Karosszéria, futómű, kormánymű, fékrendszer, kerék, gumiabroncs

Átírás

1 Karosszéria, futómű, kormánymű, fékrendszer, kerék, gumiabroncs 1

2 Közúti járművek szerkezeti felépítése Tevékenység: saját szavaival foglalja össze és írja le a füzetbe, majd tanulja meg a karosszéria jelentőségét. A karosszéria védi a vezetőt és az utasokat; magába foglalja az üléseket, a szellőztető- és fűtőberendezést és egyéb, biztonságot, valamint kényelmet nyújtó berendezéseket. A motor adja a gépkocsi haladásához szükséges hajtóerőt. A motor működéséhez szükségesek még: a gyújtóberendezés, a tüzelőanyag-ellátó, a hűtő- és a kenőrendszer. Az erőátviteli szerkezetek (tengelykapcsoló, sebességváltó, kardántengely, differenciálmű) juttatják el a motor nyomatékát a hajtott kerekekig, miközben a szükséges fordulatszám- és nyomatékmódosítást is elvégzik. A futómű főbb tartozékai: a kerekek, a kerekek felfüggesztései és a rugók. Mivel a futóműnek nemcsak a haladást kell lehetővé tennie, hanem szükség esetén a megállást is, ezért fékberendezéssel is felszerelték. A gépkocsi haladási iránya a futóműre épített kormányberendezéssel változtatható. A személygépkocsi főbb szerkezeti egységei Tevékenység: Tanulja meg a személygépkocsik főbb szerkezeti egységeit. a karosszéria a motor és segédberendezései az erőátviteli szerkezetek a futómű, a kormány- és a fékberendezés Ebben a fejezetben a karosszéria felépítéséről, a futóműről, kormányműről, fék és biztonsági rendszerekről, valamint a kerékről és gumiabroncsról lesz szó. A karosszéria Tevékenység: Jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a karosszéria feladatát, funkcióit, gyártását, és jellemző kialakításait. A karosszéria védi a vezetőt és az utasokat; tartozékai az ülések, a szellőztető- és fűtőberendezés és egyéb, biztonságot, valamint kényelmet nyújtó berendezések. Az alváz, illetve a karosszéria alkotja a gépjárművek egyik fő egységét, magát a kocsitestet. Személyautókban ma már a két szerkezeti egység közül az alváz elmarad. Ebben az esetben az alváz funkcióját teljes egészében a karosszéria veszi át, ezt nevezik úgy, hogy önhordó karosszéria. Kisteher és tehergépjárműveknél jellemző még az alvázas kialakítás is. Az önhordó karosszériát úgy alakítják ki, hogy az a különböző erőhatásokat képes legyen átvenni, és az egyes fődarabokat is összekapcsolja. A gépkocsik karosszériáját és elemeit úgy készítik, hogy minél jobban megfeleljenek az aktív (elsődleges) és a passzív (másodlagos) biztonság követelményeinek. Az aktív biztonság körébe tartoznak azok a szerkezeti kialakítások, amelyeket a balesetek megelőzésére alkalmaznak. Ilyen pl. a vezető terének kialakítása: az ülés, a gépkocsiból való jó kilátás, a műszerek, a kezelőszervek célszerű és megfelelő elhelyezése, a vezető kényelmét növelő tartozékok (fűtés, szellőztetés). A passzív biztonság körébe tartoznak 2

3 azok a szerkezeti kialakítások, amelyek baleset esetén csökkentik a balesetet szenvedőket ért káros hatásokat. A karosszéria passzív biztonságot adó elemei: a biztonsági övek, a fejtámaszok, a biztonsági ablaküvegek, az utastér megfelelő párnázása, a nekiütődésre elmozduló kormánykerék ill. oszlop, a légzsákok stb. Kocsitest típusok összehasonlítása Tevékenység: jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a különböző alváz típusok jellemzőit. Keressen példákat minden típushoz. Feladata: A jármű különböző szerelvényeinek felfogása, felépítmény hordozása. Alváz típusok (szerkezetek) Alvázas építési mód (Külön építés) Az alváz és a felépítmény külön szerkezeti egységet képeznek. Általában létra alvázat alakítanak ki. A tartók különböző keresztmetszetű U vagy L profilúak. A hossz- és kereszttartókat összehegesztik, szegecselik vagy csavarozzák. Előnye: nagy csavarási szilárdság, hajlítási szilárdság, nagy teherbíró képesség, ugyanarra az alvázra különböző felépítmények felhelyezhetők, felépítmény igénybevétele kicsi. Hátránya: az üres jármű nagy önsúllyal rendelkezik. Önhordó felépítmény Az önhordó felépítménynél nincs alváz, mivel a felépítmény maga hordozza a jármű részeit. A felépítmény részei főként acél idomokból és sajtolt acéllemezekből készülnek, melyeket ponthegesztéssel, vagy ívhegesztéssel rögzítenek az önhordó felépítményhez. Előnye: nagy szilárdság, kis súly zárt felépítményű járműveknél kedvező. Hátránya: költséges gyártás, csak sorozatgyártásnál alkalmazzák. Főleg zárt személygépkocsiknál és autóbuszoknál alkalmazzák. Padlóvázas felépítés Felépítése az alvázas és az önhordó építési mód kombinációja. A padlóvázat az alváz és a felépítmény padlója képezi. A padlóváz a felépítménnyel, vagy az nélkül biztosítja a tartó funkciót. A felépítményt a padlóvázra hegesztik (nem zárt kivitelű). Előnye: nagyobb szilárdság és stabilitás, mint az önhordó felépítésnél, amennyiben a felépítmény nem vesz részt a teherviselésben, akkor a nagy ablakok, tolótető, nyitott felépítmény nem befolyásolják a szilárdságot, felépítmény változtatása olcsó. Hátránya: nagy önsúly. 3

4 Főleg tehergépkocsiknál alkalmazzák, részben autóbuszoknál. Személygépkocsiknál és autóbuszoknál alkalmazzák. Önhordó karosszéria Alvázas karosszéria 4

5 Tevékenység: Foglalja össze a saját szavaival a fő különbségeket az alvázas és az önhordó karosszéria közt! Foglaljon véleményt, hogy közúti személygépkocsi építésénél melyik az előnyösebb és ezt indokolja is! Kerék-út kapcsolat Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja mega a kerék-út kapcsolat alapfogalmait és a hozzá kapcsolódó jellemzőket. Készítsen magyarázó ábrákat. A vízszintes úton gördülő gépjárműkerékre ható erők aktív és passzív erők csoportjába sorolhatók. A kerékre három aktív erő hat. A kerék középpontján halad keresztül a függőleges G terhelőerő, amely a kerék együttes tömegéből és a gépjármű tömegének a kerékre eső részéből tevődik össze. Szintén a kerék középpontján megy keresztül (valójában a kerék és az út érintkezési pontján ébred) a vízszintes Fv vonóerő, amivel a gépjármű tengelye tolja, vagy húzza a kereket. Végül a kereket a középpontja körül igyekszik elforgatni az M forgató ( fékező ) - nyomaték, amelynek iránya szintén kétféle lehet. Passzív erők csak akkor ébrednek, ha valamilyen aktív erő hat a kerékre. A passzív erők a következők: A kerék és a talaj felfekvési felületén ébred az R reakcióerő. Mivel a kerék nem pontban, hanem felületen érintkezik a talajjal, a reakcióerő megoszló erőként jelentkezik, amelyet azonban a számításokban egy koncentrált R erővel helyettesítenek. Az R reakcióerő támadáspontja a gumiabroncs és a talaj belső hiszterézise, valamint egyéb tényezők hatására a függőleges szimmetriatengelyhez viszonyítva a haladás irányában a távolságra eltolódik. középpontján. A második passzív erő, a légellenállás két tényezőből tevődik össze. Egyrészt ellenállást fejt ki a levegő a kerék haladásával szemben. Ez az ellenállás olyan vízszintes Fw erővel helyettesíthető, amely keresztülmegy a kerék A harmadik passzív erő a vonóerő reakcióereje, a tapadási erő. 5

6 A polár asszimetria, és a tapadási ellipszis A tapadási és súrlódási tényezők a hosszirányú és oldalirányú komponensek vektoriális eredőjeként foghatók fel, amelyek segítségével a hosszirányú gyorsulások (gyorsítás, fékezés) és az oldalirányú mozgások leírhatók. 1 index a hosszirányt, haladási irányt,, illetve, 2 index a keresztirányt, haladásra merőleges irányt jelöli. A φ sugárral rajzolt kör a talaj és a gépkocsi gumiabroncsa közötti tapadási tényező értéket szemlélteti. Pontosabb vizsgálatok bebizonyították, hogy ez a kör kissé eltorzul, ellipszis alakú lesz. A hosszirányú tényezőknek gyorsításkor, fékezéskor van szerepük, míg az oldalirányú tényezők hatása ívben történő haladáskor jelentkezik. Futómű Tevékenység:Jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a futómű fontosságát. A futómű a gépjárművek biztonsága szempontjából igen lényeges szerkezeti elemekből áll, ezért kialakításuknál a közlekedésbiztonság meghatározó szerepet tölt be. A gépkocsik biztonságát és menetkényelmét a futómű állapota jelentősen befolyásolja. A gépjármű rendeltetésszerű használata közben a futóműnek biztosítania kell a gépjármű és az úttest között a folyamatos kapcsolatot. A futóművek szerkezeti elemei közé soroljuk a gépjárművek haladásával, különböző irányba való mozgatásával kapcsolatos elemeit, a rugózását, lengéscsillapítását és stabilitását biztosító szerkezeti elemeket, valamint a kerékmeghajtások szerkezetét is. A futómű egy igen bonyolult rendszer, melynek egyik fontos részre a lengéscsillapítók kihagyhatatlan elemei. Ezek kötik össze a tengely mozgó részeit a karosszériával, és csillapítják az út egyenetlenségei miatt jelentkező heves rugólengéseket. A rugók tehát csak a lengéscsillapítókkal együtt nyújtanak biztonságos rugózást a járműnek. Fő feladatuk a kerekek úttal való folyamatos kapcsolatának biztosítása gyorsításkor, kanyarodáskor és fékezéskor. Felfüggesztési rendszer elemei Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja meg a felfüggesztési rendszer elemeit, a jellemzőiket és készítsen mindegyikhez sematikus ábrát. 6

7 Rugók és stabilizátor rúd: Ezek az alkotóelemek támasztják alá a gépjármű súlyát, valamint megfelelő helyzetben (magasságban) tartják a felépítményt az úttesthez képest. Suzuki Swift hátsó rugó A jármű rugózásának feladata a súly és a tömeg erőket felvenni. A kereke úthoz történő tapadását biztosítani. A komfortos utazás érdekében az útról származó lökéseket felfogni és lágy lengésekké alakítani. Függőleges stabilizátor rúd Összekötő- és rögzítőelemek Az ilyen típusú elemek fő funkciója a keréktapadásból fakadó erőhatások átvitele az úttest és a jármű között, valamint a kerekek megfelelő pozícióban tartása a jármű felépítményéhez képest. 7

8 Szilentblokkok Kormányösszekötő gömbfej Olyan elemek, amelyek megtámasztják a fém alkatrészeket és elszigetelik az utasteret a kerék- és útzajtól. Beépített szilentblokk Lengéscsillapító 8

9 Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja meg a lengéscsillapító funkcióit, feladatait, és a működését. A lengéscsillapító fő funkciója a felépítmény és a kerekek lengésének csillapítása; ezáltal a kerék és az úttest közötti állandó kapcsolat biztosítása. Feladatai: Különböző kialakítású lengéscsillapítók A rugó és a felfüggesztés mozgásának szabályozása A kormányozhatóság és fékezés állandó biztosítása Az idő előtti gumikopás megelőzése A kerekek párhuzamos állásának fenntartása mozgás közben Működése: A lengéscsillapító tulajdonképpen olajszivattyú. A dugattyúrúd végén egy dugattyú helyezkedik el, amely a nagynyomású csőben lévő hidraulikafolyadék segítségével végzi a munkát. Amikor a felfüggesztés fel-le irányban mozog, a hidraulikafolyadék a dugattyúban lévő apró furatokon préselődik át. A furatok azonban csak igen kis mennyiségű folyadékot engednek át a dugattyún. Ez lelassítja a dugattyút, amely ezáltal lelassítja a rugó és felfüggesztés mozgását, tompítja az ütéseket, lengéseket. A rugó és a lengéscsillapító együttműködése Miután a mozgási energiát a rugó összehúzódva elnyelte és tárolta, kirugódással igyekszik megszabadulni ettől az energiától. Ezáltal olyan lengés jönne létre, amely destabilizálná a járművet, valamint veszélyt és kényelmetlenséget jelentene. Az ilyen hatások megelőzésére iktatják be a lengéscsillapítót a rendszerbe. 9

10 1. ábra Lengéscsillapító és rugó együttműködése Kerék felfüggesztési módok Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja meg a kerék-felfüggesztési módokat és azok jellemzőit. Készítsen sematikus ábrákat. Elvi felépítés szempontjából három nagy csoportba osztható a felfüggesztési rendszer: merev független kapcsolt kerékfelfüggesztés Merev kerékfelfüggesztés: Merev tengely-testtel van összekötve egymással a két kerék. A kerekek együttrugóznak a tengellyel. A tengely acélöntvényből készítik vagy könnyebb kivitelek esetében sajtolt acéllemezből hegesztik. Egyszerű stabil felépítmény. Az útról érkező lökések az egész tengelyre kihatnak. Nem kielégítő az úttal való kapcsolat. A rugózatlan tömege nagy. 10

11 2. ábra Merev kerékfelfüggesztés Független kerékfelfüggesztés: A független felfüggesztésnél egy tengely két kerékre egymástól függetlenül van az alvázzal összekötve lengőkarral vagy rugóstaggal. A lengőkar átviszi a tolóerőt. A lengőkarokat acéllemezből sajtolnak, süllyesztékben kovácsolnak vagy alumínium ötvözetből öntök. Drága és bonyolult szerkezet. Előnye, hogy csak az eltérített kerékre hat az útról jövő erő. A rugózatlan tömege kicsi. 3. ábra Független kerékfelfüggesztés Kapcsolt kerékfelfüggesztés: 11

12 Ennek a lényege az, hogy a két hosszlengőkart egy keresztrúd köti össze, viszonylag közel a csapágyaktól. A konstrukció kialakítása egyszerű, költsége alacsonyabb, mint a független kerékfelfüggesztési módok. Nagy helyigénye miatt hátsó futóműveknél alkalmazzák. Kapcsolt kerékfelfüggesztés Tevékenység: Fogalmazza meg a saját szavaival és írja le a füzetbe a merev, független és kapcsolt kerék-felfüggesztési rendszerek közti különbségeket. Kormányzás: Tevékenység: Fogalmazza meg a saját szavaival, írja le a füzetbe és tanulja meg a kormányzás jelentőségét, tényezőit, a létező megoldásokat. A menetbiztonság egy járműben nagymértékben függ a kormányzástól. A jármű jól kormányozhatóságának biztonsága nem csak nagy sebességnél fontos, hanem a városi közlekedés során is. A kormányzás során a jármű fordulékonyságára is nagy hangsúlyt kell fektetni. A jármű fordulékonysága során a fordulási kör a mérvadó, ez függ a nyomkörtől. Egy jármű esetében törekedni kell a kicsi nyom és fordulókör elérésére. Az első járműveknél forgózsámoly-kormányzással használtak. Míg a mai járművek esetében tengelycsonk-kormányzást alkalmaznak. A forgózsámoly-kormányzásnál a kanyarban az egész tengely elfordul a királycsap körül. Egyszerű a kivitelezése, de a stabilitása csekély. Ezt a kormányzást már csak pótkocsik esetében alkalmazzák. A tengelycsonkkormányzásnál a kanyarban csak a tengelycsonkok fordulnak el. A kanyar belső ívén futó kerék jobban befordul mit a külső íven futó. A kanyar belső ívén lévő kereke megfelelő elfordulása a kormánytrapéz feladata. Ez a kormányzás jó stabilitású és menettulajdonságú, de drágább, mint a forgózsámoly-kormányzás. Manapság minden jármű esetében ezt alkalmazzák. Tevékenység: Jegyezze meg a kormányszerkezet részeit, azok jellemzőit és a kapcsolódó fogalmakat. 12

13 Kormánytrapéz A kormánytrapéz feladata, hogy a kanyarban a belső íven futó kereket jobban fordítsa el, mint a külső íven futót. Nevét az alkatrész alakjáról kapta. Egyenes irányú haladáskor trapézformát vesz fel a két kormány-összekötőkar és a nyomtávrúd, valamit a futómű főtartója. A kormányrudazat elemei gömbcsuklókkal kapcsolódnak egymáshoz. Kormánycsillapító A kormánycsillapító feladata az út által okozott lökéseket a kormányműtől és a kormánykeréktől távol tartani. Kormánymű Feladata: a kormánykerék körmozgását a kormány összekötő-kar lengő mozgásúvá átalakítani, a kormányzás megkönnyítése lassító áttétel segítségével, csökkenteni az útról jövő lökéseket a kormánykerék felé. A kormányanya tengelyirányú mozgást végez, ezáltal a mozgás a kormány-villán keresztül a kormány összekötő-karra átmeny. A kormányösszekötő-kar lengőmozgást végez. A kormánymű i áttételi arányát a következőképpen számoljuk ki: =. o kormánykerék elfordulási szöge o - kerék elfordulási szöge Korszerű kormányműveknél: Személygépkocsinál ez az arány 12:1 és 22:1 között van, tehergépkocsiknál és autóbuszoknál 35:1-ig. Csavarorsós kormánymű (visszatérő golyósorral) Kormányzásnál a kormányorsó forgatásával az acélgolyók mozgásra vannak kényszerítve. A kormányanyát tengely irányban eltoljuk. A kormányorsó és kormánytengely közti holtjáték állítható. A könnyű kormányzást a gördülő súrlódás biztosítja. A lineáris áttételű csavarorsós kormányműveket személygépkocsiknál alkalmazzák. 13

14 Fogasléces kormánymű 4. ábra Csavarorsós kormánymű A kormánykerék a fogaslécet a menetirányra merőlegesen tolja el egy kis fogaskerék forgatásával. A fogasléc ezt a mozgást átviszi az osztott kormányösszekötő rudazatra. A lineáris áttételű fogasléces kormányművet személygépkocsiknál alkalmazzák. Előnye: egyszerű kivitel, kis fogaskerék holtjátéka utánállítható Hátránya: a fogasléc főleg középen használódik el. Fogasléces kormánymű Tevékenység: Hasonlítsa össze a fogasléces kormányművet a csavarorsós kormányművel, írja le a füzetbe. 14

15 Futóművek jellemző geometriai paraméterei, kormányozott futóművek beállítási jellemzői 15

16 Tevékenység: Jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a futóművek jellemző geometriai paraméterei, kormányozott futóművek beállítási jellemzőire vonatkozó fogalmakat, és egyéb jellemzőket. A kerekek jellemző beállítási és kormányzási paraméterei az alábbiak: Tevékenység: jegyezze meg a kerekek beállítási és kormányzási paramétereit és azok jellemzőit. tengelytávolság nyomtáv kerékösszetartás egyenesmeneti helyzet menettengely szög kerékdőlés csapterpesztés utánfutás kormánylegördülési sugár kanyarodási szögeltérés maximális alákormányzási szög Tengelytávolság: 5. ábra A tengelytávolság A tengelytávolság az első tengely és a hátsó tengely középvonala között mért távolságot jelenti. Többtengelyes járművek esetén az egyes tengelytávolságokat elölről hátrafelé adják meg. Nagyobb tengelytávolság esetén nagyobb hasznos teret lehet kialakítani a járműben és jobb a menetkomfort is. A jármű ilyenkor kevésbé érzékeny a bólintó lengésekre. Kis tengelytávolság esetén viszont könnyebben vehetők be a szűk kanyarok. 16

17 Nyomtáv: 6. ábra A nyomtáv A nyomtáv az azonos tengelyen levő kerekek talpfelület középpontjainak távolsága Ikerkerekek esetében az ikerkerék-középpontok közötti távolságot értjük rajta. A nyomtáv nagysága jelentős hatással van a jármű ívmeneti tulajdonságaira. A nagyobb nyomtáv nagyobb ívmeneti sebességet tesz lehetővé. A kereszt- és ferde-lengőkaros független kerékfelfüggesztések esetében ki- és berugózáskor nyomtáv-változás lép fel. Ez növeli a gördülési ellenállást és az abroncskopást. Ilyen esetekben romlanak a jármű egyenesfutási tulajdonságai is. Első kerék geometriája: Az első kerék állása nagyban befolyásolja a jármű menetviszonyát. A kereke nyugodt futásának érdekében nem egymással párhuzamosan, hanem valamilyen síkban dőlnek. A kerékbeállítás hatással van a kormányzás biztonságára és a gumiabroncsok kopására is. A kedvező kormányozhatóság és a jó menettulajdonságok miatt, kormányzott első kerekek szöghelyzetét a gyárilag megadott módon kell beállítani. 17

18 A futómű diagnosztika a kerék- és futómű-beállítási paraméterek méréstechnikája, amelyhez elsőként a mérési viszonyítási rendszert kell definiálni: 1. A futómű-beállító készülékek a futómű geometriai jellemzői közül számosat a gravitációs erőtér irányához (a gravitáció-vektor által kijelölt függőleges irány) viszonyítanak. Emiatt előfeltétel, hogy a mérés során a jármű vízszintes síkon álljon. 2. A többi futómű jellemző mérése pedig valamilyen a járműre jellemző jellegzetes tengelyhez viszonyítva történik. Tevékenység: készítsen magyarázó ábrát a jármű vonatkoztatási tengelyeiről, tüntesse fel a jellemző egységeket. 7. ábra A jármű vonatkoztatási tengelyei 1. kerék középsík 2. kerék talppont 3. tényleges menettengely 4. jármű szimmetria tengely A legegyszerűbb lehetőség ebből a szempontból a jármű szimmetria tengelye, amely már kétfejes mérőműszerek esetében is alkalmazható. Ez azonban az első tengely paramétereinek mérésekor nem ad megfelelően pontos eredményt. A jármű ugyanis a hátsó kerekek középsíkjainak szögfelezője által meghatározott irányba halad. Ezt az irányt nevezik tényleges menettengelynek. Menet közben ugyanis a jármű kormányzott kerekei ennek megfelelően állnak be egyenes-menetben. Célszerű tehát, ha az első kerekek beállítási paramétereit a tényleges menettengelynek megfelelően mérjük meg. 18

19 A négy mérőfejes műszerek erre alkalmasak, hiszen a hátsó két mérőfej által meghatározott tényleges menettengely képezi az első kerekek mérésének alapját. A kerék-beállítási paraméterek alapvetően befolyásolják a jármű egyenes- és ívmeneti tulajdonságait, a tapadási viszonyokat és a gumiabroncsok kopását. Kerékösszetartás A kerékösszetartás a kétoldali keréksíkok kerékpánt átmérőnyi hosszon vett távolságváltozásának nagysága a vízszintes síkban. A kerékösszetartás pozitív, ha a kerékpántok távolsága a menetirány szerint elől kisebb, mint hátul. Az egyedi kerékösszetartás az egyik oldali kerék vonatkoztatási tengellyel bezárt szögét jelenti. Négyfejes műszer esetén a vonatkoztatási tengely a hátsó tengelynél a jármű szimmetriatengelye, míg az első tengelynél a tényleges menettengely. Tevékenység: ábrázolja a kerékösszetartást szabadkézi ábrán. 8. ábra Kerékösszetartás az első és a hátsó tengelyen Amennyiben egy adott jármű hátsó tengelyének kerekeinél az egyedi összetartás értékek nem azonosak, akkor az első tengely kerekei által meghatározott szög szögfelezőjének a tényleges menettengellyel párhuzamosnak kell lennie: azaz az azonos egyedi kerékösszetartás értékeket a tényleges menettengelyhez kell beállítani. Ilyenkor a jármű enyhén oldalazva halad és a kormánykerék nem áll középhelyzetben.) Egyenesmeneti helyzet Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg az egyenesmeneti helyzet definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát. 19

20 A kormányzott kerekek egyenesmeneti helyzetén azt értjük, ha az első kerekek egyedi kerékösszetartása megegyezik. 9. ábra Egyenes meneti kerékállás Menettengely szög Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a menettengely szög definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát. A menettengely szög a tényleges menettengely és a jármű szimmetriatengelye által bezárt szög. Értéke pozitív, ha a tényleges menettengely előre és balra mutat. A jármű a tényleges menettengely által meghatározott irányban halad egyenesen. 20

21 10. ábra A menettengely szög A tényleges menettengely helyzetét az alábbi paraméterek határozzák meg: a hátsó kerekek kerékösszetartása, a hátsó tengely ferdeállása, a hátsó tengely oldalirányú eltolódása. Kerékdőlés Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a kerékdőlés helyzet definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát. A kerékdőlés a kerék síkja és a jármű menetirányára merőleges sík metszésvonalának a függőlegessel bezárt szöge.. Értéke pozitív, ha a kerék a függőlegeshez képest kifelé és negatív, ha befelé dől. 21

22 11. ábra Kerékdőlés A dőlést fokban mérjük az alábbi peremfeltételek mellett: - hátsó kerekek dőlése: egyenesmeneti helyzetben, - első kerekek dőlése kormánykerék középhelyzetben A kerékdőlés nem megfelelő értéke az alábbi hibákat okozhatja: - túlságosan nagy negatív kerékdőlés: nagy sebességnél jobb oldalvezetés, de egyben növekvő tengelyterhelés és túlhevülő a gumiabroncs, - túlságosan kis mértékű kerékdőlés (pozitív): rosszabb oldalvezetés, nagyobb mértékű abroncskopás. Csapterpesztés Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a csapterpesztés definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát. A csapterpesztés a tengelycsonk-csap középvonala (valóságos vagy képzetes) és a függőleges által bezárt szög vetülete a menetirányra merőleges síkon. Értéke pozitív, ha a tengelycsonk-csap felső vége a függőlegestől befelé dől. 22

23 12. ábra Csapterpesztés A csapterpesztés értéke alákormányzáskor megnő, ami visszatérítő erőt eredményez. A csapterpesztés nem megfelelő értékéből eredő hibajelenségek: - a csapterpesztés értéke túlságosan nagy: nagy kormányzási erő-szükséglet, - a csapterpesztés értéke túlságosan kicsi: rossz kormány-visszatérítő hatás, gumiabroncs élettartam csökkenés, - eltérő kétoldali csapterpesztés: az autó elhúz. Utánfutás: (csaphátradőlés) Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg az utánfutás definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát. A csapterpesztés a tengelycsonk-csap középvonala (valóságos vagy képzetes) és a függőleges által bezárt szög vetülete a menetiránnyal párhuzamos függőleges síkon. 23

24 13. ábra Utánfutás Értéke pozitív, ha a tengelycsonk-csap felső vége a függőlegestől hátrafelé dől. Az utánfutás nem megfelelő értékéből eredő hibajelenségek: - az utánfutás értéke túlságosan nagy (pozitív): nagy kormányzási erő-szükséglet, - az utánfutás értéke túlságosan kicsi (negatív): rossz kormány-visszatérítő hatás, gumiabroncs élettartam csökkenés, - eltérő kétoldali utánfutás: az autó elhúz. A csapterpesztés és az utánfutás értéke csupán közvetetten, balra-jobbra 20 fokkal (illetve egyes esetekben 10 fokkal) történő alákormányzás során mérhető meg. Ennek részletes indoklása A közvetetten mérhető szögek meghatározásának elve című fejezetben található. Kormánylegördülési sugár Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a kormányleörülési sugár helyzet definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát. A kormánylegördülési sugára gumiabroncs felfekvési talpfelületének középpontja és a meghosszabbított kormányzási tengely útfelülettel alkotott metszéspontja közötti távolság. 24

25 14. ábra Kormánylegördülési sugár A kormánylegördülési sugár nem megfelelő értékéből eredő hibajelenségek: - Pozitív kormánylegördülési sugár: stabil egyenes menetet biztosít, de ellenkormányzáskor egyenlőtlen fékhatást okoz, - Negatív kormánylegördülési sugár: egyenlőtlen fékhatás esetén automatikusan ellenirányú kormányelfordulást okoz, a vezetőnek tehát erősen kell tartania a kormánykereket, - Nulla értékű kormánylegördülési sugár: fékezésnél történő oldalra húzáskor vagy defekt esetén megakadályozza a zavaró erők átvitelét a kormánykerékre és ezzel a nagy kormányzási erőigényt. Kanyarodási szögeltérés Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a kanyarodási szögeltérés definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát. A gépkocsi fordulásakor az összes keréknek olyan körökön kell gördülniük, amelyeknek közös középpontja van. Ha a fordulati körök középpontjai nem esnek egybe, akkor a kerekek forduláskor, nem csak gördülnek, hanem oldalirányban csúsznak is, ami a gumiabroncsok korai elhasználódását okozza. 25

26 15. ábra Kanyarodási szögeltérés Helyes kerékbeállítás esetén, mindegyik kormányzott kerék, koncentrikus körökön gördül. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a kormányszerkezet, a belső kereket jobban elfordítja, mint a külsőt. A kanyarodási szögeltérést, a kormánytrapéz hozza létre. (α=20, β=23) A megismert beállításokat műszerek segítségével ellenőrzik. A kormányzási szögeltérés mérése a kormánytrapéz megfelelő működéséről ad felvilágosítást A kanyarodási szögeltérés nem megfelelő értéke esetén megnő az abroncskopás és ívmenetben a jármű kitörhet a kanyarból. Maximális alákormányzási szög Tevékenység: írja le a füzetbe és tanulja meg a maximális alákormányzási szög definícióját, jellemzőit, készítsen sematikus ábrát. A maximális alákormányzási szög a kerék középsík és a jármű szimmetriatengelye által bezárt szöget jelenti, bal- illetve jobboldali teljes alákormányzás esetén. 26

27 16. ábra Maximális alákormányzási szög Amennyiben a két irányban mérhető értéke nem egyezik meg, különböző fordulási körátmérővel kell számolnunk jobbra, illetve balra. 27

28 Fékrendszerek Tevékenység: fogalmazza meg és írja le a füzetbe a fékrendszer jelentőségét. A fék a járművek, gépek mozgásának lassítására, megállítására, és esetenként állóhelyzetben történő rögzítésére szolgáló szerkezet. A fék a mozgó részek kinetikus energiáját általában súrlódás közvetítésével hővé alakítja. Megjegyzendő, hogy a mozgási energia a sebesség (vagy fordulatszám) négyzetével nő (E = ½m v²), ez azt jelenti, hogy ha a jármű sebessége megduplázódik, energiája megnégyszereződik. A fékeknek ennélfogva négyszer több energiát kell felemészteniük, így a jármű megállításához négyszer hosszabb fékútra van szükség. (Ha a fékezőerő és így a gyorsulás is állandó, akkor s = v² / 2a.) Tevékenység: jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a fékrendszerek típusait, és azok jellemzőit, tulajdonságaikat. Az átviteli berendezés fajtája szerint Egykörös fékberendezés Sérülés esetén a teljes berendezés működésképtelen. Kétkörös Az egyik fékkör meghibásodása esetén a másik még üzemképes Típusai: tárcsafék dobfék rögzítőfék Tárcsafék A tárcsafék mind kialakítása, mind tulajdonságai tekintetében jelentősen különbözik a dobféktől. A legnagyobb eltérés abban van, hogy a surlódó betét működő felülete lényegesen kisebb, mint a dobfékek fékpofáin lévőé, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora szorító erő esetén a felületi nyomás lényegesen nagyobb. Emiatt különleges, hőálló ( oc) anyagból készül, általában porkohászati eljárással (pl. sárgaréz reszelék + kötőanyag). A tárcsafék legfőbb előnyei: hatásosabb karakterisztikája lineáris 28

29 stabilabb: hatásossága kevésbé csökken ismételt fékezés esetén öntisztító egyszerűbben gyártható rövid dugattyúút, gyorsabb működés hőre nem deformálódik jobb hővezetés egyszerűbb kopásellenőrzés. De azért vannak hátrányai is: a fékerő kisebb sugáron ébred betétanyaga drágább tartós fékezés esetén az olaj "felforrhat" rögzítőfékként körülményesebb használni nagyobb pedálerőre van szükség: "szervóigényes" Tárcsafékek fő fajtái Fixnyerges tárcsafék A féktárcsa egy részét rögzített kengyel veszi körül. A fékbetéteket a dugattyúk nyomják a féktárcsára. Hátránya: nagy helyigény. Úszónyerges tárcsafék A féktárcsa egy részét axiálisan eltolható nyereg veszi körül. A fékbetétet a tárcsára egy dugattyú nyomja, a másik betétet a reakcióerő az eltolható nyereggel nyomja a tárcsára. Előnye: kis helyigény. Tevékenység: hasonlítsa össze és írja le a füzetbe, majd tanulja meg a fix és úszónyerges kékkonstrukciók közti különbségeket. Fogalmazza meg ezek jelentőségét. Készítsen szabad kézi ábrát mindkét megoldásról. 29

30 17. ábra Fix nyerges tárcsafék felépítése 18. ábra Úszónyerges tárcsafék működése Dobfék Tevékenység: jegyezze meg a dobfékek és rögzítőfékek tulajdonságait. A fékdob együtt forog a kerékkel, a fékpofák álló tárcsára vannak szerelve. A fék munkahenger olajnyomása a fékpofákat nekifeszíti a fékdobnak és a keletkező súrlódó erő fékezi azt. A fékdobokat általában öntik; készülhetnek kettős fémöntéssel alumínium ötvözetből öntöttvas gyűrűvel. Öntvények anyagaként gömbgrafitos öntöttvasat, vagy temperöntvényt alkalmaznak. Hűtőbordával rendelkezők nagyobb szilárdságúak és jobb hőelvezetők. A fékpofák acéllemezből sajtolással és hegesztéssel, illetve alumíniumötvözetből öntéssel készülnek. A súrlódóbetétek műanyagból /pl. duroplaszt/, 30

31 acél-sárgaréz fémszálakból, vagy grafit-cellulózból készülnek. Rögzítésük a fékpofához szegecseléssel (sárgaréz, alumínium, vörösréz), vagy ragasztással történik. A dobfék előnye: zárt térben elhelyezkedő fékpofák szennyeződése, kopása kicsi ezért hosszabb élettartamúak. Hátrányuk: zárt tér miatt rossz hűtés, ezért korlátozott terhelhetőség. Tevékenység: készítsen szabad kézi ábrát a dobfékről, tüntesse fel az egyes összetevőket is. 19. ábra A dobfék és részei 31

32 Rögzítőfékek Feladata a leállított jármű akaratlan elmozdulásának megakadályozása. Legalább a gépkocsi egyik tengelyén levő valamennyi kereket fékezi, ill. rögzíti. Követelmény: a személygépkocsit 20%-os lejtőn vagy emelkedőn teljes terhelés mellett meg kell tartania. A gépkocsi rögzítőféke általában a gépkocsi hátsó kerekeit fékezi. Rögzítőfék működése különdöző típusú fékrendszereknél Dobfékeknél Dobfékeknél a rögzítőfékek beépítése egyszerű, kivitelezése olcsó. Tárcsafékeknél A rögzítőfék beépítése bonyolultabb, egy mechanikus működésű, kisméretű dobféket szoktak beépíteni a féktárcsa kerékagy feletti részébe. Tevékenység: Fogalmazza meg saját szavaival és írja le a füzetbe a rögzítő fékek működését dobfék és tárcsafék esetén. 32

33 Kerekek és gumiabroncs Tevékenység: jegyzetelje ki a füzetbe és tanulja meg a kerekek és gumiabroncsok típusait, és azok jellemzőit, tulajdonságaikat. Kerék A kerék három fő részből áll. A kerékagyból, keréktárcsából, keréktárcsa peremből (kerékpánt). A kerékagy a kerék csapágyazását szolgálja. A keréktárcsa összeköti az agyat a pánttal. A keréktárcsa pereméhez illeszkedik a gumiabroncs. Gumiabroncs A gumiabroncs biztosítja az erőátvitelt a jármű és az út között. A jármű súlya képviseli a függőleges irányú erőket, a gyorsulás-lassulás az érintő irányúakat, a kanyarodáskor pedig oldalirányú (tengelyirányú) erők hatnak. A gumiabroncsnak olyannak kell lennie, hogy mindezeket elviselje. Ezeket az erőket (személyabroncs esetén) tenyérnyi helyen, a felfekvési felületen kell átadnia. A gumiabroncs gumiból és az erősítőváz anyagaiból (textilből és/vagy acélból) áll. A gumiabroncs felépítése: Tevékenység: Tanulja meg a gumiabroncs építőelemeit és azok igénybevételeit, tulajdonságaikat. A gumiabroncs meglehetősen összetett szerkezet. A modern abroncsok mintegy húsz különböző alkatrészt tartalmaznak, ezek egy része speciális összetételű gumi, más részük 33

34 gumiba ágyazott textil-, műanyag- illetve fémszálak segítségével készített kompozit anyag. Az abroncsok legfontosabb alkatrészei a következők: Gumiabroncs radiális metszete. 1: övek, 2: futó, 3: felső övpárna, 4: övtöltőék, 5: alsó övpárna, 6: oldalgumi, 7: légzáró, 8: radiálbetét, 9: peremék, 10: peremerősítő, 11: perempárna, 12: becsavaró, 13: magtöltő, 14: huzalkarika (peremkarika), 15: peremvédő. I: futózóna (övzóna), II: oldalfal, III: perem, IV: váll, V: korona, VI: peremsarok, VII: peremorr, VIII: peremtalp. A:koronavonal, B: a profil legszélesebb pontja, H: profilmagasság, S: profilszélesség, h: a legszélesebb pont átmérője, d: peremátmérő 34

35 Az abroncs legbelső rétege a légzáró (az ábrán 7-es számmal jelölve), melynek feladata, hogy megtartsa a gumiabroncsba fújt levegőt, valamint megakadályozza a pára, nedvesség bejutását. A szövetváz (karkasz) feladata, hogy ellenálljon a gumiabroncsba fújt levegő feszítésének, terhelés esetén is, tehát akkor is, amikor az abroncs az autó súlyát tartja. A szövetváz (8) több betétből is állhat. Egy-egy betét gumiba ágyazott mesterséges szálasanyagú fonalakból, vagy acélszálakból áll. A szövetváz minden fordulat alatt ciklikusan változó deformáción megy keresztül, tehát élete során állandóan hajlítgatásnak van kitéve. Ezért a szövetváz szálasanyagának hajlékonynak kell lennie. Ezért áll a szövetváz acélkordja vékonyabb elemi szálakból, és ezért készülnek a kisebb abroncsok (pl. személyabroncsok) szövetváza gyakrabban fonalakból, az öv pedig a merevebb acélból. Az övek veszik fel azokat az erőket, amelyekkel a talaj hat az abroncsra. Mivel a kerületirányú erők jelentősebbek, ezért az övben a szálak 20 körüli szöget zárnak be a koronavonallal. A szakítószilárdságon kívül fontos követelmény az öv számára a nagy merevség is, a kisebb kopás és gördülési ellenállás érdekében. Az övrendszer általában néhány övbetétből (1) áll. Egy-egy betét gumiba ágyazott műanyag vagy acélszálakból áll. Használat közben az övbetétek között erős nyírás lép fel, a legnagyobb nyírófeszültség éppen a legnagyobb terhet viselő övek szélén, és annál nagyobb, minél közelebb vannak az övkordok egymáshoz. Ezért az övek szélén kicsit vastagabb a gumiréteg a kordok között, akár övtöltőék (4) is lehet egyes övbetétek szélén. Az abroncsnak a pereme (III) a kerékpánton (felnin, keréktárcsán) keresztül kapcsolódik a járműhöz. A peremet nagy szakítószilárdságú huzalból készült huzalkarika (14) szorítja a pántra felfújt állapotban. A peremvédő (15) felületén keresztül érintkezik az abroncs a pánttal. Feladata, hogy a köpeny ne csússzon el a pánton. Bírnia kell az elcsúszással járó dörzsölődést mechanikailag is, és a fejlődő hőnek is ellen kell állnia. Az oldalgumi (6) feladata a szövetváz védelme a külső behatásokkal szemben. Ide kerülnek az abroncsfeliratok. Az oldalguminak hajtogatás- és öregedésállónak kell lennie. A talajjal az abroncsnak a futója érintkezik. A futó (2) akkor jó, ha jól tapad az útra, nem zajos, nem kopik. Jelentősek ugyanakkor a futó alakváltozásai is, miközben belép a gumi útfelület kapcsolatát meghatározó zónában a felfekvési felületre. Belépéskor például összenyomódik, kilépéskor ez az összenyomott állapot megszűnik. A futógumival szemben elvárás, hogy a teljes alakváltozási ciklus során elvesző energia (a gumi hiszterézise) a lehető legkisebb legyen. 35

36 Gumiabroncs jelölések Tevékenység: Írja le a füzetbe és tanulja meg a gumiabroncsok jelölésére vonatkozó szabályokat és a jelölések értelmezését. A gumiabroncsokon látható jelölések és számok egy része hasznos információt jelenthet. Ezek alapján eldönthetjük, hogy az adott felnihez illetve járműhöz használhatóak-e a gumik, és annak használati körülményeihez megfelelő lesz-e. 1. Gumigyártó 2. Mintázati bejegyzés / Gumitípus 3. Gumi keresztmetszetének a szélessége mm-ben 4. A gumi magassága és a szélessége közötti arány %-ban 5. Gumiabroncs szövetfelépítése (Radiál vagy diagonál) 6. A felni átmérője colban 7. Terhelési index 8. Sebesség index 9. Tömlő, vagy Tömlő nélküli jelzés ( itt Tubeless, azaz tömlő nélküli gumi) 10. Gyártási dátum (XX = hét, XX = év utolsó két számjegye, pl hetében gyártották a gumiabroncsot) 11. Kopásjelző (Tread Wear Indicator) 12. Kiegészítő jelzés a magasabb terhelhetőségű gumiknál 13. Utalás a téli használhatóságra a téli- és az egész évben használható gumiknál A gumi méretei 36

37 A német közúti közlekedés engedélyezéséről szóló rendelet (StVZO) 36. -a rendelkezik a gumiabroncsokra vonatkozó műszaki részletekről. Eszerint a gumiabroncsok az ECE-R 30 európai előírásnak megfelelően szabványosítottak. Ez különösen érvényes a gumi oldalfalán megjelenő feliratra. A számok felvilágosítást nyújtanak a gumi legfontosabb adatairól. Az információk magukban foglalják az autóvezető számára szükséges adatokat - a gumi oldalán a szabvány szerint további információk is feltüntetendőek a gyártóról (1) és a gumitípusról (2). A gumi szélessége (3) A gumi szélességét milliméterben adják meg (pl. 175 mm). Az átlagos személygépkocsi gumiabroncsának keresztmetszete 125 mm-től (pl. 125/80 R 12) körülbelül 335 mm-ig (pl. 335/30 R 19) terjed. A szélességi értékek 10 mm-ként nőnek. A hólánc használata bizonyos gyártású gumikhoz és bizonyos felniszélességhez van kötve. Itt figyelembe kell venni a gépkocsi technikai leírásában és a kezelési mellékletben szereplő utasításokat. Magasság/szélesség-arány /sorozat.../50, /60, /70, /80 (4) Itt a gumi keresztmetszetének százalékban való magasság-szélesség arányáról van szó. Egy /50 azt jelenti, hogy a gumi magassága fele akkora, mint a gumi szélessége. Ahogyan az arány csökken, úgy a gumi oldala is mind keskenyebb lesz - ez jellemző a sportosabb személygépkocsikra (225/45...). Kivétel: A 80as- és a 82es-szériáknak régebben nem a ".../80" volt a jelölése, ennek megfelelően lehetséges, hogy a régi technikai leírásoknál még a "155 R 13" bejegyzést találjuk. Ez megfelel a vásárlásnál a "155/80 R 13" -nak. A gumi felépítése (5) Az "R" betű a radiál/sugár szót jelöli (gyakran ki is szokták írni). A ma szokásos építési módról van itt szó, sugarasan elhelyezett tartószálakkal. A 60-as évekig a szabvány a diagonális gumiszerkezet volt. Amennyiben még gyárták ezt a típust különleges célcsoportoknak (pl. Oldtimer), úgy az "R" helyett egy "D" vagy "-" jel áll. Megjegyzés: A szabvány szerint csak egyetlen fajta felépítésű gumikat szabad felszerelni. Mindkét fajta 37

38 felépítésű gumit vegyesen - vagyis diagonális és radiális gumikat ugyanazon a gépkocsin - StVZO 36. -a nem engedélyezi. A felni átmérője (6) A felni átmérőjét keresztben mérik, a felni egyik szélétől a másikig, az értéket többnyire colban adják meg ( " ). A szokásos méretek 10 " -tól 20 "-ig változnak. A Dunlop TDgumiknál, valamint a TRX-, TDX-gumiknál, vagy a Michelin PAX-System gumijánál a felni átmérőjét milliméterben adják meg. A leggyakrabban használt átmérők 315 mm és 440 mm között találhatóak. Ismertetőszám a gumi terhelhetőségéről (Load Index LI) (7) Az ismertetőszám a gumi terhelhetőségéről ad felvilágosítást. Minden LI-érték melett megtalálható a táblázatban a megfelelő terhelhetőség egy bizonyos légnyomásnál. Például "85" = 515 kg. A felszerelt guminak meg kell felelnie legalább a gépkocsi irataiban feltüntetett LI-nek, de magasabb LI értékű is lehet. A "Reinforced" megjegyzésről (12): ez a megnevezése az olyan gumiknak, amelyeknek a terhelhetősége különösen nagy (kis áruszállító autók, mikrobuszok, kisbuszok, terepjárók...). Ezen gépjárműveknél is a megfelelő LI szám a mérvadó (a megfelelő értékekkel). Sebesség index (GSY, "Speedindex"-nek is nevezik) (8) Ismertető betűjelzés, amely a gumi maximálisan megengedett sebességét adja meg. A betűk a következő gyorsasági tartományokra vannak felosztva (itt: általános GSY a személygépkocsiknál) 38

39 Forgásirány Többnyire a különleges profilú gumiknál, a gumi oldalfalán találhatunk olyan jelzéseket, mint a "Rotation", "Drehrichtung" (gurulásirány), "Direction" (irány), az irányt jelző nyíllal együtt. Az ilyen gumi felszerelésekor mindig szem előtt kell tartani a forgásirány betartását. Tubeless ("tömlő nélküli gumik") (9) A személygépkocsik gumijai általában tömlő nélküliek. A gumibelső használata ma már nem szükséges, néhány esettől eltekintve pedig nem is engedélyezett. Gyártási dátum (10) Korábbi röviditési és kódolási rendszer: az ún. "DOT"-szám utolsó három számjegye mutatja a gyártás időpontját. Az első két számjegy a gyártási hetet, míg az utolsó számjegy az évszám végződését jelzi. Például: 409 = 40. hét, január elsejétől új, négy számjegyű kódrendszer lépett érvénybe = 1. hét, Kopásjelző (treadwear indicator, "TWI") (11) A gumi oldalfalán több helyen is látható a "TWI" rövidítés. Ha egy ilyen nyilat megfigyelünk, észrevesszük, hogy ezen a részen a mintázat nincs teljesen kidolgozva. Egy gumiabroncsnál, amelynek mintázata eléri a törvény által meghatározott minimális értéket, ezek a jelek a felszínre kerülnek és hangsúlyozottan felismerhetőek lesznek. Ezzel jelezve, hogy a gumi elérte a kopáshatárt. M+S (téli gumik/egész évben használható gumik) (13) A téli gumikat "M+S", "M-S", vagy hasonló rövidítésekkel jelölik. Ezek által nemcsak az ismerhető fel, hogy a gumitípus megfelel a speciális téli igénybevételnek, hanem utalnak a gyorsasági tartományt illető különleges szabályokra is. Különleges szabályozások egyes európai országokban: Amennyiben a közúti táblák előírják a téli felszerelést, mindenképpen M+S jelzésű téli gumit kell használnunk. Mindenekelőtt Ausztriában követelmény a minimum 4 mm-es profilmélység - amennyiben a profil ennél kisebb, a gumi nyári guminak számít. Németországban ugyan nincs erre vonatkozó előírás, a 4 mm-en aluli mintázatoknál megkérdőjelezhető a téli alkalmasság. 39

40 "E" ellenőrzési jel: Az ECE-ellenőrzési jelet "E" vagy "e" betűként tüntetik fel és az európai normák (ECE- R 30) betartását igazolja. 6. kép: a 12-es szám Ausztriára utal ellenőrző országként. Fontos: i gyártási időpont után (40. hét, 1998, a 408-as DOT-számnak felel meg) a jelzés kötelező Európában. Ennek megfelelően a személygépkocsin nem használhatunk olyan gumit, amelyet e után gyártottak és ez a jel nem található meg rajta. A műszaki vizsgánál ("TÜV") ezt súlyos hiányosságként jegyzik be. 40