Az ellenőrzés szabályai

Átírás

1 Ellenőrzések, önellenőrzések hatása és számviteli elszámolások szabályai, gyakorlata Az ellenőrzés szabályai 2 1

2 Az ellenőrzés szabályai Az adóellenőrzés szabályai, hatása a vállalkozások eredményére: ellenőrzési irányelvek kiválasztás ellenőrzésre felkészülés az ellenőrzésre az ellenőrzés lebonyolítása az ellenőrzött szerv és az ellenőr jogai és kötelezettségei az ellenőrzés jogkövetkezményei, a feltárt adókülönbözet megállapítása ezek megjelenése a könyvelésben >>> 3 Az ellenőrzés szabályai Az önellenőrzés szabályai az önellenőrzés lefolytatása, feltárása az önellenőrzés bevallása, dokumentálása, önellenőrzési nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatai az önellenőrzés során feltárt különbözet megállapítása, megfizetése az önellenőrzés következménye az önellenőrzés és az elévülés az önellenőrzési pótlék megjelenése a könyvelésben 4 2

3 A évi XCII. törvény VII. fejezet Adóigazgatási eljárás A adóigazgatási eljárásban az adóhatóság az adózó jogait, kötelezettségeit állapítja meg, ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről nyilvántartást vezet, és adatot igazol. 5 Az ellenőrzési irányok magukban foglalják: - az adott év kiemelt vizsgálati céljait, - az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket (szakma, ágazat), az egyes térségekre, településekre jellemző szakmánkénti, tevékenységenkénti jövedelmezőségi mutatókat, illetőleg a jövedelmezőségi mutatót el nem érő adózók fokozott ellenőrzésének szempontjait, - az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait, különös tekintettel a vagyongyarapodások vizsgálatára, a bevallás kiegészítése alapján elrendelt, és a kiutalás előtti ellenőrzésre, valamint az átalakuló, a tevékenységüket kezdő, az adókötelezettségüket megszüntető, vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzésére. 6 3

4 Art. 90 (1) és (9) Ellenőrzési irányelvek A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét a törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. Beletartozik a vámhatóság hatáskörébe tartozó adó is. 4002/2014. tájékoztatása Nemzeti Adó-és Vámhivatal évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról 7 A NAV a költségvetési bevételek minél teljesebb biztosítását és ennek érdekében a jogkövetés elősegítését, a rejtett gazdasági tevékenység visszaszorítását a közteherviselés alkotmányos elveinek érvényre juttatása mellett az adó-és pénzügyi, a vám-és jövedéki ellenőrzési eszközökkel a jogsértések feltárásával és szankcionálásával valósítja meg. 8 4

5 A NAV ellenőrzési tevékenységében a jogszabályok által biztosított jogosítványok és eszközök mind hatékonyabb kihasználása mellett egyre nagyobb szerepet kap a magas színvonalú informatikai támogatottsággal megvalósuló kockázatkezelés és kiválasztás; a NAV adó-és vám ellenőrzési szakterületeinek, illetve bűnügyi szakterületének együttes, egymást kiegészítő fellépésével megvalósuló vizsgálati módszerek alkalmazása, továbbfejlesztése, a társhatóságokkal történő folyamatos együttműködésből származó előnyök szélesebb körű kiaknázása. 9 Az adóztatási szerv ellenőrzési feladatai Kiemelt vizsgálati célok I. A kockázatkezelés irányai, az ellenőrzésre történő kiválasztás feladatai 1. Adóregisztrációt követő és fokozott adóhatósági felügyelethez kapcsolódó kockázatkezelés 2. Az adózók életútjához, kapcsolatrendszeréhez vagy költségvetési kapcsolatának volumenéhez igazodó kockázatkezelés 3. Új kihívások a kockázatkezelésben 10 5

6 II. Az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések szerepe, iránya 1. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések 2.Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések 11 III.A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések 1. ÁFA 2. Környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó, energiaadó 3. Társasági adó, egyéb adók 4. Egészségbiztosítási Alapot és Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek 5. Személyi jövedelemadó, egyéb kötelezettségek, jogosultságok ellenőrzés 6. A csőd-, a felszámolási és a kényszertörlési eljárás alatt álló adózók ellenőrzése 12 6

7 IV. Az ellenőrizendő főbb tevékenységi körök V. Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai Vám szervek ellenőrzési feladatai Jövedéki szakterület Rendészeti ellenőrzést végző szervek ellenőrzési feladatai 13 Ellenőrzésre történő kiválasztás Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a) annál a vállalkozónál, amelynek végelszámolását rendelték el b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján. 14 7

8 Az Állami Számvevőszék elnöke, az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll. 15 Az állami adóhatóság becslési adatbázist tart fenn kiválasztási és ellenőrzési tevékenysége támogatása céljából. A becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egyes tevékenységi körök vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által tájékoztatás keretében rendelkezésére bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is. 16 8

9 A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság vizsgálja: a) az adózó által benyújtott bevallásokat, b) az adatszolgáltatásokat, c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartásokat, d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatait, e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományokat, valamint f) nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre. 17 Az állami adóhatóság minden naptári évben az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választja ki. A kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok (így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó adatok) valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. 18 9

10 Amennyiben az ellenőrzés keretében az adóhatóság az adószám felfüggesztésére okot adó mulasztást állapít meg, >>>>> Art. 24/A. -ában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. 24/A. (1) Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha >>> 19 a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget. d) azt a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője meghatározott esetben kezdeményezi. Szentirmainé Holi Gabriella 20 10

11 A kockázatelemzés keretében az adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti egybe. A kockázatelemzés keretében történő kiválasztás részletes szabályait az állami adóhatóság elnöke utasításban határozza meg. 21 A kockázatelemzés keretében figyelembe veendő szempont különösen, ha az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. -a alapján törölte; a) az adózónak postai úton kézbesített irat - címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó a bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére Szentirmainé nem Holi tesz Gabriella eleget

12 Felkészülés az ellenőrzésre 23 Az ellenőrzés lebonyolítása Az ellenőrzést az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül a helyszínen vagy az adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások -ideértve az elektronikusan tárolt adatokat is -, az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le

13 Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő. 25 Bizonylatok fordítása Amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla (egyszerűsített számla), illetőleg bizonylat, továbbá a számlában (egyszerűsített számlában) vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak a számla (egyszerűsített számla), illetve bizonylat hiteles magyar nyelvű fordítását, a számlában vagy bizonylaton szereplő gazdasági eseményt alátámasztó szerződés vagy más dokumentum szakfordítását az adóhatóság részére átadni. ide nem értve az angol, német és francia nyelvű iratokat 26 13

14 Hiányos, hiányzó iratok Ha az adózó iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság a szünetelés időtartama alatt az ellenőrzést folytathatja. 27 Ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, azokat az azonosításukra alkalmas módon felvett átvételi elismervény ellenében, szükség szerint másolat hátrahagyásával be kell vonni, az üzleti tevékenység körülményei megváltoztatásának veszélye esetén, a helyszínen talált körülményeket jegyzőkönyvben kell rögzíteni

15 Az adóhatóság az ellenőrzés során szakértőt vehet igénybe. Az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés során a) az adózó tevékenységének kutatás-fejlesztési szempontból való minősítésével, és/vagy b) a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségek kutatás-fejlesztési tevékenységhez való hozzárendelhetőségével összefüggésben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervet mint szakértőt. 29 Jogok és kötelezettségek ADÓHATÓSÁG Az adóellenőr az ellenőrzés megkezdését megelőzően külön felhívás nélkül köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát a törvényben előírt módon igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. Az adóellenőr az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. Köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. ADÓZÓ Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani. jogosult a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, b) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, c) megfelelő képviseletről gondoskodni. Az ellenőrzés során a tényállást az adóhatóság köteles tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi

16 ADÓHATÓSÁG Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető. üzleti, üzemi vagy az egyéb adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, próbagyártást rendelhet el, az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le, mintavételre jogosult ADÓZÓ Az adózónak joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni. Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével vagy ennek során beszerzett adatokkal, bizonyítékokkal támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell. 31 Az adózó és az adóhatóság a törvényeknek (Art; Ket.) megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha törvény az adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel, azt csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja. Az adóhatóság minden ügyben megkülönböztetés nélkül, a törvényeknek megfelelően köteles eljárni és intézkedni

17 Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a magánszemélyek adóügyeiben tilos állampolgárság szerint megkülönböztetést tenni. Az adóhatóság az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. Az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. 33 Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható

18 A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy a magatartás (cselekmény, mulasztás) törvényi rendelkezésbe ütközik, vagy sérti a jó erkölcsöt. 35 Az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. Az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg >>> ha az adó alapja így nem állapítható meg, akkor becsléssel

19 Ellenőrzési határidők Az ellenőrzés határideje - beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját - 30 nap. Általánostól eltérően az ellenőrzés határideje: a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap, b) központosított ellenőrzés esetében 120 nap, c) állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap. 37 Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az ellenőrzést végző adóhatóság indokolt kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja

20 Jogkövetkezmények Késedelmi pótlék Önellenőrzési pótlék Mulasztási bírság Adóbírság >>> 39 Késedelmi pótlék Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától (a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig) késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet

21 Jegybanki alapkamat alakulása január 25-től 6,00% november 30-tól 6,50% december 21-től 7,00% augusztus 29-től 6,75% szeptember 26-tól 6,50% október 31-től 6,25% november 28-tól 6,00% december 19-től 5,75% január 30-tól 5,50% február 27-től 5,25% március 27-től 5,00% április 24-től 4,75% május 29-től 4,50% június 26- tól 4,25% július 24-től 4,00% augusztus 28-tól 3,80% szeptember 25-től 3,60% október 30-tól 3,40% november 27- től 3,20% december 18-tól 3,00% január 22-tól 2,85% február 19-től 2,70% március 26-tól 2,60% április 30-tól 2,50% május 28-tól 2,40% június 25- től 2,30% július 23-tól 2,10% 41 Önellenőrzési pótlék Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%- ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig

22 Önellenőrzési pótlék Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét. Ugyanilyen szabályok alapján kell megállapítani az önellenőrzési pótlékot akkor is, ha a termékimportot terhelő általános forgalmi adót az adózó az adólevonási jog keletkezését követően, de az előző adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásban szerepeltette előzetesen felszámított levonható adóként. 43 Mulasztási bírság A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), c) bejelentési (bejelentkezési, változás-bejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti, 44 22

23 d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat, e)a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. -ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit), Számviteli fegyelem megsértése 45 f) a 24/F. (1) bekezdése szerinti kérdőívet határidőn belül nem küldi vissza az állami adóhatóság részére, illetve a kérdőívvel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak határidőn belül nem tesz eleget, (Fokozott adóhatósági felügyelethez) h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot, i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja, j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adóvisszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, 46 23

24 l) az ellenőrzést, az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá, m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti, 47 n) a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett, ny) az általános forgalmi adóról szóló törvény XV. fejezete alkalmazásában az utazásszervezési szolgáltatás igénybevételéről valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a nyilatkozattételt elmulasztja

25 Adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. 49 Feltárt adókülönbözet Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll

26 Ellenőrzés folyamata Előkészítés: - az adózó kiválasztása (számítógép, korábbi tapasztalat, külső információk, adóvisszatérítés) - vizsgálati program összeállítása (ellenőrizendő terület és időszak) - adatgyűjtés (folyószámla, bevallások, előző ellenőrzések jegyzőkönyvei stb.) - megbízólevél kiállítás 51 Indítás: -kiértesítés az ellenőrzésről, vagy megbízólevél átadása, vagy egyszerűsített ellenőrzésnél megbízólevél megküldése - szolgálati igazolvány (kivéve hivatali helyiség) és megbízólevél -helyszíni ellenőrzés feltétele: adózó, képviselője, meghatalmazottja vagy két hatósági tanú jelenléte -próbavásárlásnál a befejezéskor kell igazolni a jogosultságot (áru visszavitele, áru ellenértékének visszafizetése) 52 26

27 Helyszín: -vállalkozónál, hatóságnál csak munkaidőben, más személynél napközben 8-20 óra között (az adózó kérésére eltérhet) - iratokat, tárgyakat vizsgálhat, felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, leltárfelvételt végezhet (nemcsak székhelyen) - ha a vállalkozást lakásban végzik, vagy az adókötelezettség a lakással kapcsolatos ott is ellenőrizhet - hivatali helyiségben, hivatali munkaidőben az adózó munkaidején kívül is alkalmat kell adni 53 Lefolytatás Zárás Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyv készül Tartalma: adóhatóság, időpont, jelenlévők, tényállás és bizonyítása (adózó javára is), enyhítő és súlyosbító körülmények, aláírás. A jegyzőkönyvet ismertetik és átadják. Ezzel az ellenőrzés befejeződik. Az adózó 15 napon belül észrevételt tehet. Az ellenőrzést az észrevételtől számított 15 napig (kétszer meghosszabbítható) lehet folytatni. Új (kiegészítő) jegyzőkönyvet kell felvenni. Az utólagos-, ismételt-, felül-, ill. a garancia beváltás ellenőrzéséről a hatóság határozatot hoz. Egyéb esetben csak akkor indul hatósági eljárás, ha jogkövetkezményt állapít meg

28 Az adóhatósági határozatok számviteli elszámolásának rendszerezése Elsőfokú határozat esetén Másodfokú határozat esetén Bíróság a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (Ezzel a határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (Így a határozat még nem jogerős). A határozat megállapításait és következményeit nem szabad könyvelni. a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el. (A határozat jogerőssé válik). A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. 55 Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni, ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni)

29 Adókülönbözet megjelenése Számviteli törvény 85 (1) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét; 57 Az önellenőrzés szabályai 58 29

30 Az önellenőrzés szabályai az önellenőrzés lefolytatása, feltárása az önellenőrzés bevallása, dokumentálása, önellenőrzési nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatai az önellenőrzés során feltárt különbözet megállapítása, megfizetése az önellenőrzés következménye az önellenőrzés és az elévülés az önellenőrzési pótlék megjelenése a könyvelésben >>>> 59 ÖNADÓZÁS 13. (1) Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre, ha e törvény másként nem rendelkezik. A jogkövetkezmények alkalmazása során az önellenőrzéssel esik egy tekintet alá, ha az adózó a bevallása elfogadásával kivetett adó utólagos módosítását kéri, adóbevallásának módosításával. ÖNELLENŐRZÉSI JOG ÖNELLENŐRZÉS 60 30

31 Az önellenőrzésre vonatkozó és a kapcsolódó jogszabályhelyek: az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) 7., 13. (1) bekezdés, 28/B., 29., 30., 30/A., 31. (14) bekezdés, 34., , 91/B., 93., 124/B-124/D.., 164., 165., , 175. (3) bekezdés, 1. számú melléklet I/A/6. pont, és I/B/3. pont ai) alpont 61 Önellenőrzés korlátai Csak az hibázik, aki dolgozik 62 31

32 Csak az hibázik, aki dolgozik Kora hétfő reggeli órán befejezve a pénteki önellenőrzési számításokat az önellenőrzést nyilvántartásba veszem, beadom 8:55-kor az önellenőrzési bevallást és Internet bankon keresztül átutalási megbízást adok az adó, pótlék megfizetésére 9:00-kor. Hátradőlök. 10:15-kor jön a postás sok levéllel, köztük az adóhatóság tértivevényes hivatalos iratával, amelyben értesítést kapok arról, hogy az Art 87. (1) bekezdés a) pontja alá tartozó bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést rendeltek el. Az ellenőrzés megkezdődött. Az ellenőrök a megbízólevél bemutatásakor szokásból megkérdezik: van-e folyamatban önellenőrzés? A válaszom határozott: nincs, mert beadtam aznap, amikor az értesítést átvettem. Nagy kár, mert az önellenőrzést szabályszerűen elvégezni már nem lehetett volna. Az adóhatóság a korábban befogadott bevallást hibaágra teszi, túlfizetést mutat ki az adófolyószámlán, az ellenőrzés pedig hónapokkal később, ha szerencsém van, megállapítja ugyanazt az adókülönbözetet, amit korábban jóhiszeműen önellenőriztem, de bevallani szabályosan nem tudtam. Kérelmemre, vagy talán hivatalból lefolytatott méltányos eljárásban pont annyi szankciót állapít meg a hatóság, mint amennyi a befizetett önellenőrzési pótlékom volt. 63 Önellenőrzés nyilvántartása Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást a magánszemély jövedelemadója kivételével a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell a következőket: - az eredeti bevallási kötelezettség törvényben meghatározott határnapja, - a helyesbítés (nyilvántartásba vétel) időpontja, - a helyesbítéssel érintett adónem/támogatás nem megnevezése, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapja, - a helyesbített adó, költségvetési támogatás összege

33 Önellenőrzés nyilvántartása A nyilvántartáshoz mellékelni kell - a helyesbítés szöveges indokolását, - az önellenőrzési pótlék számításának levezetését - a bevallás benyújtására előírt határnapot követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig, illetve a nyilvántartásba vételig eltelt napok száma, - az önellenőrzési pótlék napi mértéke, - az önellenőrzési pótlék összege, - az önellenőrzés azon összege, amit az önellenőrzés eredményeként az adózónak pénzügyileg rendezni kell 65 MINTA 66 33

34 67 Következmények Amennyiben az adózó a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapot, adót, költségvetési támogatást bevallja, olyan helyzetbe kerül, mintha eredetileg is helyes bevallást adott volna be. Ebből adódóan az adóhatóság vizsgálata is az önellenőrzéssel helyesbített bevallásra terjed ki és ehhez viszonyítva állapítja meg az esetleges adókülönbözetet. Amennyiben az adott kötelezettség ismételt önellenőrzése válik szükségessé, akkor a korábbi önellenőrzés és az eredeti bevallás már egy egységet alkotnak, tehát a változást az előzőek szerint korrigált összeghez viszonyítva kell megállapítani

35 Az adózó az önellenőrzéssel (az önellenőrzés céljára rendszeresített nyomtatvány benyújtásával) mentesül az adóbírság, mulasztásbírság alól, az adókülönbözet költségvetési támogatás, továbbá az önellenőrzési pótlék megfizetésével az önellenőrzés időpontjáig esedékes késedelmi pótlék alól, >>> azaz a pótlék az önkéntes jogkövetéssel a felére vagy ismételt önellenőrzés esetén a háromnegyedére csökken. (!!!) 69 Ha az adózó az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözetet bevallja, de az egyéb kötelezettségének nem tesz eleget, az önellenőrzést el kell fogadni, de ez egyéb szankcióval jár adó meg nem fizetése esetén az eredeti esedékességtől a megfizetés napjáig a késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék meg nem fizetése esetén az önellenőrzés esedékességének napjától a tényleges megfizetés időpontjáig a késedelmi pótlék Ha az önellenőrzésnek a jogszabály által előírt nyilvántartásba vétele marad el, az adminisztratív mulasztás, amely mulasztási bírsággal sújtható

36 Önellenőrzési pótlék mértéke Ha adózó első alkalommal helyesbíti egy adott bevallás adott kötelezettségét vagy támogatását, akkor az önellenőrzési pótlék mértéke az egyébként felszámítandó késedelmi pótlék 50 %-a, Ugyanazon bevallás ugyanazon kötelezettségének vagy támogatásának ismételt önellenőrzése esetén az önellenőrzési pótlék mértéke a késedelmi pótlék 75 %-a. Nincs annak jelentősége,hogy esetlegesen a korábbi önellenőrzésnél nem kellett önellenőrzési pótlékot fizetnie adózónak. 71 Amennyiben az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során hiánytalanul megfizette, fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az forintot, magánszemély esetében az forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni

37 Nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani: ha a helyesbítés az adó visszatérítése iránti igénnyel jár, ha a munkáltató vagy kifizető késedelmes vagy hibás igazolása miatt az adózó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti, ha a munkáltató (kifizető) az elektronikus havi adó-és járulékbevallást a magánszemély hibás nyilatkozata miatt önellenőrzéssel helyesbíti, ha az adózó a bevallását az adóbevallás benyújtására előírt határidőt megelőzően helyesbíti önellenőrzéssel. 73 Elévülés 164 (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt

38 Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor az adó-megállapításhoz kevesebb mint hat hónap van hátra. illetve ha a költségvetési támogatás igénylésekor a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. 75 Az elévülés alakulása/ számítása Bevallás éve Benyújtási határidő/az év utolsó napja 5 év= elévülés december december december december december december

39 Adókülönbözet megjelenése Számviteli törvény 85 (1) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét; 77 A hibák feltárása és a javítások számvitele 78 39

40 A hibák feltárása, és a javítások számvitele Éven belüli hibák, fogalom, sajátosságok Éven túli hibák, hibahatások, fogalom, sajátosságok Az ellenőrzések számvitele Tartalom szerinti hibák csoportjai és hatásuk bemutatása Nagyság szerinti hibák csoportjai és hatásuk bemutatása Jelentős összegű hiba Jelentős összegű hiba fogalma a számviteli törvényben Jelentős összegű hiba a számviteli politikában Jelentős összegű hiba megállapítása Jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Jelentős összegű hiba bemutatása a beszámolóban, a mérlegben, az eredménykimutatásban és a kiegészítő mellékletben Példák jelentős összegű hiba megállapítására példák a jelentős összegű hibák javítására, feltárására és könyvelésére, bemutatása az érintett beszámolókban: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet 79 Nem jelentős összegű hiba Nem jelentős összegű hiba megállapítása Nem jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Nem jelentős összegű hiba megjelenése a tárgyévi beszámolóban Példák nem jelentős összegű hiba megállapítására Példák nem jelentős összegű hibák javítására, könyvelésére Hibafeltárás és javítás folyamata példa a hibafeltárás és javítás szemléltetésére Sajátosságok a számvitelben mit kell könyvelni az ellenőrzéssel/ önellenőrzéssel kapcsolatban? mikor kell könyvelni az ellenőrzés/ önellenőrzés miatt? hogyan kell a javítást könyvelni? Nem jelentős összegű hiba a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőknél 80 40

41 Ellenőrzés Mit jelent a gyakorlatban? Gazdasági életben Műszaki életben Köznapi életben Ki végzi? És hogyan? Portás Műszaki ellenőr BKV ellenőr NAV ellenőr Belső ellenőr 81 Számviteli értelemben: a számviteli beszámolóval lezárt üzleti évek számviteli és adózási nyilvántartásainak utólagos felülvizsgálata és a feltárt hibák, hibahatások javítása. Szt. 3 (3) 1. ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében; 82 41

42 Sztv. 3 (3) 2. pont ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak től : Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is; 83 Ellenőrzések csoportosítása Képviselt érdekek szerint: belső v külső Módszertana szerint: folyamatos információk alapján, beszámoltatás, helyszíni, találkozó, összefüggésekre alapozott ellenőrzés Terjedelme szerint: cél, téma, általános, átfogó, utó vizsgálat Adatok köre szerint: teljeskörű, szúrópróbaszerű vizsgálat Időtényező alapján: előzetes, egyidejű, utólagos ellenőrzés Végrehajtás módja: alaki, formai, számszaki, érdemi 84 42

43 Számviteli ellenőrzés: saját elhatározásból kezdeményezett, lefolytatott adó és számviteli nyilvántartásokra irányuló bevallásokra irányuló beszámolóra irányuló beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó felülvizsgálat. 85 Adójogi önellenőrzés: saját elhatározásból önadózás alapján kezdeményezett, lefolytatott adó és adóalap, költségvetési támogatás adózói helyesbítése. Adózási nyilvántartásokra és bevallásokra vonatkozik Nem kizárólag a beszámolóval lezárt időszakra vonatkozó felülvizsgálat Része a számviteli értelmezésű ellenőrzésnek

44 Ellenőrzések lehetőségei Számviteli beszámolóval lezárt időszak Számviteli beszámolóval le nem zárt időszak Adózással lezárt Adózással le nem zárt Adózással lezárt Adózással le nem zárt Ellenőrzés számvitele Példa: Hiba kelte: jan jan. 5. Javítás: febr köv. év febr. 28. Módszer: stornó -- önellenőrzés Példa: Hiba kelte: jan. 5. Javítás: jan. 28. Módszer: stornó 87 Éven belüli hibák Mottó: Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik! A mérlegkészítés időszakáig feltárásra került hibák tárgyévi hibajavítások, tárgyévi dátummal, a feltárás időpontjában könyvelendők. Éven belüli hibafeltárás adózási szempontból lehet lezárt és le nem zárt időszak (adójogi konzekvenciákkal) 88 44

45 Sztv. 164 szerint A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. Tehát: éven belüli hiba legkésőbb a zárlattal rendezendő! 89 Milyen hibát lehet elkövetni? Kimarad egy könyvelési tétel Kimarad egy bankszámlakivonat Elmarad egy üzembe helyezés Tévesen történik a számfejtés Rossz a bérjárulék, szakképzési hozzájárulás elmarad, vagy ott is szerepel, ahol nem kellene (pl. nem biztosított a jogviszony) Rossz az áfa kulcs Helytelen az iparűzési adó, rehabilitációs járulék, innovációs adó alapja, összege 90 45

46 Éven túli hibák Számviteli beszámolóval lezárt üzleti évre vonatkozik Az ellenőrzés feltárja a hibát javítja (javíttatja) a hibát megállapítja a következményeket Önellenőrzéssel a gazdálkodó feltárja a hibát javítja a hibát megállapítja a következményeket 91 Hiba, hibahatás fogalma A hiba valamely korábbi, számvitelileg lezárt időszakban (üzleti évben) a hatályos jogszabályi előírásoknak (Szt., adótörvények, támogatásokról szóló jogszabályok) meg nem felelő tevékenység, amely lehet: elszámolás, nyilvántartás, bevallás

47 A hibahatás valamely eredeti hiba által okozott újabb hiba. HIBA Hibahatás Jogkövetkezmények 93 Hibák, hibahatások csoportosítása Nagyságrend alapján Tartalom alapján Jelentős Nem jelentős 1. Csak bevallást 2. Csak nyilvántartást 3. Mindkettőt érintő hiba január 1. törölték a lényeges hiba fogalmát és minden ehhez kapcsolódó ismételt közzétételi kötelezettséget. Átmeneti rendelkezésben lehetővé teszik a 2012-ben feltárt lényeges hibákkal összefüggésben is az ismételt közzététel elhagyását

48 Sztv 3 (3) jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot; 95 ( Ft mérlegfőösszeg esetén a 2 % = Ft) Számviteli politika A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy: mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni

49 Jelentős összegű hiba megállapítása megnevezés Hiba és hibajavítás együttes hatása e Ft Mérlegfőösszeg e Ft Mérlegfőösszeg 2 %-a e Ft Számviteli politika szabálya e Ft Jelentős/nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős jelentős 97 Jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Hibázás időszaka Hibázást követő időszakok, évek TÁRGYÉV Hibafeltárás időszaka HIBA HIBAHATÁS KÖNYVELÉS tárgyévben, évszámmal (módja: főkönyvi szám kiegészítés, analitika, stb.) BESZÁMOLÓ: 3 oszlopos Hiba, hibahatás számszerűsítése 98 49

50 PÉLDA: Saját rezsis beruházás aktivált értékét rosszul állapították meg, e Ft-tal kevesebb érték üzembehelyezése történt évben : hiba e Ft eszköz érték, hibahatás e Ft áfa hatás, elmaradt értékcsökkenés elszámolás pl. utolsó negyedévben e Ft, társasági adó hiány = e Ft, önell. pótléka év: elmaradt écs e Ft, társasági adó többlet év: elmaradt écs e Ft, társasági adó többlet év feltárás jún. 30-án: e Ft écs, de ez éven belül javítandó! 99 Jelentős hiba bemutatása BESZÁMOLÓBAN KÖNYVVITELBEN MÉRLEG, EREDMÉNYKI MUTATÁS Harmadik oszlop használata KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Évenkénti bemutatás Szintetika Analitika

51 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban. 101 Példa: Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát jelentőség vizsgálat esetén Tekintsük a következő esetet! Ellenőrzés éve: év Ellenőrzött év: év Hiba: el nem könyvelt bevétel Hibahatás: * 10 % = 100 adóhiány Mekkora a hiba és a hibahatás nagysága a jelentőség vizsgálat esetén?

52 Hogyan kell meghatározni a hibák és hibahatások nagyságát jelentőség vizsgálat esetén Hiba nagyság (érték) az eredmény-kimutatásban: érintett bevétel soron = adófizetési kötelezettség soron = 100 ÖSSZESEN az EK-ban = = Hiba nagyság (érték) a mérlegben Saját tőke eltérítés értéke = 900 ÖSSZESEN a mérlegben = 900 ÖSSZESEN = = 2 000* Elkövetett hiba(1000) Szentirmainé duplázódik! Holi Gabriella (2000) 103 Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (a) Egy társaságnál évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés1.) - amely kizárólag a évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott feltárt hiba: el nem számolt kamatbevétel eft Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eft kapott engedmény. Kiegészítő információk: társasági adó 10 %, a év társasági adóalapja pozitív volt, a év mérlegfőösszege eft

53 Megoldás (a) eset A jelentős összegű hiba határa = eft * 2 % = eft adatok eft -ban Hiba és hibahatások hibaértéke Eredmény-kimutatás Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2 Egyéb bevételek Kapott kamatok Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (MSZE) A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen A hiba minősítése: 3 000EFt < eft, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen NEM JELENTŐS összegű hibának minősülnek. 105 Példa: Jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése (b) Egy társaságnál évben végzett önellenőrzése során (ellenőrzés1.) - amely kizárólag a évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott feltárt hiba: el nem számolt kamatráfordítás eft Egy adóhatósági ellenőrzés (ellenőrzés 2.) által évre feltárt hiba: egy konkrét termékvásárláshoz nem kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, el nem számolt 500 eft kapott engedmény. Kiegészítő információk: társasági adó 10 %, a év társasági adóalapja pozitív volt, a év mérlegfőösszege eft

54 Megoldás b) eset adatok eft - ban Hiba és hibahatások hibaértéke Eredmény-kimutatás Előjelesen Előjeltől függetlenül ERKIM MÉRLEG Hiba 1 Hiba 2 Hiba 1 Hiba 2 Egyéb bevételek Fizetett kamatok Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (MSZE) A minősítésnél számításba vett hibaérték összesen A hiba minősítése: eft > eft, tehát a feltárt hibák és hibahatások együttesen JELENTŐS összegű hibának minősülnek, a bevétel és ráfordítás jellegű hibák adóhatásai is kumulálódnak. 107 A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése Szt. 19. (3) Amennyiben az ellenőrzés/önellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredmény-kimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak

55 A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban. 109 Három oszlopos beszámoló Előző év adata Letétbe helyezett, hibát tartalmazó adatok Előző év/évek korrekciója Csak a jelentős hibás évek hibái és hibahatásai kerülnek ide! Tárgy év adata Előző évek nem jelentős hibáival és hibahatásaival

56 Sztv 3 (3) nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba fenti értékhatárát; 111 Nem jelentős összegű hiba megállapítása megnevezés Hiba és hibajavítás együttes hatása e Ft Mérlegfőösszeg e Ft Számviteli politika szabálya e Ft Jelentős/nem jelentős nem jelentős nem jelentős nem jelentős jelentős jelentős nem jelentős

57 Nem jelentős összegű hiba javítása, könyvelése Hibázás időszaka Hibázást követő időszakok, évek TÁRGYÉV Hibafeltárás időszaka HIBA HIBAHATÁS KÖNYVELÉS: tárgy időszak adatai között, tárgy év oszlopa a beszámolóban Hiba, hibahat ás számsze rűsítése 113 Nem jelentős összegű hiba a tárgyévi beszámolóban Nincs elkülönítés a tárgyév gazdasági eseményei során, ezért része a beszámolónak Nincs évszámos elkülönítési kötelezettség Minden adózás előtti eredményt érintő tétel adóalap korrekció lesz

58 Társasági adótörvény és nem jelentős összegű hiba kezelése A társsági adó törvény módosítás évtől előírja, hogy az adózót választási lehetőség illeti meg abban az esetben, ha a javára mutatkozik - a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő - különbözet. Ebben az esetben - amellett, hogy az adózónak a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie - nem feltétlenül szükséges helyesbítenie a korábbi évek adóalapját, ha ezt választja, akkor nem kell alkalmaznia a vonatkozó adóalap növelő tételt. 115 Ha a feltárt hibák, hibahatások nem jelentős összegűek, azokhoz kapcsolódóan -attól függően, hogy az adózó javára, vagy terhére jelentkező hibáról van szó - a Tao tv. a feltárás adóévében korrekciós tételt rendel alkalmazni

59 A Tao tv. 8. (1) bekezdés p) pontja értelmében az adózás előtti eredményt növeli az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. Az új lehetőség szerint a Tao tv. fenti, 8. (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak január 1-jétől nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibáta feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét [Tao tv. 8. (8) bekezdés]. Lsd. példa: 117 Példa: Ha az adózó 2014-ben feltár egy évi el nem számolt költségszámlát (pl. igénybevett szolgáltatásról kapott számla értékét elmulasztotta a beszámolóba beállítani), 2010-re bevételi többletet tár fel (pl. időbeli elhatárolás elmaradása miatt maradt a beszámolóban), amely hiba és - eredményt érintő - hibahatás együtt nem jelentős összegű, akkor eldöntheti, hogy: a) a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló (2014. évi) adóbevallásában veszi figyelembe (ekkor nem kell alkalmaznia a évi adóalap növelő tételt, illetve nem szükséges önellenőrizni a évi bevallását), vagy b) önellenőrzi a évi bevallását (pótlékmentesen) és megnöveli a évi adózás előtti eredményét

60 Példa a jelentős és nem jelentős hibák megállapítására, javítására 119 Átfogó példa: A társaságnál a 20X4. június 20-i önrevízió megállapítása alapján a 20X3. december hónapra ki számlázott és nyilvántartásba nem vett járó bérleti díj következtében elkövetett hiba összege eft+áfa. A hiba elkövetésének évében a mérleg főösszeg eft. Az adózó havi ÁFA bevalló, ÁFA kulcs 27 %, a Tao kulcs 10 %, a jelentős hiba mértéke a számviteli politika alapján az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 1%-a, jegybanki alapkamat 5,25 %. (1 hónap = 30 nap). Feladat Végezze el az ellenőrzéssel kapcsolatos számviteli teendőket!

61 Megoldás Önellenőrzés pótlék meghatározása Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség Tao hiány miatt: TA pótlék időtartama: 20X4 június 1 20X4. június 20-ig = 20 nap Pótlék alapja, TA hiány: Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: Ft, kerekítve Ft. Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség ÁFA hiány miatt: ÁFA Pótlék időtartama: 20X4 január 20 20X4. június 20-ig = 150 nap Pótlék alapja: e Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: Ft, kerekítve Ft. 121 Önrevíziós pótlék fizetési kötelezettség IPA hiány miatt IPA pótlék időtartama:20x4 június 1 20X4. június 20-ig = 20 nap Pótlék alapja, IPA hiány: Ft Jegybanki alapkamat: 5,25 % Önellenőrzési pótlék: 584 Ft, kerekítve 580 Ft

62 Hiba minősítése Számviteli politika alapján jelentős hiba összeghatára: Mérleg főösszeg eft Jelentős hiba határa (MFÖ 1%-a) = eft Hiba és hibahatások figyelembe veendő összege: Feltárt hiba eredményre gyakorolt hatása Társasági adó kötelezettség változás eredményre gyakorolt hatása IPA fizetési kötelezettség eredményre gyakorolt hatása Adózott eredmény változás saját tőkére gyakorolt hatása Összesített hatás (előjeltől függetlenül) eft eft 200 eft eft e Ft 123 Hiba és következményei számviteli rendezése Megnevezés T számla K számla Összeg Hiba korrekciója Vevők 3. Vevőkövetelések (E) 9 Ért. nettó árbev. (E) ÁFA 3. Vevőkövetelések (E) 4 Fizetendő ÁFA (E) Hiba hatás korrekciója Társasági adó hiány IPA hiány Eredm. számlák zárása 8. Társasági adó (E) 8. Egyéb ráfordítás (E) 4. Társ adó köt (E) 4. IPA kötelezett. (E) Társasági adó (20X3 évre) 4 Eredmény elsz. (E) 8 Társasági adó (E) Árbevétel (20X3 évre) 9 Ért. nettó árbev. (E) 4 Eredmény elsz. (E) IPA (20X3 évre) 4 Eredmény elsz. (E) 8 Egyéb ráfordítás (E) Mérleg sz.eredm. átvezetése (20X3 évre) Tárgyévi hiba hatás 4 Eredmény elsz. (E) 4 MSZE (E) MSZE átvez. 4 MSZE (E) 4 Eredménytartalék Önrevíziós pótlék 8 Egyéb Szentirmainé ráfordítás Holi Gabriella 4 Adóhatósági köt

63 Megoldás Megjelenés a 20X4. évről készített beszámolóban: 3 oszlopos mérleg és eredménykimutatás: Előző év oszlopban kell kimutatni az eszközök és források üzleti évi nyitó adatait, valamint az előző üzleti év bevétel- és ráfordítás adatait, amelyek megegyeznek az előző üzleti év beszámolójának tárgyévi adataival. 125 A középső, Előző év(ek) módosításai oszlopban az érintett eszköz-, illetve forrásszámlára elkülönítetten könyvelt előző évi adatokat, illetve az egyes bevétel, illetve ráfordítás tételeket érintő adatokat kell előjel helyesen, több üzleti évet érintő jelentős összegű hibák esetén összevontan beállítani: o MÉRLEGBEN Vevőkövetelések: eft Egyéb rövid lejáratú kötelezettség ÁFA fizetési kötelezettség eft TAO fizetési kötelezettség eft IPA fizetési kötelezettség +200 eft MSZE eft o EREDMÉNYKIMUTATÁSBAN Értékesítés nettó árbevétele eft Egyéb ráfordítás eft Társasági adó fizetés eft MSZE eft

64 Tárgyév oszlopban az üzleti év mérlegfordulónapi leltárral alátámasztott eszköz- és forrásadatait, valamint bevétel- és ráfordításadatait kell beállítani. DE az ellenőrzött üzleti év mérleg szerinti eredményének változása eft, a mérleg harmadik oszlopában az Eredménytartalék összegét módosítja. Önellenőrzési pótlék a tárgyévi egyéb ráfordítások között jelenik meg Ft 127 Oldjuk meg a feladatot úgy is, hogy a hiba, hibahatások együttes összege nem jelentős! a társaság mérlegfőösszege eft

65 Hiba minősítése Számviteli politika alapján jelentős hiba összeghatára: Mérleg főösszeg eft Jelentős hiba határa (MFÖ 1%-a) = eft Hiba és hibahatások figyelembe veendő összege: Feltárt hiba eredményre gyakorolt hatása Társasági adó kötelezettség változás eredményre gyakorolt hatása IPA fizetési kötelezettség eredményre gyakorolt hatása Adózott eredmény változás saját tőkére gyakorolt hatása Összesített hatás (előjeltől függetlenül) eft eft 200 eft eft e Ft 129 Megoldás Hiba és következményei számviteli rendezése Megnevezés T számla K számla Összeg Hiba korrekciója Vevők 3. Vevőkövetelések 9 Ért. nettó árbev ÁFA 3. Vevőkövetelések 4 Fizetendő ÁFA Hiba hatás korrekciója Társasági adó hiány IPA hiány Önrevíziós pótlék Eredm. számlák zárása 8. Társasági adó 8. Egyéb ráfordítás 8. Egyéb ráfordítás 4. Társ adó köt 4. IPA kötelezett. 4. Adóhatósági köt Társasági adó (20X4 évre) 4 Eredmény elsz. 8 Társasági adó X Árbevétel (20X4 évre) 9 Ért. nettó árbev. 4 Eredmény elsz. X IPA (20X4 évre) 4 Eredmény elsz. 8 Egyéb ráfordítás X Mérleg sz.eredm. átvezetése (20X4 évre) 4 Eredmény elsz. 4 MSZE X Adóalap korrekciós tételek: az önellenőrzéshez kapcsolódó eredményt érintő tételek: , a teljes tao kötelezettséget növeli

66 Hibafeltárás és javítás folyamata Cél: a helyes állapot kimutatása, bemutatása Megvalósítás lehetséges, célszerű folyamata 1. hiba írásos megfogalmazása 2. rossz és jó könyvelés a hiba elkövetés évére A hibázást követő évekre külön-külön 3. hibák, hibahatások, következmények tételes és összegszerű megállapítása ellenőrzés, minősítés 5. javító könyvelés hiba, hibahatások és következmények tekintetében 6. ellenőrzés

67 Hibafeltárás és javítás folyamata összefoglalás Javítás Ellenőr zés Hiba írásos megfogal mazása Jó és rossz könyve lés Hiba, hibahatások következmé nyek Minősítés idő Page 133 Sajátosságok mikor, mit és hogyan? Mikor? (ismétlés) adóellenőrzés Mérlegkészítésig jogerős határozat rendelkezésre áll: tárgyév végi dátum, időbeli elhatárolás Nincs még jogerőre emelkedés, de ellenőrzés befejeződött: várható hatások miatt céltartalék képzés Kiegészítő mellékletben bemutatás önellenőrzés Mérlegkészítésig megtörtént a feltárás: könyvelés van, időbeli elhatárolással évvégi dátummal Feltátás a mérlegkészítés időpontjáig nem fejeződött be, nincs információ a várható hatásról: nincs könyvelés Ellenőrzés nem fejeződött be- várható hatásról nincs információ: nincs teendő

68 Mit? Hogyan? A könyvelés tartalma mindig az adott hibától és hibahatástól függ. Adóellenőrzés, önellenőrzés könyvelése között nincs különbség Jelentős, nem jelentős mérlegelés szükséges 135 Mikrogazdálkodói beszámoló Jelentős összegű hiba fogalma nem ismert >>> csak nem jelentős összegű hiba mutatható ki 5 (2) Az ellenőrzés megállapítása minden esetben az Szt. 3. (3) bekezdés 4. pontja szerinti nem jelentős összegű hibának minősül, az Szt. 3. (3) bekezdés 3. pontja szerinti jelentős összegű hiba nem állapítható meg

69 A gépjármű beszerzések számviteli elszámolása 137 A gépjármű beszerzések számviteli elszámolása Gépjármű vásárlás könyvviteli elszámolása Gépjármű nyílt végű pénzügyi lízing szerződés alapján történő elszámolás Gépjármű zárt végű pénzügyi lízingszerződés alapján történő elszámolás Gépjármű operatív lízingszerződés alapján történő elszámolás Gépjármű káresemények számviteli elszámolása Gyakorlati példák

70 Gépjármű beszerzés számviteli elszámolása Tárgyi eszköz fogalma, tartalma: A vállalkozások azon anyagi jellegű (materiális) vagyontárgyai (eszközei), amelyek tartósan (egy évnél tovább) és jellemzően több termelési cikluson keresztül közvetlenül, vagy közvetett módon szolgálják az üzleti tevékenységet. Rendeltetésük többnyire állandó, a használat során alakjukat nem változtatják, értéküket elveszítik. 139 Fajtái: Tárgyi eszközök Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: Ide tartoznak a föld és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek pl. ültetvény, épület, építmény. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok: olyan jogok, amelyek nem a vállalkozás tulajdonát képezik, de tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, bérleti jog, szolgalmi jog) Műszakiberendezések, gépek, járművek: a vállalkozás tevékenységét tartósan és közvetlenül szolgáló berendezések, gépek, járművek Egyébberendezések, felszerelések, járművek: a vállalkozás tevékenységét tartósan, de közvetett módon szolgáló berendezések, felszerelések, Szentirmainé járművek Holi Gabriella

71 Tárgyi eszközök fajtái folytatás: Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek, és a tartási költségeit a termékek értékesítése vagy az állatok egyéb hasznosítása biztosítja, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozás tevékenységét Beruházás: az előállítás folyamatában lévő, illetve már beszerzett, de még rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök 141 Fogalmak: Bekerülési érték tartalma sztv. 47 szerint Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. A bekerülési érték része az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó a) illeték [vagyonszerzés(ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), e) a vásárolt vételi opció díja A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét

72 Fogalmak: Bekerülési érték tartalma sztv. 47 szerint A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is). A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújításimunka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni. 143 Értékcsökkenés elszámolása Terv szerinti A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják. Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) -vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Terven felüli a)atárgyi eszköz (ide értve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan;

73 Értékhelyesbítés Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözeta mérlegben az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható. Ilyen esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között -az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. Amennyiben az egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapjánkimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet a) növeliaz értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig. 145 Beszerzés elszámolása vételár + felár T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 engedmény T 455 K 161 kapcsolódó ráfordítások T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 vámterhek T 161 K 455 import áfa (vételár + vámterhek) T 3683 K 465 előleg beruházásra T 352 K 3853 jutalék, elbírálási díj T 161 K 3853 alapozás, szerelés számla szerint T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 saját alapozás T 161 K 582 belső áfák (levonható és fizetendő - alapja a közvetlen önköltség) T 466 K

74 illeték, adók T 161 K 469 helyi, 463 központi le nem vonható áfa (személygépkocsi vásárlás), T 161 K 455 kamatfizetés aktiválásig (hitel, kölcsön) T 161 K 384 kamatfizetés aktiválás után T 872 K 384 kapott kamat aktiválásig T 3853 K 161 biztosítási díj aktiválásig T 161 K 4791, 384 biztosítási díj aktiválás után T 53 K 384 devizás hitel árfolyam vesztesége aktiválásig T 161 K 4442 T 4442 K Térítés nélküli átadás állományba vétel forgalmi értéken T 12-15, 161 K 989 vagyonátruházási illeték T 161 K 479 egyéb beruházás ráfordítás T 161 K 455 levonható áfa T 466 K 455 aktiválás T K 161 passzív időbeli elhatárolás T 989 K 483 időszakonként elszámolt értékcsökkenési leírás T 571 K passzív időbeli elhatárolás feloldása T 483 K

75 Ptk. lízing szabályozása A pénzügyi lízing lényege, hogy a lízingdíjak fejében a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi a lízingbe adótól a lízingelt dolog tulajdonjogát automatikusan, vagy maradványérték megfizetésével. Az operatív lízing fogalmát a gyakorlatban ismerjük >>> amikor a lízingbe vevő kikötött ideig használja az eszközt, majd visszaadja azt a lízingbe adónak, Ez a forma azonban nem került be a Ptk -ba, mert erre a bérlet szabályai alkalmazhatók. 149 Pénzügyi lízing A lízingbe vevő a szerződés megkötésétől, illetve a birtokba adástól használja az eszközt, szedi annak a hasznait, és viseli a vele járó költségeket, az eladás kivételével, minden tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkezik. A Ptk. megengedi az eszköz használatának az átengedését is, ha ahhoz a lízingbe adó hozzájárult. A lízing tényét be kell jegyezni: ingatlan - ingatlan-nyilvántartásba, ingó dolog - hitelbiztosítéki nyilvántartásba

76 Operatív lízing A tartós bérletnek nevezett konstrukció a Ptk. fogalma szerint az operatív lízing DE új Ptk szerint automatikusan átminősül pénzügyi lízinggé (!) 151 ha a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát; a futamidő nem éri el a gazdasági élettartamot, de a lízingbevevő lízingtárgy szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát; a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri a lízingtárgy piaci értékét (független attól, hogy a futamidő hogyan viszonyul a lízingtárgy gazdasági élettartamához, illetve, hogy történik-e a futamidő végén tulajdonszerzés)

77 A pénzügy lízing fogalmát a számviteli törvény a Ptk.-ra hivatkozva határozza meg >>> ezért a fenti feltételeknek megfelelő, március 15-ét követően megkötött tartós bérleti konstrukciókat mind a bérbeadónak, mind a bérbevevőnek a pénzügyi lízing szabályai szerint kell majd kezelnie! 153 Pénzügyi lízing: Szerződés szerint nyíltvégű a lízing tárgyat 3. személy veszi meg a futamidő végén maradványértéken zártvégű a lízing tárgy a lízingbe vevő tulajdona lesz a futamidő végén

78 Zárt végű pénzügyi lízing (termék beszerzés) Beszerzés, lízing köt. állományba vétele: (aktiváljuk a tárgyi eszközök közé) bejövő szla: T 1611 K száll. (Ezen kívül minden egyéb, az üzembe helyezés érdekében felmerült költséget, ráfordítást is aktiválni kell. Pl. forgalomba helyezési díj, illeték, stb.) üzembe helyezés: T 142 K 1611 lízing kötelezettség: T 454. száll /K. 44 lízing köt. (devizás: választott árf.) 155 Törlesztés: ha pü-i értesítő alapján kell törleszteni havonta, tőke: T 44 lízing köt/ K 38 tőke árf. különbözet: T 876 árf. veszt / K 38 vagy T 38 / K árf. nyer. kamat: T 873 fiz. kamat / K 38 kamat árf. különbözet: T 873 fiz. kamat / K 38 (!)

79 Nyílt végű pénzügyi lízing esetén: (igénybe vett szolgáltatás) Beszerzés, lízing köt. állományba vétele: (aktiváljuk a tárgyi eszközök közé) szerződés alapján a lízing tárgy értéke: T 1611 / K. 44 lízing köt (devizás: választott árf.) (Ezen kívül minden egyéb, az üzembe helyezés érdekében felmerült költséget, ráfordítást is aktiválni kell. Pl. forgalomba helyezési díj, illeték, stb.) üzembe helyezés: T 142 / K Törlesztés: a lízingbe adó számlázza, ez alapján kell törleszteni pl. havonta, tőke: T 44 lízing köt / K 454 (!) tőke árf. különbözet: kamat: T 876 árf. veszt / K 454 vagy T 454 / K 976 árf. nyer T fiz. kamat / K száll. kamat árf. különbözet: T 873 / K 454 levonható áfa: T 466 / K 454 szla kiegyenlítése: T 454 / K

80 A futamidő végén: a lízingbe adó maradványértéken eladja, kiszámlázza a 3. személynek a lízingtárgyat. Így kerül át a 3. személy tulajdonába. Ekkor valósul meg a termékbeszerzés. Könyvelés a vevőnél számla alapján. 159 Nyílt végű püi lízing - áfa A szgk. áfája levonható, mivel igénybevett szolgáltatásnak minősül, de csak olyan arányban, amilyen arányban a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik. NAV tájékoztató: január 1-jétől az adóalanyok jogosultak a személygépkocsi (vtsz megjelölésű termék) bérbevétele után is levonni az általános forgalmi adót. Ez azt jelenti, hogy kizárólag az adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében történő használat ÁFA tartalma helyezhető levonásba. Fontos tudni, hogy kizárólag a gazdasági, vállalkozási tevékenység érdekében használt személygépkocsi bérleti díjának áfa tartalma vonható le és csak olyan mértékben, amilyen mértékben a szolgáltatás igénybevétele adóköteles termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz történik. Az adólevonási jog gyakorlásához az adózó érdekében áll a gazdasági célú futásteljesítmény hiteles nyilvántartással való dokumentálása, melynek alapja lehet például az útnyilvántartás

81 A bekerülési érték áfa tartalma A le nem vonható áfa a bekerülési érték része. Ezért, ha már a lízing szerződés megkötésekor tudjuk, hogy mennyi lesz a le nem vonható áfa, akkor azt is aktiváljuk. Ezt akkor kell aktiválni, ha a lízingbe vevő adómentes tevékenységhez használja az autót, mert ekkor az áfa nem vonható le. a lízingbe vevő dönthet úgy is, hogy nem szeretné dokumentálni az adóköteles céges használatot és vállalja, hogy a teljes futamidő alatt nem fog áfát levonni. Ha a használat során, útnyilvántartás alapján fogjuk az áfát levonni, akkor bekerüléskor az áfa nélküli értéket aktiváljuk. 161 A lízing cégtől kapott havi számlák áfa tartalma Ha a magánhasználatot a cég kiszámlázza és megfizetteti a használóval (magánszeméllyel), akkor erről áfás számlát állít ki. Ebben az esetben a lízing cég számlájából az áfa levonhatóvá válik. Ha a lízingbe vevő cég nem terheli tovább a magánhasználatot a magánszemély részére, akkor Akkor is ki kell mutatni a magánhasználat mértékét, mert ez adóköteles ingyenes szolgáltatásnak minősül. Ekkor a lízing cég havi számlájának áfa tartalma levonható, és emellett fizetendő áfa keletkezik az ingyenes magánhasználat után: T. 88. ingyenes szolgáltatásnyújtás / K fizetendő áfa

82 Gépkocsi visszaadás Nyílt és zárt végű pü. lízing esetében: az utolsó rész megfizetése előtt A lízingbe vevőnél ez nem értékesítés (!!!) A lízingbe adó HELYESBÍTŐ számlája alapján kell könyvelni a visszavételt, mert a tulajdonjog csak az utolsó részlet megfizetésével kerülne át a lízingbe vevőhöz és ekkor futamidőn belül vagyunk. A helyesbítő számla összege: az eszköz visszavételkori piaci értéke, max. az eredeti eladása ára. 163 Gépkocsi visszaadás könyvelés (Forrás: a visszaadás napjával écs elszámolás: T. 57. écs. leírás /K. 1. eszköz écs. helyesbítő számla alapján: T 16 beruh. /K 45 lízing köt - negatív összeggel. T 1 eszköz /K 16 beruh. - negatív összeggel ha negatív előjelű lesz az eszköz nettó értéke, az többlet écs elszámolást jelent, amit vissza kell könyvelni: T 57 écs.leírás /K 1 eszköz écs. - negatív összeggel eszköz kivezetése à terven felüli écs-re (ha pozitív az eszköz nettó értéke): T 86 terven felüli écs /K 1 eszk. és T 1 eszk.écs /K 86 terven felüli écs A 44. lízing kötelezettség egyenlegét ki kell vezetni az elengedett köv./köt. számlára (a lízing céggel történt elszámolás alapján)

83 Káresemény Káresemény során a vállalkozás valamely értékkel bíró eszköze előre nem látható okból megsemmisül, vagy súlyosan károsodik. A káresemény számviteli értelemben a vállalkozás valamely eszközében bekövetkezett váratlan, esetenként visszafordíthatatlan, tartós értékcsökkenés, értékvesztés, amelyet az eszközérték csökkentésével kell a számviteli nyilvántartásokban érvényesíteni. A káresemény lehet elemi kár, a vállalkozás okozta kár, illetve külső felek okozta kár. A káreseményt - annak okától függetlenül - a bekövetkezés után közvetlenül dokumentálni kell, majd az alapján az érték csökkenését el kell számolni ráfordításként. A dokumentáció alapján - ha biztosított eszközről van szó - lehet érvényesíteni a biztosító felé a megtérítési igényt, figyelembe véve a biztosítási szerződés rendelkezéseit. A biztosító térítése a vállalkozás bevétele lesz. 165 Káresemény Ha a káreseménnyel érintett eszköz a káresemény ellenére eredeti céljára továbbra is felhasználható, akkor az értékét terven felüli értékcsökkenéssel, vagy értékvesztéssel kell csökkenteni, de megőrzi eredeti számviteli besorolását. Ha azonban a káresemény olyan mértékű, hogy az eszköz nem használható tovább eredeti céljának megfelelően, akkor selejtezésre kerül sor. A selejtezéskor keletkező veszteséget némileg kompenzálhatja, ha a káresemény során az eszköz fizikailag nem teljesen semmisül meg, hanem az eszköz maradványa még értékkel bír (bár eredeti célja szerint már nem hasznosítható). Ha a káresemény során az eszköz maradványa még értékesíthető, akkor azt hulladékként kell a számviteli nyilvántartásokban kezelni

84 Káresemény A számviteli törvény 53. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) megrongálódás, megsemmisülés következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő (piaci) értéken szerepeljen a könyvviteli nyilvántartásban. Amennyiben a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. 167 Káresemény Előfordulhat az az eset, hogy olyan mértékű terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, hogy az a várható hasznos élettartam, a maradványérték, és ezáltal az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés újbóli megállapítását eredményezi. Erre a számviteli törvény 53. -ának (4) bekezdése lehetőséget ad, a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapításának az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatás kiegészítő mellékletben történő bemutatása (és indoklása) mellett

85 Tárgyi eszköz megsemmisülés a) A tárgyi eszköz nettó értékének a megállapítása a káresemény bekövetkezéséig Terv szerinti értékcsökkenés összevezetése a bruttó értékkel T 12(9)-16(9). Tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése K Tárgyi eszközök bruttó értéke A káreseményig elszámolt terven felüli értékcsökkenés összevezetése a bruttó értékkel T 12(8)-16(8). Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése K Tárgyi eszközök bruttó értéke b) A kár következtében keletkezett terven felüli értékcsökkenés elszámolása T Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése K 12(8)-16(8). Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése c) A megsemmisült tárgyi eszköz kivezetése a tárgyi eszközök állományából T 12(8)-16(8). Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése K Tárgyi eszközök bruttó értéke d) A keletkezett hulladék készletre vétele piaci értéken T 226. Egyéb anyagok K Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése 169 Kártérítés A kártérítés két forrásból származhat: vagy a kár okozójától (a kárért felelőstől), vagy pedig a biztosítótól (esetleg valamilyen arányban mindkettőtől). A kapott kártérítést bevételként kell elszámolni akkor, ha azt a biztosító visszaigazolta, illetve ha a kár okozója azt legkésőbb a mérlegkészítésig megfizette. A biztosító káreseményekkel kapcsolatos térítését a számviteli törvény 77. -a (3) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni, ha a biztosító már fizetett, vagy kárösszeget a mérlegkészítés időpontjáig elfogadta, visszaigazolta

86 Káreseménnyel kapcsolatos elszámolások Hiány, selejt, megsemmisülés terven felüli értékcsökkenés összege T 866 K 148 terv szerinti értékcsökkenés kivezetése T 149 K 142 terven felüli értékcsökkenés kivezetése T 148 K 142 eszközhöz tartozó értékhelyesbítés összegének kivezetése T 417 K 127 térítés előírása T 3685 K 968 a biztosító térít T 384 K 3685 a biztosító azonnal fizet T 384 K Gyakorlati példák Egy Kft teherautójában tűz keletkezett. a) Volt a sofőrnél tűzoltó berendezés, így az gépkocsi nem égett le teljesen. A tűz hatására a gépkocsi értéke a nettó érték 35%-ára csökkent. A teherautóról a következő adatokat tudjuk: A jármű bekerülési értéke Ft volt. Maradványérték Ft Tervezett használati idő 5 év. (Écs számítás: után 20 %/év) A teherautót 2 éve és 3 hónapja helyzeték üzembe. A vállalkozásnak volt casco biztosítás a járművön, így a biztosító a keletkezett kár 65%-át megtérítette (a gépkocsi katalógusára alapján számítva, ami eft). Hogyan könyvelnénk le a gazdasági eseményt?

87 Megoldás: Mivel 2 év és 3 hónapot használta, az addigi tervszerinti écs: = eft Így a nettó érték: = eft A terven felüli értékcsökkenés, ami a nettó érték 65 % -a. Terven felüli écs= * 0,65= eft T 866 /K132 Kártérítés elszámolása: * 0,65= eft T 384 /K b) Ha az autó totál káros lett Terven felüli écs (ua.) T 866 /K Gépkocsi kivezetése: terv szerinti értékcsökkenés kivezetése T 139 / K terven felüli értékcsökkenés kivezetése T 138 / K Biztosító piaci értéket térít T 384 / K

88 Köszönöm a figyelmet!