A Kormány. 1./2009. (..) Korm. h a t á r o z a t a

Átírás

1 Melléklet a /2009-SZMM számú kormány-előterjesztéshez A Kormány 1./2009. (..) Korm. h a t á r o z a t a a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról ( ) szóló 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat módosításáról 1. A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról ( ) szóló 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat a következő 1/A- E. pontokkal egészül ki: 1/A. A hazai és uniós forrásokból megvalósuló Biztos Kezdet programokat az e kormányhatározat A Biztos Kezdet program alapelvei című mellékletének megfelelően kell elindítani és működtetni. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter egészségügyi miniszter nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter társadalompolitikai tárca nélküli miniszter Határidő: folyamatos 1/B. A Biztos Kezdet program alapelveire épülő egyes ágazati fejlesztések, szolgáltatások kidolgozását és nyomon követését az érintett tárcák együttműködésében kell megvalósítani. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter egészségügyi miniszter társadalompolitikai tárca nélküli miniszter

2 2 Határidő: december 31. 1/C. Ki kell dolgozni a Biztos Kezdet program alapelveinek megfelelő egyes szolgáltatások egységes minősítési rendszerét. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter egészségügyi miniszter társadalompolitikai tárca nélküli miniszter Határidő: december 31. 1/D. A Biztos Kezdet program alapelveire épülően ki kell alakítani a kapcsolódó képzések, továbbképzések egységes szemléletét és ki kell dolgozni olyan interszektorális képzési programot, amely a szakterületek együttműködését segíti elő. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter oktatási és kulturális miniszter egészségügyi miniszter társadalompolitikai tárca nélküli miniszter Határidő: december 31. 1/E. Ki kell dolgozni az 1. pontban meghatározott célokat szolgáló, európai uniós forrásból létrejövő és működésüket megkezdő Biztos Kezdet Gyerekházak további működtetése január 1-jétől hazai forrásból történő finanszírozásának feltételrendszerét és biztosítani kell a programok folyamatos működtetését. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter önkormányzati miniszter

3 3 Határidő: a Biztos Kezdet Gyerekházak működtetésének hazai forrásból történő finanszírozására vonatkozó feltételrendszer kialakítására: december 31. a Biztos Kezdet Gyerekházak hazai forrásból történő működtetésére: január 1-jétől folyamatos 2. Ez a határozat a közzétételét követő ötödik napon lép hatályba. 3. Ez a határozat a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

4 4 Melléklet az 1./2009. (.) Korm. határozathoz A Biztos Kezdet program alapelvei Bevezető A dokumentum célja, összhangban a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Stratégiában 1 megfogalmazott célokkal és alapelvekkel hogy meghatározza a magyarországi Biztos Kezdet program alaptéziseit. Így a jövőben mindazoknak, akik Biztos Kezdet szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, az ebben a dokumentumban megfogalmazott célokat és alapelveket kell érvényesíteniük a szolgáltatás kialakítása során. A Biztos Kezdet Program kapcsolódik a Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégiához. A Biztos Kezdet program feladata, hogy hatékonyan avatkozzon be a szegénység és a kirekesztettség hatásai/következményei újratermelődésének megakadályozása érdekében. A Biztos Kezdet program különös hangsúlyt fektet a gyermeki jogok érvényesítésére. A gyerekek születésüktől fogva aktív szereplői a család, a közösség, a társadalom életének. A legfiatalabb gyerekek jogainak érvényesítése érdekében tekintettel kell lenni az életkorukból adódó sajátos fizikai és érzelmi szükségletekre, valamint arra, hogy koragyermekkorban alapvető szükségletük a játékhoz, felfedezéshez, tanuláshoz, társas kapcsolatokhoz szükséges személyes és tárgyi környezet megléte. Minden gyereknek joga van a boldog gyermekkorhoz. A korai életévek különös odafigyelést igényelnek, mivel ebben az életkorban alakulnak ki az alapjai a későbbi iskolai sikernek és társadalmi részvételnek. 1 Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat

5 5 A Biztos Kezdet program alapelveinek megfelelően történik jelenleg a Biztos Kezdet Gyerekházak létrehozása, hálózatuk kialakítása. A program és annak célkitűzései azonban nem csak Gyerekházak formájában valósulhatnak meg. Az alapelveknek megfelelő más szolgáltatások (pl. sajátos feltételekkel kialakuló csoportok óvodában, bölcsődében, játszóházakban) is szolgálhatják a program célkitűzéseit, és így részei lehetnek a Biztos Kezdet programnak. Célok A Biztos Kezdet program a gyermekszegénység kedvezőtlen következményeit és a gyermekek társadalmi kirekesztettségét kívánja visszaszorítani. Középpontjában azok a szegénységben élő, 0-7 (ebből kiemelten 0-5) éves gyereket nevelő családok állnak, akik forrásaik szűkössége, valamint a jó minőségű szolgáltatások elérésének korlátozottsága miatt nem tudják a gyermek képességeinek maximális kibontakoztatását biztosítani. A program elsődleges célja lehető legjobb esély biztosítása a készségek-, képességek kibontakozásához, a lehető legkorábbi életkorban, azon gyerekek számára, akik a legnagyobb szegénységben élnek. A program hosszú távú célkitűzése olyan gyerek- és családbarát szolgáltatási környezet kialakítása országos szinten, amely a szülők partneri bevonása és aktív részvétele mellett koragyermekkorban egyenlő esélyt biztosít a veleszületett képességek kibontakozásához, a minél korábbi - lehetőleg 3 éves kortól - óvodai részvételhez és a sikeres iskolakezdéshez. A program alapelvei A Biztos Kezdet egy koragyerekkori nevelésre, tanulásra, gondozásra vonatkozó filozófia, amely bármilyen, a 0-7 (különösen 0-5) éves gyerekekkel és családjaikkal foglalkozó szolgáltatás szellemiségét és működését befolyásolhatja, meghatározhatja. Az életkori alapelv szerint a program fókuszában a 0-7 (különösen a 0-5) éves gyerekek állnak. A rendszeres szolgáltatások a koragyermekkori fejlődés kiemelt szerepének és a korai beavatkozások bizonyított hatékonyságának megfelelően a képességkibontakoztatás interdiszciplináris megvalósítását célozzák.

6 6 A területi célzás alapelve. Az ország területi egyenlőtlenségeit figyelembe véve a program elsődleges célcsoportját a hátrányos helyzetű kistérségekben, valamint a települési szegregátumokban élő családok jelentik. Ezeken a területeken jellemző leginkább a szociális problémák halmozódása és az erőforrások szűkössége, másrészt itt hiányoznak vagy szűkösek a kisgyerekekre irányuló szolgáltatások. Azokon a területeken, ahol a program működik, mindenki számára nyitott. Szülőkkel való partneri együttműködés alapelve. A szülők a gyerek első tanítói. A szülők aktív részvétele, a velük való tartalmas együttműködés, a szülői kompetenciák megerősítése, szükség esetén egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutásának segítése a program meghatározó eleme. Szakmák és szakemberek közötti együttműködés alapelve a koragyermekkor interdiszciplináris megközelítése alapján. Speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása a korai felismerés és a fejlődési elmaradások kezelése érdekében. Szakmaközi együttműködésben megvalósuló támogatás a gyerekek és a családok számára. A program célzottságának alapelve szerint a helyi szakembereknek törekedni kell arra, hogy bár a program mindenki számára nyitott- a nagy hátránnyal induló kisgyermekek maradjanak a program fókuszában. Az alapelvek együttes érvényesülése esetén beszélhetünk Biztos Kezdet programról.

7 7 Az előterjesztés szöveges része A Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégiáról, szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról ( ) szóló 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat (a továbbiakban: 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat) módosításának célja, hogy a gyermekszegénység csökkentése, a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek a lehető legkorábbi életkorban elkezdett növelése, és ezáltal sikeres iskolai karrierjük megalapozása érdekében erősítse a feladatban érintett tárcák és szakterületek közötti együttműködést és a 0-7 éves korosztályra irányuló programok összehangolását. Ehhez kapcsolódóan a 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat aktuális feladata, hogy biztosítsa a Biztos Kezdet programok alapelvek szerinti működését, valamint lehetővé tegye, hogy a kidolgozásra került, és uniós forrásokból elindított Biztos Kezdet Gyerekházak hosszú távú fenntarthatósága biztosított legyen, annak érdekében, hogy a programok az uniós források megszűnése után is működhessenek, szolgálva a gyermekszegénység elleni Nemzeti Stratégia célkitűzéseit. I. A Biztos Kezdet programok alapelveiről a) A Biztos Kezdet programok alapelveinek célja A Biztos Kezdet program alapelveit a jelen előterjesztésben szereplő Korm. határozat melléklete tartalmazza. A dokumentum célja, hogy lerakja az ágazati együttműködésekre épülő Biztos Kezdet programok alapköveit. Így a jövőben mindazoknak, akik Biztos Kezdet típusú szolgáltatásokat kívánnak nyújtani, az ebben a dokumentumban megfogalmazott célokat és alapelveket kell érvényesíteniük a szolgáltatás kialakítása során. Az egységes alapelveken nyugvó Biztos Kezdet programok esélyt adnak a készségek-, képességek lehető legkorábbi életkorban történő kibontakozásához, segítik az egyes szakterületek együttműködését; jelzőtáblái lehetnek az iskolás kor alatti gyermekekre irányuló rendszerszerű fejlesztésnek. A 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozatban a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások működési módjának és együttműködésének javítása érdekében meghatározott feladatok között is szerepel, hogy a gyermekek egyénre szabott

8 8 képességfejlesztésének, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai eredményének javítása érdekében javítani kell a szociális, egészségügyi, oktatási szakemberek együttműködésének hatékonyságát. b) Az Alapelvek szerinti működés érdekében elvégzendő feladatok 1/B. A Biztos Kezdet program alapelveire épülő egyes ágazati fejlesztések, szolgáltatások kidolgozását és nyomon követését az érintett tárcák együttműködésében kell megvalósítani. A koragyermekkori készségfejlesztés nem egyetlen szakma, egyetlen intézményrendszer kizárólagos feladata. A gyermeki fejlődést biológiai és környezeti tényezők egymásra hatásának sokasága határozza meg. A hatékony programok közös jellemzője, hogy azok a kisgyermekek esetében különös hangsúlyt fektetnek a szülőkkel való partneri együttműködésre, mivel ebben az életkorban a szülő a gyerek fejlődésének motorja. A szülők bevonása, a velük való intenzívebb együttműködés kell legyen az alapja azoknak a programoknak, melyek az egészségügyi, szociális és közoktatási ágazathoz tartozó programok esetében célul tűzik ki a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelését a lehető legkorábbi életkortól kezdve. A Biztos Kezdet program alapelvei alapján kidolgozhatóak az egyes ágazatokhoz tartozó szolgáltatások és azok kapcsolódási pontjai. 1/C. Ki kell dolgozni a Biztos Kezdet program alapelveinek megfelelő egyes szolgáltatások egységes minősítési rendszerét A korai képességgondozás sikere több ágazat összehangoltságán, együttműködésén múlik, és ez ki kell, hogy terjedjen a különböző ágazatok irányítása alá tartozó fejlesztések, szolgáltatások egységes alapokon történő minősítési és nyomon követési rendszerére is. 1/D. A Biztos Kezdet program alapelveire épülően ki kell alakítani a kapcsolódó képzések, továbbképzések egységes szemléletét és ki kell dolgozni olyan interszektorális képzési programot, amely a szakterületek együttműködését segíti elő. A koragyermekkorra vonatkozó tudás interdiszciplináris jellegű. A tudományos ismeretek a gyermeki fejlődésről sokrétűek. Az utóbbi évtizedekben óriási

9 9 mértékben nőttek ismereteink az agy fejlődéséről, az értelmi és érzelmi fejlődés szoros kölcsönhatásáról, az emberi interakció, a környezeti hatások jelentőségéről és a gyermeki fejlődés társadalmi meghatározottságáról. Elméleti és gyakorlati tudás áll rendelkezésre a gyerekek és ezen belül a szociálisan kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek fejlődését hatékonyan segítő beavatkozási lehetőségekről és programokról. A beavatkozás lehetőségei sokrétűek: az egyéni fejlesztéstől, a tanácsadáson át egészen a társadalompolitikai beavatkozásokig. Jelenleg nincsen olyan felsőfokú képzés Magyarországon, amelynek elsődleges fókusza a kora gyermekkor lenne. A téma természetesen más-más jelleggel megjelenik a különböző képzések egyes kurzusaiban (elsősorban a fejlődés-lélektani tanulmányokban), de több szempontú és elmélyült tanulmányozásra, a 0-6 éves gyerekekkel és szüleikkel, környezetükkel való együttműködő foglalkozásra való felkészülésre az alap- és mesterképzések, valamint a különböző ágazatok irányítása alá tartozó továbbképzési programok csak korlátozott lehetőséget biztosítanak. II. A Biztos Kezdet Gyerekházak jellemzői és fenntarthatóságuk biztosítása A Biztos Kezdet Gyerekház a Biztos Kezdet Program egyik megvalósulási formája. a) Háttér A 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat 1. pontja értelmében a problémák korai felismerése, a 0-7 éves korú gyermekek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődésének segítése, a gyermekek sikeres iskolakezdése érdekében preventív képességgondozó és fejlesztő szolgáltatásokat kell nyújtani, elsősorban a leghátrányosabb helyzetű, szolgáltatáshiányos térségekben. E feladat megvalósítása érdekében 2008 decemberében meghirdetésre került a TÁMOP A korai beavatkozást középpontba helyező Biztos Kezdet programok elterjesztése országos szinten, kiemelt figyelemmel a leghátrányosabb helyzetű térségekre című konstrukció, 1,72 Mrd Ft keretösszeggel. A pályázati konstrukció alapvető célja olyan helyi Biztos Kezdet programok megvalósítása, amelyek a helyi szükségletekhez igazodóan hatékonyan segítik a szegénységben élő 0-5 éves gyerekek fejlődését, és ezáltal hozzájárulnak a szegénység hatásai újratermelődésének megakadályozásához. A Biztos Kezdet program helyszíne a Gyerekház.

10 10 A pályázat beadásának határideje: március 10-e volt. A projekt megkezdésének időpontja augusztus 1. A befejezés tervezett időpontja: december 31. A Biztos Kezdet program országos terjesztésének Gyerekházak formájában való indítását az indokolja, hogy az országban vannak olyan jól azonosítható települések, ahol a 0-5 éves gyerekek és szüleik számára a szolgáltatások nem, vagy csak korlátozott mértékben hozzáférhetőek. A gyerekek korai fejlődését legsürgősebben azokon a településeken, településrészeken szükséges támogatni, ahol a szegénység kockázata a legmagasabb és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélye a legkorlátozottabb. b) A Biztos Kezdet Gyerekházak terjesztésének célja Minden gyereknek legyen lehetősége a veleszületett képességeinek megfelelő fejlődésére. Veleszületett fejlődési zavar esetén időben és társadalmi helyzetétől függetlenül kapjon meg minden elérhető és jogszabályban biztosított segítséget a gyerek és családja. Ehhez a Biztos Kezdet program biztosítja a kereteket, lehetőségeket. Nélkülözés, a szülők alacsony iskolázottsága okán kialakuló fejlődési másság, lassú fejlődési menet esetén a Biztos Kezdet program ezt kompenzálja megfelelő környezet és támogatás biztosításával. c) A Biztos Kezdet Gyerekházak feladatai Érintett gyermekek és családok felkutatása, bevonása és bent tartása a programban, valamint számukra szolgáltatások biztosítása: o Gyermekek komplex képességfejlesztése életkoruknak megfelelő játéklehetőségek, különféle foglalkozások révén. o Gyermekek és szülők közös együttes tevékenységei, szülői kompetenciák fejlesztése. o Gyermekek egészségével kapcsolatos tanácsadás, gondozás, szűrés szervezése stb. o Speciális nevelést igénylő gyermekek és családjuk támogatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz való hozzáférés megszervezését is. o Családok és szülők szolgáltatásokkal, tanácsadással történő támogatása, a szülők foglalkoztathatóságának javításával kapcsolatos tevékenységek. Szülők bevonása pl. laikus segítőként, önkéntesként a program működtetésébe.

11 11 o Tájékoztató anyagok, információk biztosítása pl. családi ellátásokról, továbbtanulási lehetőségekről stb. A segítő szakmák koordinációja, a gyermekekre és családjukra irányuló programok, szolgáltatások összehangolása. A Gyerekház célja elsősorban nem a gyerekek napközbeni ellátása, hanem a szülő-gyerek kapcsolat erősítése, a szülővel való együttműködés a gyerek optimális fejlődésének érdekében. A Gyerekház szolgáltatásai a település/településrész valamennyi 0-5 éves gyereke számára elérhetőek és térítésmentesek. A Gyerekháznak egész évben, az év minden munkanapján, a délelőtti órákban, minimum napi 4 órában kell nyitva tartania. A Biztos Kezdet programban kötelezően alkalmazandó munkatársak: szakmai vezető (BK koordinátor), főiskolai végzettségű heti 20 órában, gyerekház vezető, főiskolai végzettségű, heti 40 órában, gyerekház munkatárs, középfokú végzettségű, heti 30 órában. (Alkalmazható továbbá 1 segítő munkatárs heti 20 órában.) d) A projekt futamideje A pályázat beadásának határideje: március 10-e. A projekt megkezdésének időpontja 2009.augusztus 1. Megvalósítás ideje: kb. 2,5 év Befejezés időpontja legkésőbb december 31. e) A TÁMOP keretében létrehozandó Biztos Kezdet Gyerekházak fenntarthatósága A programra kizárólag a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő, leghátrányosabb helyzetű, illetve hátrányos helyzetű kistérségekbe tartozó települések, illetve települési szegregátumok pályázhattak. A harmadik negyedévében induló Biztos Kezdet programok pályázati támogatása december 31-én befejeződik. A programot megvalósító önkormányzatok tekintettel arra is, hogy hátrányos helyzetű térségekről, településekről, településrészekről van szó nem fogják tudni önerőből fenntartani a programot, ezért januárjától mindenképpen szükség van állami forrás bevonásával segíteni a program további működését. (A pályázati felhívás megjelenése óta a

12 12 leggyakrabban feltett kérdése a potenciális pályázóknak az, hogy milyen módon fogják tudni fenntartani a programot a projekt befejezése után.) A Biztos Kezdet programnak kiemelt szerepe van a korai esélyteremtésben, különösen azon hátrányos helyzetű, szegény sorsú gyermekek esetében, akik a bölcsődei, illetve óvodai férőhelyek hiánya miatt nem tudnak bölcsődébe, illetve óvodába járni, és komoly hátrányokkal kezdik az iskolát. Nagyon fontos, hogy a program folytatódni tudjon az uniós források megszűnése után is, ezért a tervezet arra tesz javaslatot, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a program folytatására, és a tárcákkal dolgoztassa ki a Biztos Kezdet programok fenntarthatóságának, finanszírozásának feltételrendszerét, kiemelt figyelemmel a programot működtető önkormányzatok hátrányos helyzetére, és ebből fakadó feladatellátási nehézségeire. f) Költségszámítások Előzetes számítások szerint egy Biztos Kezdet program/gyerekház éves működtetésének költsége idei árakon számolva mintegy 8 millió Ft. Az első pályázati meghirdetés alapján 44 Gyerekház indítását tervezzük (39 a konvergencia régiókban, 5 a Közép-Magyarországi régióban), emellett a TÁMOP leghátrányosabb helyzetű térségekre irányuló gyerek- és ifjúságvédelmi fejlesztéseiben kb. 10 újabb Gyerekházzal számolunk, várhatóan 2010 évi indulással től tehát ezen kb. 54 Gyerekház további működtetését, fenntartásuk finanszírozását kell megoldani, amelynek összköltsége mintegy 432 millió Ft évente a évi árakkal kalkulálva. A Biztos Kezdet/Gyerekház programjára éven is lehet pályázni majd. Uniós forrásból összesen 6,2 Mrd Ft van betervezve Biztos Kezdet programokra/gyerekházra, amelyekből előreláthatólag további 100 program/gyerekház indulhat be. Uniós forrásból összesen tehát évre mintegy Biztos Kezdet program/gyerekház elindítása várható, amelynek éves működési költsége évtől mintegy 1,2 Mrd Ft. A program szakszerű működésének feltétele az is, hogy a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben (SZMI) amely a TÁMOP kiemelt projekt keretében a Biztos Kezdet program szakmai megalapozását is végezte, és kiemelt szerepe lesz a programok beindításában, mentorálásában, a szakemberek

13 13 felkészítésében a pályázati programok lezárása után is finanszírozva legyen az összes Biztos Kezdet programot segítő módszertani munka. Ennek forrását, mintegy évi 12 millió Ft-ot évtől az SZMI költségvetésébe kell majd beépíteni. g) A fenntarthatóság vizsgálata A fenntarthatóság vizsgálatának ki kell térnie az alábbi kérdések vizsgálatára: A Biztos Kezdet programnak, mint szolgáltatásnak a beilleszthetősége a gyermekjóléti ellátórendszerbe. A programok minősítésének, engedélyezésének a módja. A programok helyszíneinek, a települési körnek a meghatározása, figyelemmel a szükségletekre és a finanszírozhatóságra: az MTA GYEP javaslata szerint az uniós forrásból létrejövő mintegy 160 program/gyerekházzal együtt összesen mintegy Gyerekház létrehozása lenne indokolt, amellyel kb gyermek lenne elérhető, és amelynek éves működtetési költsége 2,4-3,2 Mrd Ft között lenne. (Ha csak az uniós forrásból létrejövő maximum 160 házat finanszírozzuk tovább az évi 1,2 Mrd Ft lenne.) A finanszírozás módja (központosított előirányzat, vagy fejezeti kezelésű forrásra kiírt pályázati támogatás, vagy normatív támogatás, vagy egyéb megoldás), illetve a finanszírozás terheinek megosztása az állam és az önkormányzat között. Meg kell vizsgálni, hogy az Új tudás programba a nagyarányú és várhatóan csak kisebb mértékben megvalósuló bölcsődei kapacitásnövekedés működési költségeire betervezett forrásokból mennyi használható fel a Biztos Kezdet program finanszírozására.

14 14 A fenti célok érdekében kerül módosításra a 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat a tervezet szerint a szociális és munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és az önkormányzati miniszter felelősségével ki kell dolgozni a Biztos Kezdet-programok január 1-jétől hazai forrásból történő működtetése finanszírozásának feltételrendszerét és biztosítani kell a programok folyamatos működtetését. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, szeptember. Dr. Heczog László