Válság és egészségi állapot

Átírás

1 Válság és egészségi állapot Uzzoli Annamária Ph.D. Tomori Pál Fıiskola Budapest, november 27. Az elıadás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.

2 Az elıadás felépítése Kutatási elızmények (angolszász források) A gazdasági válság feltételezhetı szerepe: - a mentális egészségben - bizonyos betegségek nagyarányú megjelenésében - az egészségügyi rendszer mőködésében és finanszírozásában Google-keresés ( ) Economic Crisis & Health: találat Esettanulmány (statisztikai adatelemzés) A munkanélküliség valószínősíthetı szerepe: - az életesélyek alakulásában és - az egészséges életkilátásokban Magyarországon Google-keresés ( ) Gazdasági válság és egészség: találat (

3 Kérdésfeltevés A gazdasági válság hatással lehet-e az egészségi állapotra? Ha igen, milyen tényezık befolyásolhatják az egészségegyenlıtlenségeket? Milyen gazdasági mechanizmusok szerepe feltételezhetı az egészségi állapot alakulásában és az egészségügyi rendszer mőködésében? Mely társadalmi csoportok, rétegek lehetnek leginkább érintettek az egészség-romlásban? Minden esetben a pénzügyi és gazdasági válság közvetlen következménye az egészségi és egészségügyi egyenlıtlenségek fokozódása? Korábbi gazdasági válságok hogyan hatottak az életkilátásokra?

4 Az egészségi állapot társadalmi-gazdasági meghatározottsága Társadalmi és szociális tényezık 20% Egészségügyi ellátás 15% Genetikai tényezık 30% Életmódbeli és környzeti tényezık 35% (un.org) Egészség-mezı elmélet (Lalonde, M. 1974) Az egészségi állapot társadalmi meghatározói ENSZ Egészség Társadalmi Meghatározói Bizottság, (Wilkinson, R. 1996; Congdom, P. 2001; Marmot, M. 2003; Willems, S. 2005; Raphael, D. 2007; Bell, R. 2009) (un.org 2008; Orosz É. 2008) (

5 Problémafelvetés Egészség jólét gazdaság Gazdasági válság leginkább a munkaerı-piacon érzékelhetı Csökkenı jövedelmek, eladósodás, fogyasztás visszaszorulása Életkörülmények romlása rizikóhelyzetet teremt az egészségben Kockázati tényezık értékelése Életesélyek alakulása Közvetlen és közvetett összefüggések Kedvezı és kedvezıtlen hatások

6 Az egészségi egyenlıtlenségek elméleti modellje Az egészségi egyenlıtlenségek fokozódása a makrogazdasági feltételektıl függ (Benach, J. et al. 2008) (Benach, J. et al alapján saját szerkesztés)

7 Válság és mentális egészség Állandó bizonytalanság, fokozott stressz-hatás pszichikai és fizikai tünetei Depressziós-tünetegyüttes és öngyilkosság kockázata Kockázati magatartásformák széleskörő elterjedése (Kopp M. 2008; Catalano, R. 2009) (Hegerl, U. et al. 2008) Instabil helyzet - egészséges életmód lehetıségeinek beszőkülése Változások a fogyasztási szokásokban a válság hatására az Egyesült Államokban, április Sportolás Vendéglıbe járás Utazás Moziba járás Kapcsolattartás családdal, barátokkal Tvnézés (University of Maryland School of Business Associates, 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Többet (%) Ugyanannyit (%) Kevesebbet (%)

8 Egészség-kockázatok WHO Európai Regionális Bizottsága (Oslo, április 1-2.): magasvérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek kockázata ( ) Okok: jövedelemcsökkenés munkanélküliség feleslegessé válás pszichés megélése egészség háttérbe szorulása egészségmegırzés, betegségmegelızés elmarad a szükséges szinttıl Menekülés az állástalanság elöl: passzív táppénz januártól emelkedı passzív táppénz kiadások (OEP április 22.) Kedvezıtlen munkaerı-piaci pozíció, alacsony jövedelemszint, hozzáférés akadályai, rossz élet- és lakáskörülmények egészséges életre való esélytelenség

9 A munkanélküliség és a keringési rendszeri betegségek kapcsolata (Paksy A pp In: Életminıség és egészség. KSH)

10 A munkanélküliség és a keringési rendszeri betegségek kapcsolata (Paksy A pp In: Életminıség és egészség. KSH)

11 A munkanélküliség és a keringési rendszeri betegségek kapcsolata (Paksy A pp In: Életminıség és egészség. KSH)

12 A munkanélküliség és a keringési rendszeri betegségek kapcsolata (Paksy A pp In: Életminıség és egészség. KSH)

13 Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés A gazdasági válság egészségügyi rendszerre kifejtett hatása leginkább az egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetıségében realizálódik (Gilson, L. Schneider, H. 2008) Hozzáférhetıség biztosítása szegénység és társadalmi egyenlıtlenség csökkentésének lehetısége (Bednarz, D. 2010) Válság munkanélküliség egészségbiztosítási bevételek csökkenése fenntartási költségek növekedése Túlterhelt, alulfinanszírozott állami egészségügyi rendszer fokozott igénybe vétele (Morgan, L. 2009) WHO üzenete a nemzeti egészségügyi rendszereknek és politikai döntéshozóknak (WHO, 2009) (

14 Munkanélküliség az egészséget leginkább veszélyeztetı tényezı (Dooley, D. et al. 1996; Doorling, D. 2003; Marmot, M. Bell, R. 2008; Wilkinson, R. Pickett, K. 2010) Legveszélyeztetettebbek a középkorú férfiak, akik elsıként válnak munkanélkülivé a válságok idején (Józan P. 1994) Munkanélküliség negatívan hat az egyén identitására kilátástalanság, kiszolgáltatottság érzése (Kopp M. Skrabski Á. 1995) Családfı tartós munkanélkülisége veszély az utódok munkaerı piaci lehetıségeiben (Tardos K. 1998; Kollányi Zs. Imecs O. 2007) Legsérülékenyebb társadalmi csoportok, rétegek esetében egészség recesszió következhet be Állástalanság megélése önbecsülés zavara iskolai végzettségtıl függ (Kopp M. Kovács M. E. 2006) évesek között kétszer annyit betegek a munkanélküliek, mint a foglalkoztatottak (PSID, augusztus)

15 A hazai munkaerıpiac az életkilátások tekintetében 1990 után a hazai munkaerı-piac és foglalkoztatási helyzet átalakulása, rohamos romlása 1993 epidemiológiai válság (Józan P. 1994) A rendszerváltozásnak nemcsak a munkaerıpiacon és az életkörülmények terén, hanem az életkilátásokban is egyértelmő vesztesei a legalacsonyabb iskolai végzettségőek voltak (Hablicsek L. Kovács K. 2007) Jelenlegi válság átalakította a munkanélküliség struktúráját, amelynek markáns területi következményei is vannak Munkanélküliek között kedvezıbb egészségmutatókkal, jobb életkilátásokkal bíró társadalmi csoportok jelentek meg Várható élettartam stagnál

16 Születéskor várható átlagos élettartam 80 év Együtt Férfi Nı A munkanélküliség és az élettartam hazai alakulása (Adatok forrása: portal.ksh.hu) Munkanélküliségi ráta 13.0 % : Halálozási arány: 14,6 Várható élettartam: 69,0 év Munkanélküliségi ráta: 12,1% (Uzzoli, A. 2008)

17 Az életesély- és a gazdasági mutatók kapcsolata Pearson-féle korrelációs együttható (R 2 ) Egészség-mutatók, 2009 Férfiak 45 éves korban egészségben várható átlagos élettartama, év Nık 45 éves korban egészségben várható átlagos élettartama, év GDP/fı (ezer forint) Gazdasági mutatók, 2009 Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi arány (%) 0,65 0,81-0,84 0,50 0,63-0,67 Munkanélküliek 60%-a férfi Férfiak életesélyeiben meghatározóbb a munkanélküliség Férfiak egészséges életkilátásait fıként a foglalkoztatási helyzet befolyásolja (Adatok forrása: portal.ksh.hu)

18 A munkanélküliség és az élettartam kapcsolata megyei szinten (Adatok forrása: portal.ksh.hu) R : -0,77 ; 2003: -0,63 ; 2009: -0,69

19 A megyék születéskor várható átlagos élettartam és munkanélküliség által meghatározott helyzete, 2009 A megyék csoportosítása Munkanélküliségi arány (%) Születéskor várható átlagos élettartam (év) Átlag feletti Átlag alatti Budapest, Gyır-Moson-Sopron, Vas, Zala, Csongrád, Veszprém, Tolna, Pest Átlag feletti Hajdú-Bihar, Baranya Átlag alatti Fejér, Bács-Kiskun, Komárom-Esztergom Heves, Békés, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén

20 (Adatok forrása: portal.ksh.hu) Születéskor várható átlagos élettartam és munkanélküliség a megyékben, 2009

21 Összefoglalás A kedvezıtlen hatások mellett: A gazdasági válság több módon is hozzájárulhat az egészség felértékelıdéséhez Munkanélküliség fizikailag és lelkileg kiegyensúlyozott megélése Egészség, egészségmegırzés fontossá válik Átalakulnak a fontossági sorrendek Gyors életritmus és az állandóan változó élethelyzetek elmaradása Életben maradási, túlélési ösztön megerısödése

22 Felhasznált szakirodalom Benach, J. Muntaner, C. Santana, V. (2008): Employment Conditions and Health Inequalities. WHO CSDH, Montreal 172 p. Bednarz, D. (2010): Impacts of economic crisis on public health. Paradigms and right questions.( Catalano, R. (2009): Health, Medical Care and Economic Crisis. NEJM 360. pp Gilson, L. Schneider, H. (2008): Understanding health service access: concepts and experience. Global Forum Update on Research for Health 4. pp Hablicsek L. - Kovács K. (2007): Az életkilátások differenciálódása iskolázottság szerint, Kutatási Jelentések 2007/1. KSH, Bp. pp ( Hegerl, U. Wittmann, M. Arensman, E. Van Audenhove, C. H. Bouleau, J.H. Feltz-Cornelis, Ch. Gusmao, R. Kopp, M. (2008): The European Alliance Against Depression (EAAD) : A multifaceted, community based action programme against depression and suicidality, The World Journal of Biological Psychiatry 9. (1) pp Józan, P. (1994): Epidemiológiai válság Magyarországon a kilencvenes években. Stat. Szemle 1-2. Pp Kollányi Zs. Imecs O. (2007): Az egészség-befektetés. Az egészségi állapot hatása a gazdasági teljesítıképességre és az életminıségre. Demos Alapítvány, Bp. 120 p. Kopp M. Skrabski Á. (1995): Magyar lelkiálkiállapot. Véeken Kiadó, Bp. Kopp M. Kovács M. E. (2006): A magyar népesség életminısége az ezredfordulün. Semmelweis Kiadó, Bp. Kopp M. (szerk.) 2008: Magyar lelkiállapot Semmelweis Kiadó, Bp. 621 p. Lalonde, M. (1974): A new perspective on the health of Canadians. A working document. Government of Canada, Ottawa 77 p. Mackenbach, J. Bakker, M. (Eds.) (2002): Reducing Inequalities in Health: An European Perspective. Routledge, London 378 p. Marmot, M. G. Bell, R. (2009): How will the financial crisis affect health? British Medical Journal 338. pp Marmot, M. G. Wilkinson, R. (Eds.) (2003): The Social Determinants of Health. Oxford University Press, Oxford 133 p. Orosz É. (2008): Globális és hazai egészségügyi kihívások és egészségpolitikai törekvések a XXI. század eleján. () Raphael, D. (2007): Interactions with the health and service sector. In: Raphael, D. (Ed.): Poverty and policy in Canada: Implications for health and quality of life. Canadian Scholars' Press, Toronto pp Tardos K. (1998): A tartós munkanélküliek egészségromlása. Sziciológai Emberközelben. Új Mandátum, Bp. Uzzoli, A. (2008): The mortality situation and its spatial dimension in Hungary. Czech Regional Studies 2008/2. pp Willems, S. (2005): The socio-economic gradient in health: a never ending story? Ph.D. Thesis. Gent, Belgium ( Wilkinson, R. Pickett, K. (2010): The Spirit Level Why Equality is Better for Everyone. Penguin Books, London 368 p. World Health Organization (2008): Closing the gap in a generation: Health equity through action on the social determinants of health. Final Report. Commission on Social Determinants of Health, Geneve