A KISVÁRDAI WEINER LEÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 A KISVÁRDAI WEINER LEÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2018

2 Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 II. B E V E Z E T Ő... 4 l. A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA, FELADATA, TARTALMA AZ INTÉZMÉNY ADATAI RÖVID ISKOLATÖRTÉNET AZ ISKOLA SZEREPE A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN... 5 III. A MŰVÉSZETI NEVELÉS-OKTATÁS ÉRTÉK CÉLRENDSZERE, FELADATAI AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY FUNKCIÓI ALAPELVEK NEVELÉSI, OKTATÁSI FELADATOK: A MŰVÉSZETI ISKOLA KÖVETELMÉNYRENDSZERE A MŰVÉSZETI ISKOLA TEVÉKENYSÉGRENDSZERE TANÍTÁSI TANULÁSI TEVÉKENYSÉG MŰKÖDŐ TANSZAKOK FEJLESZTÉSE TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELÉSI OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLÓ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK TEHETSÉGGONDOZÁS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ NÖVENDÉKEK III. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE, TÉRÍTÉSI DÍJAK, TANDÍJAK A tanuló felvételének és átvételének szabályai Tanulói jogviszony létesítése: A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Összevont beszámoló Az évfolyam folytatása Beszámoltatások rendje, tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon részvétel c). Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje: A tanulói jogviszony megszűnik: Térítési díjak, tandíjak: V. HELYZETELEMZÉS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK SZEMÉLYI FELTÉTELEK Tanulói összetétel: VI. A FELTÉTELRENDSZER FEJLESZTÉSE Objektív feltételek SZUBJEKTIV FELTÉTELEK: VII. A SZERVEZETI FORMÁK FEJLESZTÉSE A szervezeti struktúra fejlesztése: Az önkormányzatok működtetése: A szülőkkel való együttműködés programja A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézmény döntési folyamataiban Sajtó és nyilvánosság VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK l. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJAI - A évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről - A 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - A 229/2012 Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - A 32/1999. OM rendelettel módosított 27/1998. MKM. rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról, továbbá a NEFMI 2011-ben kiadott módosításai alapján. - Az intézmény érvényes Szervezeti és Működési Szabályzata 2. A módosítással egybe foglalt pedagógiai program a nevelőtestület elfogadásával február 01-én lép életbe. 3

4 II. B E V E Z E T Ő l. A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA, FELADATA, TARTALMA A pedagógiai programot a hatályos törvények, jogszabályok előírásai alapján az intézmény tartalmi, szervezeti működésének szabályozására, a fejlesztési elképzelések vázolására készítettük. Az iskolai munka alapdokumentuma, amely szól az iskola, a fenntartó és a szülők felé. Tartalmazza az intézmény nevelési oktatási céljait, feladatait, követelményrendszerét, a beszámolók és értékelés módját, a működési feltételeket, és azok fejlesztési lehetőségeit, az iskolában működő szervezeti formákat és a tanszakok által összeállított helyi tanterveket. 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI AZ INTÉZMÉNY NEVE: Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola SZÉKHELYE: 4600 Kisvárda, Szent László u. 42/A. OM AZONOSÍTÓJA: FENNTARTÓJA: Kisvárdai Tankerületi Központ MŰKÖDTETŐJE: Kisvárdai Tankerületi Központ CÍME: 4600 Kisvárda, Kodály Z. u. 15/A. KÖZNEVELÉSI ALAPFELADATOK: alapfokú művészetoktatás - zeneművészeti ágon - képző- és iparművészeti ágon - szín- és bábművészeti ágon Egyéb kérdések a szakmai alapdokumentumban szabályozva. 3. RÖVID ISKOLATÖRTÉNET Az intézmény az 1959/60-as tanévben alakult a nyíregyházi Állami Zeneiskola fiókiskolájaként zeneiskolai szerkezetben. A 70-es évek elejére önállóvá vált, és felvette Weiner Leó nevét. Kezdettől fogva ellátta a környező települések zeneoktatás iránti igényét, így körzete művészetoktatási központjává vált. A tanszakok és ezzel együtt a tanulói létszám fokozatosan nőtt. A 2000/2001-es tanévtől átalakult 4 művészeti ágban oktató nevelő művészeti iskolává. Ezzel jelentősen bővült a felkínálható művészeti ágak, tanszakok köre. A 4 művészeti ág együttes jelenléte lehetőséget ad a közelítésre, arra, hogy az iskola tanulói megismerkedjenek minden művészeti ág tevékenységével, magasabb óraszámban mélyülhessenek el egy-egy művészeti területen, esetleg szakirányú továbbtanulásra is felkészülhessenek. Konkrét eredményekről a már 55 éve működő zeneművészeti ág mellett a képző- és iparművészeti ág is beszámolhat. Tanulóink az utóbbi 15 évben rendszeres résztvevői a háromévenként rendezett országos hangszeres és elméleti versenyeknek. Zongora-, klarinét-, furulya-, kürt-, gordonka-, mélyrézfúvó-, szolfézs-, kamarazenei versenyeken jutottak döntőbe, és nyertek I.,II.,III. helyezéseket, különdíjakat. Nemzetközi 4

5 gordonkaversenyeken II. III. helyezést és különdíjat kaptak, nemzetközi zongoraversenyeken döntőbe jutottak. A megyében rendezett zenei versenyek alkalmával is helyezésekkel tértek haza. A képző- és iparművészeti ág tanulói országos döntőbe jutottak, I., II helyezéseket értek el. Munkáik bekerültek a 2011-ben készült Világörökség katalógusba, többen díjazottak is voltak. Számtalan megyei rajzversenyen értek el helyezéseket. Ebben az időszakban megnövekedett a zenei pályára készülők száma is. Jelenleg közel 50 volt tanítványunk tanul tovább a miskolci, nyíregyházi, budapesti, debreceni zeneművészeti szakközépiskolákban és konzervatóriumban, valamint a budapesti Zeneakadémián. Végzett volt növendékeink alap- és középfokú művészetoktatási intézmények tanárai. Volt tanítványainkkal rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, visszahívjuk őket hangversenyezni, hogy az utánuk következő generációk is kedvet kapjanak e nehéz, de szép pályához. Az iskola hagyományaihoz tartoznak a következő rendezvények: - Október 1-én a Zene Világnapja megünneplése - Tanári hangverseny - Óvodások részére zenés Mikulás műsor - Karácsonyi hangversenyek - Magyar Kultúra Napja megünneplése - Kánonbemutató - Művészetoktatás Napja - Regionális Csellóverseny - Weiner Leó Megyei Zongoraverseny - Kamarazenei bemutató - Esetenként megyei hangverseny és elméleti verseny A 2000-ben alapított Weiner Leó Díjat minden évben az a végzős tanítvány és pedagógus kapja, aki kiemelkedő, aktív munkájával az iskola hírének öregbítésében tevékenykedett. Ez minden tanév évzáró ünnepségén kerül átadásra. Hagyományainkat ápoljuk és igyekszünk újakat is teremteni, mert tudjuk, hogy ezek kötik össze a közösséget és a felnövekvő generációkat. 4. AZ ISKOLA SZEREPE A TELEPÜLÉS ÉLETÉBEN Kisvárda iskolaváros, oktatási és művelődési szempontból egyaránt megmutatkozik kohéziós ereje. A művészeti iskolai felvételik, jelentkezések is ezt bizonyítják évről évre. Annak ellenére, hogy a környező településeken több magán művészeti iskola is nyílt, intézményünk múltja, az itt folyó szakmai munka, eredmények, és a felkínált szakok színes palettája vonzza a vidék gyermekeit intézményünkbe. Ez mindenképpen jó hatással van a város kulturális életére is. Intézményünk nevelési oktatási feladatai ellátásán túl, közművelődési feladatoknak is eleget tesz. Rendszeresen közreműködik a városi ünnepségeken, esetenként maga is szervezi, rendezi azokat. Évente száznál több azoknak a rendezvényeknek a száma, amelyeken vagy részt vesznek az intézmény dolgozói, tanulói, vagy maga az intézmény rendez. A hangversenyek, bemutatók, találkozók, kurzusok, 5

6 kiállítások mindenki számára nyitottak, akiket érdekel az iskolában folyó munka, és akik szeretnének a rohanó hétköznapok között egy-egy nyugalmas, ihletett órát eltölteni. Bízunk abban, hogy folyamatosan fejlődő iskolánknak egyre nagyobb szerepe lesz városunk életében, a művészetoktatás koordinálásában azáltal, hogy egyre több fiatalt tudunk munkánkba bekapcsolni, megtanítani a szabadidő értékes eltöltésére, humánus gondolkodásra, az indulatok levezetésének különböző pozitív formáira a művészetek nevelőerején keresztül. III. A MŰVÉSZETI NEVELÉS-OKTATÁS ÉRTÉK CÉLRENDSZERE, FELADATAI 1. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY FUNKCIÓI 1.1. A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓK: - a művészeti kifejezőképességek megalapozása - a szakirányú továbbtanulásra felkészítés - művészeti alapvizsgára és művészeti záróvizsgára felkészítés 1.2. Nemzetközi nyilatkozatok, gyermeki jogokról szóló deklarációk előírásai alapján: - a személyiség teljes körű kibontakozásának segítése 1.3. A helyi társadalmi környezet igényei által meghatározott funkciók: - az egyes művészeti ágak megismertetése és művelése - szakirányú továbbtanulási esélyek növelése - tehetséggondozás 2. ALAPELVEK Sokszor elhangzik manapság, hogy az oktatási intézményeknek a felhasználók igényeit kell kielégíteni. Mi úgy gondoljuk, hogy intézmény típusunknak elsősorban bizonyos igényeket kell felkelteni, majd azokat kielégíteni. Így alapelveink is ezen feladatok köré csoportosulnak. Törekednünk kell arra, hogy tanulóinknak igénye legyen: az értékes művészeti alkotások megismerésére önmaguk megismerésére érték-ítéletalkotás képességére belső- és külső fegyelem kialakítására tudatos, folyamatos munka végzésére célirányos gyakorlási módszerek kialakítására egymás iránti tolerancia képességére siker- és kudarc elviselésének képességére 2.1. Ezek érdekében általános nevelési céljaink a következők: 6

7 a munka megbecsülése, tisztelete felelősségre, fegyelemre nevelés közösségi magatartás (társas érintkezésben helye kommunikáció és toleráns magatartás kialakítása) személyes méltóság védelme, öntevékenység, önértékelése, önművelés kialakítása és fejlesztése kultúra iránti nyitott magatartás kialakítása az ember és természet harmonikus kapcsolatának megismertetése a művészeti oktatáson keresztül a keresztény erkölcsi értékek: szeretet, megértés 2.2. Oktatási célok: Az alapfokú művészetoktatás célja speciális művészeti ismeretet adjon érzelmi esztétikai neveléssel járuljon hozzá a harmonikus, kreatív, érzelem gazdag személyiség kialakításához a művészetek megismerésére, értésére neveljen Ezen belül az alapfokú művészetoktatás egyes ágainak oktatási céljai: ZENEMŰVÉSZETI ÁG a zenei ízlést, igényességet alapozza meg, zenei műveltséget adjon, a zene befogadására, értékelésére, művelésére neveljen a magyar és egyetemes zenetörténettel ismertessen meg, értékes zenei alkotómunkával pozitív élményt nyújtson, sikerélményt biztosítson, a szabadidő tartalmas eltöltésére, amatőr társas muzsikálásra ösztönözzön, a tehetséges tanulókat karolja fel KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére, ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit, ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait, ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejezőeszközök alkalmazására, tegye lehetővé a néphagyomány, népi kultúra élményszerű megismerését, alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élményképességet, az alkotó magatartást, és ehhez kapcsolódó pozitív beállítódásokat, szokásokat. fejlessze a teremtő képzeletet és improvizációs készséget SZÍN ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG Színművészet: 7

8 biztosítson minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt, a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését, differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széleskörű alkalmazását, az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését, tegye lehetővé, hogy a tanulók az élet más területén elsajátított ismereteiket a színjátékban is alkalmazni tudják, tegye lehetővé, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétet ezáltal, az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeknek felismerésére. 3. NEVELÉSI, OKTATÁSI FELADATOK: 3.1. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS FELADATAI: a művészeti ág ismeretanyagának és technikájának megismertetése, a művészi kifejezőkészségek kialakítása, a tanulók alkotófantáziájának, improvizációs készségének fejlesztése, az átlagosnál jobb képességű növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra, szakmai versenyekre, a növendékek felkészítése művészeti önképzőkörök munkájába való bekapcsolódásra, a társművészetekkel való kapcsolattartásra való törekvés AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSON BELÜL EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK FELADATAI ZENEMŰVÉSZETI ÁG: érzelmi kapcsolat megteremtése a zenével, az értékes zene szeretetére való nevelés /beleértve az értékes könnyű zenével való kapcsolatot is, csökkentve a mély szakadékot a tömegek és az úgynevezett komolyzene között /, hangszeres és vokális zenei műveltség megalapozása és fejlesztése, zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmus, hangszín, dinamika), rendszerezett zenei ismeretek nyújtása (zenei írás olvasás, logikai formai összefüggések, stílusok történeti összefüggések és más művészetekkel való kapcsolataik), az egyénre szabott zenei anyagon keresztül a zenei ízlés, stílusérzék, karakter iránti érzékenység fejlesztése, céltudatos, rendszeres (és fokozatosan önálló) munkára nevelés, figyelem koncentrálása, fegyelmezett munkarend és magatartás, életkornak és képességnek megfelelő zenei anyag megválasztása, sikeres elsajátítása, magyar zene megismertetése, megszólaltatása, más népek zenéjének megismertetése, 8

9 zenehallgatás, hangverseny-látogatás, társas muzsikálás, fellépési lehetőségek szervezése, támogatása, részvétel a város, iskolák, kulturális intézmények, egyházak zenei életében, együttműködés a művelődési feladatok ellátásában, más zeneoktatási intézményekkel a kapcsolat kialakítása és az együttműködés fenntartása (közös hangversenyek, szakmai találkozók, konzultációk), az iskola feltételeitől függően a helyi igények változatos kielégítése (fakultációk, új szakok, kamarazenei csoportok), tanári példamutatás /emberi: személyes magatartás, szakmai: színvonalas pedagógiai munka, tanári hangversenyek, közös muzsikálás a tanulókkal/ KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG Készítse fel a tanulót: a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a vizuális információk, közlemények megismerésére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, a kifejezési eljárások használatára, az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek fogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésére, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a rendeltetés a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, a műelemzési eljárások alkalmazására SZÍN ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG SZÍNMŰVÉSZET Készítse fel a tanulót: drámai szövegek értő színészi szempontokat figyelembevevő olvasására, 9

10 különböző színházi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra, különféle szerepek megformálására, a rendezői instrukciók mentén végzett munkára, a más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására, a szerepalkotás során, színházi alkotások elemzésére, értékelésére. Ismertesse meg a tanulókkal: a színházi alapfogalmakat, szakkifejezéseket, a drámai /színházi konvenciókat, azok alkalmazását, a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat, a színházi műfajokat, a szöveg és előadás-elemzés szempontjait, a színészi játék alapvető iskoláit, a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját A WEINER LEÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÁLTALÁNOS FELADATAI MIND A HÁROM MŰVÉSZETI ÁGRA VONATKOZÓAN. az intézmény igyekszik minden tanulót a saját képességeinek, adottságainak, tehetségének csúcsára juttatni, ehhez következetesen igénybe veszi, alkalmazza mindazokat a pedagógiai és oktatási módszereket, amelyek a megvalósulást segíthetik, az intézmény tantestülete folyamatosan figyelemmel kíséri az ez irányban folyó kutatásokat, és maga is kész újabb, korszerűbb módszerek kidolgozására, alkalmazására, mivel az alapfokú művészetoktatás elsősorban az amatőrképzés színtere, tanulói figyelmét elsősorban a közösségi munka irányába tereli. A csoportos oktatást folytató művészeti ágaknál ez adott, azonban a zeneművészeti ágban is meg kell teremteni a maximális lehetőséget kamaracsoportokban, zenekarokban való részvételre. a szakirányú pályára készítést a tanuló tehetsége felismerésének első pillanatától kezdve folyamatosan végzik a pedagógusok, hiszen a művészi pályára való készülés hosszú folyamat, egyes ágak magas követelményei nem teszik lehetővé, hogy általános iskola osztályában kezdjük a felkészítést, az intézmény fentiek érdekében kidolgozza és alkalmazza a különleges tehetséggondozás módjait, lehetőségeit. 10

11 4. A MŰVÉSZETI ISKOLA KÖVETELMÉNYRENDSZERE 4.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A tanulókkal szemben támasztott követelmények: igényes, évfolyamának megfelelő, egyre önállóbb, rendszeres gyakorlás, tanulás, felkészülés, a természet és környezet védelme, tisztaság és rendszeretet, a társadalom által elvárt magatartás elsajátítása, megfelelő viselkedés (egymás megbecsülése, megfelelő társas kapcsolatok, udvariasság, szép magyar beszéd) ápolt megjelenés, öltözködés A nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények: jártasság a nevelés művészetében, együttműködés a szülőkkel, megfelelő kapcsolattartás a pedagógustársakkal, igényes, pontos, fegyelmezett munkavégzés, gyermekszeretet, a gyermekek tisztelete, a tanulói érdekek védelme, egyéni bánásmód, személyes példamutatás, magatartási normák és nevelési értékek képviselete A ZENEOKTATÁS KÖVETELMÉNYEI Hangszeres tanszakok követelményei A növendék: legyen képes a zenei anyagot életkorának, képességeinek, készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílus hűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, rendelkezzék a megszólaltatáshoz szükséges koncentrálóképességgel, ismerje a hangszerkezelés alapvető tudnivalóit, rendelkezzék a zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával, és ezeket tudatosan alkalmazza, tudjon dinamikailag árnyalt, kultúrált kifejező hangot képezni, legyen képes a zenei anyagot fejből játszani (memorizálás), törekedjék a tiszta intonációra, tudjon magasabb évfolyamon önállóan hangolni, legyen képes az arra alkalmas anyag lapról olvasására, ismerje a zenei jelzéseket, kifejezéseket, tanári segítséggel a zenei előadási eszközöket alkalmazza, legyen képes a kottaolvasási készség olyan szintű elsajátítására, hogy belső elképzelés vezethesse játékát, ismerje a zenei korokat, főbb zeneszerzőit, fontosabb műveit, legyen képes a társas zenében az alkalmazkodásra, a harmonikus együttjátékra, ismerje hangszere történetét, rendelkezzék egyszerű hangszer-karbantartási ismeretekkel, legyen képes a tudatos, mindennapi gyakorlásra, évente legalább két alkalommal szerepeljen növendékhangversenyen. 11

12 Elméleti tárgyak követelményei A növendék rendelkezzék azzal a késztetéssel, hogy a muzsikálás élete szerves részévé váljék, rendelkezzék a zenei alapismeretekkel: zenei írás olvasás, harmóniai-, formai és stílusismeretek, zenei kifejezések, jelek, zenetörténeti tájékozottság, legyen képes a zenei összefüggésekben való eligazodásra, rendszerezésre, rendelkezzék olyan ismeretekkel, amelyeknek birtokában önállóan megoldja a képességének, készségének megfelelő feladatokat, élményszerűen szólaltassa meg a műzenei szemelvényeket, magyar népdalokat és más népek dalait, szilárd értékrend kialakításával a későbbiekben is tudjon a zene bármely műfajában tájékozódni A KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI A tanuló ismerje meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáját, figyeljen fel az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére, ismerje meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait, állandó készenlétben legyen az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és a tanult művészi kifejezőeszközök alkalmazására, legyen képes a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analizálására, a vizuális információk, közlemények megértésére, vizuális absztrakcióra, ismerje a legfontosabb kompozíciós eljárásokat, eszközöket, legyen alkalmas a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, legyen képes tervezésre, konstruálásra, eszközhasználatra, anyagalakításra, fedezze fel a rendeltetés szerkezet tartalom és forma összefüggéseit, legyen képes műelemzési eljárások alkalmazására, gyakorolja a kézműves tevékenységeket, ismerkedjen meg élményszerűen a néphagyományokkal, népi kultúrával, alakuljon ki az esztétikum iránti igény, alkotó magatartás és az ehhez tartozó pozitív beállítódások, szokások, ismerje az alapvető baleset- és munkavédelmi előírásokat, azokat tartsa be SZÍN ÉS BÁBMŰVÉSZETI OKTATÁS KÖVETELMÉNYEI Színművészet: A tanuló legyen képes: a drámai szövegek értő színészi szempontokat figyelembe vevő olvasására, különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, 12

13 karakterábrázolásra, mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel, egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra, különféle szerepek megformálására, rendezői instrukciók mentén végzett munkára, a már művészeti ágak területéről származó ismeretei alkalmazására a szerepalkotás során színházi előadások elemzésére, értékelésére, alkotó közösségi munkára. A tanuló ismerje: a színházi alapfogalmakat, szakkifejezéseket, a drámai / színházi konvenciókat, azok alkalmazását, a legfontosabb színházi stílusokat, színházi műfajokat, a szöveg és előadás-elemzés szempontjait, a színészi játék alapvető iskoláit, a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit, a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját. egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra, alkotó közösségi munkára. Az egyes tanszakok követelményeit a tanszakokra, tantárgyakra kiadott Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja -i rögzítik. 5. A MŰVÉSZETI ISKOLA TEVÉKENYSÉGRENDSZERE 5.1. TANÍTÁSI TANULÁSI TEVÉKENYSÉG Tanulási motívumok kialakítása, fejlesztése helyes tanulási szokások kialakítása, céltudatos gyakorlási, tanulási módszerek elsajátítása, az esetleges gátló tényezők lehetőség szerinti feloldása, teljesítménymotivációk kialakítása, társas viszony fejlesztése, erősítése Képességek fejlesztése hallás (melodikus, polifon, funkciós), ritmus, intonáció, dinamika, hangszín (zeneművészeti ág). tudatos memorizálás, emlékezet fejlesztése, improvizációs tevékenység, kreativitás fejlesztése, technikai készségek: mozgáskoordináció, motorikus reflexek, automatikus mozgásmechanizmusok beépítése, előadói készségek kifejlesztése, megformáló képesség kialakítása Esztétikai nevelés 13

14 a művészetek belső összefüggéseinek, a sajátos ábrázolás eszközeinek megismerése, fogékonyságra, nyitottságra nevelés, mértékadás igényesség, ízlésformálás Értelmi képességek fejlesztése megismerési képesség (megfigyelés, megfogalmazás, fogalmi készlet növelése, értelmezés, szabályszerűségek), kommunikációs készségek, gondolkodási képesség (rendszerezés, kombinatív képesség, elvont gondolkodás, problémamegoldás), információszerzés biztosítása (könyvtárhasználat, lemezek, videó- és hangkazetták, élő előadások megtekintése) TANSZAKOK, TANTÁRGYAK ZENEMŰVÉSZETI ÁG A képzés szintjei: A tagozat általános képzés, színvonalas zenei tömegnevelés, amatőr muzsikusok utánpótlása. B tagozat emelt szintű képzés, tehetséggondozás, szakirányú továbbtanulásra felkészítés. Klasszikus zene: - 12 évfolyam: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző Főtárgyak: Fafúvós tanszak tantárgyai: Furulya Fuvola Klarinét Szaxofon Rézfúvós tanszak tantárgyai: Trombita Kürt Harsona Tenorkürt Baritonkürt Tuba Akkordikus tanszak tantárgyai Gitár Ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: Zongora 14

15 Vonós tanszak tantervei: Hegedű Gordonka - 9 évfolyam: 1 előképző + 4 alapfok + 4 továbbképző: Brácsa Nagybőgő - 4 évfolyam továbbképző: Kamarazene tantárgya: Kamarazene Zeneismeret tanszak tantárgyai: Szolfézs fő- és kötelező tárgy Zeneismeret (5. évfolyamtól) Zenetörténet-zeneirodalom (5. évfolyamtól) Zeneelmélet (5. évfolyamtól) Egyházzene, improvizáció Kötelező tárgyak: Szolfézs kötelező 4. évfolyamig vagy Szolfézs B tagozaton végig Zongora B tagozaton 3. évfolyamtól Tanult hangszer kamarazene főtárgynál Zongora ill. egyéb hangszer szolfézs főtárgynál Kötelezően választható tantárgyak 5. évfolyamtól: Zeneismeret Zeneelmélet szolfézs főtárgynál Kamarazene vagy Zenekar vagy Kórus Választható tantárgyak: Egyházzene, improvizáció, ill. a klasszikus zene tantárgyai zenetörténet zeneirodalom Népzene: - 12 évfolyam: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző Főtárgyak: Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: Népi hegedű Népi brácsa Népi bőgő/cselló Fúvós tanszak tantárgyai: Népi furulya Pengetős tanszak tantárgyai: Citera 15

16 Tantárgyak heti óraszámai: Akkordikus tanszak tantárgyai: Népi cimbalom Vokális tanszak tantárgya: Népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: Népzenei ismeretek kötelező tárgy Néprajz Szolfézs Kötelező tantárgyak: Népzenei ismeretek vagy Szolfézs kötelező 4. évfolyamig A tagozaton Szolfézs B tagozaton végig Zongora B tagozaton 2. évfolyamtól Kötelezően választható tantárgyak: Népzenei ismeretek vagy Néprajz 5. évfolyamtól vagy Népi kamarazene 5. évfolyamtól vagy Népi zenekar 5. évfolyamtól vagy Hangszeres vagy vokális tárgy népi kamarazene főtárgynál Választható tantárgyak: A népzene tantárgyai ill. a klasszikus zene tantárgyai Klasszikus zene hangszeres tantárgyai: Előképző 1-2. egyéni 2x30 perc Főtárgy A tagozat egyéni 2x30 perc B tagozat egyéni 2x45 perc B.tagozat felvételi évében 2x60 perc Zongora kötelező elmélet főtárgyon egyéni 2x30 perc Saját hangszer kamarazene főtárgyon egyéni 2x30 perc Zongora kötelező hangsz. főtárgyon B t. egyéni 1x30 perc Csoportos foglalkozás: zenekar, kórus (9 főtől) 2x45 perc Kamarazene főtárgy (2-8 főig) csoportos 2x45 perc Választható tantárgy: Az előképző első évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy Egyéni foglalkozás min. 1x30 perc Csoportos foglalkozás min. 1x45 perc Korrepetíció (zongorakíséret) A tagozat ek.1-2 évfolyam 5 perc 16

17 1. évfolyam 5 perc évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc B tagozat 2. évfolyam 15 perc évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Elmélet tárgyak: Szolfézs fő és kötelező tárgy csoportos 2x45 perc Zeneismeret csoportos 2x45 perc Zenetörténet-zeneirodalom csoportos 1x45 perc Zeneelmélet csoportos 1x45 perc Népzene tantárgyai: Előképző 1-2. egyéni 2x30 perc Főtárgy A tagozat egyéni 2x30 perc B tagozat egyéni 2x45 perc B.tagozat felvételi évében 2x60 perc Népzenei ismeretek főtárgy csoportos 2x45 perc Zongora kötelező B tagozaton egyéni 1x45 perc Hangszeres és vokális köt. tárgy egyéni 1x45 perc Kötelező tantárgy A tagozaton 4. évf. végéig csoportos 2x45 perc Kötelezően választható évf. csoportos min. 2x45 perc Csoportos foglalkozás: zenekar, kórus (9 főtől) 2x45 perc Népi kamarazene főtárgy (2-8 főig) csoportos 2x45 perc Választható tantárgy: Az előképző első évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy: csoportos min. 1x45 perc egyéni min. 1x30 perc Korrepetíció ideje: a teljes képzési időben minimum 10 perc KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 12 évfolyam: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző Képzőművészeti tanszak (előképző 1-2. évfolyam alapfokú évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Grafika és festészet tanszak: Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet- és kézműves kultúra tanszak: Környezet- és kézműves kultúra műhelygyakorlat 17

18 Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1-10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1-10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) A tantárgyak heti óraszámai: Vizuális alapozó gyakorlat (2 év) Grafika és festészet alapjai (3 év) Grafika és festészet műhelygyakorlat (4. évfolyamtól) Környezet-és kézműves kultúra (4. évfolyamtól) Vizuális alkotó gyakorlatok kötelező tárgy (10 év) Népművészet választható tárgy Művészettörténet választható tárgy 2x45 perc 2x45 perc 2x45 perc 2x45 perc 2x45 perc 1x45 perc 1x45 perc SZÍN ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG 12 évfolyam: 2 előképző + 6 alapfok + 4 továbbképző Színjáték tanszak Főtárgy: Drámajáték (Előképző alapfok) Színjáték (4 továbbképző) Kötelezően választható tárgy: Beszéd és vers (6 alapfok + 4 továbbképző) Választható tárgyak: Mozgás és tánc (6 alapfok + 2 továbbképző) Zene és ének (6 alapfok + 4 továbbképző) Színházismeret 3. évfolyamtól (4 alapfok + 4 továbbképző) A tantárgyak óraszámai: Drámajáték Színjáték Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének Színházismeret 3x45 perc 3x45 perc 1x45 perc 1x45 perc 1x45 perc 1x45 perc 5.3. MŰKÖDŐ TANSZAKOK FEJLESZTÉSE Intézményünk életében és fejlesztési elképzeléseinkben külön kell választanunk a már 1959 óta működő zeneművészeti ágat és a 2000/2001-es tanévben indult művészeti ágakat. Az új művészeti ágakban legfontosabb feladatunk stabilizálni a csoportokat, folyamatosan alakítani a felmenőrendszert. 18

19 Színjáték tanszakon és egyes zeneművészeti tárgyon nem tud az intézmény pedagógusokat főállásban, teljes munkaidőben alkalmazni, így elég sok az óraadó tanár. Egyes művészeti ágak jelenleg helyhiány miatt nem az iskola székhelyén, hanem különböző általános iskolákban kaptak helyet. Szeretnénk, ha idővel egy épületben működhetne minden művészeti ág, hiszen így érhetnénk el valódi célunkat, a művészetek közelítését egymáshoz, és a társművészetek megismertetését tanulóinkkal A zeneművészeti ág fejlesztése Tantestületünk egyik nevelési oktatási alapelve a társas zenélésre nevelés. Ez abban az esetben válik valóra, ha növendékeinket céltudatosan az iskolai együttesekben való részvételre ösztönözzük. Szükségesnek tartjuk, hogy minden szólóhangszert tanító pedagógusnak tudjunk biztosítani legalább egy kamarazenei órát, hogy ezzel előkészítse tanítványait a közös muzsikálásra. A magyarországi zeneiskolák folyamatos gondja a korrepetíció /zongorakíséret/ megoldása. Iskolánknak jelenleg heti 40 óra korrepetícióra lenne szüksége, amely 2 fő főállású pedagógust jelent. Helyiségeink kis száma, és gyenge felszereltségünk miatt nem gondolhatunk arra, hogy még két álláshelyet meghirdetünk. Így az a megoldás marad, hogy csökkentjük a zongora tanszak tanulói létszámát, és a felszabaduló időt korrepetícióra fordítjuk. Fafúvós tanszak Fontos feladatunk a klarinét tanszak teljes óraszámba való felfejlesztése. Az előképzős klarinétosok számára megoldani a kisebb méretű, de klarinét elvein működő hangszerek beszerzését. Rézfúvós tanszak Főállású magas rezes kollegánk mellé mélyrezes tanári állás meghirdetésével lehetővé tenni a fúvószenekari utánpótlást. Akkordikus tanszak - Gitár tantárgy: Egy főállású gitártanárt alkalmaztunk (jelenleg még gyakornok), valamint 10 órában alkalmaztunk egy óraadó tanárt is. - Ütő tantárgy: Az iskola viszonylag nagy létszámú ütőhangszer parkja javításra, felújításra szorul. Különösen fontos egy jó minőségű marimba vásárlása. A tanszakon nyugdíjas és óraadó tanár oktat, főállású pedagógust szükséges a tanszakon foglalkoztatni. Tervünk egy állandóan működő ütőegyüttes létrehozása. Billentyűs tanszak - Zongora tantárgy: A minőségi oktató munka érdekében a jelenleg tanító 4 zongoratanár mellé 2 főállású korrepetitort is szükséges lenne alkalmazni. 19

20 Vonós tanszak - Hegedű tantárgy: A hangszer népszerűsítése bemutatókkal elengedhetetlenül fontos, hogy a tanszak növendéklétszámát stabilizáljuk. - Gordonka tantárgy: A tanszak, de talán az iskola legeredményesebben működő hangszercsoportja. Figyelmet kell fordítani a hangszerek javítására és új, minőségi hangszerek beszerzésére. Folyamatosan támogatjuk a Regionális Csellóverseny szervezését, megtartását. Zeneismeret tanszak Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanszak tantárgyait a tanulók komolyan vegyék, rendszeresen és felkészülten látogassák az órákat. Ehhez nagy segítséget nyújt a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás. Zenekar - Fúvószenekar A néhány éve támogatás hiánya miatt feloszlott fúvószenekart újra kívánjuk szervezni. A fafúvós, rézfúvós, ütős tanároknak feladatuk kinevelni az utánpótlást, ehhez a növendéklétszám emelése elengedhetetlen. Az együttes támogatását a fenntartóval való megállapodás képezi. - Csellózenekar. Vonós tanszakon hiányt pótol az együttes. Kiválóan működő tanszak, ahol a növendékek túlnyomó része vesz részt a munkában. Támogatásuk hangszer- és kottabeszerzéssel szükséges. - Kórus Régi vágyunk egy zeneiskolai kórus megszervezése, amely a sok iskolából különböző órabeosztásban járó tanulókból elég nehéz, de érdekes feladatokkal, szereplési lehetőséggel, a szolfézs csoportokból való szervezéssel esetleg megoldható. - Kamarazene Iskolánk alapelvei közzé tartozik a közös zenélésre való felkészítés, ennek érdekében szorgalmazzuk minél több kamaracsoport létrejöttét azonos vagy különböző hangszerfajtákból. Népzene tanszak A tanszak - a szakos pedagógus elköltözése után - felbomlott, néhány növendék maradt. A tanszakot fejleszteni érdemes, a tárgyi feltételek figyelembevételével citera és népi ének tárgyakon. 20

21 5.3.2.Képző- és iparművészeti ág fejlesztése Intézményünkben jelenleg egy képzőművészettel foglalkozó tanár tanít. A már korábban lefektetett alapelveken kívül elvárásunk lenne, hogy az intézmény képzőművészeti szakos tanulói jobban kapcsolódjanak be az iskola életébe, az általuk megismert technikákkal készült tárgyakat minél több kiállításon mutassák be Szín- és bábművészeti ág fejlesztése A jelenleginél sokkal aktívabb iskolai munkát várunk el. Az iskolai rendezvényeken ne csak egy-egy színdarabbal, hanem alkalmakhoz kapcsolódó versek, prózai művek előadásával is színesítsék a műsort. 5.4.TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELÉSI OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK Aktív tanórán kívüli tevékenységek Növendékhangversenyek, bemutatók, kiállítások: átfogó képet adnak a tanszakon és az intézmény munkájáról, a pedagógusok és a tanulók tevékenységének minőségéről, együttműködéséről. FORMÁI: Zeneművészeti ág: a szaktanár tanulóinak hangversenye, évente legalább egy alkalommal tanszaki hangversenyek a tanszaki munkatervek alapján félévi vizsgák hangversenyei iskolai szintű hangversenyek (évente legalább öt alkalommal) kánonbemutató évente egyszer hagyományos hangversenyeken, találkozókon való részvétel közös hangversenyek más zeneiskolák tanulóival iskolán kívüli szereplések (a szaktanár engedélye szükséges). Képző- és iparművészeti ág: kiállítások évente kétszer. Szín- és bábművészeti ág: bemutató előadás évente két alkalommal közös fellépések a zeneművészeti ággal kulturális bemutatókon. Minden művészeti ágban: iskolai versenyek megadott témakörben 21

22 szakmai versenyek: helyi szervezésű, illetve oktatási és szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett szaktárgyi versenyek kulturális rendezvényeken való közreműködés: művelődési házakban, intézményekben, városi és városon kívüli programokban szakmai találkozók: helyi, megyei, területi, országos találkozókon, továbbképzéseken, fesztiválokon való bemutatkozás nemzetközi versenyeken, fesztiválokon való szereplés Passzív tanórán kívüli tevékenységek tanulmányi kirándulások: célirányosan hirdetve az érdeklődők részvételével, egy-két alkalommal hangversenyek, színház, kiállítás, egyéb bemutatók megtekintése igény szerint a szülők, az alapítvány és a fenntartó támogatásával a tanulók részvételének támogatása szakmai táborokban az iskola, az alapítvány által egyéb programok: tanári hangversenyek, kiállítások, évente legalább két alkalommal meghívott művészek hangversenye, kiállítása évente legalább 4-5 alkalommal Neves művésztanárok kurzusa igény és lehetőség szerint. Ünnepségek, hagyományok ápolása (módját és formáját a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti). 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLÓ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 6.1. TEHETSÉGGONDOZÁS Művészi tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakoznak ki, és a művészeteket befogadni kész és tudó egyénné is ott válik az ember, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a művészet szeretete. A művészeti iskola egész munkája egyfajta tehetséggondozás, ám ennek is vannak fokozatai. Munkánk során jó néhány olyan gyermekkel találkozunk, akinek tehetsége felülmúlja az átlagost, ezért meg kell szerveznünk e tehetségek kiemelt fejlesztését Feltételei: o tehetségkutatás, a tehetség felismerése o pedagógus magas szintű tudása, személyisége, elkötelezettsége (legfőbb motivációs erők nélkülük nem működhetne ez a munka) o szoros kapcsolat a gyermeket tanító pedagógusok között o elegendő mennyiségű és minőségű felszereltség (hangszerek, eszközök stb.) o szaktanácsadói hálózat o továbbképzések o kapcsolattartás a szakirányú középfokú és felsőfokú oktatási intézmények tanáraival. 22

23 B tagozatra irányítás alapelvei o kiemelkedő tanulmányi munka: gyors tanulás, állandó készenlét az új művek befogadására o kiemelkedő képesség az adott anyag megformálására, előadására o alkotó fantázia, kreativitás, saját elképzelések megvalósításának képessége o kiemelkedő szorgalom B tagozatra való irányítás módja: o a szaktanár javaslata alapján a tantestület és a szülő jelenlétében a helyi tantervnek megfelelő műsorral mutatkozik be a tanuló o a B tagozatra vételről a tantestület dönt o ha kiderül menetközben, hogy a B tagozatos tanuló mégsem alkalmas e munkára, a szaktanár javaslatára a félévi, vagy év végi vizsga után a tantestület határozata alapján visszakerülhet A tagozatra. A tehetséggondozás feladatai: o szaktanári javaslatra, a munkaközösségek által a növendék haladásának figyelemmel kísérése: meghallgatások, óralátogatások, (szükség szerint a tananyag megbeszélése is) o B tagozatra irányítás főtárgy 2. évfolyamától (indokolt esetben l. osztálytól) a tanulók számára elmélet tárgyból B tagozatos csoport létrehozása o a nevelőtestület előtt rendszeres meghallgatások és külön vizsgák szervezése o rendszeres szereplési lehetőségek, önálló és fél önálló hangversenyek, bemutatkozások biztosítása o rendszeres konzultáció biztosítása szakközép- és főiskolai tanárokkal, vendégtanárok hívása o szakmai találkozókon való részvétel o zenei táborokban való részvétel o versenyeken rendszeres részvétel o differenciált foglalkozás: egyénre szabott módszerek alkalmazása egyéni főtárgyas és kiscsoportos elméleti tanórák keretében TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ NÖVENDÉKEK Tanulási nehézségekkel küzdő, különleges bánásmódot igénylő tanulóknak különböző módon biztosítja az intézmény a tanulás támogatását: egyéni tanrenddel a képzés biztosítása felzárkóztató egyéni foglalkozások differenciált beszámoltatás szöveges értékelés az érdemjegy helyett egyes esetekben beszámoltatás alóli felmentés 23

24 III. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE, TÉRÍTÉSI DÍJAK, TANDÍJAK 1. A tanuló felvételének és átvételének szabályai 1.1. Tanulói jogviszony létesítése: A tanuló tanulói jogviszonyának kezdete az első beiratkozás napja. A tanuló beiratkozása a jelentkezési lap és szülői nyilatkozat kitöltésével válik érvényessé. Az év végi visszairatkozások nem a tanulói jogviszony megújítását jelentik, csak statisztikai célt szolgálnak, illetve a következő tanév tantárgyfelosztásához, a felvételik megszervezéséhez jelentenek segítséget. A tanulói jogviszony létesítését az előzetesen meghirdetett időpontban megtartott felvételi meghallgatás előzi meg, amely tájékozódó jellegű, a tanulók képességeinek felmérése. Szolfézs előképző évfolyamba, illetve a művészeti ágak előképző évfolyamaiba minden tanulót felveszünk és a képességek fejlődésének lemérése után döntünk a további tanulmányok folytatása felől A tanuló átvételének szabályai Másik művészeti iskolából átjelentkezés esetei: Tanév közben átjelentkezéskor: a tanulónak be kell adnia a korábbi iskolájának igazolását az évfolyamról, az addig szerzett érdemjegyekről, és mulasztásokról. Tanév végén vagy elején: a művészeti iskolai bizonyítványát kell leadnia. Különbözeti vizsgát kell tenni mindkét esetben a pontban foglaltak szerint. 2. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: félévi meghallgatások, tanév végi vizsgák osztályozó vizsgák javítóvizsgák művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga Félévi meghallgatások, tanév végi vizsgák Félévi meghallgatás december és január hónapban szervezhető az intézmény helyi tanterve és éves munkaterve szerint. Tanév végi vizsgákra a szorgalmi idő utolsó három hetében kerül sor az intézmény helyi tanterve és éves munkaterve szerint Osztályozó vizsgák A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie háromtagú bizottság előtt, 24

25 a) ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (főtárgy látogatása alól nem lehet felmentést adni) b) ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) ha a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát Kérelmet kell benyújtani a szülőnek/ tanulónak az intézményvezető részére: - az a) pont esetében - a kötelező tárgy látogatása - alól szeptember 15-ig, - a b) pont esetében január 10-ig, - a c) pont esetében május 10-ig, - a d) pont esetében a pont rendelkezik Osztályozó vizsga szorgalmi időszakban szervezhető, ha egy tanuló június 15- ig nem tesz osztályozó vizsgát, nem osztályozható, és augusztusban már csak javítóvizsgával szerezhet osztályzatot. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát kell tenni a tanulónak háromtagú bizottság előtt, ha magasabb évfolyamba jelentkezik, vagy iskolát vált. A magasabb évfolyamba jelentkezést a jelentkezési lapon kell feltüntetni. A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az intézményvezetőnek a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. A különbözeti vizsga anyagát az adott évfolyamra meghatározott követelmények alapján kell meghatározni. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni (félévkor és tanév végén) Összevont beszámoló A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesíthesse. Az összevont beszámoló engedélyezését május 10-ig írásban kell kérni. A kérelemről az intézményvezető az érintett pedagógus véleménye alapján dönt. Kiskorú tanuló kérelméhez a szülő beleegyezése szükséges Az évfolyam folytatása Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az intézményvezetőtől május 10-ig írásban kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanazon az évfolyamon folytathassa. Az 25

26 intézményvezető a szaktanár meghallgatása után dönt. A tanuló érdemjegyet ebben az esetben nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra az évfolyamát folytathatja bejegyzés kerül. Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén kötelező és/vagy választható tárgyból- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga témaköreit június 15-ig kell a tanulónak kiadni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Javítóvizsgát tehet a tanuló akkor, ha az, év végi vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Időpontját az intézményvezető jelöli ki Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló körülmény, amely nem szándékos vagy gondatlan magatartás. Az intézményvezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell Művészeti alap- és záróvizsga Alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni a továbbképző évfolyamon tovább tanulni szándékozó tanulóknak. A művészeti alapvizsga sikeres letétele szerepet játszik az iskolai továbbhaladásban, mivel továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosítja fel a tanulót. Művészeti záróvizsga szervezhető az utolsó továbbképző évfolyamon. A művészeti alap- és záróvizsga követelményeit a helyi tanterv részletesen tartalmazza. A vizsgákat szorgalmi időben, legkésőbb június 15-ig kell megszervezni, és háromtagú bizottság előtt kell letenni, melynek tagjait az intézményvezető bízza meg. A vizsgák időpontját az intézmény az éves munkatervében határozza meg Független vizsgabizottság előtti vizsga eljárási szabályai A tanuló kiskorú tanuló esetében a szülő - kérheti, hogy osztályzatát az iskolán kívül a független vizsgabizottság állapítsa meg. Kérelem az alábbi esetekben adható be: a) a félévi, illetve év végi osztályzat megállapítása, 26

27 b) tanítási órákról való távolmaradás miatt a tanuló nem volt osztályozható, a tanuló részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsga letételét, c) a tanuló javítóvizsgát kíván tenni. Az erre irányuló kérelmet a félév vagy évvége utolsó napját megelőző 30. napig lehet benyújtani az intézményvezetőnek, a tantárgy(ak) megjelölésével. Ha mulasztás miatt nem osztályozható tanuló részére a nevelőtestület engedélyezte az osztályozó vizsgát, akkor az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be a tanuló az iskola intézményvezetőjénél, hogy az osztályzatának megállapítására független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. Ahhoz, hogy a tanuló javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérelmet kell benyújtania. A vizsga függetlenségének a jogszabályi garanciája, hogy a tanulmányok alatti vizsgát a területileg illetékes szervezi, a vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll 3. Beszámoltatások rendje, tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon részvétel 3.1. Félévi, tanév végi beszámoltatások (vizsgák): - írásbeli beszámoltatások: zeneművészet, képző-és iparművészet és színművészet elméleti tárgyain félévkor és tanév végén a Helyi tantervben meghatározottak szerint, - gyakorlati beszámoltatások. minden művészeti ágban főtárgyból, ill. egyéb gyakorlati tárgyakból félévkor és tanév végén Számonkérések, egyéb beszámoltatások: A tanult anyag tanórai számonkérésének formáját a szaktanár határozza meg. a). Írásbeli beszámoltatás, számonkérés formái: - házi feladat ellenőrzése - röpdolgozat (napi tananyag számonkérése) - tesztlap, feladatlap (témakörök szerint) - házi dolgozat (téma önálló otthoni feldolgozása a megadott szempontok alapján) Az írásbeli feladatok javítását értékelés, a feladatok megoldásának megbeszélése követi, melynek célja, hogy visszajelzést adjon a tanuló és szülő számára a tanuló teljesítményéről. b). Szóbeli beszámoltatás, számonkérés formái: - házi feladat számonkérése - felelet - beszámoló (felmondás) - órai munka - önálló előadás 27

28 Az értékelésnek tükröznie kell az aktuális tudásszint mellett a tanuló fejlődését, a tananyag elsajátítására befektetett energiáját is, mert csak így, komplexen fejtheti ki személyiségfejlesztő hatását. c). Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje: Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. A házi feladat a tanórán leadott anyag gyakorlására szolgál. Az otthoni készülés motiválhatja a tanulót, fejleszti a készségeket, javítja a tanuló teljesítményét, rendszerességre, alaposságra, a céltudatosságra nevel. A házi feladat mennyisége nem haladhatja meg egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló számára azt a mértéket, melynek teljesítése aránytalanul nagy terhet jelent a tanulónak. d). A számonkérés, minősítés követelményei: - Csak olyan ismeret kérhető számon, melyet a szaktanár a tanórán megtanított. - Mindig a tanuló tudására kell irányulnia. - Az elvárás, a képesség és a teljesítmény egysége érvényesüljön. - Az értékelés pozitív megerősítés legyen Részvétel az iskola programokon: Az iskola rendezvényei tanítási napokon általában 17 órakor kezdődnek, ezeken a kijelölt tanulók részvétele kötelező. A tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon óra között köteles részt venni a művészeti próbákon és előadásokon. A próbák és előadások szervezése a közismereti iskolai feladatok figyelembevételével történik. 4. A tanulói jogviszony megszűnik: Az alapfokú évfolyamok elvégzése után, amennyiben a tanuló nem tesz alapvizsgát ( os tanévtől kezdődően), és a továbbképző évfolyamok elvégzése után, a bizonyítvány kiállításának napján. A művészeti záróvizsgát tett tanuló esetében a művészeti záróvizsga napján. Ugyanannak az évfolyamnak a második sikertelen elvégzése esetén. 10 igazolatlan óra mulasztás esetén. A szülő írásbeli kérelmére a tanév végén. Az évközi kimaradásokat ha csak nem alaposan indokolt (betegség, elköltözés) nem támogatjuk. Térítési díj, tandíj hátralék esetén. Fegyelmi határozat következményeképpen. 28

29 5. Térítési díjak, tandíjak: Az intézmény állami fenntartásban működik, ezért a 20/2012. EMMI rendelet 18. (2) bekezdése értelmében a tanulóknak 300 perc igénybe vett heti tanítási időig térítési díj, ezen felül tandíj fizetési kötelezettségük van. Ez vonatkozik a több tanszakon tanulókra is. A 229/2012. Kormányrendelet 34.. (1) bekezdése szerint térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata, az állami vizsga és a tanulmányok alatti vizsga, a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor meghatározott köznevelési feladatok. A 6. életévüket még nem, és 22. életévüket már betöltött tanulók tandíjat fizetnek. A térítési díj és tandíj mértékét a Kormányrendelet 35. -a szabályozza. Az iskola minden év szeptember 1-ig meghatározza - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a térítési díj és tandíj mértékét. 1. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK V. HELYZETELEMZÉS Korábbi években az alapfokú művészetoktatás támogatására pályázatok jelentek meg, ezek a lehetőségek mára korlátozódtak. Bizonytalan, hogy eszköz- és dologi fejlesztés, valamint egyéb szakmai kiadások (meghívott előadók, vendégtanítás stb.) finanszírozása hogyan történik. Az intézmény 1994-ben létrehozott, de már megszűnt kiemelten közhasznú alapítványa szinte kizárólagos beszerzője volt az iskolának, eszközök tekintetében. Vásárolt: Finanszírozta: hangszereket, (folyamatosan javíttatja az intézmény hangszerei) audio-vizuális berendezéseket bútorokat kottákat, könyveket, hangzóanyagokat felszereléseket (metronómokat, kottaállványokat, zongoraszékeket, parafatáblákat) az iskola rendezvényeit (hangversenyeket, bemutatókat, kurzusokat, ünnepségeket). a tanulók versenyeztetését, szakmai táborokban való részvételét. 29

30 1.1.Eszközrendszer A megfelelő eszközrendszer a művészeti iskola működésének legfontosabb feltétele, nagyban függ ettől a pedagógiai tevékenység minősége Hangszerek, tartozékok A nevelést oktatást szolgáló eszközök igen nagy részét a hangszerek alkotják a leltár szerint. A hangszerpark több, min ¾-e rossz minőségű, selejtezésre és pótlásra szorul A hangszerek karbantartása csekély mértékben biztosított, annak nagy részét is az alapítvány vállalja Egyéb felszerelési tárgyak: Minden művészeti ág előírásaiban szerepel a megfelelő mennyiségű audio-vizuális felszerelés, a modern technika jelenléte. Az iskola számítógépes parkja elavult, cseréje indokolt. Az iskola 2 projektorral rendelkezik, de nincs a csoportos tárgyak számára interaktív tábla, ami a mai korban alapvető oktatási eszköz. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 2.1. Zeneművészeti ág A zeneművészeti ágon tanító főállású pedagógusok mindegyike rendelkezik a tárgya tanításához előírt végzettséggel és szakképesítéssel. A feladatellátásban hiányzó tanárokat óraadókkal pótoljuk Képző- és iparművészet A művészeti ág tanára a zeneművészeti ágon tanítókhoz hasonlóan rendelkezik a megfelelő végzettséggel és szakképesítéssel Színművészet A művészeti ág feladatait óraadóként látják el a pedagógusok, drámapedagógus végzettséggel, és egy fő ezen a szakterületen pedagógus szakvizsgával. A művészeti ágakban alkalmazott pedagógusok rendelkeznek a tanított tárgyhoz kötött végzettséggel-szakképzettség mellett a megfelelő gyakorlattal is. Több pedagógus többletvégzettséggel is rendelkezik. Folyamatos a jelentkezés a pedagógus minősítő eljárásra, a teljesítés is sikeres. A pedagógusaink rendszeresen vesznek részt továbbképzéseken, ill. mesterképzéseken. 30

31 Az intézmény gondoskodik a pedagógusok továbbképzésnek, illetve továbbtanulásának segítéséről. Gondot okoz, hogy a továbbképzéseken való részvétel elvárás, de nincs hozzá támogatás, a pedagógusok önerőből finanszírozzák A vezetés rendszere A vezetés és az iskola szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Munkaköri beosztás: 1 fő intézményvezető 1 fő intézményvezető-helyettes 3 fő munkaközösség vezető Az intézmény munkaközösségei: billentyűs fa-, rézfúvó szolfézs vonós népzene akkordikus A munkaközösségek működését a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza Osztályfőnöki feladatok kijelölése: Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. A művészeti iskolai osztályfőnök részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó főállású művészeti iskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 1 főtárgyas tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai: A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását, és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait, látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi. Feladata különösen: az osztályába, csoportjaiba beosztott tanulókkal kapcsolatos tanügyi adminisztráció elvégzése 31

32 a szülőkkel való kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra, ill. egyéni konzultáció formájában, rendszeres kapcsolattartás a kötelező és választható tárgyakat tanító tanárokkal, az iskolai szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon a tanulók előmenetelének előkészítése az osztályozó értekezletekre, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok elősegítése, a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira A pedagógus helyi intézményi feladatai: a tanórák pontos és felkészül megtartása, a tanuló készségeinek, képességeinek, korának figyelembevételével, az oktató-nevelő munka elvégzése a tantervek és munkatervek alapján, felelősségvállalás a saját munkájáért, és az iskola minden közös ügyéért, az iskola rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában aktív részvétel, a munkatársaival, szülőkkel való megbecsülésen alapuló - együttműködés, személyes példamutatás, felelősségvállalás a rá bízott eszközökért, vagyontárgyakért, az iskolai adminisztráció napra kész vezetése, a határidők betartása, a tantestületi értekezleteken való aktív részvétel, a döntések, pedagógiai folyamatok végrehajtása titoktartási kötelezettség betartása, 3. TANULÓI ÖSSZETÉTEL: A fenntartó által engedélyezett létszám zeneművészeti, képző- és iparművészeti, színművészeti ágakban összesen: 650 fő. A tanév végén kimaradók aránya között kb. 20 %, a beiratkozóké hasonló. A felvételik alkalmával minden tanévben megfelelő számú jelentkező van. Néhány hangszer /hegedű, rézfúvó/ esetében szükséges a hangszer kiemelt népszerűsítése. Intézményünk létszámának több mint 50 %-a gyermekvédelmi támogatással rendelkezik, így az ő kieső térítési díjuk nagy érvágás a költségvetésnek. A fenntartó képviselőtestület 2006 augusztusában hozott döntése alapján vidéki telephelyeink megszűntek, így az intézmény tanuló és pedagógus létszáma csökkent. Tapasztalatok: Zeneművészeti ágon: A tanulók %-a elvégzi az alapfokú évfolyamokat. 32

33 A néhány éve beindult alapvizsga rendszerben évente átlagosan 4-5 tanuló teszi le az alapvizsgát és ők rendszerint továbbképzősként is iskolánk tanulói maradnak. Megyei, országos, nemzetközi versenyeken az iskola majdnem minden tanszaka szép eredményeket ért el döntőbe jutással, különdíj és nívódíjak, I-II. helyezés elnyerésével, megyei és körzeti versenyeken I.II.III. helyezések elnyerésével. A korábbi évektől eltérően kevesebben érdeklődnek a zenei pálya iránt. A pályaválasztást az aktuális trendek befolyásolják, ám így is vannak szép számmal tanulóink, akik a pályára készülnek. A felvettek aránya 100 %. Képző- és iparművészeti és színművészeti ágon: Képző- és iparművészeti ágon meglehetősen nagy a fluktuáció, a tanulók még mindig nehezen szokják meg azt, hogy ez nem szakkör. Igen nehéz megakadályozni a kimaradásokat, mert a szülőkkel is sokkal nehezebb a kapcsolattartás, mint a zeneművészeti ágon. Színművészet ágon a fluktuáció alacsony, a tanuló egyre nagyobb számban vállalják az alapfok elvégzését, a művészeti alapvizsgát, és a tanulmányok folytatását továbbképző évfolyamon. A képzőművészeti ág több éven keresztül tanuló magja ugyanakkor rendszeres résztvevője és nyertese helyi, megyei, regionális, országos sőt nemzetközi pályázatoknak. VI. A FELTÉTELRENDSZER FEJLESZTÉSE A feltételrendszer fejlesztésének terve az 1/1998.OM. rendelet 7. sz. melléklete Jegyzék a nevelési oktatási intézmények kötelező /minimális/ eszközeiről és felszereléséről. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közoktatás feladatellátási, intézményhálózati működtetési és fejlesztési terve / / és Kisvárda város közoktatási fejlesztési terve alapján készült. 1. Objektív feltételek 1.1. ÉPÜLET Az intézmény székhelye: a Kisvárda, Szent László u. 42/A. szám alatti épület, itt folyik a zeneoktatás nagy része. A feladat ellátási helyeken a színművészeti ág számára biztosítottak a szaktantermek Helyiségek a székhelyen és a Szent László u. 42/B. telephelyen: Megfelelő 14 Kielégítő 1 Hangszeres tanításra nem alkalmas 3 Ügyviteli helyiség 3 33

34 Az intézményvezetői iroda egyben tanterem is. 80 főt befogadó hangversenyterem, tanári szoba (ahol alkalmanként tanítani szükséges). Az épületek eredetileg nem oktatási célra épültek, ezért a hangszigetelés sehol sem megoldott, a tantermek mérete és elhelyezkedése is igen eltérő Helyiségek a feladat-ellátási helyeken: Általános iskolában is működnek csoportok tantermekben és szaktantermekben FEJLESZTÉSI FELADATOK, LEHETŐSÉGEK Egyik legfontosabb feladatunknak azt tekintjük, hogy a művészeti iskola Kisvárdán egy épületben végezhesse munkáját. Ez azonban a lehetőségeket figyelembe véve nehezen megoldható. A jelenlegi székhely még a zeneoktatás számára is szűkös A főépület fejlesztési feladatai: a tanításra szolgáló tantermek minőségét felül kell vizsgálni a szabványok alapján és a tanításra alkalmatlan helyiségeket kivonni az oktató nevelő munkából; ezekből a helyiségekből hangszerraktárt, könyvtárszobát, hangszerkarbantartói műhelyt kialakítani, mivel ezek is előírásként tartoznak az intézményhez, azonban jelenleg nem rendelkezünk velük; a fafallal elválasztott helyiségek között megszüntetni a falakat és átalakítani csoportos oktatás céljára; az előírások alapján a következő helyiségek szükségesek a nevelő oktató munka végzéséhez: elméleti tanterem 4 hangszeres szaktanterem 17 nagyobb hangszeres csoportok oktatásához /zenekar, kamaracsop./ 1 hangversenyterem 1 ügyviteli helyiség 3 hangszerraktár 2 könyvtár 1 hangszerkarbantartói műhely 1 ÖSSZESEN: 30 ========================== Jelenleg az iskola 21 helyiséggel rendelkezik, így keresni kell a lehetőséget a fenntartó segítségével a hiányzó 9 tanterem kialakításához. Az épület igen régi, elektromos hálózata elavult, így a 2000-es évben készült elektromos felülvizsgálat jegyzőkönyve szerint felújításra szorul. Baleset- és munkavédelmi okokból ezt minél hamarabb el kell végezni. 34

35 1.3. ESZKÖZRENDSZER Berendezés Az iskola berendezését az utóbbi években folyamatosan újítottuk. Amennyiben megvalósul a tantermek számának bővítése, szükségessé válik azok felszerelése is a törvényi előírásoknak megfelelően Felszerelések, tartozékok: A hangszerek folyamatos karbantartása, minőségük megőrzése, illetve javítása az oktató nevelő munka színvonalas elvégzése érdekében elkerülhetetlen. Kottatár könyvtár fejlesztése: Fejlesztésre szorul, az iskola jelenleg kb kottával, könyvvel rendelkezik. Fejlesztésre szorul a hangzóanyagtár is. Ezen a területen is a használói helyiség hiánya okozza a legtöbb nehézséget. 2. SZUBJEKTIV FELTÉTELEK: 1.4. A nevelőtestület képzettsége, személyi feltételek biztosítása Az intézmény álláshelyeit a pedagógusok végzettsége és szakképzettsége adatait a helyzetelemzés személyi feltételei tartalmazzák Fejlesztések a zeneoktatásban: könyvtárosi álláshely hangszerkarbantartói álláshely rendszergazda alkalmazása főállásban Fejlesztések a többi művészeti ágban: a színművészeti ágban lehetőség szerint főállású pedagógusok alkalmazása 1.5. TOVÁBBKÉPZÉSI, ÖNKÉPZÉSI TERVEK Továbbképzési tervek: A nevelőtestület tagjai a szakmai továbbképzések, találkozók, versenyek rendszeres résztvevői. Az akkreditált képzéseken túl megyei továbbképzések is vannak. Ez az a szakmai fórum, ahol az adott tárgy tanárai elegendő létszámban vannak jelen, így az iskolai 35

36 belső továbbképzés a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége szervezésében is lehetőség nyílik a továbbképzéseken való részvételre. Az akkreditált továbbképzések tervét az intézményi középtávú program és mindenkori beiskolázási terv részletezi. A zeneoktatásban résztvevő pedagógusok közül sokan letették a 120 órás szakmai továbbképzést, illetve szakvizsgáztak. Így a továbbiakban előnyben részesítjük a pedagógiai, pszichológiai jellegű zenei munkaképesség-, és tehetséggondozással kapcsolatos számítógépes használattal összefüggő továbbképzéseket. Az intézmény zavartalan működése érdekében előnyt élveznek a bentlakásos továbbképzések Önképzés A nevelőtestület tagjai nagyrészt aktív hangversenyező, kiállító pedagógusok, alkotók. Az intézmény szorgalmazza a pedagógusok aktivitását ezen a téren, hiszen a személyes példamutatás elengedhetetlen a művészeti nevelésben. Tanári hangversenyek minden évben vannak, ezeken kívül a hangszeres tanárok városi rendezvényeken is fellépnek. A művészeti iskola megalakítása nagyszerű lehetőség arra, hogy komplexitásában megjelenjen a három művészeti ág. A pedagógusok szakmai önképzésében biztosítjuk a szakirodalmat, hangzó anyagot. Új önképzési formák: szaktáborokba aktív résztvevőként való jelentkezés támogatása nevelőtestületi és munkaközösségi nevelési értekezletek szervezése, önképzőköri formában. A nevelési értekezletek formáit az éves munkatervek tartalmazzák. Az iskola tanárai közül néhányan a Csellista Társaság, Fuvolás Társaság és a Klarinétos Szövetség tagjai. Az intézmény tagja a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének. 1. A szervezeti struktúra fejlesztése: VII. A SZERVEZETI FORMÁK FEJLESZTÉSE Az intézmény szervezeti vázát, egységeit, a feladatköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az intézmény vezetését 1 intézményvezető és 1 intézményvezető-helyettes látja el. Az intézmény munkájával kapcsolatos szakmai döntések résztvevői a munkaközösség vezetők. 36

37 A feladatok, oktatási nevelési tevékenységek bővítése megköveteli 2 új munkaközösség vezető megbízását. A szükséges új munkaközösségek: képző- és iparművészeti-színművészeti munkaközösség Az intézmény dolgozóinak 80%-a a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezetének tagja. A szülők részvételét az iskola életében szülői munkaközösség biztosítja. 2. Az önkormányzatok működtetése: A nevelőtestületi - szülői tanulói tájékoztatás formái: értekezletek a felek részvételével írásos értesítések nyilvánosságra hozatal a hirdetőtáblán, helyi lapban. A nevelőtestület és közösségei működése A nevelőtestület jogköreit a közoktatásról szóló törvény deklarálja, a Szervezeti és Működési Szabályzat teszi kötelezővé érvényesülését. Az autonómia az alábbiak érvényesülését jelenti: a jogszabályok, a szabályzatok nyilvánosak, korlátozás nélkül hozzáférhetők. önálló gazdálkodás az anyagi, személyi pedagógiai feltételekkel. a nevelőtestület szabadon, önállóan határozza meg az iskola programját, arculatát. Az önálló elképzeléseket, az új ötleteket az iskolavezetés felkarolja, támogatja. a munkaközösségek önállóan határozzák meg tevékenységüket. az intézményvezető kinevezésekor a fenntartó vegye figyelembe a kollektíva véleményét. a tanszakvezetői megbízás a vezető ajánlása és a munkaközösség választása alapján történik. a nevelőtestületi és munkaközösségi programokhoz az iskolavezetés biztosítja a feltételeket. az intézmény érdekeit szolgáló átszervezések, innováció megvalósítását megelőzi az egyeztetés, a meggyőzés, a segítségnyújtás. a nevelőtestület akarata ellenére az iskola szervezeti szerkezeti változtatást nem hajt végre. a vezetés biztosítja az információ-áramlást, a jó légkört a szabad vélemény-nyilvánításhoz, segíti az informális kapcsolattartást. 3. A szülőkkel való együttműködés programja Az együttműködés hagyományos formái: 37

38 Fogadóórák, szülői értekezletek, nyílt órák, értesítések, kapcsolat a szülői munkaközösséggel, egyeztetéssel a tanórák látogatása, tanórán kívüli tevékenységben szülői részvétel. Újabb együttműködési formák: tanári tanulói szülői hangverseny, iskolai kiállítások a tanulók szülők munkáiból, egyéb közös rendezvények szervezése. A hatékony működéshez az alábbiak érvényesítése szükséges: - a gyermekek szeretete, a tanítványokkal, szülőkkel való jó kapcsolat fenntartása, - tanácsadás a nevelési és tanulmányi problémák megoldásához, a fejlődési lehetőségek feltárása, - megfelelő tanári munkával a szülői elismerés kivívása, - a szülők érzelmi megnyerése a művészeti nevelés ügyének, a segítségük igénylése, - egyértelmű információk nyújtása az intézmény koncepciójáról, működéséről, - lehetőségek biztosítása a szülői vélemények, javaslatok kifejtésére és ezek megvalósítására. 4. A tanulók részvételi jogai gyakorlásának rendje az intézmény döntési folyamataiban A tanulók, tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Iskolánkban nem kezdeményezték a diákok a diákönkormányzat létrehozását. Tanulóink különböző közismereti iskolák tanulói, elsősorban a közismereti iskoláikban vesznek részt a diákönkormányzatok tevékenységében. Az intézmény elemi érdeke, hogy megteremtse a lehetőséget a tanulói jogok gyakorlásához. Az iskola bármelyik növendéke vélemény nyilváníthat, javaslatot tehet a főtárgy tanáránál, az intézményvezető-helyettesnél és az intézményvezetőnél írásban, vagy szóban. Az iskolavezetés 10 munkanapon belül intézkedik, és választ ad a felvetett kérdésekre, javaslatokra. 5. Sajtó és nyilvánosság Az intézmény jó kapcsolatot tart a sajtóval, médiákkal. Rendezvényeinkről, eredményeinkről rendszeresen tájékoztat a város honlapja és Kisvárda lapja. Számunka azonban a nyilvánosság leginkább azt jelenti, ha hangversenyeinket, rendezvényeinket minél többen látogatják meg személyesen, hiszen az élő, egyszeri pillanatok megismételhetetlenek VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen pedagógiai program érvényessége a jogszabályi változásig, ill. visszavonásig szól. Az iskolavezetés az általános részek érvényességéről dönt, illetve javasolja az időközben aktuálissá vált módosításokat. A módosítás nevelőtestületi 38

39