Kérdőív. 1. Milyen változások voltak a legjelentősebbek az Ön életében az utóbbi 15 évben?

Átírás

1 Társadalomtudományi Intézet Kérdőív Kedves Megkérdezett! Intézetünk kutatást folytat arról, hogy néhány társadalmi problémával kapcsolatban milyen a hazai közvélemény. Kérjük, segítse elő munkánkat azzal, hogy munkatársunk kérdéseire válaszol. A kikérdezés kizárólag tudományos célokat szolgál, és a több ezer kitöltött kérdőív közül személy szerint senkinek a válaszait sem lehet visszakeresni. Megértő együttműködésüket előre is köszönjük! 1. Milyen változások voltak a legjelentősebbek az Ön életében az utóbbi 15 évben?.. 2. a) Az ember sokszor ábrándozik arról, hogy valamin jó lenne az életében változtatni. Ha Ön valamin változtathatna a saját életében, akkor mi lenne az?.. 2. b) És mennyire látja ezt reálisan megvalósíthatónak? 1. feltétlen el fogom érni 2. valószínűleg el fogom érni 3. nem hiszem, hogy elérem 4. biztos, hogy nem érem el 3. Az Ön véleménye szerint a jelenlegi időszakban mennyire fontos? a) Nyugodt, biztonságos élet b) Anyagi jólét c) Társadalmi egyenlőség d) Családi boldogság e) Egyéni szabadság f) Tartalmas munka g) Közösségi magatartás h) Közéleti demokrácia 3. Nagyon fontos 2. Fontos 1. Közömbös 4. Sokszor halljuk azt a fogalmat, hogy társadalmi egyenlőség. Kérjük, mondja el, hogy Ön mit ért társadalmi egyenlőségen?.... 1

2 5. A következőkben felsorolunk néhány kijelentést. Kérjük, jelölje meg, hogy az adott kijelentéssel a mai Magyarország vonatkozásában egyetért-e vagy sem! Kérdezőbiztos! Egyelőre csak az egyetértek, nem értek egyet válaszokat jelöljük, a különösen fontos jelölésre később kerül sor! a) Túlságosan nagyok az egyenlőtlenségek. b) Manapság falun már jobb élni, mint a városban. c) Túlságosan nagy a hatalmi különbség a vezetők és beosztottak között. d) Nagy a különbség a férfiak és a nők társadalmi helyzete között. e) Túlságosan kicsik ma már a társadalmi különbségek. f) A gyerek nagyon különböző esélyekkel indul, attól függően, hogy mik a szülei. g) Az emberek túlságosan aszerint ítélik meg egymást, hogy ki micsoda. h) Még ma is sokkal jobb városban élni, mint falun. i) Vannak, akik túl jól élnek. j) Vannak, akik túl rosszul élnek. k) Túl kicsik a jövedelmi különbségek. l) Nem igazságosak a jövedelmi különbségek. m) Túlságosan nagyok a jövedelmi különbségek. 1. Nem értek egyet 2. Egyetértek 3. Különösen fontos Kérjük, hogy a fönti kijelentéseknél azok közül, amelyekkel egyetért, válassza ki, hogy melyeket érez ma különösen fontos társadalmi problémának. 6. Mennyire tartja Ön fontos célkitűzésnek a társadalmi egyenlőséget? 1. A társadalmi egyenlőség követelése gátolja a társadalmi fejlődést. 2. A társadalmi egyenlőség követelése fontos lenne, de nem lehet megvalósítani. 3. A társadalmi egyenlőség egy lényegtelen probléma. 4. A társadalmi egyenlőség fontos célkitűzés volt valamikor, de ma már nem túl lényeges probléma. 5. A társadalmi egyenlőség ma is fontos célkitűzés. 7. Ha végigtekint hazánk elmúlt 30 évén, akkor melyik véleménnyel ért egyet leginkább az alábbiak közül: 1. Az elmúlt harminc évben fokozatosan csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek, és ma a legkisebbek. 2. Az egyenlőtlenségek jelentősen csökkentek az ötvenes évek elején, azóta azonban újra növekszenek. 3. Az elmúlt harminc évben lényegében nem csökkentek a társadalmi egyenlőtlenségek, legfeljebb másfajta egyenlőtlenségek vannak, mint régen. 2

3 8. Ha összehasonlítja a nálunk levő társadalmi egyenlőtlenségeket a mai fejlett kapitalista országokéval, akkor az Ön véleménye szerint hol kisebbek a társadalmi egyenlőtlenségek? Kérdezőbiztos! a) Amennyiben nálunk kisebbeknek tartja, akkor Ön ezt egyértelműen jónak gondolja, vagy van rossz oldala is? 1. Egyértelműen jó 2. Van rossz oldala is. b) Amennyiben nálunk nem tartja kisebbnek, akkor Ön ezt eddigi fejlődésünk fogyatékosságának véli vagy nem? 3. Nem 4. Igen 9. Napjainkban különböző vélemények vannak arról, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek mennyiben jelentenek problémát. A felsorolt vélemények közül Ön melyikkel ért leginkább egyet? 1. A társadalomban különböző feladatokat kell ellátni. Ezeknek a különböző feladatoknak eltérő fontossága van a társadalom számára. Ezért szükségszerű, hogy legyenek egyenlőtlenségek az emberek között. 2. Ha nem lennének egyenlőtlenségek, akkor nem lenne, ami hajtsa az embereket, és ez megállítaná a fejlődést. 3. A társadalmi egyenlőtlenségek csakis a korábbi osztálytársadalmak maradványai és jelenlegi fejletlenségünk következményei, amelyek megszüntetésére kell törekednünk. 4. Már ma is lényegesen jobb helyzetben lehetnénk az egyenlőtlenséget illetően, ha ezt a vezetők igazán akarnák. 5. Társadalmi egyenlőtlenségek mindig voltak, vannak és lesznek, legfeljebb az egyenlőtlenségek formája változik. 3

4 10. A következőkben felsorolunk négy véleményt, kérjük, jelölje meg, hogy Ön melyikkel ért leginkább egyet! Hogy megkönnyítsük a válaszadást, megpróbáltuk ezt a négy véleményt ábrázolni is. Kérjük tehát, hogy mielőtt válaszolna, nézze meg a következő négy ábrát is. 1. Társadalmunkban vannak, akik fent, és vannak, akik lent vannak. Persze ez nem jelent teljes elkülönülést, hiszen van egy szűk réteg, amely a kettő között helyezkedik el. (1. ábra) 2. Társadalmunkban az emberek egymás fölött álló rétegekben helyezkednek el, és a magasabb rétegekben egyre kevesebben vannak. (2. ábra) 3. Társadalmunkban a többség egy átlagos helyet foglal el, és ezek között viszonylag kicsik a különbségek. Van azonban egy kisebbség, akik nagyon jó helyzetben vannak, és egy másik, akiknek az átlagosnál sokkal rosszabb a helyzetük. (3. ábra) 4. Társadalmunkban ma már kicsi a különbség a jó és a rossz helyzetben levők között. (4. ábra) 11. Kérjük, hogy az előbb kiválasztott ábrán egy csillaggal jelölje meg, hogy Ön körülbelül hol helyezkedik el! Kérjük, jelölje meg az alábbiak közül azt a három tényezőt, amelyik az Ön véleménye szerint a legerőteljesebben járul hozzá a jó és a rossz társadalmi helyzetek különbségéhez: 01. hogy szellemi vagy fizikai munkát végez 02. hogy milyen az iskolai végzettsége 03. hogy mennyire szorgalmas, igyekvő 04. hogy vezető vagy beosztott 05. hogy milyen családból származik 06. hogy városon vagy falun él 07. hogy férfi vagy nő-e az illető 08. hogy mekkora hatalma van 09. hogy jól vagy rosszul dolgozik-e az illető 10. hogy milyen kapcsolatai, protekciója van 11. hogy mennyire tehetséges 12. hogy politikailag milyen az illető 13. hogy munkás, paraszt vagy értelmiségi-e 14. hogy az illető mennyire képes alkalmazkodni 15. hogy mi a szakmája az illetőnek 16. hogy mennyire szerencsés 4

5 13. Különböző véleményeket hallani arról, hogy mitől függ az, hogy kinek sikerül inkább jobb vagy rosszabb foglalkozást elnyernie. Ebben nagy szerepe lehet: 1. a szülők helyzetének, a származásnak 2. az egyéni képességeknek 3. a szerencsének 4. az ismeretségnek és jó kapcsolatoknak 5. az iskolai végzettségnek 6. a politikai alkalmazkodásnak Kérjük, hogy e 6 tényezőt rangsorolja 1-től 6-ig. Egyest adjon annak, amelyiket a legfontosabbnak tartja és 6-ost a legkevésbé fontosnak. 14. Az Ön véleménye szerint van-e ma Magyarországon egyéni felemelkedés? 1. nincs 2. van Kérdezőbiztos: Amennyiben a válasz 1., akkor tovább a 15. kérdésre, ha 2., akkor az itt következőket is kérdezzük! 14. a) Ön felemelkedésnek nevezi-e, ha: 1. Valaki magasabb iskolai végzettséget szerez? igen nem 2. Valakit fontosabb, felelőségteljesebb munkával bíznak meg? igen nem 3. Valakit beválasztanak valamilyen társadalmi-politikai szervezet vezetőségébe? igen nem 4. Valaki anyagilag jobb helyzetbe kerül igen nem 5. Valaki fizikai dolgozóból szellemi dolgozó lesz igen nem 15. A következőkben felsorolunk három csoportosítást. Kérjük, hogy mindegyikben jelölje meg, hogy Ön melyik réteghez tartozónak tartja saját magát. a) 1. munkásosztály 2. paraszti osztály 3. alkalmazottak 4. értelmiségiek 5. kisárutermelők b) 1. vezető állásúak 2. értelmiségiek 3. egyéb szellemi 4. fizikai dolgozók c) 1. vezetők 2. értelmiség 3. középréteg 4. munkás 5. hátrányos helyzetű 5

6 15. a) Kérjük, jelölje meg azt is, hogy a három csoportosítás közül melyiket tartja olyannak, amelyik a legjobban leírja a jelenlegi magyar társadalom szerkezetét: Mi az Ön véleménye, a jövőben megszüntethetők-e a társadalmi egyenlőtlenségek? 1. Egészen biztos, hogy a jövőben eljutunk oda, hogy nem lesznek jobb és rosszabb helyzetű emberek 2. A jövőben kisebb lesz a jobb és rosszabb helyzetűek különbsége, és csak az egyén képességei, igyekezete fogja eldönteni, hogy ki milyen helyzetbe kerül. 3. Alapjában véve mindig is lesznek olyan társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek ellen az egyén semmit sem tehet. 17. A következőkben felsorolunk néhány mai társadalmi egyenlőtlenséget. Kérjük, jelölje meg, hogy ezek közül melyik az, amelyik a jövőben megszüntethető lesz, és melyik nem. a) szellemi és fizikai munka különbsége b) vezető és beosztott anyagi egyenlőtlensége c) az alacsony és magas képzettségűek közötti egyenlőtlenség d) a város és a falu közötti egyenlőtlenség e) a férfi és a nő közötti egyenlőtlenség f) a sok és kevés hatalommal rendelkezők közötti egyenlőtlenség g) a gyermekek esélyei között a szülők helyzetétől függő egyenlőtlenség h) az érdekes és az unalmas munkák különbsége i) a jó és a rossz körülmények között élők egyenlőtlensége j) a társadalmi osztályok közötti különbség k) a könnyű és nehéz munkák különbsége 1. megszüntethető 2. Nem 18. Kérjük, jelölje meg, hogy Ön saját társadalmi helyzetét milyennek ítéli meg ahhoz képest, amilyen képzettsége, tehetsége, szorgalma alapján igazságos lenne. 1. Jobbnak az igazságosnál 2. Igazságosnak 3. Rosszabbnak az igazságosnál 4. Lényegesen rosszabbnak az igazságosnál 6

7 19. Milyennek tartja? a) foglalkozása társadalmi megbecsültségét b) az Ön személyes anyagi megbecsültségét c) az Ön munkájának erkölcsi megbecsülését d) családja anyagi helyzetét e) családja általános társadalmi helyzetét 5. Nagyon jó 4. Jó 3. Közepes 2. Rossz 1. Nagyon rossz 20. a) Kérjük, hasonlítsa össze az Ön jelenlegi társadalmi helyzetét a szüleiével. Jobb vagy rosszabb helyzetben van-e, mint a szülei voltak akkor, amikor ugyanolyan idősek voltak, mint most Ön? 1. szüleimnél jobb 2. ugyanolyan 3. rosszabb helyzetben 20. b) És gyermekeinek jobb vagy rosszabb lesz a helyzete, mire ugyanannyi iődősek leszenk, mint most Ön? 1. gyermekeimnek jobb 2. ugyanolyan 3. rosszabb lesz a helyzetük 21. a) Gyakran szoktuk használni azt a kifejezést, hogy valaki több vagy kevesebb a másiknál. Ön személy szerint kevesebbnek érzi-e magát egy.. 1. igen 2. nem 21. b) Gyakran szoktuk használni azt a kifejezést, hogy valaki több vagy kevesebb a másiknál. És Ön személy szerint többnek érzi-e magát egy igen 2. nem Kérdezőbiztos! A kipontozott helyeken a megkérdezett foglalkozásának megfelelően kérdezzünk! értelmiségieknél: egyéb szellemieknél: szakmunkásnál: betanított munkásnál: segédmunkásnál: egyetemi tanárnál, szakmunkásnál egyetemet végzett embernél, szakmunkásnál mérnöknél, segédmunkásnál szakmunkásnál, segédmunkásnál szakmunkásnál, hivatalsegédnél. 22. Vannak olyan emberek, akik úgy érzik, hogy valamilyen szempontból lemaradtak azokhoz képest, akikkel együtt indultak. Van-e Önben is ilyen érzés? igen nem Ha igen, akkor elsősorban milyen szempontból? (Csak egy választ kérünk!) 1. képzettségben 2. hivatali előrejutásban 3. anyagiakban 4. hivatalos elismerésben 5. egyéb, éspedig: 7

8 23. Kérjük, röviden mondja el, hogy kik nevezhetők ma Magyarországon szegényeknek? És kiket nevezne ma Magyarországon gazdagoknak? Az Ön véleménye szerint mennyi az a maximális havi jövedelem ma Magyarországon, amit egy jól kereső ember törvényesen el tud érni?. Ft. 26. Vegyünk egy négytagú családot, ahol a szülőkön kívül két kb év közötti gyerek van. Az Ön véleménye szerint havonta mennyi pénzre van szüksége ennek a családnak ahhoz, hogy tisztességesen, jól, a mai igényeknek megfelelően tudjanak élni?. Ft. 27. És az Ön véleménye szerint kik tartoznak azok közé, akik ennél lényegesen rosszabbul, szegényesen élnek? Felsorolunk néhány tényezőt, kérjük, jelölje meg, hogy az Ön véleménye szerint ezeknek általában milyen a jelentősége egy család életszínvonala szempontjából. 1. A családtagok fizetésének 2. A családtagok mellékjövedelmeinek és mellékkeresetének 3. A pénzbeni társadalmi juttatásoknak (családi pótlék, nyugdíj, ösztöndíj stb.) 4. A természetbeni társadalmi juttatásoknak (ingyenes oktatás, egyészségügy, olcsó szolgáltatások stb.) 5. A család nagyságának és a család összetételének 6. Öröklésnek, származásnak családi háttérnek 7. A szorgalomnak, a takarékosságnak 8. Az állam életszínvonalpolitikájának Meghatározó jelentőségű 5. Nagyon fontos 4. Fontos 3. Minimális a szerepe 2. Egyáltalán nincs szerepe 1. 8

9 29. Kérjük, jelölje meg, hogy az Ön véleménye szerint az előbbiek közül melyik tényezőnek legyen a jelenleginél nagyobb, illetve kisebb szerepe (csak 1-1 tényezőt emeljen ki)! a) Nagyobb szerepe kellene legyen: b) Kisebb szerepe kellene legyen: c) A jelenlegi helyzet a megfelelő: Az emberek általában elég sokat beszélnek a fizetésről. Néhány következő kérdésben az Ön véleményére lennénk kíváncsiak a fizetésekkel kapcsolatban. Először azt kérdezzük, hogy mennyi havi fizetést tartana Ön igazságosnak egy 40 éves, átlagosan jól dolgozó: 1. betanított lakatosnak: 2. latatos szakmunkásnak:. 3. művezető technikusnak: 4. beosztott mérnöknek: 5. osztályvezető mérnöknek:. 6. vállalatigazgatónak: miniszternek: A következő két-két hasonló korú, egyaránt jól dolgozó ember közül melyiknek adna több fizetést és mennyivel? Kérdezőbiztos! Az összeget nem olvassuk fel, hanem a választ a megfelelő rovatba írjuk! a) Vagonrakó segédmunkás szerszámkészítő szakmunkás b) Elektroműszerész középiskolai tanár c) Szövőnő beosztott könyvelő d) Teherautó sofőr a vezérigazgató személygépkocsivezetője e) Takarítónő fodrásznő 1. Az elsőnek több mint 500 Ft-tal többet 2. Az elsőnek Ft-tal többet 3. Egyformán 4. A másodiknak Ft-tal többet 5. A másodiknak 500 Ft-tal többet 32. a) Kérjük, képzeljen el két hasonló korú lakatost. Az egyik rendszeresen 110%-ra teljesíti a normáját, a másik még sohasem érte el a 100%-ot. Mindig 98-99%-ot teljesít. Mennyi fizetést adna: Az elsőnek: A másodiknak: b) Kérjük, képzeljen el két hasonló TMK (karbantartó) lakatost is, akiknek a munkáját nem lehet normázni. Az egyiket a főnöke nagyon jó munkaerőnek tartja, a másikat gyengébbnek. Itt mennyi fizetést adna: Az elsőnek: A másodiknak:... 9

10 32. c) Végül, kérjük, képzeljen el két hasonló korú bérelszámolót, akik közül az egyik nagyon jól, a másik gyengébben dolgozik. Mennyi fizetést adna: Az elsőnek: A másodiknak: Az Ön véleménye szerint minek kellene, hogy nagyobb hatása legyen a fizetésekre, az életkornak vagy az egyéni teljesítménynek? 1. az életkornak 2. az egyéni teljesítménynek 3. egyforma legyen a hatásuk 4. egyiknek sem Köszönjük az eddigi válaszait, és engedje meg, hogy befejezésül néhány személyi adatot kérjünk, amelyek a válaszok értékeléséhez elengedhetetlenül szükségesek. 34. a) Neme: 1. Férfi 2. Nő 34. b) Életkora: év 34. c) Iskolai végzettsége, szakképzettsége: 34. d) Születési helye: e) Jelenlegi lakóhelye: f) Édesapja jelenlegi (ill. utolsó) foglalkozása: g) Az ön eddigi foglalkozásai (időbeli sorrendben): Mettől meddig Beosztás Foglalkozás Jelenlegi: 10

11 34. h) Kérjük, sorolja fel az Önnel egy háztartásban élő munkaképes korúak jövedelmét. (Munkaképes kor 14-től nyugdíjig.) Rokonsági fok 1. A megkérdezett Összesen Főállásból származó átlagos havi jövedelem (fizetés, jutalom, prémium) Mellékkereset, másodállás Egyéb jövedelem (borravaló, honorárium) Összesen 34. i) Kérjük, sorolja fel az Önnel egy háztartásban élő nyugdíjasok, járulékosok jövedelmét! Rokonsági fok Nyugdíj, járadék havi összege Egyéb jövedelem havi összege Összesen Összesen 34. j) Szociális juttatások a közös háztartás egészére Családi pótlék Ösztöndíj Egyéb juttatás Összesen Havi összege 34. k) Egyéb jövedelmek: Háztáji és kisegítő gazdaság Albérleti és ingatlanbérleti díj Toto-lottó, egyéb nyeremény, öröklés Családi támogatás Egyéb jövedelmek Összesen Évente Havonta 11

12 34. l) Hány tanuló és eltartott gyermek van Önnel egy háztartásban? Fő szorzószám 0 3 éves gyermek 0,4 4 6 éves gyermek 0, éves tanuló 0, éves tanuló 0, éves nem tanuló Összesen Fogyasztói egység Kérdezőbiztos! Ezt nem kérdezzük, hanem a kódolás előtt töltjük ki. Összes havi jövedelem: 34. h. összesen 34. i. összesen 34. j. összesen 34. k. havonta összesen Mindösszesen: Ft Ft Fogyasztási egység száma: h) megjelölt személyek száma összesen 34. i) jelölt személyek száma x 0,8 34. l) fogyasztási egység összesen Háztartás standard értéke 0,4 Mindösszesen: Egy fogyasztási egységre eső jövedelem: Mindösszes havi jövedelem: Mindösszes fogyasztási egységszám:.. = Ft 34. m) Milyen minőségben lakja a lakást? 1. Albérlő, ágyrajáró (ha ez a válasz, akkor tovább p -re ) 2. Társbérlő 3. Főbérlet, illetve tulajdon (családtag) 34. n) Hány szobás lakásban lakik? Kérdezőbiztos! Nem kérdezzük, hanem kódolásnál számoljuk: Együttélő családtagok száma / Szobaszám: o) A lakásban WC, illetve fürdőszoba van-e? 1. egyik sincs 2. csak egyik 3. mindkettő 12

13 34. p) Telke, nyarlója, hétvégi háza Önnek vagy családtagjának, amit viszonylag rendszeresen használnak, van-e? 1. nincs 2. csak üres telek 3. ház Ft alatt 4. ház Ft 5. ház Ft felett 34. r) Mikor és hol volt üdülni az elmúlt öt évben? Nem üdült Magyarországon (2 pont) Külföldön (3 pont) 34. s) Milyen tartós fogyasztási cikkekkel rendelkezik? 1. Gépkocsi 1. nincs 2. van, 3 év alatti (8) 3. van, 3 évnél idősebb (5) 2. TV 1. nincs 2. van, 5 év alatti (2) 3. van, 5 évnél idősebb (1) 3. Hűtőszekrény 1. nincs 2. van, 5 év alatti (2) 3. van, 5 évnél idősebb (1) 4. Mosógép 1. nincs 2. van, automata (3) 3. van, hagyományos (1) 5. Magnó, lemezjátszó 1. nincs 2. van, mindkettő (2) 3. csak egyik (1) Tartós fogyasztási cikk összpontszáma: t) Összevont életszínvonal pontszám: a) 21. kódnégyzetbe írt szám kétszerese:.. b) 31. kódnégyzetbe írt szám négyszerese:.. c) 32. kódnégyzetbe írt szám háromszorosa:.... d) kódnégyzetbe írt szám:.. e) kódnégyzetbe írt szám:.. Összesen:. 13

14 Néhány módszertani probléma Az olvasó már a tanulmányban is több helyen találkozott módszertani problémákkal. A következőkben a problémák közül részletesebben ismertetjük azokat, melyek szerintünk a kutatási eredmények értelmezéséhez s egyben értékeléséhez szükségesek. Négy különböző egyébként a kutatási gyakorlatban többé-kevésbé ismert eljárást alkalmaztunk életszínvonal-adataink feldolgozásánál, az egyenlőtlenséggel foglalkozó sajtópublikációk tartalom-elemzésénél, a társadalmi egyenlőtlenségekről adott válaszok tipizálásánál, s végül, amikor az egyének egyenlőtlenség-felfogása alakulásának konnotációs irányait elemeztük. I. AZ ÖSSZEVONT ÉLETSZÍNVONAL-INDEX KÉPZÉSI MÓDJA Az index öt részindex összevonásából, összegezéséből áll össze, amelyek mindegyikét a vizsgálat során külön-külön is felhasználtuk. a) Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nagysága Itt a KSH által kidolgozott számítási módot használtuk, tehát a közös háztartásban élők összes jövedelmét osztottuk a fogyasztási egységek számával: Aktív keresők és munkaképes korúak személyenként 1,0 egység Nyugdíjasok, járadékosok, munkaképes koron túli eltartottak 0,8 egység személyenként 0 3 éves gyermekek személyenként 0,4 egység 4 6 éves gyermekek személyenként 0,5 egység 7 10 éves tanuló gyermekek személyenként 0,6 egység éves tanuló gyeremek személyenként 0,8 egység 7 13 éves nem tanuló gyermekek személyenként 0,7 egység a háztartás közös költségeinek standardja a háztartás 0,4 egység átlaglétszámától függetlenül: Háztartás fogyasztási egységszáma. = összesen A háztartás egy fogyasztói egységre jutó jövedelmét ezután a következő osztályközökben kódoltuk: Ft alatt Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft felett.

15 b) A lakáskörülmények színvonala Először megállapítottuk, hogy az illetőnek van-e önálló lakása, és különválasztottuk az önálló lakással nem rendelkezőket. (A családtagként bejelentetteket nem soroltuk az önálló lakással nem rendelkezők közé.) Ezután a lakáshasználati jogból, a laksűrűségből és a lakás komfortosságából állítottuk össze az indexet: 1. Rossz lakáskörül-mények 2. Közepes lakáskörülmények 3. Jó lakáskörülmények Lakáshasználati jog Laksűrűség Komfortfokozat Társbérlet Főbérlet, ill. tulajdon 2 vagy több 1,1 1,9 1 vagy kevesebb Komfort nélküli WC van a lakásban Fürdőszoba van a lakásban c) Telek, nyaraló, hétvégi ház tulajdon 1. nincs 2. csak üres telek 3. ház Ft érték alatt 4. ház Ft értékben 5. ház Ft érték fölött d) Üdülési pontérték Kiszámításánál az közötti öt évben minden három napot meghaladó nem a lakóhelyen eltöltött üdülést figyelembe vettünk és a hazai üdülések számát 2-vel, a külföldi üdülések számát 3-mal szoroztuk.

16 e) Tartós fogyasztási cikk pontszáma Hat tartós fogyasztási cikk tulajdonát vettük figyelembe a következő pontértékkel: a) Gépkocsi 8 pont: 3 évnél fiatalabb 5 pont: 3 évnél idősebb b) TV 2 pont: 5 évnél fiatalabb 1 pont: 5 évnél idősebb c) Hűtőszekrény 2 pont: 5 évnél fiatalabb 1 pont: 5 évnél idősebb d) Mosógép 3 pont: automata 1 pont: hagyományos e) Magnetofon 1 pont: van f) Lemezjátszó 1 pont: van Ebből az öt értékből számoltuk az összevont életszínvonal pontszámát a következő súlyozással: a) egy fogyasztási egységre jutó jövedelem: 2 16 pont b) lakáskörülmények 0 16 pont c) telek-, nyaralótulajdon 0 15 pont d) üdülés 0 15 pont e) tartós fogyasztási cikk 0 17 pont Az így kapott pontszámokat osztályközökbe soroltuk a következő módon: 1. maximum 18 pont = szegényes pont = szűkös pont = szerény pont = szerény jómód és több = jómód Amennyiben a pontszám maximum két ponttal a kategóriahatár alatt vagy fölött volt, akkor kivételes esetben a kérdezőbiztos az alanyt egy kategóriával lejjebb vagy följebb sorolhatta személyes benyomásai (lakberendezés, ruházkodás stb.) alapján, ha ezt a kategóriát reálisabbnak tartotta a pontszám szerintinél.