ÜZLETI JOG I. 2013/14

Átírás

1 ÜZLETI JOG I. 2013/ előad adás A társast rsaság g létszakaszail 1 Áttekintés: I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése A.) A társasági szerződés kötelező tartalma I.1 A jogi személy létrejötte B.) A társaság cégneve, székhelye A.) A jogi személy létrejöttének folyamata C.) A társaság tevékenysége B.) A nyilvántartásba vétel D.) A társaság vagyona C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi E.) A nem pénzbeni hozzájárulás (apport) felügyeleti funkciója F.) A vagyoni hozzájárulás teljesítése D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok I.5 A társasági szerződés ellenjegyzése az közzététele előtársaság E.) A nyilvántartás közhitelessége A.) Minősített alakisági követelmények F.) A jogi személy időtartama B.) Az előtársaság G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége C.) Az előtársasági szakban vállalt kötelezettségekért H.) Törvénysértő létesítő okirat való felelősség a nyilvántartásba vétel jogerős elutasítása esetén I.2 A létesítő okirat tartalma II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI A.) Áttekintés B.) A jogi személy névválasztása és székhelye II.1 A jogi személy státusváltozásainak esetei C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése A.) A létesítő okirat módosítása D.) Ügyvezetés a jogi személy vagyona B.) A státusváltozások további esetei E.) Felelősség II.2 Átalakulás F.) A felelősségátvitel intézménye A.) Az átalakulás jogi jelentése G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára B.) Az átalakulás joghatásai vonatkozó további szabályok C.) Az átalakulás folyamata D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték I.3 A társaság létszakai a Ptk. szerint követelésének lehetősége A.) Áttekintés II.3 Egyesülés (fúzió) B.) A jogi személyekre irányadó szabályok A.) Az egyesülés esetei alkalmazása B.) Az egyesülés a gyakorlatban C.) Áttekintés az alapítás lépcsői II.4 Szétválás A.) A szétválás esetei B.) A szétválás joghatásai C.) Követelések érvényesítése speciális szabályozás II.5 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. B.) A megszűnés okai II. C.) A megszűnés joghatásai II.6 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.1 A létesítő okirat módosítása A.) A módosítás lehetőségének főszabálya B.) A főszabály alóli kivételek III.2 Átalakulás A.) Lényege B.) Lényege C.) Menete III.3 Egyesülés, szétválás A.) Egyesülés B.) Szétválás III.4 Jogutód nélküli megszűnés 2

2 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL 3 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte A.) A jogi személy létrejöttének folyamata - Az alapítás fázisai: a létesítő okirat elfogadása ~ a társasági szerződés megkötése, ill. ~ alapszabály/alapító okirat elfogadása írásbeli formakényszer, kötelező tartalmi elemek az iratok jogszabályban meghatározott módon a nyilvántartó bírósághoz való benyújtása > ez lehet ~ cégbíróság (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet) ~ rendes bíróság (alapítvány, egyesület) költségvetési szerv > Magyar Államkincstár > a jogi személyiség a nyilvántartásba vétellel keletkezik 4

3 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte B.) A nyilvántartásba vétel - Az aktus jogi jellege: konstitutív ~ a bejegyzés ténye keletkezteti a jogi személyiséget ~ (főszabályként) a jövőre nézve szól közhiteles ha a létesítő okirat a törvényi követelményeknek megfelel ~ a bíróság köteles nyilvántartásba venni ~ gazdasági, politikai, célszerűségi szempontok nem mérlegelhetők > a szervezet jogi személyiségét a nyilvántartásból való törléssel veszti el - Ki kezdeményezi? a képviseletre a létesítő okiratban megjelölt személy (Ptk. 3:12 ) aki a mulasztásáért, késedelemért stb. a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel de! > több esetben a kijelölt képviselő nem is tud erről, illetve még nem is fogadta el a megbízást (az alapítványoknál pl. rendszeresen az alapító nyújtja be a nyilvántartási kérelmet és nem a kurátor) 5 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte C.) A nyilvántartó bíróság törvényességi felügyeleti funkciója - A jogi személyek törvényességi felügyeletét a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el a felügyelet ~ kizárólag törvényességi jellegű > tehát nem jelentheti a jogi személy döntéseinek célszerűségi felülvizsgálatát ~ általános és alaki jellegű (iratokon alapuló) felügyelet > kivétel a költségvetési szerv > alapítója egyben a jogi személy irányító szerve - A törvényességi felügyeleti eljárást, annak módszereit, szankcióit (pl. pénzbírság) a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesülések esetén a Ctv. alapján a cégbíróság egyesületek alapítványok esetében civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) alapján a rendes polgári bíróság lát el ha az enyhébb szankciók nem vezetnek eredményre, úgy a nyilvántartó bíróság meg is szünteti a jogi személyt (3:34. ). 6

4 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte D.) A nyilvántartás alapelvei, a jognyilatkozatok közzététele - A nyilvántartásba jogot, tényt, adatot bejegyezni csak jogszabályokban meghatározott okirat vagy bírósági, illetve más hatósági határozat alapján lehet valamennyi jogi személy nyilvántartása ~ a Ptk. szerint nyilvános, abba bárki betekinthet ~ a jogi személyek jelentős részénél a törvény hivatalos lapban való közzétételt is előír (általában a Cégközlönyben). - Ha a Ptk. a jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, tv. eltérő rendelkezése hiányában annak a Cégközlöny útján kell eleget tenni 7 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte E.) A nyilvántartás közhitelessége - A nyilvántartás közhiteles vélelmezni kell a nyilvántartott adatok valódiságát senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott adatról nem tudott > a nyilvántartás nyilvános, tudomást szerezhetett volna róla. az ellenkező bizonyításig (megdönthető vélelem) ~ vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki ~ a nyilvántartásban bízva ~ nem ingyenesen (tehát ellenértékét fejében) szerzett jogot. 8

5 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte F.) A jogi személy időtartama - A jogi személy időtartama: a jogi személy határozott vagy határozatlan időre egyaránt létrejöhet erről az alapító(k) dönt(enek) a Ptk. kiegészítő jelleggel csak annyit mond, hogy ~ ha e kérdésről a létesítő okirat nem rendelkezik, úgy ~ a jogi személy határozatlan időre jön létre. 9 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte G.) A jogi személy létesítésének érvénytelensége - A jogi személyek létesítő okirat érvénytelenségére nézve a szerződések érvénytelenségének általános szabályai, pl. a megtámadás lehetősége a közhitelesség érdekében csak a jogi személy nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig irányadóak ezt a korábbiaknál csak a gazdasági társaságoknál fennálló szabályt a Ptk. valamennyi jogi személyre nézve részben általánosította, részben szigorította > Ptk. 3:15. : ~ a nyilvántartásba való jogerős bejegyzés után ~ érvénytelenség jogcímén törlési pert egyáltalán nem lehet indítani Gt.: korábban a táraságoknál néhány kivételes esetben helye volt a perindításnak (a cég bejegyzését elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapos jogvesztő határidővel) 10

6 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.1 A jogi személy létrejötte H.) Törvénysértő létesítő okirat - Ha a létesítő okirat törvénysértő korrigálására az állami törvényességi felügyelet hivatott felszólítja a jogi személyt a törvénysértés korrigálására végső soron ha a törvénysértés másként nem kiküszöbölhető a törvényességi felügyeletet gyakorló bíróság megszünteti a jogi személyt > törli a nyilvántartásból. 11 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma A.) Áttekintés - A jogi személy létesítő okiratában (3:5. ) meg kell határozni a) a jogi személy nevét, b) a jogi személy székhelyét, c) a jogi személy célját vagy főtevékenységét, d) a jogi személyt alapító személy(ek) nevét, lakhelyét, (székhelyét), e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulást (hozzájárulásokat), a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét (tisztségviselőit). 12

7 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma B.) A jogi személy névválasztása és székhelye - A névválasztással, névhasználattal összefüggő követelmények: a jogi személy nevének különböznie kell a már nyilvántartásba vett más jogi személyek nevétől > névkizárólagosság elve a névválasztással az időbeli elsődlegesség érvényesül > azé a név, aki előbb nyújtotta be e névvel a kérelmét a nyilvántartásba vételre a jogi személy neve nem kelthet valósággal ellentétes látszatot > névvalódiság elve az elnevezésnek a magyar nyelv szabályainak megfelelőnek kell lennie > névszabatosság elve) > a jogi személy nevében a jogi személy típusát is fel kell tüntetni. - A jogi személy székhelye a jogi személy nyilvántartásba bejegyzett irodája az iroda fogadja a jogi személyhez intézett jognyilatkozatokat, biztosítja ~ a jogi személy kereskedelmi forgalomban való ~ illetve a hatóságok általi elérhetőségét. 13 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma C.) A tevékenységi kör és az alapítók megjelölése - A Ptk. a személyek magánautonómiáját a tevékenységi kör tekintetében is biztosítja: a jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amit jogszabály ~ nem tilt, vagy ~ nem korlátoz egyes tevékenységek folytatásához ~ hatósági engedély kell, és ~ ún. képesítési követelmények is vannak - A jogi személynek egy vagy több alapítója van a nem intézménytípusú, hanem a személyegyesítő jogi személyeknek egyben a jogi személyek tagjává is válnak a létesítendő okiratban az alapítókat fel kell sorolni. 14

8 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma D.) Ügyvezetés a jogi személy vagyona - A jogi személy ügyvezetése: vezető tisztségviselők látják el > a Ptk. általánosította a társasági jogi terminológiát egyénileg vagy testületben a jogi személy működőképességéhez szükséges, hogy ~ az első tisztségviselőket ~ a létesítő okirat kijelölje. - A jogi személy vagyon nélkül nem működhet az alapítóknak a jogi személy részére vagyont kell biztosítaniuk, ennek ~ értékét ~ módját ~ időpontját a létesítő okiratnak tartalmaznia kell > egyes jogi személyeknél kft., rt. a Ptk. a vagyon legkisebb mértékét is meghatározza 15 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma E.) Felelősség - A jogi személy felelőssége (Ptk. 3:2. /1/ bek.): a jogi személy önálló jogalany > bizonyos mértékben szükségképp függetlenül ~ alapítóitól, illetve ~ tagjaitól ennek eredménye a jogi személy önálló vagyoni felelőssége főszabály > a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni ~ a jogi személy tagjai és alapítói ~ a jogi személy tartozásaiért nem felelnek a jogi személy önálló felelőssége alól a Ptk. egy általános kivételt tesz > felelősségátvitel 16

9 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma F.) A felelősségátvitel intézménye - A felelősségátvitel intézménye > a társasági jogból absztrahálva a Ptk. minden jogi személyre kiterjesztve került a Ptk.-ba ha a jogi személy tagja vagy alapítója a korlátolt felelőségével visszaélt és emiatt ~ a jogi személy jogutód nélküli megszűnéskor ~ kielégítetlenül maradt hitelezői követelések maradtak fenn (felszámolás) e tartozásokért az alapító (tag) köteles helytállni [Ptk. 3:2. (2) bekezdés]. > a felelősségátvitelnek életszerűen csak az üzleti vállalkozások körében van helye, non-profit szektorban erre aligha kerülhet sor. 17 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.2 A létesítő okirat tartalma G.) A létesítő okirat kötelező tartalmára vonatkozó további szabályok - A Ptk. 3:5. csak a létesítő okirat általános törvényes kellékeit tartalmazza jogi személy egyes típusainál kiegészül az adott típus létesítő okiratával kapcsolatos többletkövetelményekkel a jogi személy alapítói a létesítő okiratba bármilyen további feltételt is fakultatívan felvehetnek. 18

10 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.3 A társaság létszakai a Ptk. szerint A.) Áttekintés - A gazdasági társaság létszakaszai a következők: alapítás (Ptk. 3:94 3:101 ), a társasági szerződés módosítása (Ptk. 3:102. ), a társaság formaváltozása, azaz más társasági formába való átalakulása (Ptk ), társaságok egyesülése (Ptk. 3:136. ), a társaságok szétválása (Ptk. 3:136. ), a társaság jogutód nélküli megszűnése (Ptk. 3:137. ). I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.3 A társaság létszakai a Ptk. szerint B.) A jogi személyekre irányadó szabályok alkalmazása - A gazdasági társaságok létszakaszaival kapcsolatban vissza kell utalni a Ptk. jogi személyekkel kapcsolatos általános szabályaira a társaságalapítással kapcsolatban figyelembe kell venni a 3:5 3:10. -át, az átalakulással, egyesüléssel és szétválással kapcsolatban a 3:39 3:47. -át, a jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatban a 3:48. -át is > az általános rész a létesítő okirat módosításáról nem rendelkezik.

11 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.3 A társaság létszakai a Ptk. szerint C.) Áttekintés az alapítás lépcsői - Az alapítás lépcsői a következők: a társasági szerződés megkötése; a társasági szerződés ügyvédi ellenjegyzése (közjegyzői okiratba foglalása) > ezzel a társaság előtársasági állapotba jut a társaság bejelentkezése a cégbíróságnál; a bejegyzési eljárás lefolytatása; a társaság cégjegyzékbe való bejegyzése > a bejegyzési eljárás eredményeképpen végül a társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján a jövőre nézve jön létre A szindikátusi szerződés a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálya alá tartozó nem nevesített szerződés amelyet a társulni kívánók általában a társasági szerződés előtt kötnek meg I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése A.) A társasági szerződés kötelező tartalma - A társasági szerződés kötelező tartalmát a Ptk. határozza meg ~ részben a Ptk. általános szabályai (3:5 3:10. ) ~ részben a 3:95 3:99. (cégnév, székhely, tagok felsorolása, tevékenységi kör, időtartam stb.) ~ az egyes társasági formáknál az adott társasági forma jellegzetességei miatt szükséges további törvényi kellékek rendelkeznie kell a társaság ~ cégnevéről ~ székhelyéről ~ által folytatott tevékenységről ~ vagyonáról > a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az egyszemélyes kft. és rt. alapszabályára, a zártkörűen alapított rt. alapszabályára és a nyilvános alapítású rt. alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályára > egységesen: létesítő okirat

12 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése B.) A társaság cégneve, székhelye - Minden gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik a jogi személy nevére vonatkozó, 3:6. -ban foglalt általános szabályokon túl az erre vonatkozó részletes szabályokat a cégtörvény (Ctv.) határozza meg. - A társaság székhelye nem kell feltétlenül azonosnak lennie a központi ügyintézés helyével ha ez a két hely egymástól elkülönül, a társasági szerződésben ~ a székhely mellett ~ a központi ügyintézés helyét is fel kell tüntetni > a társaságnak más földrajzi helyen lévő telephelyei (fióktelepei) is lehetnek, ezeket a cégnyilvántartásba csak akkor kell bejegyezni, ha a társaság kéri. - A társaság székhelye az uniós jog alapján külföldre is áthelyezhető I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése C.) A társaság tevékenysége - A gazdasági társaság elvileg minden olyan tevékenységet folytathat, amit a törvény nem tilt, illetve nem korlátoz (Ptk. 3:8. ) ha azonban jogszabály valamely tevékenység folytatását hatósági engedélyhez köti (működési engedély) ~ e tevékenység ugyan szerepelhet a társasági szerződésben foglalt tevékenységi körében ~ de e tevékenységet a társaság csak a hatósági engedély birtokában kezdheti el egyes vállalkozásoknál kereskedelmi bankok biztosítók ún. alapítási engedélyre is szükség van > e nélkül az ilyen társaság nem jegyezhető be a cégjegyzékbe jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a társaság csak akkor végezhet ~ ha van olyan tagja, munkavállalója, illetve megbízottja ~ aki a képesítési követelménynek megfelel

13 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése D.) A társaság vagyona - A gazdasági társaság üzletszerű közös gazdasági tevékenységre irányul ellentétben a polgári jogi társasággal, a gazdasági társaságnak mindig van vagyona és ezt a társasági szerződésben meg kell határozni a vagyont a tagoknak kell biztosítaniuk és minden egyes tag vagyoni hozzájárulásra köteles a vagyoni hozzájárulás állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból vagyoni minimum: ~ kft.-nél 3 millió ~ zártkörűen működő rt.-nél 5 millió, ~ nyilvánosan működő rt.-nél 20 millió Ft. a kötelező törzs(alap)tőke-minimum a vagyoni hozzájárulás állhat pénzből és nem pénzbeli hozzájárulásból (apport) I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése E.) A nem pénzbeni hozzájárulás (apport) - Apport lehet legáltalánosabban minden forgalomképes és vagyoni értékkel bíró testi tárgy, szellemi alkotás vagy jog a követelés akkor képezhet apportot, ha ~ azt az adós elismerte vagy ~ jogerős bírósági határozaton alapul a tag személyes közreműködése, szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem minősülhet apportnak a társaság tagjai az apport értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban nem állapíthatják meg a törvény a korlátolt felelősségű társaságoknál az apportra többletszabályokat állapíthat meg > így pl. meghatározhatja a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás arányát, mely Rt. esetében kötelezően 30 70% > az apport főszabályként a társaság tulajdonába kerül

14 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.4 A társasági szerződés megkötése F.) A vagyoni hozzájárulás teljesítése - A gazdasági társaságok egyes fajainál előírt szabályok szerint a vagyoni hozzájárulást a tagoknál általában a társaság cégbejegyzéséig szolgáltatniuk kell a társasági szerződés ha törvény nem tiltja erre hosszabb időtartamot is megállapíthat ha a tag ~ a társasági szerződésben megállapított időpontig vállalt vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, és ~ ezt a hiányt a társaság ügyvezetésének felhívására 30 napos póthatáridőn belül nem tagsági jogviszonya a póthatáridő lejártát követő napon megszűnik (Ptk. 3:98. ) e szabálytól a társasági szerződés nem térhet el, az eltérés semmis > a tagot tehát ez esetben a társaságból nem zárják ki, hanem tagsági jogviszonya törvényi rendelkezés alapján automatikusan megszűnik. I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.5 A társasági szerződés ellenjegyzése az előtársaság A.) Minősített alakisági követelmények - A társasági szerződést - az ügyvédi ellenjegyzéstől függetlenül a társaság minden alapító tagjának, illetve képviselőjének alá kell írnia - A társasági szerződés minősített alakisághoz kötött okirat a tagok által aláírt társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) ~ ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni vagy ~ közjegyzőnek közokiratba kell foglalnia az ellenjegyzés (közokiratba foglalás) legfontosabb jogi hatása, hogy az ellenjegyzés napjától a keletkezésben lévő gazdasági társaság a létrehozni kívánt társaság előtársaságaként működhet

15 I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.5 A társasági szerződés ellenjegyzése az előtársaság B.) Az előtársaság -Az előtársaságra a végleges társaságra vonatkozó szabályokat kell a törvényben meghatározott kivételekkel alkalmazni az előtársasági lét a jogerős cégbejegyzésig, illetve a cégbejegyzés jogerős elutasításáig tart az előtársasági lét alatt kötött ügyletekért ez esetben a tagok az adott társasági formára vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni a Ptk. nem tiltja meg, hogy az előtársasághatósági engedélyhez kötött tevékenységet végezzen > az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a cégbejegyzési kérelem benyújtása után folytathat - A Ptk. a Gt. 15. (2) bek.-től eltérően nem rendelkezik arról, hogy az előtársasági jelleget az iratokon és a megkötött jogügyletek során a bejegyzés alatt (b.a.) toldattal jelezni kell. I. ALAPÍTÁS NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL I.5 A társasági szerződés ellenjegyzése az előtársaság C.) Az előtársasági szakban vállalt kötelezettségekért való felelősség a nyilvántartásba vétel jogerős elutasítása esetén - Ha a társasági szerződés valamilyen ok miatt törvénysértő és a cégbíróság a bejegyzést jogerősen elutasítja az előtársaság haladéktalanul köteles működését megszüntetni az e kötelezettség megszegésével okozott károkért ~ az előtársaság vezető tisztségviselői ~ egyetemlegesen felelnek. - Az esetleges tartozásokat elsődlegesen a létrehozni kívánt társaság részére biztosított vagyonból kell fedezni ha ez nem elégséges ~ az előtársasági lét alatt kötött ügyletekért a tagok az adott társasági formára vonatkozó szabályok szerint kötelesek helytállni ~ ha a tagok felelőssége korlátozott és kielégítetlen tartozások maradnak fenn, ezekért a megszűnt előtársaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek - A Gt.-ben (16. /3/ bek.) a vállalt kötelezettségekből fakadó tartozáskorét a tagok (részvényesek) a gazdasági társaság megszűnése esetére irányadó szabályok szerint kötelesek helytállni

16 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI 31 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.1 A jogi személy státusváltozásainak esetei A.) A létesítő okirat módosítása - A létesítő okirat módosításával a Ptk. a jogi személyek általános szabályai között lényegében nem foglalkozik a jogi személyek egyes fajainál találhatók a tartalmi rendelkezések - A személyegyesülések körében általában a tag(köz)gyűlés minősített többségű (pl. kétharmados) döntése szükséges a létesítő okirat módosításához a módosítás ~ a nyilvántartásba való bejegyzéssel lesz hatályos ~ ha csak a törvény a szabály alól kivételt nem tesz 32

17 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.1 A jogi személy státusváltozásainak esetei B.) A státusváltozások további esetei - A státusváltozások további esetei: átalakulás egyesülés szétválás 33 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.2 Átalakulás A.) Az átalakulás jogi jelentése - Az átalakulás a jogi személy típusának megváltoztatását jelenti egyetemes jogutódlással itt is a tág értelemben vett társasági jog intézményéről van szó, ~ átalakulás más jogi személy típusoknál (egyesület, alapítvány, költségvetési szerv) ~ nem jöhet számításba > nem korlátlan jogi lehetőség >a végelszámolási, illetve csőd vagy felszámolási eljárás hatálya alatt álló jogi személy nem alakulhat át (3:40. ) 34

18 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.2 Átalakulás B.) Az átalakulás joghatásai - Jogok, kötelezettségek átszállása, az átalakuló társaság jogi sorsa: a megszűnő jogi személy összes joga és kötelezettsége (követelések, tartozások, munkáltatói jogok, kollektív szerződés, hatósági engedélyek) a nyilvántartásba való bejegyzéssel az átalakulással keletkező új jogi személyre szállnak át (3:39. ) pl. kft.-ről rt.-re stb. a bíróság ~ az átalakuló jogi személyt törli ~ az átalakulással keletkező jogi személyt egyidejűleg bejegyzi a nyilvántartásba > ha a bíróság elutasítja az átalakulást, a jogi személy a korábbi formájában működik tovább. 35 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.2 Átalakulás C.) Az átalakulás folyamata - Az átalakulási folyamata a személyegyesüléseknél az átalakulás a tag(köz)gyűlés határozatával indul ~ legalább háromnegyedes többséggel dönthet ~ e szabálytól a létesítő okirat érvényesen nem térhet el (bár törvény ezt kifejezetten nem mondja ki) ezt követően a társaság (szövetkezet, egyesülés) ügyvezetése köteles ~ átalakulási tervet és ~ vagyonmérleg-tervezetet készíteni ~ ezt közzé kell tenni e dokumentumok kézhezvételétől számított 30 napon belül ~ a tagoknak nyilatkozniuk kell, ha nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjai lenni ~ a törvény (hibásan) nem ír elő jogvesztő határidőt > a kiváló tagok tagsági jogviszonya az átalakulás bírósági bejegyzésével megszűnik, és velük el kell számolni 36

19 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.2 Átalakulás D.) Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége - Közzétételi kötelezettség, biztosíték követelésének lehetősége: az átalakulásról szóló döntést és a végleges vagyonmárleget közzé kell tenni azok a hitelezők ~ akiknek le nem járt követelései a közzététel előtt keletkeztek ~ a közzétételtől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül ha az átalakulás követelésük kielégítését veszélyezteti ~ az átalakulással létrejött jogi személytől ~ megfelelő biztosítékot követelhetnek, > pl., ha kkt. kft.-vé alakul át, hiszen megszűnik a tagok mögöttes felelőssége. a biztosíték (óvadék, zálog) tárgyában esetleg létrejövő jogvitában bíróság dönt. 37 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.3 Egyesülés (fúzió) A.) Az egyesülés esetei - Ptk.: 3:44. : a jogi személy más jogi személlyel (személyekkel) összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet (fúzió) - Összeolvadásnál a fúzióban résztvevő minden jogi személy megszűnik és egy új jogi személy jön létre egyetemes jogutódlással. - Beolvadásnál csak a beolvadó jogi személy(ek) szűnik(nek) meg és valamennyi beolvadó jogi személy általános jogutódja az a megmaradó jogi személy, amelyben a beolvadás történt. 38

20 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.3 Egyesülés (fúzió) B.) Az egyesülés a gyakorlatban - Az egyesülésre az átalakulás terv és a vagyonmérleg tekintetében az átalakulásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni közös átalakulási terv készül amelyet ~ az egyesülésben résztvevő ~ minden jogi személynek el kell fogadnia a Ptk. az egyesülésben résztvevők által kötött egyesülési szerződésről nem beszél > természetesen a résztvevők köthetnek ilyet egymással - A jogi személyek alaptípusaira vonatkozó szabályok szervesen kiegészítik az egyesülés általános szabályait így pl. egyesület, illetve alapítvány csak egyesülettel, illetve alapítvánnyal fuzionálhat - A társaságok egyesülése versenykorlátozó hatással járhat a versenytörvény szabályait is figyelembe kell venni a fúziónál esetlegesen a Gazdasági Versenyhivatal engedélyére van szükség (1996. évi LVII. törvény) 39 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.4 Szétválás A.) A szétválás esetei - A szétválás különválás vagy kiválás útján történhet > ugyancsak az átalakulás szabályainak alkalmazásával (3:45 3:47. ) - Különválás esetén az eddigi jogi személy módosult létesítő okirattal fennmarad és az eddigi jogi személy vagyonának egy részével új jogi személy alakul - A Ptk. ismer beolvadásos különválást, illetve kiválást is a különváló jogi személyek (a kiváló jogi személy) a szétválással egyidejűleg már létező más jogi személyhez csatlakoznak 40

21 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.4 Szétválás B.) A szétválás joghatásai - A szétváló jogi személyek jogutódjai a szétválás előtti kötelezettségekért ~ a szétválás előtt elfogadott szétválási terv szerint kötelesek helytállni ~ szétválási szerződésről a Ptk. nem beszél) de ha a kijelölt jogutód nem áll helyt ~ valamennyi szétválással keletkezett jogi személy ~ egyetemlegesen felel a hitelezővel szemben > ugyanez a helyzet az olyan kötelezettségnél is, amelyről a szétválási terv nem rendelkezik 41 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.4 Szétválás C.) Követelések érvényesítése speciális szabályozás - A szétválással megszűnő jogi személy követeléseit a szétválási tervben megjelölt jogutód érvényesíti ha valamely követelésről a szétválási terv nem rendelkezik ~ ezt a jogutódok ~ a köztük fennálló vagyonmegosztás arányában érvényesíthetik - A szétválásra (is) az egyes jogi személy alaptípusoknál a Ptk. speciális előírásokat állapít meg. 42

22 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.5 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A.) A megszűnés okai I. - A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános okait a 3:48. állapítja meg a részletes szabályokat differenciáltan az egyes jogi személy alaptípusainál megállapított rendelkezések tartalmazzák - A jogi személy jogutód nélküli megszűnik, ha a) határozott időtartamra jött létre és ~ ez az időtartam eltelt, illetve ~ megszűnése feltételhez volt kötve és a feltétel bekövetkezett; b) az erre jogosult szerve kimondja megszűnését ~ ez a személyegyesítő jogi személyeknél a tag(köz)gyűlés (az alapítvány megszűnésére speciális szabályok vonatkoznak) ~ ez esetben le kell folytatni a jelenleg Ctv.-ben szabályozott végelszámolási eljárást 43 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.5 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése B.) A megszűnés okai II. - A jogi személy jogutód nélküli megszűnik, ha c) felszámolási eljárás alapján a bíróság a Cstv. alapján megszüntetni. ~ felszámolási eljárásra a jogi személy fizetésképtelensége esetén kerül sor ~ főszabályként a bíróság által kijelölt felszámoló folytatja le d) törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a bíróság megszüntetni. ~ gazdasági társaságok (valamint a szövetkezet és az egyesülés) esetében a cégbíróság a Ctv. szerint > súlyos törvénysértés, illetve > a fantomcégként való működés esetén ~ alapítvány és egyesület bíróság általi megszüntetésére az ún. civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) előírásai szerint alapvetően > súlyos, illetve > ismételt törvénysértés esetén kerülhet sor. 44

23 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.5 A jogi személy jogutód nélküli megszűnése C.) A megszűnés joghatásai -A megszűnő jogi személy valamennyi esetben a nyilvántartásból való bírósági törlés eredményeként szűnik meg vagyoni viszonyait valamennyi megszűnési esetben teljes értékűen le kell zárni > a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon sorsáról a jogi személy alaptípusainál megállapított szabályok az irányadók 45 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.6 Az állam, mint jogi személy A.) Az állam részvétele a polgári jogviszonyokban - Az új Ptk. jogi személy könyve hetedik része a jogi személy típusok között utolsónak rendelkezik az állam részvételéről a polgári jogviszonyokban. - Az új Ptk. szerint az államot az állami vagyonért felelős miniszter képviseli a képviselet módját ~ az államháztartási törvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg ~ ez a szabályozás közjogi jellege miatt a Ptk.-ból kimaradt törvény az állam képviseletét meghatározott speciális jogviszonyokban másra is bízhatja az állami vagyonért felelős miniszter pedig ~ az államháztartási törvény keretei között ~ másra is átruházhatja képviseleti jogát. 46

24 II. A JOGI SZEMÉLY ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI II.6 Az állam, mint jogi személy B.) Az állam helytállási kötelezettsége a vagyonjogi jogviszonyokban - A Ptk. 3:406. -a átfogó jelleggel kimondja, hogy az államot polgári jogviszonyokból származó kötelezettsége költségvetési fedezet hiányában is terheli > az állam helytállási kötelezettsége kiterjed az államháztartás részét képező jogi személyekre is - Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt az állammal adott esetben szemben álló jogalanyoknak, mint az eddigi szabályozás, amely egyfelől csak a kártérítési jellegű követelésekre (megtérítési és kártalanítási kötelezettség is e körbe esik) illetve a jóhiszemű személyek irányában vállalt szerződéses kötelezettségre terjedt ki > a jövőben az állam kötelezettsége objektív alapon (nem kell a jóhiszeműség) bármilyen polgári jogviszonyból származó valamennyi kötelezettségre kiterjed 47 III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI 48

25 III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.1 A létesítő okirat módosítása A.) A módosítás lehetőségének főszabálya - A társasági szerződés módosítása arról a társaság legfőbb szerve (taggyűlés) is határozhat a tagok aláírására nincs szükség a taggyűlés általában a jelen lévők háromnegyedének háromnegyedes többségével is döntést hozhat történhet szerződésmódosítással is > cégjogilag a változásbejelentési eljárás útján történik, amelyre a cégbíróság főszabályként az alapítási eljárás szabályait alkalmazza III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.1 A létesítő okirat módosítása B.) A főszabály alóli kivételek -E főszabály alóli kivételek: a) egyhangú döntésre van szükség, ha a módosítás valamely tag jogait hátrányosan érintené > az a tag is szavazhat, aki egyébként szavazati joggal nem rendelkezne (3:102. /3/ bek.); b) a kkt. és bt. társasági szerződése módosításához (3:143. ); c) a társaság cégnevének, székhelyének, telephelyének, fióktelepének és tőtevékenységének nem minősülő tevékenységi körének megváltozatásához a tag(köz)gyűlés egyszerű többséggel hozott határozata is elégséges (3:102. /2/ bek.) - A Ptk. 3:102. nem tartalmaz eltérést tiltó rendelkezést, tehát kérdéses, hogy a társasági szerződés e szabályoktól eltérhet-e, pl. háromnegyed helyett alkalmazhat egyszerű többséget korábban a c) pontban foglalt technikai változtatásokról a létesítő okirat felhatalmazása alapján az ügyvezetés is dönthetett kérdés, lehetséges-e ez a továbbiakban is?

26 III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.2 Átalakulás A.) Lényege - Az átalakulás lényege: társasági formaváltás, egyetemes jogutódlással a régi társasági forma megszűnik, és a megszűnés pillanatában amikor is a régi társaságot a cégbíróság törli a cégjegyzékből és az újat bejegyzi új társaság keletkezik (pl. kft.-ből rt. vagy fordítva) gazdasági társaság a Ptk. szerint más gazdasági társasággá, valamint egyesüléssé és szövetkezetté alakulhat át IV. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI IV.2 Átalakulás B.) Lényege - A Ptk. 3:39. -a szerint az átalakulásra mögöttes jogterületként az alapítás szabályait kell alkalmazni > eltérő, sajátos szabályok felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló gazdasági társaság nem alakulhat át az átalakulási folyamatban előtársaság nincs az átalakulóban lévő társaságnak iratain az átalakulás tényét jeleznie kell > az átalakulás útján létrejövő új társaságra átszáll a megszűnt társaság összes joga és kötelezettsége [Gt. 70. ] - Az átalakulással kapcsolatban is problematikus, hogy a Ptk. sem a jogi személy általános részében, sem a gazdasági társaságok közös szabályainál nem mondja ki e szabályoktól való eltérés semmisségét.

27 III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.2 Átalakulás C.) Menete - A gazdasági társaság legfőbb szervének az átalakulásról főszabályként két alkalommal kell döntenie (3/4-es szótöbbséggel) az első döntés elvi jellegű > egyetértő döntés esetén ~ a társaság vezető tisztségviselői elkészítik az átalakulni kívánó gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteit ~ ezeket (a nem rendes) könyvvizsgálóval, (ha pedig a társaságnál felügyelőbizottság működik, a felügyelő-bizottsággal is) ellenőriztetni kell a vagyonmérleg-tervezetek alapján ~ meg kell határozni az átalakulás útján létrejövő társaság törzs- (alap)tőkéjét és ~ az egyes tagokra eső vagyonhányadot, ~ az új társaságban részt venni nem kívánó tagokkal pedig 60 napon belül (Gt.: főszabályként 30 nap) el kell számolni az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönyben két egymás után megjelenő számban közleményt kell megjelentetni > biztosítékokat lehet kérni (30 nap) az átalakulás cégbejegyzése után mind a megszűnő, mind az új társaságra nézve 90 napon belül végleges vagyonmérleget kell készíteni > a társasági szerződés azonban eltérhet a kettős elvi és konkrét döntési konstrukciótól, és úgy is dönthet, hogy egy ülésen döntenek az átalakulásról III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.3 Egyesülés, szétválás A.) Egyesülés - A gazdasági társaság más társasággal szövetkezettel és egyesüléssel egyesülhet (3:136. ). - Egyesülés ha több gazdasági társaság összeolvad, vagy ha egy vagy több társaság egy másik társaságba beolvad versenykorlátozó hatással járhat, ezért ~ az eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tartalmáról szóló évi LVII. törvény szabályai szerint ~ esetlegesen be kell szerezni a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét - A Ptk. az egyesülési szerződésről (Gt. 78. /4/ bek.) hallgat

28 III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.3 Egyesülés, szétválás B.) Szétválás - A szétválásról a társaságok közös szabályai nem tartalmaznak rendelkezést mivel azonban a jogi személy általános szabályai szerint az átalakulásra vonatkozó rendelkezések mögöttes jogterületet képeznek a szétválásra nézve is a társaság ~ gazdasági társaságokra ~ szövetkezetre és ~ egyesülésre válhat szét, -Szétválás ha egy gazdasági társaság több társasággá bomlik (különválás), vagy ha egy társaság valamely része önálló társasággá válik (kiválás) > szétválás esetén az eddigi formától eltérő társasági forma is választható - A Ptk. a szétválási szerződésről is hallgat hallgat III. A TÁRSASÁG TOVÁBBI LÉTSZAKASZAI III.4 Jogutód nélküli megszűnés - A jogutód nélküli megszűnésnek esetkörei a társaságot tagjai ~ önkéntesen szüntetik meg a legfőbb szerv határozata alapján végelszámolással > a végelszámolót főszabályként a taggyűlés jelöli ki > ált. a társ. vezető tisztségviselője > beszedi a kintlévőségeket, kielégítik a követeléseket, a fennmaradó vagyont a társasági szerződésben szabályozott módon (ált. vagyonaránylagosan) szétosztják a társaság tagjai között ~ a társasági szerződésben eleve meghatározott időre hozták létre a társaságot, s ez az idő eltelt a bíróság felszámolást elrendelő ítélete alapján cégbírósági érdemi döntés alapján ~ súlyos és ismételt törvénysértés esetén (Ctv. 81. (6) bek) ~ a nem működő ún. fantomcég hivatalból való törlése (Ctv ) > a Ptk. ezekről nem rendelkezik törvényben meghatározott speciális okból (pl. kkt, bt. > tagok száma egyre csökken) > valamennyi esetben a gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel, a törlés napjától szűnik meg.