1/e. Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése június 23. ELŐTERJESZTÉS

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-i ülésére 1/e. napirend Tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése Előadó: dr. Takács Béla aljegyző Melléklet: rendelettervezet Az előterjesztés rendelet tervezetének elfogadása nyilvános ülésen minősített többségű nyílt szavazást igényel. [Mötv pont, 50. ] Bizottsági tárgyalásra: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság JEGYZŐI ZÁRADÉK Az előterjesztéshez és rendelet-tervezethez jogi kifogást nem emelek. Maglód, június 21. Margruber János jegyző

2 Tárgya: Előadó: ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének június 23-i ülésére Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése dr. Takács Béla aljegyző Melléklet: rendelettervezet Tisztelt Képviselőtestület! Tisztelt Bizottság! A melléklet javaslat szerint megtárgyalásra és megalkotásra előterjesztem az egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet tervezetét. INDOKOLÁS Általános indokolás A jogszabályok érdemi deregulációja során csökken a hatályos joganyag, egyszerűsödik a szabályozás, csökken a bürokratikus nyomás. Önkormányzatunk felelőssége, rendeleteit időről időre felülvizsgálja, majd a jelenleg és a jövőben már ténylegesen életviszonyokat nem szabályzó rendeleteit hatályon kívül helyezze. A jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény a következőkről rendelkezik: 22. (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a miniszter gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor. (2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. Jelen rendeletben két ilyen rendelet hatályon kívül helyezésére teszünk javaslatot. 1. Állattartási rendelet Az állattartás céljára szolgáló épületekre vonatkozó szabályokról szóló 18/2012.(X.29.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését a felsőbb szintű jogszabályok változásai indukálták. Az élelmiszerláncokról és hatósági felügyeletről szóló évi XLVI. törvény (továbbiakban: Éltv) október elsejétől hatályos 6. (6) bekezdése a következőkről rendelkezik: 6. (6) Mezőgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. 1

3 A fenti rendelkezés hatályba léptetése óta az Önkormányzatoknak minden fajta olyan szabályozást hatályon jellemzően az állattartási rendeleteiket hatályon kívül kellett helyezniük, melyben a mezőgazdasági haszonállattartást korlátozták. Ezt követően az Önkormányzatoknak nem maradt meg a számukra korábban biztosított lehetőségük, miszerint szabadon meghatározzák, hogy melyik településrészen milyen és mennyi db haszonállat tartható. Ezekhez a folyamatokhoz hasonló folyamat a kedvtelésből tartott állatok esetében is lezajlott. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010 (II. 26.) számú kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) hatályba lépésével az önkormányzatok Kr. 14. (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthatnak meg azoktól eltérő rendelkezéseket. Ez gyakorlatilag itt a darab szám korlátozás tiltását jelentette. 14. (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. 14. (8) A csoportosan tartott állatok esetében hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez. A Kr. megalkotásával a jogi helyzet alapvetően megváltozott, mivel addig nem volt a kedvtelésből tartott állatok tartásáról országos szintű szabályozás, amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő-testületének számára jogalkotási tárgy. Az Alkotmánybíróság az 1244/B/2011. számú határozatában megjegyezte, hogy a Kr.14. (2) bekezdése a korábbi Ptk ával összhangban úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet-és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Kr szabályainak betartásával történhet. Amennyiben az állattartással érintett személyeket az állattartás szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában akkor a korábbi Ptk a alapján a jegyzőhöz és a bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az állatvédelmi törvény szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, továbbá a Kr. is, miképpen állatvédelmi bírság is kiszabható. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén megtilthatja, illetve korlátozhatja az állattartást és ebben természetesen kötve van a Kr. szabályaihoz is. 1 A jelenleg hatályos rendeletünk a fenti két szempontból nem kifogásolható. Az állatok darabszámára, a megengedett fajták tartására vonatkozóan nem tartalmaz előírást, ugyanakkor számos esetben mégis félreértésre adott okot a rendelet megléte. Az ügyfelek számos esetben állattartási problémákkal fordultak önkormányzatunkhoz, jellemzően a szomszédban folyó állattenyésztés, állattartás miatt. Városunkra jellemző, hogy egyrészt jelen van a hagyományos állattartás, és jelen van az urbánus kertkultúra is, és ebből fakadóan akadnak problémák a beköltözők és a már huzamosabb ideje itt élők között. A világ is változik azonban, a megváltozott életmód miatt egyre kevesebben foglalkoznak állattartással, és egyre többen vannak, akiket zavar a környékükön folytatott állattartás. 1 Forrás: - Dr. Pozsonyi Anikó 2

4 Hivatalunk a mai napig kap olyan információkéréseket, hogy milyen állattartási rendeletünk van, az mit szabályoz, hány ilyen-olyan állatot tarthat a szomszéd, stb. Birtokvédelmi ügyet sokszor vonakodnak egymás ellen elindítani az ügyfelek, ugyanakkor elvárják, hogy állattartási ügyben eljárjunk, ha már van állattartási rendeletünk. A probléma pedig pont itt kezdődik, mivel a Jegyzőnek állattartási ügyben állatvédelmi hatóságként kell eljárnia, és nem tud tekintettel lenni jellemzően a birtokvédelmi eljárásban felmerülő szempontokra. Ezért gyakran az ügyfelek is becsapva érzik magukat, mert úgy hiszik, hogy a Hatóság nem tesz értük semmit, az általuk felvázolt szempontrendszert pedig mellőzi. Pedig csak az történik, hogy a Jegyző csak állatvédelmi szempontból vizsgálja az állattartás körülményeit, és nem vizsgálja a birtokzavarást, így a birtokvédelmi szempontok nem mindig tudnak érvényesülni. Az állatvédelmi szempontból a tartásra vonatkozó előírásokat a felsőbb szintű jogszabályok rendezik, így nincs indokunk arra, hogy Kr. 14. (2) és (8) bekezdés szerinti tartási körülményeket tovább szabályozzuk, azon túlmenőleg pedig törvényes jogi lehetőségünk nincs szabályozni. A másik fontos oka, hogy javasoljuk a rendelet hatályon kívül helyezését, az az, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 36. (5) bekezdése a következőkről rendelkezik: 36. (5): Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit - a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével - a helyi építési szabályzat állapíthatja meg. A Kúria egy döntésében a következőről rendelkezik: 2 Az OTÉK alapján az állattartó telepek védőtávolságát nem az állattartásról szóló rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. A Kúria megítélése szerint nemcsak technikai előírás, hogy a helyi építési szabályzatnak kell rendelkezni az állattartó telepeket érintő védőtávolságról, hanem annak garanciális jelentősége is van, amennyiben a helyi építési szabályzat megalkotására - mint sajátos helyi normára - az Étv.- ben foglalt speciális szabályok (lásd pl. véleményeztetési eljárás lefolytatása) irányadók. Ilyen rendelkezések az állattartásról szóló rendelethez nem kapcsolódnak, ezért a védőtávolságnak az állattartásról szóló rendeletben való szabályozása - a mellett, hogy szövegszerűen is ellentétes az OTÉK vonatkozó szabályaival - egyben az Étv.-ben foglalt, a helyi építési szabályzat megalkotásához kötődő garanciákat is kiüresíti. Mivel az Új Helyi Építési szabályzatunk tartalmaz az állattartási építmények létesítésével kapcsolatban rendelkezéseket, és mivel az állattartás céljára szolgáló épületekre vonatkozó szabályokat az OTÉK alapján a Helyi Építési Szabályzatban kellene szabályozni, így javaslom az állattartás céljára szolgáló épületekre vonatkozó szabályokról szóló 18/2012.(X.29.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését. 2. Az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló rendelet A másik ilyen rendelet, melynek hatályon kívül helyezésére teszünk javaslatot, az az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló 9/2005.(IV.29.)Kt. rendelet. Az oka pedig az, hogy a rendelet már egyáltalán nem éri el célját, jelenlegi formájában nem segíti elő az utak, utcák építését. Az Önkormányzat vezetősége ugyanis célul tűzte ki, hogy az önkormányzati ciklus végéig burkolt útfelülettel látja el Maglód valamennyi utcáját, és az ehhez szükséges forrást a költségvetésében tervezi. Ezért az önerőt biztosító szabályozás mára okafogyottá vált, egy esetleges lakossági kezdeményezéshez amire kevés esélyt látunk meg bármikor lehet egy újabb és korszerűbb rendeletet alkotni. A fentiek alapján javaslom a rendelet hatályon kívül helyezését. 2 EBH2014. K.29. 3

5 Részletes indokolás a rendelettervezethez az 1. -hoz Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. a 2. -hoz Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz. ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT A Jat a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. 1. Társadalmi hatások Az előterjesztés indoklásában jelezve. 2. Gazdasági, költségvetési hatások Nem releváns Hatásvizsgálati lap 3. Környezeti és egészségügyi következmények Nincsenek. 4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások Nem jelentős. 5. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A rendelet megalkotása nem kötelező, ugyanakkor véleményünk szerint szükséges. 6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Tisztelt Képviselőtestület! Kérem, hogy az előterjesztést és a rendelet-tervezetet szíveskedjenek megtárgyalni és elfogadni. Maglód, június 21. dr. Takács Béla aljegyző 4

6 Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2016.(VI..) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezéséről Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogalkotói hatáskör alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) Hatályát veszti Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartás céljára szolgáló épületekre vonatkozó szabályokról szóló 18/2012. (X.29.) önkormányzati rendelete. (2) Hatályát veszti Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének az útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló 9/2005. (IV.29.) Kt. rendelete. 2. E rendelet július 1. napján lép hatályba. Tabányi Pál polgármester Margruber János jegyző KIHIRDETÉSI ZÁRADÉK A rendelet kihirdetésének napja: június Margruber János jegyző 5