Ki ad ja: Ma gyar Nem ze ti Bank. Fe le lős ki adó: Hergár Eszter Bu da pest, Sza bad ság tér 9. ISSN (nyomtatott)

Átírás

1 á p r i l i s

2

3 á p r i l i s

4 Ki ad ja: Ma gyar Nem ze ti Bank Fe le lős ki adó: Hergár Eszter 1 Bu da pest, Sza bad ság tér 9. ISSN -93 (nyomtatott) ISSN -7X (on-line)

5 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 13. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bank elsődleges céljaként az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg, aminek veszélyeztetése nélkül a jegybank feladata a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartása is. A külső egyensúly alakulása a pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, mivel a fizetési mérleg folyamatai alapján következtetni lehet a gazdasági növekedés fenntarthatóságára, illetve az ezzel kapcsolatos kockázatokra. Emellett a fizetési mérleg elemzésével a gazdasági problémákat már korábban, azok kialakulásakor fel lehet tárni, és lépéseket lehet tenni elkerülésük érdekében. A Magyar Nemzeti Bank ezért átfogóan és rendszeresen elemzi a külső egyensúlyi folyamatokat, a makrogazdasági egyensúlytalanságokat több mutatón keresztül vizsgálja, valamint azonosítja az ország sérülékenysége szempontjából kritikus elemeket, folyamatokat. A pénzügyi válság, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egy ország esetleges külföldi ráutaltságáról informáló fizetési mérleg és annak alakulása a gazdasági sajtóban is kiemelten kezelt téma, az ország külső egyensúlyi pozíciójának alakulását a piaci szereplők és az elemzők is folyamatosan figyelemmel kísérik. Ezért a Fizetési mérleg jelentés kiadvány fő célja, hogy a rendszeresen megjelenő elemzés segítségével tájékoztassa a piaci szereplőket a fizetési mérleg folyamatairól, és ezzel felhívja a figyelmet a gazdaság mélyebb összefüggéseire. Az elemzés Palotai Dániel Monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató általános irányítása alatt a Monetáris politika és pénzpiaci elemzés területen készült. A jelentés készítésében részt vettek: Baksay Gergely, Kékesi Zsuzsa, Kóczián Balázs, Koroknai Péter, Lénárt-Odorán Rita, Martonosi Ádám és Sisak Balázs. A publikációt dr. Balog Ádám alelnök hagyta jóvá. A jelentés a 1. március -áig terjedő időszak releváns információit dolgozta fel.

6

7 ÖSSZEFOGLALÓ 1 negyedévében a magyar gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége a GDP,3 ára emelkedett, ami a folyó fizetési mérleg, illetve a tőkemérleg egyaránt,3 milliárd eurós többlete mellett alakult ki. A magas külső finanszírozási képesség az év végén a külső adósság jelentős csökkenésével járt együtt, miközben fokozódott az előző negyedévben is tapasztalt nettó FDI-beáramlás. A külső megtakarítói pozíció év végi emelkedésében főleg a vállalati megtakarítások emelkedése, illetve az állam mérséklődő finanszírozási igénye játszott szerepet, ugyanakkor a jelentős külső finanszírozási képességet a háztartási szektor magas szinten stabilizálódó pénzügyi megtakarítása is támogatta. A külső egyensúly 1 egészében az előző évi magas szintről tovább javult a GDP át meghaladó, historikus csúcsot jelentő többlet kialakulását több kedvező folyamat tette lehetővé. Egyrészt a külső adósságráták folyamatos csökkenése és a mérséklődő kockázati prémium mellett süllyedő hozamok mellett tovább csökkent a jövedelemegyenleg hiánya. Másrészt a növekvő EU-lehívásoknak köszönhetően a transzferegyenleg többlete újabb csúcsra emelkedett. Végül a 1-ben igen magas beruházási dinamika és a gáztározók feltöltésének importnövelő hatása ellenére szinten maradt a külkereskedelmi többlet. Ehhez hozzájárult a járműgyártás további növekedése, valamint a cserearány javulása. A szolgáltatásegyenleg mindemellett egész évben egyenletesen bővült. Összességében Magyarország exportpiaci részesedése 1-ben tovább javult. A finanszírozási folyamatok azt mutatják, hogy 1-ben is folytatódott a közvetlentőke-befektetések beáramlása, így a számottevő mértékű külső finanszírozási képesség lehetővé tette, hogy Magyarország újra igen nagy mértékben fizesse vissza külső adósságát. 1-ben közel 7 milliárd euróval csökkent a nettó külső adósság a tranzakciókból eredően, amihez mindhárom szektor hozzájárult. Folytatódott a banki forráskivonás lassulása, amiben jelentős szerepet játszhatott a lakosság bankbetétek helyett állampapírokat és befektetési jegyeket preferáló portfólióátrendezése, illetve a jegybank önfinanszírozási programja és a külföldiek bankrendszerbe áramló forrása miatt az MNB-kötvény betétesítése is. Az említett folyamatok ugyanakkor ahhoz is hozzájárultak, hogy az államháztartás kevésbé támaszkodjon a külföldiek állampapír-vásárlásaira, ami a külföldiek államadósságon belül csökkenő részarányában is tükröződött. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy tavaly a vállalati szektor is nagymértékben fizette vissza külső adósságát. A finanszírozási folyamatok által meghatározott külső adósságráták 1 folyamán tovább mérséklődtek Magyarország külső eladósodásának csökkenését ugyanakkor a GDP növekedése is nagyobb mértékben támogatta. Az ország GDP-arányos bruttó külső adóssága, a nettó 33 a közelébe csökkent. A tavalyi folyamatokkal kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a külső adósságmutatók tranzakciókból eredő csökkenését nemcsak az árfolyam gyengülése fékezte, hanem a hozamok csökkenése is, ami a külföldiek kezében lévő állampapírok értékét is növelte. A hozamok csökkenése ugyanakkor hosszabb távon a kamatfizetések csökkenésén keresztül kedvezően hathat a külső finanszírozási képességre, illetve a külső adósság alakulására is. Az ország külső sérülékenységének mérséklődését a hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósság jelentős csökkenése is támogatta: a rövid külső adósság 1 végére döntően az államháztartáshoz köthetően 1 közelébe süllyedt. Ez azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság bruttó finanszírozási igénye 1-ben jelentősebb mértékben elmaradhat a tavalyi értéktől azonban ezzel együtt is Magyarország továbbra is rá van utalva a külföldi források megújítására. A külső egyensúlyt a szektorok megtakarításai szempontjából elemezve látható, hogy a külső finanszírozási képesség 1-es emelkedését a háztartási szektor további alkalmazkodása, a vállalatok magas szintet elérő pénzügyi megtakarítása és az államháztartás visszafogott költekezése tette lehetővé. Az államháztartás finanszírozási igénye 1-ben is a GDP a közelében alakult, amiben szerepe volt a jelentős gazdasági növekedés és bértömeg-dinamika következtében kedvezően alakuló bevételeknek, illetve az online pénztárgépek bekötése miatti adóbeszedési hatékonyság javulásának. A vállalati szektor pénzügyi megtakarítása annak ellenére maradt igen magas, hogy a beruházási kiadásai nagymértékben emelkedtek, ami az emelkedő EU-transzferekkel is támogatott javuló jövedelmezőségre vezethető vissza. Az év során tovább emelkedett a lakosság nettó pénzügyi megtakarítása, illetve folytatódott az állampapírokat és befektetési alapokat preferáló portfólióátrendeződés is, ami azonban az év második felében lelassult. A háztartások összességében 1-ben is közvetlen és közvetett módon a 3

8 befektetési jegyek vásárlásán keresztül továbbra is fokozták az állam finanszírozásában betöltött szerepüket, ami hozzájárult a külföldi rászorultság további csökkenéséhez. A magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége és gazdaságának növekedési üteme 1-ben uniós összevetésben is magas volt, így a külső tartozásmutatók mérséklődése tovább folytatódott a jelentős csökkenés ellenére ugyanakkor külső adósságrátánk továbbra is viszonylag magas. 1-ben Magyarország gazdasága a számottevő finanszírozási képesség mellett jelentős ütemben bővült, amit az EU-transzferek magas felhasználása is támogathatott. A régiós országok között Magyarország fizetési mérlegének többlete a legmagasabb, amiben jelentős szerepe van az EU-transzferek kiugróan nagy felhasználásának és a cserearány javulásán keresztül az áru- és szolgáltatásegyenleg többletének is. A szektorok megtakarításait vizsgálva elmondható, hogy az alacsony költségvetési hiány mellett a magánszektor többi országhoz képest magas megtakarítása járult hozzá a régiós szinten is kiemelkedő finanszírozási képességhez. A gazdaság nettó külső adóssága továbbra is magasabb, mint a régiós országokban, azonban a különbség mértéke az elmúlt évben tovább csökkent.

9 Tartalom Összefoglaló Reálgazdasági megközelítés Külkereskedelmi egyenleg Jövedelemegyenleg Transzferek Finanszírozási megközelítés Nem adósság jellegű források..... Adósság jellegű források Adósságráták alakulása Nettó külső tartozás Nettó külső adósság Bruttó külső adósság Rövid külső adósság Szektorok megtakarítása szerinti megközelítés Államháztartás..... Háztartási szektor Vállalati szektor.... Nemzetközi összehasonlítás Általános áttekintés..... A külső finanszírozási képesség és tényezői Finanszírozás oldali folyamatok Megtakarítás oldali folyamatok..... Külső tartozásmutatók...

10

11 . I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 1. REÁLGAZDASÁGI MEGKÖZELÍTÉS A reálgazdasági megközelítés szerint számított finanszírozási képesség a GDP,3 át tette ki 1-ben. Az egész év során stabilan alakuló külső pozíció mögött a magas transzfer- és külkereskedelmi egyenleg, illetve a jövedelemegyenleg korábbi évekhez képest alacsonyabb hiánya húzódott meg. A korábban felépült járműipari kapacitások emelkedő kihasználtságával és a szolgáltatásegyenleg emelkedő többletével a cserearányok javulásával is támogatva a külkereskedelmi egyenleg stabilan a GDP 7 a felett alakult. A transzferegyenleg többlete az EU költségvetési periódus lezárulásához közeledően emelkedő lehívásokkal a GDP, ára emelkedett. A jövedelemegyenleg hiányának értéke az elmúlt egy évben a külső adósságmutatók mérséklődésével és a hozamok csökkenésével párhuzamosan enyhén tovább mérséklődött. Magyarország reálgazdasági megközelítés szerinti finanszírozási képessége 1 negyedévében újabb historikus csúcsra, a GDP a fölé emelkedett. Reálgazdasági megközelítésben az igazítatlan külső finanszírozási képesség a negyedévben,9 milliárd euróra emelkedett, amiből a folyó fizetési mérleg egyenlege,9, míg a tőkemérleg egyenlege volt. A négy negyedéves adatok alapján a reálgazdasági megközelítésben számított finanszírozási képesség a GDP,3 ára emelkedett, amely mögött a külkereskedelmi egyenleg főként szolgáltatásegyenleghez kötődő bővülése és a transzferegyenleg EU-transzferek miatt továbbra is számottevő többlete húzódott meg (1. ábra). 1. ábra: A külső finanszírozási képesség alakulása és annak komponensei (négy negyedéves, GDP arányában) 1 % % Áru- és szolgáltatásegyenleg Jövedelemegyenleg Transzferegyenleg Külső finanszírozási képesség A külön nem jelölt ábrák forrása az MNB. Éves szinten 1-ben a külső finanszírozási képesség enyhe emelkedése a jövedelemegyenleg és a transzferegyenleg javulásához kötődött (. ábra). A külkereskedelem jelentős többlete részben annak köszönhető, hogy a korábban megépült kapacitások egyre nagyobb kihasználtságával a járműgyártás tovább bővült, bár a korábbi időszakhoz képest mérsékeltebb dinamikával. Az áruegyenleg többletét mérsékelte ugyanakkor a jelentősen bővülő belföldi felhasználás, a gáztározók feltöltése és az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos korlátozások. Ennek hatását ugyanakkor ellensúlyozta a szolgáltatásegyenleg emelkedő többlete. Az olajáreséssel összefüggő cserearány-javulás csak kisebb mértékben éreztette hatását 1-ben, jelentősebb kedvező hatás 1-ben következhet be. Az EUtranszferek felhasználása a GDP arányában tovább emelkedett, ami az EU 7 13-as költségvetési periódus végén koncentrálódó kifizetésnek köszönhető. A jövedelemegyenleg hiányának mérséklődése elsősorban a kamat- és a 7

12 tulajdonosi hitelekre fizetett kamatok egyenlegének együttes mérséklődésével magyarázható, ami a külső adósságmutatók folytatódó korrekciójával állhat összefüggésben.. ábra: A külső finanszírozási képesség alakulása és annak komponensei (éves értékek, GDP arányában) 1 % % Áru- és szolgáltatásegyenleg Jövedelemegyenleg Transzferegyenleg Külső finanszírozási képesség 1.1. Külkereskedelmi egyenleg A negyedévben egy év után ismét a GDP 7, ára emelkedett a külkereskedelmi többlet, amely kisebb részben az áruforgalmi, nagyobb részben pedig a szolgáltatásegyenleg bővülésének eredménye (3. ábra). A hazai ipari termelés ezen belül leginkább a járműgyártás növekedése a negyedévben csökkenő ütemben támogatta az áruexport emelkedését. Bár a belső kereslet, azon belül a fogyasztás bővülésének hatására az import is emelkedett, az év végén a négy negyedéves nettó áruexport kismértékben meghaladta a korábbi időszak adatát. Ebben szerepe lehetett annak is, hogy a beruházások éves növekedése az év végéhez közeledve csökkenő dinamikát mutatott, ami az importigény kisebb növekedésével járhatott együtt. Az egész évet tekintve 1-ben a szolgáltatásegyenleg többlete a korábbi évek stagnálását követően egyenletesen bővült, míg az áruegyenleg aktívuma enyhén mérséklődött. Így a külkereskedelmi egyenleg többletén belül a szolgáltatásegyenleg súlya nőtt.

13 . I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I.. I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 3. ábra: A külkereskedelmi egyenleg és tényezőinek alakulása (GDP-arányos, négy negyedéves értékek) % % Áruegyenleg Szolgáltatásegyenleg Külkereskedelmi egyenleg 1 negyedévében az áruexport bővülése ismét az import dinamikája közelében alakult, így a négy negyedéves áruforgalmi többlet két negyedévi csökkenés után stabilizálódott. Az áruforgalmi egyenleg alakulása annak volt köszönhető, hogy az előző negyedévekkel szemben az áruexport reálnövekedése újra elérte az import bővülését (. ábra). 1 negyedévéig a bővülő importot az élénkülő fogyasztás, a gáztározók feltöltése, illetve a Növekedési Hitelprogramnak és az EU-források felhasználásának köszönhetően emelkedő beruházás magyarázta azonban a beruházások dinamikája az év vége felé csökkent, ami mérsékelhette az importigényt is. Emellett az export növekedését támogathatta a külső konjunktúra év végén kedvezőbb alakulása.. ábra: Az áruexport és áruimport volumenváltozása (éves növekedési ütemek) és az áruforgalmi egyenleg (négy negyedéves érték a GDP arányában) % % Áruegyenleg (jobb tengely) Áruexport Áruimport Forrás: KSH. 9

14 1-ben jelentősen bővült az exportpiaci részesedésünk, amit elsősorban a járműgyártási ágazat felfutó termelése magyaráz, ám 1-ben a fokozatosan javuló külső keresleti környezetnek köszönhetően a legtöbb ipari ágazat is bővülni tudott (. ábra). A hazai külkereskedelem teljesítményét a külső kereslet határozta meg. A külső kereslet tavalyi alakulását részben az orosz ukrán válság és az ennek hatására bevezetett kétoldalú szankciók magyarázzák, illetve a fejlődő országok visszafogottabb bővülése szintén mérsékelte a hazai exportszektor külső keresletét. A legfontosabb exportpartnernek számító Németország esetében az ipari termelés a tavalyi év második felében stagnált és ez a beszállítói láncon keresztül negatívan érinthette a hazai kivitel bővülését. Összességében azonban vélhetően a tavalyi év egészében termelésbe álló autógyárak dinamikusan növekvő kivitelének, valamint az év végén már kedvezően alakuló nemzetközi környezetnek köszönhetően a magyar gazdaság 1-ben is növelni tudta exportpiaci részesedését, amely így újra elérte a válság előtt jellemző ütemet.. ábra: Import alapú külső keresletünk és exportpiaci részesedésünk alakulása Forrás: KSH. Piaci részesedés Export Külső kereslet A negyedévben a külkereskedelmi egyenleg növekedéséhez a cserearány javulása mellett az év korábbi részével ellentétben a volumenhatás is hozzájárult. A GDP szerinti export és import árindexei alapján a cserearány az év második felében nagyobb mértékben növelte az áru- és szolgáltatás egyenleg többletét (. ábra), amiben a nyersanyagok alacsony ára és a mérsékelt külső infláció mellett a magasabb értékű kivitel felé történő elmozdulás is szerepet játszhatott. A negyedévben a külkereskedelem volumene is újra pozitívan járult hozzá az egyenleg alakulásához, amiben a gáztározók feltöltésének befejezése mellett az év végén jelentős mértékben lassuló beruházás és a járműgyártás növekedése is szerepet játszhatott. 1

15 . I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I.. ábra: A GDP szerinti külkereskedelmi egyenleg tényezőinek alakulása (éves változás) milliárd forint milliárd forint Forrás: KSH. Volumenváltozás Cserearány-változás Áru- és szolgáltatásegyenleg változása 1. Keretes írás: Az olajáresés hatása a külkereskedelmi egyenlegre Az olajárak csökkenése az importárakra kifejtett hatásán keresztül javítja a cserearányt, ezáltal növeli a külkereskedelmi többletet. A külkereskedelmi mérleg nemcsak akkor javulhat, ha több árut vagy szolgáltatást exportálunk, mint importálunk. Amennyiben az exportált áruk ára kedvezőbben alakul, mint az importált termékek árszínvonala, akkor cserearány javulásról beszélünk, ami szintén növelheti a külkereskedelmi egyenleget. Az olajárak mérséklődése csökkenti az import árindexet, ami kedvezően befolyásolhatja a cserearányunkat, javítva ezáltal a külkereskedelmi egyenleget. Az olajáresés külkereskedelmi többlet növelő hatásának ellenében hat ugyanakkor az, hogy a külkereskedelmi statisztikák szerint az importált kőolajszármazékok egy tekintélyes részét (euróban számolva át) exportáljuk. Mivel ebben az esetben a kőolajszármazékok árcsökkenése mind az export, mind az import árindexében megjelenik, ezért annak a külkereskedelmi egyenlegre gyakorolt hatása csak kisebb mértékű. A cserearány javulását okozhatja ugyanakkor az importált gáz árának várható csökkenése. Az utóbbi egy évben tapasztalható jelentős, körülbelül os olajáresés külkereskedelmi mérlegre gyakorolt hatását azonban több tényező is tompíthatja. Az olajáresés hatására mérséklődő benzinár az üzemanyagkereslet felfutását eredményezheti, ami a volumenhatáson keresztül mérsékelheti a külkereskedelmi többletet. Emellett a növekvő reáljövedelmek is az üzemanyag-kereslet bővülésének irányába hathatnak. Az MNB egy korábbi tanulmánya szerint a benzin- és a gázolajforgalom árrugalmasságának abszolút értéke kisebb, a jövedelemrugalmasságának értéke nagyobb mint 1, vagyis az árak alakulása kevésbé befolyásolja az üzemanyagkeresletet, mint a jövedelmek változása. 1 Az üzemanyagárak csökkenése mellett az elmúlt időszakban a reáljövedelem is emelkedett, így a két hatás együttesen okozhatta az üzemanyag-kiskereskedelem utóbbi hónapokban tapasztalható érdemi bővülését (7. ábra). Ebből adódóan az alacsony benzinárak mellett a forgalom tartós bővülésére számíthatunk, ami így összességében tompítja az olajáresés külkereskedelmi mérlegre gyakorolt kedvező hatását a kiskereskedelmi forgalom adatai alapján például az üzemanyag vásárlására fordított összeg az utóbbi hónapokban az árcsökkenés ellenére emelkedett. 1 Jelentés az infláció alakulásáról, 11. szeptember, MNB 11

16 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 7. ábra: Az üzemanyagárak és az üzemanyag-kiskereskedelem havi változásának a negyedéves átlaga Forrás: KSH, NAV. Benzin forgalom változása Gázolaj forgalom változása Üzemanyagár változása Az év egészét tekintve visszafogottabb külső kereslet, valamint a jelentős importigényű beruházások mérsékelték a nettó export hozzájárulását a GDP növekedéséhez, miközben a belföldi felhasználás számottevően bővült. A külkereskedelmi többlet volumenhatásának fentebb említett növekedése a negyedévben a nettó export növekedési hozzájárulásában is fordulatot jelentett így a nettó export növekedési hozzájárulása a korábbi évek jelentős értékét követően tavaly közel semleges volt. Ez végső soron arra vezethető vissza, hogy a belső felhasználás jelentős emelkedésével járó emelkedő import hatását mérsékelte a korábbi években végrehajtott jelentős járműipari beruházások nagyobb kihasználtsága által emelkedő kivitel. A nemzetgazdasági beruházások volumenének emelkedése az uniós források gyorsuló felhasználásával és a Növekedési Hitelprogrammal áll összefüggésben. Azt is fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a nettó export 1-es enyhén negatív növekedési hozzájárulása a negyedévben végrehajtott gáztározó-feltöltés mellett alakult ki, illetve részben az orosz ukrán konfliktus miatt bevezetett szankciókhoz kötődhetett vagyis ezen egyedi hatások nélkül még az erőteljes belföldi felhasználás mellett is pozitív maradhatott volna a nettó export növekedési hozzájárulása. Az előretekintő indikátorok alapján az uniós növekedési kilátások némileg kedvezőbbek lehetnek az olajár jelentős csökkenése és az euro dollárral szembeni gyengülése miatt, így a hazai kivitel tovább bővülhet. 1

17 . I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I.. ábra: A belföldi felhasználás növekedési üteme és a nettó export hozzájárulása a GDP-növekedéshez % pont Nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása Belföldi felhasználás éves növekedési üteme Forrás: KSH. 1.. Jövedelemegyenleg A negyedévben, illetve 1 egészében is tovább folytatódott a jövedelemegyenleg hiányának csökkenése, ami a külföldről felvett és tulajdonosi hitelekre fizetett kamategyenleg mérséklődése mellett alakult ki (9. ábra). A jövedelemegyenleg négy negyedéves hiánya a GDP 3,9 át tette ki, ami kismértékű mérséklődést jelent az előző negyedévhez képest. A mérséklődés főként a külföldről felvett hitelek kamategyenlegének, és a tulajdonosi hitelek kamategyenlegének csökkenéséhez kapcsolódott. Ez összefüggésben állhat a historikusan alacsony hazai és nemzetközi kamatkörnyezettel, illetve a számottevő finanszírozási képességgel összhangban tovább mérséklődő tartozásmutatókkal is. Mivel a hitelek átárazódása csak fokozatosan érvényesül, a kamategyenleg hiánya tovább mérséklődhet. A jövedelemegyenleg 1 egészében a GDP, ával mérséklődött, ami a kamatozó eszközökre fizetett jövedelmek mérséklődéséhez kötődött. Míg 13 során a jövedelemegyenleg hiányát számottevően csökkentette az átmenetileg külföldön munkát vállalók jövedelme, addig ennek bővülése 1 folyamán mérséklődött. 13

18 . I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 9. ábra: A jövedelemegyenleg tételeinek alakulása (GDP arányában) % % Munkavállalói jövedelmek Részesedések jövedelme Tulajdonosi hitelek kamategyenlege Külföldi hitelek kamategyenlege Jövedelemegyenleg A részesedésekhez kapcsolódó jövedelemkiáramlásról kevés adattal rendelkezünk. A külföldi tulajdonú, Magyarországon működő vállalatok nyereségességéről csak korlátozottan rendelkezünk negyedéves szintű adatokkal, így a negyedévente kiáramló profitra vonatkozó információk jórészt becslésen alapulnak. A részesedés jellegű jövedelemkiáramláson belül az osztalékokra rendelkezünk adattal eszerint a negyedévi osztalék, kismértékben meghaladta a szezonalitás által magyarázott szintet. Ugyanakkor a negyedéves adatnak kevés információtartalma van, mivel az osztalékok négyötöde 1-ben a negyedévre esett. Az éves nettó osztalékfizetés mértéke hasonlóan a 13. éves adathoz, körül alakult. A külföldre fizetett nettó kamatkiadások 1 egészében a GDP, ával mérséklődtek, amiben a legnagyobb szerepe az államháztartásnak és a bankrendszernek volt, ugyanakkor a vállalatok kamatkiadása is mérséklődött. A gazdaság külső adósságának mérséklődésével összhangban a külföldre fizetett kamatok is mérséklődtek 1-ben. A csökkenés összhangban a szektorok forráskiáramlásával mindegyik szektort érintette. A kamategyenleg hiányának csökkenése közel megfelelt a 13-ban lezajlottnak, amiben a kamatkörnyezet tovább folytatódó mérséklődése játszhatott szerepet. 1-ben ugyanakkor a szektorok kamatkiadásai között átrendeződést okozhatott az MNB önfinanszírozási programjának keretében kötvényből betétté alakított irányadó instrumentum is. Ennek hatására ugyanis a konszolidált állam kamatkiadása nagyobb, míg a bankrendszeré kisebb mértékben mérséklődhetett, mivel a külföldiek által korábban MNB-kötvényben tartott likviditás részben a bankrendszerhez kerülhetett. Másrészt a vállalatok kamategyenlegének mérséklődése részben az év végi nagyobb mértékű forráskiáramláshoz is kapcsolódhatott. Részletesebben lásd az MNB honlapján megtalálható Módszertani megjegyzések a fizetési mérleghez és állományi statisztikához című fizetési mérlegről szóló statisztikai kiadványban. 1

19 . I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I., 1. ábra: A kamategyenleg alakulása és annak megbontása (GDP arányában) % %, -, -, -1, -1, -1, -1, -, -, -, -, -3, -3, -3, -3, Államháztartás Bankrendszer Egyéb szektor Kamategyenleg A kamategyenleg javulásában a kamatkörnyezet mellett a bruttó adósság enyhe mérséklődése is szerepet játszik. 1 során tovább mérséklődött a kamategyenleg hiánya, ami a bruttó külső adósság csökkenése, és a kamatok mérséklődése mellett alakult ki. A külső adósság mérséklődése a szektorok továbbra is folytatódó alkalmazkodásával, az államháztartás korábbi évekhez képest alacsonyabb hiányával, valamint a nemzetközi szervezetektől felvett hitelek törlesztésével, és a magánszektor nettó hiteltörlesztésével áll összefüggésben. Ezen túl a kamategyenleg hiányát mérsékelte a historikusan alacsony hazai és nemzetközi hozamkörnyezet, valamint a kockázati felárak csökkenése, aminek hatására amennyiben a kamatszintek továbbra is alacsonyan maradnak tovább mérséklődhet a gazdaság külső adósságának implicit kamatszintje ábra: A külső adósság átlagos bruttó állományának és implicit kamatának alakulása 1 % Bruttó adósságállomány Implicit kamat (jobb tengely) 3 Az implicit (az adósságra fizetett átlagos) kamat alakulása nem feltétlenül tükrözi az aktuális kamatszintek változását: aktuálisan ugyanis a korábban, még a régi kamatszinteken keletkezett adósságra is kell fizetni a kamatot (pl. fix kamatozású adósság), vagyis a teljes adósság átárazódása az új kamatokra a többéves átlagos lejáratot figyelembe véve hosszú folyamatnak bizonyulhat. 1

20 A nem rezidens munkavállalók jövedelmének nettó értéke nem változott érdemben 1-ben, és az előző évben tapasztalt, körül alakult. A korábbi években gyors ütemben bővült az átmenetileg külföldön dolgozók jövedelme, és 13-ra annak nettó értéke elérte a, milliárd eurót (1. ábra). Ez érdemben nem változott 1 folyamán sem, így a külföldön átmenetileg kevesebb mint 1 évig munkát vállalók jövedelme jelentősen csökkenti a jövedelemegyenleg hiányát, azon keresztül pedig növeli a gazdaság finanszírozási képességét. A külföldön átmenetileg munkát vállalók ugyanakkor számottevő mértékben fizetnek a jövedelmeik után adókat, aminek hatására a transzferegyenlegen belül az egyéb folyó transzferek egyenlege mérséklődik. Így a külföldön átmenetileg munkavállalók finanszírozási képességre gyakorolt hatása a jövedelemegyenlegben megfigyeltnél alacsonyabb lehet. 1. ábra: A rezidens munkavállalók jövedelmei 3, 3,,,,, 1, 1, 1, 1,,,, , Forrás: KSH, MNB. Külföldön 1 évnél rövidebb ideig dolgozók jövedelmei Magyarországon 1 évnél rövidebb ideig dolgozó külföldiek jövedelmei 1 évnél rövidebb ideig dolgozó nem rezidens munkavállalók jövedelmének egyenlege. keretes írás: A külföldi munkavállalás mértéke A jövedelemegyenlegen belül az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozó rezidens munkavállalók által keresett jövedelem 9 óta jelentős mértékben emelkedett. A jövedelemegyenlegen belül az elmúlt években jelentősen megnőtt a külföldön dolgozók jövedelme, ezért érdemesnek tartottuk megvizsgálni a folyamat hátterét. A külföldön dolgozók két csoportját különíti el a szakirodalom : akik tartósan és akik átmenetileg vállalnak munkát külföldön. A jövedelemegyenlegben az egy évnél nem hosszabb ideig külföldön dolgozók jövedelme jelenik meg vagyis praktikusan az átmenetileg külföldi munkahellyel rendelkezők közül azon munkavállalók bére, akik magyarországi lakóhellyel rendelkeznek. A 9 eleji bázishoz képest 13 végére több mint két és félszeresére, körülbelül 11 főre emelkedett a rezidensek közül a külföldi munkahellyel rendelkezők száma. A bővülés valószínűleg összefüggésben lehet azzal, hogy a célországok egy része (Ausztria, Németország) 11 májusát követően nyitotta meg teljes mértékben munkapiacát a magyar munkavállalók előtt (Lakatos, 1). Bodnár Katalin Szabó Lajos Tamás (1): A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra, MNB-tanulmányok 11. Lakatos Judit (1): Külföldön dolgozó magyarok, Magyarországon dolgozó külföldiek, Statisztikai Szemle, 93. évfolyam. szám, 1. február 1

21 9.I. 1. I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I. IV 13. ábra: Az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozó rezidensek jövedelme és számuk 1 ezer fő millió euro Ingázók száma Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása, bevétel (jobb tengely) 1.3. Transzferek Forrás: MNB, KSH. 1 során a transzferek éves, GDP-arányos felhasználása a 13-as, historikusan magas szintről tovább emelkedett, és a GDP, át tette ki. A transzferegyenleg emelkedésében továbbra is az EU-transzferek bővülő felhasználása tükröződik, míg az egyéb folyó transzferek változatlanul mérséklik a transzferegyenleg többletét. A transzferegyenlegen belül továbbra is az EU-transzferek felhasználása játssza a legnagyobb szerepet: az EU-transzferek felhasználása 1-ben az előző évet meghaladóan közel milliárd eurót, a GDP, át tette ki (1. ábra). Az EU-transzferek felhasználása a 1 negyedévben több mint, milliárd eurót tett ki, meghaladva még az egy évvel korábbi magas szintet is. Az egyéb folyó transzferek hosszabb ideje mérséklik a transzferegyenleg többletét, amit főként az átmenetileg külföldön munkát vállalók által kifizetett adókkal és járulékokkal magyarázhatók. Mivel az átmenetileg külföldön munkát vállalók jövedelme nem változott érdemben 1 során, így az egyéb folyó transzferek is stabilan alakultak. Így az átmenetileg külföldön munkát vállalók jövedelmei összességében javítják a folyó fizetési mérleg egyenlegét, ennek mértéke azonban elmarad a kizárólag a jövedelemegyenlegen belül megfigyelhető értéktől. 17

22 . I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I.. I. 9. I. 1. I. 11. I. 1. I. 13. I. 1. I. 1. ábra: A transzferegyenleg alakulása (GDP ában, négy negyedéves mutatók) % % Nettó EU-transzfer Egyéb folyó transzfer Egyéb tőketranszfer Transzferegyenleg 3. keretes írás: Az EU-transzfer pénzforgalmi, illetve eredményszemléletű elszámolása Az EU-transzferek alakulása az eredmény- és pénzforgalmi szemlélet szerint rövid távon eltérhet, hosszabb távon ugyanakkor hasonlóan alakulnak. Az EU költségvetési periódusának a végéhez közeledve egyre nagyobb mértékben használja fel a gazdaság az EU-tól származó forrásokat, ami a fizetési mérleg adataiban és lehívott források összegében is tükröződik. 1 folyamán a felhasznált támogatások már közel milliárd eurót, 13-ban, milliárd eurót, míg tavaly közel milliárd eurót tettek ki. Ugyanakkor 13-ban a felhasznált transzferek jelentős része már korábban került átutalásra ezt jelzi, hogy 1 végén a felhasznált transzferek összege meghaladta az átutalt transzferek értékét. Ezzel szemben 1 negyedévében a megelőző négy negyedévet tekintve a felhasznált transzferek értéke elmaradt az átutalásoktól (1. ábra), a különbözet pedig az állam EU-val szemben növekvő tartozásaiban tükröződött. Ez a különbség a negyedévben az EU-transzferek számottevő felhasználása miatt mérséklődött, ami azt jelzi, hogy az EU-transzferek felhasználása az év végén közelebb kerülhetett az átutalásokhoz. 1. ábra: Az eredmény- és pénzforgalmi szemléletű EU-transzferek alakulása (négy negyedéves érték) EU-transzfer a fizetési mérlegben EU-transzfer átutalása 1

23 . FINANSZÍROZÁSI MEGKÖZELÍTÉS 1 negyedévében a gazdaság finanszírozási megközelítés szerinti külső finanszírozási képessége is tovább emelkedett, ami az adósság jellegű források csökkenése és a nem adósság jellegű források beáramlása mellett alakult ki. A pénzügyi mérleg tételei alapján 1 egészére is a nettó külső adósság csökkenése és a nettó közvetlen tőke beáramlása volt jellemző. A nettó közvetlentőke-befektetések 1-ben is enyhe beáramlást mutattak, amit egyes külföldi vállalatok állami felvásárlása is gyengített. Az adósság jellegű források közel 7 milliárd eurós csökkenése 1 13-hoz képest igaz mérséklődést jelent, de még mindig igen jelentős. Továbbra is mindegyik szektor csökkenti külső adósságát. Az adósság jellegű források szektorális alakulásában folytatódott a bankok mérséklődő külső adósságcsökkenésének 13-ban kezdődött trendje. E mögött továbbra is a háztartások portfólió-átrendezése állhat, ugyanakkor a folyamatot az MNB önfinanszírozási programja, illetve az MNB-kötvény betétesítése is erősíthette. Az állam adósság jellegű forrásainak csökkenése főként az EUtranszferek által növelt devizatartalékhoz, illetve az erős belföldi állampapír-kereslet mellett mérséklődő devizakötvény-állományhoz kötődött. A fizetési mérleg alakulását a reálgazdasági adatok mellett a finanszírozó tételeket tartalmazó pénzügyi mérleg szempontjából is elemezhetjük. A finanszírozási megközelítés alapján megítélhetjük, hogy a gazdaság finanszírozási képessége adósság vagy nem adósság típusú tételek be-, illetve kiáramlása mellett alakult ki. Magyarországon például a válságot követően azt mutatja a finanszírozási oldal, hogy az elmúlt években jellemző jelentős mértékű külkereskedelmi többlet mellett a jövedelem el nem fogyasztott részéből származó pénzügyi megtakarításaikat a gazdaság szereplői milyen külföldi eszközvásárlásra/tartozáscsökkentésre fordították. Illetve a finanszírozási oldal adatai alapján elemezhető az is, hogy a gazdaság egyes szektorainak hogyan alakultak a külső forrásai. A reálgazdasági és a finanszírozási szemléletből keletkező adatnak meg kellene egyeznie, azonban a nem integrált adatforrások, a nem teljes körű megfigyelés, illetve az árfolyamok eltérő kezelése eltéréseket okozhat, amit a Tévedések és kihagyások egyenlege, azaz a statisztikai hiba mutat. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a reálgazdasági és finanszírozási folyamatok hosszabb távon hasonlóan alakulnak (1. ábra). A negyedévben a finanszírozási tételek alapján számított finanszírozási képesség emelkedett, így a négy negyedéves mutató megközelítette a GDP 7,3 át. 13 közepe óta a reálgazdasági és finanszírozási megközelítésből számított finanszírozási képesség relációja visszatért a historikusan megszokotthoz (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a reálgazdasági tranzakciók alapján számított finanszírozási képesség meghaladja a finanszírozó tételeket tartalmazó pénzügyi mérleg adatait, így a finanszírozási oldali adatokból származtatható külső tartozásmutatók csökkenése elmarad attól, ami a reálgazdasági adatokból következne. A negyedévben mindkét mutató emelkedett: a reálgazdasági oldalról számított mutató kisebb, míg a finanszírozási oldalról számított mutató nagyobb mértékben. Így a két megközelítésből számított finanszírozási képesség közötti különbség mérséklődött. 19

24 .I. 9.I. 1.I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I..I. 9.I. 1.I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I. 1. ábra: A kétféle külső finanszírozási képesség és a Tévedések és kihagyások egyenlege (négy negyedéves GDParányos érték) 1 % % Tévedések és kihagyások egyenlege Külső finanszírozási képesség (reálgazdasági adatok alapján) Külső finanszírozási képesség (finanszírozási adatok alapján) A negyedévben ismét jelentős mértékben csökkentek az adósság jellegű források, miközben a nem adósság jellegű források közel 1 milliárd euróval nőttek. A gazdaság adósság típusú forrásainak 3, milliárd eurós csökkenésében szezonális okok is szerepet játszhattak: az év végi adósságkiáramlás 1 óta meghaladja az év többi negyedévében megfigyeltet, aminek hátterében a bankok év végi mérlegalkalmazkodása állhat. A nem adósság jellegű források ugyanakkor nagyobb mértékben bővültek a negyedév során, ami a nettó közvetlentőke-befektetések közel 1, milliárd eurót kitevő emelkedése mellett alakult ki. Továbbra is fontos hangsúlyozni, hogy elemzésünkben a vállalatok tulajdonosi hiteleit közgazdasági megfontolásokból nem adósság jellegű forrásnak tekintjük. A téma indoklását részletesen a 3. fejezet keretes írásában mutatjuk be ábra: A külső finanszírozási szerkezet alakulása (igazítatlan tranzakciók) Derivatív ügyletekhez kapcsolódó tranzakciók Adósságot nem generáló finanszírozás Külső finanszírozási igény (folyó és tőkemérleg) Adóssággeneráló finanszírozás Külső finanszírozási igény (a pénzügyi mérleg oldaláról)

25 A 1-es forráskiáramlás jellegét tekintve éves összevetésben mérséklődött az adósság típusú források kiáramlása, azonban a csökkenés mértéke továbbra is magas. Eközben a külföldiek közvetlen tőkebefektetéseinek állománya kismértékben tovább nőtt. A gazdaság adósság jellegű külső forrásai 1-ben a megelőző két évhez képest kisebb de továbbra is számottevő mértékben, közel 7 milliárd euróval mérséklődtek. A forráskiáramlás mindhárom szektort érintette, a szektorok közötti szerkezetét ugyanakkor több intézkedés is befolyásolta (bővebben lásd a 3. fejezetben). Az év során az adósságkiáramlás mértékét enyhén mérsékelhette, hogy a magánszektor hiteltartozása az elmúlt évekhez képest csak kisebb mértékben csökkent, mérsékelve ezzel a bankok külső adósságcsökkentésre fordítható forrását. A magánszektor mérlegalkalmazkodása ugyanakkor továbbra is lehetővé tette a bankrendszer külső forrásainak mérséklését, miközben az állam esetében az MNB-kötvény betétesítése, illetve az önfinanszírozási program vezetett magasabb forráskiáramláshoz. Azt is fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a külföldiek MNB-kötvényeinek eladásából származó forintlikviditás egy része visszaáramlott a bankrendszerbe, növelve a bankok külső forrásait. A nem adósság jellegű források esetén a negyedév a külföldi vállalatok osztalékkifizetése, és az FDI-t érintő állami felvásárlások eredményeként kialakuló forráskiáramlását a többi negyedév forrásbeáramlása nem tudta ellensúlyozni. 1. ábra: A közvetlentőke-befektetések és az adósság típusú források alakulása* Adóssággeneráló finanszírozás Nettó FDI-befektetés Külső finanszírozási igény (a pénzügyi mérleg oldaláról) *A külső finanszírozási igény az ábrán feltüntetett komponensek mellett még a portfólióbefektetések részvénytranzakciót, valamint a derivatív ügyletekhez kapcsolódó tranzakciókat is tartalmazza. A 1-es forráskiáramlás szektorális alakulását tekintve, a bankrendszer nettó forráskiáramlása a válság óta a legalacsonyabb volt (19. ábra), miközben a vállalatok nagyobb mértékben csökkentették nettó külföldi tartozásukat utóbbi folyamatban szintén szerepe lehetett a lakossági portfólióátrendezésnek. Az adósság és nem adósság jellegű tételeket is figyelembe véve a bankrendszer nettó forráskiáramlása az elmúlt években, a lakossági portfólióátrendezéssel párhuzamosan fokozatosan mérséklődött. Továbbá a bankok nettó forráskiáramlását 1 során is mérsékelhették az egyedi banki tőkeemelések (pl. Erste, MKB, CIB). Végső soron pedig az MNB önfinanszírozási programján belül betétté alakított MNB-kötvényekből felszabaduló likviditás is mérsékelhette a bankrendszer forráskiáramlását. Mivel a gazdaság finanszírozási képessége nem változott jelentősen 13 és 1 között, így a többi szektor főként a vállalati szektor forráskiáramlása emelkedett. Ugyanakkor a lakossági portfólióátrendezésnek, pontosabban a háztartások részben külföldi eszközökbe áramló befektetési jegy vásárlásának ebben is szerepe lehetett. A konszolidált állam nettó forráskiáramlása mérséklődött 13-hoz képest, de továbbra is számottevő maradt. 1

26 .I. 9.I. 1.I. 11. I. 1.I. 13.I. 1.I. 19. ábra: A nettó forráskiáramlás alakulása szektorok szerint Bank Állam Vállalat Nettó forrásbevonás -.1. Nem adósság jellegű források A negyedévben számottevően nőttek a gazdaság közvetlentőke-forrásai, aminek hatását mérsékelte a portfóliórészvény-források csökkenése. A negyedév során közel 1, milliárd euróval nőttek a gazdaság nettó közvetlentőke-forrásai, ami főként a külföldiek emelkedő magyarországi befektetéseinek volt köszönhető. A külföldiek befektetéseinek növekedése nagyobb részben a jövedelmek újra befektetéséhez kötődött, azonban mintegy, milliárd eurót tett ki a külföldiek részvény és egyéb részesedéseinek emelkedése. Emellett ugyanakkor a rezidensek külfölditőke-befektetései is bővültek. 1 egészét tekintve csökkentek a gazdaság nem adósság jellegű forrásai, ami a nettó közvetlentőke-befektetések bővülése és a portfóliórészvény-befektetések csökkenése mellett alakult ki (. ábra) ez utóbbi fordulatot jelent a korábbi években jellemző növekedéshez képest.. ábra: A nem adósság jellegű források alakulása (kumulált tranzakciók) Nettó közvetlen tőke Nettó portfóliórészvény Nettó nem adóssággeneráló finanszírozás

27 .I. 9.I. 1.I. 11. I. 1.I. 13.I. 1.I. A közvetlentőke-befektetések esetében a be- és kiáramlást mutató számokat számottevően befolyásolja az átfolyó tőke, így a nettó forrásbeáramlást érdemes elemezni. A nettó működőtőke-befektetések év közben tapasztalt, főként osztalékkifizetéshez és állami felvásárlásokhoz kötődő kiáramlását a negyedév számottevő mértékű beáramlása ellensúlyozta. Így az év során a külföldi befektetéseket tükröző közvetlentőke-befektetések Magyarországon több mint, milliárd euróval nőttek, míg a rezidens szereplők kifektetéseit is figyelembe vevő nettó mutató közel millió eurós emelkedést mutatott. A bruttó tőkebeáramlás alakulását Magyarországon jelentősen befolyásolja az országon átfolyó tőke. Vélhetően a magyar adórendszer jellegzetességei miatt bizonyos vállalatok adóoptimalizálási célból adnak magyar leányvállalataiknak tulajdonosi hitelt, illetve tőkét, melyet továbbadnak külföldre ezt nevezik átfolyó tőkének, melyet -tól el is különít az MNB a fizetésimérlegstatisztikákban. Az átfolyó tőke a bruttó szárakat érinti, és jellegéből adódóan a nettó FDI-adatokat nem torzítja. Az elemzéseinkben így a nettó mutatókra koncentrálunk (1. ábra). Az átfolyó tőke ugyanakkor a magyarországi FDIszektorok szerinti szerkezetét is számottevően befolyásolja. Előfordulhat ugyanis, hogy a magyarországi befektetés más szektorba tartozik mint a tőkebefektetés végcélja így a szektorok szerinti FDI-adatok is torzulnak ábra: A közvetlentőke-befektetések alakulása (kumulált tranzakciók) FDI Magyarországon átfolyó tőke nélkül FDI külföldön Nettó közvetlentőke-befektetés FDI külföldön átfolyó tőke nélkül FDI Magyarországon 1-ben is enyhén nőtt az FDI, ami a bankszektorhoz kapcsolódik. Míg a bankszektorban a válság óta részben tőkepótlások miatt fokozatosan nőtt a külföldiek tőkebefektetése, addig a vállalati szegmensben a válságot követő években nagyjából stagnált a külföldi tőke beáramlása (. ábra). A vállalatok nettó működőtőke-beáramlását ugyanakkor állami tranzakciók is befolyásolták: 11 során a Mol, 13-ban az E-On gázüzletágának, 1-ben pedig az Antenna Hungária Zrt. és a Főgáz Zrt. állami felvásárlása csökkentette a vállalati szektor nettó közvetlentőkeforrásait. Az állami felvásárlásokkal korrigált adatok szerint 13-ig nagyjából hasonló mértékű nettó FDI-forrás érkezett a bankrendszerbe és a vállalatokba. 1-ben azonban a banki FDI növekedése mellett már enyhén negatív volt a vállalatok nettó FDI-beáramlása. A vállalati forrásbevonás alakulásával kapcsolatban ugyanakkor több olyan tényezőt is érdemes kiemelni, amelyek árnyalhatják az FDI-alakulásról alkotott képet. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a statisztika eleve elkülöníti a csupán ilyen, adóoptimalizálási céllal betelepült vállalatok (speciális célú vállalatok, SCV-k) adatait a fizetésimérleg-statisztikákban. Az SCV-k tevékenysége alapvetően abban merül ki, hogy külföldről vonnak be forrásokat (tőke, hitel), amelyeket egyből tovább is adnak más külföldi vállalatoknak, vagyis az SCV-k működése a reálgazdasági folyamatokat nem befolyásolja. Az SCV-k bruttó hitelállománya az elmúlt években a GDP a között alakult. 3

28 Egyrészt a vállalati szektor 1-ben bekövetkezett nettó FDI-csökkenése nem az FDI-beáramlás visszaesését mutatja ami nagyjából az előző évben tapasztalt, 1, milliárd eurós szint körül alakult, hanem azt a hazai vállalatok kifektetéseinek emelkedése eredményezte. Másrészt a termelőkapacitások bővítése nemcsak FDI-beáramlás mellett jöhet létre például a Mercedes magyarországi befektetéséhez jelentős mennyiségű, külföldi bankoktól származó hitelt is felvett. Végül a vállalati FDI alakulásával kapcsolatban az is fontos lehet, hogy a válságot követően a többi régiós országban is jellemző volt, hogy az FDI típusú források a korábbiakhoz képest kisebb ütemben nőttek (részletesebben lásd az. fejezetet).. ábra: A nettó közvetlentőke alakulása szektorok szerint (kumulált éves adatok) 1 millárd euro Bankok Vállalatok Egyedi hatás, Vállalat Nettó FDI Állami felvásárlással korrigált nettó FDI A külföldiek tőkebefektetésének emelkedése az elmúlt években az újrabefektetett jövedelmek és a tulajdonosi hitelek emelkedése mellett alakult ki ez utóbbi gyakran váltott ki részesedés jellegű forrásokat is. A pénzügyi válság óta csökkent a külföldiek részesedés jellegű befektetése ebben azonban jelentős szerepe van az anyavállalatok portfólióátrendezésének, illetve annak is, hogy a tulajdonosváltást követően számos alkalommal tulajdonosi hitellel helyettesítették a korábban részesedés jellegű forrásokat (például 1 negyedévében). A tulajdonosi hitelek és az újrabefektetett jövedelmek eközben több mint 11 milliárd euróval bővültek, így összességében a nettó FDI-források eleje óta közel milliárd euróval emelkedtek. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a részesedés jellegű források 1 negyedévében a kiugróan magas osztalékok kifizetésekor is számottevően csökkentek 7. Ennek hatását érdemben mérsékelte az év végén megfigyelt részesedésforrások nagyobb beáramlása. 7 A Fizetési mérleg statisztikákban, a nem szokásos méretű osztalékkifizetést a részesedés jellegű befektetések csökkenéseként tőkekivonásként, nem pedig az újrabefektetett jövedelmek csökkenéseként számolják el. Részletesebben lásd: a_bpm_modszertan_bevezetese.pdf

29 .I. 9.I. 1.I. 11. I. 1.I. 13.I. 1.I..I. 9.I. 1.I. 11. I. 1.I. 13.I. 1.I ábra: A nettó közvetlentőke-tételek alakulása (kumulált tranzakciók) Részesedések Újrabefeketetett jövedelmek Tulajdonosi hitelek Nettó FDI A negyedévben csökkent a nettó portfóliórészvény források mértéke, és 1 egészében is a korábbi évekkel szemben nőtt a belföldiek részvénykifektetése, míg csökkent a külföldiek magyarországi befektetése. A korábbi években jellemző volt, hogy többek között a nyugdíjpénztári vagyon értékesítése miatt csökkent a rezidensek külföldi portfólió-részvény befektetése, míg kismértékben nőtt a külföldiek magyarországi részvénybefektetése (. ábra). Ezzel szemben 1-ben csökkent a külföldiek magyarországi részvénybefektetése, miközben a lakossági portfólióátrendezéssel összhangban nőttek a befektetési alapok külföldi követelései. Ez tükröződik a rezidensek külföldi eszközeinek emelkedésében, ami a nettó források kiáramlásához vezetett, és jelentősen mérsékelte a nem adósság jellegű források beáramlását.. ábra: A nettó portfóliórészvény alakulásának tényezői (kumulált tranzakciók) Eszközök Tartozások Nettó portfóliórészvény

30 .I. 9.I. 1. I. 11.I. 1.I. 13.I. 1.I... Adósság jellegű források 1 negyedévében 3, milliárd euróval csökkent a gazdaság nettó külső adóssága, aminek fele a bankrendszerhez kötődött azonban ez vélhetően csak az év végén szokásos átmeneti folyamatnak tekinthető. Az év utolsó negyedévében általában nagyobb mértékben szokott csökkenni a bankrendszer nettó külső adóssága, ami a külföldi bankok év végi mérlegkiigazításával állhat kapcsolatban. A bankok mellett a vállalatok is folytatták nettó külső adósságuk csökkentését (közel 1 milliárd euróval), a konszolidált állam pedig közel 9 millió euróval csökkentette nettó külső adósságát.. ábra: A szektorok nettó adósság típusú forrásbevonásának alakulása (kumulált tranzakciók) Konszolidált államháztartás Bankszektor Vállalati szektor Adóssággeneráló finanszírozás 1 egészében tovább folytatódott a gazdaság külső tartozásmutatóinak mérséklődése, és tranzakciókból eredően,7 milliárd euróval csökkent a nettó külső adósság. Az előző évhez hasonlóan 1-ben is a legnagyobb csökkenés a konszolidált államháztartásnál következett be, amiben a korábban is jellemző lakossági állampapírvásárlás és az EU-transzferek tartaléknövelő hatása mellett szerepe lehetett az MNB intézkedéseinek is. A gazdaság nettó külső adósságának 1-es csökkenésében legnagyobb szerepe az állam 3 milliárd eurót kitevő nettó adósságkiáramlásának volt. A forráskiáramlást erősítette a jegybank önfinanszírozási programja is, illetve ezen belül az MNB-kötvény betétté alakítása. Ennek hatására ugyanakkor a felszabaduló források egy része a bankrendszerhez kerülhetett, ami így csökkentette a szektor forráskiáramlását. A bankok alacsonyabb adósságcsökkenésében emellett az is szerepet játszhatott, hogy a lakosság bár mérsékeltebb ütemben, de tovább csökkentette bankbetétekben tartott megtakarításait, miközben a szektor nettó hiteltörlesztése is mérséklődött. Az állam számottevő nettó forráskiáramlását továbbra is támogatta a lakosság folytatódó állampapír-vásárlása (részletesebben lásd a.. fejezetet), valamint a jelentős, a devizatartalékot is növelő EU-transzferbeáramlás. Érdemes megjegyezni, hogy az állam nettó külső adósságának csökkenése a külföldi szereplők államadósságon belüli egyre kisebb arányában is tükröződik (részletesebben lásd a.1. fejezetet). Éves szinten a vállalati szektor is mintegy, milliárd euróval mérsékelte nettó külső forrásait.

31 .I. 9.I. 1.I. 11. I. 1.I. 13.I. 1.I.. ábra: Az egyes szektorok adósság típusú forrásainak alakulása (éves tranzakciók) Bankszektor Konszolidált államháztartás Vállalati szektor Adóssággeneráló finanszírozás -9 Az elmúlt évben a bankrendszer külső adósságának csökkenése elsősorban a hosszú forrásokat érintette, miközben a rövid adósság két éve nem változott érdemben. 1. negyedévben a bankok nagyobb mértékében csökkentették adósságukat, a rövid adósság közel 1 milliárd euróval csökkent, míg a hosszú források millió eurót meghaladó mértékben emelkedtek. 1 egészében csökkenő mértékben folytatódott a hosszú források mérséklődése, ami egyrészt összefüggésben állhat azzal, hogy a korábbi évekhez képest a magánszektor nettó hiteltörlesztése is alacsonyabb volt, másrészt a lakossági portfólióátrendeződés is mérsékelhette a külföldi bankok forrásainak leépülését. Az év közepén az önfinanszírozási program keretében megvalósuló MNB-kötvény betétté alakításának hatására érdemben emelkedhetett a bankok rövid adóssága, mivel a külföldiek forintlikviditásának egy része a bankrendszernél betét formájában jelenhetett meg. Bár a betétté alakítás a negyedévben történt, az alkalmazkodás már a megelőző hónapokban elkezdődhetett. 7. ábra: A bankrendszer bruttó rövid és hosszú adósság tranzakcióinak alakulása (kumulált tranzakciók) Bruttó adósság Rövid Hosszú 7