A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, október 20., péntek 104. szám Ára: 275, Ft TARTALOMJEGYZÉK 36/2000. (X. 20.) GM r. 30/2000. (X. 20.) HM r. 86/2000. (X. 20.) OGY h. 87/2000. (X. 20.) OGY h. 88/2000. (X. 20.) OGY h. 89/2000. (X. 20.) OGY h. 31/2000. (X. 20.) AB h. 32/2000. (X. 20.) AB h. 33/2000. (X. 20.) AB h. 34/2000. (X. 20.) AB h. 7/2000. (MK 104.) MNB hird. 8/2000. (MK 104.) MNB hird. A Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról A évi és els ó negyedévi sorállományváltás végrehajtása rendjér ól szóló 19/1999. (XII. 20.) HM rendelet módosításáról A magyar kontingens részvételér ól a koszovói békefenntartásban részt vev ó nemzetközi er ókben (KFOR) tárgyában hozott 55/1999. (VI. 16.) OGY határozat módosításáról A közbeszerzésekr ól szóló évi XL. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló országgy úlési bizottság tisztségvisel óinek és tagjainak megválasztásáról szóló 73/1999. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról Az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról Az Országgy úlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségvisel óinek és tagjainak megválasztásáról szóló 39/1998. (VI. 29.) OGY határozat módosításáról Az Alkotmánybíróság határozata Az Alkotmánybíróság határozata Az Alkotmánybíróság határozata Az Alkotmánybíróság határozata Az 1000 forintos címlet ú bankjegyek új biztonsági elemmel történ ó kibocsátásáról A forintos címlet ú bankjegyek kibocsátásáról A Központi Kárrendezési Iroda közleménye a november 27-t ól december 9-ig terjed ó id ószak II/1., II/2. és II/3. földalapra vonatkozó term óföld árveréseir ól A Fidesz Magyar Polgári Párt évi pénzügyi beszámolója A Fidesz Magyar Polgári Párt évi pénzügyi beszámolója A Földm úvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Földm úvelésügyi Hivatalának hirdetménye Oldal II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A gazdasági miniszter 36/2000. (X. 20.) GM rendelete a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról Az illetékekr ól szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. -ának (2) bekezdésében, valamint a gazdasági kamarák közigazgatási feladatainak átadásával kapcsolatos rendeletmódosításokról szóló 128/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet 13. -ában kapott felhatalmazás alapján, továbbá az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 10. -ának (6), illetve 11. -ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel, a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következ óket rendelem el: 1. (1) Az e -ban meghatározott mérték ú igazgatási és szolgáltatási díjat kell fizetni a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (a továbbiakban: GM EKH) el ótt kezdeményezett alább felsorolt eljárásokért a) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékekkel, kivéve a nemesfém ékszer- és díszm úáru kereskedelmi, ügynöki és bizományosi tevé-

2 6542 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/104. szám kenységet, továbbá bármely áruval csomagküld ó tevékenységet folytató keresked ónek és üzletének, raktárának, tárolójának nyilvántartásba vételéért, adatváltozás bejegyzéséért, nyilvántartásból kérelemre való törlésért, b) az utazásszervez ói és -közvetít ói tevékenységi nyilvántartásba vételéért, adatváltozás bejegyzéséért, nyilvántartásból kérelemre való törlésért, c) az ingatlanok id óben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerz ódésekr ól szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 17. -a szerinti nyilvántartásba való bejegyzésért, a nyilvántartás adataiban történt változások bejegyzéséért, nyilvántartásból a tevékenység megsz únése miatt az R a (1) bekezdésének d) pontja szerinti kérelemre történ ó törlésért, valamint az ingatlanra vonatkozó használati jog értékesítésének az R a szerinti engedélyezéséért, d) a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági el óírást érint ó leszerelésére vagy gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére jogosult gázszerel ó nyilvántartásáért, a nyilvántartás adataiban történ ó változások bejegyzéséért, valamint a nyilvántartásból kérelemre való törlésért. (2) A díj mértéke a (3) bekezdésben foglaltak kivételével 1000 forint. Az e rendeletben meghatározott díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. (3) Az idegenvezet ói névjegyzékbe történ ó felvétel, valamint az idegenvezet ói igazolvány és azonosító kártya kiadásának díja 4000 forint, a másodlat kiállításának díja 3000 forint. (4) A jogorvoslati eljárás díja egységesen 5000 forint. 2. (1) A díjfizetési kötelezettség készpénz-átutalási megbízással, vagy a GM EKH számú számlája javára, 310 Kincstári Tranzakciós Kód megjelölésével történ ó átutalási megbízással teljesíthet ó. A befizetett igazgatási szolgáltatási díjról a GM EKH számlát állít ki. (2) A díj megfizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát a kérelem el óterjesztésekor mellékelni kell. (3) A GM EKH a díjat egyéb bevételeit ól elkülönítve tartja nyilván és kezeli. 3. A díjat, illet óleg túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból, harminc napon belül vissza kell téríteni, ha a) a kérelem visszavonásáról a kérelmez ó szóbeli vagy írásbeli bejelentésének GM EKH-hoz történ ó beérkezése után a GM EKH az e rendelet 1. -ának (1) bekezdésben foglalt intézkedést megel óz óen tudomást szerzett, vagy b) a kérelem és a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy a kérelmez ó a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó összeg ú díjat fizetett. 4. Az e rendeletben meghatározott díj tekintetében a) a díjmentességre az Itv. az 5. és 6. -aiban foglaltakat, b) a díjfizetési kötelezettségre az Itv ának (2) (3) bekezdéseiben foglaltakat, c) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. (1) bekezdésének els ó mondatában, illetve 31. -ának (2) (7) bekezdéseiben foglaltakat, d) a mulasztási bírságra az Itv ának (2) (4) bekezdését és 82. -át értelemszer úen kell alkalmazni. 5. (1) Ez a rendelet november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követ óen kezdeményezett eljárásoknál kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej úleg a gazdasági kamarák által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az egyéni vállalkozói igazolvány kiadásához kapcsolódó szolgáltatási díjról szóló 22/1999. (IV. 30.) GM rendelettel módosított 36/1998. (VI. 10.) IKIM rendelet hatályát veszti. Dr. Matolcsy György s. k., gazdasági miniszter A honvédelmi miniszter 30/2000. (X. 20.) HM rendelete a évi és els ó negyedévi sorállományváltás végrehajtása rendjér ól szóló 19/1999. (XII. 20.) HM rendelet módosításáról A évi és els ó negyedévi sorállományváltás végrehajtása rendjér ól szóló 19/1999. (XII. 20.) HM rendeletet (a továbbiakban: R.) a honvédelemr ól szóló évi CX. törvény 10. -ának i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következ ók szerint módosítom: 1. Az R. 1. -ában a,,leszerelés szó után meghatározott id ópontok közül a,,2000. november 02. szövegrész helyébe a következ ó szövegrész lép:,,2000. október Ez a rendelet a kihirdetését követ ó 3. napon lép hatályba, és március 1-jén hatályát veszti. Dr. Szabó János s. k., honvédelmi miniszter

3 2000/104. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6543 III. rész HATÁROZATOK Az Országgy úlés határozatai Az Országgy úlés 86/2000. (X. 20.) OGY határozata a magyar kontingens részvételér ól a koszovói békefenntartásban részt vev ó nemzetközi er ókben (KFOR) tárgyában hozott 55/1999. (VI. 16.) OGY határozat módosításáról* 1. Az Országgy úlés a magyar kontingens részvételér ól a koszovói békefenntartásban részt vev ó nemzetközi er ókben (KFOR) tárgyában hozott 55/1999. (VI. 16.) OGY határozata a következ ó új 3. ponttal egészül ki, és a jelenlegi 3. pont számozása 4. pontra változik: (Az Országgy úlés),,3. az Alkotmány 19. (3) bekezdés j) pontjára tekintettel hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság a koszovói békefenntartásban részt vev ó nemzetközi er ókhöz (KFOR) az 1. és 2. pontban foglaltakon túl egy mozgó orvosi laboratóriumot m úködtet ó, egyéni fegyverekkel és felszereléssel rendelkez ó egészségügyi kontingenssel is hozzájáruljon. A kontingens létszáma nem lehet több, mint 20 f ó, amely a váltási periódusokban sem haladhatja meg a 30 f ót. A hozzájárulás id ótartama a koszovói békefenntartásban részt vev ó nemzetközi er ók (KFOR) feladatának végéig terjed; 2. Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba. Az Országgy úlés 87/2000. (X. 20.) OGY határozata a közbeszerzésekr ól szóló évi XL. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló országgy úlési bizottság tisztségvisel óinek és tagjainak megválasztásáról szóló 73/1999. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról* A közbeszerzésekr ól szóló évi XL. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló országgy úlési bizottság tisztségvisel óinek és tagjainak megválasztásáról szóló 73/1999. (IX. 30.) OGY határozat a következ ók szerint módosul: Az Országgy úlés Székely Zoltán helyett dr. Kiszely Katalint a bizottság elnökévé, dr. Kiszely Katalin helyett Tóth Imrét a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Áder János s. k., az Országgy úlés elnöke Dr. Szabó Erika s. k., az Országgy úlés jegyz óje Dr. Világosi Gábor s. k., az Országgy úlés jegyz óje Az Országgy úlés 88/2000. (X. 20.) OGY határozata az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról** 1. Dr. Szabó Erika s. k., az Országgy úlés jegyz óje Dr. Áder János s. k., az Országgy úlés elnöke Dr. Világosi Gábor s. k., az Országgy úlés jegyz óje Az Országgy úlés tudomásul veszi a legf óbb ügyésznek az úgynevezett olajügyek személyekre és szervezetekre tekintet nélküli kivizsgálására, a szükséges büntet ójogi felel ósség megállapításának kezdeményezésére létrehozott munkacsoportról és annak eddigi tevékenységér ól szóló tájékoztatását, és felkéri a legf óbb ügyészt, hogy szükség szerint, de legkés óbb december 31-ig tájékoztassa az Országgy úlést a munkacsoport további tevékenységér ól. * A határozatot az Országgy úlés a október 17-i ülésnapján fogadta el. * A határozatot az Országgy úlés a október 17-i ülésnapján fogadta el. ** A határozatot az Országgy úlés a október 17-i ülésnapján fogadta el.

4 6544 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/104. szám Az Országgy úlés felkéri a Kormányt, hogy a munkacsoport tevékenységéhez szükséges többletforrásokat biztosítsa. 2. Az Országgy úlés felkéri az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy az úgynevezett olajügyek büntet ótárgyalására biztosított soronkívüliséget terjessze ki az olajügyekkel kapcsolatos magánvádas büntet óeljárásokra és polgári eljárásokra is.,,viii. A bizottság a megállapításairól jelentést készít, amelyet november 30-ig az Országgy úlés elé terjeszt. A bizottság a hozzá beérkezett anyagokat az ügyészségnek átadja. IX. A bizottság megbízatása a jelentés Országgy úlés elé történ ó terjesztéséig tart. Dr. Szabó Erika s. k., az Országgy úlés jegyz óje Dr. Áder János s. k., az Országgy úlés elnöke Dr. Világosi Gábor s. k., az Országgy úlés jegyz óje 3. Az Országgy úlés felkéri a miniszterelnököt, hogy december 31-ig adjon tájékoztatást az úgynevezett olajügyekben eljáró rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatban általa elrendelt vizsgálat eredményér ól. 4. Az Országgy úlés felkéri az igazságügy-minisztert és a pénzügyminisztert, hogy az illetékes állami szervek bevonásával vizsgálják meg: a jelenleg hatályos jogszabályok adnak-e lehet óséget bármely területen az úgynevezett olajügyekhez hasonló visszaélésekre. A vizsgálat eredményér ól a évi ószi ülésszak végéig tájékoztassák az Országgy úlést. 5. Meg kell vizsgálni, hogy az olajáru forgalmazásával kapcsolatosan mutatkozó joghézagok keletkezésében volt-e szerepe kormányzati tényez óknek. A törvényjavaslatok és módosító javaslatok parlamenti tárgyalásáról készített hiteles jegyz ókönyvek áttekintésével arra is fényt kell deríteni, hogy kik voltak azok, akik törvényjavaslatokat vagy módosító javaslatokat kezdeményeztek az olajszármazékokkal történ ó visszaélések megakadályozására, illet óleg voltak-e olyan országgy úlési képvisel ók vagy kormánytisztvisel ók, akik ennek leállítására törekedtek. 6. Az,,országgy úlési vizsgálóbizottság létrehozásáról az esetleges korrupciós ügyek feltárására az olajügyek és a szervezett b únözés között tárgyú 94/1999. (XII. 7.) OGY határozat VIII. és IX. pontja a következ óképpen módosul: Az Országgy úlés 89/2000. (X. 20.) OGY határozata az Országgy úlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségvisel óinek és tagjainak megválasztásáról szóló 39/1998. (VI. 29.) OGY határozat módosításáról* Az Országgy úlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségvisel óinek és tagjainak megválasztásáról szóló 39/1998. (VI. 29.) OGY határozat a következ ók szerint módosul: Az Országgy úlés az Egészségügyi és szociális bizottságba dr. Koleszár Lajos helyett dr. Házas Józsefet, az Európai integrációs ügyek bizottságába Székely Zoltán helyett Molnár Róbertet, a Környezetvédelmi bizottságba Székely Zoltán helyett Tóth Imrét a bizottság tagjává megválasztja. Dr. Szabó Erika s. k., az Országgy úlés jegyz óje Dr. Áder János s. k., az Országgy úlés elnöke Dr. Világosi Gábor s. k., az Országgy úlés jegyz óje * A határozatot az Országgy úlés a október 17-i ülésnapján fogadta el.

5 2000/104. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6545 Az Alkotmánybíróság határozatai Az Alkotmánybíróság 31/2000. (X. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következ ó határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság a helyi önkormányzati képvisel ók és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény 11. (1) és 46. (1) bekezdései alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló évi C. törvény 107. (2) bekezdése és 110. (1) bekezdés c) pontja f óvárosi listára vonatkozó szövegrészek alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. 1. Az indítványozó az Alkotmány 70. (1) és 70/A. (1) bekezdéseinek rendelkezéseibe ütköz ónek véli a helyi önkormányzati képvisel ók és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 11. (1) és 46. (1) bekezdéseit. Az indítványozó szerint a választópolgárok alapvet ó alkotmányos joga, hogy közvetlenül, egyénileg is jelölhet ó és választható legyen. A választópolgárok alapvet ó alkotmányos joga nem sz úkíthet ó és nem korlátozható kizárólagosan csak jelöl ó szervezeteken keresztüli választhatóságra.,,e hatályos jogszabályok alkotmányellenes módon a választópolgárok számára a Budapest f óváros közgy úlésének minden egyes 66 tagjának a közvetlen egyéni jelölését és választását kizárja, megkülönböztet ó módon csak a kizárólagosan a jelöl ó szervezet útján történ ó jelölést és választhatóságot szabályozza. 2. Az indítványozó szerint a választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 107. (2) bekezdése és 110. (1) bekezdés c) pont f óvárosi listára vonatkozó szövegrészek ellentétesek a Ve. 46. (1) és (2) bekezdéseivel. Míg a Ve (2) bekezdése és 110. (1) bekezdés c) pontja kizárja, addig a Ve. 46. (1) és (2) bekezdései lehet óvé teszik a f óvárosi választópolgárok közvetlen, megkülönböztetés nélküli ajánlási és választási lehet óségét.,,az évi helyi önkormányzati, Budapest f óváros közgy úlésének 66 tagjának választásakor a f óvárosi választópolgárok részér ól közvetlenül jelöltet ajánlani, illet óleg jelöltet állítani ajánlószelvény hiányában nem lehetett. II. 1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:,,70. (1) A Magyar Köztársaság területén él ó minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgy úlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és ha a választás, illet óleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.,,70/a. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. 2. Az Övjt. vizsgált rendelkezései:,,11. (1) A választópolgárok Budapest f óváros közgy úlésének 66 tagját közvetlenül, listán választják meg. Ez esetben Budapest f óváros egy választókerületet alkot.,,46. (1) Budapest f óváros közgy úlésének 66 tagját (11. ) a választópolgárok közvetlenül, listákon választják. 3. A Ve. vizsgált rendelkezései:,,107. (2) A kompenzációs listát, valamint az azon szerepl ó jelölteket legkés óbb a szavazást megel óz ó 20. napon, a f óvárosi listát, valamint az azon szerepl ó jelölteket legkés óbb a szavazást megel óz ó 19. napon kell bejelenteni.,,110. (1) Külön-külön szavazólap szolgál c) a f óvárosban az egyéni választókerületi, a polgármester-, a f ópolgármester-, a helyi kisebbségi önkormányzati, valamint a f óvárosi listás választásra. III. Az indítvány megalapozatlan. 1. Budapest f óvárosban kétszint ú önkormányzati rendszer m úködik. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök egy részét a f óvárosi kerületek képvisel ó-testületei, másik részét a f óvárosi közgy úlés gyakorolja. A különböz ó testületek megválasztására az Országgy úlés eltér ó választási rendszereket alakított ki. A f óvárosi kerületekben ún.

6 6546 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/104. szám vegyes választási rendszer m úködik, amely egyfordulós, többségi és arányos elemeket egyaránt tartalmaz. Az egyéni választókerületekben jelöl ó szervezetek egyéni jelöltei és független jelöltek indulhatnak. Kompenzációs listát csak a jelöl ó szervezetek indíthatnak. Az Országgy úlés a f óvárosi közgy úlés tagjainak megválasztására egyfordulós, listás jelleg ú és arányos választási rendszert alakított ki. A közgy úlési választáson jelöl ó szervezetek (pártok, társadalmi és kisebbségi szervezetek) indulhatnak. A f óvárosi szint ú listaállítást legalább 6 f óvárosi kerületben kompenzációs listaállítással kell megalapozni. Listát megfelel ó törvényi feltételek mellett csak jelöl ó szervezetek indíthatnak, s a választópolgárok listára szavaznak. A jelöl ó szervezetek számára biztosított listás választási rendszer fogalmilag kizárja azt, hogy egyéni képvisel ók induljanak a közgy úlési választáson. A kétféle választási rendszer a lépcs ózetesen nehezül ó jelölési feltételrendszer útján kapcsolódik össze. Az eltér ó feladatú és hatáskör ú testületekbe való választáshoz egyre szélesebb kör ú társadalmi támogatottságot kell tudnia felmutatni a jelölteknek, illet óleg a jelöl ó szervezeteknek. Míg a f óvárosi kerületi egyéni jelöltnek a választójogosultak 1%-nak ajánlásával kell rendelkeznie, addig egy f óvárosi lista indításához az egyéni választókerületek választópolgárainak számához viszonyítva arányosan sokszorosát kell elérniük. Budapest f óváros közgy úlésének választási rendszere az országgy úlési képvisel ók választásának területi alrendszeréhez hasonlít a leginkább: más választási rendszerben elért jelölésekkel kell a listaindítást megalapozni, egyéni jelöltek nem indulhatnak, szavazni csak listára lehet, bekerülési küszöb stb. Lényeges eltérés ugyanakkor, hogy a f óvárosi közgy úlés választásán nem csak pártok, hanem társadalmi és kisebbségi szervezetek is indulhatnak. 2. Az Alkotmánybíróság már megállapította:,,...az Országgy úlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgy úlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek, Alkotmányban szabályozott alapvet ó jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak. (63/B/1995. AB határozat, ABH , 513.). Az Alkotmányban nincs olyan rendelkezés, amely az indítványozó által hiányolt egyéni jelölés lehet óségét alapjognak nyilvánítaná. Minden választópolgárnak joga van arra, hogy a f óvárosi közgy úlés választása során aktív és passzív választójogát gyakorolja, beleértve a f óvárosi kerületi választáson az egyéni képvisel ó ajánlását és egyéni jelöltként való indulást is. A közgy úlés és a kerületi képvisel ó-testület jelölési rendszere szorosan egymásba kapcsolódik: az egyik feltételének teljesülése a másik lehet óség keletkezését jelenti. A f óvárosi kerületben induló egyéni jelöltekre leadott ajánlás megfelel ó számszer úség esetén, a függetlenek kivételével hasznosul a f óvárosi közgy úlési listaállításnál. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Övjt. 11. (1) és 46. (1) bekezdései nem ütköznek az Alkotmány 70. (1) és 70/A. (1) bekezdéseinek rendelkezéseibe, mert minden f óvárosi választópolgár egyenl ó módon élhet aktív és passzív választójogával, továbbá nincs közöttük alkotmányellenes megkülönböztetés. Ezért az Alkotmánybíróság az indítvány e részét elutasította. 3. Az indítványozó szerint a Ve. második részéhez tartozó 107. (2) bekezdése és 110. (1) bekezdés c) pontja kizárja, a Ve. els ó részéhez tartozó 46. (1) és (2) bekezdései lehet óvé teszik a f óvárosi választópolgárok közvetlen, megkülönböztetés nélküli ajánlási és választási lehet óségét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Ve. els ó része (I X. fejezet) a választási eljárás általános szabályait tartalmazza, amelyeket a törvény alkalmazási köréhez (2. ) tartozó eljárásokban alkalmazni kell. A Ve. második része (XI XVI. fejezet) a különös eljárási szabályokat foglalja magában. A Ve. XII. fejezete a helyi önkormányzati képvisel ók és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választása címet viseli, és a 100. a következ ót rendeli:,,az I X. fejezet rendelkezéseit a helyi önkormányzati képvisel ók és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak választásán (a továbbiakban együtt: önkormányzati választások) a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 107. (2) bekezdése és 110. (1) bekezdés c) pontja különleges (speciális) szabály, amely megel ózi, kizárja a f óvárosi közgy úlés választása során a 46. (1) és (2) bekezdések alkalmazását. Ennek alapján az indítvány e részét az Alkotmánybíróság visszautasította. 4. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdekl ódésre tekintettel rendelte el. Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Strausz János s. k., Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bihari Mihály s. k., el óadó Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Kukorelli István s. k., Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: 566/B/1999.

7 2000/104. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6547 Az Alkotmánybíróság 32/2000. (X. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi határozatot: Az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló évi C. törvény 51. (1), (2) és (3) bekezdései, valamint az 53., 55. és 56. -ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az indítványozó véleménye szerint a választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51., 53., 55. és 56. -ainak rendelkezései sértik az Alkotmány 8. és 42. -aiban, továbbá a 70. (1) és a 71. (1) bekezdéseiben foglalt szabályokat. Az indítványozó az önkormányzati választáson a független jelöltek kompenzációs listaállítási lehet óségének hiányát kifogásolja. A Ve. nem teszi lehet óvé, hogy az önkormányzati választáson nyilvántartásba vett független jelöltek amennyiben választási szövetséget kötnek egymás között független (közös) kompenzációs listát állítsanak.,,ha a választópolgárok arra szavaznak, hogy független képvisel ójük legyen, akkor alkotmányos joguk van ahhoz, hogy a független jelöltekre leadott szavazatok ugyanannyit érjenek, mint a jelöl ó szervezetekre leadott szavazatok, mert így valósul meg... az esélyegyenl óség a független jelöltek és a jelöl ó szervezetek között. Az indítványozó szerint így végs ó soron a választópolgárok között jön létre esélyegyenl ótlenség. Az indítványozó a Ve. és az Alkotmány általa megjelölt -ai közötti ellentmondás okát és indokát egyébként nem ismerteti, azonban azt kéri, hogy az Alkotmánybíróság,,alkotmányossági szempontból vizsgálja meg azokat. Az indítványozó ugyanebben a tárgykörben kérésével az Országos Választási Bizottsághoz is fordult. Beadványában azt kérte, hogy az Országos Választási Bizottság elvi állásfoglalás kiadásával tegye lehet óvé, hogy a független jelöltek listát is állíthassanak a választáson. Az Országos Választási Bizottság a beadványt 238/1998. számú döntésével az Alkotmánybíróság 274/B/1990/2. AB határozatára (ABH , 307.) való hivatkozással elutasította. II. A vizsgált jogszabályi rendelkezések: 1. Alkotmány,,8. (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvet ó jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam els órend ú kötelessége. (2) A Magyar Köztársaságban az alapvet ó jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvet ó jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. [...] (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvet ó jogok gyakorlása az ban, az 57. (2) (4) bekezdésében, a 60. -ban, a ban és a 70/E. -ban megállapított alapvet ó jogok kivételével felfüggeszthet ó vagy korlátozható.,,42. A község, a város, a f óváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érint ó helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.,,70. (1) A Magyar Köztársaság területén él ó minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgy úlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és ha a választás, illet óleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.,,70/a. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.,,71. (1) Az országgy úlési képvisel óket, valamint a helyi önkormányzati képvisel ó-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a f óvárosi f ópolgármestert a választópolgárok általános és egyenl ó választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 2. A helyi önkormányzati képvisel ók és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény,,29. (1) A nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelöl ó szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. melléklet) jelöltet állított.,,54/a. E törvény alkalmazásában: [...] d) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelöl ó szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít; k) jelöl ó szervezet: a pártok m úködésér ól és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet;

8 6548 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/104. szám 3. A választási eljárásról szóló évi C. törvény,,51. (1) Azt a jelöl ó szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint: a) ha a jelöl ó szervezet több megye, illet óleg a f óváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál, b) ha a jelöl ó szervezet csak egy megye, illet óleg a f óváros területén belül, de több országgy úlési egyéni választókerületben, illet óleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál, c) ha a jelöl ó szervezet csak egy országgy úlési egyéni választókerületben, illet óleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgy úlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illet óleg a helyi választási bizottságnál. (2) A bejelentett, illet óleg a nyilvántartásba vett jelöl ó szervezetekr ól az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet. (3) Jelöltet, illet óleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett és az 55. szerint nyilvántartásba vett jelöl ó szervezet állíthat.,,53. (1) A listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illet óleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. (1) bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni. (2) Az 52. (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szerepl ó jelöltekre is alkalmazni kell. (3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhet ó mandátumok száma. A listán szerepl ó jelöltek sorrendjét a jelöl ó szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következ ó jelölt lép.,,55. (1) A jelöl ó szervezet, a jelölt, illet óleg a lista bejelentésér ól a választási iroda, nyilvántartásba vételér ól a választási bizottság igazolást ad ki. (2) Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelel ó jelöl ó szervezetet, jelöltet, illet óleg listát a bejelentését követ ó három napon belül nyilvántartásba vesz.,,56. (1) A választási bizottság visszautasítja a jelöl ó szervezet nyilvántartásba vételét, ha a jelöl ó szervezet a törvényes feltételeknek nem felel meg. (2) A választási bizottság visszautasítja a jelölt nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg, vagy a jelölt a törvényben el óírt nyilatkozatait nem tette meg. (3) A választási bizottság visszautasítja a lista nyilvántartásba vételét, ha a jelölés a törvényes feltételeknek nem felel meg. III. Az indítvány megalapozatlan. 1. A Ve. els ó részének (általános rendelkezések, I X. fejezet) rendelkezéseit mind az országgy úlési, mind az önkormányzati választásokra alkalmazni kell. Az önkormányzati választásokra vonatkozó különleges rendelkezéseket a Ve. második része (XII. fejezet) tartalmazza. Az indítványozó által támadott rendelkezések a Ve. els ó részében találhatók. Az Alkotmánybíróság már korábban megállapította, hogy,,a Ve. 51. (3) bekezdésében foglalt szabály az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése alapján nem tekinthet ó alkotmányellenesnek. A Ve. VII. fejezetében,,a jelöl ó szervezet bejelentése alcím alatt szerepl ó, valamennyi jelöl ó szervezetre vonatkozó s azok regisztrációjával kapcsolatos garanciális szabályok, amelyek a bejelentés [Ve. 51. (1) bekezdés] és a nyilvántartásba vétel (Ve. 55. ) szabályainak együttes feltételét írják el ó a jelöl ó szervezetek számára. E rendelkezések az azonos csoportba tartozó jogalanyok között semmiféle diszkriminációt nem tartalmaznak (408/H/1998. AB határozat, ABK január, 10, 11.). Az Alkotmánybíróság ezen megállapításai az országgy úlési képvisel ók választására vonatkoztak, míg az indítványozó ugyanazt a rendelkezést az önkormányzati választások oldaláról támadja. Az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályhelyet az önkormányzati választás szempontjából még nem vizsgálta meg. 2. Az indítványozó a választási eljárás egyes szabályait támadja annak érdekében, hogy a független jelöltek (közös) kompenzációs listát állíthassanak az önkormányzati választáson, azonban az ezt kizáró rendelkezéseket nem a Ve., hanem az érdemi (anyagi jogi) szabályokat magába foglaló, a polgármesterek és önkormányzati képvisel ók választásáról szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) tartalmazza. Ezért az Alkotmánybíróság az eljárási rendelkezések vizsgálata el ótt e vonatkozásban áttekintette az Övjt. anyagi jogi rendelkezéseit. Az indítványozó által támadott jogintézmény, a kompenzációs lista az ún. vegyes választási rendszer egyik összetev óje. Az Övjt ai szerint ezt a választási rendszert a f óvárosi kerületekben és a nél több lakosú településeken kell alkalmazni. A választópolgárok az egyéni választókerületekben jelölteket ajánlással állítanak, és a szavazás napján az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak. A jelölt lehet független [Övjt. 54/A. d) pont] vagy jelöl ó szervezet [Övjt. 54/A. k) pont] nevében induló választópolgár. A szavazólapra jelöltként való felkerülésnek mind a két esetben azonos feltétele meghatározott számú ajánlás összegy újtése, azonban a jelöl ó szervezet jelöltjeként való indulásnak további feltétele a párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezettel való konszenzus kialakulása. A független jelölt saját nevében indul a választáson, míg a jelöl ó szervezet jelöltje a jelöl ó szervezet nevét is használhatja a szavazólapon. Míg a független jelölt saját magát képviseli, addig a jelöl ó szervezet jelöltje a bíróságon bejegyzett jelöl ó szervezet nevében lép fel a választásokon. Minden választópolgár maga dönt arról, hogy az ajánlásokat független jelöltként gy újti-e, és a többi választópolgáron múlik, hogy a szükséges számú ajánlással támogatják-e ezt a törekvést.

9 2000/104. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6549 A vegyes választási rendszerben a választópolgárok csak az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak, a kompenzációs listára nem. Az egyéni választókerületben egyfordulós, relatív többség ú a választási rendszer. Az a jelölt lesz a képvisel ó, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha a független jelölt kapta a legtöbb szavazatot, akkor ó szerzi meg a mandátumot. Ebben a fajta vegyes választási rendszerben a jelöl ó szervezetek jelöltjeire leadott, mandátumot nem eredményez ó szavazatokat jelöl ó szervezetenként összesítik és a mandátumok meghatározott része a mandátumot nem eredményez ó szavazatok arányában kerül kiosztásra a jelöl ó szervezetek között. A kompenzációs lista célja az, hogy ne jöhessen létre egy olyan önkormányzati képvisel ó-testület, amely kizárólag független vagy kizárólag egy jelöl ó szervezethez tartozó képvisel ókb ól áll. Az Alkotmány 70. (1) bekezdése alapvet ó állampolgári jogként szabályozza az aktív és passzív választójogot és a 71. (1) bekezdése pedig meghatározza a választási alapelveket, de ezen kívül nem tartalmaz rendelkezéseket a választójog gyakorlásának módjára.,,ebb ól következ óen az Országgy úlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgy úlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek, Alkotmányban szabályozott alapvet ó jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak. (63/B/1995. AB határozat, ABH , 513.) Az Övjt. 54/A. d) pontja és a Ve c) pontja szerint független jelölt az a jelölt, akit nem jelöl ó szerv állít. A független jelölt tehát az egyéni választókerületi rendszer szabályai szerint, a választópolgárok ajánlása alapján, független min óségére tekintettel szerezheti meg a választásokon való indulás jogát, és e rendszer szerinti szabályok alapján szerezhet mandátumot.,,a független jelölti min óség tehát önmagában, fogalmilag kizárja, hogy a jelöl ó szervezetek (pártok) számára biztosított listás választási rendszer alapján az ilyen min óségben induló jelöltek listát állítsanak. A független jelöltek és a pártok a választási rendszerben a listaállítás kérdésében nem tekinthet óek összehasonlítható csoportnak, ezért nem állapítható meg alkotmányellenesség az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése tekintetében. (408/H/1998. AB határozat, ABK január, 10, 12.) Az indítványozó által támadott Ve. 51. (1) és (3) bekezdése, továbbá 55. (1) és (2) bekezdése az Övjt ban foglalt anyagi jogi rendelkezések eljárásjogi vetületét tartalmazzák. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság nem állapította meg az alkotmányellenességét annak, hogy független jelöltek kompenzációs listát az Övjt. alapján nem állíthatnak, ezért az Alkotmánybíróság nem állapította meg a Ve. 51. (1) és (3) bekezdése, továbbá 55. (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességét sem, így az indítvány e részét elutasította. 3. Az indítványozó támadta a Ve. 51. (2) bekezdését, továbbá az 53. és az 56. -t is. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott rendelkezések és az indítványozó által az Alkotmányból megjelölt 8., 42., továbbá a 70. (1) és a 71. (1) bekezdése között nincs értékelhet ó összefüggés, mivel a Ve. támadott rendelkezései a jelöltek nyilvántartásba vételének (technikai) módját, illet óleg a nyilvántartásba vétel hatásköri szabályait tartalmazzák. Az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban is elutasította. 4. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét a közérdekl ódésre tekintettel rendelte el. Dr. Németh János s. k., az Alkotmánybíróság elnöke Dr. Bagi István s. k., Dr. Czúcz Ottó s. k., Dr. Harmathy Attila s. k., Dr. Kiss László s. k., Dr. Bihari Mihály s. k., el óadó Dr. Erdei Árpád s. k., Dr. Holló András s. k., Dr. Strausz János s. k., Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k., Alkotmánybírósági ügyszám: 838/B/1998. Az Alkotmánybíróság 33/2000. (X. 20.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következ ó határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság az országgy úlési képvisel ók választásáról szóló évi XXXIV. törvény 5. (1) és (3) bekezdése, a helyi önkormányzati képvisel ók és polgár-

10 6550 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/104. szám mesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény 46/A. -a, valamint a választási eljárásról szóló évi C. törvény 1. -a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 2. Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására el óterjesztett indítványt elutasítja. 3. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló évi II. törvény 2. (1) bekezdése és a helyi önkormányzati képvisel ók és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény 26. (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. INDOKOLÁS I. Az indítványozó szerint az országgy úlési képvisel ók választásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.), a helyi önkormányzati képvisel ók és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.), továbbá a választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.), valamint az egyesülési jogról szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) egyes rendelkezései sértik a jogegyenl óség és az esélyegyenl óség elvét, ezért diszkriminatívak, tehát alkotmányellenesek a következ ók alapján: 1. Az indítványozó szerint a Magyar Köztársaság Alkotmánya [71. (1) bekezdés] és a Ve. egyaránt tartalmazza azt a meghatározást, miszerint a választójog egyenl ó, ezért ebb ól kifolyólag azonos érték únek kell, hogy legyen a független jelöltek joga és a rájuk adott szavazat a pártjelöltekével. Továbbá a Ve.,,3. c) pontja szerint a választásban érintett résztvev óknek érvényre kell juttatniuk az esélyegyenl óséget a jelöltek és a jelöl ó szervezetek között. Ebb ól egyértelm úen következik, hogy a független képvisel ójelölteknek a pártjelöltekkel azonos jogokat kell, hogy élvezhessenek és kapjanak, valamint a joguk és jogosultságuk is egyenl ó kell, hogy legyen. Közös véleményünk alapján azonban ez az alkotmányos és törvényes jog nem valósul meg a gyakorlatban, a független képvisel ójelöltek hátrányban vannak a pártjelöltekkel szemben. Mivel a kialakult helyzetben esélyegyenl ótlenség áll fenn, ezért ez diszkriminatív [70/A. (1) bekezdésbe ütköz ó], tehát alkotmányellenes. Az indítványozó e vonatkozásban az alkotmányellenesség megállapításához további érvet vagy indokot nem f úz. 2. Az indítványozó szerint a Vjt. 5. (1) és (3) bekezdése szintén kizárja a független képvisel ójelöltek listaállítási lehet óségét, tehát ez is diszkriminatív. Ugyanez elmondható az Övjt. 54/A. k) pontjáról is. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy a jogalkotó csak szervezeti formában tudja elképzelni a képviseletet, ezért egyéniként nem engedi. Álláspontja szerint a jelöl ó szervezetek közé fel kell venni illetve nem lehet kizárni a független képvisel ójelöltek csoportját is, hogy a választások idejére listát állíthassanak. 3. Az indítványozó szerint az Övjt. 46/A. -a a független jelöltek indulását teljes egészében kizárja, ugyanis listaállítás hiányában független képvisel ójelölt nem is indulhat a Megyei Közgy úlésbe való jelöltségért. Itt még jobban sérül az esélyegyenl óség és az azonos választójognak az alkotmányos alapja. Diszkriminatívnak tartja azt is, hogy a Megyei Közgy úlésbe is csak pártok jelöltjei juthatnak be. Mivel csak listáról lehet bejutni a Megyei Közgy úlésbe, ezért a független jelöltek bejutása jelenleg törvényileg tilos. 4. Az indítványozó szerint a Ve.,,1. -a azért alkotmányellenes, mert kihagyta a felsorolásból a független képvisel ójelöltek csoportját. A törvény ugyanakkor önmagának is ellentmond, mert ugyanakkor tartalmazza azt a kitételt, hogy a választójog egyenl ó, valamint azt is, hogy érvényre kell juttatni az esélyegyenl óséget jelöltek és a jelöl ó szervezetek között. Diszkriminatív megkülönböztetésnek tartjuk, hogy a független jelöltekre adott szavazatok értéke nem azonos a pártjelöltekre adott szavazatokkal, attól jóval kevesebbet érnek. Az Alkotmánybíróságtól várjuk sérelmeink orvoslását annak érdekében, hogy ha a független képvisel ójelölt nem kerül megválasztásra egyéni képvisel óvé, akkor se vesszen el a rájuk adott szavazat, s a pártokhoz hasonlóan listáról ismételten felhasználásra kerülhessenek. 5. Az indítványozó beadványában megállapítja:,,az Övjt. 54/A. k) pontja meghatározza a jelöl ó szervezet fogalmát. E szerint: a pártok m úködésér ól és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az Etv. szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet. Tehát nyilvánvaló, hogy a törvény nem tiltja taxatíve a független jelöltek listaállítási lehet óségét. Csupán arról van szó, hogy a jogalkotó nem gondolt erre a lehet óségre, ezért a konkrét megnevezések felsorolásából kihagyta. A független jelöltek álláspontja szerint a felsorolásból való kihagyás nem azonos a tiltással. Esetünkben pedig szó nincs tiltásról. Ebb ól kifolyólag a törvény e pontja tekintetében mulasztásos alkotmánysértés áll fenn ezzel a joghézaggal. 6. Az indítványozó szerint az Etv. 2. -a meghatározza, hogy az egyesülési jog alapján kik és milyen szervezetet hozhatnak létre. Álláspontja alapján az egyesülési jogból nem lehet kizárni azokat a választásban induló független képvisel ójelölteket, akik a szavazatok azonos érték úvé válása érdekében a választások idejére listát kívánnak állítani anélkül, hogy bármilyen szervez ódést létrehozzanak, mert függetlenségüket továbbra is szeretnék meg órizni. Ehhez minden független képvisel ójelöltnek alkotmányos joga van a vitatott helyzet tükrében is.

11 2000/104. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az indítványozó támadja külön indoklás nélkül az Övjt. 26. (1) bekezdését is, mert az nem teszi lehet óvé a független jelöltek listaindítását. II. 1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:,,70. (1) A Magyar Köztársaság területén él ó minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgy úlési és a helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és ha a választás, illet óleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen.,,70/a. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. [ ] (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenl óség megvalósulását az esélyegyenl ótlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.,,71. (1) Az országgy úlési képvisel óket, valamint a helyi önkormányzati képvisel ó-testület tagjait, továbbá a polgármestert és a f óvárosi f ópolgármestert a választópolgárok általános és egyenl ó választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. 2. Az Etv. vizsgált rendelkezése:,,2. (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkez ó szervezetei tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint társadalmi szervezetet hozhatnak létre és m úködtethetnek. 3. A Vjt. vizsgált rendelkezései:,,5. (1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok m úködésér ól és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet.,,5. (3) A területi választókerületben területi listán pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben e törvény melléklete szerint meghatározott számban az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. 4. Az Övjt. vizsgált rendelkezései:,,26. (1) Közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelöl ó szervezetnek min ósülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban a választás szempontjából egy jelöl ó szervezetnek számítanak. Kisebbségi szervezet párttal, társadalmi szervezettel közös kedvezményes mandátumra jogosult jelöltet, listát nem állíthat.,,46/a. (1) A megyei közgy úlés tagjait a választópolgárok kivéve a megyei jogú város választópolgárait közvetlenül, listán választják. A jelöl ó szervezet egy megyében két listát állíthat a megyei közgy úlési tagok választására: egyet a vagy ennél kevesebb lakosú települések számára, egyet a nél több lakosú települések számára. Külön-külön szavazólap szolgál a vagy ennél kevesebb lakosú településeken, valamint a nél több lakosú településeken a megyei közgy úlés tagjainak választására. A megyei közgy úlés tagjainak számát a 4. melléklet tartalmazza.,,54/a. d) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelöl ó szervezet, hanem meghatározott számú választópolgár állít;,,54/a. k) jelöl ó szervezet: a pártok m úködésér ól és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet és kisebbségi szervezet; 5. A Ve. vizsgált rendelkezései:,,1. E törvény célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelöl ó szervezetek, valamint a választási szervek egységes, áttekinthet ó és egyszer ú eljárási szabályok alapján, törvényes keretek között gyakorolhassák a választásokkal kapcsolatos jogaikat. [3. A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvev óknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket:],,c) esélyegyenl óség a jelöltek és a jelöl ó szervezetek között,,,149. c) független jelölt: az a jelölt, akit nem jelöl ó szervezet állít, III. Az indítvány megalapozatlan. 1. Az Alkotmánybíróság már a 63/B/1995. AB határozatában megállapította:,, az Országgy úlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A törvényhozó szabadon határozza meg a választókerületi rendszereket, a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. Az Országgy úlés ezt a döntési szabadságát a választójogi szabályok megalkotása során is, csak az Alkotmány keretei között gyakorolhatja, úgy köteles ezeket a szabályokat meghozni, hogy azok az Alkotmány rendelkezéseivel ne ütközzenek. Alkotmányban szabályozott alapvet ó jogot alkotmányellenes módon ne korlátozzanak. (ABH , 513.).

12 6552 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2000/104. szám Az Övjt. 54/A. d) pontja és a Ve c) pontja szerint független jelölt az a jelölt, akit nem jelöl ó szerv állít. A független jelölt tehát az egyéni választókerületi rendszer szabályai szerint, a választópolgárok ajánlása alapján, független min óségére tekintettel szerezheti meg a választásokon való indulás jogát, és e rendszer szerinti szabályok alapján szerezhet mandátumot. A független jelölti min ósége tehát önmagában, fogalmilag kizárja, hogy a pártok számára biztosított listás választási rendszer alapján az ilyen min óségben induló jelöltek listát állítsanak. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy,,a diszkrimináció Alkotmányban meghatározott tilalma els ósorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki. Ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvet ó jog tekintetében történt, az eltér ó szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság kifejtette azt is, hogy alkotmányellenes megkülönböztetésr ól csak akkor lehet szó, ha a jogszabály egymással összehasonlítható, a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. Alkotmányellenes megkülönböztetés csak akkor állapítható meg, ha összehasonlítható helyzetben lév ó személyek között tesz a jogalkotó olyan különbségtételt, amely alapjogsérelmet okoz, illet óleg azzal az egyenl ó méltóság alkotmányos követelményét sérti. Nem minden személyek közötti jogi megkülönböztetés min ósül tehát alkotmányellenesnek. Nem min ósül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás eltér ó jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltér ó rendelkezéseket. [408/H/1998. AB határozat, ABK január 10, 12.; 9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH , 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH , ; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH , 282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH , 203.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH , 138.]. A független jelöltek és a pártok a választási rendszerben a listaállítás kérdésében nem tekinthet óek összehasonlítható csoportnak, ezért nem állapítható meg alkotmányellenesség az Alkotmány 70/A. (1) bekezdése tekintetében. Az Alkotmány 71. (1) bekezdése tartalmazza a választójog egyenl óségének az elvét. Ezen alkotmányos rendelkezés tartalma az, hogy a választójognak a választópolgár szempontjából egyenérték únek és a szavazatoknak közel azonos súlyúaknak kell lenniük. Mivel a független jelöltek és a pártok a listaállítás tekintetében nem tekinthet óek összehasonlítható csoportoknak, ezért nem vonatkozik rájuk a listaállítás vonatkozásában a Ve. 3. c) pontjában megfogalmazott,,esélyegyenl óség elve sem. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a vonatkozásban elutasította. 2. Az indítványozó diszkriminatívnak, az Alkotmány 70/A. (1) bekezdésébe ütköz ónek véli a Vjt. 5. (1) és (3) bekezdését. Az Alkotmánybíróság a 274/B/1990/2. AB határozatában megállapította, hogy,,területi listán ugyanis csak pártok jelölhetnek, s országos listát is csak párt állíthat. (ABH , 307.) Továbbá:,,Nem eredményez alkotmányellenes helyzetet és nem sérti az Alkotmány 70/A. (1) bekezdését az, hogy a független jelöltek az országgy úlési képvisel ók választása során nem állíthatnak listát. (408/H/1998. AB határozat, ABK január 10, 12.). A Vjt. 5. (1) és (3) bekezdése a listaállítás (pozitív) feltételeit állapítja meg, amely nem alkotmánysért ó, így az Alkotmánybíróság az indítvány e részét elutasította. 3. Az indítványozó szerint hátrányos megkülönböztetést tartalmaz az Övjt. 46/A. -a is, mivel független jelöltek nem indulhatnak,,a Megyei Közgy úlésbe való jelöltségért. Az Országgy úlés a f óvárosi, megyei közgy úlés tagjainak megválasztására egyfordulós, listás jelleg ú és arányos választási rendszert alakított ki. A közgy úlési választáson jelöl ó szervezetek (pártok, társadalmi és kisebbségi szervezetek) indulhatnak. A listaállítást ajánlással kell megalapozni. Listát megfelel ó törvényi feltételek mellett csak jelöl ó szervezetek indíthatnak, s a választópolgárok listára szavaznak. A független jelöltek más választásokon indulhatnak (országgy úlési, települési önkormányzati, kisebbségi), a f óvárosi, megyei közgy úlés választásán azonban nem. A független jelölti min óség önmagában, fogalmilag kizárja, hogy a jelöl ó szervezetek számára biztosított listás választási rendszer alapján a törvényi feltételeknek meg nem felel ó,,független listát állítsanak. Tekintettel arra, hogy a független jelölt ebben a választástípusban fogalmilag kizárt, ezért nincs összehasonlítható csoport, amelynek jogát [Alkotmány 70/A. (1) bekezdése] sértené az Övjt. 46/A.. Ezért az Alkotmánybíróság az indítvány e részét elutasította. 4. Az indítvány támadja a Ve. 1. -át is, arra hivatkozva, hogy a független jelöltek szavazatai kevesebbet érnek, mint a pártjelöltre leadott szavazatok. A választójog egyenl óségének az elvét az Alkotmány 71. (1) bekezdése tartalmazza. A választójog egyenl óségének alkotmányos elve két követelményt támaszt a választási törvény megalkotójával szemben: egyrészt a választójog a választópolgárok szempontjából azonos érték ú legyen, másrészt a szavazatok lehet óleg azonos súlyúak legyenek egy-egy képvisel ó megválasztásánál. Az indítvánnyal érintett önkormányzati választásoknál a választójog egyenl óségének elve számszer úen megvalósul, mert a polgármesterek választásán mindenkinek egy, a kislistás képvisel ó- és kisebbségi képvisel ó-választáson mindenkinek annyi szavazata van, mint amennyi a megválasztható települési önkormányzati és kisebbségi önkormányzati képvisel ók száma. Ami a második követelményt illeti, az adott önkormányzati választási típushoz igazodóan az Övjt. megközelít óleg azonos súllyal veszi figyelembe a választópolgárok által leadott szavazatokat a mandátumok