1/c.Rendeletalkotás egyes vagyonrendeletek módosításáról, a reklámrendelet hatályon kívül helyezéséről október 19.

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 19-i ülésére 1/c. napirend Tárgya: Előadó: Rendeletalkotás egyes vagyonrendeletek módosításáról, egyes hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezését szabályozó önkormányzati rendeletek, rendelkezések hatályon kívül helyezéséről. dr. Takács Béla aljegyző Melléklet: rendelet tervezet Az előterjesztés (rendelet tervezet) elfogadása nyilvános ülésen minősített többségű nyílt szavazást igényel. [Mötv pont, 50. ] Bizottsági tárgyalásra: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (PÜB) JEGYZŐI ZÁRADÉK Az előterjesztéshez és rendelet-tervezethez jogi kifogást nem emelek. Maglód, október 13. Margruber János jegyző

2 ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 19-i ülésére 1/c. napirend: Rendeletalkotás egyes vagyonrendeletek módosításáról, egyes hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezését szabályozó önkormányzati rendeletek, rendelkezések hatályon kívül helyezéséről Előadó: Melléklet: dr. Takács Béla aljegyző rendelet tervezet Tisztelt Képviselő-testület! A mellékelt javaslat szerint megtárgyalásra és megalkotásra előterjesztem a fenti tárgyú rendelet tervezetét. I. Vagyonrendeletek módosítása INDOKOLÁS Általános indokolás Óvodavezetőkkel történt egyeztetés után felülvizsgáltuk az általuk kötött bérleti szerződéseket. A felülvizsgálat eredményeképp úgy találtuk, hogy a jelenlegi gyakorlat nem teljesen szabályos, ezért a bérleti szerződésük egységesítését szorgalmazzuk. Ennek azonban feltétele, hogy az egymásnak ellentmondó önkormányzati rendeleteinket összehangoljuk. A jelenlegi önkormányzat rendeletek a következőképp szabályoznak. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 28/2004.(VIII.30.)Kt. rendeletének (továbbiakban: Ör 1.) vonatkozó szabályozása: (1) A lakások bérbeadói jogát a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület gyakorolja. 1. A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabályok 23. (1) Az Önkormányzat tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosíthatásáról, mint bérbeadó, a Képviselő-testület dönt. (2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek legfeljebb 3 éves határozott idejű bérleti szerződés formájában hasznosíthatóak. (3) A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket elsősorban pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. (4) A bérlő a szerződés megkötésekor 6 (hat) havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot köteles a bérbeadónak megfizetni. A bérbeadó a bérleti díj megfizetésének elmulasztása, továbbá egyéb, a bérlőt terhelő kötelezettség nem teljesítése esetén az óvadékból kielégítheti magát. Ha a bérlő bérfizetési, valamint egyéb szerződéses kötelezettségeinek eleget tesz, a bérbeadó az óvadék összegét köteles a szerződés megszűnését követő 8 (nyolc) napon belül a bérlőnek visszafizetni. A bérlet ideje alatt a bérbeadó az általa átadott pénzösszeget köteles kamatozó számlán elhelyezni. A bérbeadó a kamatot a bérlő nemfizetése esetén szintén a követelései kielégítésére fordíthatja. A szerződés teljesítése esetén azonban a szerződés megszűnésekor a kamatok a bérlőt illetik meg. 1

3 Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2012.(VI.1.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Ör 2.) vonatkozó szabályozása: 7. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 9. A forgalomképtelen vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodásokat, szerződéseket a polgármester köti meg. A tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatokat e rendelet szerint átruházott hatáskörben a polgármester adja ki. 8. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 10. (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését és megterhelését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az illetékes szakmai bizottság véleményezése mellett. (2) Az értékesítés kizárólag e rendelet 4. és 5. számú mellékletét képező árverési és pályáztatási versenyeztetési szabályzat alapján történhet. (3) Az önkormányzat költségvetési szervei az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához használják és alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a 3. (4) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyont. (4) A (3) bekezdés esetét kivéve korlátozottan forgalomképes vagyont érintő bérleti vagy használati szerződés megkötésére a polgármester jogosult. 9. A forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása 11. (1) A forgalomképes ingó vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, megterhelése esetén a vagyontárgy 7. szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével a) Ft értékhatárig a polgármester, b) Ft és Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) Ft értékhatár felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (2) Portfólió vagyon estében a) Ft értékhatárig a polgármester, b) Ft és Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) Ft értékhatár felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. (3) Az ingatlanvagyon megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében a vagyontárgy 7. szerinti értékmeghatározásának figyelembevételével a) Ft értékhatárig a polgármester, b) Ft és Ft értékhatár között a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, c) Ft értékhatár felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A fenti jogszabályhelyeket összevetve világos, hogy a két rendeletünk között ellentmondás feszül. Az Ör1. szerint a tipikusan nem lakás céljára szolgáló helyiségek1 hasznosíthatóságáról, mint bérbeadó, a Képviselő testület dönt, míg az Ör2. vonatkozó rendelkezései szerint az óvodavezetők, mint az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői bérbeadás útján tovább hasznosíthatják a részükre átadott ingatlant. 1 A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 91/A 12. pontja szerint: Nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál. 2

4 A két jogszabályi hely közötti ellentmondás véleményem szerint szükséges feloldani, ezért javaslatot teszek egy olyan szabályozásra, mely az Ör ában lefektetett szabályozást venné alapul, miszerint az óvodavezetők készítik elő a bérleti szerződéseket, melyet a polgármester vagy a helyettese írna alá. Természetesen a bérleti szerződéseket itt is egységesítenénk, az óvodavezetők egységes szerződésminta alapján dolgozhatnának. A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 5. (5) bekezdése a következőkről rendelkezik: (5) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, c) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, továbbá d) a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés. A fenti felsőbb szintű jogszabályhelyet figyelembe véve az óvodák, és azok egyes helyiségei az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát képezi, mind attól függetlenül, hogy az Önkormányzat tájékoztató jelleggel felsorolja e azokat rendeletében, vagy sem. Így ezen ingatlanok bérbeadására vonatkozó szabályokat célszerű az Ör ában szabályozni. Ugyanakkor további ellentmondás van Ör1. és Ör2. között a forgalomképes vagyon feletti rendelkezések vonatkozásában is. Az Ör1. ugyanis kategorikusan a Képviselőtestületet jelöli meg, aki dönthet a nem lakás célú helyiségek hasznosíthatóságáról, mint bérbeadó, míg az Ör2. értékhatártól teszi függővé, ki a gyakorolja a tulajdonosi jogokat bérbeadás esetén. Véleményem szerint itt viszont az Ör1. rendelkezéseit kellene alapul venni, és mind a korlátozottan forgalomképes, mind a forgalomképes vagyon esetében leszámítva a költségvetési szervek helyiségeinek bérbeadását a képviselőtestület döntsön a nem lakáscélú helyiségek bérbeadásáról. Továbbmenve szintén ellentmondás van a két rendeleti szabályozás között az önkormányzati tulajdonú lakások vonatkozásában is. Az ellentmondás szintén abban áll, hogy az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásáról az Ör1. 2. a szerint kizárólag a Képviselő testület dönthet, míg az Ör2. rendelkezései szerint korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a polgármester dönt a bérbeadásról, míg forgalomképes vagyon esetében értékhatártól függ, ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Javaslatunk szerint itt is az Ör1. rendelkezéseihez kellene igazítani az Ör2. t, miszerint a lakások bérbeadásáról továbbra is az önkormányzat döntsön, forgalomképességtől függetlenül. Alapesetben ugyanis a lakások forgalomképes ingatlanoknak minősülnek, de pl: a Rákóczi út 7. szám lakásai egy helyrajzi számon vannak a rendelővel, ami viszont már korlátozottan forgalomképes. 3

5 II. Egyes hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezését szabályozó önkormányzati rendeletek, rendelkezése hatályon kívül helyezése Mint az a Képviselő testület előtt bizonyára ismeretes, a településképi szabályozás és vele együttesen a települési önkormányzatokkal kapcsolatos reklám, reklámhordozók szabályozása átalakulóban van. A felsőbb szintű jogszabályok már megszülettek, és most az önkormányzatokon a sor, hogy rendeleteiket megalkossák. A településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény módosításáról szóló évi CLXXIV. törvény módosításáról szóló évi CV. törvény több ponton módosította a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvényt (továbbiakban: Tvtv). A fenti rendelet 6. a a Tvtv. 16. (2) bekezdését a következők szerint módosította: (2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a évi CLXXV. rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követően a) településképi rendelet hiányában legkésőbb október 1. napjáig e törvénynek a évi CLXXV. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a 12. (5) bekezdés szerinti, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletét, b) legkésőbb december 31. napjáig e törvénynek a évi CLXXV. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét. A fent olvasott rendelkezések értelmében Önkormányzatunknak október elsejéig meg kellett volna alkotnia (vagy módosítania) az (új) reklámrendeletét. Mivel azonban ezen rendelet az új településképi rendelet részét fogja képezni, és annak meg kidolgozása folyamatban van, így nem tartottuk célszerűnek ebben az egyébként igen gyorsan változó jogi környezetben, hogy két hónapra rendelettervezetet terjesszünk a Képviselő testület elé. Mindazonáltal szükségesnek éreztük, hogy a jelenleg hatályos, egyébként önkormányzatunk által nem igazán alkalmazott reklám rendeletünk hatályon kívül helyezését kezdeményezzük, a közösség ellenes magatartásokról szóló rendelet vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésével egyidejűleg. Részletes indokolás az 1. hoz, valamint a 2. (2) bekezdéséhez Utaló szabály alkalmazásával egyértelműsíti, hogy az önkormányzat költségvetési szervei nem lakás célú helyiségeinek bérbeadása tekintetében az előkészítést követően a polgármester jogosult szerződéskötésre. a 2. (1) bekezdéséhez Az Ör1. rendelkezéseinek megfelelően a Képviselő testület hatáskörébe utalja a korlátozottan forgalomképes ingatlanok bérbeadásáról, használatba adásáról való döntést. a 3. hoz Egyértelműsíti, hogy a forgalomképes vagyonelemek közül a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetén az Ör1. rendelkezéseit kell alkalmazni. a 4. hoz Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. 4

6 ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT A Jat a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. 1. Társadalmi hatások Nem releváns. 2. Gazdasági, költségvetési hatások Nem releváns. Hatásvizsgálati lap 3. Környezeti és egészségügyi következmények Nem releváns. 4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások Nem releváns. 5. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A rendelet megalkotása nem kötelező, ugyanakkor annak elmaradása esetén továbbra is fennmarad a jogszabályi rendelkezések ellentmondása. 6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Tisztelt Képviselőtestület! Kérem, hogy az előterjesztést és a rendelet-tervezetet szíveskedjenek megtárgyalni és elfogadni. Maglód, október 13. dr. Takács Béla aljegyző 5

7 Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2017.(X..) önkormányzati rendelet-tervezete egyes vagyonrendeletek módosításáról, egyes hirdető berendezések és hirdetmények elhelyezését szabályozó önkormányzati rendeletek, rendelkezések hatályon kívül helyezéséről Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, továbbá a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 9. pontjában és a 143. (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás, továbbá a településkép védelméről szóló évi LXXIV. törvény 16. (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján következőket rendeli el: 1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 28/2004. (VIII.30.) Kt. rendelet 23. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az önkormányzat költségvetési szervei nem lakás céljára szolgáló helyiségeinek bérbeadására az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet 10. (3) bekezdését kell alkalmazni, jelen szakasz rendelkezései nem alkalmazandóak. 2. (1) Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Vagyonrendelet) 10. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon értékesítését, gazdasági társaságba való bevitelét, megszerzését, megterhelését, valamint a bérleti és használati szerződés megkötését illetően a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az illetékes szakmai bizottság véleményezése mellett. (2) A Vagyonrendelet 10. (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki: (2) [Az önkormányzat költségvetési szervei az alapító okirat szerinti feladataik ellátásához használják és alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül bérbeadás útján természetes személy vagy átlátható szervezet részére tovább hasznosíthatják a 3. (4) bekezdés c) pontjában meghatározott vagyont.] A szerződést a költségvetési szerv vezetője készíti elő, annak megkötésére a polgármester jogosult. 3. A Vagyonrendelet 11. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Önkormányzati lakás, nem lakás célú önkormányzati helyiségek megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbe és használatba adásáról való döntés tekintetében az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 28/2004. (VIII.30.) Kt. rendelet szabályait kell alkalmazni. 6

8 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Vagyonrendelet 10. (4) bekezdése, a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 3/2015. (II.16.) önkormányzati rendelet 12. -a, valamint a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 2/2011. (II.18.) Kt. rendelet. Tabányi Pál sk. polgármester Kihirdetési záradék Margruber János sk. jegyző A rendelet kihirdetésének napja: október Margruber János sk. jegyző 7