Hírek. Legfontosabb, amit tudni kell az ISO/IEC szerinti információbiztonság irányítási rendszerről. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Átírás

1 2011. szeptember VIII. évfolyam, 18. szám Hírek Az információs lapja ÉMI-TÜV Több biztonság Nagyobb érték Legfontosabb, amit tudni kell az ISO/IEC szerinti információbiztonság irányítási rendszerről

2 Hőségriadó idején Furcsa nyár van mögöttünk, legalább is ha a korábbi nyarakhoz hasonlítjuk. Elcsépelt dolog, de az időjárással kell kezdeni, ezen a nyáron minden volt: tavasz, késő ősz, orkán, eső... és vissza-visszatérően igazi forró nyár is. A változásoknak nem volt semmilyen logikája. Valahogy ugyanez történt az üzleti életben is, a makrogazdaság érezhetően stabilizálódik, az államadóság csökken, de ezeknek hatásai még a napi üzleti életben nem ugyanígy érezhetők. A valutaárfolyamok ingadozása, a befektetők elbizonytalanodása napi életünkre éppolyan szeszélyes hatással van, mint amilyen az időjárás is volt. Amit ebben a helyzetben tehetünk, az a napi pozícióink gondos őrzése mellett a jövőre való készülés, hogy az egyenletesen meginduló gazdasággal majd az elsők között tudjuk felvenni és tartani a lépést. A korábbi évek gyakorlatának felülvizsgálata alapján elsőként Management Service osztályunk ügyfélkapcsolati rendszerét reformáljuk meg. Ezt követően természetesen többi egységeink gyakorlatát is górcső alá vesszük. Elkezdjük a korábban tervezett és átgondolt értékesítési rendszerünk gyakorlati alkalmazását, korszerű ügyfélkapcsolati rendszert (CRM) vezetünk be, kapcsolódva a folyamatosan, lépésről lépésre bevezetett SAP feltételeihez. Új piaci területeket tervezünk megindítani, mint például az acél szerkezet-gyártók tanúsítását, épületenergetikai vizsgálati és tanúsítási tevékenység bevezetését, információbiztonsági rendszertanúsítást és folytatjuk az élelmiszeripar területén tett korábbi próbálkozásainkat is. Működő és meglévő piaci területeinken elsősorban a szolgáltatási színvonal növelése a feladat. Nem szabad megfeledkezni a regionális és más nemzetközi együttműködés lehetőségeiről sem, így például az anyavállalatnál is bevezetett regionális irányítási rendszer jó kihasználásával, társaságunk a régió Real Estate üzletága fejlődésének zászlóshajója lehet. 8 Legfontosabb, amit tudni kell az ISO/IEC szerinti információbiztonság irányítási rendszerről A mostani helyzetben, így a nyár végén szép és stabil jövőt vizionálunk és erős a hitünk, hogy ez nem csak a körülöttünk ólálkodó hőguta okozza. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Madaras Gábor ügyvezető igazgató

3 ÉMI-TÜV 4 Az EN 1090 szabványsorozat 14 Új lehetőségek az energiamegtakarításban, 16 Élelmiszer-csomagolóanyagok, edé- 23 követelményei 3. rész az ISO 50001:2011 nyek és egyéb élelmiszerrel érintkező tárgyak károsanyag-tartalma Célműszer a felvonók fékező fogókészülékeinek vizsgálatára a gyakorlatban Tartalom Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 3. rész Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 4. rész Legfontosabb, amit tudni kell az ISO/IEC szerinti információbiztonság irányítási rendszerről Új lehetőségek az energia-megtakarításban, az ISO 50001:2011 Élelmiszer-csomagolóanyagok, edények és egyéb élelmiszerrel érintkező tárgyak károsanyag-tartalma Csomagolások környezetvédelmi követelményeknek való megfelelőség-igazolása Pályázatokról kreatívan és közérthetően Célműszer a felvonók fékező fogókészülékeinek vizsgálatára a gyakorlatban Futódaruk vizsgálata az épülő kecskeméti Mercedes gyárban ÉMI-TÜV SÜD Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft. Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) Fax: (+36) igazgatosag@emi-tuv.hu Dr. Madaras Gábor ügyvezető igazgató Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) Fax: (+36) gmadaras@emi-tuv.hu

4 4 Ipari szolgáltatások Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 3. rész A megfelelőség értékelése (EN , 6. fejezet) int ahogy cikksorozatunk előző részében ígértük, folytatjuk az EN 1090 szabványsorozat követelményeinek M bemutatását. Ahogyan említettük, az EN 1090 szabványsorozat követelményei sokban hasonlítanak a sokak által már ismert német szabvány, a DIN szabványsorozat követelményeihez, viszont szemléletmódja alapvetően eltérő. Ez az eltérés leginkább a megfelelőség értékelésének megközelítésében mutatkozik meg, ezért ebben a részben ezzel foglalkozunk. A megfelelőség értékelését két lépésben határozza meg a szabvány. Az első lépés az első típusvizsgálat, a második lépés pedig az üzemi gyártásellenőrzés (ÜGYE) kiépítése és működtetése, mely biztosítja a termékek folyamatos felügyeletét és rendszeres tervezett ellenőrzését. megállapítsa az esetleges hiányosságokat, azokat kiküszöbölje, ill. bevezesse a gyártáshoz szükséges minőségirányítási eljárásokat. Az első típusvizsgálatot két külön részre osztja a szabvány. Az első a tervezést is végző, ill. a megfelelőségi nyilatkozatban a tervezésről is nyilatkozó cégek kötelezettsége, amit típusméretezésnek (ITC - initial type calculation) nevez a szabvány. Ennek során a gyártó felméri a saját képességeit a statikai számítások szabvány szerinti elvégzésére, azaz hogy pl. rendelkezik-e a megfelelő szoftverekkel, a megfelelő képességű és gyakorlatú szakemberekkel, ismeri-e a vonatkozó Eurocode-okat, ezek alapján végig tud-e vinni egy statikai számítást, vannak-e erre megfelelően rögzített eljárásai, az adatok megőrzésére, visszakereshetőségére rendelkezik-e megfelelő módszerekkel, stb. Ezt az önfelmérést, a típusméretezést, egy adott típustermék kapcsán dokumentáltan kell elvégeznie és annak eredményeit legalább öt évig meg kell őriznie. A típusvizsgálat alapja a típus, ill. termékcsalád. Ezek meghatározása a következőképp történik: Acél szerkezeteknél a szabvány az anyagminőségen és a hegesztési eljáráson keresztül határozza meg a termékcsalád (típus) képzését. Ez azt jelenti, hogy egy adott anyagminőségű termékkel egy családba tartoznak a vele azonos, ill. nála kisebb szilárdságú anyagokból készült termékek, és az azonos hegesztési eljárással hegesztett termékek. Az alumínium szerkezeteknél az anyagcsoport és a hegesztési eljárás alapján lehet a termékeket családokba (típusokba) sorolni. Az anyagcsoport itt az ötvözetkódok szerinti besorolást jelenti. Ebben még további engedményeket ad a szabvány, mégpedig, hogy a 7xxx ötvözetek magukban foglalják az összes többi ötvözetet, a 6xxx ötvözetek az 5xxx és 3xxx ötvözeteket, az 5xxx ötvözetek pedig a 3xxx ötvözeteket. Első típusvizsgálat Az első típusvizsgálat lefolytatását az EN pontja írja elő. Nagyon fontos leszögezni, hogy ezt a típusvizsgálatot nem a tanúsító szervezet (notified body) végzi, hanem a gyártó maga. A típusvizsgálat megnevezés is félreérthető lehet, mert ezzel a kifejezéssel általában termékvizsgálatot kapcsolunk össze, aminek az eredménye valamilyen típustanúsítvány. Itt nem erről van szó, e szabvány értelmében a típusvizsgálat leginkább képességvizsgálatot jelent. Az első típusvizsgálat célja, hogy a gyártó felmérje saját képességeit a szabvány szerinti gyártás kivitelezésére, A második feladat a gyártást (is) végző cégeké, akiknek el kell végezniük az első típusvizsgálatot (ITT - initial type testing). Ez a gyártási folyamat és a gyártó berendezések felmérését jelenti annak megítélésére, hogy a gyártó képes-e egy adott típusú szerkezetet a szabvány szerint legyártani. Ezt akkor kell elvégeznie a gyártónak, ha új (új terméktípusba, családba sorolható) terméket kezd el gyártani olyan új gyártási eljárást vezet be, mely módosíthatja az értékelendő tulajdonságokat magasabb kiviteli osztályra tér át. Mindezek során a már egyszer vizsgált tulajdonságokat nem kell újból vizsgálni. A vizsgálandó tulajdonságokat az 1. táblázat foglalja össze. Ezek közül a tűzveszélyességet, a veszélyes anyagok kibocsátását és a tartósságot nem kell vizsgálni. Vizsgálandók tehát: a megengedett méret- és alakeltérések betartása, a hegeszthetőség, a törési szívósság, a teherviselő képesség (állékonyság), a kifáradási szilárdság, a tűzállóság, az ütésállóság. Ezek a gyakorlatban azt jelentik, hogy igazoltan a megfelelő anyagokat kell alkalmazni, a megfelelő Eurocode-ok szerint kell elkészíteni a termékspecifikációt és az EN , ill. -3 szerint

5 Ipari szolgáltatások 5 kell gyártani. A gyártónak természetesen csak azokat a tulajdonságokat kell vizsgálnia, melyekről a választott megfelelőség értékelési eljárás szerint a CE jelölésen, ill. a megfelelőségi nyilatkozatban nyilatkoznia kell. Itt kapcsolódunk a megfelelőség értékelés másik nagy szakaszához, az üzemi gyártásellenőrzés (ÜGYE) kiépítéséhez és működtetéséhez. Ahhoz ugyanis, hogy a fentiekben ki tudja jelenteni a gyártó, hogy a terméket az EN , ill. -3 szerint gyártotta, működőképes ÜGYE rendszerének kell lennie, melyet a típusterméke kapcsán dokumentáltan felül kell vizsgálnia és ennek a felülvizsgálatnak az eredményét az üzem és az üzemi gyártásellenőrzés alap vizsgálata, majd folyamatos felügyelete során a Notified Body számára be kell tudni mutatnia. Mit is takar tehát pontosan az üzemi gyártásellenőrzési rendszer? felelő anyagok alkalmazása és azok kiviteli osztálynak megfelelő nyomonkövetése. Legyenek írásos vizsgálati és ellenőrzési tervek és dokumentumok, a nemmegfelelőségek kezelése legyen szabályozva. Összefoglalva tehát kijelenthetjük, hogy az ÜGYE rendszer biztosítja, hogy az EN , -3 követelményeit a gyártás során dokumentáltan betartsák és az visszakereshetően igazolható legyen. A megfelelőség kijelentése A gyártó a termék megfelelőségéről egyrészt magán a CE jelen, másrészt a megfelelőségi nyilatkozatban nyilatkozik. Ezek tartalmát a szabvány a választott megfelelőség-értékelési eljárástól függően írja elő. Lényeges viszont, hogy a megfelelőségi nyilatkozatban a gyártónak csak azokról a terméktulajdonságokról kell nyilatkoznia, melyeket az általa választott megfelelőség értékelési eljárás előír. Ha pl. olyan eljárást választott, melynek során a tervezést nem ő végzi, akkor a tervezéssel kapcsolatban nem kell megfelelőségi kijelentést tennie. A megfelelőségi nyilatkozatok és CE jelek tartalmát a szabvány ZA melléklete határozza meg. információ Czibere Gábor szakértő tel.: czibere.gabor@emi-tuv.hu Az üzemi gyártásellenőrzés rendszere Az üzemi gyártásellenőrzési rendszer biztosítja azt, hogy a gyártó által forgalomba hozott termékek ténylegesen teljesítik a megfelelőségi nyilatkozatban kijelentett tulajdonságokat. Az ÜGYE rendszernek írásos eljárásutasításokon, rendszeres ellenőrzéseken és vizsgálatokon kell alapulnia. Ennek során egy már meglévő EN ISO 9001, vagy EN ISO 3834 szerinti minőségirányítási rendszer felhasználható, ill. az ÜGYE rendszer ebbe integrálható. Az ÜGYE rendszerben meg kell határozni a felelősségeket, a jogosultságokat és a szervezeti, munkaköri kapcsolatokat. Első és legfontosabb feladat, hogy ki kell nevezni az üzemi gyártásellenőrzés vezetőjét, aki összefogja az ÜGYE rendszert és felelős annak megfelelő működtetéséért. Legyen biztosított a kiviteli osztálynak megfelelő képzettségű személyzet, a mérőeszközök le gyenek ellenőrzöttek és kalibráltak, a gyártóeszközök legyenek megfelelően karbantartottak. Legyen biztosított a termékspe cifikációnak meg- Előretekintés Sorozatunk következő részében azokkal a speciális eljárásvizsgálatokkal fogunk foglalakozni, melyek minden acélszerkezetgyártó számára újdonságot jelentenek. Az EN szabvány szerinti ugyanis a gyártónak eljárás-utasítást kell készítenie, ill. eljárás vizsgálatot kell lefolytatnia a termikus vágási eljárásokra, a lánggal egyengetésre és a felületvédelemre, valamint külön előírások vannak a mechanikus vágásokra, a lyukasztásra, az alakításra. Foglalkozunk továbbá egyéb érdekes kérdésekkel, mint a hegesztőfelelősökre vonatkozó képzettségi előírások, vizsgáló személyzet, hegesztési eljárások. Cikksorozatunk a honlapunkon is olvasható, ill. onnan letölthető. Czibere Gábor, szakértő,

6 6 Ipari szolgáltatások Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 4. rész cikksorozatunk korábbi fejezeteiben ismertetésre kerültek a szabványsorozat bevezetésével kapcsolatos A teendők, a szabványsorozat struktúrája, illetve az általános gyártói háttér, a megfelelőséghez szükséges követelmények, az ÜGYE, ami szükséges a szabvány szerint a CE jelölés kiadásához az építőipari szerkezetekként felhasználni kívánt acél- és alumíniumszerkezetek esetében. Annak ellenére, hogy a szabvány az acél- és alumíniumszerkezetek gyártójára, és elsődlegesen a gyártási folyamatok ellenőrzésére vonatkozik, a szabvány előírásokat fogalmaz meg a termékből összeállított épületszerkezetekre is. Az ÜGYE folyamatának a szabványelőírások szerint ki kell terjednie a helyszíni szerelési tevékenységekre is. A vizsgálatoknak érintenie kell az építési helyszín előkészítésével kapcsolatos feladatokat, illetve az elkészített szerkezet geometriai megfelelőségét. Jelen cikkünkben az EN 1090 szabványsorozat által előírt helyszíni vizsgálatokkal kívánunk foglalkozni. Az építési helyszín megfelelőségét mindig ellenőrizni kell a szerelési munkafolyamatok megkezdése előtt. A szerelési munkafolyamatok addig nem kezdhetők meg, ameddig az építési helyszín nem felel meg az adott szerkezetépítésre készített acélszerkezeti szerelési munkavédelmi tervben foglaltaknak, illetve nem készült el a szerelési terv, a szerelési rajzokkal együtt. A szerelési tervnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a helyszíni kapcsolatok helyét és típusát, a szerelési egységek méretét, tömegét és helyét, a szerelési sorrendet, a szerelés közbeni stabilitás biztosításának módját, ideiglenes merevítések szükségességét, helyét, kialakítását, az együttdolgozó szerkezetek betonozásának feltételeit, az ideiglenes szerkezetek eltávolításának feltételeit, módszerét, egyéb munkavédelmi szempontból kockázatot jelentő tényezőket, a pillérek és az alaptestek kapcsolati kialakítását, befogott szerkezet esetén a kehelyalap kiöntési módját, a szükséges túlemeléseket, az előfeszítések módszerét és ellenőrzési módját, a szükséges emelő berendezéseket, az emelési segédszerkezeteket. A szerelési munkák megkezdése előtt rendelkezésre kell állnia a szerelési rajzoknak (alaprajz, oldalnézet, alapozás, burkolatkiosztás), amelyen az alaprajzokat és oldalnézeteket kell feltüntetni olyan léptékben, amelyben valamennyi elem szerelési jele ábrázolható. Az alaprajzi nézeten ábrázolni kell a tengelyvonalakat, valamint minden, az általánostól eltérő, különleges tűrésekkel kapcsolatos követelményeket. Az alapozási tervnek tartalmaznia A munkavédelmi tervben ki kell térni az alábbiakra: a darutelepítés helyére és a telepítés módjára (szükséges-e gépalap, mobil daru esetén a daru közlekedési útvonala biztosított-e szerelés közben, stb.), a szerelési helyszín megközelítési útvonalainak meghatározására, a szerelési folyamatoknál a biztonságos talajállapotra vonatkozó előírásokra, a szerkezet alátámasztásának biztonságára (ideiglenes, szerelés közbeni, esetleg a végleges alátámasztás szerelés közbeni alkalmazása), az építéshelyen meglévő akadályok (közművek, légvezetékek, esetleg megvédendő növényzet, stb.) elhelyezkedésére, az akadályok kezelési módjára, az elemek szállításának (szállítási sorrend, szállítóeszközök, szál - lítási tárolási segédszerkezetek szükségessége) megszervezésére, egyéb kapcsolódó szerkezetek hatásainak figyelembe vételére.

7 Ipari szolgáltatások 7 kell az alaptestek helyét és az acélszerkezet elhelyezési irányát; az oldalnézeten (építmény metszeten) az egyes födémek szintjeit. A szerelési rajzokon fel kell tüntetni minden 5 tonnánál nehezebb elem vagy egység tömegét és a tömegközéppontját. A szerelési tervnek tartalmaznia kell a burkolati lemezek szerelési rajzait (a lemez típusát, vastagságát, anyagminőségét, hosszát és jelét). A szerelési rajzok tartalmazzák továbbá a kötőelemek típusát, a lerögzítés sorrendjét és a rögzítés különleges előírásait; a lemezburkolat tartószerkezeti szerepét, a helyszíni gyártás körülményeit, a kapcsolatok pontos helyét. A helyszínen összeállítandó elemeket szerelési jellel kell ellátni. Azonos jellel láthatók el azok az elemek, amelyek minden vonatkozásban egyformák. Amennyiben az alakjukból nem egyértelmű, úgy az egyes elemek irányát is jelölni kell. Az acélszerkezetek elemeit úgy kell kezelni és tárolni, hogy a sérülés kockázatát minimalizáljuk. Különös gondot kell fordítani az emelési segédszerkezetekre, hogy emelés közben ne sérüljenek az építési acélszerkezetek. Az építési helyszínen tárolt szerkezeti elemeket száraz körülmények között kell tartani. A szállítás közben megsérült felületeket megfelelő állapotba kell hozni. Amennyiben a tervező a műszaki leírásban próbaszerelést ír elő, úgy pontosan meg kell jelölni a próbaszerelés tárgyát és célját, valamint a próbaszerelés elfogadási feltételeit. Kivitelező próbaszerelést végezhet akkor is, ha a tervező azt nem írja elő. Kivitelező próbaszerelést végezhet, ha ez alapján mutatható ki egyértelműen, hogy az egyes elemek összeillenek; ha előre ki kell értékelni, hogy megfelelő stabilitású-e az alkalmazni kívánt szerelési sorrend; illetve ha a helyszíni szerelésre kevés idő áll rendelkezésre, és kivitelező kalkulálni szeretné a teljes szerkezet szerelési idejét. Néhány gondolat a szerelési módszerekről, a szabvány tükrében: Az acélszerkezetek szerelését a szerelési terv szerint kell végezni úgy, hogy közben folyamatosan gondoskodni kell a szerkezet stabilitásáról. A szerkezet szerelése közben a már elkészült szerkezetnek biztonságosnak kell lennie az ideiglenes terhekkel (önsúly, ideiglenes szerkezetekből adódó terhek, a szerelési sorrendből adódó ideiglenes többletterhek, stb.) szemben. Az ideiglenes merevítéseket és megtámasztásokat mindaddig a helyükön kell tartani, ameddig a szerelés nem jutott el abba a fázisba, amikor azok már biztonságosan eltávolíthatóak. A szerelési célú ideiglenes elemek kapcsolatait úgy kell kialakítani, hogy ne gyengítsék a végleges szerkezetet, és ne veszélyeztessék annak használhatóságát. Gondoskodni kell arról, hogy szerelés közben (az átadás előtt) a szerkezet egyetlen részére se kerüljön olyan teher, amely maradandó alakváltozásokat okozna. A szerkezet valamennyi részét a szerelés után mihamarabb a végleges helyzetébe kell állítani, és ki kell alakítani a végleges kapcsolatokat. Az elemek között a nem oldható kapcsolatokat csak akkor szabad kialakítani, amikor a szerkezetnek már elegendően nagy része beállításra került, szintben van illetve függőleges, és az ideiglenes kapcsolatok megfelelően ki vannak alakítva. A beállítás pontosságának növeléséhez, az illeszkedések hiányosságainak kiküszöböléséhez mechanikus kötések kialakításakor béléslemezek is alkalmazhatók. A csavarkötések maradó hézagainak ki kell elégíteni a szabványban előírt követelményeit. A csomópontok mechanikus kapcsolatainak beállítása végezhető tolótüskével is. Amennyiben a csavarlyukak (illetve egyéb kötőelem, pl. szegecs esetében annak lyukai) nem illeszkednek, akkor a hiba kijavításának módját a műszaki leírásban rögzítettekkel összhangban kell meghatározni. Illeszkedési hibák kiküszöbölését feldörzsöléssel, vagy koronamaróval célszerű megoldani. És végül a szerelések ellenőrzéséről: Minden elvégzett ellenőrzést dokumentálni kell. Alaptestek esetében ellenőrizni kell azok magassági és alaprajzi helyzetét, továbbá az állapotukat a szerelés megkezdése előtt szemrevételezéssel. Csak akkor kezdhető a szerelés, ha az alaptestek megfelelőek. Az elkészült szerkezetek állapotát közvetlenül az átadása előtt kell ellenőrizni. Meg kell vizsgálni, hogy az egyes szerkezeti elemek nem torzultak-e, vagy nem túlterheltek-e. A szabvány D mellékletében szereplő geometriai eltérésekre vonatkozó előírásoknak (hamarosan újabb cikk keretében részletesen tárgyaljuk) meg kell felelni, ebben az esetben fogadható el a szerkezet, ellenkező esetben azt javítani kell. A mérések, ellenőrzések gyakoriságát ellenőrzési tervben kell rögzíteni még a helyszíni szerelés megkezdése előtt. A műszaki leírásban további vizsgálatokat és vizsgálati módszereket is elő lehet írni, az értékelési módszerrel együtt. További vizsgálatokat is előírhat az építtető, a tervező, illetve az acélszerkezet gyártója. Poles János, osztályvezető 9. Európai Nyomástartó Berendezések Konferencia június 8-9, München információ Poles János osztályvezető tel.: poles.janos@emi-tuv.hu Idén 9. alkalommal került megrendezésre a TÜV SÜD Csoport szervezésében az Európai Nyomástartó Berendezések Konferencia (European Pressure Equipment Conference), mely a legnagyobb, ebben a témakörben megrendezésre kerülő európai konferencia. A konferencián több mint 300-an vettek részt közel 20 országból, Európából, Ázsiából és Amerikából. Az idei év fő témái a következők voltak: Nemzetközi (Európán kívüli) kereskedelem. A kínai, az orosz és a svájci előírások, követelmények különbözősége és hasonlósága az európai követelményekhez képest. Káresetek, felelősség, a Notified Body-k szerepe a károk elkerülésében. Az új EN és az új EN követelményei és a várható piaci hatásuk az üzemeltetők, a gyártók és a Notified Body-k szemszögéből.

8 8 Menedzsment szolgáltatások Legfontosabb, amit tudni kell az ISO/IEC szerinti információbiztonság irányítási rendszerről A modern, tudásalapú információs társadalmak vállalatainak lényeges üzleti adataik feldolgozására komplex és gyors IT rendszerekre van szükségük. Igaz, az információtechnika nagyon sok folyamatot megkönnyít, azonban kockázatokat is tartalmaz. Ezért különösen fontos az érzékeny adatok teljes körű védelme. Az alkalmazott információtechnika megbízhatósága és biztonsága ezáltal a vállalat döntő sikertényezőjévé válik. ISO/IEC Átláthatóság és biztonság a rendszerrel használatával összefüggésben keletkező kockázatok szisztematikus azonosításától és elemzésétől kezdve egészen a megfelelő ellenőrző, védelmi mechanizmusok bevezetéséig és fenntartásáig. Miért az ISO/IEC 27001? gyre fontosabbá válik az információvédelem. A vállalat E üzleti sikerében ugyanis döntő értéket jelentenek az információk. Ezek kezelése és védelme elsődleges fontosságú a prioritások rangsorában. Az információk, különösen az elektronikusan feldolgozott adatok, folyamatos fenyegetéseknek és kockázatoknak vannak kitéve, ezért növekednek a biztonságukkal szemben támasztott olyan követelmények, mint a rendelkezésre állás, a bizalmas jelleg és a sértetlenség. A követelmények magukba foglalják az információs és kommunikációs rendszereknek a hálózaton keresztül érkező mind gyakoribb és súlyosabb támadásokkal szembeni védelmét, például a lopásokból keletkező veszteségek és a külső behatások miatti károk megakadályozását éppúgy, mint az emberi hiba okozta következmények minimalizálását. A PDCA ciklus Az információbiztonság irányítási rendszer egy folytonosan ismétlődő folyamat. Alapja az úgynevezett PDCA modell (Plan- Do-Check-Act), amely az összes lényeges biztonsági szempontot támogatja a strukturált megvalósítás folyamán. Vállalatuk potenciális kockázatai a PDCA modell segítségével állapíthatók meg és elemezhetők, továbbá meghatározhatók a szükséges tevékenységek, intézkedések. Ezáltal válik lehetővé a kockázatok folyamatos felügyelete, mértékük optimalizálása, és folyamatosan szemmel tarthatják a lényeges biztonsági célokat. Mit eredményez az információbiztonság irányítási rendszer (ISMS)? Védje vállalata tudását, ezáltal értékeit, és biztosítson magának versenyelőnyöket ISO/IEC szerinti ISMS-szel: Ahhoz, hogy ezen lehetséges tényezőkkel szemben hatékonyan lehessen fellépni, nem elegendő kizárólag technikai-szervezési intézkedéseket tenni. Az átfogó védelem alapfeltétele, hogy minden munkatárs minden szinten biztonságtudatos magatartást tanúsítson. Az információbiztonság irányítási rendszer (ISMS) ISO/ IEC nemzetközi szabvány alapján történő bevezetése és alkalmazása támogatást nyújt a vállalatok számára az információk Jobban érthetővé válnak az üzleti követelmények Információk fenyegetések elleni védelme Gyenge pontok egyszerűbb azonosítása Információk folyamatos rendelkezésre állása, ezáltal folyamatos üzletmenet biztosítása A vállalat iránti erős bizalom kiépítése az üzletfelekben Hírnév veszélyeztetésének kisebb kockázata

9 Menedzsment szolgáltatások 9 Melyek az információbiztonság alapjai? Az ISO/IEC szabvány az információ három lényeges jellemzőjére fókuszál: rendelkezésre állás, bizalmas jelleg és sértetlenség. Ezek a jegyek a vállalat által teljesítendő összes külső követelményben például KontraG, Basel II, SOX vagy könyvvizsgálói követelmények megtalálhatók. Az üzleti szempontból kritikus információk szükség esetén rendelkezésre állnak. Rendelkezésre állás Csak jogosult használók férhetnek az információkhoz Bizalmasság Információk Az üzleti szempontból kritikus információk teljesek és megbízhatók Sértetlenség Az információknak nemcsak formális követelményeknek kell eleget tenniük, hanem különböző elvárásoknak is meg kell felelniük. Lényeges aspektusok a hitelesség, felelősség, állékonyság és letagadhatatlanság. Követelmények Információk Elvárások Rendelkezésre állás Hitelesség Sértetlenség IT adatok Felelősség Bizalmasság Állékonyság Tagadhatatlanság Az információbiztonság irányítási rendszer (ISMS) figyelembe veszi az adott információ összefüggéseit és nem csak azok elektronikus hasznosítására koncentrál: Az információ többet jelent, mint az elektronikus tárolás és feldolgozás Az információbiztonság nem csak az IT biztonságot foglalja magába A biztonság bizalmas jelleget, sértetlenséget és rendelkezésre állást jelent A menedzsment nem csak technikai rendszerekből és eszközökből áll Mit követel az információbiztonság? Az információbiztonság magában foglalja az IT rendszerek és az azokban tárolt adatok biztonságát szolgáló technológiát, valamint az összes, ezzel összefüggő folyamatok irányítását. Ennek során lényeges a rendszerszemlélet. Magával a tűzfalak és a vírusvédelem beszerzésével még nem tettünk meg minden szükséges intézkedést. A megbízható védelem garantálása szempontjából ennél is fontosabb a strukturált tervezés és a biztonsági intézkedések irányítása és kontrollja. Technológia rendszerek, eszközök, architektúra, stb. Irányítás IS politika, IS felelősség, tudatosság, oktatás, jelentéskészítés, folyamatos üzemvitel illetve folyamatos működés fenntartása, folyamatok, stb.

10 10 Menedzsment szolgáltatások Mit tartalmaz az ISO/IEC 27001? Az ISO/IEC két részből áll: az irányítási rendszerből és a szükséges intézkedésekből (kontrollok), amelyeket mindenképpen figyelembe kell venni. Az alábbi ábra vázlatosan mutatja be a két rész tartalmát. Áttekintés Az irányítási rendszer alapja az ISO 9001 alapkoncepciója Tartalmak ISO/IEC Irányítási rendszer PDCA ciklus Irányítás és felelősség Dokumentálás Biztonsági intézkedések meghatározása az alábbiak által: Kockázatmenedzsment Azonosítás Oktatás Vezetőségi átvizsgálás Belső auditok Értékelés Intézkedések gyakorlati átültetése Értékek meghatározása A biztonsági intézkedések (kontrollok) a következő aspektusokat érintik: fizikai biztonság biztonság a fejlesztés során személyi biztonság biztonsági események IT működés biztonsága eljárás vészhelyzetben belépési és hozzáférési védelem megfelelőség Hogyan történik az ISO/IEC bevezetése? Hat lépés szükséges az Önök ISO/IEC szerinti információvédelmi irányítási rendszerének bevezetéséhez. A bevezetés 6 lépése 1. lépés Érvényességi terület (scope) és az ISMS határai Az érvényességi terület tisztázása annak megállapítására, hogy mely területeken kell alkalmazni az információvédelmi irányítási rendszert. 2. lépés IS politika meghatározása Az információvédelmi politika meghatározása a definiált érvényességi terület számára. 3. lépés A vállalati értékek (vagyon) kockázatának feltárása. Melyek a gyenge pontok? Milyen veszélyekre kell számítani? Vagyon azonosítása, értékelése Gyenge pontok azonosítása Veszélyek azonosítása Következmények értékelése Az üzleti kockázatok listája 4. lépés Kockázatmenedzselés Milyen súlyúak a kockázatok? Mely kockázatok elviselhető szintűek? Azonosított kockázat A kockázat elviselhető mértéke Az azonosított kockázat jelentősége 2. kritérium 1. kritérium Intézkedés szükséges Elviselhető kockázat 5. lépés A szükséges intézkedések (kontrollok) meghatározása az üzleti céloknak megfelelően. 6. lépés Az Alkalmazhatósági Nyilatkozat készítése az ISO/IEC szabvány használhatóságáról (Statement of Applicability). A hozott intézkedések összefoglalása.

11 Menedzsment szolgáltatások 11 Melyek a kritikus sikertényezők? Az Önök információbiztonság irányítási rendszerének ISO/IEC szerinti sikeres telepítése során a következő tényezőket kell figyelembe venni: Információvédelmi politika, célok, intézkedések Eljárás és eljárási modell (PDCA keretrendszer) A vezetőség támogatása és jóváhagyása A kockázatértékelés és -menedzsment helyes megértése Információbiztonsági politika ismerete Az információbiztonsági irányítási tevékenységekhez szükséges költségkeret biztosítása Ésszerű problématudatosság kialakítása Hatékony folyamat kiépítése információbiztonsági incidensek kezelésére Információvédelmi irányítás hatékonyságának és tökéletesítésének biztosítása üzleti célokra vonatkozzanak összehangolása a vállalati kultúrával a hierarchia minden szintjén minden érintett oktatása vezetők, munkatársak és üzleti partnerek képzése reális költségek betervezése nevelés felvétele az oktatási tervbe egyértelmű követelmények meghatározása mutatószám rendszer kialakítása

12 12 Menedzsment szolgáltatások Mit nyújt Önöknek az ÉMI-TÜV SÜD? Szívesen tájékoztatjuk Önöket a bevezetendő információbiztonsági irányítási rendszerekkel szemben támasztott követelményekről. Előaudit: az előaudit segítséget nyújt a felkészülésben, munkatársaik választ kapnak az audittal kapcsolatban felmerülő kérdéseikre, valamint a rendszer érettségére vonatkozóan. Oktatások az ÉMI-TÜV SÜD Akadémiával együttműködve: átfogó ismereteket biztosító tanfolyamokat kínálunk az ISO/IEC ről, és belső auditorokat képző tanfolyamokat szervezünk. Hogyan történik a tanúsítás? információ Molnár Sándor vezető auditor tel.: molnar.sandor@emi-tuv.hu Az ISO szerinti tanúsító eljárást az két szakaszban folytatja le. Az audit 1. szakasza arra szolgál, hogy megismerjük a vállalatot és biztonsági relevanciáit. A 2. szakaszban a szabványkövetelmények teljesülését vizsgáljuk. Audit 1. szakasz Audit 2. szakasz (első) tanúsítás Audit 1. szakasz Scope és alkalmazási terület Megértés, dokumentálás Előkészítés tanúsításra (siker valószínűsége) Tanúsító audit 2. szakasz A szabványkövetelmények teljesülésének és hatékonyságának igazolása Iratok megtekintése, helyszíni vizsgálat, jelentés készítés Felügyeleti audit Érvényesség A tanúsítás érvényességi ideje 3 év Éves felügyelet Felügyeleti audit Ismétlő audit A sikeres tanúsítás után tanúsítványt és tanúsító pecsétet állítunk ki.

13 Menedzsment szolgáltatások 13 A tanúsítás széles látókört jelent Tanúsítás Kommunikálják sikerüket munkatársaiknak, szállítóiknak, üzletfeleiknek és vevőiknek. Hirdessék vállalatukat a TÜV SÜD Csoport elismert tanúsítási emblémájával, és kommunikálják a sikeres tanúsítást vállalatukon belül és kívül, például marketing kampány keretében. Használják a tanúsítást igazoló emblémát vállalatuk internetes megjelenésében, kommunikációs anyagaikon, stb. Összefoglaló A vállalatok számára egyre nagyobb értékké válik az információk céltudatos használata. Csak az arra jogosult személyek kapjanak folyamatos hozzáférést az információkhoz. Ezzel párhuzamosan figyelembe kell venni az információkkal szembeni külső, például hatósági vagy vevői követelményeket is. Csak strukturált eljárással, irányítási rendszer segítéségével teljesíthetjük az információbiztonságra vonatkozó és a szervezetre ható valamennyi követelményt. Ha az információbiztonság irányítási rendszert ezen felül még külső szakértők is vizsgálják és tanúsítják, akkor újabb lehetőségek nyílnak a vizsgálatot igazoló tanúsítási embléma segítségével a vállalat marketingkommunikációja számára. Molnár Sándor, vezető auditor

14 14 Menedzsment szolgáltatások Új lehetőségek az energia-megtakarításban, az ISO 50001:2011 Az ISO szervezete (International Organization for Standardization) június 15-én kibocsátotta az új ISO 50001:2011, Energiairányítási rendszer szabványt. információ Békés Tamás vezető auditor tel.: A korábban megjelent EN 16001:2009 Energiairányítási rendszer szabvány ismertetésére áprilisában az ÉMI-TÜV SÜD Kft. 17. sz. HÍREK kiadványában már sor került. Jelen cikkben elsősorban a különbségekkel és a szabvány sajátosságaival foglalkozom. Tudni kell, hogy a korábban megjelent EN és a mostani ISO egy tőről fakadt. Az ISO 50001:2011 célja szintén az energiahatékonyság javítása. A főbb jellemzők: Energiapolitika megfogalmazása A vezetők bevonása a működtetésbe kiemelt szempont Energia célok konkrét definiálása az energiahatékonyság illetve az energiatakarékosság érdekében Energetikai programok, intézkedések kitűzése Folyamatos mérés és monitorozás az energiafogyasztási helyeken A szabvány A melléklete útmutató a felhasználók számára Felépítésében, tartalmában, megfogalmazásaiban rendkívül hasonló a két szabvány. Miközben az EN az Európai Unió szabványa, addig az ISO az egész világra kiterjedő hatálylyal bír. A szabvány bármilyen szervezetre alkalmazható, azonban elsősorban az energiaigényes szektorokban hozza az alkalmazása a legnagyobb eredményt. Az EN 16001:2009 és az ISO 50001:2011 összehasonlítása 1. Az ISO ben külön szabványpontban definiálják az energia beszerzését. Kiemelten kezelik a megújuló energiaforrásokat és az energia előállításának környezeti hatásait. Az ún. zöld energia nyomon követése igen komoly feladat.

15 Menedzsment szolgáltatások Az ISO alkalmazza az energy baseline fogalmát. Ennek értelmében a szervezetnek a rendszer bevezetése előtti egy éves időszakra meg kell határoznia a tényadatok alapján az energiafelhasználási adatokat, mint bázisértékeket. Ez képezi az energetikai teljesítmény értékelés alapját. 3. Az értékeléseket követően a szervezetnek meg kell határoznia az energiahatékonyság valamint az energiatakarékosság főbb célterületeit és a javítási, fejlesztési lehetőségekről folyamatosan aktuális listát kell vezetniük. Az ISO 14001:2004 és az ISO 50001:2011 összehasonlítása Megismétlem az EN ről szóló cikkben már leírtakat, hiszen itt is érvényes: A szabvány szerkezete / felépítése nagy hasonlóságot mutat az ISO környezetközpontú rendszer szabvánnyal vagy éppen az ISO 9001 minőségirányítási rendszer szabvánnyal. Ezért a rendszer adminisztrálása, dokumentációs rendszere, elvei könnyen megfogalmazhatóak illetve bevezethetőek azoknak a szervezeteknek a számára, amelyek már alkalmazták ezeket. Az egyéb, nem energetikai előnyök Az ISO rendszer szintén támogatja a Fenntarthatósági tervek végrehajtását Azon cégek számára, amelyek részt vesznek az emisszió-kereskedelmi rendszerben, szintén eszközt és egyúttal előnyt jelent az ISO rendszer működtetése A vízfelhasználás csökkentése is közvetett eredmény lehet Számítani lehet a karbantartási költségek csökkentésére is Egyes esetekben az energetikai ésszerűsítések a termelékenység növekedésével is járnak A szabvány tanúsítható, hasonlóan a többi szabványon alapuló rendszerhez. Természetesen az vállalja az ISO 50001:2011 szabvány tanúsítását és tanúsítvány kiadását bármely szervezet számára. Békés Tamás vezető auditor Felhasznált források: Management-systems/Standards-and-Schemes/ISO Energy- Management-Systems/

16 16 Fogyasztási cikkek Élelmiszer-csomagolóanyagok, edények és egyéb élelmiszerrel érintkező tárgyak károsanyag-tartalma Miből eszünk? Vajon gondolunk erre, amikor kibontjuk az élelmiszereinket védő csomagolóanyagot? gy jól megtervezett, attraktív csomagolás képes elhitetni E a fogyasztókkal, hogy az adott termék a lehető legjobb választás a számára. Mindazonáltal közismert tény, hogy az élelmiszer-csomagolóanyagok minőségükkel közvetlenül is hatással lehetnek az egészségünkre. Az élelmiszer csomagolóanyagok és általában az élelmiszerrel érintkező anyagok az élelmiszerek vegyi szennyezettségének lehetséges forrásai lehetnek. Sok esetben potenciálisan egészségkárosító anyagok oldódhatnak ki az élelmiszerekbe, veszélyeztetve a fogyasztók egészségét. Az alkalmazott csomagolóanyagok közül a műanyagok a legkritikusabb anyagfajták. A polimerek mint makromolekulák ártalmatlanok, de a polimerek mellett az előállítás során lágyítókat, színezékeket, katalizátorokat, hőstabilizátorokat, oldószereket és még sokféle más adalékanyagot adhatnak a műanyagokhoz. Ezek az anyagok beoldódhatnak (migrálhatnak) az élelmiszereinkbe. A migrációt több tényező okozhatja vagy elősegítheti az élelmiszer és a csomagolóanyaga között, így például a diffúzió, bizonyos kompo nensek magasabb koncentrációja, a ph (az élelmiszer savassága), a magasabb hőmérséklet valamint a hosszabb tárolási idő. Az Európai Gyorsriasztási Rendszer (RASFF) jelentései alapján megállapítható, hogy a különböző okokból eredő bejelentések az elmúlt évtizedben emelkedő tendenciát mutattak. Ebből az élelmiszerrel érintkező anyagokkal és tárgyakkal kapcsolatos bejelentések száma az utóbbi néhány évben 7% és 9% között mozgott. Az élelmiszerekkel érintkező anyagokkal kapcsolatos bejelentések közül néhány esetet, korábban felmerült problémát szeretnék ismertetni, melyekkel a napi gyakorlatban is találkozhattunk az KERMI Osztályán. A primer aromás aminok karcinogén, allergén anyagok, melyek fekete, nylon (poliamid) konyhai eszközökből, színes műanyag termékekből, esetleg ragasztóanyagokból oldódhatnak ki az élelmiszerekbe. A vonatkozó rendelet alapján, élelmiszerrel érintkező anyagokból egyáltalán nem oldódhat ki ilyen vegyület. Vizsgálataink során már mi is találtunk poliamidból és főleg színes műanyagokból kioldódó primer aromás aminokat. A műanyag edények gyakran készülnek melaminból, amelyet a formaldehid és a melamin monomerekből állítanak elő. Több európai uniós országban is a megengedettnél nagyobb migrációs értéket találtak. Szerencsére a mi gyakorlatunkban melamin kioldódás még nem fordult elő, de formaldehid már igen. Más országokban a melamin az emberi felelőtlenség, kapzsiság következtében már nagyon sok gondot okozott. Gondoljunk csak a legutóbb történtekre, amikor Kínában a műanyaggyártáshoz használt alapanyagot, a melamint (N-tartalmú aromás, szerves vegyület) adagoltak tejporhoz, hogy az látszólagosan megemel-

17 Fogyasztási cikkek 17 je a tej fehérjeszintjét és elrejtse, hogy a tejet felvizezték és ezzel több százezer csecsemő és kisgyermek megbetegedését okozták. Az esetnek hat halálos áldozata is volt. A kerámiából kioldódó ólom, kadmium, valamint a fémeszközökből migráló fémek többször, folyamatosan visszatérve szerepelnek a gyorsriasztási rendszer figyelmeztetései között. A KERMI-ben már több évtizede dolgozó kollégák még ma is rémtörténetként mesélnek a mérges mázas bögrékről, amelyeket a 80-as években vizsgáltak és igen magas (1200 mg/l-es) koncentrációjú ólom kioldódást mértek. Erre az ügyre annak kapcsán derült fény, hogy az eset halálos gyermekáldozatot követelt. Sajnos, a kerámiákból kioldódó fémek problémája állandósulni látszik. A ftalátok, melyeket műanyagokban lágyítóként használnak, szintén a figyelem kö zép pontjába kerültek ban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) megállapította, hogy a ftalátok jelenléte az élelmiszerekben kockázatot jelent és ezért szigorúbb intézkedéseket vezettek be (2007/19/ EK irányelv). A ftalátok ipari alkalmazása meglehetősen széleskörű, többek között például ruházati anyagok, kozmetikumok, élelmiszercsomagolóanyagok, gyermekápolási cikkek előállítása során használatosak. Tudta? A ftalátokat az emberi egészségre ártalmasnak tartják, mivel a reprodukciós rendszert károsítják, és megnövelik az asztma, allergia és a rák kockázatát. Ez indokolja, hogy a hozzánk kerülő műanyag termékekből legtöbbször vizsgálunk ftalátokat. Számos közlemény jelent meg az elmúlt években a nyomdai festékanyagok oldószereinek, vagy magának a nyomdai festéknek az élelmiszerekbe jutásáról. Meglepő volt, amikor nyomdai festéket (ITX: 2-izopropil-tioxanton) találtak kartonba csomagolt gyümölcslevekben és tejtermékekben, mivel a nyomdai festék közvetlenül nem érintkezett az élelmiszerrel. Valószínűleg a polietilén belső rétegen át került az élelmiszerbe ban egy nagy élelmiszergyártó cég babáknak szánt tejében találták meg nyomokban ugyanezt az ITX nevű vegyi anyagot. Ekkor több millió liter babatejet vontak be Európa számos országában. Az újabban megjelent európai uniós jogszabály alapján nem lehet biszfenol-a tartalmú cumisüveget gyártani és értékesíteni az Unió területén. A biszfenol-a vegyületet a polikarbonát műanyagok előállítására használják fel, az ásványvizes palackoktól az ételhordókig. Ez a vegyület a műanyagokból főleg melegítés hatására szabadul fel. Elkerülheti, csökkentheti a káros anyagok kioldódását, ha nem tart hosszabb ideig savas italokat műanyag flakonban, pohárban, nem tölt forró italt és élelmiszert műanyag flakonba, edénybe, hanem megvárja, amíg kihűl, nem műanyag edényben melegíti meg az ételt a mikrohullámú sütőben, helyette inkább kerámia vagy üvegedényt választ, nem használ sérült műanyag és teflon edényeket az ételek tárolására és elkészítéséhez, az üvegedényeket és -poharakat előnyben részesíti a műanyagokkal szemben. A fogyasztók egészségének védelme érdekében szigorú előírások szabályozzák az élelmiszer-csomagolóanyagok előállítása során felhasználható anyagok körét és az élelmiszerekbe kioldódó komponensek maximálisan megengedhető mennyiségének a határértékét. Az előírások betartásának ellenőrzését összmigrációs vizsgálattal kezdjük. A műanyagok felületéről az élelmiszerekbe ki ol dódó összetevők mennyisége nem haladhatja meg a 10 mg/dm 2 -t vagy a 60 mg-ot az élelmiszer egy kilogrammjára vonatkoztatva (összkioldódási határérték). Az összmigráció arra ad választ, hogy az adott csomagolóanyagból összesen mennyi idegen anyag oldódik ki az élelmiszerekbe, anélkül, hogy választ kapnánk arra a kérdésre, hogy pontosan milyen vegyületek oldódnak ki. Ezeket a vizsgálatokat élelmiszerutánzó modell-oldatokkal végezzük. Vizes élelmiszereket desztillált vízzel, savas élelmiszereket 3%-os ecetsavval, alkoholos élelmiszereket 10%-os etanollal vizsgáljuk. A vizsgálati körülményeket (időtartam, hőmérséklet) mindig úgy kell megválasztani, hogy azok a legszélsőségesebb körülményeknek feleljenek meg. Azoknak a csomagolóanyagkomponenseknek az esetében, ahol toxikológiailag indokolt, léteznek az adott kémiai anyagra vonatkozó ún. egyedi kioldódási határértékek. Ezeket a specifikus migrációs határértékeket az összkioldódási vizsgálat során nyert oldatok nagyműszeres analízisével ellenőrizzük. A vizsgálatokat az Európai Unió 1935/2004 rendelete, különböző irányelvei, a Magyar Élelmiszerkönyv, a német LFGB előírások és BfR ajánlások szerint végezzük. Szolgáltatásunk kiterjed különböző papír, karton és műanyag élelmiszer-csomagolóanyagokra, étkezési műanyag eszközökre, kerámiából, porcelánból, üvegből, szilikonból készült termékekre, fém konyhai edényekre és evőeszközökre. Vizsgálataink tárgyát képezik továbbá a konyhai munkát segítő robotgépek. Az Európai Unió rendelete szerint minden élelmiszerrel érintkező anyagot és terméket írásos megfelelőségi nyilatkozatnak kell kísérnie, melyet a vállalkozónak (forgalmazó / gyártó) kell kibocsátani. A megfelelőségi nyilatkozat összeállításához szükséges laborvizsgálatok elvégzését vállaljuk és a KERMI Osztály munkatársai készséggel állnak az érdeklődő ügyfelek rendelkezésére. Beczéné dr. Kiss Judit, szakértő információ Beczéné dr. Kiss Judit szakértő telefon: kiss.judit@emi-tuv.hu

18 18 Fogyasztási cikkek Csomagolások környezetvédelmi követelményeknek való megfelelőség-igazolása információ Beczéné dr. Kiss Judit szakértő telefon: kiss.judit@emi-tuv.hu csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló A Európai Uniós irányelv (94/62/EK irányelv) és az erre épülő hazai jogszabályozás (94/2002. (V.5.) számú Kormányrendelet) arra törekszik, hogy minimálisra csökkenjen a csomagolóanyagokból keletkező hulladék mennyisége és ezzel csökkenjen a környezetterhelés is. Az új megközelítésű ( New approach ) irányelv a csomagolóanyagok megfelelőség értékelésére vonatkozó lényegi követelményeit a következőképpen fogalmazza meg: A csomagolás tömegét és térfogatát oly mértékűre kell csökkenteni, amely még elegendő a csomagolt termék biztonságához és megfelelőségéhez. Mérgező és más veszélyes csomagolási alkotóelemek a csomagolás életciklusának végéig a lehető legkisebb mennyiségben terheljék a környezetet. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie anyagában való hasznosításra, energetikai hasznosításra, komposztálásra, vagy újrahasznosítására. Ezeket a követelményeket részletesen harmonizált szabványok tartalmazzák, és ezek alapján történik a csomagolóanyagok megfelelőség értékelése január 1-je óta minden csomagolóanyag-gyártó köteles rendeletben meghatározott módon (91/2006. (XII.26.) GKM rendelet) igazolni, hogy a csomagolóanyag megfelel a környezetvédelmi követelményeknek. A gyártó a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés céljából a rendeletben meghatározott tartalmú gyártói megfelelőségi nyilatkozatot köteles kiállítani. Az igazolás a teljes csomagolás esetén a gyártó, a csomagolás összetevők esetén annak előállítójának a feladata. A rendelet szerint egy csomagolás akkor tekinthető megfelelőnek, amennyiben a következő három feltétel mindegyike teljesül: A csomagolóanyag anyagfelhasználása minél kisebb legyen, ez a megelőzés a hulladék csökkentésének leginkább kívánatos módja. A nehézfém-tartalomnak (ólom, kadmium, higany, hat vegyértékű króm tartalom) határérték alatt kell lennie (100 mg/kg). Egyéb veszélyes anyagok minimalizálására is törekedni kell. A veszélyes anyag vagy készítmény jelenlétének meghatározása biztonsági adatlapok felhasználásával, értékelésével történik. Amennyiben egy csomagolást újrahasználatra terveztek, úgy az erre vonatkozó szabványnak is meg kell, hogy feleljen. Továbbá a következőekben felsorolt követelmények egyikének is megfelelő eredményt kell kapnia az értékeléskor: Anyagában hasznosítható legyen. Energetikai hasznosíthatóság. Komposztálással, biológiai lebomlással hasznosítható legyen. Az KERMI Osztálya a csomagolóanyagok széles választékára tud környezetvédelmi követelményeknek való megfelelőséget igazoló tanúsítványt kiállítani. Ennek alapját képezik a dokumentáció-ellenőrzéseink, laboratóriumi fizikai és kémiai vizsgálataink, valamint értékeléseink. Amennyiben a téma felkeltette érdeklődését vagy további információra van szüksége, a KERMI munkatársai szívesen állnak a rendelkezésére az alábbi elérhetőségek egyikén: kiss.judit@emi-tuv.hu; magashazy.gyorgy@emi-tuv.hu. Beczéné dr. Kiss Judit, szakértő

19 Fogyasztási cikkek 19 Tudta? A csomagolások alapanyagának megjelölését általában a dobozok és a palackok alján található számok vagy rövidítések formájában találhatjuk meg. A műanyag doboz újrahasznosíthatóságát jelző háromszögben az alábbi számok vagy rövidítések láthatóak: Anyag Rövidítés Számozás Polietilén-tereftalát PET 1 Nagysűrűségű polietilén HDPE 2 Poli-vinil-klorid PVC 3 Kissűrűségű polietilén LDPE 4 Polipropilén PP 5 Polisztirol PS 6 Az Európai Unió elvárásai alapján, a csomagolási hulladékot a lehető legnagyobb mértékben vissza kell gyűjteni. Magyarországon év végéig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolások 60%-a hasznosításra kerüljön. A PET palackok anyaga 100%-ban újrahasznosítható, mely főleg a textilipar számára jelent új anyagforrást (pl. textíliákat, szőnyegeket, stb. készítenek belőle). 5 darab PET palack elegendő egy trikó és 25 darab hálózsák bélésének elkészítéséhez.

20 20 Pályázat Pályázatokról kreatívan és közérthetően z ÉMI-TÜV SÜD Kft-vel partnerségben a ProjectMine A Kft. folyamatosan rendelkezésünkre áll pályázati, üzleti tervezési és projektfinanszírozási kérdésekben. A pályázatírásra szakosodott vállalkozás 10 fővel, tanácsadóként egyegy szakterületre specializálódva vállalja fejlesztéseinkhez a pályázatírási, projektmenedzsment és finanszírozási tanácsadói munkát. Az idei évben számtalan kiírás jelenik meg az Új Széchenyi Terv keretei között; elmondható, hogy hónapról hónapra újabbnál újabb pályázatok kerülnek meghirdetésre. A ProjectMine Kft. önálló szakmai portáljával is segít eligazodni az Új Széchenyi Terv pályázati rengetegében: A pályázati hírekről és eseményekről folyamatosan tájékoztatjuk partnereinket, melynek részeként ezúton is néhány kiemelten fontos támogatási lehetőségre kívánjuk felhívni a figyelmet. Aktuális pályázati lehetőségek, támogatási források Önöknek A megvalósítás helyszínétől függő 20-35% közötti támogatási forrást mely 15 és 100 millió Ft közötti lehet az alábbiakra igényelhetjük: Infrastrukturális és ingatlan beruházás - maximum a projekt összes elszámolható költségének 50%-áig Információs technológia fejlesztéshez kapcsolódó, egyenként minimum nettó Ft értékű hardver beszerzése és kapcsolódó szoftverek megvásárlása Új, egyenként minimum nettó Ft értékű tárgyi eszköz beszerzése és kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége Piacra jutási marketing munka, vállalati HR fejlesztés és különböző területeken igénybevett tanácsadás - elszámolható költségének 5%-áig Minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése - elszámolható költségének 5%-áig, melyben elszámolható a rendszer kialakítása, nemzetközileg elismert tanúsíttatás és a kapcsolódó tanácsadási folyamat költsége is. Már sokan hallhattak a Komplex vállalati technológia-fejlesztés KKV-k számára című pályázatról, mely tavasz óta nyitva van és nyújt támogatásokat hazai kis- és középvállalkozások számára. A GOP /B és KMOP /B jelű támogatási konstrukció nevében a komplexitás nem véletlenül került kiemelésre, ugyanis a pályázók egy kiírás feltételeinek teljesítése mellett kaphatnak több területen végrehajtott fejlesztésükhöz többletforrást. Melyek is ezek a területek? A méltán slágerpályázatnak tartott kiíráson a 2009-es alapítású vagy annál idősebb és pénzügyileg stabil cégek pályázhatnak. A támogató a döntését egy 100 pontos rendszerben meghatározott szempontok alapján hozza meg. Ezen felül a hazai vállalkozások már ismerhetik az ún. telephelyfejlesztési pályázatot is, mely 2009 óta évente egy alkalommal megjelentetésre kerül. Idén június 30-tól adható be támogatási igényünk minden régióban. Telephely fejlesztésének minősül és