Építőmérnöki alapismeretek (BMEEOUV0103) ÉPÍTŐANYAGOK tárgyrész INSTRUKCIÓK

Átírás

1 Építőmérnöki alapismeretek (BMEEOUV0103) ÉPÍTŐANYAGOK tárgyrész INSTRUKCIÓK A Műszaki Menedzser képzésben az Építőmérnöki alapismeretek (BMEEOUV0103) tantárgy Építőanyagok tárgyrészéhez ugyanazt az ismeretforrást használjuk föl, amelyet a Műegyetemen az Építőmérnök- és Építészmérnök képzésben is használunk az anyagismereti képzés során. Ennek oka az, hogy a különböző végzettségű, de az építőipar területén tevékenykedő szakembereink könnyebb kommunikációját megalapozzuk. TANKÖNYV Az Építőmérnöki alapismeretek (BMEEOUV0103) tantárgy Építőanyagok tárgyrészhez használt tankönyv: Dr. Balázs György, "Építőanyagok és kémia", Műegyetemi Kiadó A tankönyv akár meg is vásárolható az Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszéken (K. ép. I. em. 85). A tankönyvet nem helyettesíti, de felhasználható az ismeretek kiegészítésére a következő két HEFOP elektronikus jegyzet is: Építőanyagok I., BMEEOMAT12 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére Építőanyagok II., BMEEOMAS04 segédlet a BME Építőmérnöki Kar hallgatói részére ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA Az Építőmérnöki alapismeretek (BMEEOUV0103) tantárgy Építőanyagok tárgyrész előadásai igyekeznek olyan általános alapismereteket nyújtani az építőanyagok területén, amelyek segítségére lesznek a műszaki menedzsernek az építőmérnök és építészmérnök kollégákkal való kapcsolattartásban az építőipari tevékenysége során. Témakörök: AZ ÉPÍTŐANYAGOK JELENTŐSÉGE Építőanyagok a régmúlttól napjainkig. Anyagválasztás és esztétikum. Az anyagvizsgálat és az anyagismeret helye az építőipari folyamatokban. Az építőanyagok szerepe mérnöki létesítmények megvalósulási és használati folyamatában. ALAPFOGALMAK (Tankönyv o., o.) Építőanyagok csoportosítása. Építőanyagok tulajdonságai. Tömegeloszlási jellemzők. Hidrotechnikai jellemzők. Hőtechnikai jellemzők. Szilárdsági jellemzők. Terhek modellezése. Feszültség és alakváltozás. Idealizált σ ε diagramok. Reológiai alapfogalmak. Matematikai statisztikai alapfogalmak. BETON (Tankönyv o.) A beton fogalma, osztályozása. A beton jelölése és annak értelmezése. A betonok adalékanyagai és jellemzése. Adalékanyagok tulajdonságai. Szemeloszlási görbe. Finomsági modulus. Adalékszerek. Frissbeton. Keverési arány, betonösszetétel, víz-cement tényező, konzisztencia, bedolgozhatóság, próbakeverés, telítettség. Konzisztencia vizsgáló módszerek, konzisztencia osztályok. A keverési arány meghatározása a frissbeton testsűrűségének előzetes becslésével. A beton szállítása, bedolgozása, tömörítése, utókezelése. A megszilárdult beton tulajdonságai. A szilárdság értelmezése. Szilárdsági osztályokba sorolás. A beton húzószilárdsága és hajlító-húzó szilárdsága. Kopásállóság, vízzáróság, fagyállóság. Betonok - diagramjai. Rugalmassági modulusok. A beton zsugorodása. A zsugorodást be- 1/8

2 folyásoló tényezők. A beton lassú alakváltozása (kúszása). A kúszást befolyásoló tényezők. A nyomószilárdság és a víz-cement tényező összefüggése. FÉMEK (Tankönyv o., o.) A fémek általános jellemzése. A fémek rácsszerkezete. Vas és acél. Az acél alakítási módjai. Az acél tulajdonságai. Betonacélok - diagramja. A szakítóvizsgálat eredményét befolyásoló tényezők. Relaxáció fogalma, befolyásoló tényezői. A folyáshatár, a szakítószilárdság, a szakadó nyúlás és a kontrakció változása a széntartalom függvényében. A melegen hengerelt és a hidegen alakított betonacélok - diagramjának összehasonlítása. A hegeszthetőség definíciója, a szénegyenérték. Az acél korróziója. Az elektrokémiai korrózió folyamata. A korrózió megjelenési formái. FA (Tankönyv o.) Fa szerkezete. Fafajták és azok felhasználási területe. Fahibák, fabetegségek. Fizikai tulajdonságok: vízfelvevőképesség, rosttelítettségi határ. Zsugorodás és duzzadás a nedvességtartalom függvényében. Mechanikai tulajdonságok. Nyomószilárdság a nedvességtartalom függvényében. Húzó-, hajlító-húzóés nyomószilárdság a rostirány és a terhelőerő iránya által bezárt szög függvényében. ÉPÍTÉSI KERÁMIÁK (Tankönyv o.) Az építési kerámia fogalma, kerámiai termékek felosztása. A kerámiák gyártástechológiája. Építőipari kerámia termékek jellemzői. ÉPÍTÉSZETI ÜVEG (Tankönyv o.) Az építészeti üveg fogalma, jelentősége. Az üveg gyártástechológiája. Építőipari üveg termékek jellemzői. POLIMEREK (Tankönyv o.) A polimerek fogalma, típusai. A polimerek formázása. Építőipari polimer termékek jellemzői. Szilárdsági jellemzők. Hőtechnikai jellemzők. Polimerek öregedése. Polimerek éghetősége. Hőszigetelő anyagok csoportosítása és jellemzői. ÉPÍTŐANYAGOK TARTÓSSÁGA Használati élettartam fogalma. Környezeti hatások. Funkcionális hatások. Technológiai hatások. Tartósság fogalma. Használati élettartamra való tervezés. Különleges és baleseti terhelések. Tűz hatása. Állapotromlás és teljesítőképesség. Kő- és betonkorrózió. Fagyás-olvadás és jégmentesítő sózás hatása. Koptató igénybevétel. Térfogatváltozással járó folyamatok. A TANTÁRGYRÉSZ TELJESÍTÉSE ÉS AZ ÉRDEMJEGY A BME által alkalmazott 30 óra/kredit irányszám alapján a tantárgyrészre fordítandó hallgatói munka összesen 37,5 óra. Ebből a tavaszi félévben az előadásokra fordított idő 9 óra ( perc), az elővizsga zárthelyi dolgozatra fordított idő 0,75 óra (45 perc), az elővizsga zárthelyi dolgozatra való otthoni felkészülésre fordított idő 9 óra és a tanulmány feladat elkészítésére fordított idő 18,75 óra. A teljesítés feltételei: 1. Kötelező a részvétel az előadások legalább 66 %-án (katalógust tartunk). 2. Kötelező az egyénileg, otthon elkészített tanulmány legalább 50%-os eredményű teljesítése. 3. Kötelező az elővizsga zárthelyi dolgozat legalább 50%-os eredményű teljesítése. 4. Érdemjegy = 0.50 HF ZH. 2/8

3 A VIZSGADOLGOZAT A vizsgaidőszakban írásbeli dolgozatot csak az a hallgató ír, aki a féléves teljesítményével nem érte el a legalább 50%-os eredményt, vagy azt elérte, de jobb eredményre javítani szeretné. Az írásbeli számonkérések alkalmával a hallgatók néhány kérdést kapnak, amelyek rövid, tömör megfogalmazásban, egy-két mondatban megválaszolhatók. A kérdések magukban foglalhatnak alapfogalmakat, definíciókat, amelyek ismerete elengedhetetlen az építőipari kommunikációhoz, illetve vonatkozhatnak a hallottak közvetlen alkalmazására (pl. egyszerű számpélda) vagy értelmezésére is. Az elővizsga ZH alkalmával segédeszközök használata megengedett. Az elővizsga ZH 45 perc időtartamú, pótlási lehetőség nincs. A vizsgákon semmilyen segédeszköz nem használható. A vizsgakérdéseket előzetesen nem adjuk ki a hallgatóknak. A korábbi félévek során elhangzott vizsgakérdésekből 160-at a következőkben sorolunk föl. A tavaszi félévben az elővizsga ZH illetve a vizsgák alkalmával ezek nem mindegyike várható szükségképpen (az előadásokon ténylegesen elhangzott témakörök alapján a kérdések változni fognak). 1. Egy lineárisan rugalmas anyagban, mechanikai teher hatására mekkora időbeli különbséggel alakul ki a feszültség és a fajlagos alakváltozás? 2. Anyagtani szempontból hogyan látja egy építmény üzemi biztonságának a jelentőségét? 3. Mekkora vízfelvevő képessége van egy porózus kerámiának tömeg%-ban és térfogat%- ban? 4. Nevezzen meg egy rideg építőanyagot. Milyen idealizált -ε diagramot rendelne hozzá? 5. Az építőanyagok csoportosítási módjai közül melyik nyújt lehetőséget arra, hogy megkülönböztessük azokat az anyagokat, amelyek beépítés közben, vagy azután fázisátalakuláson mennek keresztül? 6. A nyersvasgyártás során mi a szerepe a mészkőnek a nagykohóban? 7. Az anyagismeret hogyan jut hozzá az anyagjellemzőkhöz? 8. Miért mondjuk a lemezes és hosszúkás szemalakú szemcséket tartalmazó adalékanyagra, hogy nem kedvező betonkészítéshez? 9. Definiálja a hidrotechnikai jellemzők fogalmát (ne a jellemzők felsorolását adja meg). 10. Mire használható a terhelési történet? 11. Elvégeztük egy homokos kavics szitavizsgálatát, és a mérések szerint a legnagyobb szemnagyság D max = 32 mm, a finomsági modulus értéke pedig m = 7,82. Milyen szemeloszlási minőségi osztályt lehet ehhez a homokos kavicshoz rendelni, ha az A32, B32 és C32 szemeloszlási határgörbék finomsági modulusai m A = 7,25, m B = 6,30 és m C = 5,45 értékűek? 12. Mi a trasz? Mire használná? 13. Miért mondhatjuk az üvegre, hogy inkább folyadék, mint szilárd anyag? 14. Adott a következő cement jel: CEM II/B-S 32,5 MSZ EN 196:1997 Mit jelent ebben a vastagon szedett rész? 15. Egy tökéletesen képlékeny anyag folyási feszültsége f y = 550 N/mm 2. Mekkora ennek az anyagnak a rugalmassági modulusa? 16. Anyagtani szempontból hogyan látja a tervező munkájának és a kivitelező technológiai fegyelmének az összefüggését? 17. Miért kisebb a vízfelvevő képessége egy klinkertéglának, mint egy porózus kerámia terméknek? 18. Nevezzen meg egy duktilis építőanyagot. Milyen idealizált -ε diagramot rendelne hozzá? 19. A beton víz-cement tényezőjének értelmezése kapcsán mutassa meg, hogy a kontrollálatlan mennyiségű plusz vízadagolás hogyan hathat károsan a betonra? 20. Mi az oka annak, hogy a hidegen alakított acélok nem mutatnak folyási jelenséget, viszont a melegen alakított acélok igen? 3/8

4 21. Mi az oka annak, ha egy adalékanyag szemeloszlási görbéje lépcsős? 22. Hogyan lehet felületi keménységet vizsgálni? 23. Definiálja a tömör építőanyag fogalmát. 24. Milyen feladatot végez el az anyagvizsgálat? 25. Mire szolgálnak a szemeloszlási határgörbék? 26. Miért ülepítéssel és nem a szabványos szitasorozat használatával határozzuk meg az adalékanyagok agyag- és iszaptartalmát? 27. Tartószerkezetek méretezésénél az anyagjellemzők tervezési értékét miért nem úgy veszszük fel, mint egy valószínűségi változó várhatóértéke? 28. Melyik az az építőanyag csoport, amelynek hőtágulási együtthatója jelentősen eltér a többi építőanyagétól? Milyen irányú és milyen mértékű az eltérés? 29. Az építőanyag kiválasztásakor mely szempont (követelmény) teljesülését biztosítja elsődlegesen egy épület tervezője (építész), illetve egy mérnöki létesítmény tervezője (építőmérnök)? 30. Elvégeztük két homokos kavics szitavizsgálatát, és a mérések szerint a legnagyobb szemnagyságok D max,1 = D max,2 = 16 mm, a finomsági modulusok értéke pedig m 1 = 5,12 és m 2 = 6,87. Hogyan tudja eldönteni, hogy melyik adalékanyagnak nagyobb a homoktartalma? 31. Adott a következő beton jel: C40/50 XF3 32 F4 MSZ EN 206-1:2002 Milyen információt ad meg ebben a vastagon szedett rész? 32. Adott az alábbi beton receptúra. Mit gondol, ennek a betonnak kicsi, vagy nagy lesz a nyomószilárdsága 28 napos korban? (számológépre nincs szükség a válaszhoz) kg/m 3 kg/liter liter/m 3 cement 300 3,1 97 víz adalékanyag , levegő Σ Válaszát indokolja meg! kicsi nagy (húzza alá a megfelelőt) 33. Adott az alábbi beton receptúra. Mit gondol, ennek a betonnak kicsi, vagy nagy lesz a nyomószilárdsága 28 napos korban? (számológépre nincs szükség a válaszhoz) kg/m 3 kg/liter liter/m 3 cement 450 3,1 145 víz adalékanyag , levegő Σ Válaszát indokolja meg! kicsi nagy (húzza alá a megfelelőt) 34. Adott két, különböző anyagú, kör keresztmetszetű, A 0,1 és A 0,2 keresztmetszeti területű, központosan nyomott, zömök oszlop. Adja meg [kn] mértékegységben kifejezve, hogy melyik oszlopnak nagyobb a nyomási teherbírása (F max,i = A 0,i f c,i ). A számításhoz szükséges anyagjellemzőt vegye föl az előadáson elhangzottak szerint. (számológépre nincs szükség a válaszhoz) 1) anyag: BETON 2) anyag: FA A 0,1 = 100 cm 2 A 0,2 = 1000 mm F max,1 = kn F max,2 = kn 4/8

5 Adott két, különböző anyagú, kör keresztmetszetű, A 0,1 és A 0,2 keresztmetszeti területű, központosan nyomott, zömök oszlop. Adja meg [kn] mértékegységben kifejezve, hogy melyik oszlopnak nagyobb a nyomási teherbírása (F max,i = A 0,i f c,i ). A számításhoz szükséges anyagjellemzőt vegye föl az előadáson elhangzottak szerint. (számológépre nincs szükség a válaszhoz) 1) anyag: TÉGLA 2) anyag: ACÉL A 0,1 = 100 cm 2 A 0,2 = 1000 mm F max,1 = kn F max,2 = kn Mi a pernye? Mire használná? 37. Hogyan működik a tűzgátló üveg? 38. Definiálja a szilárdság fogalmát. 39. Definiálja mi az, hogy rosttelített állapot. 40. Ismertesse egy építmény, mint termék, azon sajátosságait, amelyek megkülönböztetnek egy építményt a hagyományos értelemben vett termékektől. 41. Porózus építőanyagokban milyen típusú (kétféle) lehetséges pórusrendszert ismertetett az előadás? Adjon építőanyag példát mindkét típusra. 42. Nevezzen meg olyan adalékszer(eke)t, amely(ek) a megszilárdult betonban fejtik ki hatásukat. 43. Körülbelül milyen értékű víz-cement tényező esetén kötődik le kémiailag az összes víz a cementkőben? 44. Milyen mértékben csökkenhet a fa szilárdsága, ha légszáraz állapotból víztelített állapotba kerül? 45. Miben különböznek a vázkerámiák a hagyományos porózus kerámia gyártmányoktól? 46. A kivitelezés folyamán milyen jogi eszköz(ök) biztosítja(ák) az építőanyagok megfelelőségének igazolását? 47. Definiálja a fárasztó teher fogalmát. 48. Definiálja a vízhatlanság fogalmát. 49. Melyik összetevő megváltoztatásával lehet a normál testsűrűségű betonból könnyűbetont vagy nehézbetont kapni? 50. Mi a kohósalakcement? 51. Mi az oka annak, hogy az adalékanyagok Los Angeles-dobos aprózódás (szilárdság) vizsgálatát nem minden esetben végezzük el? 52. Definiálja a fajlagos alakváltozás fogalmát. 53. Melyik az az építőanyag csoport, amelynek hővezetési tényezője jelentősen eltér a többi építőanyagétól? Milyen irányú és milyen mértékű az eltérés? 54. Az előadáson elhangzottak alapján hogyan látja a jövőben a hídszerkezetek fesztávolságának, illetve a magas épületek magasságának növelési lehetőségeit? 55. Ismertesse röviden, kulcsszavakkal, hogy egy építmény fenntartása/üzemeltetése mit jelent. 56. Hogyan vizsgáljuk az építőanyagok fagyállóságát? (csak vázlatosan fogalmazza meg) 57. Mi a kúszás? 58. Mi a víz-cement tényező jelentése? 59. Mit jelent matematikailag az, hogy a beton nyomószilárdságának karakterisztikus értéke? 60. Mi a korhadás? 61. Az erőtani számításban hol jelenik meg az építőanyag kiválasztásának konkrét feladata? 62. Definiálja a vízáteresztő anyag fogalmát. 63. Definiálja a fajlagos felület fogalmát. 64. Definiálja a tömör építőanyag fogalmát. 65. Az adalékanyagok hézagtérfogatát melyik anyagjellemző befolyásolja elsősorban? 66. A betömörített frissbeton levegőtartalma legfeljebb mekkora lehet? 5/8

6 67. Hasonlítsa össze egy fárasztó teher és egy tartós teher teherintenzitását. 68. Az építőanyagok hőtechnikai jellemzői közül melyik kettő az, amelyik elsősorban az építész tervező számára fontos? 69. Az anyagismeretben milyen összefoglaló névvel illetjük, hogyan hívjuk az anyagok különböző, a mérnöki szempontból fontos tulajdonságait? 70. Az építőanyag-ismeret szempontjából hogyan látja egy műszaki tanácsadó/konzultáns szerepét a mérnöki létesítmények megvalósulási folyamatában? 71. Nevezzen meg egy építőanyagot, amelynek a húzó- és a nyomószilárdsága körülbelül ugyanakkora értékű. Adja meg ezt, N/mm 2 dimenzióban. Adja meg ugyanennek az anyagnak a rugalmassági modulusát, N/mm 2 dimenzióban. 72. Hogyan azonosítható egy II. minőségi osztályú adalékanyag? 73. Mit értünk az alatt, hogy a frissbeton bedolgozhatósága? 74. Mely betonokra mondjuk azt, hogy nagy szilárdságú beton? 75. Definiálja a szemcseméret eloszlás (szemeloszlás) fogalmát. 76. Definiálja a statikus teher fogalmát. 77. Definiálja a vízzáróság fogalmát. 78. Mi a portlandcement? 79. Milyen műveletet végzünk a beton utókezelésekor? Miért? 80. Hasonlítsa össze egy lökésszerű teher és egy tartós teher terhelési sebességét. 81. Az építőanyagok hőtechnikai jellemzői közül melyik az, amelyik elsősorban az építőmérnök (statikus) tervező számára fontos? 82. Az anyagismeret hogyan jut hozzá az anyagjellemzőkhöz? 83. Ismertesse röviden, kulcsszavakkal, hogy egy építmény javítása/átalakítása mit jelent. 84. Miért lehet jelentősége egy kapilláris porozitással rendelkező porózus építőanyagban a lejátszódó transzportfolyamatoknak? Mely anyag transzportjának a hatását emelte ki az előadás? 85. Mi a relaxáció? 86. Mikor van vége a cement hidratációjának? 87. Mi alkotja a fa, mint építőanyag belső szerkezetét? Mi nincs benne, ami az élő fában benne van? 88. Az építőanyagok tudományában, mint értünk az anyag belső makro-szerkezete alatt? A kérdés válaszában ne az építőanyagok csoportosítását adja meg. 89. A kivitelezés folyamán hogyan bizonyosodik meg a tervező arról, hogy a beépített építőanyagok megfelelnek a terveinek? 90. Definiálja a porózus építőanyag fogalmát. 91. Definiálja mi az, hogy légszáraz állapot. 92. Definiálja a tartós teher fogalmát. 93. Mi az oka annak, ha egy adalékanyag szemeloszlási görbéje lépcsős? 94. Melyik acél hegeszthető: egy kis szilárdságú betonacél vagy egy nagy szilárdságú feszítőacél? Mi az oka? 95. Definiálja a feszültség fogalmát anyagtani értelmezésben (ne a szilárdságtani, határátmenetet használó definíciót adja meg). 96. Mit ad meg a terhelési történet? 97. Milyen feladatot végez el az anyagvizsgálat? 98. Anyagtani szempontból miért lehet fontos egy mérnöki létesítmény technológiai környezete? 99. Nevezzen meg egy építőanyagot, amelynek a húzószilárdsága nagyobb, mint a nyomószilárdsága. Adja meg mindkettő szilárdságértéket, N/mm 2 dimenzióban Mik a klinkerásványok? 101. Milyen tartományban van a víz-cement tényező értéke az építőipari gyakorlatban? 102. Mi az az igénybevétel, amelyet a fa anyagban nem engedhetünk meg? 103. Mit jelent a polimerek öregedésének fogalma? 6/8

7 104. Mely anyaghiba javítható ki valószínűleg nagyobb költség ráfordítással: a vázlattervezés során elkövetett tervezői hiba eredménye, vagy a kivitelezés közben elkövetett kivitelezői hiba eredménye? 105. Definiálja a használati élettartam fogalmát Definiálja a lökésszerű teher fogalmát Milyen műveletet végzünk a beton bedolgozásakor? Miért? 108. Mi a puccoláncement? 109. Mit jelent az, hogy egy anyagjellemzőt úgy veszünk figyelembe, mint egy valószínűségi változó küszöbértéke (karakterisztikus értéke)? 110. Definiálja a rugalmassági modulus fogalmát Mire használható a terhelési történet? 112. Egy építmény (mint termék) előállítása milyen módokon történhet? 113. Anyagtani szempontból hogyan látja egy építmény üzemi biztonságának a jelentőségét? 114. Nevezzen meg egy építőanyagot, amelynek a nyomószilárdsága nagyobb, mint a húzószilárdsága. Adja meg mindkettő szilárdságértéket, N/mm 2 dimenzióban Miért 28 napos korban vizsgáljuk meg a cement kötőanyaggal készülő építőanyagok szilárdságát? 116. Adja meg a beton nyomószilárdsági osztályának meghatározásához felhasználható szabványos próbatestek alakját és méretét Mi a vályog? 118. Hogyan működik a tűzgátló üveg? 119. A farontó gombák öt életfeltétele közül melyik az, amelynek megszüntetését leggyakrabban alkalmazzuk faanyagvédelem során? 120. Épületszerkezetben elfoglalt helyük alapján egy építmény milyen típusú szerkezeti elemeit, illetve azok anyagait nem cseréljük általában a fenntartási/üzemeltetési folyamat során? 121. Ismertesse az építési kerámiák gyártásának technológiai lépéseit Ismertesse a cement gyártásának technológiai lépéseit Ismertesse a szerkezeti acél gyártásának technológiai lépéseit Ismertesse az építészeti üveg termékek formázási módjait Ismertessen három fahelyettesítő anyagot. Miben különböznek ezek? 126. Mi a hidratáció? 127. Miért lehet káros az agyag és iszap az adalékanyagban? 128. Mi Abrams első törvénye? 129. Jellemzően milyen adalékanyagban lehetnek kedvezőtlen szemalakú szemcsék? 130. Mit eredményez a micellákból álló belső szerkezet? Hogyan? 131. Milyen idealizált - modelleket ismer? Betonacélra melyiket alkalmazná? 132. Milyen célt kívánunk elérni a nemesített fatermékekkel? 133. Mi a kohósalak? Mire használná? 134. Hogyan befolyásolja az acél széntartalma a szilárdsági jellemzőit? 135. Mi az anizotrópia fogalma? Nevezzen meg egy izotróp és egy anizotróp építőanyagot! 136. Mi a különbség az acél melegalakítása és hidegalakítása között? 137. Testsűrűség alapján csoportosítsa a betonokat! 138. Adott a következő cement jel: CEM V/B-M 32,5 MSZ EN 196:1997 Mit jelent ebben a vastagon szedett rész? 139. Adott a következő beton jel: C35/45 XD1 16 F3 MSZ EN 206-1:2002 Milyen információt ad meg ebben a vastagon szedett rész? 140. Sorolja föl a polimerek kedvező tulajdonságait! 141. Mi az adalékszer? Milyen adalékszereket ismer? 142. Mi a különbség a cement kötése és szilárdulása között? 143. Adja meg az építőanyagok csoportosítását belső szerkezetük alapján Milyen formában használja az építőipar a fémeket? 7/8

8 145. Adja meg a szerkezeti acélok széntartalmának és szilárdsági jellemzőinek az értékét (rugalmassági modulust is beleértve) Nevezze meg a cementgyártásnál felhasználható, a megőrölt klinkerhez keverhető hidraulikus pótlék anyagokat (háromféle) Adjon meg három adalékszert, amelyet betonhoz használhatunk Mire használható az adalékanyagok szitavizsgálata? 149. Ismertesse a víz-cement tényező fogalmát, és adja meg, hogy a megszilárdult beton mely anyagjellemzőit határozza meg A beton szilárdsági jelének meghatározásához milyen geometriájú próbatesteket (alak és méret!) szabad használni, és milyen állapotukban történik a vizsgálat? 151. Melyik biotikus károsító okoz nagyobb kárt, egy baktérium, vagy egy farontó gomba? Írja le a károsítás mechanizmusát Ismertesse a feszültség és a szilárdság fogalmát A fa éghető anyag, az acél és az alumínium nem az, mégis a fának jobb a tűzállósága. Miért? 154. A kerámia termékek égetés közben zsugorodnak. Mi lesz ennek a következménye, amikor alacsonyabb és magasabb hőmérsékleteken égetünk kerámiákat? Hogyan nevezzük az így készített kerámia típusokat? 155. Ismertesse az üveg termékek formázási módjait Adja meg az üveg szilárdsági jellemzőinek értékét Fejtse ki, hogy miért nem használjuk tömegesen az üveget tartószerkezet anyagaként, annak ellenére, hogy a szilárdsága nagy Mutasson rá polimerek kedvezőtlen tulajdonságaira Hogyan működik a polimerek önkioltó mechanizmusa, és mit jelent ez a fogalom? 160. Húzószilárdságuk alapján állítsa növekvő sorrendbe a következő építőanyagokat: tégla, acél, fa, beton, üvegszál. Adja meg az f t (N/mm 2 ) értékét mindegyik példára! Hatékony és eredményes felkészülést kívánok. Budapest, március 14. Dr. Borosnyói Adorján egyetemi docens tárgyrész-előadó 8/8