A Cytospora cincta szerepe a kajszi- és szibarackfák pusztulásában. D. Rozsnyay Zsuzsa Növényvédelmi Kutató Intézet

Átírás

1 A Cytospora cincta szerepe a kajszi- és szibarackfák pusztulásában D. Rozsnyay Zsuzsa Növényvédelmi Kutató Intézet

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS Irodalmi áttekintés A téma jelent sége Magyarországon és gazdasási kihatásai A kandidátusi munka célkit zései ANYAGOK ÉS MÓDSZEREK Kajszibarack esetében A Cytospora törzsek izolálása és meghatározása A Cytospora cincta törzsek patogenitásának vizsgálata A fert zés forrásai, a megtelepedés módja, a fert zési kapuk A sebek kora és a fert dés lehet ségének összefüggése Különböz korú fák és növényi részek fogékony sása a Cytospora cinctával szemben A betegség évi lefolyásának vizsgálata A baktériumos gutaütést okozó Pseudomonas syringae és a Cytospora cincta együttes fert zésének vizsgálata Kajszifajták Cytospora cincta fogékonyságának vizsgálata szibarack esetében alkalmazott módszerek szibarackfák izolált gomba és baktérium meghatározása A gombatörzsek patogenitásának vizsgálata A fert zési kapuk és a megtelepedés módja A betegség évi fejl désmenetének vizsgálata A Pseudomonas syringae és a Cytospora cincta együttes fert zésének vizsgálata Az szibarackfák csemetekori fogékonysága a betegséggel szemben Fajtafogékonyság kísérletek A Cytospora cincta toxintermelésének vizsgálata A gomba tenyésztése A fitotoxikus hatás kimutatásának módszere A gomba tenyésztési és úsztatási idejének kiválasztása A toxin tulajdonságainak vizsgálata Védekezési kísérletek Agrotechnikai védekezés /metszési kísérletek/ Kajszibarack esetében szibarack esetében Kémiai védekezés Permetezési kísérletek kajszibarackfán Munkaeszközök fert tlenítése EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK Kajszibarack... 21

3 A Cytospora törzsek izolálása és meghatározása Cytospora cincta törzsek patogenitásának vizsgálata A fert zés forrásai, a fert zési kapuk és a megtelepedés módja A sebek kora és a fert dés lehet ségeinek összefüggése Különböz korú fák és növényi részek fogékonysága a Cytospora cinctával szemben A betegség évi lefolyása Kajszifák Cytospora cincta fogékonyságának vizsgálata szibarack Az szibarackfákról izolált gomba és baktérium meghatározása Cytospora törzsek patogenitásának összehasonlító vizsgálata szibarackfákon A fert zési kapuk és a megtelepedés módja az szibarackfákon A betegség évi fejl désmenete az szibarackfákon A Psudomonas syringae és a Cytospora cincta együttes fert zésének vizsgálata Az szibarackfák csemetekori fogékonysága a baktériummal szemben Fajtafogékonysági vizsgálatok A Cytospora cincta toxintermelésének vizsgálata A gomba tenyésztése Gombamentes sz rlet fitotoxikus hatásának kimutatása A toxikus agyas tulajdonságai Védekezési kísérletek eredménye Agrotechnikai, azaz a metszési védekezési kísérletek A kajszibarack Az szibarack Kémiai védekezési kísérletek Permetezési kísérlet eredménye ÖSSZEFOGLALÁS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS IRODALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A kajszi gutaütés hazánkban és számos országban súlyos gondokat okoz a termel knek. Nincs még egy olyan gyümölcsfa betegség, amely a fa életébe olyan gyors, drámai módon avatkozna be, mint a kajszi gutaütés. A kajszifák hirtelen pusztulása méltán kapta a gutaütés /apoplexia/ elnevezést, hiszen az el leg még viruló és nem egyszer szép termést ígér kajszifa, szinte egyik óráról a másikra, elpusztul. A pusztulásnak két formáját különböztetjük meg: a részleges és a teljes gutaütést. Részleges gutaütésnél /1. ábra/ a pusztulás, levél-hervadás a fának csak egy-egy részére terjed ki, míg a teljes gutaütésnél az egész fa elpusztul /2. ábra/. A gyökérnyak felett a hajtások egészségesek, ami azt mutatja, hogy a gyökér egészséges. Jellemz, hogy a lombozat aránylag gyorsan, egy hét leforgása alatt, jelent sebb színváltozás nélkül elhervad, majd elszárad. Mind a részleges, mind a teljes gutaütésnél a hervadás kiinduló pontjánál a háncs /phloem/ er sen barnult, nedves, kellemetlen szagú, mézgával

4 átitatott. Ezeken a helyeken alakulnak ki a rákos sebek /3. ábra/, amelyek el ször zártak, kés bb a fa növekedésével nyílt rákos sebekké alakulnak. Ez, mint ahogy a kés bbiekben látni fogjuk, nemcsak súlyos gazdasági károkat okoz, hanem elveszi a termel i kedvet, kétségessé teszi az egyik legjelent sebb exportgyümölcsünk telepítésének szorgalmazását a termel szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Ezt bizonyítják azok a statisztikai adatok is, amelyek a kajszi term területének jelent s csökkenésér l számolnak be.

5 Nem lehet figyelmen kívül hagyni a kiskertekben okozott kárt sem, hiszen a kajszifa a magyar falusi udvar jellemz fája volt. Még ma is - a Központi Statisztikai Hivatal /KSH/ adatai szerint - a helyi fogyasztási igények kielégítésén felül a felvásárolt kajszinak 57 %-a a kiskertekb l származik. A gutaütés ezekben a családi kertekben nemcsak termésveszteséget, vagyis anyagi kárt, hanem forintban nem kifejezhet, eszmei veszteséget is okoz. Munkám elkezdésekor, 1969-ben a kajszi gutaütés problémája hazánkban, de világviszonylatban is megoldatlan volt, annak ellenére, hogy a betegséggel kapcsolatban sok közlemény található. A bizonytalanságra jellemz volt, hogy 1970-ig 28 országból, 45 különböz tényez t írtak le a betegség el idéz jeként, azonban egyik tényez t sem lehetett bizonyítható módon, egyértelm en felel ssé tenni a gutaütés el idézéséért. Az alapkutatásnál kidolgozott új módszerek segítségével /KLEMENT 1965/ már a kísérletek els szakaszában sikerült bizonyítani a Pseudomonas syringae van HALL baktérium fontos szerepét hazánkban a gutaütéses tünetek el idézésében. A kezdeti sikereket azonban csakhamar beárnyékolták azok a megfigyelések, hogy nem minden esetben sikerült ezt a baktériumot izolálni az elpusztult fákból. Ilyen fákon gyakran megtaláltam a Cytospora cincta SACCAHDO gomba piknidiumai. El leg ezzel a gombával már sokan foglalkoztak, azonban Európa-szerte az az általános vélemény uralkodott, hogy a Cytospora csak a pusztuló vagy elhalt szöveteken jelentkez, másodlagos, szaprofita gomba. Havonta végzett mesterséges fert zésekkel mégis sikerült bebizonyítani, hogy a Cytospora gomba, a kajszi esetében nem másodlagos, hanem ellenkez leg, igen agresszív kórokozó, amely egészséges kajszi fát is képes elpusztítani a Ps. syringae baktériumhoz hasonló módon. Ma már világosan látható és kísérletekkel bizonyított, hogy a kajszi gutaütés fert betegség, amelyet hazai viszonyaink között két kórokozó, a Ps. syringae és a C. cincta együttesen és külön-külön is képes el idézni.

6 Az üzemi szibarack telepítésekben is egyre gyakoribbak a kajszi fákhoz hasonló elhalások. Itt is beszélhetünk részleges vagy teljes fapusztulásokról. Amikor a beteg ág vagy az egész fa tavasszal már ki sem hajt /4. ábra/ vagy a vegetációs id ben a levelek elhervadnak és lehullanak a fáról. A beteg és egészséges ág vagy törzs határánál a kajszi fákhoz hasonlóan megtaláljuk a rákos sebeket /5. ábra/. A háncs és kambium nekrotizálódik és a kajszibarackfához képest sokkal er sebb mézgafolyás tapasztalható. Az szibarack esetében is sikerült izolálni az el bb említett két kórokozót. Mesterséges fert zésekkel bizonyítottam els dleges szerepüket az szibarackfák rákosodása esetében is. A kórokozók és biológiájuk ismeretében most már a védekezési eljárások kidolgozása is lehetséges volt, amelyeket ma már több nagyüzem a gyakorlatban is eredményesen használ. A Balatonboglári Állami Gazdaság munkatársaival közösen - a kajszifák gutaütéses pusztulásának leküzdésével kapcsolatban - beadott szabadalmunkat az Országos Találmányi Hivatal 1976-ban 2251-BA-3279/6 ügyiratszám alatt elfogadta. A szabadalom lényege a kajszi gutaütés megel zésére szolgáló komplex védekezésen alapul, beleértve a kondíciójavítást szolgáló különböz m trágyák megfelel arányú használatát is Irodalmi áttekintés A kajszi gutaütés kóroktanával kapcsolatban számos irodalmi adat halmozódott fel. Ezek különböz tényez ket tettek felel ssé a betegség el idézéséért. Az irodalmi adatok többsége élettani betegségekkel és termesztéstechnológiai okokkal magyarázza a kajszifák gutaütését. A gutaütést kiváltó tényez k egyöntet kísérleti bizonyítása a legtöbb esetben azonban elmaradt, vagy csak sz kebb területre korlátozódott, mint például az alany-nemes inkompatibilitása. Az utóbbi évek kutatási eredményei azonban azt bizonyították, hogy a kajszifák tömeges pusztulását minden esetben kórokozók okozzák, s ezek el fordulása a környezeti tényez k függvényében országonként és termeszt -helyenként változik. így beszélhetünk mikoplazmás, baktériumos és gombák által okozott gutaütésr l. A mikoplazma /klorotikus levélsodródás: chlorotic leaf roll/ f leg Dél-Franciaországban /MORVÁN 1968, MORVANR -CASTELAIN 1967, 1968, 1972/ okoz jelent s pusztulást. El fordul továbbá Svájcban /BOVEI 1959/, Jugoszláviában /PAÜNOVIC 1968/ és Spanyolországban /LLACER 1972/ is. Mesterséges fert zéseikkel bizonyították /MORVAN-CASTELAIN 1968/, hogy a mikoplazma képes részleges vagy teljes gutaütést el idézni. A betegségre jellemz tünetek közül a legfontosabbak a levelek besodródása, sárgulása a nyár folyamán. A fert zött fák hajtásain a rügyek nagyon s n helyezkednek el, a gyümölcsök ráncosak lesznek. Enyhe teleken fa kihajt, kivirágzik, rozettás levelek képz dnek. Gyakori a háncs nekrózis is. A baktériumos gutaütés és rákosodás kórokozója a Pseudomonas syringae van HALL súlyos károkat okoz mindazokban a kajszi termeszt országokban, ahol a téli h mérséklet a fagypont alatt van. Hideg, "kemény" telek után tömeges pusztulást okoz. Európa különböz országaiban izolálták a Ps. syringae -t, és behatóan tanulmányozták, így CROSSE /1953, 1956/ Angliában, DYE /195V Új-Zélandban, GARDÁN és munkatársai /1972/ Franciaországban, BURKI /1968/ Svájcban, PAUIECH-ROZSNYAY-KLEMENT /1975, nem publikált eredmények/ Csehszlovákiában, ARSENIJEVIC /1968, 1973/ Jugoszláviában, VASILKOVA /1957, 1964/ és AVAKJAN /197V a Szovjetunióban. Az els hazai kutatási eredményr l, a Ps. syringae baktérium szerepér l a kajszi gutaütésben el ször ben számoltak be /KLEMENT és mtsai ROZSNTAY és mtsai VISNYOVSZKY.és mtsai 1971/. A szerz k izolálták a beteg fákról a Ps. syringae-t, és havonta végzett mesterséges fert zésekkel bizonyították a baktérium patogenitását, valamint tisztázták a fert zés létrejöttének feltételeit. Megállapították, hogy a kajszifa a baktériummal szemben a nyugalmi id szakban fogékony /KLEMENT és mtsai 1972/ és a fogékonyság, valamint a gutaütést megel háncs és kambium nekrózis-tünet megjelenése szoros összefüggésben van a téli alacsony mérséklettel /KLEMENT és mtsai 1972a, KLEMENT és mtsai Ez adott választ arra a régi megfigyelésre, hogy a hideg, "kemény" telek után miért volt több elpusztult fa az ültetvényekben, továbbá arra, hogy miért nincs baktériumos gutaütés Dél Franciaországban vagy Jugoszlávia tengerparti részein. A gombák által okozott gutaütésért felel sek lehetnek: Verticillium, Eutypa, Phytophthora, Armillariella és Cytospora fajok.

7 A verticilliumos gutaütés kórokozója els sorban a Verticillium dahliae KLEBAHN. Hazánkban csak ritkán fordul el a kajszisokban és tünetei is különböznek a tipikus gutaütését l. A kérdéssel kapcsolatban, hazánkban BEREND /1952, 1956, 1958, 1959, 1961/, BEREND és CSORBA /1955/ széleskör vizsgálatokat folytatott, azonban véleményük szerint a fert hervadás a kajszisban koránt sem okoz tömeges károkat. KOVÁCS /1968/ mesterséges fert zésekkel vizsgálta a különböz alanyok /vad kajszi, Myrobalan, vörösszilva/ hatását a Verticilliummal szembeni fogékonyságra. Megállapította, hogy a vadkajszi alanyon lév nemes volt a legfogékonyabb a fert zéssel szemben, a legkevésbé fogékonynak pedig a Myrobalan bizonyult. Szovjetunióban, f leg Közép-Ázsiában, a Krimi félszigeten és Moldáviában jelent s kórokozó /POPÜSOJ 1970/. A verticilliózis Moldáviában okozza a legnagyobb terméskiesést. Franciaországban nagyobb mérték vertlcilliumos gutaütésre MORVÁN és CASTELAIN /1959/ figyeltek fel el ször, majd 1965-t l részletesen foglalkoztak a V. dahliae gomba szerepével. VIGOUROUX és CASTELAIN /1969/ mesterséges fert zési kísérleteket végeztek. Leírták a betegség pontos szimptómáit és megállapították lefolyását a gazdanövényen. Két tünettípus jelentkezhet: a. A levelek hervadása az ágakon és hajtásokon, a törzshöz közel es részeken kezd dik, majd fokozatosan halad el re a hajtások vége felé. A levelek kissé megfakulnak, kanalasodnak és lefelé csüngnek, majd kés bb lehullanak. Gyakori tünet, hogy a hajtások utolsó levelei mindvégig szinte egészségesen fent maradnak a fán /6. ábra/. b. A leveleken csak enyhe sárgulás jelentkezik. Az 1-2 éves és id sebb ágakon jellemz tünet, hogy az átlagosnál s bben alakulnak ki a term nyársak, amelyek "halszálka"-szer képet mutatnak /6. ábra/. A Verticillium-fert zés következtében a faszövet /xylem/ elszínez dik, el ször enyhe barnás, majd kés bb fekete csikók láthatóak a beteg ág hosszmetszetében. A keresztmetszetben ez a szimptóma fekete pontok alakjában jelentkezik. /7. ábra/, amelyek sokszor összefolynak és gy t alkotnak. Hasonló tünetekkel jelentkezett ben egy súlyos Verticillium fert zés a Bodakajtori Állami Gazdaság kísérleti táblájában is, ahol hétr l-hétre tudtuk követni a betegség kifejl dését. A Verticillium-fert zés tavasszal vagy sszel következik be, és szimptómáit már nyár elején láthatjuk /VIGOUROUX--CASTELAIN 1969/. A verticilliumos hervadás tüneteit mutató fák sok esetben kinövik a fert zés ártalmát, és a következ évben egészségesen fejl dnek tovább. El fordul azonban, hogy a korán lombja vesztett ág elhal, és tavasszal nem hajt ki. Ha az el évben beteg fák a következ évben szintén a levélhervadás tünetét mutatják, akkor egy ismételt, új fert zés következett be /VIGOUROUX-CASTRLAIN 1969/. Dél- és Délkelet-Franciaország különböz fekvés és talajú gyümölcsöseiben vizsgálták a Verticillium-fert zés kialakulásának tényez it. DUQUESNE és mtsai 1975/ megállapították, hogy a fiatal fák fogékonyabbak a betegséggel szemben, mint az id sebbek. Egy hatéves ültetvényben már csak a fák néhány százaléka pusztult el. A mélyfekvés terület, a lerakódásos talajok és az öntözés szintén a betegségre hajlamosító tényez k voltak. Az Eutypa armeniacae /HANSFORD/ CARTER az irodalmi adatok szerint rákosodást és elhalást, illetve gutaütést okoz a kajszifákon. Jelent s kutatás folyik Ausztráliában, ahol különösen az ország déli részén pusztít a kórokozó. A betegség, melyet "kajszi-gummózisnak" nevezitek, jelent s terméskiesést okoz /ADAU és mtsai 1952, CARTER 1957/. A kórokozó Új-Zélandon /DINGLEY 1960, az Egyesült Államokban /ENGLISH és mtsai 1962/, Franciaországban /CARTER és mtsai 1964/, Svájcban /CARTER-BOLAI 1972/, Dél-Afrikában /MATTHEE 1975/, Spanyolországban /CARTER MOLLER 1974/ és Görögországban /KOÜYEAS és mtsai 1976/ is fert zi a kajszi fákat és azok súlyos rákosodását és pusztulását okozza, els sorban ott, ahol az szi csapadék meghaladja a 350 mm-t. CARTER szóbeli közlése szerint Ausztráliában a fák korától és a klimatikus viszonyoktól függ en a kajszifák 5-80 %-os pusztulását okozhatja. A betegség tünete a nyár folyamán a legszembet bb, amikor egyes ágakon hirtelen levélhervadás következik be, a levelek elszáradnak és gyakran a tél folyamán is a fán maradnak. Az E. armeniacae sebparazita, a metszési felületeken keresztül fert z /ADAM és mtsai 1952/. A fert zési helyeken 2-5 év múlva alakulnak ki és válnak láthatóvá a rákos sebek. A betegség lassan fejl dik ki, és sokkal hosszabb lefolyású, mint a citospórás gutaütés. A gomba el ször a faszövetben terjed, ahol barnás elszínez dést okoz. A háncs és a kortikális szövetek kés bb fert dnek és hosszanti irányba felreped a háncs. Akut rákos sebek keletkeznek, amelyek éveken keresztül növekedhetnek, aminek következtében rákos daganatok alakulnak ki. Az él rákos sebekb l izolálni lehet a gombát /CARTER 1957, 196O, 1965, CARTER-MOLLER I970, 1971/. A gomba

8 peritéciumai a fert zést követ két vagy több év múlva alakulnak ki az elhalt szövetekben /CARTER-TALBOT 1974/. Az érett peritéciumból kiszabadult aszkospórák fert zik a gazdanövényt. A faszövet a metszés után körülbelül két hétig fogékony a fert zéssel szemben. A gomba imperfekt alakja, a Cytosporina, jelentéktelen, ritkán fordul el /CARTER , ENGLISH és mtsai 1962/. Hazánkban ez ideig kórokozó izolátumainkban nem fordult el. Bizonyos Phytophthora-fajok súlyos gutaütéses pusztulást idéznek el kajszifákon Görögországban /SAREJANNI 1935, KOUYBAS 1971/, Olaszországban /CURZI 1954, GOVI--TASSINARI 1954, PETRI 1955, 1939/ és Németországban /PLOCK 1965/. Európán kívül el fordul Új-Zélandon /SMITH 1956/, Ausztráliában /GROVES 1958/, Kanadában /McINTOSH 1955/ és Kaliforniában /MIRCETICH 1975/. KOUYEAS /1971, 1974 nem publikált eredmény/ kísérletei alapján a Phytophthora-fajok súlyos kárt okoznak fiatal és term ültetvényekben egyaránt. A fert zés következtében a gyökérnyak felett, mézgásodás kíséretében, elpusztulnak a háncs és a kortikális szövetek. A rügyek kihajtanak, de kés bb a fiatal hajtások elpusztulnak. A tünet a magas talajvíz kártételére emlékeztet. A fitoftórás gutaütésnek két típusa ismeretes. A Phytophthora cactorum /LEBERT et COHN/ SCHROETER és a Phytophthora citrophthora /SMITH et SMITH/LEONIAN a meleg nyári id szakban, a Phytophthora syringae /KLEBAHN/ KLEBAHN és a Phytophthora megasperma DRECHSLER pedig télen vagy kora tavasszal fordul el. A mesterséges fert zési kísérletek azt mutatták, hogy a kajszin és a mandulán a Ph.syringae a legjelent sebb kórokozó /KOUYEAS 1975 nem publikált eredmények/. Hazánkban a kajszifák fitoftórás gutaütése nem fordul el. A kajszi gutaütést el idézheti az Armillariella mellea /VAHL ex.fries/ KARSTEN /= Armillarla mellea VAHL ex FRIES/ gomba is. Az utóbbi években különösen Franciaországban DUQUESNE és mtsai /1974/, GUILLAUMIN /1968, 1975 nem publikált eredmény/, MEROIER és PIONNAT A972/, ROMAGNESI /1975/, Angliában GARRETT /1955, 1956/, REDFERN /1975/ és Kaliforniában OHR és mtsai /1975/ foglalkoztak az A. mellea szerepével. Magyarországon, keser mandula alanyon lév kajszifákon HUSZ /1947/ találta meg a kórokozót 1941-ben az Alföldön. A betegségnek különösebb jelent séget nem tulajdonított. GUILLAUMIN /még nem publikált eredmény/ megállapította, hogy meleg égövi körülmények között gyakoribb az el fordulása, de megtalálta mérsékelt égöv alatt is. Széles gazdanövényköre van, és fellépése után fokozódik a kajszifák pusztulása. Amikor a fert zés már elérte a gyökérnyaki részt, a küls tünetek gyorsan láthatókká válnak. A levelek lehervadnak, és néhány hét alatt az egész fa kiszárad. Ez leginkább a gyümölc köt dés és a növekedés id szakában következik be. A gyökerek megbarnulnak, a kéregrész megrepedezik, a kambium gyöngyház-fehér szín. Az utolsó stádiumban, a farészben is fekete elszínez dés látható. Az A. mellea sebparazita. A kajszifák fogékonyságát, f leg az alany befolyásolja /HUSZ 1947, GUILLAUMIN 1968/. Az elmúlt években néhány alkalommal találkoztunk üzemi kajszisokban az A. mellea kórokozóval. A kajszibarackfák citospórás rákosodását és gutaütését a Cytospora cincta SACCARDO /perfekt alakjai Valsa cincta /FRIES/ HÖHNEL/ okozza. Korábban SCHILBERSZKY /1954, 1942/ és HUSZ /1947/ úgy vélték, hogy a gomba a kajszifákon lév rákos sebhelyeken telepszik meg. KOVÁCS /1970/ években mesterséges fert zésekkel igazolta, hogy a C. cincta friss metszési felületeken keresztül is be tud jutni a gazdanövénybe és elhalásokat okoz. Ezek az eredmények, valamint a C. cinctával kapcsolatos újabb irodalmi adatok indokolták a C. cincta kajszi gutaütésben betöltött szerepének további vizsgálatát. A citospórás kajszi gutaütés f leg egyes európai országokban, így hazánkban, Csehszlovákiában /STANOVA 1970, 1972, STANOVA-LACOK 1966, LACOK és mtsai 1972, ROSIK és mtsai 1971, PACLT 1969, 1972/, Jugoszláviában /saját megfigyeléseim és izolálásaim 1972, 1973, 1976 nem publikált eredmény/, Olaszországban /DAMBRA-MUTTO 1972/, Franciaországban /CHABBOLIN 1928, DÉFAGO 1955, JOESSEL-BOHDAS 1951/, a Szovjetunióban és a Szovjetunió közép-ázsiai részén /PANFIIOVA 1956,.POPUSOJ 1970, KROPIS 1961, 1969a/ okoz jelent s károkat. A szerz k többsége a kajszibarackon a C. cincta-t, de néhányan a C. leucostoma /PERSOON/ SACCARDO gombát is megtalálták. Az irodalomban a két Cytospora faj szaprofita vagy parazita jellegér l ellentétes vélemények találhatók. A gomba piknidiumai a már elhalt ágakon, elpusztult fákon, a nekrotizálódott szövetekben alakulnak ki, ezért többen szaprofita gombának tartották a Cytospora-t, mint például CHABROLIN /1928/, JOESSEL és BORDÁS /1931/, CRISTINZIO /1955/, CAKADZE /1949, 1952/, RIEUF /1950/, PANFIIOVA /1956/, PLOCK /1960/. Ellentétes véleményen volt DÉPAGO /1955/, aki a C. cincta és a C. leucostoma gombákat az szi- és kajszibarack valódi kórokozóinak

9 tartotta. A C. cincta patogenitását az elmúlt években nemcsak Európában bizonyították /KOTTE 1958, SCHMIDLE 1961, MAZZUCHI 1968, STANOVA 1970, KOVÁCS 1970, D.AMBRA-MUTTO 1972, PACLT 1972, D.ROZSNXAT és mtsai 1972, ROZSNYAX-KLEMENT 1975/, hanem Kaliforniában és Kanadában is. HELTON és KONICEK /1961/, WENSLEY /1964, 1966b/, HELTON és ROHRBACH /1967/ végül BANKÓ és HEKTOR /1974 megállapították, hogy a Cytospora a csonthéjasokon, f leg az szibarackon, de szilván is szövet nekrózisokat, rákosodást, mézgásodást okoz. Az szibarackfák pusztulását a szerz k többsége szerint a Cytospora cincta és a C. leucostoma, mint els dleges kórokozók idézik el. A betegség Európában, az Egyesült Államokban és Kanadában is el fordul. A Szovjetunió szibarack termeszt vidékein a C. cincta és a C. leucostoma egyaránt károsít /CAKADZE 1964, MINKEVICH és mtsai 1971, KROPIS 1959, 1969b, POPÜSOJ 1970/. Csehszlovákiában STANOVA és LACOK /1966/, ROSIK és mtsai /1969/, ZACHA /1961/ foglalkoztak a betegséggel és megállapították, hogy a kórokozók nemcsak term ültetvényekben, hanem faiskolákban is fellépnek. Jugoszláviából HASTEN /1958/ és ARSENIJEVIC és mtsai /1975/ adatai hangsúlyozzák a citospórás rákosodás jelent ségét az szibarackfán. Olaszországban MAZZUCHI /1966, 1972/ megtalálta az szibarackon a C. leucostoma perfekt alakját is. Az Egyesült Államokban ROHRBACH /1967/, ROHRBACH és LUEPSCHEN /1968a,b/, MOLLER és mtsai A973/, Kanadában WENSLEY A964, 1966a, 1971/, HAMPSON és SINCLAIR /1973/ ugyancsak a C, leucostomát teszik felel ssé az szibarackfék pusztulásáért. Mások /TSEAVER 1965, BRAUN- HELTON 1971, D'AMBRA-MUTTO 1972, BAHKO-HELTON 197V, valamint a hazai adatok szerint /TASNÁDY-LEHOCZKY 1966/ beleértve a saját megfigyeléseimet, la, a C. cincta el fordulása gyakoribb. WEHSLEY /1966b/, TEKAUZ és PATHICK /1974 adatai, alapján mindkett els dleges kórokozó lehet az szibarackon. Az szibarackfa rákosodását az irodalmi adatok szerint a Cytospora gombákon kívül a Pseudomonas baktériumok is okozhatják. Az szibarack baktériumos rákosodását egyes országokban, mint például az Egyesült Államokban, Floridában, Kaliforniában és Argentínában a Ps. syringae okozza. Erre utalnak DAVIS és ENGLISH /1965, 1969a,b/, DOCAMPO, DELIA és NOME /1970/, DB VAT és mtsai /1968/ adatai. Franciaországban viszont VIGOUROUX /1970/ és PRUFIIER és mtsai /1970a,b/ a Ps. moraprunorum WOBMALD baktériumot találták meg a rákos, pusztuló szibarackfákon. Ezt a kórokozót a kés bbiekben elvégzett baktérium meghatározási vizsgálatok után Ps. mors-prunorum f. sp. persicae LUTSETTI, PRUNIER et GARDÁN baktériumnak írtak le /LUISETTI és mtsai 1972/. Hazai szibarackosainkban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy a Pa. syringae el fordulása gyakori /ROZSNYAY-KLEMENT 197V, hasonlóan az USA délkeleti /Florida/ vagy délnyugati /Kalifornia/ részeihez vagy Argentínához. Az irodalomból ismert védekezési eljárásokkal kapcsolatos kísérletek három csoportra oszthatóak a. Agrotechnikai védekezés, illetve a metszési id helyes megválasztása vezetett eredményre PATERILO és FLORINSKAYA /1965/ kísérleteiben. A szerz k a kajszibarack és más csonthéjas termés gyümölcsfáknál a bakterózis ellen a tavaszi metszést ajánlják. DOWIIER és PETERSEN /1966/ adatai szerint szintén a nyugalmi id szak végén történ metszések csökkentették a fert zést az szbarackfákon. A C. cincta és a C. leucostoma elleni védekezésr l hasonló eredményt közöl WENSLEY /1966/, aki mesterséges fert zésekkel igazolta, hogy a kés tavaszi metszés után az szibarackfákon ejtett sebfelületek nem fert dtek a kórokozókkal. b. A kémiai védekezés lehet ségének tanulmányozása során egyaránt találkozunk preventív és kuratív módszerek keresésével. A baktériumos gutaütés és rákosodás ellen PETRUKHINA /1962/ Moldáviában, VASZILKOVA /1964/ Ukrajnában végzett kísérleteiben a kora tavaszi vagy kés szi bordói leves permetezés gátolta a Ps. syringae fert zést. A szisztemikus antibiotikumokkal végzett üvegházi kísérletek /ESENAM 1965/ nem adtak kielégít eredményt és néhány készítmény alkalmazása során az in vitro kísérletekben ellenálló baktérium törzsek alakultak ki. PATERILO és FLOHINSKAYA 1963/ hatásos kombinált védekezési eljárást dolgoztak ki a baktériumos kajszi gutaütés ellen. A metszést tavasszal végezték, és sszel, lombhullás elején DNOCl-al, tavasszal rügyfakadás el tt pedig 1 %-os bordói lével permeteztek. Az irodalmi adatok szerint a Cytospora elleni kémiai védekezések zömében megel ek voltak. HELTON /1962/ korábbi kísérleteinkben például szilván a metszés után azonnal kipermetezett Actidion /cikloheximid/ és Sunox /oxikinolin szulfát/ bizonyos mértékben gátolták a betegség kialakulását. Hasonló elképzelést valósított meg WINTER /1965/ és HICKEY és PARKER /1967/, akik az szibarackfák metszése után azonnal permeteztek kontakt

10 fungicidekkel, mint például Dichlome-mal magában vagy Dentonit sulphurs-szal kombinálva. A megel védekezési eljárások keresése során a Cytospora ellen a CTS /cikloheximid-tioszemikarbazon/ alacsony koncentrációban is hatásos volt, de csak akkor, ha minden évben rendszeresen alkalmazták /HFLTON-KOCHAN 1967a,b/. Mind az Actidion, mind a CTS, mind pedig a 8-kinolin-foszfót, lefelé transzlokálódik a gyökérrendszerbe /WILLIAMS-HELTON 1967/. Kés bb HELTON és KOCHAN /1968/ a fa törzsébe vezették be a különböz szisztemikus szerkombinációkat, azonban így csak megel védelmet tudtak biztosítani a szilvafákon. Az Actidion és bizonyos kombinációi csak a szokványosnál magasabb koncentrációban fejtettek ki gyógyító hatást /HELTON 1965, WILLIAMS-HELTON 1967/.c. A betegség elleni védekezés harmadik lehet sége a rezisztens fajták el állítása. F leg a kajszi gutaütés területén mind hazánkban, mind külföldön behatóan tanulmányozták azt, hogy az alany-nemes kombinációk mennyiben befolyásolják a betegség iránti hajlamot /NYUJTO-TOMCSANYI ROZSNYAY 1965/. A myrobalan alany hajlamosít, ugyanakkor a szilva, tengeribarack és mandula alanyon kevesebb a pusztulás. Megállapították azt is, hogy a koronába vagy közvetlen a korona alatt szilvába oltott fák kevésbé fogékonyak a betegséggel szemben. CONSTANTINESCU és POPA /1966/ adatai szerint a koronába oltott myrobalan vagy vad kajszi törzs fákból álló ültetvényben 13 éves korban is lényegesen kevesebb volt a gutaütött fák száma. CEJKA és MAJERNIK /1968a,b/ szerint a rezisztens vörösszilva-alanyon a fáknak csak 3 %-a, míg a fogékony kajszi-alanyon lév fáknak 45 %-a pusztult el ugyanolyan id s ültetvényben. Jugoszláviában Paunovic foglalkozik gutaütés elleni rezisztenciára nemesítéssel. Kísérleteinek megtekintése során személyes tapasztalatokat szerezhettem a nemesítés jelenlegi eredményeir l. Jugoszláviában a gutaütéssel szemben gyakorlatilag ellenálló kajszifák alanya Myrobalan, a fa törzse Belosljiva szilva, melyre koronába oltották a Magyar kajszit A téma jelent sége Magyarországon és gazdasási kihatásai A kajszi- és szibarack termesztés kiemelked népgazdasági jelent ség. A KSH évi adatai alapjón Magyarországon az árugyümölcsösök összterületét figyelembe véve jelenleg az szibarack az alma után a második helyet foglalja el / ha/, a kajszibarack pedig a harmadik helyen van / ha/ /Negyedéves Statisztikai Közlemények, Mez gazdasági adatok I., 1975/. A megtermelt áru mennyisége tonnában kifejezve - ugyanezt az arányt tükrözi. Hazánk tonnával a negyedik legjelent sebb kajszi termeszt ország Európában szibarack termesztésünk pedig tonnával a hatodik helyet foglalja el /Nemzetközi Statisztikai Évkönyv évi adatai alapján/. Országunk a szélességi fokon egyedülálló természeti adottságokkal rendelkezik. Az ebb l adódó rendkívül kedvez napsütési viszonyok adják terményeinknek, így különösen a csonthéjas gyümölcs eknek a jó min ségét, zamatát, bel tartalmi értékeit és a termények tetszet s színét. A jó min ség áru a hazai és a külföldi piacokon egyaránt keresett. A konzervipar felvev -képessége szinte korlátlan lehet séget, biztosit az értékesítésre. A kajszi- és szibarack termesztésünk több évtizedes múlttal rendelkez gyümölcstermesztési ágazat, amelynek a nagyüzemi termesztési feltételekre áttért üzemekben egyre több problémával kell megküzdenie. Ezek közül kiemelked jelent ség ek a kajszi- és szibarack ültetvényekben fellép betegségek, különösen a kajszi gutaütés és az szibarackfák rákosodás, korai elhalása. A kajszi gutaütés /apoplexia, sudden wilt, dieback/ a legutóbbi id kig a kajszi termesztés és a növénykórtan egyik legnagyobb megoldatlan problémája volt. A gutaütés a kajszi-fáknak a tenyészid szak alatt hirtelen jelentkez megbetegedése, amelyet rendszerint teljes pusztulás követ. A leggyakoribb a baktériumos és a citospórás gutaütés. Statisztikai felmérések szerint Magyarországon a kajszi gutaütés átlagosan a term fák 5-6 %-át pusztítja el évente. Ez a betegség, az üzemi vizsgálatok szerint, az Alföldön éves állományban %-os, a 25 éves ültetvényben 73 %-os fapusztulást okozott. A minden évben jelentkez term felület, illetve terméskiesés csökkenti a bevételt és megdrágítja a termelést, különösen, ha figyelembe vesszük az amúgy is majdnem évente jelentkez fagykárt is. A gutaütés által okozott, forintban kifejezhet országos kár felbecsülése nem könny feladat. A kár mértékét a következ adatok figyelembe vételével közelíthetjük meg. A KSH adatai szerint 1972-ben 5,4 millió kajszi-fa volt Magyarországon. Ha a gutaütés következtében évente a fáknak mintegy 5 %-a pusztul ki, akkor az évi pusztulás db fa. A helyére pótlandó csemeték ára 20 Ft/db, azaz a db kipusztult fát figyelembe véve a pótlási költség évente 5,4 millió