ZseIici gyepek termesenek es tiplaleanyag-tartalmanak vizsgalata, valamint a terfiletek Iiildertekel6se a D-e-Meter rendszerbeo

Átírás

1 GYEPGAZDALKODAS1 KOZLENI.INrfEK, 2008/6. ZseIici gyepek termesenek es tiplaleanyagtartalmanak vizsgalata, valamint a terfiletek Iiildertekel6se a DeMeter rendszerbeo tla AlaR4FMKICISAM1 Der Ferenc Fabian Tamils Iieffmanu Richard Kapos,r;tri 4yeteni AllatTudornAnyi Kar. Novenytan1 es N.5v6nyttrrneszt6stani Tanszek, Kap.osrat derierencgkrau EFOCIALA.S" A vepganicilkoday Jekti..bem HVPryt.i: Magy Mell'Okiien befolytisoa az agrarkornyezetvedelernmel ka,hcsolatos 1j felfogas a gyepes Lera iretek f,takeit ira Ez rat jelenti_ hogv oz egi,olaratis rakorvainytenytelor szentl tet iti.hovai a terror izti e:rr6:kek azegasezcinerk Az EL: tagonzagalban a term:v61d t#rhr (8rtifcit..1 a keres.lesldmilas, a piact errek szabla meg, wars a Oldmineseg a a 16, t.16;,rta kategoriaja Oesen elkidamii. A ritregazarasagnak azonban It6vetelmenye az is. hogy a fdtchni.hoseg, illetve a folamin6sites meglairhat6. haeles legven. Erek szaksegesse teszik hov a tern0,4'6a &tali! alapve.oen Pneghalciroz6.ffildminoseg n4.isz ama. terrin6hen'yi E'rtgikszcjnta alas termohelyr erfc'ket maassa zc aigaaaninyilvzintanashain A fenntarthatd gazdtilkodtis olapeleme a ksirnyelhez illaszirearo ga=liaoakrsi Parma utegtai6liso_ Ez a szernmiel te0m5z5dik a Obbfitnkcias eurdpai agrdrmodeli megfogaimazusaban. Az aranykorana rendszer manyaaaecri miall akaara.,5=a a fenntartnato kornyezetgazdalkodsis folyiest&& Napjainkban rr gyepek Fri.drrekeLdse new megokion, a ttre01..ti adank elavulait. icy a vetterlifetak leryng.4f nehz fervezzle A DEMreler rendsver gyep modulfaban ers drtathst ge,perigetre jeileorthaftli sztirdrza,yc rermesevel kezdsitic Eat krezdo e,rtaer IndslatharfLik a tarrthare igeenzyki: faiaorokkai. kreg 5ssm.hat9ttlitottlth a vizsgt.iii terulek.k mar es saimiiai! szdrazafryagrerate'l. Egq korszen,ibb, gy.epteruietekre alkalmathato BlaretteKelest rent,frzer ksala&rtasn celiabal a kirverkerals78 kere7cinkvalaszokat: Talaftani.,izsgthialok a talajak humusztanalmarcr. N. P, K ellataits agara, phjdra uonatkozoan * NavehYOsszethel..felvErielezese ealiksfiqe kwadrat m6dt e., szerittr A gyeptertnes. mindscige, hipidloan7agtartalma A gs,epterms MennY1:54ge ewes szinten 4 kapott ereetrolyek 018rnzese a 08Meter rendszr gyeamadzaja gegifseg,e7ef Itssiosszavair: gyep. hozam. thplciloanyagtartalam, &Orel E.si rendszer SUMMARY The future way of plassland management is greatly influenced by the newfunctiarls Qf the grasslands relative to the envjronnratt. Th 15 means that the role of raising nutrition will be expand by the role of keeping the natural resources. in the ELF the price of the arable lands are eon:roiled by the Szeppry and amand. to the qua.* of arable and the value of it come asunder. The market e47anomy has to evaluate the arable and accurate. Irr 276COrding to these Sentences it is neteig611t to show the real value of sail quality, of arable in dye regester of estate. Are trilgoreant purr or the sustainable deweloprhg Is to find the adaptation to the local arra and the nature. This aspect could be facirrd n the mulotnctional European Agris...rdairat made! and ie the rural deszlopment too. Nowadays we use the way of the land e*rtuation known as the uranykurona which it an obstacle ro the way of the nisfainumfiry. The evaluation of grasslands to litingag is 001 so2ved, the detaies we have are disase4 so it is hard to plan the.aelds of the grass4ands, we can estimate them a In the 0eMeter grassland module we start the ev. :thration DM yield of the characteristic grass. This starting palm LT with the modified with the factors proper to the area. The measured and the estimated DM yield were compared to each other ar 3 grassland at Br.Tszenft). Tn evasive an uptodate evaluating system we anali,sed grasslands at the University of Kaposvar Deer Farm at Rosziinfa to find allsivers to the Pilau imp: a SC4l analysis of the humus. the N. P. K leweis and the ph of the grasslands Describe the botanical composition by the Buldis method The quatiry and the natrilzan value qf the grasslands system Year,`y yi:efak ofgrasslands.4reawng of the results by the 0eMeter system Keywords: grassland, yield, marient content, Evaluation BE VEZETES Az Eurapai Unia fbldbasznalatat a szabilyozoitsag es a kornyez.ettudatos gazdakodas jellemzi, rnebmek egyik lenyeges esszetey6je termoterriletek tulajdonsagainak. ismereie. A Rildminosites ES a fdidmineseget is figyelembe yey6 gazdalkodisteryezes ezert kiemelten kezek kerde.s (Varallyay,. 2003). Magyarorszagon a ntiyenytermesztes 'es a gyepgazdalkodiu jelentbs szerepe mar nagyon regen felvetette a Ril.&rteketes informativ modszerenek kialakitasat. E modszer, amely az 1800as evektol folyarnatosan fejlodve alakult Id, az 1900as eyekben Aranykorona ertek" never yak ismertte, ege'szen a kuzelmiatig milkbdott olyannyira, bogy az 1990es 6yekben vegrehajtott termiifjkl privatizaci6 soran is ezt alkal maztak A epanologiart51, es az osztalyozisral iltaliban A XIX_ izazad v6ge fek Schrtpter es Stebler munkassaga nyoman Yin 1etre a fitee6nobt5gia, rnely a termohelyek es a novenyzet osszeft.igg6set vizsgaba. Az okonomiai megkozelites metlett napjainkig gyepek entekelese nagyres:a a statisztikai posteriori 33

2 GYEPGAZTALKODASI KOZLEMENYEK, 2008/6. modszerekkel dolgoz6 novenyconologiari alapult, meiynek legnevesehb kepviseloje BraunBlanquet (1954) volt Szarnos szerzo, mint Tiken., Knapp, Klapp, KOnelcarnp, Kaluilein, Knoll, Petersen, Ellenberg, Stahlin, Bocker foglalkozott gyepminosites el meleti lehefasegeinek a gyakorlatban ifirteno alkalrnazasival (Petersen, 1955). Hazankban a gyepek botanikaiflorisztikai alapon vale vizsgalatit Thaisz kezdte el, de a modern conologiai vizsgalatokat esak Sod (1941, 1964, 1965) es tanitvanyai indftottak el az 1930as evekben. Az 1950es evek elejen tobbek kozatt Mathe es tanitvanyai, Juhasz, valamint Prettenhoffer foglalkortak a Del es legeloertekeles problemak5revel (in Mate, 2003). A gyepek egyattes botanikai es gazdasigi enekelesevel fogialkozon Balizs (1960), akinek troclszere napjainkban is hasznalatos, es megalkotojar61 kvadrat mddszer" neven valt ismertte. Az 1990es evekben Vinczeffy (1995) es munkatarsai olyan gyepminositesi rendszert dolgortak ki, arnelyben a gyep minositese harom szarntnal jeldheto. A mddszer hibija, hogy tobb ertekes tulajdonsaga mellett nem foglalkozik reszletesen a talajtani es eghajlati hatisokkal. Ezert napjainkban a gyepek korrekt foldertekelese meg nem megoldott, igy a uepteraletek terrndset nehez tervezni, a becsles esak tapasztalati Uton lehetseges, A fenntarthato gazdidkodas alapeleme a kornyezethez illeszked6 gaulalkodasi fonna rnegta1.61.ica. Ez a szemlelet tfikrdiddik a ti5bbfunkei6s europai agrarmode megfogalmazaseban. Az aranykorona rendszer hianyossagai miatt akaddlyozza a fenntarthatd komyezetga.zdalkodas folytatasat. Napjainkban a gyepek feidertekelese nem megoidort, a meglev5 adatok elavultak, igy a gycpterilletek terrnegt nehez tervezni. A magyarorszagi gyepmfivelissi agban nyilvintartott teriiletek esak igen szereny neszaranyt kepviselnek a mezogazdasigi tertiletb61. Ennek ellenere a tab mint 1 militia hektar gyepteralet a jovoben szamottev6 szerepet jitszhat a szal astakarmanyitermeszresben. A gyepteroktekre alkahnazhato 6j termobelyminositesi rendszer modelljenek kidolgozitsakor mintakeppen figyelembe vesszilk a szanto mfivelesi agban alkalmazott korabbi aranykorona es a jelenleg kidolgozas alatt korszerii (DeMeter) foldminositesi rendszerekriek anon modszereit, melyek alkalmazhatok a gyeptertiletek ertekeleseben. kesobb kiterjedtek az orszag gyepeinek 86%ra. Az adatok lehetove tea& egy egyseges gyeposztalyozasi mddszer kidoignzasat, amelynek 16nyege a gyep harom szarnmal tortend minositese volt. Hazank Raldvagyonanak Okologiai erteke kedvezo, potencialis terrakepessege viszonylag magas. A foldtrteket ainpvetoen az okologiai (tenneszeti, term6helyi) tenyezok hatirozzak meg. A termi5fold a termelesi tenyezok a]apveth eleme, azzal osszhangban kell Lennie. Ezert nagy kortiftekintest igenyel az ember aka' alkalmazott eroforrisok mennyisegenek, 6sszetetelenek es szinvonalanak pontos meghatirozasa. A gyepgazdalkodas jovobeni iranyat nagymertekben befolyisolja az ark kornyezetvedeletramel kapcsolatos uj felfogas a gyepes terilletek funkeidirol. Ez azt jelenti, hogy az egyoldal6 takarmanytermelo szemlelet kibovili a termeszeti ertekek megorzesenek szerepevel. Egy korszerdbb, gyepteritietekre atkalmazhani foldertikelesi rendszer kialakitasa celjabol a kovetkeztikre kerestink vilaszokat: Talajtani vimgalatok a talajok humusztartalmara, N, P, K ellatottsigara, phjara vonatkothan Ni veriyasszetetel felvetelezese Balizsfele kvadrat mddszer szerint A gyeptermes miabsege, tiplaloanyagtartalma A Evepterrnes mennyisege eves szinten A kapott eredmenyek elemzese a DeMeter rendszer gyepmodulja segitsegevel ANYAG ES MODSZER A yizsgalatokat.. a. Kaposvari Egyeteni..Szarvas 4.sazatinak a gye tertirelaitt. abia) Vegezzuk 2005 oszet61 (11altahm, ha (I); Egyenesteth, 23 ha (3); Kuti III, 9 ha (4); Parsirta, 19 ba (5); Templom Del, 20 ha (2)). 1. eibra: A vizsolt teraletek elhelytzkeclose Gyepkataszterezes hazinkban A ZOldmezo szovetseg kereten beltil 1933ban indult Keszthe [yen a gyepek kataszterezese. Kesobb vizsgaltak ma's megyek gyepeit is. Az adatokat feldolgozis utan elktkldtek az akkori fehat6sagoknak. A haboruban a kezirat elkallodott, majd a Zoldmezo szavetseg anyagat a zilzdaba vintek. Ezutan kertilt sor ujbel hazinkban a gyepek tipolegiai vizsgalatara. Okologiai helyzetuk feltartiska_ A vizsgalatok 1954ben kezdadtek, Figure 1: The examined grasslands at B oszinfa 34

3 GYEPGAZDALE.ODASI KOZLEMENYElf., 2008/6. A kijelolt tertiletekrol a talajmintakat a Talajeri5gazdSlkodas KKT (Kaposvar) munkatarsai vett6k, analizisaket a Fejer rnegyei NOveny es Talajvedelmi szolgalat vegezte_ Az idbjarasi adatokat az Orszagos Meteorologiai Swig 'Mat adatbazisabol kernak le, melyek a 1Caposvar sz. Szennyviztisztito Telep allornaskol szanna_znak. A kiserletek saran 2006ban es 2007ben harom nftedftet vizsgaltunk, a mintavetelek idt3pontjait figyelembe veve, hog azonos fenol6giai 6.Ilapotban logyenek a gyepek vezerary th, a k&etkezok volt& 1. novedek: majus majus 10. 2, n6veddk: jalius jirrlius 18. r.4 3. novedek: slept swept. 25. A m ntatertiletekn5 I n6gy Ismetlesben veletienszerti rnintat Vettlink 50w50 cmes donikerettel. A mintakat a Kayisvari Egyetem KemiaiBiok6rniai Tanszek Ana]itikai Laborjaban vizsgaltak. Az elemz6sek writ.] mertek a mintak omega, vizsgriltalc az egyes mint6.1( szkazanyag tartalrnit, majd ez utan Wendeei analizist vegeztek, bogy meghatarozza a nyersfeherje, nyerszsfr, nyersrost, nyersharriu es nitrog6nmentes kivonhate anyag, lanai mat. Az. eredrnenyek 5tatis2tikai drtdkeksekor SPSS prograrncsoniagot hasznattunk, a kot ov adatait varianciaanalizissel vizsgaltuk, 5%os szignifikancia szint mellett (3. es 4_ ttibletzar). EREDMENYEK A kisdrleti eredmenyek feldolgozasakor a c6n016giai. rnegfigyelesek saran rogzitett adatokkal, es a talaivizsgalati eredmenyekkel kiegisziwe, a killonbozo gyepterilletek szarazanyag, es nyersfeherjetermesrnennyisegeil ertekeltem a2 egyes tefaleteked 15iftki416ri. A taiajvizsgtiatok Osszegzett adatair ertaelve elmondhat6, bogy a vizsgilatba bevont teraletek kortil harom kernbatasa gyengen vagy erosen savas, a Kati Ill, es a Tempiorn Del tertiletek kivetelevel, melyek k6rnhatasa semleges. KOtattseg tekinteteben a Kuti TH. tibia kivetelevel az 5sszes teriiiet a katott talajkategoriaba tartozik. A vizsgalt tablak humusztartalma a kozepes es a j6 szint kozott vaitozik. Meg kell jegyerau, hog} esetenkent a humusztartalom egy tablan bean is jelentos elterest mutatott. A tablik foszfor ellatottsaga a k8zepes es j6 kategoriaval jellernezbeto. A vizsgalt tertiletek tad ajanak kaliurn ell6tottsaga pedig kozepes tabickaf.). Az egyes talajvizsgilijatiereduserlyel (2005) f. klbleizat. GyeptcrOlet(1) Elsitscirri EacnestetO Kati ill Pacsirts Templaral)41 TcriIla (liax2) PH(3) 5,8/ 4,16 6,93 3,9 6,41 Ka(4) (5) 0,02 0,02 0, ,02 Hurousz N6) 2, ,4 3,07 Humusz lrat.(7) Ki3z. a( l3 KCzepes(13) J6(14) Kozepesk13} 36{14} Asv. N() 13,4 3,2 6,5 8,8 16,4 P20, (ppin}(9) $ _ 12d10 16(1. 1. JW.4 ) /(6 K20 (ppm)(11) K. ell(12 Koze es (13) 1 ). icoz. ca(13) K s{ 13) TableIr The rend: of rhe sofi analyzes (200) Graseaud(1), Total arcs lia(2), p11(3), KA(4), Said(5), Humus %(6), Humus catcgory(7). N(8) ,(9). P 1eve1{10}. IWO 1), K level{12}, t*sme44rf(n), 0ood.04) A 2. ttiblazatban 0661jtik a jelentbsebb gyepaikotekat es azok aranyit, valamtnt azok valtozasat a ket vizsgalt evben, A Baltaeirn tablan 2006ban 38 fajt regisztraltunk, rnig ez a szam 2007ben 35 volt, A pillang6sviragt n8verlyek egyitttes boritisa mintegy 1214%, kozlitalc kiernelke.dik a feher here_ A gyoutborftas meghaladta a 30%ot. A boritatlan tertietek, valarnint a rnagyar rozsnok, franca perje es a feher here rdszzranya rt6t t, az angol perje reszaranya item valtozott, csokkent viszont a Teti perje, a pupa rozsnok horitortsaga, Az Egyenesteto tettleten a fajszann a masodik vizsgalt evre 56rol 35re csokkent. A boritatlan tertiktek arinya az 1%r61 5%ra non. Az elsorendti pazsitfavek melyet a kovetkezo fajok tettek align 1perje, reti csenkesz, told keskenylevelii reti perje, esornos ebir, reti eeserpglzsit, magyar rczsnok, nadkepft csenkesz, reti korn6csin tisszes toritisa gyakorlatilag nern valtozott (2006ban 80%; 2007hen 79%). A pillangos navonyek boritasa egyfittesen 7,5% volt, and a feher herenek, lucernanak es swrv askerepnek tulajdonithato. A Kuti III terilleten az elsb felvetelezesek saran 44 fajt jegyeztilak fel, mig 2007ben mindilssze 38at. A boritatlan tertiletek aranya ketszeresare nott (11%rifil 22%ra), az els6rend gyepalkot6 pazsitillyek (keskertylevelti reti perje, reti csenkesz, csomos ebir) egy iittes borittisit 34%re (2006), majd 35

4 GYEPGAZIDALKODASI KCzLEMENYEK, 2008/6. mindassze 24%ra (2007) becsultiik. A gyeptarsulist minder itben jejentas gypd2borit,41s (5.1%, 45%) (parlagfti, k6zonseges cickafark, uermeklaricfl, mezei scat, litszeli boganos) jellernezte, azonban a parlagfa aranya jelentosen csokkent a rnegfeleio idoben vegzett kaszalasolcnak kzsztinhe tderi. ' A pillangasokon belal ezen a teruleten is nott a feher here boritottsaga. A Pacsirta elnevezesill terfilet vizsgalata 50 (2006), illetve 49 (2007) fajt regisztthitank, batitalian Eerulet nerti voil Az eis6rentia gyepaikot6 pazsitfuvek (cold paritlikafd, keskettylevelii reti perje, csomas ebir, rett ecsetpazsit) egytittes boritasa a7..onban 60%r61 45%ra cs6kkent a masodik vizsgalati,dvben. A szarazabb idojar6s k6vetkezteben jelent6sen esi5kkent a zold pantlikafti reszaranya, a tabbi tertilettel elientetben viszont 'fort az angol perje boritattsig. A boritatlan terialerek bianyat reszben a pariagfa nagyobb rn6rtek(i ternyerese okorta Fajok(2) Gyepteriril elf]) Baltacim V, A vizagilt ternletek ni)onyboritottsiga tlitaithoos.art Egyenestetl, we fvfeglepeitn nagy volt a pillang6sok szam.a, valarnint reszaranya a tirsolisban. A pillangosok koziil a feher here boritormaga volt jelentos, 14% kortil alakult. A Tetnplorn D61 tablin a tarsulasban 2006ban 51 rkveny faj volt megfigyelbeto, 2007ben mindossze 41 A aeptarsuidsban az els'orenclti ffivek kottil a keskenylevelili retiperje, angolperje es a reti csenkesz fordult ere,' 36%os bsszes boritassal. A pillangosviragii novenyck egylittes be...witesa 38%os (2006), illetve 3294os (2007) volt. A 23%os kozeimi::rds gyornharias a gyeg takarraanyozas erteket szamottev'oen nem rontja viszont jelentosen mitt (3%raI 9%ra) a boritatlan terliletek aranya. A teraleteknol altalanossigban elmondhate, hogy a boritatlan teraletek aranya nott, valarnint csakkent a nedves, illetve ale tertileteket kedvel5 gyepalketok boritottsiga, mely a 2007ben bekovetkezett szarazseignak mlajdonithato. KliAlti HI. % Paairta % Templom Dal % tv(3) :04] icibitizat Boritatlan(4) Lol i urn pereane ?De pratensis Festuca prateusis Dactylis gtomvrara 1 21 _ Alopecurus pratensis 6 II 8 Phleom pratesisis Bromus inemais Bromus hordaireus PhaIaris arundiaaceae 6 Trifoliura repeals Taraxacum offiomale 5 5 MIIIIIIIMI a Achillea rnillefolimm Ambrosia elatior MIMMIIMAIMMIIII Osuese0(5) ?3 7S OSUES fai zani( ' 50 25!' Table 2. Botanical 0017Jpasition of the unal_weel grasslands Gra.5512nd(1), Species(2), Ycar(3 ) Empty land(4), Summarized peroenrazie(5), Total number of species(6) A tiplaloanyagtartahni vizsgalatok eredmenyei (3. fabl azat) alapjan a kbvetkez5ket Wapitottuk meg: A szarazanyag tartalomban statisztikailag igazolhat6 lorilonbsegek mutatkortak mind az 5 vizsgilt terillet eseteben. Megallapirhato, hogy az aszalyos (2007es) evben Cobb volt a gyepek szarazanyagtartalma, mint 2006ban. Az egysegriyi szarazanyagtartalotnra vonatkortatott tiplaloanyagtartalint mutatak kbztil a nyersfeherjetartalomban nem jelentkezen az evjarathatas, kiveve a Temploi1 Del terilletet, ahol az elsoreadt ffifajok6 mellett a pillangos libvenyek borliattsi g2 is szimottevben eseilikent, A nyersrosttartalomban csak a Baltacim tabian talaltunk statiaztikailag igazothato Kilanbseget, me1y mindlssze 2,5% volt, elmondhato tehat, hogy a tottletek mintaveteiekor azonos fenolegiai stidiumban voltak a gyepnavenyek. A szarazanyagtartali3mm vonatkortatott N mentes kivonhat6 aoyag tartalom eseteben az Egynesteto 6s a Templi)m Del teraletekriel mutartunk ki szignifikans kaionbserget, azonban tendencia volt, hogy az anus vizsgat teraleten az elsor kiserleti evbez kepest magasabb volt a szarazanyagra vonatkortatott Nmka tartalorn a masodik kiserleti 6vben. 36

5 GYEPGAZDALKODA SI 1(67:LEM PINYSK, 2008/6 A vizsgall teraletek tip151l5aayagtartalnis taihiarat Gyeptcralet(1) Ba:tadirri Egyeisesteia KutirlI PatEirks Templom Dtl Ev(2) NM _ Ti p [ szarazanyag_tanalilm %(4) 34.1' 45,6 b 28,5' i 34,2' 30,5' 38,5' 26.7' 37,0' 30,7' 42,5' Nyetsfclierj tartalom %(5) 11,8' 10,6' 11,4" 10,8' 10,2" 11,0' 14,6' =5,9' 14,2' 11,1 1 Nyees.romteri.alom sza.. %(6) 28,0' 25,5" 29,1" 26,2' 727.6' 25,5' 27,5' 28,0' 27,3' 27,7' N rneutes kivonhat6 anyagrartalord sz.a. 54( 7 ) 49,0' 52,4' 47,6' 53,3' 50,0' 50,7' 45,7' 48,6' 46,0' 51,5' Table pai nlrb,..e. contents Of chg. grasslands Grassland(1), Year(2), Nutritive ccriteril3(3), Dr_,..14.1arter coment(4), Crude protein content(5), Crude fiber matent(6), Nfree ext,rect(7) A vizsgalt tertiletek termesenek eredrnenyeit hektaronkenti zoldtermes es capliloanyagtartalum alapjan szamitott szirazanyagban es nyersfehe'rjeben A vizsgitt terilleitek terruk.sered.rnenyei kifejezelt hektironk4nti termesnaennyiseg alapjan hasonlitottuk d.ssze (4. rabfeizar). 4. th516ar Teralei(1). Ntleacim Egyencateta Kuti Ill Pacsirta Teroplard Del Termes(3) Zoldtermes tlia(4) EN(2)! : ,5' 14,3' 20,2' 14.3' 13.0' 12,1' 22,7' 8,2' 23,6' 15,1' Szaramnyapterrn6s daa(5) I 5,4' 5.6' 5,e 4,8" 3,9' 4,0' 6,1' 2,6' 7,4' 5,5' Nyersfeherje termaligilia(6) 631' 568' ' 568' 499' 400' 437' 825' 398,11 993' 605' p<0,05.able Yields of the grasslands Grassland(1), Year(2), Yield(3), Green yield (Vha)(4),1).)... matter yield (illamx5), Crude protsin yield (kg/13a)(6) A Baltacim terideten az evek kozott nem talaltunk szignifikans Idil5nbseget sent az 1 hektirra vetitett zoldlermes, sem a szarazanyan.lermes, sem a nyersfeberjetennes tekintetdbcn, Ezt okozhatta, boo bar aszilyos volt a 2007es ev, a gyepgazdakodasban a szarazsag csak a 2. novecleket sujtiatta_ Az Egyeneste0 es a Kai III tablakon as eredmenyek hasonla kepet mutattak, mint a Baltacim tablan, elterti terrnesszintek mellett. A Pacsirta tablin az eredm6nyek alakulasara nagyobb holism.' volt az evjarot, volomint a 2007 ben tapasztalt nem megfelela gyepkezeles, ezert a kelt k6z5rt mindbarom mutate eseceben szignifikans volt a kalonbseg. A Templom Del tertileten szinten statisztikailag igazolhata eltereseket Inutattunk ki a ket ev tennesatjagal k6z5tt. a 2007ben tapasztalt terinescsokk.enes azonban kisebb mertelai volt, mint a Pacsirta tablan, mivel itt az evjarathatast nem fokorta a helycekn gazdalkodds. A DeMeter pontszamitas es a gyakorlat kapcsolata A Kaposvari Euetem Szarvas aga2at.a. Baltacim, Egyenestet8, Kuti Pacsirta, es Templom Del jelii triblajan kiszamitottuk a DeMeter rendszer alapjan varhato belaironkenti termesmennyiseget 2006 es 2007 vben.. A vizsgilt gyepterdletek eves valodi terrnakepesseget a gyep harem nove&kebi51 vat mintik tomekboi allapitottiik meg. A szamitott 6.'s a men termeseredmenyek az 5. iablazaton bemutatottak szerint alaladtak ' at A Kaposviri Euetem Starvas Agaxat gyepterfiletek terrneinaranyisige A DeMeter renderer dapjaa 17..4raitya, es a alert termks (IAA szirazanyag) 2006 es 2007 evekbeo. en)]et(1) Re [tau im E cncs7te1.6 Kuti M. Pacsirta Tempiern Del eirisi szero ' 826.mitort tertne5(4) 2,5 7,9 4,9 Mort ionmeal: ,6 5,8 4,8 3,9 4,0 6,1 2,6 7,4 5,5 1.41'e yield AI) C617,1,67'is611 heaveew the esrimaled yield; by the DeMeter system and the uwasu d yid& as Bas2i,nra zra 200r i2007 (DM' Ctra5slandi I ), Year(2), Meehad(3), Estimated vield(4), Nikwurecl yield(5) 37

6 GYEFGAZDALKODASI KOZLEMENYEK, 2008/6 KO VETKEZTETESEK A kiser(.,et eredmenyeit ertekelve megallapithatjuk a kbyetkez[5ket: Az asay 3 adveuyesszetetelre, a boritottsagra es a szarazanyagtartalomra hatott leginkabb. A 2007es szaraz, rneleg evben jelentosen csokkent a fajszim, melynek kovotkerehen boritatlan tetliktek alakuluak ki., ami noveb a plonk fajok (elsäsorban gyomnovenyek) elofordulasit, vagy szamat. A gyepek zoldtermesenek sairazanyagtartalma a evi szarazabb iderjarasi viszonyok kovetkezteberk notr, ezzel szemben a sz6razanyagra vonatkortatott nyersfehate ós nyersrosttartalorn 8.Ii2 valtozott. Megallapitha16, hogy az evjarathatis, krilonbs tekintettel a csapadekmennyisegre es e1oszlasra, sokkai nagyobb mertekben befoiyasoija a termesmennyiseget, mint a tapeac6anyag tartalmat A terrneseredruenyeket.ertelce[ve megdllapithato, bogs a nagyobb terrneszinktcl rendelkez6 gyepter[iletek termeset fokozottabb mertekben befolyasalja az idojara's valtozekonysaga, valarnint az emberi beavatkozas_ A s,..eptertiietek jol kornpenziiljak az egy novedeket siajto kornyozeti hatast a szintorddi niavenyterrnesztssel szemben, A D emeter rendszer gyep moduli] alapjdn szimitott erte'kek elteresei a valos 6 tekekhez 1,6 tlia szarazanyaa knit valtorttalc, mely eiteres mag nagy ingadozast mutat, de a nagyobb eltft6sek a szarazabb, 2007es even adixitak, iffy a rendszert pontosirva ja kbzelit+3 ertekeket adhat a rendszet, mellyel tervezhet6bbe valck a aepgazdal.kodas. Termeszetesen a gyep modul pontussaganak biztonsagos erteke[esehez tovabbt gyakorlati adatok szaksogesek, a2onlban a 2006 es 2007 evi vizsgalatok eredm6nyc hi.onvitja a rraidszer jdvisbeni alkalmazsanak indokoltsagat, IROPALOM Balazs F. (1962); Na.&...adagn gyeptragyai.as jeleutbsege az 6s.41oen. Budapest, Niczkiga7dasagi Kidd 6. BraunBlanquel., (1954): Pfla.awns cialogle. Springer NI:n1. Berlin Mate F. (2003); Az aranyloranato1 a DeMctcr sj rrokig. In! roldrniflo5iles Foldhasznilati in Funtuicio. (S.terk.: GxsI et af.j frasthxly Pacrse.n, A. (1955): Die Graser ls Kulturpihruen land 1..fnIcraute: au/ Wii.sc Wei dc unk Auler. Berlin, Spa R. (1941): A rnagyar (aannamlai) f16ratarianuiny ubvenytewetkezeteinek attecirnesp. Ma*ar Blol, Kw. FrA. Munkii PLa Sol, R. (7%4)1 Magymorszig nen..6nylirsulasamalc attekimese. 1. Alsed4Trkiai Kiado : Budapest Soo R. (1965); Magyamrsy.as novenytdrsuldsainak i...rtokirdese. 11. Akad&miai Made., Budapest Varallyay Gy. (.21)033: A foldtuinoseg kifejcz6snek r.;61jai es lehetasegei, Kes.zthcly Vinc.effy 1. (1995)1 Lege1,5 es gyt pgazthilkodis. BucLEpct, tvlezegazda Kiade 38