Mivel a következő félévben a tervekkel tovább fognak a hallgatók dolgozni, ezért javaslom az egységes 1:100-as kidolgozást.

Átírás

1 KONZULENSI VÉLEMÉNY a győri Speciális Szakiskola állapotrögzítő terveiről valamint a hő- és páratechnikai, épületakusztikai és tűzvédelmi szakvéleményekről Tervdokumentáció A tervdokumentáció általános kidolgozottsága vegyes képet mutat. Bizonyos tekintetben felülmúlja az elvárásokat, pl. a metszetek 1:100 léptékben készültek, és általában ennek megfelelő kidolgozottságúak, bizonyos tekintetben pedig elmarad az elvárásoktól, mivel az épületszárnyak feldolgozása nem azonos gondossággal, műszaki és grafikai színvonalon történt. Mivel a következő félévben a tervekkel tovább fognak a hallgatók dolgozni, ezért javaslom az egységes 1:100-as kidolgozást. Általános észrevételek: - Egy tervdokumentációban a tervek sorrendje mindig a következő: helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok. A leadott anyagban a tervlapok számozása ettől sajnos eltér. - A feliratok és a lap olvasási irány több rajzon keveredik. - Az egyes szárnyak grafikája jelentős különbségeket mutat, a kitöltések és a vonalvastagságok használata nem következetes. - Mivel az épület raszteres szerkesztésű, a rasztereket célszerű minden rajzon szerepeltetni. Helyszínrajz A helyszínrajz kidolgozása a tetőfelülnézetet kivéve csapnivaló, a környezet ábrázolása rendkívül hiányos, alaptérkép szintű. Különösen hiányolom: - épület körüli burkolatokat, szerkezeteket (burkolatok, utak, járdák, lépcsők), - be- és kijáratok jelölését, - közúti kapcsolatok pontos geometriáját, járdákat. Alaprajzok Az alaprajzok kidolgozása az M1:200-as szintnek megfelelő. A kiválasztott grafika ehhez a léptékhez nem praktikus, inkább sűrű sraffozást vagy tömör kitöltéseket alkalmaztam volna. Az alábbi rajzi elemeket hiányolom, hibákat vélem felfedezni: Földszinti alaprajz: - Az épület körüli burkolatok, járdák, le- és felvezető lépcsők és egy terasz ábrázolásai is hiányoznak. - A válaszfalaknál a tömör fekete kitöltés alkalmazása nem szerencsés. - A porta mellől egy helyiség hiányzik. - A födémrendszer vonalai jó, hogy látszanak, de a lépcsők mezejében, csak a legfelső szinten van födém, és csak ott vannak gerendái is. - A tornaterem zárófödéme a földszinti alaprajzon hibás, nem teknőpaneles kialakítású. Első emeleti alaprajz: - Az A és B épület közötti lépcsők oldalfalai ellenőrizendők. - A középfőfal felett kialakuló gerenda jelölése elmaradt. - A lépcsőházi és illemhely ablakok méretei hibásak. - A C épület folyosójának végén helyiségek hiányoznak. Második emeleti alaprajz: - Lépcsőház melletti termek nagyobbak.

2 Metszetek, homlokzatok A metszetek, homlokzatok kidolgozása általában megfelelő. Az 1:100-as lépték használata jó választás volt, a szerkezetek indokolttá teszik. A felvett rétegrendek súlyos hibákat nem tartalmaznak. A következő hibákat vélem felfedezni: - Az anyagjelöléseket következetesen és egységesen kellett volna alkalmazni. A talajfeltöltés és a könnyűbeton jele is azonos. Megkülönböztetendő lenne a vasbeton, a kavicsbeton, a szerkezeti könnyűbeton és a lejtésképző könnyűbeton anyaga. - A lapostetők vízszigetelése nem látható külön rétegként. - A tornaterem párkányának metszete a BB metszeten hibás, a koszorúk ellenőrizendők. - Az ablakok jelölésénél a vonalvastagságok ellenőrizendők. - A B épület alatt nincsenek megrajzolva a padlócsatornák metszetei. - A B épületről készült metszeteken a belső világ hibásan szerepel. A BB metszeten az illemhely metszetét kellene látnunk. - Az épülettel egyidős válaszfalak biztosan a födémszerkezetről indulnak, aljzatbetonról csak a később beépített válaszfalak indulhatnak. - A CC metszeten hibásan dupla válaszfal látható. - A keleti homlokzat ablakai nem a valóságnak megfelelőek a CC metszeten. - A DD metszeten a kémény biztosan nem indulhat a födémről. - A lépcsők korlátjai, mellvédjei hiányoznak. - A metszeteken nem célszerű átlátni az üvegezett szerkezeteken. - Az A és B épület csatlakozásánál a födémek metszete hibás. - Pontalapot nem ábrázolunk metszetben, mert azt sávalapnak is értelmezhetjük. - A DD metszeten a második emeleti belső tér nem a valóságnak megfelelő. - Az EE metszeten a belső tér ábrázolása nem valós. - A pincefödém koszorúi helytelenül vannak ábrázolva. - Az EE metszeten a C épület lapostetejének metszete hibás. - Az FF metszeten hiányzik a terasz. - A GG metszeten a lépcsőházak metszete és környezete kritikán aluli, a belső tér ábrázolása nem valós, még a válaszfalak is hiányoznak. - A panelek vonalai nem látszódhatnak a metszeteken, hiszen az illesztéseket elvakolták. Homlokzatok: - Három homlokzaton nem szerepel az elmetszett rész. - Tornatermi ablakok osztásai ellenőrizendők. A tervek szerzői nem közlik a munkamegosztás arányát. Csupán azt tudtam meg, hogy ki nem vett részt a tervfeldolgozásban. A tervek minőségét figyelembe véve a munkában részt vevő hallgatóknak az odaítélhető 10 pontból 6-6 pontot adok, mivel a munka összességében éppen elégséges szintű. - Adamik Zsanett Martina 6 pont - Bognár Márton 6 pont - Bögöly Patrik 6 pont - Czeferner Balázs 6 pont - Fekete Dániel 6 pont - Husz Tamás 6 pont - Indrich Patrícia Rita 6 pont - Jakab András 6 pont - Karner Dóra 0 pont - Méhes Orsolya 6 pont - Nagy Mária Anna 6 pont - Roxin Ágota 6 pont - Simo Orsolya 6 pont - Szigeti Tamás 6 pont - Ungerhofer Dániel Csaba 0 pont

3 Szakvélemény, A. csoport Bevezető A bevezető tartalma megfelel a kért követelménynek, összeállítása igényes. Észrevételeim: - A forrásokra kevés helyen hivatkozik, az épület tervezőit sem nevezi meg. - A funkcióváltás után szükséges átalakításokat még érdemes lett volna részletezni, az új funkciót bemutatni. - Egyetértek, hogy sok változtatás volt az épületben, azonban ezek egyike sem volt igazán jelentős, az épület még mindig őrzi eredeti karakterét. - Az alapozás ismertetésénél az alápincézett és az alápincézetlen részen külön-külön kellett volna bemutatni az alkalmazott megoldásokat. Az alápincézetlen részen a leírásban szereplőtől eltérően pontalapokat ábrázolnak az eredeti tervek. - A gépészet ismertetésénél a hőközpont helye nincs pontosan meghatározva. - Amennyiben az iskolát 1970-ben vették használatba, akkor az épület nem lehet több mint 50 éves, még akkor sem, ha ezt a szakvélemény többször is kijelenti. Épületenergetika A fejezet megfelel a tartalmi követelményeknek, az energetikai számítás kellően részletes, a teljes számítást elvégzik a szerzők, a végén összegzést és javaslatokat is közölnek. Észrevételeim: - Az épületenergetikai követelményeket szükségtelenül hosszan, 11 oldal terjedelemben ismertetik a szerzők, az elmúlt évek jogszabály- és követelményváltozásainak eltérő részletességű leírásával. - Az épületre vonatkozó követelményeknél IV. követelményként szerepel a felhasznált minimális megújuló energia részarány, ami azonban meglévő épület felújítására nem vonatkozik. - Az alaprajzokat jobb lett volna inkább a bevezetőhöz illeszteni. - A megjegyzések, benne a rétegrendek, üvegezési arányok stb. jók és hasznosak, de lehetne rendszerezettebb az anyag és én a számítás elé raktam volna. - Meglepett, hogy egyrétegű vakolatlan falak szerepelnek a szerkezetek között. - Az egyik rétegrendben szereplő Leier pincefalazó biztosan nem a Mátratherm 30 szerkezetre utalt, bár a szerkezet véleményem szerint nem határol fűtött teret, így felvétele sem lett volna feltétlenül szükséges. - A zárófödém felvett rétegrendjében a 20 cm perlitbeton soknak tűnik átlagban, nincs párazárás a szerkezet belső oldalán, ezért nem is felel meg páratechnikailag. Ezek alapján szerkezetfelvétel a hibás és nem maga a szerkezet. - A tornatermi fapadlónál minden valószínűség szerint a faanyagok rostirányú hővezetési tényezőjét használja a számítás. 0,19 helyett 0,36-os érték szerepel. - A megjegyzések között a homlokzati falak pillérjeit érdemes lett volna megemlíteni. - A talajjal érintkező falak felvett hossza feltűnően kevés a pince méretéhez képest. - A használati melegvíz előállításnál nem látom a számításban a gázkazánnal történő melegvízkészítést. - A felvett helyiségek hosszas listázásában nem szerepelnek a szerkezetek felületi méretei, így a helyiségek helyes felépítése nem ellenőrizhető. - A számítás végeredménye szerint az épület EE minősítésű, ami nagyjából megfelel, vagy talán egy kicsivel jobb is az előzetes várakozásaimnál, tekintetbe véve a 2004-ben történt ablakcseréket. A C csoport viszont GG osztályt hozott ki! - Az épület könnyűszerkezetes mivoltát a szakvélemény megfelelően indokolja. - A legnagyobb homlokzati fal felületnél 30% hőhíd korrekciót használ a számítás, azonban a TNM rendelet 40% korrekciót ír elő a hőszigeteletlen falszerkezetekre. - A hőfok- és páraesési grafikonokat célszerűbb lett volna szerkezetvastagság léptékben megadni. A termográfiára fejezetrész összeállítása is gondos. Örültem a képekhez tartozó magyarázatoknak. Észrevételeim: - A filtrációs hőveszteségre hivatkozás nem mindenütt állja meg a helyét, új ablakoknál ez a hatás elenyésző a tok és a szárny között, hacsak nem a helytelen beépítés miatt alakul ki filtráció a beépítési hézagban. - A képeket elemezve érdemes lett volna a pillérek és az ablakbeépítés sikkordinációját is elemezni. - A fűtött és fűtetlen terek kirajzolódását is érdemes lett volna megemlíteni. Örültem a fejezet összefoglalásának és a megfogalmazott javaslatoknak is. Észrevételeim: - A javaslatoknál szerepel, hogy a nyári túlmelegedés problémáját belső árnyékolással lehetne megoldani. Véleményem szerint a belső árnyékolás nem elég hatékony a probléma megoldásához, de mindenképpen valamilyen passzív megoldást kell találni a problémára.

4 - Nem tudok egyetérteni a javaslattal, miszerint hűtési rendszert kell kiépíteni az épületben. A problémát energiafogyasztással nem járó passzív eszközökkel kellene megoldani. - A napenergia hasznosítás csak a beárnyékoltság elemzése után javasolható. - Termosztatikus szelepek felszerelése a radiátorokra egy iskolában nem igazán szerencsés megoldás. Épületakusztika A fejezet jó áttekintést ad az épület akusztikai tulajdonságairól. A vizsgálat lehetett volna kicsit mélyebb, bár megértem, hogy az önálló adatfelvétel kevés szakmai gyakorlattal még nehezen kivitelezhető. Észrevételeim: - A jogszabályi háttér áttekintése és a követelmények kigyűjtése után, hasznos lett volna értelmezni is azokat, hogy az épületre és annak szerkezeteire hol és miként értelmezendőek a követelmények. - A földszint és az első emelet zajterhelése között valójában nincs jelentős különbség! Sok esetben a földszint terhelése az alacsonyabb. - A műhely zajterhelésének ellenőrzését szívesen láttam volna részletesebben, a felvett méretek nem derülnek ki. - Hiányolom az épület alaprajzi kialakításának elemzését, az egymástól védendő terek, és a beépített szerkezetek vizsgálatát. Tűzvédelem A szakvélemény fejezet tartalma igen gondosan összeállított, tartalma átgondolt. A szerző utánajárt számos kérdésnek a vonatkozó, nemrégiben megváltoztatott, új jogszabályokban, tűzvédemi irányelvekben és szabványokban. Mindezt hivatkozásokkal is sűrűn alátámasztotta, ami igencsak hitelessé teszi a munkát. A mellékletek segítenek a tartalom értelmezésében, a számítások ellenőrzésében. Észrevételeim: - Az AK mértékadó kockázati osztály besorolás helyességében nem vagyok teljesen biztos, de az indoklás logikus, és az épület adottságait tekintve igencsak célszerű az alacsonyabb kockázati osztály meghatározása. - Az épület kiürítés szempontjából nem felel meg, az útvonalhossz alapján végzett számítás alapján. A követelményt a számított érték nem haladja meg jelentősen. Vajon, ha a lépcsőnél szintenként vizsgálnánk a létszámsűrűséget, akkor megfeleltethető lenne-e az épület a kiürítés időtartamára vonatkozó követelménynek? Véleményem szerint igen. Szerzők közlik a munkamegosztás arányát. A részfeladatokon elvileg egyenlő mértékben osztoztak meg. Mivel az egyes fejezetek minősége kissé különböző, az eredmények csak a hibák ismeretében használhatók fel. A szakvélemény alkotói a maximálisan adható 40 pontból az alábbiak szerinti pontszámot kapnak, a szakvélemény egyes fejezeteinek minőségét és a nyilatkozott munkamegosztásukat is figyelembe véve: - Fekete Dániel 34 pont - Jakab András 38 pont - Méhes Orsolya 38 pont - Roxin Ágota 36 pont - Simo Orsolya 40 pont Szakvélemény, B. csoport Bevezető A bevezető tartalma megfelel a kért követelménynek, bár lehetett volna kicsit részletesebb is. Az összeállítása igényes. Az eredeti tervekből származó részletek jól kiegészítik a szövegben leírtakat. Épületenergetika A fejezet nem tartalmazza a teljes energetikai számítást és elemzést, csupán a megkívánt tartalom legelejét. Észrevételeim: - A szerkezeteknél két követelményrendszer adatai is szerepelnek, jó lett volna itt eldönteni, hogy az épületre melyik vonatkozik, illetve, melyik milyen esetben vonatkozik. - Az épületenergetikai szabályozás többi követelményszintje nincs megnevezve, meghatározva. - A javított rétegrendek vizsgálata valójában nem volt feladat.

5 - A lejtős, változó vastagságú rétegek esetében az átlagos vastagsággal kellene számolni, a leírásból nem derül ki, hogy ez így történt-e. A termográfiára fejezetrészben a képek feldolgozása látványos, azonban hibákat tartalmaz. Tartalmilag pont a lényeg hiányzik! Észrevételeim: - A feladat félreértelmezése, hogy csak a B épületrészről készült a jelentés. A teljes épületet egy egységként kezelve kellett volna kezelni a vizsgálat és a jelentéskészítés során. - A hőmérsékleti skálák egységesítése elmaradt, így a képek egymással sajnos nem összevethetőek. - A mérési pontok felvétele hasznos lehet, a kijelölt hisztogramok viszont a jelentésben szereplő módon nem jók semmire. A hisztogram például egy teljes homlokzat hőmérsékleti, közvetve hőveszteség spektrumának megmutatására lenne alkalmas. A jelentésben kijelölt területek viszont szinte véletlenszerűek. - A teraszsarok nem áthűlt, hanem felmelegedett a rosszabb hőszigetelés és a hőhíd miatt. - A többször említett homlokzati falba süllyesztett ereszcsatorna valójában egy villámhárító vezeték. - A képek értelmezése szinte teljesen hiányzik, sem a képeknél egyenként, sem összesítve nincs elemzés mely a vizsgálat eredményeit, módszereit összefoglalja. Épületakusztika A fejezet jó áttekintést ad az épület akusztikai tulajdonságairól, bár tartalmaz hiányosságokat és tévedéseket is. Észrevételeim: - A követelmények kigyűjtése jó. Külön jó, hogy a belső szerkezetekre is kiterjed. - A műhely zajosságát vizsgálni kellett volna. Zajterhelése az épület körüli lakókörnyezetre jelentős lehet. - Az ablakok felvett 42 db-es hanggátlása rendkívül túlzó, a db lett volna megfelelő, a 8 mm-es összüvegvastagság miatt. Ebből adódóan a homlokzati szerkezetek egyenértékű számított hanggátlása is túlzó! - A tantermek közötti utólag szerelt válaszfalak hanggátlását a szakvélemény minősíti, azonban az eredeti válaszfalak hanggátlását nem. - A födémek esetében a léghanggátláson kívül a lépéshang szigetelés követelményt is érdemes lett volna vizsgálni. Tűzvédelem A szakvélemény fejezet a tartalmi követelményeknek megfelel, azonban több jelentős tárgyi tévedést is tartalmaz. Észrevételeim: - Az épületszerkezetek tűzvédelmi jellemzőinek meghatározásánál a minősítés sok esetben elmaradt, adatok hiányában. Ezekben az esetekben megjegyzéseket lehetett volna tenni, egyéb adatforrásokra, szabványokra, mérésekre hivatkozva. - Az épületszerkezetekre vonatkozó tűzvédelmi követelményértékek tévesen a NAK osztályból lettek kiválasztva, nem pedig a sokkal szigorúbb KK osztályból, így az összehasonlítás alapja hibás. - A mellékletként készített terveket jobb lett volna A3-as méretben, behajtva befűzni a dokumentációba. - Az épület és az egyes helyiségek befogadóképességét a leírásban és a vizsgálatban rögzíteni kellett volna. - A kiürítés első szakaszában a tornaterem is elemezendő lett volna, nagy létszámú rendezvény esetén. - A lépcsők útvonalhossza miért lett 20 m a kiürítés második szakaszos számításában? - A lépcsők szabad szélessége nem tudom miért 6,4 m a kiürítés második szakaszos számításában? - Nem egyértelmű, hogy mely kijáratok szerepeltek a vészkijáratok között és milyen szélességekkel. Ezeket az adatokat a mellékelt tervek megmutathatták volna. A csapat félév folyamán történt megfogyatkozása okán a szakvélemény fejezet tartalmi megrövidítése elfogadható, megérthető. Negatívan értékeltem, hogy egy szerző vállalásában nem volt épületfizikai szakértési feladat. Az épületenergetika fejezet szerzője nem vállalt nagy munkarészt, amit közepes szinten oldott meg. Az épületakusztika és a tűzvédelem fejezetek szerzője két nagy feladatot is vállalt, amibe sok munkát is fektetett, de sajnos azokban jelentős hibákat is vétett. A szakvélemény alkotói a maximálisan adható 40 pontból az alábbiak szerinti pontszámot kapnak, a szakvélemény egyes fejezeteinek minőségét és a nyilatkozott munkamegosztásukat figyelembe véve: - Bögöly Patrik 28 pont - Czeferner Balázs 28 pont - Karner Dóra 0 pont - Szigeti Tamás 8 pont - Ungerhofer Dániel Csaba 0 pont

6 Szakvélemény, C. csoport Bevezető A bevezető nagyjából megfelel a tartalmi követelményeknek. Észrevételeim: - Az információk forrásait a szerző sajnos nem adja meg. - Az iskola beépített és összes alapterülete a szövegben hibásan szerepel, szinte tripla mérettel. - Hasznos lett volna a rajzos, részletrajzos bemutatás az eredeti tervek vagy az állapotrögzítő tervek falhasználásával. Épületenergetika A fejezet megfelel a tartalmi követelményeknek, mindjárt az elején tisztázza a követelmények lehetséges változatait az idő függvényében, az energetikai számítás kellően részletes, a teljes számítást elvégzik a szerzők, a végén összegzést és javaslatokat is közölnek. Észrevételeim: - Az üvegezett szerkezetek felépítésének örülök, bár vitatható, hogy a 2004-ben beépített ablakok még mindig tudják-e az eredetileg tervezett hőszigetelést. - A pinceajtó acél szerkezeténél az 1,8-as hőátbocsátási érték túl jó. - A zárófödém felvett rétegrendjében a 20 cm perlitbeton soknak tűnik átlagban, nincs párazárás a szerkezet belső oldalán, ezért nem is felel meg páratechnikailag. Ezek alapján szerkezetfelvétel a hibás és nem maga a szerkezet. - A fejezet szükségtelenül és hosszasan idézi a számítási metódust leíró rendeletet. - A TNM rendelet 6. mellékletében található követelmények szerepeltetése felesleges, hiszen nem vonatkozhat az épületre, az csak új épületekre vonatkozik. - A használati melegvíz készítés egy részét biztosító gázkazánt nem látom a számításban. A rendszerben nincs cirkuláció és fűtött téren kívüli indirekt tároló sem. Ezek megnövelik a melegvíz készítés segédenergia igényét. - Az épület GG energetikai osztályba sorolása jelentősen eltér a várttól és a másik csoport eredményeitől, negatív irányba, figyelembe véve, hogy az épületen új ablakok vannak már. - A helyiségek és szintek felépítését nem tudom ellenőrizni a dokumentációból. - Az épületet ez a szakvélemény nehézszerkezetesnek minősíti, míg az A csoport vizsgálata könnyűszerkezetesnek. - A hőfok- és páraesési grafikonokat célszerűbb lett volna szerkezetvastagság léptékben megadni. A termográfiára fejezetrész összeállítása is gondos, szinte az összes elkészült képet elemzi, melyekhez magyarázatokat is fűz. A megállapítások többsége korrekt. Észrevételeim: - A palazuzalékos tetőnél, a várttól eltérő mért hőmérsékletek indoka, lehet a nedvesség jelenléte a fedéllemezben, de érdemes lett volna megemlíteni a felület emissziós tényezőjének valószínűleg eltérő voltát is. - A lábazatoknál lehetett volna gondolni a talajból érkező nedvesség hatásaira is. - A termikus burok hőhídjainál mindig a belső oldalon számíthatunk páralecsapódásra, a szöveg egy helyen a külső oldali páralecsapódás miatt aggódik. - Az új nyílászárók körül kialakuló meleg csíkok minden valószínűség szerint a helytelen, rossz légzárású beépítésnek köszönhetőek, ahol a kilépő szellőző levegő hőtartalma melegíti át a csatlakozó szerkezetek külső oldalát. Épületakusztika A fejezet áttekintést ad az épület akusztikai tulajdonságairól, tartalmaz hiányosságokat és sajnos jelentős tévedéseket is. Észrevételeim: - A szakvélemény három oldal jogszabályi idézetet tartalmaz, az épületre vonatkozó követelmények kiemelése nélkül. - A homlokzati falak hangszigetelő képességének vizsgálatakor fogalmi keveredés van, az összehasonlítás alapjaként használt 40 db-es érték nem a hanggátlás követelményértéke, hanem a belső zaj megengedett maximális értéke. Ki kellett volna számolni a vizsgált helyiségek homlokzati szerkezeteinek egyenértékű hanggátlását és ezt összehasonlítani a számított hanggátlási követelménnyel. - Az épület belső akusztikai paramétereinek vizsgálata elmaradt, elvileg adatok hiányában, de itt megjegyezném, hogy a szakértő feladata a helyes adatfelvétel is. - A belső szerkezetek hangszigetelő képességének vizsgálata nem történhet a külső zajjal megegyező módon. Itt a szabvány az alkalmazott szerkezetek termékjellemzőire vonatkozik. - Az utózengési idő számítására alkalmas Sabine-formulában az A, nem a helyiség alapterületét, hanem a helyiség egyenértékű hangelnyelési felületét jelenti, ez szintén jelentős elvi hiba.

7 Tűzvédelem A szakvélemény fejezet a tartalmi követelményeknek megfelel, azonban több tévedést is tartalmaz. Észrevételeim: - A tűzoltási felvonulási területre vonatkozó követelmény szerepel a szakvéleményben, de a meglévőség megfelelőségéről a szakvélemény nem nyilatkozik. - A tűzszakasz maximális méretének vizsgálatakor, hiányzik a kijelentés, hogy az épület tűzszakaszolása megfelel-e. - A kiürítési rajzok jók, áttekinthetők, de jó lett volna a létszámokat, az útvonalhosszakat és a kockázati osztályokat is szerepeltetni rajtuk. - A felvett cca. 550 fős létszám erősen túlzó. - Ha a három épületrész egy tűzszakasz, akkor a kiürítés számítás miért három külön épületrészhez készült? A menekülés útvonalai az egyik épületrészből a másikba vezetnek a rajzokon és a számításban is. Alapvető hiba, hogy a kiürítés számítás az épületet épületrészenként és nem egy egységként kezeli. Ez a hiba az egész számítás helyességét kérdőjelezi meg. - A kiürítés számítás nehezen ellenőrizhető, részletesebb leírást vártam volna. A felvett adatok nem ellenőrizhetők a rajzokról. - Az A szárnyban a pinceszinti helyiség második szakaszos ellenőrzését nem igazán tartom indokoltnak. - A lépcsőház szellőztetésének hiányát jelezte a szakvélemény, de nem határozta meg, hogy azt milyen mértékben kellene megvalósítani. A szakvélemény kivitele egységes és igényes. Szakmailag az épületenergetika fejezet a legjobb minőségű és az akusztikai elemzés a legkevésbé jó. Az egyes fejezetek minősége tehát jelentősen különböző, az eredmények csak a hibák ismeretében használhatók fel. A szakvélemény alkotói a maximálisan adható 40 pontból az alábbiak szerinti pontszámot kapnak, a szakvélemény egyes fejezeteinek minőségét és a nyilatkozott munkamegosztásukat figyelembe véve: - Adamik Zsanett Martina 20 pont - Bognár Márton 32 pont - Husz Tamás 32 pont - Indrich Patrícia Rita 38 pont - Nagy Mária Anna 38 pont Győr, január 16. Horváth Tamás építész, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem, Győr Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék htms@sze.hu htms.blog.hu