orosz Föderáció új katonai doktrínája Dmitrij Medvegyev elnök 2010. február 5-én hagyta jóvá az Orosz Föderáció
Észak-Korea útja az atomhoz
2012 március 05. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 Több mint fél évszázada folyik az észak-koreai atomprogram, amelyet többször is felfüggesztettek,
TÉZISGYŰJTEMÉNY. Varga Gergely
Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Alprogram TÉZISGYŰJTEMÉNY Varga Gergely Az Egyesült Államok tágabb közel-keleti stratégiája és a transzatlanti kapcsolat a 2001.
ELFOGADOTT SZÖVEGEK. tekintettel a közel-keleti békefolyamatról szóló korábbi állásfoglalásaira,
Európai Parlament 2014-2019 ELFOGADOTT SZÖVEGEK P8_TA(2015)0318 Az EU szerepe a közel-keleti békefolyamatban Az Európai Parlament 2015. szeptember 10-i állásfoglalása az EU közel-keleti békefolyamatban
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.20. COM(2016) 231 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Első eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról
A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt
AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között
VILÁGPOLITIKAI TENDENCIÁK 2011
KIS-BENEDEK JÓZSEF VILÁGPOLITIKAI TENDENCIÁK 2011 Az Amerikai Egyesült Államok mint a világ gazdaságilag és katonailag legerősebb hatalma hamarosan leküzdi a jelenlegi válságot és továbbra is vezető hatalom
Geopolitikai játszma a Perzsa(Arab)-öbölben - Katar a nagyhatalmak támadásának célkeresztjében
Geopolitikai játszma a Perzsa(Arab)-öbölben - Katar a nagyhatalmak támadásának célkeresztjében Dr. Bernek Ágnes a Zsigmond Király Egyetem Geopolitikai Kutatóközpontjának vezetője, a Magyar Nemzeti Kereskedőház
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak az Európai Tanács fenti ülésén elfogadott következtetéseket.
Az Európai Tanács Brüsszel, 2014. július 16. (OR. en) EUCO 147/14 CO EUR 9 CONCL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Tárgy: Az Európai Tanács különleges ülése (2014. július 16.)
Netanjahu közel-keleti rendezési elképzelései (II.)
3 Gazdik Gyula Netanjahu közel-keleti rendezési elképzelései (II.) Jelen írás a 2009-es izraeli választásokat követõen ismét miniszterelnöki pozícióba jutott Benjamin Netanjahu politikai arculatának és
A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez
42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett
Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának eredményei
Nemzet és Biztonság 2016/5. szám 31 40. Bauer Kristóf Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának eredményei A Pew Kutatóközpont (Pew Research Center) 2016
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,
Az egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség
Az egyiptomi átmenet sosem tűnt egyszerűnek Az utóbbi időszak eseményei miatt határozott amerikai politikára van szükség Az USA-nak óriási kihívást jelent, hogy megtalálja az egyensúlyt a politikai átmenet
Európa jövője: lehetséges forgatókönyvek. Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete
Európa jövője: lehetséges forgatókönyvek Perger István képviseletvezető-helyettes Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Az Európai Unió kihívásai Demográfiai kihívások Európa gazdasági súlyát illetően
Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról
5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet
5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t
Magyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
Az izraeli-palesztin konfliktus alapkérdései. Jeruzsálem
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című
P7_TA-PROV(2011)0064 Az egyiptomi helyzet
P7_TA-PROV(2011)0064 Az egyiptomi helyzet Az Európai Parlament 2011. február 17-i állásfoglalása az egyiptomi helyzetről Az Európai Parlament, tekintettel az Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira,
Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán
Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két
Obama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18.
Obama elnök 2014. július 18-i nyilatkozata Ukrajnáról 2014.07.18. Elnöki nyilatkozat Ukrajnáról Fehér Ház James S. Brady sajtószoba July 18, 2014 11:52 AZ ELNÖK: Jó napot kívánok. A tegnapi napon a maláj
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.
Brüsszel, 2011. január 10. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE 2011. január 26. 6. PONT AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSOK (EGTC) PLATFORMJÁNAK LÉTREHOZÁSA Előterjesztő: a főtitkár
11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá
C 67/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2.20. A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti
kis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, , ) szabályozható hatóerejű bomba
atomakna táskabomba kis robbanás-erős sugárzás a páncélzat ellen: a neutronbomba (Sam Cohen, 1958-1962-1978, 1981-1992) pl. (tríciumos) hidrogénbomba uránium tartály nélkül (helyette króm, nikkel), a neutron
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 30. (OR. en)
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. október 30. (OR. en) 12742/15 LIMITE PUBLIC PV/CONS 50 ECOFIN 748 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV 1 Tárgy: Az Európai Unió Tanácsának 2015. október 6-án Luxembourgban
ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!
KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.
EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló
A DÉLI PARTNEREK JOGALAP ESZKÖZÖK
A DÉLI PARTNEREK Az európai szomszédságpolitikába a Földközi-tenger keleti és déli partjainál fekvő, az Unióval szomszédos tíz ország Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanonra, Líbia, Marokkó, Palesztina,
Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József
Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által
INGATLANPIACI KILÁTÁSOK
ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó