BİSZÉNFAI GYEPTERÜLETEK FÖLDÉRTÉKELÉSE A D-E-METER RENDSZERBEN

Átírás

1 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 1 BİSZÉNFAI GYEPTERÜLETEK FÖLDÉRTÉKELÉSE A D-E-METER RENDSZERBEN FÁBIÁN T. A, HORVÁTH Á. B, HOFFMANN R. C, DÉR F. D a Ph.D. hallgató, Kaposvári Egyetem, b egyetemi hallgató, Kaposvári Egyetem, c egyetemi tanársegéd, Kaposvári Egyetem, d egyetemi docens, Kaposvári Egyetem fatamas@vipmail.hu ABSTRACT Evaluation of grasslands at Bıszénfa in the D-e-Meter system The future way of grassland management is greatly influenced by the new functions of the grasslands relative to the environment. This means that the role of raising nutrition will be expand by the role of keeping the natural resources. In the EU the price of the arable are controlled by the supply and demand, so the quality of the arable and the value of it come asunder. The market economy has to evaluate the arable reliable and accurate. In according to these sentences it is necessary to show the real value of soil quality, of arable in the register of estate. In the D-e-Meter grassland module we start the evaluation with the DM yield of the characteristic grass. This starting point is modified with the factors proper to the area. The measured and the estimated DM yield were compared to each other at 3 grassland at Bıszénfa. The authors gave advice to use the animal unit as index number of the grassland fertility. Keywords: Grassland, evaluation, D-e-Meter, soil quality, arable BEVEZETÉS Az Európai Unió földhasználatát a szabályozottság és a környezettudatos gazdálkodás jellemzi, melynek egyik lényeges összetevıje a termıterületek tulajdonságainak ismerete. A földminısítés és a földminıséget is figyelembe vevı gazdálkodás-tervezés ezért kiemelten kezelt kérdés (VÁRALLYAY, 2003). Magyarországon a növénytermesztés jelentıs szerepe már régen felvetette a földértékelés informatív módszerének kialakítását. E módszer, amely Aranykorona érték néven vált ismerté, egészen a közelmúltig mőködött, olyannyira, hogy az 1990-es években végrehajtott termıföld privatizáció során is ezt alkalmazták. Az ökonómiai megközelítés mellett napjainkig a gyepek értékelése nagyrészt a statisztikai módszerekkel dolgozó növénycönológián alapultak, melynek legnevesebb képviselıje Braun-Blanquet volt. Hazánkban a gyepek botanikai-florisztikai alapon való vizsgálatát Thaisz kezdte el, de a modern cönológiai vizsgálatokat csak Soó és tanítványai indították el az 1930-as években. Az 1950-es évek elején többek között Máthé és tanítványai, Juhász, Prettenhoffer foglalkoztak a rét- és legelı értékelés problémakörével (IN MÁTÉ, 2003). A gyepek együttes botanikai és gazdasági értékelésével foglalkozott BALÁZS (1960). Az 1990-es években VINCZEFFY (1995) és munkatársai olyan gyepminısítési rendszert dolgoztak ki, amelyben a gyep minısítése három számmal jelölhetı. A módszer hibája, hogy több értékes tulajdonsága mellett nem foglalkozik részletesen a talajtani és éghajlati hatásokkal. Ezért napjainkban a gyepek korrekt földértékelése még nem megoldott, így a gyepterületek termését nehéz tervezni, csak tapasztalati úton lehetséges a becslés. A gyepcönológiáról, és az osztályozásról általában A XIX. század vége felé Schröter és Stebler munkássága nyomán jött létre a fitocönológia, mely a termıhelyek, és a növényzet összefüggését vizsgálja. Késıbb BRAUN-BLANQUET (1954) kidolgozta a növényzet felvételezésének módszerét. Ma a

2 2 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) cönológusok leggyakrabban ezt a módszert használják. Hazánkban SOÓ (1941, 1964, 1965) hozta létre a fitocönológusok iskoláját. Soó tanítványai közül BALÁZS (1943) új módszert dolgozott ki. Amíg Braun- Blanquet és Klapp módszerének két hibaforrása van, az egyik a helyszíni, a másik a feldolgozási becslésnél, addig Balázs módszerében csak a helyszíni becslés jelent hibaforrást (BALÁZS, 1960). A gyepek osztályozása A gyepek osztályozása több szempontból történhet, ezek közül a jelentısebbek a következık: BASKAY TÓTH (1966) az abszolút gyepterületeket a használat módja szerint 3 csoportra osztja: legelık, kaszálók és rétek, melyek osztályozása különbözı szempontok szerint történik. Közülük a gyakorlatban a legelık keletkezés, jelleg, állatfajok, és fekvés szerinti osztályozása ismert. HORN és STEFLER (1990) a gyep típusának és a gyephasználat intenzitásának jellemzése alapján végezték el a gyepek csoportosítását (1. táblázat). Gyep típusának jellemzése, ill. aránya 1.táblázat: A gyepek csoportosítása típusuk szerint Szénahozam t / ha Intenzív gyep (5 %) Állattenyésztési ágazat tejelı tehenészet, tejelı juhászat, intenzív kettıshasznú juhászat Félintenzív gyep (35 %) 5-8 tenyészüszı nevelés, húsmarhatartás, húslótartás Extenzív gyep (60 %) 1-2 húsmarhatartás, húslótartás, extenzív juhtartás, gímszarvastenyésztés, dámszarvastenyésztés, kecsketenyésztés A gyepek újszerő osztályozását DÉR (2003) a gyeptermesztés és hasznosítás lehetısége szerint végezte el, melyet a 2. táblázat szemléltet. 2.táblázat: A gyepek csoportosítása gyeptípus és hasznosítás lehetısége szerint A gyep rendeltetése Kategóriák Terület- nagyság e ha Termıképesség t/ha sza. Termelı gyepek Védett, illetve védı gyepek Nem mőtrágyázott, vagy csak kisadagú mőtrágyával kezelt közepes termı- képességő gyepek Intenzíven mőtrágyázott nagy termı- képességő gyepek 54 % % 8-14 Szigorúan védett gyepek 3 % nincs adat Nem szigorúan védett, egyéb természet- védelmi gyepek 15 % 2-4 Talajvédı gyepek 25 % 1-2 Gyepkataszterezés hazánkban A Zöldmezı szövetség keretén belül 1933-ban indult Keszthelyen a gyepek kataszterezése. Késıbb vizsgálták más megyék gyepeit is. Az adatokat feldolgozás után elküldték az akkori fıhatóságoknak. A háborúban a kézirat elkallódott, majd a Zöldmezı szövetség anyagát a zúzdába vitték. Ezután került sor újból hazánkban a gyepek tipológiai vizsgálatára, ökológiai helyzetük feltárására. A vizsgálatok 1954-ben kezdıdtek, késıbb kiterjedtek az ország gyepeinek 86 %-ra. Az adatok lehetıvé tették egy egységes gyeposztályozási módszer kidolgozását, amelynek lényege a gyep három számmal történı minısítése.

3 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 3 Hazánk földvagyonának ökológiai értéke kedvezı, potenciális termıképessége viszonylag magas. A földértéket alapvetıen az ökológiai (természeti-, termıhelyi) tényezık határozzák meg. A termıföld a termelési tényezık alapvetı eleme, azzal összhangban kell lennie. Ezért nagy körültekintést igényel az ember által alkalmazott erıforrások mennyiségének, összetételének és színvonalának pontos meghatározása. A gyepgazdálkodás jövıbeni irányát nagymértékben befolyásolja az agrárkörnyezetvédelemmel kapcsolatos új felfogás a gyepes területek funkcióiról. Ez azt jelenti, hogy az egyoldalú takarmánytermelı szemlélet kibıvül a természeti értékek megırzésének szerepével. A földminısítés hazai áttekintése A termıföld minıségének jellemzését más országokhoz hasonlóan, hazánkban is adóbevételek növelése motiválta. A XVIII. század végén II. József elrendelte a földvagyon felmérését és minısítését. A munkálatok 1786-ban el is kezdıdtek, de a nemesek meghiúsították. Az 1848-as forradalom vívmányaként megszőnt a nemesi adómentesség. A szabadságharc bukása után 1850-ben a császári pátens Magyarországra is kiterjesztette a birodalom más részein hatályos hozadéki adózást. Az adót az ideiglenes földkataszter alapján vetették ki, mely 1884-ig a földadó kivetésének alapjául szolgált. Ez alapján állandó jellegő kataszteri nyilvántartás váltotta fel a "földadó ideiglent", melynek célja volt egy új, az idıszaki változások átvezetésére is alkalmas földadókataszteri nyilvántartás elkészítése a kataszteri tiszta jövedelem alapján. A földadó alapját képezı tiszta jövedelmet eleinte az akkori pénzegységben "Koroná"-ban fejezték ki, késıbb a pénz értékének romlását követıen "búza-egyenérték"-ben, majd 1924-tıl "aranykoroná"-ban adták meg. A földminısítés alatt gyakran csak a földek termékenység szerinti osztályozását értjük. A földértékelés gyakorlatában ismeretes a jövedelem tıkésítési módszerek alkalmazása is. Az értékelés azon alapul, hogy 1 ha föld értékét azzal a bankban elhelyezett tıkemennyiséggel teszik azonossá, melynek éves kamata egyenlı a terület éves nettó hozadékával. Az EU tagországaiban a termıföld árát (értékét) a kereslet-kínálat, a piaci érték szabja meg, vagyis a földminıség és a földérték kategóriája élesen elkülönül. A piacgazdaságnak azonban követelménye az is, hogy a földminıség, illetve a földminısítés megbízható, hiteles legyen. Ezek szükségessé teszik, hogy a termıföld értékét alapvetıen meghatározó földminıség mérıszáma, termıhelyi értékszáma a valós termıhelyi értéket mutassa az ingatlan-nyilvántartásban. A D-E-METER GYEP MODUL ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A gyep D-e-Meter pontszámítási rendszerében a gyep termésének mennyiségi és minıségi értékét befolyásoló tényezıit és az állati termék elıállítására használt gyepek valós értékét tükrözı állateltartó képességét összefoglalva az 1. ábrán mutatjuk be. Kiinduló pont: a gyeptípus termıképessége (szárazanyag t/ha) Hazánkban nagyrészt az ökológiai tényezık hatására jelentıs számú gyeptípus alakult ki. Mivel a különbözı gyeptípusok termıképességével kapcsolatban az adott termıhelyre vonatkozóan nem, vagy csak nagyon ritkán állnak rendelkezésre mért, valós adatok, ezért az ország 36 gyakoribb gyeptípusának termésmennyiségeként a szakirodalmi adatokat (VINCZEFFY, 1995) vettük figyelembe. Természetesen, ha rendelkezésre állnak az adott gyeppel kapcsolatban hosszú távon (legkevesebb 5 év) mért adatok, a számítások során ezt használjuk. Ezt, a kiindulópontként figyelembe vett termésmennyiséget módosítják a termıhely-specifikus faktorok.

4 4 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 1. ábra: A gyep termésének mennyiségi és minıségi értékét befolyásoló tényezık (forrás: DÉR ÉS MTSAI, 2007) A talaj vízgazdálkodása A gyep a hazánkban termesztett növények közül a legnagyobb vízigényő kultúrák közé tartozik. A hazánkat jellemzı, a gyepek vízigényét nem kielégítı mennyiségő és egyenetlen eloszlású csapadék gyakran a gyep fejlıdését hátráltatja. Mivel a gyepalkotó növények közül a legjelentısebbeknek, a pázsitfüvek gyökérzetének nagy része a talaj felsı cm-es rétegében található, a korábban említett vízhiányos idıszakokat a megfelelı mélységben jelen lévı talajvíz segíthet átvészelni. Értékelési rendszerünkben a talajvízszint elhelyezkedése alapján kialakított faktorokat 5 talajvízszint tartományra adtuk meg a 9 fizikai talajféleség vonatkozásában. Agroökológiai körzet Hazánknak a mezıgazdasági termelést számottevıen befolyásoló agroökológiai körzeteit a 3. táblázatban mutatjuk be. 3. táblázat: Magyarország agroökológiai körzetei Agroökológiai körzet neve A körzethez tartozó alkörzetek száma Dunai Alföld 5 Tiszai Alföld 8 Kisalföld 3 Nyugat-magyarországi peremvidék 4 Dunántúli dombvidék 4 Dunántúli középhegység 3 Észak-magyarországi 8 A 35 alkörzet jellegzetes ökológiai viszonyai 0,6-1,6-es módosító faktorral szerepelnek a rendszerben. -Lejtıkategória A lejtıs területen- a lejtıszög növekedésével- csökken a csapadék hasznosulása, a tápanyagtartó képesség és növekszik az erózió veszélye. A rendszerben 4 lejtıkategóriát szerepeltetünk, amelyek 0,6-tıl 1,2-ig terjedı faktorral szerepelnek. -A gyeptelepítés ideje A gyeptelepítés a telepítést megelızı talajmővelés és táplálóanyag visszapótlás, valamint a kialakított optimális növényállomány miatt jelentıs hatást gyakorol a gyep termıképességére. A gyeptelepítés évét a még nem beállott gyep gyengébb termése miatt

5 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 5 0,8 faktorral, a telepítés utáni 2-10 éves gyepekét 1,6, míg az ısgyepekét (10 év felett) 1,2 faktorral vesszük figyelembe. -Évjárat hatás Az évjárat kategóriái megegyeznek a szántóföldi számításoknál használtakkal (kedvezı, átlagos, kedvezıtlen), amelyek 0,8-1,2-ig terjedı szorzófaktorral érvényesülnek. -A mővelés intenzitása A gyep mővelésénél az intenzív, félintenzív és extenzív kategóriákat vesszük figyelembe. Az intenzív kategóriába azok a gyepek tartoznak, amelyeket rendszeres és okszerő tápanyag ellátásban és hasznosításban (legeltetés, kaszálás) részesítenek. Extenzív hasznosításnak a tápanyag visszapótlás nélküli, esetenként hasznosított gyepgazdálkodás minısül. -Minıségi faktor A gyep olyan évelı növénytársulás, amelyben különbözı gyepalkotó növényfajok és fajták találhatók. Ezek takarmányozási szempontból vett értéke különbözı. A korábban megadott gyeptípusok termésmennyiségét a minıségi faktorokkal módosítva a gyepen elıállított takarmány valós értékét jobban megközelítı mérıszámot kapunk. -Állateltartó képesség A gyep termıképességének értékelésekor nem csak a gyepen elıállított növényi produktumot vettük figyelembe, hiszen ennek piaci értéke valamint a piacon való megjelenése nem egységes. A közgazdasági szempontból is jól definiálható végtermékmeghatározáshoz a nagyállat egységben kifejezett hektáronkénti állateltartó képességet választottuk, amely alapján egyértelmően meghatározható az egyes gyepterületek valós értéke. A D-E-METER PONTSZÁMÍTÁS ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA A Kaposvári Egyetem Szarvas ágazata Baltacim, Pacsirta, és Templom Dél jelő tábláján kiszámítottuk a D-e-Meter rendszer alapján várható hektáronkénti termésmennyiséget 2006 és 2007 évben, amely számítás menetét a 2. ábrán mutatjuk be a Baltacim táblára jellemzı évi módosító faktorokkal. 2. ábra: A Kaposvári Egyetem Szarvas Ágazatának Baltacim jelő gyepterületén a D-e-Meter rendszer alapján számított gyeptermés (t/ha szárazanyag) év (forrás: DÉR ÉS MTSAI, 2007) A vizsgált gyepterületek éves valódi termıképességét a gyep három növedékébıl vett minták tömegébıl állapítottuk meg. A számított és a mért terméseredmények a 4. táblázaton bemutatottak szerint alakultak.

6 6 Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle vol. 3. (1) 4. táblázat: A Kaposvári Egyetem Szarvas Ágazat gyepterületek termésmennyisége a D-e-Meter rendszer alapján számítva, és a mért termés (t/ha szárazanyag) 2006 és 2007 években. Terület Baltacim Pacsirta Templom Dél Év Mérési módszer Számított termés 5,35 4,46 5,57 2,48 7,93 4,95 Mért termés 5,6 5,3 6,1 2,6 7,4 5,5 Természetesen a gyep modul pontosságának biztonságos értékeléséhez további gyakorlati adatok szükségesek, azonban a 2006 és 2007 évi vizsgálatok eredménye bizonyítja a módszer jövıbeni alkalmazásának indokoltságát. IRODALOMJEGYZÉK - Balázs F. (1943) A növénycönológia szerepe a gyepek értékelésében. Növterm. Kut. Szolg., Kolozsvár - Balázs F. (1960) A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. Mezıgazdasági kiadó, Budapest - Baskay Tóth, B. (1966) Legelı- és rétmővelés. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest - Braun-Blanquet, J. (1954) Pflanzensociologie. Springer Verl. Berlin - Dér F., Marton I., Németh T., Pásztor L., Szabó J. (2003) A szántóföldi növénytermesztés és a gyepgazdálkodás helyzete és kilátásai az EU- csatlakozás után. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest Dér F., Fábián T., Hoffmann R., Speiser F., Tóth T., (2007) Gyepterületek földminısítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben. In: Földminısítés, földértékelés és földhasználati információ (Szerk.: Tóth T., Tóth G., Németh T., Gaál T.) Budapest-Keszthely - Horn, P., Stefler, J. (1990) Hagyományos és új állattenyésztési ágazatokban rejlı lehetıségek az eltérı ökológiai, piaci adottságok kihasználására. Állattenyésztés és Takarmányozás, 39.k. 1.sz p. - Máté F. (2003) Az aranykoronától a D-e-Meter számokig. In: Földminısítés és földhasználati információ. (Szerk.: Gaál Z., Máté F. & Tóth G.) Keszthely - Soó, R. (1941) A magyar (pannóniai) flóratartomány növényszövetkezeteinek áttekintése. Magyar Biol. Kut. Int. Munkái XIII., Pécs - Soó, R. (1964) Magyarország növénytársulásainak áttekintése. I. Akadémiai Kiadó, Budapest - Soó, R. (1965) Magyarország növénytársulásainak áttekintése. II. Akadémiai Kiadó, Budapest - Várallyay, Gy. (2003) A földminıség kifejezésének céljai és lehetıségei, Keszthely - Vinczeffy, I. (1995) Legelı- és gyepgazdálkodás. Mezıgazda Kiadó, Budapest