DuoArt Alapfokú Művészeti Iskola. Kisvárda PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 DuoArt Alapfokú Művészeti Iskola OM: Kisvárda PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

2 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program jogszabályi alapjai - A évi LXXIX. törvény a közoktatásról és módosításai - A évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - A 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - A 229/2012 Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - A 32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998. MKM. rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról, továbbá a NEFMI 2011-ben kiadott módosításai alapján. - Az intézmény érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata A pedagógiai program a nevelőtestület elfogadásával, a fenntartó jóváhagyásával szeptember 1-én lép életbe. 1

3 I. B E V E Z E T Ő l. A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA, FELADATA, TARTALMA. A pedagógiai programot a hatályos törvények, jogszabályok előírásai alapján az intézmény tartalmi, szervezeti működésének szabályozására, a fejlesztési elképzelések vázolására készítettük. Az iskolai munka alapdokumentuma, amely szól az iskola, a fenntartó és a szülők felé. Tartalmazza az intézmény nevelési oktatási céljait, feladatait, követelményrendszerét, a beszámolók és értékelés módját, a működési feltételeket, és azok fejlesztési lehetőségeit, az iskolában működő szervezeti formákat és a tanszakok által összeállított helyi tanterveket. 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI AZ INTÉZMÉNY NEVE: DuoArt Alapfokú Művészeti Iskola SZÉKHELYE: 4600 Kisvárda, Szent László u. 42/a sz. OM AZONOSÍTÓJA: Köznevelési alapfeladatok: Alapfokú művészetoktatás: - zeneművészeti ágban - képző- és iparművészeti ágban Egyéb kérdések a mellékelt Alapító Okiratban szabályozva. 3. RÖVID ISKOLATÖRTÉNET Az intézmény a kisvárdai Weiner Leó Alapfokú Zene-és Művészeti iskola azon vidéki telephelyein tanuló, és a kisvárdai székhelyre bejáró vidéken lakó gyermekek művészeti oktatását kívánja biztosítani, akiknek tanulmányait 2006-tól Kisvárda Önkormányzata a finanszírozási gondok miatt nem tudja vállalni. Úgy gondoljuk, hogy a vidéken élő gyermekek olyan tehetséges, elkötelezett bázist nyújtanak a környék művészetoktatásában, hogy oktatásukat, nevelésüket nem szabad megszüntetni, ezért, a folyamatosság és a legkevesebb szakmai, pedagógiai változás érdekében hozzuk létre a DuoArt Művészeti Iskolát. A már jelenlévő, mind a négy művészeti ágban tevékenykedő szakokat megtartjuk, illetve továbbfejlesztjük. Szándékunkban áll a tantervi előírásokon felül a tehetséges gyermekek támogatása a továbbtanulásban, versenyeztetésük, a szereplési lehetőségek minél szélesebb körű megteremtése, a művészi fejlődés biztosítása. Olyan nevelőtestületet alakítunk ki, amelynek tagjai magas szakmai és pedagógiai ismeretekkel, elkötelezetten vállalja környezetünk felnövekvő generációinak művészeti nevelését. Kialakítjuk iskolánk rendezvényeit, amelyek megtartásából hagyományt szeretnénk teremteni. Ezek a következők: Október 1-én a Zene Világnapjának megünneplése 2

4 Ősszel tavasszal egy-egy tanári hangverseny Karácsonyi hangversenyek Magyar Kultúra Napjának megünneplése előadásokkal, kiállításokkal Kánonbemutató Művészetoktatás Napja Kisvárdai Művészeti Napok Rendszeres növendékhangversenyek Esetenként megyei hangverseny ill. elméleti verseny Rendezvényeinket visszatérően minden tanévben megtartjuk, mert tudjuk, hogy ezek kötik össze a közösséget és a felnövekvő generációkat. 4. AZ ISKOLA SZEREPE A TELEPÜLÉSEK ÉLETÉBEN A művészeti iskola jelenléte kulturális kohéziós erőként működik a településeken. Hangversenyeinkre, bemutatóinkra, kiállításainkra, a nyilvános vizsgaelőadásokra a települések lakosságát meghívjuk, és meghívásunknak eleget is tesznek. A jövőben is szeretnénk folytatni ezt a gyakorlatot, hiszen tudjuk, hogy egy-egy falu lakossága szinte kizárólag ilyen alkalmakkor kerül kapcsolatba a művészetekkel, az élő előadással. Igen fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek művészeti nevelésén keresztül a szülők, a felnőttek is részesüljenek belőle. A hangversenyek, bemutatók, találkozók, kurzusok, kiállítások mindenki számára nyitottak, akiket érdekel az iskolában folyó munka, és akik szeretnének a rohanó hétköznapok között egy-egy nyugalmas, ihletett órát eltölteni. Bízunk abban, hogy iskolánk folyamatosan fejlődni fog, és egyre több fiatalt tudunk bevonni munkánkba, megtanítani a szabadidő értékes eltöltésére, humánus gondolkodásra, az indulatok levezetésének különböző pozitív formáira a művészetek nevelőerején keresztül. 3

5 II. A MŰVÉSZETI NEVELÉS OKTATÁS ÉRTÉK CÉLRENDSZERE, FELADATAI 1. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY FUNKCIÓI 1.1. A közoktatási törvényben meghatározott funkciók: - a művészeti kifejezőképességek megalapozása - a szakirányú továbbtanulásra felkészítés - művészeti alapvizsgára és művészeti záróvizsgára felkészítés 1.2. Nemzetközi nyilatkozatok, gyermeki jogokról szóló deklarációk előírásai alapján: - a személyiség teljes körű kibontakozásának segítése 1.3. A helyi társadalmi környezet igényei által meghatározott funkciók: - az egyes művészeti ágak megismertetése és művelése - szakirányú továbbtanulási esélyek növelése - tehetséggondozás 2. ALAPELVEK Sokszor elhangzik manapság, hogy az oktatási intézményeknek a felhasználók igényeit kell kielégíteni. Mi úgy gondoljuk, hogy intézmény típusunknak elsősorban bizonyos igényeket kell felkelteni, majd azokat kielégíteni. Így alapelveink is ezen feladatok köré csoportosulnak. Törekednünk kell arra, hogy tanulóinknak igénye legyen: az értékes művészeti alkotások megismerésére önmaguk megismerésére érték-ítéletalkotás képességére belső- és külső fegyelem kialakítására tudatos, folyamatos munka végzésére célirányos gyakorlási módszerek kialakítására egymás iránti tolerancia képességére siker- és kudarc elviselésének képességére 2.1. Ezek érdekében általános nevelési céljaink a következők: a munka megbecsülése, tisztelete felelősségre, fegyelemre nevelés közösségi magatartás / társas érintkezésben helye kommunikáció és toleráns magatartás kialakítása / 4

6 személyes méltóság védelme, öntevékenység, önértékelése, önművelés kialakítása és fejlesztése kultúra iránti nyitott magatartás kialakítása az ember és természet harmonikus kapcsolatának megismertetése a művészeti oktatáson keresztül a keresztény erkölcsi értékek: szeretet, megértés Oktatási célok: Az alapfokú művészetoktatás célja speciális művészeti ismeretet adjon érzelmi esztétikai neveléssel járuljon hozzá a harmonikus, kreatív, érzelem gazdag személyiség kialakításához a művészetek megismerésére, értésére neveljen Ezen belül az alapfokú művészetoktatás egyes ágainak oktatási céljai: ZENEMŰVÉSZETI ÁG a zenei ízlést, igényességet alapozza meg, zenei műveltséget adjon, a zene befogadására, értékelésére, művelésére neveljen a magyar és egyetemes zenetörténettel ismertessen meg, értékes zenei alkotómunkával pozitív élményt nyújtson, sikerélményt biztosítson, a szabadidő tartalmas eltöltésére, amatőr társas muzsikálásra ösztönözzön, a tehetséges tanulókat karolja fel. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére, ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit, ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait, ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejezőeszközök alkalmazására, tegye lehetővé a néphagyomány, népi kultúra élményszerű megismerését, alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást, és ehhez kapcsolódó pozitív beállítódásokat, szokásokat. fejlessze a teremtő képzeletet és improvizációs készséget. 5

7 3. NEVELÉSI, OKTATÁSI FELADATOK: 3.1. Az alapfokú művészetoktatás feladatai: a művészeti ág ismeretanyagának és technikájának megismertetése, a művészi kifejezőkészségek kialakítása, a tanulók alkotófantáziájának, improvizációs készségének fejlesztése, az átlagosnál jobb képességű növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra, szakmai versenyekre, a növendékek felkészítése művészeti önképzőkörök munkájába való bekapcsolódásra, a társművészetekkel való kapcsolattartásra való törekvés Az alapfokú művészetoktatáson belül egyes művészeti ágak feladatai Zeneművészeti ág: érzelmi kapcsolat megteremtése a zenével, az értékes zene szeretetére való nevelés / beleértve az értékes könnyű zenével való kapcsolatot is, csökkentve a mély szakadékot a tömegek és az úgynevezett komoly zene között /, hangszeres és vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése, zenei képességek fejlesztése / hallás, ritmus, hangszín, dinamika /, rendszerezett zenei ismeretek nyújtása / zenei írás olvasás, logikai formai összefüggések, stílusok történeti összefüggések és más művészetekkel való kapcsolataik /, az egyénre szabott zenei anyagon keresztül a zenei ízlés, stílusérzék, karakter iránti érzékenység fejlesztése, céltudatos, rendszeres / és fokozatosan önálló / munkára nevelés, figyelem koncentrálása, fegyelmezett munkarend és magatartás, életkornak és képességnek megfelelő zenei anyag megválasztása, sikeres elsajátítása, magyar zene megismertetése, megszólaltatása, más népek zenéjének megismertetése, zenehallgatás, hangverseny-látogatás, társas muzsikálás, fellépési lehetőségek szervezése, támogatása, részvétel a város, iskolák, kulturális intézmények, egyházak zenei életében, együttműködés a művelődési feladatok ellátásában, más zeneoktatási intézményekkel a kapcsolat kialakítása és az együttműködés fenntartása / közös hangversenyek, szakmai találkozók, konzultációk /, az iskola feltételeitől függően a helyi igények változatos kielégítése / fakultációk, új szakok, kamarazenei csoportok /, tanári példamutatás / emberi: személyes magatartás, szakmai: színvonalas pedagógiai munka, tanári hangversenyek, közös muzsikálás a tanulókkal/. 6

8 Képző- és iparművészeti ág: Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megismerésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek fogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésére, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a rendeltetés a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására A DuoArt Alapfokú Művészeti iskola általános feladatai mindkét művészeti ágra vonatkozóan az intézmény igyekszik minden tanulót a saját képességeinek, adottságainak, tehetségének csúcsára juttatni, ehhez következetesen igénybe veszi, alkalmazza mindazokat a pedagógiai és oktatási módszereket, amelyek a megvalósulást segíthetik, az intézmény tantestülete folyamatosan figyelemmel kíséri az ez irányban folyó kutatásokat, és maga is kész újabb, korszerűbb módszerek kidolgozására, alkalmazására, mivel az alapfokú művészetoktatás elsősorban az amatőrképzés színtere, tanulói figyelmét elsősorban a közösségi munka irányába tereli. A csoportos oktatást folytató művészeti ágaknál ez adott, azonban a zeneművészeti ágban is meg kell teremteni a maximális lehetőséget kamaracsoportokban, zenekarokban való részvételre. a szakirányú pályára készítést a tanuló tehetsége felismerésének első pillanatától kezdve folyamatosan végzik a pedagógusok, hiszen a művészi pályára való készülés hosszú folyamat, egyes ágak magas követelményei nem teszik lehetővé, hogy általános iskola osztályában kezdjük a felkészítést, az intézmény fentiek érdekében kidolgozza és alkalmazza a különleges tehetséggondozás módjait, lehetőségeit. 7

9 4. A MŰVÉSZETI ISKOLA KÖVETELMÉNYRENDSZERE 4.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A tanulókkal szemben támasztott követelmények: igényes, évfolyamának megfelelő, egyre önállóbb, rendszeres gyakorlás, tanulás, felkészülés, a természet és környezet védelme, tisztaság és rendszeretet, a társadalom által elvárt magatartás elsajátítása, megfelelő viselkedés / egymás megbecsülése, megfelelő társas kapcsolatok, udvariasság, szép magyar beszéd / ápolt megjelenés, öltözködés A nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények: jártasság a nevelés művészetében, együttműködés a szülőkkel, megfelelő kapcsolattartás a pedagógustársakkal, igényes, pontos, fegyelmezett munkavégzés, gyermekszeretet, a gyermekek tisztelete, a tanulói érdekek védelme, egyéni bánásmód, személyes példamutatás, magatartási normák és nevelési értékek képviselete A ZENEOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI: A hangszeres tanszakok követelményei A növendék: legyen képes a zenei anyagot életkorának, képességeinek, készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílus hűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, rendelkezzék a megszólaltatáshoz szükséges koncentrálóképességgel, ismerje a hangszerkezelés alapvető tudnivalóit, rendelkezzék a zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, és ezeket tudatosan alkalmazza, tudjon dinamikailag árnyalt, kultúrált kifejező hangot képezni, legyen képes a zenei anyagot fejből játszani / memorizálás/, törekedjék a tiszta intonációra, tudjon magasabb évfolyamon önállóan hangolni, legyen képes az arra alkalmas anyag lapról olvasására, ismerje a zenei jelzéseket, kifejezéseket, tanári segítséggel a zenei előadási eszközöket alkalmazza, legyen képes a kottaolvasási készség olyan szintű elsajátítására, hogy belső elképzelés vezethesse játékát, ismerje a zenei korokat, főbb zeneszerzőit, fontosabb műveit, legyen képes a társas zenében az alkalmazkodásra, a harmonikus együttjátékra, ismerje hangszere történetét, rendelkezzék egyszerű hangszer-karbantartási ismeretekkel, legyen képes a tudatos, mindennapi gyakorlásra, évente legalább két alkalommal szerepeljen növendékhangversenyen. 8

10 Elméleti tárgyak követelményei: A növendék rendelkezzék azzal a késztetéssel, hogy a muzsikálás élete szerves részévé váljék, rendelkezzék a zenei alapismeretekkel: zenei írás olvasás, harmóniai-, formai és stílusismeretek, zenei kifejezések, jelek, zenetörténeti tájékozottság, legyen képes a zenei összefüggésekben való eligazodásra, rendszerezésre, rendelkezzék olyan ismeretekkel, amelyeknek birtokában önállóan megoldja a képességének, készségének megfelelő feladatokat, élményszerűen szólaltassa meg a műzenei szemelvényeket, magyar népdalokat és más népek dalait, szilárd értékrend kialakításával a későbbiekben is tudjon a zene bármely műfajában tájékozódni A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI A tanuló ismerje meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáját, figyeljen fel az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére, ismerje meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait, állandó készenlétben legyen az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és a tanult művészi kifejezőeszközök alkalmazására, legyen képes a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analizálására, a vizuális információk, közlemények megértésére, vizuális absztrakcióra, ismerje a legfontosabb kompozíciós eljárásokat, eszközöket, legyen alkalmas a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, legyen képes tervezésre, konstruálásra, eszközhasználatra, anyagalakításra, fedezze fel a rendeltetés szerkezet tartalom és forma összefüggéseit, legyen képes műelemzési eljárások alkalmazására, gyakorolja a kézműves tevékenységeket, ismerkedjen meg élményszerűen a néphagyományokkal, népi kultúrával, alakuljon ki az esztétikum iránti igény, alkotó magatartás és az ehhez tartozó pozitív beállítódások, szokások, ismerje az alapvető baleset- és munkavédelmi előírásokat, azokat tartsa be. 9

11 5. A MŰVÉSZETI ISKOLA TEVÉKENYSÉGRENDSZERE 5.1. TANÍTÁSI TANULÁSI TEVÉKENYSÉG Tanulási motívumok kialakítása, fejlesztése helyes tanulási szokások kialakítása, céltudatos gyakorlási, tanulási módszerek elsajátítása, az esetleges gátló tényezők lehetőség szerinti feloldása, teljesítménymotivációk kialakítása, társas viszony fejlesztése, erősítése Képességek fejlesztése hallás (melodikus, polifon, funkciós), ritmus, intonáció, dinamika, hangszín (zeneművészeti ág). tudatos memorizálás, emlékezet fejlesztése, improvizációs tevékenység, kreativitás fejlesztése, technikai készségek: mozgáskoordináció, motorikus reflexek, automatikus mozgásmechanizmusok beépítése, előadói készségek kifejlesztése, megformáló képesség kialakítása Esztétikai nevelés a művészetek belső összefüggéseinek, a sajátos ábrázolás eszközeinek megismerése, fogékonyságra, nyitottságra nevelés, mértékadás igényesség, ízlésformálás Értelmi képességek fejlesztése megismerési képesség /megfigyelés, megfogalmazás, fogalmi készlet növelése, értelmezés, szabályszerűségek/, kommunikációs készségek, gondolkodási képesség /rendszerezés, kombinatív képesség, elvont gondolkodás, problémamegoldás/, információszerzés biztosítása /könyvtárhasználat, lemezek, videó- és hangkazetták, élő előadások megtekintése/. 10

12 5.2. TANSZAKOK, TANTÁRGYAK Zeneművészeti ág A képzés szintjei: A tagozat B tagozat általános képzés, színvonalas zenei tömegnevelés, amatőr muzsikusok utánpótlása. emelt szintű képzés, tehetséggondozás, szakirányú továbbtanulásra felkészítés. Klasszikus zene: 12 évfolyam: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző Főtárgyak: Fafúvós tanszak tantárgyai: Furulya Fuvola Klarinét Szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: Trombita Kürt Harsona Tenorkürt Baritonkürt Tuba Akkordikus tanszak tantárgya: Gitár Billentyűs tanszak tantárgya: Zongora Vonós tanszak tantárgyai: Hegedű Gordonka Zeneismeret tanszak tantárgyai: Szolfézs fő- és kötelező tárgy Zeneismeret (5. évfolyamtól) Zenetörténet-zeneirodalom (5. évfolyamtól) Zeneelmélet (5. évfolyamtól) Egyházzene, improvizáció Kamarazene tantárgya: Kamarazene (továbbképző évfolyamoktól) 11

13 Kötelező tárgyak: Szolfézs kötelező 4. évfolyamig vagy Szolfézs B tagozaton végig Zongora B tagozaton 3. évfolyamtól Tanult hangszer kamarazene főtárgynál Zongora ill. egyéb hangszer szolfézs főtárgynál Kötelezően választható tantárgyak 5. évfolyamtól: Zeneismeret Zeneelmélet szolfézs főtárgynál Kamarazene vagy Zenekar vagy Kórus Választható tantárgyak: Egyházzene, improvizáció, ill. a klasszikus zene tantárgyai zenetörténet zeneirodalom Népzene: 12 évfolyam: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző Főtárgyak: Pengetős tanszak tantárgyai: Citera Zeneismeret tanszak tantárgyai: Népzenei ismeretek Néprajz (5. évfolyamtól) Szolfézs Kötelező tantárgyak: Népzenei ismeretek vagy Szolfézs kötelező 4. évfolyamig vagy Szolfézs B tagozaton végig Zongora B tagozaton 3. évfolyamtól Kötelezően választható tantárgyak: Népzenei ismeretek vagy Szolfézs 5. évfolyamtól vagy Néprajz 5. évfolyamtól vagy Népi kamarazene 5. évfolyamtól vagy Népi zenekar 5. évfolyamtól vagy Hangszeres vagy vokális tárgy népi kamarazene főtárgynál Választható tantárgyak: A népzene tantárgyai ill. a klasszikus zene tantárgyai 12

14 Tantárgyak heti óraszámai: Klasszikus zene hangszeres tantárgyai: Előképző 1-2. egyéni 2x30 perc Főtárgy A tagozat egyéni 2x30 perc B tagozat egyéni 2x45 perc B.tagozat felvételi évében 2x60 perc Zongora kötelező elmélet főtárgyon egyéni 1x45 perc Második hangszer és zongora kötelező hangszeres főtárgyon egyéni 1x30 perc Csoportos foglalkozás csoportos 2x45 perc (Zenekar, kórus min. 9 fő; kamarazene 2-8 főig) Választható tantárgy: Az előképző első évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy Egyéni foglalkozás min. 1x30 perc Csoportos foglalkozás min. 1x45 perc Korrepetíció (zongorakíséret) A tagozat ek.1-2 évfolyam 5 perc 1. évfolyam 5 perc évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc B tagozat 2. évfolyam 15 perc évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Szolfézs fő és kötelező tárgy csoportos 2x45 perc Zeneismeret csoportos 2x45 perc Zenetörténet /zeneirodalom csoportos 2x45 perc Zeneelmélet csoportos 1x45 perc Népzene tanszak tantárgyai: Előképző 1-2. egyéni 2x30 perc Főtárgy A tagozat egyéni 2x30 perc B tagozat egyéni 2x45 perc B.tagozat felvételi évében 2x60 perc Zongora kötelező B tagozaton egyéni 1x30 perc Kötelező tantárgy A tagozaton 4. évf. végéig csoportos 2x45 perc Kötelezően választható évf. csoportos min. 2x45 perc Zenekar min. 9 fő, kamarazene 2-8 fő 13

15 Választható tantárgy: Az előképző első évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy Korrepetíció ideje: a teljes képzési időben minimum 10 perc Képző- és iparművészeti ág: 12 évfolyam: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző Képzőművészeti tanszak (előképző 1-2. évfolyam alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1-2.) Grafika és festészet alapjai (1-3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1-10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1-2.) Népművészet (1-10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Grafika és festészet tanszak: Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet- és kézműves kultúra tanszak: Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1-10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1-10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) A tantárgyak heti óraszámai: Vizuális alapozó gyakorlat (2 év) 2x45 perc Grafika és festészet alapjai (3 év) 2x45 perc Grafika és festészet műhelygyakorlat (3 év) 2x45 perc Környezet-és kézműves kultúra (3 év) 2x45 perc Vizuális alkotó gyakorlatok (10 év) 2x45 perc Népművészet 1x45 perc Művészettörténet 1x45 perc 14

16 5.3. MŰKÖDŐ TANSZAKOK FEJLESZTÉSE Intézményünk életében és fejlesztési elképzeléseinkben építenünk kell a már meglevő, eddig is működő nevelési elveinkre, szokásainkra, hiszen az iskola alapítása is annak érdekében történt, hogy a minőségi munka folyamatossága biztosítva legyen a jövőben is. Igen fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek alkatuknak, képességeiknek megfelelő művészeti ágat, szakot válasszanak, mert csak ezekben tudnak sikereket elérni. Ennek érdekében tartjuk bemutatóinkat, ahol megismerkedhetnek a lehetőségekkel, és az irányított felvételit, amelynek során kiderül, hogy mennyi adottsága, képessége van egy-egy tanulónak a választott tárgyhoz. Szeretnénk a választható tárgyak minél szélesebb palettáját felvillantani tanulóink előtt, ezért a helyben, kisebb érdeklődés miatt nem tanított szakok, hangszerek tanulásához segítséget igyekszünk nyújtani A zeneművészeti ág fejlesztése Tantestületünk egyik nevelési oktatási alapelve a társas zenélésre nevelés. Ez abban az esetben válik valóra, ha növendékeinket céltudatosan az iskolai együttesekben való részvételre ösztönözzük. Szükségesnek tartjuk, hogy minden szólóhangszert tanító pedagógusnak tudjunk biztosítani legalább egy kamarazenei órát, hogy ezzel előkészítse tanítványait a közös muzsikálásra. A magyarországi zeneiskolák folyamatos gondja a korrepetíció /zongorakíséret/ megoldása. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, hiszen a gyermek először a zongorakíséretes órákon kezdi megtanulni a máshoz való alkalmazkodást, ezért minden szólóhangszeres növendékünk számára biztosítjuk a korrepetíció lehetőségét A képző- és iparművészeti ág fejlesztése Ez a művészeti ág sok különböző telephelyen működik. Eddig is és a jövőben is egyik legfontosabb célunk a telephelyek működésének koordinálása az egységes követelményeknek való megfelelés számonkérése. Ezeket közös rendezvények megszervezésével, pályázatokon való részvétellel igyekszünk megteremteni A kihelyezett tagozatok fejlesztése Az utóbbi években kihelyezett tagozatainkon több más művészeti iskola is művészetoktatást indított, ezért ezeken a helyeken néhány tantárgy tanulói létszáma csökkent. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy főleg a minőségi zeneoktatás érdekében ezekre a tantárgyakra több tanulót vonzzunk. Szándékunkban áll és igény is jelentkezett több településről újabb telephelyek indítására, ezeknek a feltételeit a 2013-as évben kidolgozzuk és megteremtjük. Már meglevő telephelyeinken is igény mutatkozik a jelenlegi hangszerek mellett más hangszerek (népzene) oktatására, amelyre jelentkező, megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógus is van, ezért szintén a 2013-as évben ezt a feladatot is megoldjuk. A gitár nagyon népszerű hangszer, szeretnénk gitártanárt alkalmazni. 15

17 5.4. TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELÉSI OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK Aktív tanórán kívüli tevékenységek Növendékhangversenyek, bemutatók, kiállítások: átfogó képet adnak a tanszakon és az intézmény munkájáról, a pedagógusok és a tanulók tevékenységének minőségéről, együttműködéséről. FORMÁI: Zeneművészeti ág: a szaktanár tanulóinak hangversenye, évente legalább egy alkalommal tanszaki hangversenyek a tanszaki munkatervek alapján félévi vizsgák hangversenyei iskolai szintű hangversenyek / évente legalább öt alkalommal / kánonbemutató évente egyszer hagyományos hangversenyeken, találkozókon való részvétel közös hangversenyek más zeneiskolák tanulóival iskolán kívüli szereplések / a szaktanár engedélye szükséges/. Képző- és iparművészeti ág: kiállítások évente kétszer. Minden művészeti ágban: iskolai versenyek megadott témakörben szakmai versenyek: helyi szervezésű, illetve oktatási és szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett szaktárgyi versenyek kulturális rendezvényeken való közreműködés: művelődési házakban, intézményekben, városi és városon kívüli programokban szakmai találkozók: helyi, megyei, területi, országos találkozókon, továbbképzéseken, fesztiválokon való bemutatkozás nemzetközi versenyeken, fesztiválokon való szereplés Passzív tanórán kívüli tevékenységek tanulmányi kirándulások: célirányosan hirdetve az érdeklődők részvételével egykét alkalommal hangversenyek, színház, kiállítás, egyéb bemutatók megtekintése igény szerint a szülők, az alapítvány és a fenntartó támogatásával a tanulók részvételének támogatása szakmai táborokban az iskola, az alapítvány által egyéb programok: tanári hangversenyek, kiállítások, évente legalább két alkalommal meghívott művészek hangversenye, kiállítása évente legalább 4-5 alkalommal Neves művésztanárok kurzusa igény és lehetőség szerint. Ünnepségek, hagyományok ápolása /módját és formáját a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti /. 16

18 6. TEHETSÉGGONDOZÁS Művészi tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakoznak ki, és a művészeteket befogadni kész és tudó egyénné is ott válik az ember, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a művészet szeretete. A művészeti iskola egész munkája egyfajta tehetséggondozás, ám ennek is vannak fokozatai. Munkánk során jó néhány olyan gyermekkel találkozunk, akinek tehetsége felülmúlja az átlagost, ezért meg kell szerveznünk e tehetségek kiemelt fejlesztését. Feltételei: tehetségkutatás, a tehetség felismerése pedagógus magas szintű tudása, személyisége, elkötelezettsége / legfőbb motivációs erők nélkülük nem működhetne ez a munka / szoros kapcsolat a gyermeket tanító pedagógusok között elegendő mennyiségű és minőségű felszereltség /hangszerek, eszközök stb./ szaktanácsadói hálózat /még nem megoldott/ továbbképzések kapcsolattartás a szakirányú középfokú és felsőfokú oktatási intézmények tanáraival. B tagozatra irányítás alapelvei kiemelkedő tanulmányi munka: gyors tanulás, állandó készenlét az új művek befogadására kiemelkedő képesség az adott anyag megformálására, előadására alkotó fantázia, kreativitás, saját elképzelések megvalósításának képessége kiemelkedő szorgalom. B tagozatra való irányítás módja : a szaktanár javaslata alapján a tantestület és a szülő jelenlétében a helyi tantervnek megfelelő műsorral mutatkozik be a tanuló a B tagozatra vételről a tantestület dönt ha kiderül menetközben, hogy a B tagozatos tanuló mégsem alkalmas e munkára, a szaktanár javaslatára a félévi, vagy év végi vizsga után a tantestület határozata alapján visszakerülhet A tagozatra. 17

19 A tehetséggondozás feladatai: szaktanári javaslatra, a munkaközösségek által a növendék haladásának figyelemmel kísérése: meghallgatások, óralátogatások, /szükség szerint a tananyag megbeszélése is/ B tagozatra irányítás főtárgy 2. évfolyamától /indokolt esetben l. osztálytól /a tanulók számára elmélet tárgyból B tagozatos csoport létrehozása a nevelőtestület előtt rendszeres meghallgatások és külön vizsgák szervezése rendszeres szereplési lehetőségek, önálló és fél önálló hangversenyek, bemutatkozások biztosítása rendszeres konzultáció biztosítása szakközép- és főiskolai tanárokkal, vendégtanárok hívása szakmai találkozókon való részvétel zenei táborokban való részvétel versenyeken rendszeres részvétel differenciált foglalkozás: egyénre szabott módszerek alkalmazása egyéni főtárgyas és kiscsoportos elméleti tanórák keretében. 18

20 III. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE, TÉRÍTÉSI DÍJAK, TANDÍJAK 1. A TANULÓ FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÁTELÉNEK SZABÁLYAI 1.1. Tanulói jogviszony létesítése: A tanuló tanulói jogviszonyának kezdete az első beiratkozás napja. A tanuló beiratkozása a jelentkezési lap és szülői nyilatkozat kitöltésével válik érvényessé Az év végi visszairatkozások nem a tanulói jogviszony megújítását jelentik, csak statisztikai célt szolgálnak, illetve a következő tanév tantárgyfelosztásához, a felvételik megszervezéséhez jelentenek segítséget. A tanulói jogviszony létesítését az előzetesen meghirdetett időpontban megtartott felvételi meghallgatás előzi meg, amely tájékozódó jellegű, a tanulók képességeinek felmérése. Szolfézs előképző évfolyamba, illetve a művészeti ágak előképző évfolyamaiba minden tanulót felveszünk és a képességek fejlődésének lemérése után döntünk a további tanulmányok folytatása felől A tanuló átvételének szabályai Másik művészeti iskolából átjelentkezés esetei: Tanév közben átjelentkezéskor: a tanulónak be kell adnia a korábbi iskolájának igazolását az évfolyamról, az addig szerzett érdemjegyekről, és mulasztásokról. Tanév végén vagy elején: a művészeti iskolai bizonyítványát kell leadnia. Különbözeti vizsgát kell tenni mindkét esetben a pontban foglaltak szerint. 2. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 2.1. Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - félévi meghallgatások, tanév végi vizsgák - osztályozó vizsgák - javítóvizsgák - művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga Félévi meghallgatások, tanév végi vizsgák Félévi meghallgatás december és január hónapban szervezhető az intézmény helyi tanterve és éves munkaterve szerint. Tanév végi vizsgákra a szorgalmi idő utolsó három hetében kerül sor az intézmény helyi tanterve és éves munkaterve szerint Osztályozó vizsgák A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, a) ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (főtárgy látogatása alól nem lehet felmentést adni) 19

21 b) ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) ha a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát Kérelmet kell benyújtani a szülőnek/ tanulónak az igazgató részére: - az a) pont esetében - a kötelező tárgy látogatása - alól szeptember 15-ig, - a b) pont esetében május 10-ig. Osztályozó vizsga szorgalmi időszakban szervezhető, ha egy tanuló június 15-ig nem tesz osztályozó vizsgát, nem osztályozható, és augusztusban már csak javítóvizsgával szerezhet osztályzatot. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát kell tenni a tanulónak háromtagú bizottság előtt, ha magasabb évfolyamba jelentkezik, vagy iskolát vált. A magasabb évfolyamba jelentkezést a jelentkezési lapon kell feltüntetni. A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. A különbözeti vizsga anyagát az adott évfolyamra meghatározott követelmények alapján kell meghatározni Összevont beszámoló A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesíthesse. Az összevont beszámoló engedélyezését május 10-ig írásban kell kérni. A kérelemről az igazgató az érintett pedagógus véleménye alapján dönt. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges Az évfolyam folytatása Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól május 10-ig írásban kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanazon az évfolyamon folytathassa. Az igazgató a szaktanár meghallgatása után dönt. A tanuló érdemjegyet ebben az esetben nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra az évfolyamát folytathatja bejegyzés kerül. Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet. 20

22 Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén kötelező és/vagy választható tárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga témaköreit június 15-ig kell a tanulónak kiadni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Javítóvizsgát tehet a tanuló akkor, ha a vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Időpontját az igazgató jelöli ki Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló körülmény, amely nem szándékos vagy gondatlan magatartás. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell Művészeti alap- és záróvizsga Alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni a továbbképző évfolyamon tovább tanulni szándékozó tanulóknak. A művészeti alapvizsga sikeres letétele szerepet játszik az iskolai továbbhaladásban, mivel továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosítja fel a tanulót. Művészeti záróvizsga szervezhető az utolsó továbbképző évfolyamon. A művészeti alap- és záróvizsga követelményeit a helyi tanterv részletesen tartalmazza. A vizsgákat szorgalmi időben, legkésőbb június 15-ig kell megszervezni, és háromtagú bizottság előtt kell letenni, melynek tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgák időpontját az intézmény az éves munkatervében határozza meg Független vizsgabizottság előtti vizsga eljárási szabályai A tanuló kiskorú tanuló esetében a szülő - kérheti, hogy osztályzatát az iskolán kívül a független vizsgabizottság állapítsa meg. Kérelem az alábbi esetekben adható be: a félévi, illetve év végi osztályzat megállapítása, tanítási órákról való távolmaradás miatt a tanuló nem volt osztályozható, a tanuló részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét, a tanuló javítóvizsgát kíván tenni. Az erre irányuló kérelmet a félév vagy évvége utolsó napját megelőző 30. napig lehet benyújtani az igazgatónak, a tantárgy(ak) megjelölésével. Ha mulasztás miatt nem osztályozható tanuló részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát, akkor az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be a tanuló az iskola igazgatójánál, hogy az osztályzatának megállapítására független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. Ahhoz, hogy a tanuló javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérelmet kell benyújtania. 21

23 A vizsga függetlenségének a jogszabályi garanciája, hogy a tanulmányok alatti vizsgát a területileg illetékes szervezi, a vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll 3. BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE, TANÓRÁKON, TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKON RÉSZVÉTEL 3.1. Félévi, tanév végi beszámoltatások (vizsgák): - írásbeli beszámoltatások: zeneművészet, képző-és iparművészet elméleti tárgyain félévkor és tanév végén a Helyi tantervben meghatározottak szerint, - gyakorlati beszámoltatások. minden művészeti ágban főtárgyból, ill. egyéb gyakorlati tárgyakból félévkor és tanév végén Számonkérések, egyéb beszámoltatások: A tanult anyag tanórai számonkérésének formáját a szaktanár határozza meg. a). Írásbeli beszámoltatás, számonkérés formái: - házi feladat ellenőrzése - röpdolgozat (napi tananyag számonkérése) - tesztlap, feladatlap (témakörök szerint) - házi dolgozat (téma önálló otthoni feldolgozása a megadott szempontok alapján) Az írásbeli feladatok javítását értékelés, a feladatok megoldásának megbeszélése követi, melynek célja, hogy visszajelzést adjon a tanuló és szülő számára a tanuló teljesítményéről. b). Szóbeli beszámoltatás, számonkérés formái: - házi feladat számonkérése - felelet - beszámoló (felmondás) - órai munka - önálló előadás Az értékelésnek tükröznie kell az aktuális tudásszint mellett a tanuló fejlődését, a tananyag elsajátítására befektetett energiáját is, mert csak így, komplexen fejtheti ki személyiségfejlesztő hatását. c). Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje: Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. A házi feladat a tanórán leadott anyag gyakorlására szolgál. Az otthoni készülés motiválhatja a tanulót, fejleszti a készségeket, javítja a tanuló teljesítményét, rendszerességre, alaposságra, a céltudatosságra nevel. A házi feladat mennyisége nem haladhatja meg egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló számára azt a mértéket, melynek teljesítése aránytalanul nagy terhet jelent a tanulónak. 22

24 d). A számonkérés, minősítés követelményei: - Csak olyan ismeret kérhető számon, melyet a szaktanár a tanórán megtanított. - Mindig a tanuló tudására kell irányulnia. - Az elvárás, a képesség és a teljesítmény egysége érvényesüljön. - Az értékelés pozitív megerősítés legyen Részvétel az iskolai programokon: Az iskola rendezvényei tanítási napokon általában 17 órakor kezdődnek, ezeken a kijelölt tanulók részvétele kötelező. A tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon óra között köteles részt venni a művészeti próbákon és előadásokon. A próbák és előadások szervezése a közismereti iskolai feladatok figyelembevételével történik. 4. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNIK: Az alapfokú évfolyamok elvégzése után, amennyiben a tanuló nem tesz alapvizsgát, és a továbbképző évfolyamok elvégzése után, a bizonyítvány kiállításának napján. A művészeti záróvizsgát tett tanuló esetében a művészeti záróvizsga napján. Ugyanannak az évfolyamnak a második sikertelen elvégzése esetén. 10 igazolatlan óra mulasztás esetén. A szülő írásbeli kérelmére a tanév végén. Az évközi kimaradásokat ha csak nem alaposan indokolt / betegség, elköltözés / nem támogatjuk. Térítési díj, tandíj hátralék esetén. Fegyelmi határozat következményeképpen. 5. TÉRÍTÉSI DÍJAK, TANDÍJAK: A 20/2012. EMMI rendelet 18. (2) bekezdése értelmében a tanulóknak 300 perc igénybevett heti tanítási időig térítési díj, ezen felül tandíj fizetési kötelezettségük van. Ez vonatkozik a több tanszakon tanulókra is. A 229/2012. Kormányrendelet 34.. (1) bekezdése szerint térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: o heti hat tanórai foglalkozás a fõtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, o e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, o az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga, o a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor meghatározott köznevelési feladatok. Tandíjat fizet minden tanuló, aki adott tanítási év elején nem töltötte be a 6. életévét, vagy betöltötte 22. életévét, vagy a heti tanítási ideje meghaladja a 300 percet. A térítési díj és a tandíj mértékét minden tanévkezdéskor a 22/2012. Kormányrendelet 35. -a szerint kell megállapítani. A fenntartó minden tanév szeptember 1-ig jóváhagyja az intézmény kidolgozott térítési díj és tandíj tervezetét. 23

25 IV. HELYZETELEMZÉS 1. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK Az intézmény részben önállóan gazdálkodó. Költségvetését a központi normatív támogatás, a fenntartó hozzájárulása és a tanulók által befizetett térítési díjak, tandíjak teszik ki. A 2009/2010 és 2010/2011-es tanévben az OKM által az alapfokú művészetoktatás támogatására kiírt pályázaton nyert összegek képezték az intézmény eszközbeszerzési és felújítási alapját, továbbá az iskola bútorzatának felújítását. Meghívott előadók tiszteletdíjának kifizetését és egyéb dologi kiadások fedezetét. Ezen pályázati lehetőség megszűnésével a fenti feladatok finanszírozása is a fenntartóra hárul. A fenntartó igyekszik minden olyan pályázati és egyéb lehetőséget kihasználni, amely segítheti az intézmény szakmailag és eszközeiben színvonalas működését. 1.1.Eszközrendszer A megfelelő eszközrendszer a művészeti iskola működésének legfontosabb feltétele, nagyban függ ettől a pedagógiai tevékenység minősége Hangszerek, tartozékok A nevelést oktatást szolgáló eszközök igen nagy részét a hangszerek alkotják. Hangszerek Megnevezés összesen baritonkürt 1 bongó állvánnyal 1 cintányér 16 citera 9 cselló 30 csörgődob 2 digitális zongora 3 dobfelszerelés 1 fa xilofon 3 furulya 15 fuvola 8 gitár 8 harsona 3 hegedű 18 kasztanyetta 1 kisdob-nagydob 2-2 klarinét 19 kolomp 2 kongadob 1 pár lábcin 1 pár marimba 1 Médium utőhangszer 3 nagybőgő 1 Orff készlet 1 24

26 pergődob 1 pianínó 7 piccolo 1 rumbatök 2 szárnykürt-vadászkürt 7 szaxofon 3 tam-tam dob 1 tenorkürt 6 timbales állvánnyal 1 tornadob 5 triangulum 9 trombita 8 tuba 2 vibra slap 1 vibrafon 1 xilofon 1 zenekari dob 3 zongora 4 A hangszerpark több, min ¾-e rossz minőségű, selejtezésre és pótlásra szorul A Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány hangszerei Elektromos zongora 1 Pianínó 1 Gitár 14 Furulya 6 Gordonka 1 Klarinét 1 A DuoArt Alapítvány hangszerei Brácsa 1 Citera (prím) 5 Citera (tenor) 2 Trombita 1 Elektromos zongora (Korg) 1 Zongora (Wendl) 1 Hegedű ¼-es 1 Hegedű ½-es 3 Hegedű ¾-es 1 A hangszerek egy része a DuoArt Alapítvány tulajdona, a többit béreljük a feladatellátási helyektől és az A muzsikáló gyermekekért Alapítványtól. Karbantartásuk csekély mértékben biztosított. 25

27 Egyéb felszerelési tárgyak: Minden művészeti ág előírásaiban szerepel a megfelelő mennyiségű audio-vizuális felszerelés, a modern technika jelenléte. Könyv, kotta 1343 db Hangfal 3 db Ötvonalas tábla 4 db Videó lejátszó 2 db Zenekari pult 8 db Mini-hifi 1 db Kottatartó állvány 15 db Videokamera 2 db Fénymásoló 1 db Hangológép 1 db Mikrofon 1 db Erősítő 1 db Tűzzománc égetőkemence 1 db Magnetofonok 13 db Kerámia égetőkemence 1 db Szalagcsiszoló 3 db Zongoraszék 8 db Sarokcsiszoló 3 db Gitár zsámoly 3 db Bőrös fapofa 8 db Fényképezőgép 2 db Dekopirfűrész 3 db Fotóállvány 1 db Faragókések 72 db Metronom 1 db Fúrógép 2 db Néptánc ruhák db Felsőmaró 1 db A Muzsikáló Gyermekekért Alapítvány eszközei és felszerelései Könyv, kotta 160 db Oklevéltartó 150 db CD lemezek, audió kazetták 180 db Zenei alapism. szolfézs tábla 3 db Videokazetta 80 db Technics hifi-berendezés 1 db Metronom 6 db Diktafon 1 db Zongoraszék 7 db Televízió 1 db Zongorapad 2 db Videolejátszó 1 db Magnetofon 1 db Videokamera 1 db Parafatábla 30 db Videoállvány 1 db Fényképezőgép 1 Televízió 1 Kottatartó 11 A DuoArt Alapítvány eszközei és felszerelései Az iskola számítógépes parkja elavult, cseréje indokolt. A tanulók részére az elméleti tárgyakhoz, különösen a zeneirodalom tárgy tanításához 3 db komplett számítógép beszerzése szükséges. Nem rendelkezik az iskola projektorral, beszerzése különösen indokolt. 26

28 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 2.1. Szaknévsor Név Iskolai végzettség ZENEMŰVÉSZETI ÁG: Agárdi Gáborné Zeneművészeti Főiskola zeneiskolai gordonkatanár Baksa Tiborné Főiskolai végzettséggel egyenértékű honosított diploma mélyhegedű szakos zeneiskolai tanár Dr. Gulácsyné Turi Erika Erzsébet Komár Lívia Kremniczky Tímea Ladányi-Pócsik Erika Maczurka Edit Pálfi Olga Révész Márta Szabó Lóránt Szerencsi Imre Zeneakadémia, egyetemi végzettséggel egyenértékű, honosított oklevél zongoraművész-tanár Főiskolai végzettséggel egyenértékű honosított diploma, zeneiskolai gordonkatanár BME, Közoktatás Vezető és pedagógus szakvizsga Nyíregyházi Főiskola, ének- zene-, népzenetanár Tanárképző Főiskola ének-zene tanár Főiskola végzettséggel egyenértékű honosított oklevél ének-zene-, népzenetanár Zeneművészeti Főiskola zongoratanár, kamaraművész Zeneakadémia, egyetemi végzettséggel egyenértékű honosított oklevél zongoratanár, zongoraművész Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Szeged ének-zene szakos tanár Zeneművészeti Főiskola kürttanár, kamaraművész Zeneművészeti Főiskola trombitatanár 27

29 Tóth-Tömör Ágnes Újhelyi István Zarándy Zoltán Zeneművészeti Főiskola zeneiskolai zongoratanár Közoktatás Vezetői szak. Zeneakadémia, egyetemi végzettséggel egyenértékű honosított oklevél klarinétművész, klarinéttanár Zeneművészeti Főiskola zeneiskolai gordonka és szolfézs szak KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG Nagyné Tóth Éva Koszta Zoltán Tanárképző Főiskola rajztanár Tanárképző Főiskola rajztanár Megellai Ferencné Száraz Anna Tanárképző Főiskola rajztanár Alap fokozat BSc képi ábrázolás, festő-festészet mesterképzésen folytat tanulmányokat ben végez Minden művészeti ágban tanító pedagógusok végzettsége megfelel az előírásoknak, sőt több pedagógus többletvégzettséggel is rendelkezik. A művészeti ágakban alkalmazott pedagógusok rendelkeznek a tanított tárgyhoz kötött végzettséggel-szakképzettséggel, valamint rendelkeznek a megfelelő gyakorlattal is. Az intézmény gondoskodik a pedagógusok továbbképzésnek, illetve továbbtanulásának segítéséről 2.2. A vezetés rendszere A vezetés és az iskola szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Munkaköri beosztás: 1 fő igazgató 1 fő igazgatóhelyettes 2 fő tanszakvezető (munkaközösség vezető) A munkaközösségek működését a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Osztályfőnöki feladatok kijelölése: Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. 28

30 A művészeti iskolai osztályfőnök részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó főállású zeneiskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni. A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai: A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását, és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait, látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Feladata különösen: az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal, az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok elősegítése, a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira. A pedagógus helyi intézményi feladatai: a tanórák pontos és felkészül megtartása, a tanuló készségeinek, képességeinek, korának figyelembevételével, az oktató-nevelő munka elvégzése a tantervek és munkatervek alapján, felelősségvállalás a saját munkájáért, és az iskola minden közös ügyéért, az iskola rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában aktív részvétel, a munkatársaival, szülőkkel való megbecsülésen alapuló - együttműködés, személyes példamutatás, felelősségvállalás a rá bízott eszközökért, vagyontárgyakért, az iskolai adminisztráció napra kész vezetése, a határidők betartása, a tantestületi értekezleteken való aktív részvétel, a döntések, pedagógiai folyamatok végrehajtása titoktartási kötelezettség betartása, 29