DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS CSÖNDES IZABELLA

Átírás

1 DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS CSÖNDES IZABELLA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR KESZTHELY 2009

2 PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLAVEZETİ: Dr. GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora A MACROPHOMINA PHASEOLINA KÁROSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA ELTÉRİ GAZDA-PARAZITA KAPCSOLATOKBAN DOKTORI ÉRTEKEZÉS KÉSZÍTETTE: CSÖNDES IZABELLA okleveles agrármérnök TÉMAVEZETİ: Dr. GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora TÁRSTÉMAVEZETİ: Dr. KADLICSKÓ SÁNDOR nyugalmazott egyetemi docens, mezıgazdasági tudományok kandidátusa Keszthely 2009

3 A MACROPHOMINA PHASEOLINA KÁROSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK VIZSGÁLATA ELTÉRİ GAZDA-PARAZITA KAPCSOLATOKBAN Írta: Csöndes Izabella Készült a Pannon Egyetem Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori iskolája keretében. Témavezetı: Dr. Gáborjányi Richard Elfogadásra javaslom (igen / nem) A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Keszthely, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve: igen /nem A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Keszthely, A doktori (PhD) oklevél minısítése... Az EDT elnöke.. (aláírás)... a Szigorlati Bizottság elnöke... (aláírás).... (aláírás).... a Bíráló Bizottság elnöke 2

4 Tartalomjegyzék 1. Kivonatok Magyar nyelvő kivonat Angol nyelvő kivonat - Abstract Német nyelvő kivonat - Zusammenfassung 7 2. Bevezetés és a téma indoklása Célkitőzések 9 3. Irodalmi áttekintés A kórokozó rendszertani besorolása A kórokozó jelentısége A kórokozó által okozott betegség tünetei A kórokozó biológiája A kórokozó fejlıdését befolyásoló tényezık és a gomba patogenitása A kórokozó hazai gazdanövényköre A kórokozó molekuláris jellemzése A kórokozó elleni védekezés Anyag és módszer A gomba izolálása és tiszta tenyészetek elıállítása Laboratóriumi vizsgálatok Hımérséklet hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Morfológiai és tenyészbélyegek A ph hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Micélium kompatibilitás vizsgálat UV-C sugárzás hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Molekuláris genetikai vizsgálatok DNS izolálás RAPD analízis Adatelemzés 32 3

5 ITS felszaporítás és PCR-RFLP Tenyészedényes vizsgálatok Gazdanövénykör vizsgálata Patogenitási vizsgálatok Eredmények Klasszikus mikológiai vizsgálatok eredményei Hımérséklet hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Morfológiai és tenyészbélyegek vizsgálatának eredményei A ph hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Micélium kompatibilitás vizsgálat eredményei UV-C sugárzás hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei RAPD analízis eredményei Adatelemzés eredményei ITS felszaporítás és PCR-RFLP eredményei Tenyészedényes vizsgálatok eredményei Gazdanövénykör vizsgálatának eredményei Patogenitási vizsgálatok eredményei Következtetések, javaslatok Összefoglalás Új tudományos eredmények Köszönetnyilvánítás Publikációk, elıadások Irodalomjegyzék Mellékletek i 4

6 1. Kivonatok 1. Kivonatok Magyar nyelvő kivonat A disszertáció ötven magyarországi, két szerbiai és egy spanyolországi Macrophomina phaseolina izolátum (Mp) klasszikus mikológiai és molekuláris genetikai vizsgálatával foglalkozik. A vizsgálatok célja a kórokozó fiziológiájának részletes megismerése volt. Munkánkat laboratóriumi és tenyészedényes körülmények között végeztük. In vitro kísérleti körülmények között tanulmányoztuk a gomba izolátumok növekedését eltérı hımérséklet, ph és táptalaj függvényében, jellemeztük azokat mikro- és makromorfológiai tulajdonságaik alapján, vizsgáltuk a micélium kompatibilitását. Megállapítottuk, hogy a patogén növekedéséhez a C, a 4-6 ph és a kukorica-liszt agar táptalaj bizonyult optimálisnak, valamint megfigyeltük, hogy izolátumaink többnyire kompatibilisek voltak egymással. A kutatás további tárgyát képezte a rövid hullámú ultraibolya sugárzás (UV-C) kórokozóra gyakorolt hatásának vizsgálata. Megállapítottuk, hogy a 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás a gomba micélium növekedését és a mikroszkleróciumok képzıdését átlagosan a negyedére csökkentette, továbbá a Mp 1, a Mp 10, a Mp 19, a Mp 22 és a Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. Statisztikailag igazoltuk, hogy a besugárzás dózisának csökkenésével emelkedett a kórokozó növekedésének mértéke. Klasszikus mikológiai eredményeinket molekuláris szinten RAPD (véletlenszerő amplifikált polimorf DNS) és PCR- RFLP (polimeráz láncreakción alapuló restrikciós fragmentum-hossz polimorfizmus) vizsgálatokkal egészítettük ki az izolátumok genetikai diverzitásának megállapítására. A PCR-RFLP során az EcoR I és a Taq I restrikciós enzimekkel monomorf, a BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I és az Rsa I enzimekkel polimorf restrikciós mintázatokat kaptunk. A Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum a RAPD és a PCR-RFLP során is elkülönült a többi izolátumtól. Az izolátumok nemcsak fenotípusosan, hanem genetikailag is nagy variabilitást mutattak. Tenyészedényes vizsgálataink között szerepelt egyrészt 39 olyan növényfaj csírakori fogékonyságának, illetve ellenállóságának elemzése, amelyek a gomba gazdanövényeként ezideig nem ismeretesek. A 39 növényfajból kettı ellenállónak bizonyult, öt pedig kifejezett fogékony volt a gombával szemben. Másrészt napraforgó és paprika növényen vizsgáltuk a kórokozó patogenitását, a növények kelési, szárhossz, szártömeg, gyökérhossz és gyökértömeg eredményei alapján. Az izolátumok patogenitását öt csoportba soroltuk és statisztikailag igazoltuk, hogy nincs összefüggés a kórokozó patogenitásában a napraforgón és a paprikán. Napraforgón a Mp 35, paprikán a Mp 38 izolátum károsított a legnagyobb mértékben. 5

7 1. Kivonatok Angol nyelvő kivonat - Abstract This work deals with the classical mycology and molecular genetics of fifteen Hungarian, two Serbian and one Spanish isolate of Macrophomina phaseolina (Mp). The aim of the work was to have detailed information on the physiology of this pathogen. Experiments were carried out both in laboratory conditions and in pot experiments. The growth of mycelia was studied in different temperatures, ph ranges and in different nutrients and characterized according to their micro- and macro-morphological behaviours, and on the basis of the mycelium compatibility. It has been established that C, and 4,0-6,0 ph were the optimal conditions for the growth of the pathogen in maize flour agar media. It has been observed that the isolates were mainly compatibles with each other. The effect of ultraviolet irradiation on the pathogen was also studied. It was established, that the 1,62 J/cm 2 dose of UV-C irradiation reduced the growth of mycelia, and the microsclerotia formation of Mp 1, Mp 10, Mp 19, Mp 22 and Mp 24 isolates was inhibited by 48 hrs. It was statistically demonstrated, that by the decrease of the irradiation doses the pathogenicity was increased. To complete the results of classical morphological experiments, molecular methods has been done by applying RAPD and PCR-RFLP methods to show the genetic diversity of the isolates. After the PCR-RFLP the use of EcoR I és a Taq I restriction enzymes resulted monomorph restriction patterns, but by applying BstU I, Hae III, Hinf I, Mbo I, Msp I and Rsa I enzymes polymorph restriction pattern was formed. In the RAPD and PCR-RFLP study the isolates Mp 34, Mp 38 and Mp 45 basically differed from the others. Generally, the isolates showed large scale of variability not only phenotypically but genetically too. In the pot experiments seedlings of 39 plant species has been tested, which were not mentioned in the literature as host plants of Macrophomina phaseolina. Among them two has been found to be resistant and five were susceptible to the pathogen. Pathogenicity of the fungus on sunflower and pepper plants was compared on the bases of their germination, stem growth, stem and root fresh weighs. Pathogenicity of the isolates formed five groups, and statistically demonstrated that there was no correlation between the pathogenicity of the two host plants However, on sunflower the Mp 35 isolate and on pepper the Mp 38 isolates caused the biggest injury. 6

8 1. Kivonatok Német nyelvő kivonat Zusammenfassung Es wurde 50 Isolaten aus Ungarn, 2 aus Serbien und 1 aus Spanien von Macrophomina phaseolina (Mp) mit klassische sowie molekular pysiologische Methode untersucht. Es wurde als Ziel festgestellt, die Biologie der Krankheitserreger kennen lernen. Die Untersuchungen wurden in Laboratorium und also im Topfexperimente durchgeführt. Es wurde die Wachstum der Pilzisolaten in different Temperaturen, ph und Nährboden nachgewissen. Es wurde charakterisieren der Isolaten Mikro und Makromorphologie und Myzelkompatibilität o C, 4,0-6,0 ph und Mais-Mehl Agar Nährboden wurde optimal für die Isolaten. Die Isolaten wurden also kompatible miteinander. Es wurde die Wirksamkeit des kurzwellen Ultraviolastrahl (UV-C) der Krankheitserreger untersucht. 1,62 J/cm2 Dosis UV- C wurde die Myzelwachstum und Mikrosklerociaproduktion stark reduziert, und bei Mp 1 Mp 10, Mp 19, Mp 22 und Mp 24 für 48 Stunden standhalten. Es wurde statistisch festgestellt, je die Verminderung der Strahldosis desto erhöht die Wachstum des Pathogen. Die klassische mycologische Methode wurde ergänzt mit molekular RAPD und PCR-RFLP Methoden für untersuchen die Genetikvariabilität der Isolaten. In der PCR-RFLP untersucungen mit EcoR I und Taq I restriction Enzyms wurde monomorph und BstU I, Hae III, Hinf I, Mbo I, Msp I und Rsa I restriction Enzyms wurde polymorph Mustern bekommen. Die Mp 34, Mp 38 und Mp 45 Isolaten waren different unter RAPD und PCR-RFLP Untersuchungen. Die Isolaten aufweisen große fenotypische und also genetische Variabilität. In den Topfexperimenten wurde 39 neue Wirtpflanzenart Pilzempfänglichkeit bei Keimungsphase untersucht. Es wurde 2 resistent und 5 empfänglich gegen den Pilz. Es wurde die Pathogenität der Krankheitserreger mit Sonnenblumen und also Paprika Pflanzen nachgewissen. Es wurde die Stängellange, Stängelgewicht, Wurzellange und Wurzelgewicht untersucht. Die Pathogenität der Isolaten wurde in 5 Gruppe gesetzt und Statistisch festgestellt. Es wurde kein Zusammenhang in der Pathogenität zwischen Sonnenblumen und Paprika gefunden. Zwischen die Isolate Mp35 bei Sonnenblumen und Mp 38 bei Paprika kann die größte Schade erregen. 7

9 2. Bevezetés és a téma indoklása 2. Bevezetés és a téma indoklása A szántóföldi növénytermesztés sorrendjében a világ nagy részén az olajnövények közvetlenül a gabonafélék után következnek. Olajnövények közül hazánk ökológiai adottságai elsısorban a napraforgó és a repce termesztésére alkalmasak. Napjainkban a napraforgót hektáron termesztik, átlag 1,8 t/ha terméssel. Olajosmag termésünk jelentıs részét nyers vagy finomított olajként, valamint magként exportáljuk, továbbá jelentıs a hazai olajés margarin fogyasztás is. A nagy genetikai választék ellenére a hazai termelık egy része ritkán használ több hibridbıl álló, eltérı tenyészidejő és genetikai hátterő magot, így mind a betegségeknek, mind az idıjárás szélsıségeinek sokkal kitettebb a termelésük. Magyarországon jelenleg a biztonságos napraforgó termesztést a különbözı gombafajok által elıidézett betegségek határozzák meg. A napraforgót húsznál több kórokozó támadhatja meg, amelyekbıl több mint öt faj súlyos kár elıidézésére is képes (Békési 2002). Ezek közül az egyik a napraforgó hamuszürke szárkorhadásának a kórokozója, a Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich (=M. phaseolina). Ez a gomba a soktápnövényő fajok közé tartozik, több mint 500 gazdanövénye ismert. Az utóbbi években egyre nagyobb jelentıségő, kedvezı számára a száraz, meleg, aszályos idıjárás. A 2007-es év egyértelmően a M. phaseolina éve volt hazánkban, a napraforgónak más betegsége ez évben alig jelentkezett. A kórokozó károsításának mértéke a következı években hazánkban még nagyobb méreteket ölthet, tekintve, hogy a hazai éghajlatkutatók elemzése szerint 2000 és 2050 között az évi középhımérséklet 0,5 C-os emelkedésével, a nyári idıszakban a napfénytartam 10 %-os növekedésével és az évi csapadékmennyiség %-os csökkenésével számolhatunk (Vörös és Maros 2004). A kórokozó károsításának eredménye teljes növénypusztulás vagy minıségi és mennyiségi termésveszteség lesz. Napraforgó esetén a minıségi változás alacsony savszámban nyilvánul meg, a menynyiségi veszteség komponensei pedig a hektáronkénti tıszám, a tányérátmérı és az ezerkaszattömeg. Betakarítás után a fertızıdött szárral a gomba mikroszkleróciumainak milliói kerülnek a talajba, ahol akár tíz évig is megırzik életképességüket. A sokféle gazdanövény és a mikroszkleróciumok hosszú élettartama magyarázza, hogy rendkívül nehéz a védekezés a kórokozó ellen. A rezisztencianemesítés eddig nem vezetett eredményre és a vegyszeres védekezés sem adott kielégítı eredményt. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a gomba populációiban olyan változások zajlanak le, amelyek a fertızıképesség hirtelen felerısödését okozzák, ami robbanásszerő járványok kialakulásához vezethet. Bár évtizedek óta ismert a kórokozó hazai elıfordulása, mégis több kérdés tisztázatlan még a M. phaseolinaval 8

10 2. Bevezetés és a téma indoklása kapcsolatban. Tudomásunk szerint az elmúlt években, évtizedekben nem vizsgálták részletesen a Magyarország különbözı termıhelyein elıforduló gomba populációit, és csak részben a növényfajok és azok fajtáinak, hibridjeinek gomba iránti magatartását, elsısorban a megfelelı anyagi háttér hiánya miatt. A kórokozó hazai elterjedésével, fiziológiai, morfológiai és patogenitási tulajdonságaival, genetikai hátterével kapcsolatos ismereteink bıvítése érdekében végeztünk kísérleteket a M. phaseolinaval Célkitőzések Elsıdleges célunk, hogy adatokkal szolgáljunk a hazai M. phaseolina populációk fenotípusos és genotípusos jellemzéséhez. Ennek megfelelıen munkánk során az alábbi célokat tőztük ki: - magyarországi termıhelyekrıl származó M. phaseolina izolátumok győjtése; - in vitro körülmények között az izolátumok növekedésének tanulmányozása eltérı hımérséklet, ph és táptalaj függvényében, hogy ezáltal alkalmunk nyíljon az izolátumok fenotípusos összehasonlítására; - az izolátumok mikro- és makromorfológiai jellemzése (mikroszkleróciumok színe, alakja, mérete, tenyészet színe és alakja, légmicéliumképzés, stb.); - kapcsolat teremtése az összes izolátum között Petri-csészében, hogy megtudjuk, mely helyekrıl származó izolátumok mutatnak micélium kompatibilitást, ezáltal is jellemzve a kórokozó változékonyságát; - az UV-C sugárzás M. phaseolina micélium növekedésére és mikroszklerócium képzésére gyakorolt hatásának vizsgálata; - RAPD és PCR-RFLP alkalmazása az izolátumok közti genetikai távolságok feltárására, illetve a genetikai különbségek megállapítására, továbbá annak felderítése, hogy a gomba növekedésében kapott fenotípusosan megnyilvánuló különbségek igazolhatóak-e genetikailag; - tenyészedényes vizsgálatban hazai M. phaseolina izolátumokkal olyan növényfajok csírakori fogékonyságának, illetve ellenállóságának elemzése, amelyek a gomba gazdanövényeként eddigi szakirodalmi adatok alapján nem ismeretesek; - a M. phaseolina izolátumok patogenitásának vizsgálata üvegházi körülmények között, napraforgó és paprika növényen, a növények kelési, szárhossz, szártömeg, gyökérhossz és gyökértömeg eredményeit alapul véve. 9

11 3. Irodalmi áttekintés 3. Irodalmi áttekintés A kórokozó rendszertani besorolása Piknídiumos (anamorf) alak: Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich Fungi ország Deuteromycota törzs Coelomycetes osztály Sphaeropsidales rend Sphaeropsidaceae család Mikroszkleróciumos (synanamorf) alak: Sclerotium bataticola TAUB. syn: Rhizoctonia bataticola (Taubenhaus) E. J. Butler Fungi ország Deuteromycota törzs Agonomycetes osztály Myceliales rend A fajok leírásánál az anamorf alakokat veszik elsısorban figyelembe, a szakirodalomban általában a Macrophomina phaseolina megnevezést használják, mivel az a kórokozó magasabb fejlettségő formája. A mikroszkleróciumos formát Taubenhaus (1913) írta le elıször. A piknídiumos formát Haig (1928) azonosította, mint Macrophomina phaseoli Maublanc fajt. Haig (1928) szerint a piknídium mindig hoz létre mikroszkleróciumot, ellenben a mikroszklerócium rendszerint nem hoz létre piknídiumot. Ezt a megállapítását egy sokkal késıbbi tanulmány is alátámasztja (Singh és Kaiser 1995). A kórokozó legfontosabb morfológiai jellemzıi a következık: a piknídiumok sötétbarnák, vastag falúak, kissé lapítottak, serte nélküliek, leveleken, szárakon képzıdnek, µm átmérıjőek. A konídiumtartók hialinok, kúp alakúak, 5-13 x 4-6 µm méretőek. A piknokonídiumok egysejtőek, tojásdadok, füstszínőek, x 5-10 µm nagyságúak (Horváth 1995). A hifa (micélium) derékszögben elágazó (1. ábra). A Sclerotium bataticola fekete színő, valódi mikroszkleróciumokat (2. ábra) fejleszt, amelyek sima felületőek, kemények, a 10

12 3. Irodalmi áttekintés gyökerekben, a szárakban és a levelekben találhatóak. Alakjuk gömb vagy tojásdad (Bánhegyi és mtsai. 1985). A gomba növényen belül csak mikroszkleróciumot fejleszt, piknídiumot pedig csak növényen kívül (Chan és Sackston 1973). 1. ábra. M. phaseolina derékszögben 2. ábra. M. phaseolina elágazó micéliuma mikroszkleróciumai Haig (1929) a mikroszkleróciumok mérete alapján a kórokozó három típusát különböztette meg. Így az A csoport mikroszkleróciumainak mérete 1 mm-es nagyságrendő, a B csoportban a mikroszkleróciumok átlagos mérete 200 µm, míg ez a C csoportban 120 µm körül van. Békési (1970) Magyarországon elsıként napraforgón találta meg a kórokozó mikron átmérıjő mikroszkleróciumokkal rendelkezı Haig szerinti C csoportba tartozó típusát. Majd Simay (1987) hazánkban pár évvel késıbb már a gomba µm átmérıjő mikroszkleróciumairól adott közlést. A Dhingra és Sinclair (1973) izolátumaiból mért mikroszkleróciumok µm, míg Ilyas és Sinclair (1974) mikroszkleróciumai µm közti értékeket mutattak. Az elızıeknél szőkebb méret intervallumban helyezkednek el Manici és mtsai. (1992) olasz izolátumaiból (72,8-127,8 µm) és Purkayastha és mtsai. (2004) indiai izolátumaiból (44,65-126,2 µm) mért mikroszkleróciumok méretei. Magyarországon a M. phaseolina piknídiumát egy alkalommal észlelték bab száron (Vajna és Békési 2009) A kórokozó jelentısége A M. phaseolina Földünk mind az öt növényt termesztı kontinensén jelentıs mértékben károsít. E polifág gomba különösen a trópusi és szubtrópusi területeken terjedt el, de Magyarországon is jelentıs veszteségeket okoz. Déli szomszédaink, Szerbia és Horvátország után került a kórokozó hazánk területére. A kórokozó hazai elıfordulásával, gazdanövénykörével, károsításával és a kártétel súlyosságával több kutató foglalkozott. Magyarországi megjelenésekor Agárd, Baja, Ikrény, Röjtökmuzsaj, Tordas és Villány-Siklós környékén a gomba

13 3. Irodalmi áttekintés % közötti napraforgón észlelt elıfordulásáról kaptunk hírt (Békési 1970). Két év megfigyelése alapján Vörös és Manninger (1973) szerint a gomba kukoricán és napraforgón csak száraz és meleg, aszályos idıjárás esetén idéz elı megbetegedést, míg hővös és csapadékos tenyészidı folyamán a patogén okozta tünetek nem észlelhetık, és a kórokozó sem izolálható a kukorica szártı szöveteibıl ben a Bácsalmási Állami Gazdaság területén egy teljesen egészségesnek tőnı állományból 500 tı napraforgót megvizsgálva 62 %-os fertızöttséget tapasztaltak (Békési 2007). Az 1980-as években végzett felmérések szerint Hajdúszoboszlónál 1 % körüli, Szekszárdnál 2-8 % közötti, míg Mélykút környékén 50 %-ot meghaladó fertızöttséget találtak. Ahol %-os fertızöttséget okozott a kórokozó, ott két döntı terméselem, a tányérátmérı és az ezerkaszattömeg alakulására vizsgálták a gomba napraforgó termésre gyakorolt hatását. Az enyhe tünetek alapján sokan nem gondolták, hogy a gomba különösebb veszteséget okozna a termésben, mégis a beteg növények tányérátmérıje %-kal, az ezerkaszattömeg pedig mintegy 25 %-kal csökkent. Ebbıl következik, hogy a kórokozó a fertızött egyedek termését legalább %-kal csökkenti, ami 50 %-os állományfertızöttségnél % termésveszteséget jelent (Békési 1981). Kratancsikné (1992) Fejér megyében a kártétel mértékét jellemezve nagyüzemi kukoricatáblákon %-os fertızöttséget állapított meg. A Galgamenti MGTSZ 152 ha-os cukorrépa tábláján pedig 70 %-os tıpusztulás következett be, rendkívül alacsony 4-5 t/ha termésátlaggal (Koppányi és mtsai. 1993). Békési (2002) az elmúlt években arról számolt be, hogy a napraforgó gombafertızöttsége gyakran meghaladta a 90 %-ot, ami %-os termésveszteséget jelent. A gomba az utóbbi években Magyarországon a legsúlyosabb fertızéseket napraforgón okozta. A 2007-es év egyértelmően a M. phaseolina éve volt. A napraforgónak más betegsége ez évben alig jelentkezett (Békési 2007). Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a kórokozó jelentısége egyre jobban növekszik hazánkban A kórokozó által okozott betegség tünetei A talajból, mikroszkleróciumokkal történı fertızés korán bekövetkezik, de a tipikus tünetek csak termésképzés idıszakától alakulnak ki. A növények lankadnak, majd hervadnak, a koraérés tüneteit mutatják. A szár alsó egyharmada hamuszürkére színezıdik, majd az epidermisz lehámlik. A szárat félbevágva látható, hogy a szár bélszövete a tömegesen képzıdı rendkívül apró mikroszkleróciumoktól kékes-feketére színezıdik. Súlyos esetben a bélállomány teljesen összezsugorodik (3.A ábra). A mikroszkleróciumok jelen lehetnek a szárban, illetve a szár külsı részén a lehámló epidermisz alatt (3.B és C ábra). 12

14 3. Irodalmi áttekintés 3. ábra. M. phaseolina által károsított napraforgó összezsugorodott bélállománya (=A), illetve a gomba mikroszkleróciumai szója szárának külsı felületén (=B) és a szárban (=C) 13

15 3. Irodalmi áttekintés A gombafertızés következményeként kicsi, torzult tányérok is megjelenhetnek. Gyakran foltokban jelentkezik a betegség. A növények hervadása gyors és sokkszerő is lehet, ha az meleg, aszályos periódussal esik egybe. Végsı tünetként a hervadó növények teljesen elpusztulnak (4. ábra). 4. ábra. M. phaseolina fertızés következtében hervadó paprikatı teljes pusztulása Több növény esetében például szójánál súlyos betegségforma a csíranövénypusztulás. A kórokozó már a fejlıdı csíranövény pusztulását is eredményezheti, szikleveles kortól bármikor fertızheti a növényt (Varga és mtsai ). Korábbi szakirodalmak a következı csíranövénykori tünetek elıfordulásáról számoltak be: gyökérnyaki lézió (Simay 1987), klorotikus hervadó, majd lehulló alsó levelek (Érsek 1979a, Msikita és mtsai. 1998), szár és gyökér nekrózisa (Pratt és mtsai. 1998), feketés léziók leveleken (Purkayastha és mtsai. 2004), vörösesbarna léziók a csíranövények hipokotilján közel a sziklevelekhez (Meyer és mtsai. 1974), barna léziók szikleveleken és/vagy a hajtáson, fiatal levelek szisztemikus klorózisa (Rusuku és mtsai. 1997), barna-fekete léziók az alacsonyabb szárrészeken (Msikita és mtsai. 1998). Grezes-Besset és mtsai. (1996) viszont a fiatal növények föld feletti tünetek nélküli gyors pusztulásáról számoltak be. 14

16 3. Irodalmi áttekintés A gomba csíranövényeken történı károsításának mértékérıl a szakirodalomban eltérı értékekkel találkozhatunk. Meyer és mtsai. (1973) tapasztalatai szerint a szójamagok csírapusztulása 35 és 90 % között volt. Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) szerint 38,3 és 88,3 % közti a napraforgó magok kelése. Purkayastha és mtsai. (2004) csomósbabnál a gomba erısen patogén izolátuma által okozott 79 %-os csíranövény pusztulást is megállapítottak, míg más izolátumaik csak 33 %-os pusztulást okoztak. Gangopadhyay és mtsai. (1970) vizsgálataiban 59 %-kal csökkent a tünetmentes szójamagok kelése. Ugyancsak szója esetében Rajeev és Mukhopadhyay (2002) kísérletei esetében a patogén által okozott kelési veszteség 52,5 % volt. Ezzel szemben egy XX. század eleji tanulmányban arról olvashatunk, hogy a gomba a paprikamagok csírázását nem befolyásolta, bár jelentıs számban képzıdtek a magok felületén mikroszkleróciumok (Martin 1917). A M. phaseolina patogenitása feltehetıleg azóta felerısödött. A fiatalkori károsítás után (csíranövény pusztulás) általában már csak a virágzás után kialakuló tünetek figyelmeztetnek a kórokozó jelenlétére A kórokozó biológiája A gomba áttelelése elterjedési területe jelentıs részén így hazánkban is mikroszklerócium formájában történik, általában a talajban vagy a talaj felületén a fertızött növényi maradványokban. Akár egyetlen fertızött növényben mikroszkleróciumok százai keletkeznek, amelyek betakarítás után a szármaradványokkal együtt általában a talajba kerülnek, és ott nyugalmi állapotban akár tíz évig is megırzik életképességüket. A gomba vetımaggal akár tünetmentesen is biztosíthatja életben maradását és továbbterjedést (Gangopadhyay és mtsai. 1970). Számos vizsgálat történt a kórokozó csírakori fertızésének megállapítására, melyek során fény derült arra, hogy számos növény esetében a gomba a magok csírázásképtelenségét vagy a csíranövények gyors pusztulását okozza (Anwar és mtsai. 1995). Hazai vizsgálatokban Simay (1990) a gomba maggal való terjedését bab (Phaseolus vulgaris L.) és repce (Brassica napus L.) növényeknél figyelte meg, melyek közül repce esetében a kórokozó magoncrothadást is okozott. Garcia és mtsai. (1983) eredményei azt mutatják, hogy a fertızöttség mértéke az öt napos és a fejlıdésük végén lévı szója növényeknél volt a legnagyobb. Sinha és Khare (1978) homoki bab esetében kimutatták, hogy a micélium jelen volt a sziklevelekben, a rügyecskékben és a gyököcskékben. Szójamagvak vizsgálata alapján Kunwar és mtsai. (1986) szerint a hifák és a mikroszkleróciumok ekto- és endofiták, a hifa intra- és intercelluláris a maghéj szöveteiben, az endospermiumban és az embrióban. A patogenézis során a gomba elıször a gyökerekbe hatol be, majd a hifa terjed inter- és 15

17 3. Irodalmi áttekintés intracellulárisan is, és elárasztja a floémet és a xylemet (Chan és Sackston 1973). A M. phaseolina által fertızött 4-5 éves kajszifáknál a gomba hifái és mikroszkleróciumai kimutathatóak voltak a tracheákban is, nemcsak a xylemben (Vajna és Rozsnyai 1995). Ebben a fejezetben említjük meg a kórokozó törzsek kompatibilitásának kérdését is. A kompatibilitás genetikailag szabályozott. Két törzs akkor kompatibilis, ha a hifák egy micéliumrendszeren belül nem csak elágazásokat, hanem anasztomózisokat (hifahidakat) is képeznek. Az anasztomózisokon keresztül megtörténik a sejtmagok cseréje, ami lehetıséget biztosít a genetikai rekombinációra (paraszexuális rekombináció). Ez olyan fajoknál jelentıs, amelyek elsısorban vagy kizárólag ivartalanul szaporodnak vagy homotallikusak, tehát az ivaros úton bekövetkezı rekombináció valószínősége csekély. Idegen hifák között micélium inkompatibilitás esetén nem alakulnak ki anasztomózisok, gyakran gátlási zónák vagy ún. barrierek is létrejönnek, sıt az egymás közelébe kerülı gombafonalak még el is pusztulhatnak. A genetikailag különbözı micéliumtelepek térbelileg is elkülönülnek és egymással vetélkedı egyedként viselkednek (Zándoki és Turóczi 2002). A micélium kompatibilitás vizsgálata arra is alkalmas, hogy egy-egy kisebb vagy nagyobb területen jellemezzük a kórokozó változékonyságát. A M. phaseolina esetében a paraszexuális rekombináció során képzıdı heterokarionoknak szerepe lehet a fajon belüli genetikai változékonyság fenntartásában A kórokozó fejlıdését befolyásoló tényezık és a gomba patogenitása A M. phaseolina okozta fertızöttség mértékét több tényezı befolyásolja, ezek közül kiemelt szerepe van a környezeti tényezıknek. A kórokozó morfológiai változékonysága függ a tenyésztés feltételeitıl, a hımérséklettıl, a tápközeg összetevıitıl, a tápközeg kémhatásától, a fénytıl és a nedvességtıl. - Hımérséklet A hımérséklet hatását a patogén növekedésére többen vizsgálták világszerte és megállapították, hogy a gomba 15 és 40 C között képes növekedni. Optimális fejlıdését 30 C körül tapasztalták (Rana és Tripathi 1985, Das 1988, Maholay 1992, Manici és mtsai. 1995, Devi és Singh 1998, Viana és Souza 2002, Lokesha és Benagi 2004, Csöndes és Kadlicskó 2007). 16

18 3. Irodalmi áttekintés - Táptalaj Minden élı szervezetnek szüksége van (elsısorban energianyerés céljából) könnyen hasznosítható tápanyagokra. A gombák számára a könnyen hasznosítható tápanyagok szénhidrátok formájában állnak rendelkezésre. A legtöbb gombafaj a monoszacharidok közül a glükózt és a fruktózt, diszacharidok közül a maltózt (malátacukor) és a szacharózt jól hasznosítja. Singh és Chohan (1982) a M. phaseolina micéliumnövekedését és mikroszkleróciumainak kialakulását a szacharóz tartalmú Czapek-Dox agaron (CDA) történı tenyésztés során találta a legintenzívebbnek. Singh és Kaiser (1994) szintén a CDA-t, valamint a glükóz tartalmú burgonya-dextróz agar (BDA) táptalajt vélték a legjobbnak a kórokozó nagymértékő növekédéséhez. Ezzel szemben a növekedést Simay (1987) hazánkban CDA-on, illetve a glükóz és pepton tartalmú Sabouraud-glükóz agar (SGA) táptalajokon találta a leglassúbbnak. Suriachandraselvan és Seetharaman (2003) ellentmondásos eredményt kaptak a CDA és a BDA táptalaj alkalmazása során. Eredményeik szerint a micélium növekedése BDA-on volt a legnagyobb, CDA-on a legkisebb, míg a mikroszklerócium képzés a CDA-on volt a legbıségesebb és a BDA-on a legkisebb mértékő. El-Wakil és mtsai. (1985) a glükózt (BDA és SGA összetevıje) találták a legjobbnak a gomba növekedésehez. Dhingra és Sinclair (1973) izolátumai közül a legtöbb BDA-n növekedett a legintenzívebben. Több szerzı beszámolt a kórokozó felszaporításához megfelelı kukorica-liszt agar (KLA) alkalmazásáról, mivel az a kórokozó intenzív növekedéséhez a legkedvezıbbnek bizonyult (Thirumalachar és mtsai. 1977, Mukkopadhyay és mtsai. 1991). Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) azt tapasztalta a pepton-szacharóz agar alkalmazásánál, hogy a gomba, illetve az anyagcsereterméke elszínezi a táptalajt. Izolátumaik közül néhány mély vörös pigmenteket termelt. Az izolátumok növekedése és a pigment bioszintézisük között nem volt korreláció. Ghosh és Sen (1973) szerint a peptonban (enzimekkel részlegesen bontott fehérjék, amelyek átmenetek a fehérjék és a peptidek között) a polipeptid lánc stimulálja a pigmentszintézist. Haq és mtsai. (1999) a pepton tartalmú glükóz-pepton agart tartják a legjobbnak a kórokozó növekedéséhez, a légmicélium és a mikroszklerócium képzéséhez, azonban pigmentszintézist nem észleltek. Az is bizonyossá vált, hogy a mikroszkleróciumok mérete függ a szubsztrátumban rendelkezésre álló tápanyagoktól (Short és Wyllie 1978). - Kémhatás (ph) A gombák többsége számára az optimális növekedési viszonyokat a savas ph tartomány jelenti. A ph hatásai részben az egyes tápanyagok felvételének befolyásolása révén valósulnak meg. Számos vizsgálat történt a tápközeg ph-jának a M. phaseolina növekedésére és fejlıdé- 17

19 3. Irodalmi áttekintés sére gyakorolt hatásának megismerésére, viszont hazánkban errıl csak egy publikációban (Békési 1970) találtunk adatokat. A határértékekrıl a kutatók véleménye nem egységes. Békési (1970) közlésében azt olvashatjuk, hogy a gomba számára a 4-6 ph optimális. Singh és Chohan (1982) tapasztalatai szerint a mikroszkleróciumok képzıdése 2 és 7 ph között bıségesnek mutatkozott, 9-es ph-nál pedig elmaradt. Eredményeik szerint a gomba 2-9 ph között fejlıdött, a ph emelésével a növekedés fokozódását tapasztalták, majd ph 7,0 felett annak csökkenését. Az in vitro ph optimum 5,0 és 6,0 között volt. Ugyanezt az eredményt kapta Devi és Singh (1998), valamint Ratnoo és Bhatnagar (1991) is. Lokesha and Benagi (2004) 6 és 8 ph között figyelték meg a gomba jó növekedését. Rana és Tripathi (1985) megállapították, hogy a kórokozó maximális fejlıdése ph 6-nál van, míg Singh és Kaiser (1994) közlése szerint ph 6,5-nél. - Ultraibolya fény (UV) A gomba reprodukciójában a hımérsékleten, a páratartalmon, a kémhatáson és a tápközegen kívül az UV sugárzás intenzitása is fontos faktor lehet (Jakucs és Vajna 2003). A fénynek a növénypatogén gombákra gyakorolt hatása napjainkig nem olyan ismert, mint akár a növényi, akár az állati szervezetekre gyakorolt. Külföldi szakirodalmakban számos közlemény található, amely az UV sugárzás konídiumos és tömlısgombákra gyakorolt morfogenetikai hatását vizsgálja. Ezzel szemben Magyarországon csak az utóbbi években kezdtek el kutatni e témában többek között a Sclerotinia sclerotiorum, a M. phaseolina, az Alternaria alternata és a Fusarium culmorum gombák körében (Fischl és Nagy 2002a, Fischl és Nagy 2002b, Nagy 2003, Nagy és Fischl 2003, Nagy és mtsai. 2005, Varga és Nagy 2008). Fischl és Nagy (2002b) szerint függetlenül az idıjárási feltételektıl az ózonkoncentráció csökkenésével vagy az ózonpajzs megszőnésével a közeli UV sugárzás intenzitása növekedni fog. Kevés adat áll rendelkezésünkre, hogy a M. phaseolina miképpen reagál a különbözı intenzitású UV sugárzásra. Az egyik publikáció szerint (Fischl és Nagy 2002b) az UV-C sugárzás befolyásolja a kórokozó mikroszkleróciumainak számát és átmérıjüket, továbbá azok méret szerinti eloszlását is. Fischl és Nagy (2002b) munkájuk során azt tapasztalták, hogy az UV-C sugárzás a micélium növekedését 48 órára gátolta az 1,62 J/cm 2 dózisú besugárzás alkalmazása során és további 48 órára fenntartható volt a gátlás a 0,81 J/cm 2 dózissal. Kimutatták, hogy a kezelt tenyészetekben a mikroszkleróciumok átmérıje kisebb volt, mint a kontrollé. Ismert a gomba fiatal növényeken történı károsítása, ezért a kifejlettkori értékelésen túl jelentıs a csíra- és a fiatal növények ellenálló képességének a vizsgálata is. A felnıttkori és a 18

20 3. Irodalmi áttekintés fiatalkori rezisztencia összefüggésének esetén fiatal korban hatékonyabban lehetne szelektálni, ami természetesen megkövetel egy fiatalkori rezisztencia elbírálására alkalmas módszert (Varga és mtsai. 1997). A M. phaseolina patogenitásának vizsgálata céljából történjen az akár csíranövényeken akár kifejlett állapotú növényeken eddig számos inokulációs módszert dolgoztak ki. Vitatott, hogy melyik inokulációs módszer a legmegfelelıbb a patogenitás értékeléséhez. Egyes tudósítások szerint a fogvájós mószer adta a legmagasabb fertızöttségi %-ot (Blanco-Lopéz és Jiménez-Diáz 1983, Singh és Kaiser 1989), míg mások a talajinokulációs módszerek valamely formáját találták hatékonyabbnak (Thirumalachar és mtsai. 1977, Grezes-Besset és mtsai. 1996, Rajeev és Mukhopadhyay 2002). Coelho Netto és Dhingra (1996) a rezisztencia értékeléséhez az inokulációs módszerek közül a talajinokuláció alkalmazását javasolták, hiszen vizsgálataik során ezen módszerrel olyan babgenotípusokat is fogékonynak találtak, amelyek a fogvájós inokuláció során rezisztensnek bizonyultak. Több szerzı jó eredménnyel alkalmazta már a maginokulációs módszert az ellenállóság elbírálására különbözı gazda-parazita kapcsolat esetében, köztük a M. phaseolinaval végzett vizsgálatoknál is (Mesterházy 1974, Fischl 1977, Kadlicskó 1990, Manici és mtsai. 1995). Az itatóspapír módszer nagy elınye, hogy a rezisztencia értékelése akár nagyon rövid idı alatt is végbe mehet (Grezes-Besset és mtsai. 1996). Eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a M. phaseolina izolátumok patogenitása jelentıs mértékben eltér, a fertızıdött növényfajok a gyengén fogékonytól az erısen fogékony kategóriáig széles intervallumban helyezkednek el (Meyer és mtsai. 1973, Smith és Carvil 1997, Suriachandraselvan és Seetharaman 2000, Purkayastha és mtsai. 2004). Egyes eredmények szerint az izolátumok patogenitásában azok származási helye (geográfiai elhelyezkedése) szerint volt eltérés (Monga és mtsai. 2004, Reyes-Franco és mtsai. 2006). Ezzel szemben Thirumalachar és mtsai. (1977), illetve Manici és mtsai. (1995) munkájuk során azt tapasztalták, hogy az izolátumok patogenitása növényfajonként tért el. Éppen ezek ismeretében követendı Mesterházy (2000) többnyire Fusarium gombák esetében bizonyított - megállapítása, miszerint a patogenitást több fajta átlagában kell vizsgálni. Számos szerzı talált nagy variabilitást az eltérı gazdanövényekrıl származó izolátumok patogenitása és azok fiziológiai, illetve morfológiai jellegzetességei között (Dhingra és Sinclair 1973, Jiménez-Diáz és mtsai. 1983, Manici és mtsai. 1995). Több szerzı (Ghosh és Sen 1973, Hooda és Grover 1988, Suriachandraselvan és Seetharaman 2003) is beszámolt arról, hogy a patogénebb izolátumok több mikroszkleróciumot produkálnak. Ezzel szemben Manici és mtsai. (1992) e tekintetben pozitív korrelációt nem tapasztaltak. 19

21 3. Irodalmi áttekintés A kórokozó hazai gazdanövényköre A polifág M. phaseolinanak több mint 500 gazdanövénye ismert világszerte, amelyek többnyire kétszikőek, ugyanakkor egyszikőeket is képes megfertızni (Jones and Canada, 1994, Purkayastha és mtsai. 2006). A gomba esetében nem áll fenn gazdaspecializáció Zazzerini és Tosi (1989) szerint, mely vélemény cirok, szója, napraforgó és pórsáfrány növények patogenitás-vizsgálatán alapszik. A M. phaseolina hazai gazdanövénykörérıl több szerzı is beszámolt. Elıször Békési (1970) írta le napraforgóról, majd Vörös és Manninger (1973) kukoricáról, Érsek (1979b) szójáról, Simay (1987, 1990, 1991a, 1991b) burgonyáról, csicsókáról, lóbabról, babról, fokhagymáról, máriatövisrıl, néhány gyomnövényrıl és dísznövényekrıl. Majd Koppányi és mtsai. (1993) cukorrépáról, Simay és Kadlicskó (1993) kenderrıl és macskagyökérrıl. Kadlicskó (1993) több éven keresztül vizsgálta a kórokozó hazai gazdanövénykörét és 22 új kultúrnövényfajról bizonyította a kórokozó iránti fogékonyságot. Fischl és mtsai. (1995) paprikáról, míg Békési és mtsai. (1995) dinnyérıl izolálták a gombát. Vajna és Rozsnyai (1995) e polifág gombafaj megjelenését hazai vizsgálatok során elsıként közölte fásszárú növényfajon, kajszifákon. Fischl és mtsai. (2008) ezüstfenyı gyökerébıl izolálták a gombát. Külföldi publikációkból már ismert a M. phaseolina fenyıfaiskolákban okozott károsítása, mely nyomán a fenyıtők sárgulása, a lombozat hervadása, a fertızıdött gyökerek rothadása, a kéreg lehámlása és a magonc elhalása következett be (Hodges 1962, Reuveni és Madar 1985, Mitchell és mtsai. 1991, Barnard 1994). A kórokozó fásszárú növényeken történı károsítása a kajszifát kivéve hazánkban eddig nem volt ismert. Ezért is érdekes és újszerő e polifág gombafaj magyarországi ezüstfenyın való elıfordulása A kórokozó molekuláris jellemzése A fajon belüli polimorfizmus vizsgálatánál ma már elengedhetetlen a genetikai információt hordozó molekulák (DNS, RNS) vizsgálata. Bármely szervezet genetikai tanulmányozásához kellenek olyan tulajdonságok vagy bélyegek ún. markerek, amelyek jól felismerhetıek, könynyen, pontosan megkülönböztethetıek és értékelhetıek. A múltban csak fenotípusos bélyegekre támaszkodtak. Napjainkban a DNS markerek, úgy mint RAPD (véletlenszerő amplifikált polimorf DNS random amplified polymorphic DNA), RFLP (restrikciós fragmentum-hossz polimorfizmus restriction fragment length polymorphism), AFLP (sokszorosított fragmentum-hossz polimorfizmus amplified fragment length polymorphism) és SSR 20

22 3. Irodalmi áttekintés (egyszerő szekvencia ismétlıdések simple sequence repeats) számos fitopatogén gomba (köztük a M. phaseolina) genetikai variabilitásának meghatározására alkalmasak. A RAPD során a véletlenszerően megválasztott indítószekvenciájú ún. random primer a DNS molekula különbözı pontjain a komplementer szakaszokhoz kapcsolódik. Ha ezeknek a hibridizáló szekvenciáknak az orientációja és távolsága megfelelı ( bp), akkor különbözı számú és hosszúságú DNS fragmentumok felszaporodnak. A polimorfizmust a gélelektroforézissel elválasztott DNS fragmentumok eltérı mérete és száma adja. Az RFLP elve, hogy a DNS-t restrikciós enzimekkel emésztik. Ha az emésztett DNS-t gélelektroforézis alá vetjük, megtudható hány darabra vágta azt az enzim és milyen méretőekre. A restrikciós fragment hossz polimorfizmust a plussz hasítóhely okozza. Az RFLP a DNS-fragmentek hosszában, míg az AFLP a specifikus primerekkel és a specifikus restrikciós enzimekkel elıállított specifikus restrikciós fragmentek méretében szolgál markerként. Egy szervezet tanulmányozásakor mind a fenotípusos, mind a molekuláris markerrendszert figyelembe kell venni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a molekuláris módszerek sikeresen csak a hagyományos módszerekre ráépülve alkalmazhatóak. Az elmúlt évtizedben többen vizsgálták a M. phaseolina populációit molekuláris genetikai módszerekkel. A közölt munkákban eltérı eredmények születtek, egyes szerzık találtak öszszefüggést a gomba izolátumok győjtési helye, gazdanövénye és a genetikai variabilitása között, míg más munkák nem tudták igazolni ezeket az összefüggéseket. Jana és mtsai. (2003) 43 eltérı földrajzi régióból és különbözı gazdanövényekrıl származó M. phaseolina izolátummal végeztek RAPD analízist, amely során 70 OPA primert (indítószekvenciát) teszteltek. Közülük egy, az OPA 13 alkalmas volt az izolátumok elkülönítésére. Jana és mtsai. (2003) gazdanövény szerinti ujjlenyomatot kaptak ezen primerrel, ahogy késıbb Aboshosha és mtsai. (2007) is az általuk vizsgált 33 egyiptomi izolátumnál. Almeida és mtsai. (2003) elsıként végeztek genetikai vizsgálatokat brazil M. phaseolina izolátumokkal. Eredményeik szerint RAPD analízissel az 55 izolátumot három csoportba osztották, de ezek a csoportok függetlenek voltak a gazdanövénytıl. Indiában cirokról származó izolátumok között Das és mtsai. (2008) hét csoportot tudtak elkülöníteni 14 OPA primerrel végzett RAPD analízis során, amelyek tükrözték az izolátumok győjtés helyét. Jana és mtsai. (2005) nagy genetikai távolságot találtak az indiai és az észak-amerikai gomba izolátumok között URP-2F, URP-6R és URP-30F primerek alkalmazása során. Egy másik módszerrel (AFLP) Reyes- 21

23 3. Irodalmi áttekintés Franco és mtsai. (2006) szintén nagy genetikai eltérést kaptak, munkájuk során ık is el tudták különíteni a Mexikóban győjtött izolátumokat az Olaszországból, Ausztráliából, Japán, Argentinából, USA-ból, Columbiából és Brazíliából származó izolátumoktól. Ezzel szemben Rajkumar és Mahaling (2007) azt tapasztalták, hogy a genetikai variabilitás független a geográfiai elhelyezkedéstıl. Vandemark és mtsai. (2000) sem tudta elkülöníteni gazdanövény és származási hely szerint az általa vizsgált izolátumokat. Purkayastha és mtsai. (2006) Indiában végzett vizsgálataik alapján az izolátumok származási helye (geográfiai elhelyezkedése) és a polimorfizmusok között szintén nem találtak összefüggést, viszont a klorát rezisztencia és a gazdanövény szerint tudták csoportosítani az izolátumokat. Omar és mtsai. (2007) RAPD során négy primert használtak, mindegyikkel kaptak polimorfizmust. A genetikai vizsgálat során kapott RAPD mintázatot és a patogenitás-vizsgálat során kapott eredményeket összehasonlítva nem tudtak kimutatni korrelációt. Chase és mtsai. (1994) 40 fenotípusosan különbözı M. phaseolina izolátumot vizsgáltak, hogy megtudják, hogy a molekuláris variabilitás összefügg-e olyan faktorokkal, mint a gazdanövény, a geogrifiai eloszlás és/vagy a biokémiai vagy morfológiai tulajdonságok. RAPD vizsgálat során 20 OPA primerbıl 18-cal kaptak polimorf mintázatot. Eredményeik a fenotípusosan eltérı izolátumok közti molekuláris variabilitás magas szintjét mutatták. Monga és mtsai. (2004) 18 primert használtak RAPD vizsgálat során, a vizsgált 15 izolátum genetikai távolsága 0,27 és 1,00 között volt. Akkor használható jól az ITS (köztes régió, nem átíródó szakasz internal transcribed spacer) felszaporításán alapuló RFLP módszer a polimorfizmus kimutatására, ha feltételezhetıen nagy az izolátumok közti genetikai távolság. Erre utalhatnak például az elızetes mikológiai vizsgálatok vagy a nagy geográfiai távolság (az izolátumok származását tekintve). Almeida és mtsai. (2003) kilenc eltérı gazdanövényrıl származó M. phaseolina izolátum ITS1 és ITS4 primerekkel felszaporítható 620 bp nagyságú fragmentumát emésztették tíz restrikciós enzimmel RFLP módszert használva. Azt tapasztalták, hogy a fragmentumot csak négy enzim vágta, de ezekkel is ugyanazt a (monomorf) mintázatot kaptak. Su és mtsai. (2001) szójáról, cirokról, gyapotról és kukoricáról származó izolátumok 25 S fragmentumát Msp I, Hae III., Mbo I, Rsa I és Taqa I restrikciós enzimekkel emésztették, azonban polimorfizmust ık sem találtak. Szintén monomorf restrikciós mintázatot adott az EcorI és a TaqI enzimmel történı RFLP vizsgálat Purkayastha és mtsai. (2006) munkája során. Chase és mtsai. (1994) sem kaptak polimorfizmust a BstUI és TaqI restrikciós enzimekkel történı emésztést követıen. 22

24 3. Irodalmi áttekintés A kórokozó elleni védekezés Jelenleg a fıleg talajjal, illetve fertızött növényi maradványokkal terjedı M. phaseolina ellen hatásos védekezési mód nincs. Egyetlen a gyakorlatban is kivitelezhetı védekezési eljárás a csávázás, ami jól alkalmazható a betegség vetımaggal történı terjedésének gátlására és a fiatalkori károsítás megakadályozására (Varga és mtsai. 1997). Békési (2007) is a csávázást javasolja a védekezés egyik lehetıségeként, továbbá felhívja a figyelmet egy 2007-es vizsgálat eredményei alapján arra, hogy kerüljük a korai vetést és a növényállomány sőrítését. Véleménye szerint a genetikai védelem, a rezisztens hibridek jelenthetnék a megoldást, amelyek a termesztık számára környezetkímélıek és egyben a legolcsóbb védekezési módot adnák. Természetesen a genetikai védelemben rejlı lehetıségeket minden növény és növénybetegség esetében ajánlatos kihasználni. Napjainkban azonban nagyon költséges feladat megismerni a betegség lefolyását, kutatni a rezisztencia-forrásokat, illetve elvégezni a termesztésben lévı és a termesztésbe kerülı szaporító anyagok ellenállóképességének vizsgálatát. További védekezési mód a vetésváltás, a növényi sorrend adta lehetıség kihasználása. Nehezítheti azonban a vetésváltással történı védekezést a kórokozó polifág tulajdonságán túl az is, hogy a gomba mikroszkleróciumai több éven át megtarthatják életképességüket a talajban (Cook és mtsai. 1973, Watanabe 1973, Maholay 1992). Ndiaye és mtsai. (2008) legújabb eredménye szerint csökken a mikroszkleróciumok sőrősége a talajban, ha a vetésforgóba ujjasmuhar vagy köles kerül. Koppányi és mtsai. (1993) elıveteménynek ıszi kalászosokat és a tavaszi árpát javasolják. Számos szerzı úgy véli, hogy a vízhiányos növények sokkal fogékonyabbak a gombára, mint azok a növények, amelyek megfelelı vízellátásban részesülnek. Különösen, ha ez a vízstresszes állapot a reproduktív fejlıdési szakaszra, tehát a virágzás és/vagy a magkitelítıdés idejére esik (Edmunds 1964, Ghaffar és Erwin 1969, Dhingra és Sinclair 1975, Blanco- Lopéz és Jiménez-Diáz 1983). Éppen ezért az aszály megelızésére megfelelı agrotechnikai módszerek (talajmővelés, vízigényes és víztakarékos növények sorrendjének kialakítása, öntözés stb.) kidolgozására van szükség. Koppányi és mtsai. (1993) az aszályos idıjárás kezdetén történı legalább egyszeri öntözés alkalmazását ajánlják. Kendig és mtsai. (2000) eredményei szerint is megfelelı vízellátás esetén a kórokozó károsítása mérsékelt volt, mert az öntözés negatív hatással volt a mikroszklerócium-sőrőségre a talajban. 23

25 3. Irodalmi áttekintés Alternatív védekezési mód a M. phaseolina elleni biológiai védekezés, amely lehetıség feltárására számos kutató végzett kísérleteket. A következı hasznos szervezeteket, anyagokat találták hatékonynak a kórokozó ellen: - baktériumok pl. Actinomycetes sp. (Herbar és mtsai. 1991), Pseudomonas sp. (Kavitha és mtsai. 2005) és Bacillus subtilis (Siddiqui és Mahmood 1993); - gombák pl. Aspergillus sp. (Eswaran és Mishra 2004), Trichoderma sp. (Dinakaran és mtsai. 1995, Prashanthi és mtsai. 2000) és Fusarium solani f. sp. psidii (Singh és Kaiser 1996); - nematódák pl. Heterodera cajani (Tiwari 1998) és Meloidogyne incognita (Jain és Trivedi 1998); - növényi kivonatok pl. Cymbopogon citratus (Bankole és Adebanjo 1995), Ocimum sanctum és Vitex negundo (Ushamalini és mtsai. 1997); - talajhoz adott növényi anyagok/termékek pl. Prosopis spp. (Ehteshamul-Haque és mtsai. 1996); - egyéb anyagok pl. aktinidin (Saxena és Mathela 1996), cercosporin extraktum (Velicheti és Sinclair 1992). A munkákban megismert M. phaseolina elleni biológiai védekezési módszereknek a gyakorlatban is hatékonyan kivitelezhetı alkalmazása még a jövı feladata. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a M. phaseolina, mint a Hydrilla verticillata (piroserő átokhínár) vizi gyomnövényt károsító hasznos szervezet, eredményesen felhasználható a piroserő átokhínár elleni biológiai védekezésben (Joye és Paul 1991). A M. phaseolina elleni védekezés nemcsak azért nehéz, mert nincs még igazán hatékony védekezési technológia ellene, hanem mert a hibridek kórokozóval szembeni fogékonysága kellı mértékben nem ismert. Az 1990-es évek eleje óta nincs az államilag elismert hibridekre vonatkozó adat a vizsgálat költséges volta és a pénzhiány miatt. Pedig nagy szükség volna rá, hiszen Békési (1970) már évtizedekkel ezelıtt mikor elıször írt a gomba hazai megjelenésérıl felhívta a figyelmet arra, hogy a napraforgó fajták között jelentıs fogékonyságkülönbségek vannak. Az 1980-as évekbıl származó adatok alapján is nagy különbségek voltak a hibridek fogékonyságában, a vizsgált hibridek fertızöttsége 1-2 %-tól %-ig változott (Békési 2007). Másrészt az is megnehezíti a védekezést, hogy amióta csatlakoztunk az Európai Unióhoz, már nem kötelezı a fajták állami elismerése ahhoz, hogy Magyarországon 24

26 3. Irodalmi áttekintés azokat termeszteni lehessen. Szabadon termeszthetı az EU-listán lévı fajták bármelyike, ami meglehetıs növényvédelmi veszélyt hordoz magában. Hiszen egy külföldön már köztermesztésben lévı és bevált fajta rezisztencia tulajdonságai magyarországi körülmények között (adott éghajlat, adott patogenitású gombatörzsek) nem feltétlenül érvényesülnek (Békési 2008). 25

27 4. Anyag és módszer 4. Anyag és módszer A gomba izolálása és tiszta tenyészetek elıállítása A vizsgálatba vont, Magyarországon győjtött M. phaseolina 39 termıhelyrıl származik (5. ábra) napraforgó, kukorica és szója növényekrıl. Laboratóriumi körülmények között a fertızött növényi részekrıl a gombát BDA táptalajon tenyésztettük ki Keszthelyen, a Pannon Egyetem Növényvédelmi Intézet növénykórtani laboratóriumában. Az izolálás során minden esetben azonosítottuk a M. phaseolina gombát. Tiszta tenyészeteket többszöri átoltás után kaptunk. A spanyolországi és az egyik szerbiai izolátumot napraforgó növényekrıl, a másik szerbiai izolátumot cukorrépáról izolálták. Az izolátumok eredetére és gazdanövényére vonatkozó adatokat az 1. táblázat mutatja. Késıbbi felhasználásra a kórokozókat Eppendorfcsıbe, parafinolajjal lezárva, 5-10 C-os hőtıben tároltuk. 5. ábra. 39 magyarországi mintagyőjtı termıhely 26

28 4. Anyag és módszer 1. táblázat. A vizsgálatba vont M. phaseolina izolátumok adatai Izolátumok Győjtés Győjtés helye Forrás kódja ideje Gazdanövény Mp 1 Balatonújlak saját 2005 napraforgó Mp 2 Bize saját 2005 napraforgó Mp 3 Boda saját 2005 napraforgó Mp 4 Bóly saját 2005 napraforgó Mp 5 Böhönye saját 2005 napraforgó Mp 6 Cserkeszılı saját 2005 napraforgó Mp 7 Cserkeszılı saját 2005 napraforgó (gyom) Mp 8 Debrecen saját 2005 napraforgó Mp 9 Dunaföldvár saját 2005 napraforgó Mp 10 Gyulafirátót saját 2005 napraforgó Mp 11 Hódmezıvásárhely saját 2005 napraforgó Mp 12 Kadarkút saját 2005 napraforgó Mp 13 Kaposvár-Toponár saját 2005 napraforgó Mp 14 Karcag saját 2005 napraforgó Mp 15 Kecskemét saját 2005 napraforgó Mp 16 Keszthely saját 2005 napraforgó Mp 17 Kéthely saját 2005 napraforgó Mp 18 Kunszentmárton saját 2005 napraforgó Mp 19 Lakitelek saját 2005 napraforgó Mp 20 Lepsény saját 2005 napraforgó Mp 21 Mesztegnyı saját 2005 napraforgó Mp 22 Nagykanizsa saját 2005 napraforgó Mp 23 Nyíregyháza saját 2005 napraforgó Mp 24 Pogányszentpéter saját 2005 napraforgó Mp 25 Röjtökmuzsaj saját 2005 napraforgó Mp 26 Sármellék saját 2005 napraforgó Mp 27 Szederkény saját 2005 napraforgó Mp 28 Szentes saját 2005 napraforgó Mp 29 Székkutas saját 2005 napraforgó Mp 30 Szigetvár saját 2005 napraforgó Mp 31 Tiszakürt saját 2005 napraforgó Mp 32 Tordas Dr. Gergely László 2005 napraforgó Mp 33 Bóly saját 2005 szója Mp 34 Iregszemcse saját 2005 szója Mp 35 Keszthely saját 2005 szója Mp 36 Böhönye saját 2006 napraforgó Mp 37 Dombóvár saját 2006 napraforgó Mp 38 Kaposvár-Toponár saját 2006 napraforgó Mp 39 Kéthely saját 2006 napraforgó Mp 40 Marcali saját 2006 napraforgó Mp 41 Nagyrécse saját 2006 napraforgó Mp 42 Sármellék saját 2006 napraforgó Mp 43 Zalaapáti saját 2006 napraforgó Mp 44 Zalaszabar saját 2006 napraforgó Mp 45 Cordoba (Spanyolország) Dr. Leire Molinero-Ruiz 2006 napraforgó Mp 46 Sangaj (Szerbia) Dr. Vera Stojsin 2004 napraforgó Mp 47 Rimski Sancevi (Szerbia) és Dr. Bagi Ferenc 2003 cukorrépa Mp 48 Keszthely Dr. Kadlicskó Sándor 2002 szója Mp 49 Bicsérd Walcz Ilona 1984 napraforgó Mp 50 Bicsérd Walcz Ilona 1986 szója Mp 51 Bicsérd Walcz Ilona 1999 kukorica Mp 52 Bicsérd Walcz Ilona 2004 napraforgó Mp 53 Szekszárd Walcz Ilona 1982 napraforgó 27

29 4. Anyag és módszer Laboratóriumi vizsgálatok Klasszikus mikológiai vizsgálatainkat az 53 M. phaseolina izolátum fenotípusos jellemzéséhez Keszthelyen, a Pannon Egyetem Növényvédelmi Intézet növénykórtani laboratóriumában, a molekuláris genetikai vizsgálatainkat a Növénytudományi és Biotechnológia Tanszék laboratóriumában végeztük. Klasszikus mikológiai vizsgálataink során összesen megközelítıleg 5000 db Petri-csészét használtunk. A dolgozat bármely fejezetében található fotók eredeti, saját felvételek Hımérséklet hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A hımérséklet hatásának vizsgálatakor az oltáshoz az aktívan (25 C-on) növı 1 hetes tiszta telepek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő agar-korongokat használtunk. Az inokulálás elızetesen sterilezett, ml BDA-t tartalmazó 9 cm átmérıjő Petri-csésze közepére történt. Ezután a Petri-csészéket sötétben, 10, 15, 20, 25, 30, 35 és 40 C-os termosztátban tartottuk. A hımérséklet hatását a patogén növekedésére négyszeres ismétlésben vizsgáltuk. A gombatenyészetek telepátmérıjét az oltástól számított 3., 5. és 6. napon mértük, azonos idıben, a Petri-csésze alján húzott, két, egymásra merıleges átló mentén. Az eredmények statisztikai értékeléséhez Microsoft Excel 2003 programcsomag segítségével egytényezıs varianciaanalízist és szignifikáns differenciaszámítást alkalmaztunk (Sváb 1981) Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A gomba micélium növekedését és a mikroszklerócium képzıdés mértékét BDA, CDA, KLA, maláta-extrakt agar (MEA), SGA és vizes-agar (VA) táptalajokon vizsgáltuk. A kórokozó számára tápanyagforrásként a BDA-ban glükóz, a CDA-ban szacharóz, a KLA-ban dextrin, a MEA-ban maltóz, a SGA-ban glükóz és pepton, a VA-ban csupán bakterológiai agar szolgált. A táptalajokból ml-t öntöttünk ki 9 cm-es Petri-csészékbe, 4 ismétlést alkalmazva. A vizsgálathoz BDA táptalajon, 25 C-on tartott, egyhetes tiszta tenyészeteket használtunk. Az inokulálást ezek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő, mikroszkleróciumokat bıven tartalmazó agarblokkokkal végeztük. A tenyészeteket 25 C-on, sötétben inkubáltuk. Az oltástól számított 3., 5. és 6. napon mértük a gombatenyészetek micélium, illetve 28

30 4. Anyag és módszer mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıjét. Az eredményeket statisztikailag Microsoft Excel 2003 segítségével egytényezıs varianciaanalízissel és szignifikáns differenciaszámítással értékeltük Morfológiai és tenyészbélyegek A kórokozó makro- és mikromorfológiai jellemzıit BDA, CDA, KLA, MEA, SGA és VA táptalajokon vizsgáltuk, a táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére során kapott tenyészetek felhasználásával. A telepmorfológiai bélyegeket az oltástól számított 6. napon jegyeztük fel. A mikroszkleróciumok méreteinek vizsgálatához mind a hat táptalajra oltott összes tenyészetbıl az inokulálástól számított 7. napon kezelésenként db mikroszklerócium átmérıjét mértük Ergawal fénymikroszkóppal, 64-szeres nagyításnál. Ez összesen darab mikroszklerócium mérését jelentette. A mikroszkleróciumok telepben való sőrőségének megállapításához okkulár mikrométerrel egy általunk egységnyinek ( µm 2 ) vett látótérben elıforduló mikroszkleróciumokat számoltuk meg. Munkánk során a kórokozóról Carl Zeiss binokuláris fénymikroszkóphoz csatlakoztatott Flexcam videokamera segítségével felvételeket készítettünk A ph hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A M. phaseolina tenyészetekre kifejtett H-ion koncentráció hatását 8 különbözı ph-jú BDA táptalajon (ph=2,0-9,0) végeztük. A táptalaj kémhatását a kívánt mértékre 10 %-os HCl -val, illetve 1N NaOH oldattal állítottuk be 206-pH2 (Testo GmbH, Németország) ph-mérıvel, ±0,02 pontossággal, az autoklávozást követıen. Az oltáshoz az aktívan (25 C-on) növı 1 hetes tiszta telepek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő agar-korongokat és 9 cm átmérıjő steril Petri-csészéket használtunk. Az inokulumot az egyes kívánt ph-jú ml táptalajt tartalmazó Petri-csésze közepére helyeztünk. Négy ismétlést alkalmaztunk A gombatenyészetek micéliummal és mikroszkleróciumokkal fedett telepátmérıit az oltástól számított 3., 5. és a 6. napon mértük azonos idıben, a Petri-csésze alján húzott, két, egymásra merıleges átló mentén. Az eredmények statisztikai értékelését Microsoft Excel 2003 egytényezıs varianciaanalízisével és szignifikáns differenciaszámítással végeztük. 29

31 4. Anyag és módszer Micélium kompatibilitás vizsgálat Vizsgálatunk során ahhoz, hogy megtudjuk, mely helyekrıl származó izolátumok mutatnak micélium kompatibilitást, Petri-csészékben teremtettünk kapcsolatot az összes izolátum között. Az oltást az aktívan (25 C-on) növı egy hetes tiszta tenyészetek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő agar-korongokkal végeztük ml BDA-t tartalmazó 9 cm-es Petri-csészékbe, 3 ismétlést alkalmazva. Petri-csészénként 3 izolátumot oltottunk egymás mellé és figyeltük a közöttük kialakuló kapcsolat jellegét. Kompatibilis kapcsolatot állapítottunk meg, ha az izolátumok micéliumai össze tudtak nıni oly módon, hogy határuk nem látszott, hanem egy telepet alkottak. Inkompatibilisnek ítéltük az izolátumok közötti kapcsolatot, ha a tenyészetek között gátlási zóna alakult ki. Az inokulálásokat az izolátumok minden lehetséges kombinációjában elvégeztük. Az izolátumok közti kompatibilitás jellegét az inokulálástól számított 7. napon állapítottuk meg UV-C sugárzás hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére Az UV-C sugárzás M. phaseolina izolátumok növekedésére gyakorolt hatását is vizsgáltuk. Az oltást 25 C-on BDA-n tartott, egy hetes tiszta tenyészetek szélébıl kivágott 5 mm átmérıjő agar-korongokkal végeztük ml BDA-t tartalmazó 9 cm-es Petri-csészékbe. Munkánk során izolátumonként három Petri-csészét besugároztunk, egyet pedig nem, ami kontrollként szolgált. Az inokulumot tartalmazó Petri-csészéket az elsı UV fénnyel történı megvilágítás elıtt 48 órára 22 C-os, sötét termosztátba tettük, valamint a besugárzásokat kivéve a vizsgálat végéig ott is tartottuk. Az UV fénnyel való besugárzáshoz 125 W-os Hg gız töltéső lámpát használtunk (6. ábra), a fény nagy részben 254 nm hullámhosszú volt. A sugárzás intenzitását LI-COR 185B típusú radiométerrel mértük meg. A sugárzásból eredı hımérséklet-növekedés a Petri-csészék szintjén nem volt megfigyelhetı, mert a fényforrás és a tenyészetek közti távolság 60 cm volt. A morfogenetikai hatást kiváltó elnyelt dózis a sugárzás intenzitásának és a besugárzás idıtartamának a szorzata, ezért a különbözı dózisok beállítására a besugárzás idıtartamát változtattuk. A tenyészetek a leoltás után 48 órával kapták az elsı 30 perces megvilágítást, majd 48 óránként feleztük a besugárzás idıtartamát. A tenyészeteket összesen hatszor (a 6. alkalommal 56,4 másodpercig) sugároztuk be 0,9 mw/cm 2 intenzitású UV fénnyel. Ennek megfelelıen a dózisok a következık voltak: 1,62, 0,81, 0,41, 0,20, 0,10, 0,05 J/cm 2. 30

32 4. Anyag és módszer 6. ábra. Tenyészetek besugárzása 125 W-os Hg gız töltéső lámpával A tenyészetek átmérıit minden besugárzás elıtt mértük a Petri-csésze alján húzott, két, egymásra merıleges átló mentén. Az utolsó (56,4 másodperces) megvilágítást a 12 napos tenyészetek kapták, az utolsó telepátmérı-mérést ezen sugárzás után 48 órával végeztük el. Az eredmények statisztikai értékeléséhez Microsoft Excel 2003 segítségével egytényezıs varianciaanalízist, szignifikáns differenciaszámítást és korrelációanalízist használtunk Molekuláris genetikai vizsgálatok A M. phaseolina izolátumok közötti rokoni kapcsolat felderítése céljából RAPD és mitokondriális PCR-RFLP vizsgálatot hajtottunk végre években. Ezen módszerek jól mutatják az izolátumok közötti polimorfizmusokat. A molekuláris genetikai vizsgálatokhoz technikai okok miatt 48 izolátumot használhattunk, így az Mp 3, Mp 7, Mp 19, Mp 21 és Mp 31 izolátumokat nem vontuk be a molekuláris vizsgálatokba. Ezek az izolátumok a klaszszikus mikológiai vizsgálatok során kapott eredmények szerint nagy hasonlóságot mutattak a többi izolátumok valamelyikével, ezért döntöttünk úgy, hogy ezek maradnak ki a további vizsgálatokból. 31

33 4. Anyag és módszer DNS izolálás A M. phaseolina 48 izolátumából állítottunk elı tenyészetet a DNS-izoláláshoz. Az inokulálást megelızıen 5 ml BDA táptalajt öntöttünk elızetesen sterilezett 50 mm-es Petricsészékbe. A táptalaj megszilárdulása után annak tetejére steril celofánt helyeztünk azért, hogy a gombából történı DNS izolálásakor táptalaj ne kerüljön a gomba micéliuma és mikroszkleróciumai közé. Az inokulálás 5 mm átmérıjő mikroszkleróciumokat bıven tartalmazó agarkorongokkal történt. A Petri-csészéket 7 napig 25 C on, sötétben tartottuk. A DNS-kivonáshoz a 7 napos gombatenyészetek celofán feletti részébıl 5 mg kaparékot szedtünk, majd folyékony nitrogénben porítottuk. A genomi DNS-t a Gentra Genomic DNA Purification Kittel (Gentra Systems USA) izoláltuk RAPD analízis A 48 M. phaseolina izolátum DNS polimeráz-láncreakción (PCR) alapuló RAPDmódszerrel történı felszaporításához 20 random 12-mer primerpárt (8. táblázat) használtunk. A 20 µl végtérfogatú PCR-elegy összetétele mintánként a következı volt: 50 ng DNS, 2 µl 10XPCR puffer (100 mm Tris-HCl, 15 mm MgCl2, 500 mm KCl, 0.1 % Triton X-100), 100 µm mindegyik dntp-bıl, 0,2 µm mindkét primerbıl és 0,5 egység DynaZyme DNS polymeráz (Finnzymes, Finland). A felszaporítás Robocycler (Stratagene, USA) készülékkel történt, a következı program szerint: denaturáció 94 o C-on 3 percig; egymást követı 35 ciklus, mely ciklusonként 94 o C-on 30 másodpercig, 37 o C-on 1 percig, 72 o C-on 2 percig tartott; záró inkubáció 72 o C-on 10 percig. Mintánként a 15 µl PCR termékeket 1.5%-os agarózgélben (Promega, USA) választottuk szét, 0,5X TBE pufferben, 300 V-on, 90 percen keresztül. A mintázatot etídium bromiddal festettük és UV megvilágításnál GeneGenius gél dokumentációs rendszerrel (Syngene, UK) fényképeztük. A kapott termékek méretét párhuzamosan futtatott 50 bp, 100bp és 1 Kbp mérető DNS (marker) létra (Fermentas, Lithuania) segítségével és a GeneTools (Syngene, UK) számítógépes program használatával határoztuk meg Adatelemzés Az értékelés során a reprodukálható fragmentumokat vettük figyelembe. Ezek meglétét (1) vagy hiányát (0) értékeltük, majd a kapott adatokat Treecon program (Van de Peer and de 32

34 4. Anyag és módszer Wachter 1994) segítségével Nei and Li (1979) táblázata alapján elemeztük. Súlyozatlan csoportátlag módszerrel (UPGMA - unweighted pair group method analyses) klaszteranalízist végeztünk és az értékelés során dendrogramot szerkesztettünk. Az adatokat 1000 ismétléses bootstrap analízisnek vetettük alá. A dendrogram segítségével többek között megállapítható, hogy az egyes izolátumok milyen rokonsági viszonyban állnak egymással, továbbá győjtési helyük és/vagy gazdanövényrıl való származásuk szerint elkülönülnek-e egymástól. A dendrogrammal meghatároztuk, hogy a micélium kompatibilitás vizsgálat során kapott eredmények megegyeznek-e az izolátumok molekuláris eredményeivel. A genetikai távolság mátrix értékeit a Treecon program számolta. Jaccard (1908) alapján meghatároztuk az egyes izolátumok győjtési helyei közti távolságot km-ben, továbbá a különbözı hımérsékleten és ph-n végzett vizsgálatoknál kapott telepméretek (mm) közti különbségeket és az adatokat mátrixban foglaltuk össze. Az így kapott mátrixokat a genetikai távolság mátrixal az XLstat programban (XLSTAT 2008 software, Addinsoft SARL, Paris, France) Mantel-teszttel (Mantel 1967) hasonlítottuk össze, hogy megtudjuk a fenotípusos és a genotípusos tulajdonságok között van-e összefüggés ITS felszaporítás és PCR-RFLP Az LR5 (Rehner and Samuels, 1995) és az ITS5 (White et al. 1990) PCR primereket használtunk az rdns ITS régió felszaporításához, mely régió tartalmazza az 5.8S és a 25S szakaszt. Az LR5 és ITS5 primerekkel végzett PCR program megegyezett a RAPD analízisnél alkalmazottal. Ezt követıen 10 µl PCR terméket emésztettünk 10 unit mennyiségő BstU I, EcoR I, Hae III, Hinf I, Mbo I, Msp I, Rsa I és Taq I (Fermentas, Lithuania) restrikciós endonukleázokkal a gyártó elıírásai szerint. A gélelektroforézis és a géldokumentáció megegyezett a RAPD analízisnél leírtakkal Tenyészedényes vizsgálatok Tenyészedényes vizsgálatainkat Keszthelyen, a Pannon Egyetem Növényvédelmi Intézet üvegházában végeztük években. Tenyészedényes vizsgálataink során összesen 892 darab tenyészedényt használtunk. 33

35 4. Anyag és módszer Gazdanövénykör vizsgálata A M. phaseolinaval szembeni csíranövénykori fogékonyságot, illetve ellenállóságot 39 növényfajon vizsgáltuk (2. táblázat). A különbözı növényfajok magjait a tápiószelei Agrobotanikai Intézettıl kaptuk. Ahhoz, hogy felmérhessük a gomba kártételét az adott növényen, maginokulációs módszert alkalmaztunk táptalajon levı gombatenyészettel. Az inokuláláshoz 3 földrajzilag egymástól távol levı és eltérı gazdanövényrıl származó magyarországi M. phaseolina izolátumot használtunk, amelyeket 2005-ben győjtöttünk napraforgó növényekrıl (Mp 22, Mp 23) és szójáról (Mp 33). Mindhárom kezelésnél és a kontrollnál is növényfajonként magot helyeztünk 3 napos (BDA-on, 25 C-on növekedett) gombatenyészetet tartalmazó, 9 cm-es Petri-csészékbe. A magvakat ezt megelızıen - az esetleges magfertızések elkerülése érdekében - 1%-os Dithane M-45 (mankoceb hatóanyag) és Topsin- M 70 WP (tiofanát-metil hatóanyag) szuszpenziójával csáváztuk, majd bı csapvizzel leöblítettük. Az egységes fejlıdés érdekében a kontroll kezelés magvait inokulálatlan BDA-lemezre helyeztük (7. ábra). 7. ábra. Lolium perenne magok M. phaseolina Mp 33 (A), Mp 22 (B) és Mp 23 (D) izolátumainak tenyészetein, illetve kontrollon (C), 3 nappal az inokulálást követıen A különbözı növényfajok fogékonyságát négy ismétlésben vizsgáltuk. A Petri-csészéket inokulálás után 20 C-os, sötét termosztátba helyeztük és egy hétig inkubáltuk, lehetıvé téve a magok és a gomba közvetlen érintkezését. Ezen egy hét alatt a gomba hifái körbenıhették a magokat, biztosítva ezzel a kontaminálódását. 34

36 4. Anyag és módszer 2. táblázat. Vizsgált növényfajok neve, rövidítésük, családneveik Növényfaj latin neve Növényfaj magyarul Növénynév Latin családnév/ rövidítése magyar családnév Amaranthus caudatus bókoló amaránt AMACA Amaranthaceae/Disznóparéj félék Daucus carota vadmurok DAUCA Foeniculum vulgare kerti édeskömény FOEVU Levisticum officinale lestyán LEVOF Apiaceae/Ernyısvirágzatúak Petroselinum crispum kerti petrezselyem PETCR Asclepias syriaca selyemkóró ASCSY Asclepiadaceae/Selyemkórófélék Lactuca sativa kerti saláta LACSA Asteraceae/Fészkesvirágzatúak Lepidium sativum kerti zsázsa LEPSA Brassicaceae/Keresztesvirágúak Spergula arvensis mezei csibehúr SPEAR Caryophyllaceae/Szegfőfélék Cucurbita maxima sütıtök CUCMA Cucurbitaceae/Tökfélék Cyperus esculentus mandulapalka CYPES Cyperaceae/Sásfélék Lathyrus sativus szegletes lednek LATSA Lotus borbasii Borbás-kerep LOTBO Lupinus luteus sárga csillagfürt LUPLU Medicago lupulina komlós lucerna MEDLU Medicago x varia homoki lucerna MEDVA Trifolium hybridum korcshere TRIHY Vicia sativa keskenylevelő bükköny VICSA Phytolacca americana amerikai alkörmös PHYAM Aegilops cylindrica hengeres kecskebúza AEGCY Agropyron cristatum taréjos búzafő AGRCR Agrostis stolonifera fehér tippan AGRST Alopecurus pratensis réti ecsetpázsit ALOPR Apera spica-venti nagy széltippan APESV Brachypodium sylvaticum erdei szálkaperje BRASY Bromus arvensis mezei rozsnok BROAR Bromus inermis árva rozsnok BROIN Elymus caninus szálkás tarackbúza ELYCA Festuca pratensis réti csenkesz FESPR Festuca pseudovina soványcsenkesz FESPS Festuca rubra vörös csenkesz FESRU Lolium multiflorum olaszperje LOLMU Lolium perenne angolperje LOLPE Phalaris arundinacea pántlikafő PHAAR Phleum phleoides sima komócsin PHLPH Poa pratensis réti perje POAPR Rheum rhabarbarum hullámos-levelő rebarbara RHERH Rumex acetosa mezei sóska RUMAC Fabaceae/ Pillangós virágúak Phytolaccaceae/ Karmazsinbogyófélék Poaceae/Pázsitfőfélék Polygonaceae/Keserőfőfélék Veronica persica perzsa veronika VERPE Scrophulariaceae/Tátogatófélék 35

37 4. Anyag és módszer Az inkubációs idı után a magvakat gombatenyészetekkel együtt 1 literes tenyészedényekbe tettük föld (Florabella virágföld, ph: 5,5, mg/l N, mg/l P 2 O 5, mg/l K 2 O, gyártja: Klasmann-Deilmann GmbH, Németország) és homok 70:30 arányú keverékébe. A tenyészedények üvegházba kerültek, ahol az öntözést szükség szerint normál csapvízzel biztosítottuk. Tápoldatot és növényvédıszert a vizsgálat során nem alkalmaztunk. A gomba károsító hatását 5 hét elteltével vizsgáltuk. A kikelt növények számát tenyészedényenként külön-külön feljegyeztük. A kelést a kikelt kontroll százalékában fejeztük ki. Az eredmények értékeléséhez egytényezıs varianciaanalízist és szignifikáns differenciaszámítást alkalmaztunk. A statisztikai analízis Microsoft Excel 2003 program segítségével történt. A kórokozó visszaizolálása céljából 5 hét után a tenyészedényekbıl vett gyökerek BDA táptalajon történı egy hetes inkubálása következett. A gazdanövénykör vizsgálata résznél említeném meg a gomba ezüstfenyın való károsításának vizsgálatát ban Keszthely környéki ezüstfenyı állományból pusztuló (melyek tőlevele lilásvörös elszínezıdést mutatott), illetve elpusztult fenyıkbıl származó mintákat vizsgáltunk. A gyökfı és a gyökerek részletes vizuális és mikroszkópi vizsgálatát a gyökérminták nedveskamrás inkubálása követte. A vastagabb gyökerek kéregrészének eltávolítása után mikroszkópi vizsgálatot végeztük. Az itt talált gombaképleteket BDA táptalajra oltottuk. Az inokulálást követı 5. napon a tenyészetbıl vett minta mikroszkópi vizsgálatra került sor, mely során a mikromorfológiai jellemzık és a gombaképletek átmérıinek felvételezése után azonosítottuk a tenyésztett gombát Patogenitási vizsgálatok Vizsgálatunkban 53 M. phaseolina izolátum patogenitását mértük fel, 5049A jelő napraforgó vonal és Belecskai paprikafajtán. A napraforgó magokat a Takarmánytermesztési Kutató Intézetbıl, Iregszemcsérıl, a paprikamagokat a PE GK Kertészeti Tanszékérıl, Keszthelyrıl kaptuk. Elızetes vizsgálatok alapján ismert volt számunkra, hogy mindkét fajta fogékonynak bizonyult a kórokozóra. Ahhoz, hogy megállapíthassuk az izolátumok kártételét az adott növényfajokon, táptalajon levı gombatenyészettel maginokulációs módszert alkalmaztunk. Növényfajonként magot helyeztünk 3 napos (BDA-on, 25 C-on növekedett) M. phaseolina tenyészetet tartalmazó, 9 cm-es Petri-csészékbe. A magvakat ezt megelızıen - az esetleges magfertızések elkerülése érdekében - 1%-os Dithane M-45 (mankoceb hatóanyag) és Topsin-M 70 WP (tiofanát-metil hatóanyag) szuszpenziójával csáváztuk, majd bı 36

38 4. Anyag és módszer csapvizzel leöblítettük. A gomba patogenitását három ismétlésben vizsgáltuk. A kontroll kezelés magvait inokulálatlan BDA-lemezre helyeztük. A Petri-csészéket inokulálás után 20 Cos, sötét termosztátba helyeztük és egy hétig inkubáltuk, lehetıvé téve a magok és a gomba közvetlen érintkezését. Ezen egy hét alatt a gomba hifái körbenıhették a magokat, biztosítva ezzel a kontaminálódását. Az inkubációs idı után a magvakat gombatenyészetekkel együtt 1 literes tenyészedényekbe tettük föld (Florabella virágföld, ph: 5,5, mg/l N, mg/l P 2 O 5, mg/l K 2 O, gyártja: Klasmann-Deilmann GmbH, Németország) és homok 70:30 arányú keverékébe. A tenyészedények üvegházba kerültek, ahol az öntözést szükség szerint normál csapvízzel biztosítottuk. A növényeket folyamatosan figyelemmel kísértük. Tápoldatot és növényvédıszert a vizsgálat során nem alkalmaztunk. A növények kelését, a kialakult tüneteket, továbbá száruknak, illetve gyökerüknek a hosszát és tömegét napraforgó esetében 7 hét, paprikánál 12 hét elteltével állapítottuk meg. A kikelt növények számát tenyészedényenként feljegyeztük és a kelést a kikelt kontroll százalékában fejeztük ki. Az eredmények értékeléséhez egytényezıs varianciaanalízist és szignifikáns differenciaszámítást végeztünk. A statisztikai analízis Microsoft Excel 2003 program segítségével történt. A kórokozó visszaizolálása céljából napraforgó esetében 7 hét után, paprikánál 12 hét után a növények gyökereinek azok tenyészedénybıl történı mosása, illetve mérése után egy hetes BDA táptalajon történı inkubálása következett. 37

39 5. Eredmények 5. Eredmények Klasszikus mikológiai vizsgálatok eredményei Az iroldalmi áttekintésben bemutattuk, hogy különbözı szerzık milyen eredményeket tapasztaltak a M. phaseolina egyes vizsgálatait követıen. Munkánk során a magyarországi izolátumok tanulmányozásával további adatokat szolgáltatunk a klasszikus mikológiai vizsgálatok eddigi eredményeihez Hımérséklet hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A kórokozó fejlıdésére jellemzı, hogy elıször a micélium indul növekedésnek, amelyet azután a mikroszkleróciumok képzése követ. A vizsgált izolátumok hıtőrése, illetve hıigénye széles határok között mozgott. Az egyes hımérsékleteken, illetve mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben) a Melléklet I. táblázatában találhatók. Az I. táblázatban látható az izolátumok közti szignifikáns differencia is. 10 C Vizsgálataink során a 10 C-ra helyezett izolátumok közül egyiknél sem indult meg a micélium növekedése az inokulálástól számított 3. napon. Az 5. napon is csak 9 izolátumnál (Mp 1, Mp 2, Mp 5, Mp 10, Mp 14, Mp 21, Mp 25, Mp 34, Mp 45) figyeltünk meg minimális micélium növekedést, majd a 6. napon további 1 izolátum (Mp 42) esetében. A kórokozó micéliumának növekedése 10 C-on rendkívül lassú, a legnagyobb átlagos napi növekedés is csupán 3,13 mm/nap (Mp 45) volt. Mikroszkleróciumot 10 C-on csak egy izolátum (Mp 45) képezett a 6. napra (13,50 mm). 15 C A 3. mérési napra csak 2 izolátum micéliuma nıtt, a Mp 32 izolátum 1 mm-t, a Mp 34-es 4 mm-t. Az SzD 5% értéke 0,28 volt. További 17 izolátum (Mp 1, Mp 2, Mp 5, Mp 9, Mp 10, Mp 11, Mp 13, Mp 14, Mp 16, Mp 20, Mp 21, Mp 23, Mp 25, Mp 27, Mp 29, Mp 42, Mp 45) mutatott az 5. napra csekély mértékő növekedést. A 6. napon még hét izolátum micéliuma indult növekedésnek. Ahogy 10 C-on, úgy 15 C-on is a Mp 45 átlagos napi növekedési értéke (10,29 mm) volt a legnagyobb. Mikroszklerócium képzést az 5. mérési napon figyeltünk meg elıször két izolátumnál, 12,00 mm (Mp 42) és 38,75 mm (Mp 45) telepátmérıvel. A 38

40 5. Eredmények többi izolátum esetében a 6. napon sem tapasztaltunk mikroszklerócium képzést. A mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt figyelembe véve szintén a Mp 45 átlagos napi növekedési értéke (9,83 mm) volt a legnagyobb. 20 C A 3. napi méréskor a legnagyobb micélium telepátmérıt (90,00 mm) a Mp 39 izolátum, míg a legkisebbet (13,75 mm) a Mp 34 mutatta. Az oltást követı 5. napon az izolátumok már 45 mm-nél nagyobb micélium átmérıt mutattak, míg a Mp 34 micélium telepátmérıje csak 25,00 mm volt. A 6. napon az izolátumok többsége elérte a 90 mm-es telepátmérıt, így a 15 mm/nap-os átlagos napi növekedést is. A legnagyobb mikroszklerócium telepátmérıt (61,25 mm) a 3. napon a Mp 50 esetében találtuk. Érdekes, hogy ezen napon a 2005-ben győjtött minták egyike sem képzett mikroszkleróciumot. Az 5. napon a Mp 39 mutatta a legnagyobb telepátmérıt (88,75 mm) és a Mp 34 a legkisebbet (14,00 mm). Néhány izolátum mikroszklerócium telepe megközelítette a Petri-csésze szélét a 6. napon, míg a Mp 34-é csak 23,00 mm volt. 25 C A 3. napi méréskor a Mp 39 és a Mp 50 micélium telepe érte el a 90 mm-t, amelyeket a Mp 30 követett 85,25 mm-es telepátmérıvel. A Mp 34, az Mp 38 és a Mp 45 izolátumok kivételével (3. táblázat) az 5. és 6. napon az összes izolátum micélium telep átmérıje 90 mm volt. Ezen 3 izolátum egymástól és a többitıl való növekedése is szignifikánsan (SzD 5% =0,42 és 0,80) különbözött. 3. táblázat. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátum 25, 30 és 35 C-on, illetve az 5. és a 6. napon mért micélium és mikroszklerócium telepátmérı átlagai Micélium telepátmérık (mm) Mikroszklerócium telepátmérık (mm) Izolátumok 25 C 30 C 35 C 25 C 30 C 35 C 5. mérési nap Mp 34 45,75 47,25 41,75 31,25 33,50 32,00 Mp 38 52,75 50,75 48,75 36,25 34,75 16,25 Mp 45 51,75 53,50 44,00 32,25 47,50 36,25 6. mérési nap Mp Mp Mp

41 5. Eredmények A 3. napon a legnagyobb mikroszkleróciummal fedett teleprészt (90 mm) a Mp 39 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 37 telepátmérıje követett 76,75 mm-rel. Az 5. és 6. napon csak a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum mikroszklerócium telepe nem érte el a 90 mm-es átmérıt. Az összes többi izolátum már az 5. napon elérte azt (8. ábra). 8. ábra. 25 o C-on növekedett Mp 38 (A) és Mp 48 (B) izolátum 6 napos tenyészetei 30 C A Mp 1, Mp 4, Mp 15, Mp 20, Mp 39 és Mp 44 micélium telep átmérıje már a 3. napon elérte a 90 mm-t. Legkevésbé, mindössze 29 mm-t a Mp 34 nıtt. Az 5. napra az összes tenyészet micéliuma elérte a maximális 90 mm-et, kivéve a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 (3. táblázat). A növekedésbeli különbség az 5. és a 6. mérési napon kapott eredmények alapján szintén szignifikáns volt (SzD 5% =0,48, illetve 0,46). A 3. mérési napon a Mp 39 és a Mp 44 mikroszkleróciumok alkotta telepe elérte a 90 mm-t. Jellemzı, hogy az izolátumok 50 mm-nél nagyobb mikroszklerócium átmérıt mutattak, míg a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 esetében ez az érték nem haladta meg a 26 mm-t. Az 5. és 6. napon a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kivételével 90 mm-es telepátmérıt figyeltünk meg (3. táblázat). 35 C A 3. mérési napon a Mp 1, Mp 4, Mp 5, Mp 13, Mp 15, Mp 16, Mp 18, Mp 20, Mp 26, Mp 28 izolátumok micéliuma elérte a maximális 90 mm-t. A Mp 46 micélium növekedése (67,75 mm-es telepátmérı) volt a 4. leggyengébb a Mp 34 (29,50 mm), a Mp 38 (26,75 mm) és a Mp 45 (19,00 mm) telepátmérı eredményeit követıen. Az 5. napra az összes tenyészet micéliuma teljesen benıtte a Petri-csészét, kivéve a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumoké (3. táblá- 40

42 5. Eredmények zat). A növekedésbeli különbségük az 5. és a 6. mérési napon kapott eredmények alapján szintén szignifikáns volt (SzD 5% = 0,57). A 3. napi méréskor a maximális 90 mm-es mikroszklerócium telepátmérıt a Mp 20 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 2, Mp 4, Mp 15 közelítettek meg a legjobban, 88,25 mm-es telepátmérıvel. Ezen a napon az izolátumok telepátmérıje az 50 mm-t is meghaladta, míg ez az érték az Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumoknál nem haladta meg a 17 mm-t. A Mp 38 nem képzett mikroszkleróciumot a 3. napra, és a 6. napon is csak 20,75 mm-es telepátmérıt mértünk (3. táblázat). Az 5. és a 6. napon 50 izolátum mikroszklerócium telepátmérıje 90 mm volt, amely értéktıl a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumoké jóval elmaradt (3. táblázat). A növekedésbeli különbségek szintén szignifikánsak voltak (5. napon SzD 5% = 0,69, 6. napon SzD 5% = 0,97). 40 C A 3. napon 16 izolátum esetében nem tapasztaltunk micélium növekedést. Ezek közül 4 izolátum (Mp 32, Mp 34, Mp 38, Mp 45) az 5. és a 6. napon sem indultak növekedésnek. Széles intervallumú növekedést figyeltünk meg a 6. napi méréskor. A legnagyobb telepátmérıje (68,75 mm) a Mp 17, a legkisebb átlagos napi növekedése (0,71 mm/nap) a Mp 20 izolátumnak volt, a nem fejlıdı hat (Mp 25, Mp 32, Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 45) izolátumot figyelmen kívül hagyva. A gomba 40 C-on egyáltalán nem képezett mikroszkleróciumot. Megállapítottuk, hogy az egyes izolátumokra sem a 10 C, sem a 40 C nem jelentett letális hatást. A 6. vizsgálati nap után 25 C-os termosztátba áthelyezve azok növekedésnek indultak. A 9. ábrán jól nyomon követhetı az 53 izolátum telepátmérıinek növekedése. Az ábra az eltérı hımérsékleteken, illetve a 3., az 5. és a 6. napon mért adatokból kapott telepnövekedési tendenciát szemlélteti. Megállapítottuk, hogy az egyes izolátumok legkedvezıbb növekedésének a C hımérsékleti tartomány felelt meg. A gomba 20 C-on is jó ütemben növekedett. A 10. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja, mm-ben. 41

43 5. Eredmények Telepátmérı (mm) C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C 10 C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C 0 Micélium telep Mikroszklerócium telep 3. nap 5. nap 6. nap 9. ábra. M. phaseolina izolátumok telepátmérı átlaga eltérı hımérsékleten és mérési napon Micélium telepátmérı Mikroszklerócium telepátmérı 18 Átlagos napi növekedés (mm) C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C Hımérséklet 10. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése különbözı hımérsékleteken A 10. ábrán is jól látható, hogy a gomba a C hımérsékleti tartományban növekedett a legnagyobb mértékben. Mind a micélium, mind a mikroszklerócium növekedésnek ezek a hımérsékletek kedveztek. Az izolátumok micélium- és mikroszklerócium telep növekedése C-on átlagban tekintve nem tértek el egymástól. 42

44 5. Eredmények Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy a Mp 45 micéliuma nıtt a legnagyobb mértékben 10 és 15 C-on. Ezzel ellentétben 20, 25, 30 és 35 C-on az izolátum micéliuma nem nıtt a Petri-csésze széléig még a 6. napra sem (11. ábra). Hasonló tendenciát tapasztaltunk a Mp 34 és Mp 38 izolátumok növekedésében is, bármely hımérsékleti értéket, illetve mérési napot figyelembe véve. Ezek az eredmények azért is meglepıek, mert a M. phaseolina melegkedvelı gombaként ismert és a Mp 45 izolátum Spanyolországból származik, ahol az éghajlat melegebb, mint Magyarországon. Bármely megfigyelési napot vagy hımérsékletet tekintve a Mp 45 izolátum micéliuma maximum a 72,00 mm-es telepátmérıt érte el. A mikroszklerócium képzés is legfeljebb csupán 73 %-a (20 C esetében) a többi izolátuménak, még a 6. napon is. 11. ábra. Mp 45 (=A) és Mp 40 izolátum (=B) 35 o C-on növekedett 6 napos tenyészetei Táptalajok hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A különbözı táptalajok eltérı hatást mutatnak az egyes M. phaseolina izolátumok növekedésére. Az egyes szénforrások hasznosíthatóságának fokát, mértékét különbözı mutatók segítségével vethetjük össze. Ilyen lehet a micélium növekedése, a mikroszkleróciumképzés mértéke. Az egyes táptalajokon, illetve mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben), valamint az izolátumok közti szignifikáns differencia a Melléklet II. táblázatában találhatóak. 43

45 5. Eredmények A 12. ábrán a gomba izolátumainak micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlagait tüntettük fel a különbözı táptalajokon és mérési napokon kapott eredmények alapján. 88,48 84,88 89,18 89,16 89,00 86,17 87,78 88,45 88,03 88,15 90,00 71,74 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 Telepátmérı (mm) 20,00 BDA CDA KLA MEA SGA VA BDA CDA KLA MEA SGA VA 5,34 10,00 0,00 Micélium telep Mikroszklerócium telep 3. nap 5. nap 6. nap 12. ábra. M. phaseolina izolátumok micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlaga eltérı táptalajokon és mérési napon A 12. ábrán jól nyomon követhetı a 6. mérési napot figyelembe véve, hogy a legnagyobb mértékben KLA táptalajon növekedett a gomba, ezt követték a SGA, a MEA és a BDA-on kapott eredmények. Látható, hogy ezen a 4 táptalajon a gomba micélium és mikroszklerócium telepnövekedése hasonló mértékő. KLA Tapasztalataink szerint a kórokozó növekedésének leginkább a KLA táptalaj kedvezett, hasonlóan más szerzık eredményeihez (Mukkopadhyay és mtsai. 1991, Thirumalachar és mtsai. 1977). Vizsgálataink során a KLA-on a 3. napon a legnagyobb micélium alkotta telepátmérıt (90 mm) a Mp 49 és a Mp 50, míg a legkisebbet (28,00 mm) a Mp 38 izolátumnál találtuk. A legnagyobb mikroszkleróciummal fedett teleprészt (54,50 mm) a Mp 41 mutatta, míg 5 izolátum (Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 47) nem képzett mikroszkleróciumot a 3. napra. Az inokulálástól számított 3. napon a telepátmérık ezen széles intervallumban történı elhelyezkedése is érzékelteti az izolátumok növekedésének eltérı mértékét. Az 5. napon KLA-on 44

46 5. Eredmények az összes izolátum micélium telep átmérıje 90 mm volt a Mp 33, Mp 34, Mp 38 és a Mp 42 kivételével, melyek közül a 6. napon a Mp 34 és a Mp 38 nem érte el a Petri-csésze szélét. A mikroszklerócium képzést tekintve az 5. napon az Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 47, a 6. napon a Mp 34 és a Mp 38 izolátumok kivételével az összes izolátum telepátmérıje elérte a 90 mm-t (13.A ábra). SGA Az inokulálástól számított 3. napon akárcsak a KLA táptalajon, itt is a Mp 50 érte el a 90 mm-es micélium telepátmérıt, míg az Mp 38 esetében csupán 24,75 mm-t mértünk. A telepátmérık e két szélsıérték közötti mozgása szintén az izolátumok növekedésbeli különbségeit érzékelteti. A mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt tekintve szintén a Mp 50 nıtt a legnagyobb mértékben (86,00 mm) a 3. mérési napra, míg a Mp 34 és a Mp 38 e napra nem képzett mikroszkleróciumot, csak az 5.- re. Az 5. napon hét izolátum (Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 44, Mp 45, Mp 49, Mp 53), míg a 6. napon már csak kettı (Mp 34, Mp 38) nem érte el a maximális 90 mm-es micélium, illetve mikroszklerócium telepátmérıt. MEA A legnagyobb micélium telepátmérıt (90 mm) MEA-on a Mp 39 és a Mp 50, míg a legkisebbet (13,75 mm) a Mp 34 mutatta a 3. napon. Az inokulálást követı 5. napon 50 izolátum micéliuma már benıtte a Petri-csészét, míg a Mp 34 micélium telepátmérıje 80,00 mm, a Mp 38-é 51,25 mm és a Mp 45-é 53,75 mm volt. A 6. napon a Mp 38 és a Mp 45 kivételével az izolátumok elérték a 90 mm-es micélium telep átmérıt. A 3. mérési napon a Mp 39 mikroszkleróciumok alkotta telepe 90 mm volt, amelyet a Mp követett 75,00 mm-rel. Ezen a napon a Mp 38 izolátumnál mikroszkleróciumok képzését hasonlóan a KLA és SGA eredményeihez nem észleltük. Az 5. és 6. napon, az összes izolátumnál 90 mm-es mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt mértünk (13.B ábra), a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 kivételével. BDA A 3. napi méréskor BDA táptalajon a MEA táptalajnál kapott eredményekkel egyezıen - a Mp 39 és a Mp 50 micélium növekedése mutatkozott maximálisnak (90 mm telepátmérı), amelyeket a Mp 30 követett (85,25 mm telepátmérı). A 3. napon a legnagyobb mikroszkleróciummal fedett teleprészt (90 mm) a Mp 39 esetében figyeltük meg, amelyet a Mp 37 telepátmérıje követett 76,75 mm-rel. Az 5. és a 6. napon BDA-on a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kivételével mind az 53 izolátum micélium és mikroszklerócium telepe elérte a Petri-csésze szélét. 45

47 5. Eredmények 13. ábra. Mp 53 hat napos tenyészete KLA táptalajon (=A), illetve a Mp 50 hat napos tenyészete MEA táptalajon (=B) CDA Az elızı négy táptalajhoz képest a gomba CDA-on gyengébben nıtt. A 3. mérési napon a micélium telepátmérı maximum a 69,00 mm-t (Mp 24, Mp 27) érte el. Az 5. napon is csupán hat izolátum (Mp 11, Mp 19, Mp 22, Mp 24, Mp 25, Mp 30) micéliuma nıtte be teljesen a Petri-csészét, majd a 6. napra további 17 izolátumé. Az oltástól számított 3. napon a legnagyobb mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı 59,00 mm (Mp 30) volt. Ezen a napon 9 izolátumnál (Mp 15, Mp 17, Mp 34, Mp36, Mp 38, Mp 39, Mp 42, Mp 45, Mp 46) nem tapasztaltunk mikroszklerócium képzést, amelyek közül a Mp 38 esetében a 6. napon sem (14. ábra), míg a 6. napra a Mp 25 és Mp 30 esetében már 90 mm-es telepátmérıt is mértünk. 14. ábra. Mp 41 (A), Mp 37 (B) és Mp 38 (C) hat napos tenyészete CDA táptalajon 46

48 5. Eredmények VA A tápanyagszegény VA táptalajon mindegyik izolátumnál megindult a micélium növekedése a leoltástól számított 3. napon, a 6. napra 12 izolátum kivételével (Mp 34, Mp 36, Mp 37, Mp 38, Mp 41, Mp 42, Mp 45, Mp 46, Mp 49, Mp 50, Mp 52, Mp 53) a micélium telepek elérték a 90 mm-es átmérıt. A mikroszkleróciumokkal borított telepek képzését csak az Mp 38, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52 és Mp 53 izolátumoknál figyeltünk meg. A többi izolátumnál csak elszórtan találtunk néhány mikroszkleróciumot a Petri-csészében a 6. napon, összefüggı mikroszklerócium borítottságot még 8 hónap elteltével sem tapasztaltunk. Egy izolátum esetén (Mp 34) mikroszkleróciumokat csak a leoltástól való 14. napon figyeltünk meg. A 15. ábrán a Mp 14 izolátum hat napos tenyészetei láthatóak BDA, CDA, KLA, MEA, SGA és VA táptalajokon. Az ábra a telepmorfológiai jellegzetességeket is szemlélteti, amelyekrıl a továbbiakban az részben írunk bıvebben. 15. ábra. Mp 14 izolátum 6 napos tenyészetei BDA (=A), CDA (=B), KLA (=C), MEA (=D), SGA (=E) és VA (=F) táptalajon A 16. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja, mm-ben. Ezen az ábrán is jól látható, hogy a KLA, a SGA, a MEA, a BDA táptalajok mind a micélium, mind a mikroszklerócium telepek gyors növekedésének kedveztek. A tápanyagszegény VA-t figyelmen 47

49 5. Eredmények kívül hagyva, eredményeink megegyeztek a Simay (1987) munkájában olvasottakkal, miszerint a gomba növekedése CDA táptalajon bizonyult a leglassúbbnak Micélium telepátmérı Mikroszklerócium telepátmérı 16 Átlagos napi növekedés (mm) BDA CDA KLA MEA SGA VA Táptalajok 16. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése különbözı táptalajokon Összességében megállapítottuk, hogy a M. phaseolina mindegyik általunk vizsgált cukorfajtát (pl.: glükóz, szacharóz, maltóz, dextrin) hasznosítja Morfológiai és tenyészbélyegek vizsgálatának eredményei A kórokozó makro- és mikromorfológiai jellemzıit BDA, CDA, KLA, MEA, SGA és VA táptalajokon vizsgáltuk. Makromorfológiai jellemzık a különbözı táptalajokon A különbözı táptalajok eltérıen befolyásolták az egyes M. phaseolina izolátumok tenyészeteinek tulajdonságait. A micélium színe általában szürkés-fehér, a mikroszkleróciumoké fekete. Az idı múlásával a tenyészetek sötétedését figyeltük meg. A CDA táptalajon nıtt tenyészetek felülete többségében fényes volt. Ezen a táptalajon a telepek színárnyalatban némileg eltértek egymástól (14., 18. ábra), de jellemzıen barnás-fekete színt figyeltünk meg, egyezıen Singh és Kaiser (1994) eredményeivel. A KLA táptalajon is barnás színő telepek fejlıdtek (15.A ábra). Érdekesség még, hogy a Mp 45 telepének színe BDA táptalajon felülrıl nézve a többitıl eltérıen szürkés volt (11. ábra), míg a Petri-csészét megfordítva alulnézetbıl ahogy 48

50 5. Eredmények a többi izolátumnál is fekete színt tapasztaltunk. CDA, KLA (15. ábra) és SGA táptalajokon a mikroszkleróciumok összefüggı telepeket alkottak a 6. mérési napon, de számuk szabad szemmel is láthatóan kevesebb volt, mint a BDA vagy MEA táptalajokon (13.B ábra). Ezt támasztják alá a mikroszkóppal felvett adatok is, amelyek Melléklet III. táblázatban olvashatóak. Abban a mikroszkleróciumok egységnyi területre ( µm 2 ) vetített darabjainak számát tüntettük fel. A mikroszkleróciumok a BDA táptalajon helyezkedtek el a legsőrőbben (átlag 19,77 db mikroszklerócium/ µm 2 ), ezt követte a MEA (átlag 18,36 db/ µm 2 ), a CDA (9,09 db/ µm 2 ), a KLA és a SGA (mindkettı átlag 7,64 db/ µm 2 ), valamint a VA (2,23 db/ µm 2 ) táptalaj. Egyes izolátumok, illetve táptalajok esetében különbözı mértékő légmicélium képzést tapasztaltunk az inokulálástól számított 6. napon (4. táblázat). 4. táblázat. Egyes izolátumok légmicéliumának sőrősége táptalajonként Légmicélium sőrősége a tenyészetek felületén Táptalajok sőrő közepesen sőrő csak a tenyészet szélén sőrő BDA Mp 5, Mp 6, Mp 7, Mp 12, Mp 15, Mp 18, Mp 19, Mp 20, Mp 21, Mp 22, Mp 28, Mp 29, Mp 31, Mp 34, Mp 42, Mp 47, Mp 49 Mp 3, Mp 4, Mp 9, Mp 10, Mp 17, Mp 23, Mp 24, Mp 27, Mp 30 CDA Mp 22 Mp 5, Mp 37, Mp 47 - KLA Mp 11, Mp 16, Mp 4, Mp 6, Mp 7, Mp 10, Mp 17, Mp 21, Mp 47 Mp 14, Mp 22, Mp 29, Mp 1, Mp 53 Mp 15, Mp 18, Mp 28, Mp 39 Mp 30, Mp 32, Mp 48 MEA Mp 39 Mp 47, Mp 50, Mp 51 Mp 42 SGA Mp 6, Mp 7, Mp 18, Mp 47, Mp 49 - Mp 28, Mp 31, Mp 34, Mp 35, Mp 39 VA Elmondható több izolátumról is, hogy a táptalajok közül valamelyiken képeztek légmicéliumot, míg másokon egyáltalán nem. A légmicélium az idı elıre haladásával (pár hét elteltével) 49

51 5. Eredmények fokozatosan besüllyedt a táptalaj felszínéhez, hasonlóan Manici és mtsai. (1992) eredményéhez. Hét izolátum (Mp 1, Mp 53 BDA-on (17. ábra), Mp 15, Mp 18, Mp 28, Mp 39 KLA-on, Mp 42 MEA-on) a Petri-csésze falához közel (a tenyészet szélén) intenzíven képzett légmicéliumot, a tenyészet közepén azonban egyáltalán nem. 17. ábra. Mp 53 tenyészete 6 napos BDA-on (csak a tenyészet szélén sőrő a légmicélium) Azt is megfigyeltük némely izolátumnál, hogy különbözı táptalajon eltérı módon képeztek légmicéliumot. Így például a Mp 39 a MEA és a SGA táptalajokon az egész tenyészet felületén sőrő légmicéliumot képzett, viszont KLA agaron csak a tenyészet szélén. További jó példa még a különbözı táptalajon eltérı módon történı légmicélium képzésre a Mp 42, amelynél BDA-on az egész tenyészet felületét sőrő légmicélium borította, míg MEA táptalajon ezen izolátum csak a tenyészet szélén képzett sőrő légmicéliumot. Ugyanez mondható el a Mp 15, Mp 18 vagy a Mp 28 izolátumokról, csak ezeknél nem a MEA, hanem a KLA táptalajon figyeltük meg a tenyészet szélén kialakult sőrő légmicéliumot. Az 5. táblázatban a 6. mérési napon megfigyelt mikroszkleróciumok alkotta telepek alakját szemléltetjük. Az izolátumok zöménél a mikroszkleróciumok eloszlását a telepben egyenletesnek találtuk, ugyanakkor voltak kivételek, amelyeknél a mikroszkleróciumok zónázottsága szerint csillagos, körkörös vagy csillagos és körkörös mintázatú telep alakult ki. Ugyanakkor az izolátumok többségénel a telep széle folytonos kör alakú volt, de hullámos telepszélet is megfigyeltünk, fıleg CDA-on (14.A, 18. ábra). 50

52 5. Eredmények 5. táblázat. Egyes izolátumok telepmorfológiai bélyegei, a tenyészet alakja táptalajonként M. phaseolina mikroszkleróciumok alkotta telepjének alakja Táptalajok mikroszkleróciumok egyenletes eloszlása a telepben telep széle hullámos körkörös csillagos csillagos és körkörös is BDA Mp 2, Mp 4, Mp 9, Mp 6, Mp 7, Mp 1, Mp 3, Mp 49, - Mp 12, Mp 15, Mp Mp 17, Mp Mp 5, Mp 8, Mp 52 16, Mp 19, Mp 20, 18, Mp 26, Mp 10, Mp 11, Mp 21, Mp 24, Mp Mp 34 Mp 13, Mp 14, 28, Mp 31, Mp 33, Mp 22, Mp 23, Mp 35, Mp 36, Mp Mp 25, Mp 27, 38, Mp 39, Mp 41, Mp 29, Mp 30, Mp 42, Mp 43, Mp Mp 32, Mp 37, 44, Mp 45, Mp 46, Mp 40, Mp 50, Mp 47, Mp 48 Mp 51, Mp 53 CDA összes izolátum Mp 40, Mp 41, Mp 43, Mp 48, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53 KLA összes izolátum, Mp kivéve Mp 53 MEA a csillagosokon kívüli összes többi izolátum SGA összes izolátum, kivéve Mp 11 VA Mp 38, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53 - Mp 37, Mp 41, - - Mp 48, 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp Mp 11 Mp 24, Mp Telepmorfológiai bélyegek közül a növekedési erélyben és a tenyészet szerkezetben tapasztaltunk nagyobb eltéréseket ugyanazon izolátum VA táptalaj oltott tenyészetei és a többi között. A gomba VA-on a 6. napra hat izolátum (Mp 38, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53) kivételével melyeknél mikroszkleróciumokkal borított telepet figyeltünk meg csak néhány mikroszkleróciumot képzett elszórtan a Petri-csészében (19. ábra). Ezt az Mp 34-nél csak a leoltástól való 14. napon figyeltünk meg. Ezen izolátumok összefüggı mikroszklerócium telepet még hónapok múlva sem alkottak. 51

53 5. Eredmények 18. ábra. Mp 40 öt napos tenyészete (=A) és Mp 41 hat napos tenyészete (=B) CDA-on 19. ábra. Mp 43 néhány mikroszkleróciuma az inokulálás után 14 nappal A telepmorfológiát tanulmányozva a Mp 34 BDA táptalajon növekedett tenyészeteinek sugaras faelágazást mutató rajzolatát figyeltük meg. A Mp 34 két hetes tenyészetének ezt az egyedi, szabad szemmel is jól látható telep struktúráját szemléltetik a normál üzemmódban digitális fényképezıgéppel (20.A ábra), illetve a Carl Zeiss binokuláris fénymikroszkóphoz csatlakoztatott Flexcam videokamerával készített fotók (20.B ábra). Három hetes Mp 34 tenyészeteknél azt láttuk, hogy a tenyészeteket a mikroszkleróciumok egyenletesen borították oly módon, ahogy általában az inokulálástól számított 5. vagy 6. napon a többi izolátum tenyészeteinél ezt tapasztaltuk. 52

54 5. Eredmények 20. ábra. Mp34 két hetes tenyészetének szabad szemmel (=A) és Carl Zeiss binokuláris fénymikroszkóppal (=B) megfigyelt sugaras faelágazást mutató rajzolata Vizsgálataink során a telepmorfológia tanulmányozásakor még egy egyedi bélyeget találtunk. Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) eredményeivel megegyezıen pepton tartalmú táptalajon (SGA) egyetlen izolátum esetében (Mp 38) azt tapasztaltuk, hogy a gomba, illetve mint szakirodalomból már ismert annak anyagcsereterméke elszínezte a táptalajt. Vizsgálataink során az inokulálástól számított 5. napon halvány piros elszínezıdést mutattak a Mp 38 SGA-on növekedett tenyészetei (21. ábra), míg az említett szerzık indiai izolátumai mély vörös színrıl számoltak be. Egy korábbi publikációban Ulukus (1984) is vörös elszinezıdésrıl számolt be, amelyet csicseriborsóról származó izolátumai vizsgálata közben tapasztalt egyetlen izolátumánál. 21. ábra. Mp 38 öt napos tenyészete elszinezıdött SGA táptalajon 53

55 5. Eredmények Ez az izolátum (Mp 38) BDA, KLA (22.A ábra), MEA (22.B ábra) és SGA (21. ábra) táptalajon a többitıl eltérıen kezdett fejlıdni. Általában egy izolátum mikroszkleróciumok alkotta telepében a mikroszkleróciumok sőrőn helyezkednek el már a telepnövekedés indulásakor is (23. ábra), míg a Mp 38 nál a mikroszkleróciumok ezen sőrő elhelyezkedését csak a 14 napos tenyészeteknél láttuk (24. ábra). 22. ábra. Mp 38 öt napos tenyészete KLA táptalajon (=A) és MEA táptalajon (=B) 23. ábra. Mp 12 három napos 24. ábra. Mp 38 két hetes tenyészete BDA-on tenyészete BDA-on Mikromorfológiai jellemzık a különbözı táptalajokon A gomba mikromorfológiai bélyegeit egyhetes tenyészetekbıl vizsgáltuk. A mikroszkleróciumok morfológiai vizsgálatakor azok átmérıjében állapítottunk meg nagyobb eltéréseket 54

56 5. Eredmények adott izolátum különbözı táptalajról származó mikroszkleróciumai között. A Melléklet IV. táblázatban a mikroszkleróciumok átmérıinek átlaga, illetve a mért átmérık alsó és felsı szélsıértékei is láthatóak. Eredményeink azt mutatták, hogy a mikroszkleróciumok átmérıje az egyes izolátumokat, illetve mind a hat táptalajt figyelembe véve µm között alakult. Ez meglehetısen széles határok közötti elhelyezkedést mutat és szinte megegyezik Simay (1987) hazai izolátumaiból mért mikroszkleróciumainak átmérıivel ( µm). Vizsgálataink szerint a kórokozó mikroszkleróciumainak növekedéséhez a SGA kedvezett a leginkább, legkevésbé a tápanyagszegény VA. Mint korábban már említettük, a mikroszkleróciumok mérete függ a szubsztrátumban rendelkezésre álló tápanyagoktól (Short és Wyllie 1978). Feltehetıleg izolátumaink mikroszkleróciumainak növekedéséhez a hat táptalaj közül a SGA táptalajban található pepton volt a legjobb tápanyag. Ezt az eredményt olvashattuk korábban Haq és mtsai. (1999) munkájában is. A mikroszkleróciumok alakja egyezıen Bánhegyi és mtsai. (1985) eredményeivel többségében gömb volt (25.A ábra), míg az Mp 34 izolátumnál az összes táptalajt tekintve tojásdad alakot (25.B ábra) is megfigyeltünk. 25. ábra. Mp 1 gömb alakú mikroszkleróciumai KLA-on (=A) és Mp 34 tojásdad alakú mikroszkleróciuma BDA-on (=B) A SGA esetén vizuálisan megállapítottuk, hogy a mikroszkleróciumok lazább szerkezetőek, nem olyan tömötten feketék, mint a többi táptalajon. CDA táptalajon megfigyeltük, hogy a mikroszkleróciumok színe barnás-fekete, míg a másik öt táptalajnál azok feketék voltak. 55

57 5. Eredmények A ph hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A ph hatásai részben az egyes tápanyagok felvételének befolyásolása kapcsán, részben pedig a sejthártyára gyakorolt, közvetlen hatás révén valósulnak meg. A gombák többsége számára az optimális növekedési viszonyokat a savas ph tartomány jelenti. A különbözı kémhatású (2-9 ph) BDA táptalajokon a M. phaseolina izolátumok növekedését vizsgáltuk. Az eltérı ph-jú BDA táptalajokon, illetve az egyes mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben) a Melléklet V. táblázatban találhatóak. Az V. táblázatban látható az izolátumok közti szignifikáns differencia is. A 26. ábrán a gomba izolátumainak micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlagait tüntettük fel a különbözı kémhatású táptalajokon és az egyes mérési napokon kapott eredmények alapján. 87,90 85,54 88,53 88,47 87,93 87,31 85,26 87,89 87,71 83,11 90,00 77,70 80,00 24,24 70,18 22,52 69,61 60,79 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 Telepátmérı (mm) 20,00 10,00 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph 0,00 Micélium telep Mikroszklerócium telep 3. nap 5. nap 6. nap 26. ábra. M. phaseolina izolátumok micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı átlaga eltérı ph-jú táptalajokon és mérési napon A 26. ábrán a feltüntetett értékek segítségével jól nyomon követhetı, hogy a gomba micélium- és mikroszklerócium telepe a 6. napon a legnagyobb mértékben az 5 ph-jú táptalajon növekedett. A 3. mérési napon kapott eredményeket tekintve az is megfigyelhetı az ábrán, 56

58 5. Eredmények hogy a kórokozó növekedésének maximumát ph 4-nél érte el. Az összes izolátum eredményeit átlagolva a micélium telepátmérıje 79,25 mm, a mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı 70,83 mm volt. A 3. napon, 4-es ph-jú táptalajon mért telepátmérıket az 5 és a 6 ph-jú táptalajokon kapott eredemények követték. Ez a tendencia mind a micélium, mind a mikroszkleróciumok alkotta telepeknél megmutatkozott. Az összes izolátumot figyelembe véve az 5. mérési napon a gomba micélium telepátmérıje (átlag 87,90 mm) a 6-os ph-jú táptalajon, míg mikroszklerócium telepátmérıje (átlag 87,24 mm) az 5-ös ph-jú táptalajon volt a legnagyobb. A 6. napon ph 3 és 7 között a micélium és a mikroszklerócium átlag telepátmérı 80 mm felett volt. A 27. ábra az izolátumok átlagos napi növekedését mutatja eltérı kémhatású táptalajokon. Ezen ábrán is jól látható, hogy a 4, 5 és 6 ph-jú táptalajok kedveztek mind a micélium, mind a mikroszkleróciumok alkotta telepek gyors növekedésének. Legkevésbé a 2-es ph-jú táptalaj kedvezett a patogén növekedésének és a mikroszkleróciumok képzıdésének Micélium telepátmérı Mikroszklerócium telepátmérı Átlagos napi növekedés (mm) ph 3pH 4pH 5pH 6pH 7pH 8pH 9pH Kémhatás 27. ábra. M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedése eltérı kémhatású táptalajokon A 2 és 3 ph-jú BDA táptalajok nem szilárdultak meg teljesen a Petri-csészében, a kórokozó növekedését azonban a táptalaj halmazállapota nem befolyásolta (28. ábra). A Mp 34 és Mp 38 izolátumokon kívül a többi tudott növekedni 2 és 3 ph-jú BDA-on is. 57

59 5. Eredmények 28. ábra. Mp 3 izolátum tenyészete 3 ph-jú kevésbé megszilárdult BDA táptalajon a 3. napon A Mp 45-ös izolátum micéliuma a 3. mérési napon ph 2 és 3-nál szintén nem indult növekedésnek, illetve ezen izolátum nem képzett mikroszkleróciumot. A további két mérési napon is jelentıs mértékben elmaradt mind a micélium, mind a mikroszklerócium telepátmérı értéke a többi izolátumétól. A Mp 34 (29. A ábra), a Mp 38 (29. B ábra) és a Mp 45 (29. C ábra) az egyes eltérı kémhatású táptalajokon lassabban kezdtek növekedni, mint a többi izolátum. 29. ábra. Mp 34 (=A), Mp 38 (=B) és Mp 45 (=C) 3 napos tenyészetei 8 ph-jú BDA-on Több eltérı kémhatásnál (pl. 3, 7, 8 ph) megfigyeltük a 3. mérési napon, hogy a gomba növekedésének megindulása széles intervallumban mozgott (30. ábra). Van amelyik ph-n ezt a 6. napon is tapasztaltuk. Például a 8 ph-jú BDA táptalajon a Mp 18 mind a micélium (38,50 58

60 5. Eredmények mm), mind a mikroszkleróciumok alkotta telepeket (35,50 mm) tekintve a legkisebb mértékben, míg a Mp 9 maximálisan (90 mm) nıtt. 30. ábra. Mp 38 (=A), Mp 39 (=B) és Mp 1 (=C) 3 napos tenyészetei 3 ph-jú BDA táptalajon Összességében megállapíthatjuk, hogy a gomba ph optimuma 4,0-6,0 közé esett. Mindegyik általunk vizsgált ph-n képes volt növekedni a M. phaseolina, kivéve a Mp 34 és a Mp 38 izolátum 2 és 3 ph-jú táptalajon. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 (31. ábra) izolátumok micélium és mikroszklerócium telepeinek méretét általában az összes vizsgált kémhatású táptalajon az átlagosnál kisebbnek találtuk. 31. ábra. Mp 45 izolátum 3 napos tenyészetei 2 (=A), 3 (=B), 4 (=C), 5 (=D), 6 (=E), 7 (=F), 8 (=G) és 9 (=H) ph-jú BDA táptalajon 59

61 5. Eredmények Több esetben a mikroszklerócium telepátmérıik fele akkorák (32., 33. ábra), mint a többi izolátum átlag telepátmérıi (Melléklet V.). 32. ábra. Mp 45 (=A), Mp 38 (=B) és Mp 40 (=C) 6 napos tenyészetei 7 ph-jú BDA-on 33. ábra. Mp 45 (=A) és Mp 22 (=B) tenyészete 4 ph-jú BDA táptalajon a 6. napon Singh és Chohan (1982) eredményeivel ellentétben a gomba 9,0 ph-nál is képzett mikroszkleróciumokat már a 3. mérési napon is, sıt közülük egy (Mp 20) a maximális telepátmérıt is elérte a 6. napra. 60

62 5. Eredmények Micélium kompatibilitás vizsgálat eredményei A magyarországi szakirodalomban M. phaseolina izolátumok micélium kompatibilitásával foglalkozó publikációt nem találtunk. Hazánkban e témakörben legutóbb Zándoki és Turóczi (2002) a Sclerotinia sclerotiorum gombával kapcsolatban végzett vizsgálatokat. Munkánk során kapcsolatot teremtettünk Petri-csészében az összes izolátum között abból a célból, hogy megtudjuk, mely helyekrıl származó M. phaseolina izolátumok mutatnak micélium kompatibilitást. Ez a vizsgálat alkalmas arra is, hogy egy-egy kisebb vagy nagyobb területen jellemezzük a kórokozó változékonyságát, nemcsak a fiziológiai tulajdonságok vagy a patogenitás (és gazdanövénykör) tekintetében. Az izolátumok között a kompatibilitási kapcsolat jellege az inokulálástól számított 7. napon teljes biztonsággal eldönthetı volt. A kompatibilis izolátumok telepei teljesen egymásba nıttek. Az egymással inkomptabilis izolátumok telepei között azonban gátlási zónák alakultak ki és a micélium jól láthatóan kiritkult. Vizsgálatunkban - amely során az izolátumokat egymással minden lehetséges kombinációban párosítottuk arra az eredményre jutottunk, hogy izolátumaink többnyire kompatibilisek voltak egymással (34. ábra). 34. ábra. Kompatibilis kapcsolat Mp 43 (felül), Mp 44 (balra lenn) és Mp 49 (jobbra lenn) között A 6. táblázatban azok az izolátum-párosítások láthatóak, amelyek között inkompatibilis kapcsolatot tapasztaltunk. Az összes lehetséges párosításból csupán 24 párosítás esetén tapasztaltunk inkompatibilis kapcsolatot. 61

63 5. Eredmények 6. táblázat. M. phaseolina izolátumok közötti inkompatibilis kapcsolat Inkompatibilis kapcsolatok Mp 2-Mp 40 Mp 28-Mp 14 Mp 34-Mp 23 (35.A ábra) Mp 34-Mp 44 Mp 3-Mp 19 Mp 29-Mp 8 Mp 34-Mp 24 Mp 34-Mp 45 Mp 5-Mp 10 Mp 29-Mp 22 Mp 34-Mp 33 Mp 38-Mp 6 (35.B ábra) Mp 25-Mp 1 Mp 31-Mp 7 Mp 34-Mp 40 Mp 38-Mp 11 Mp 25-Mp 31 Mp 31-Mp 15 Mp 34-Mp 42 Mp 42-Mp 43 Mp 28-Mp 12 Mp 31-Mp 30 Mp 34-Mp 43 Mp 42-Mp 44 Ezek közül is a legtöbb esetben a Mp 34 mutatott inkompatibilitást más izolátumokkal (35.A ábra). Az elızı fenotípusos vizsgálatok eredménye során nagy eltérést mutató Mp 34, Mp 38 és Mp 45 közül a Mp 38 is inkompatibilis volt két másik izolátummal (35.B ábra), illetve a Mp 45 is a Mp 34 izolátummal. 35. ábra. Inkompatibilis kapcsolat Mp 23 (felül) és Mp 34 (alul) között (=A), illetve Mp 6 (felül) és Mp 38 (alul) között (=B) Vizsgálatunk során meglepı volt, hogy egymáshoz közeli termıhelyrıl származó izolátumok között micélium inkompatibilitást tapasztaltunk. Ezek voltak a Mp 2-Mp 40, Mp 15-Mp 31, Mp 34-Mp 40, Mp 42-Mp 43, Mp 42-Mp 44 párosítások. Ez azt bizonyíthatja, hogy egymáshoz közeli területeken többféle (némileg különbözı) genotípus fordul elı egyszerre. További érdekesség, hogy a szerb izolátumok mindegyik hazai izolátummal, illetve a spanyollal 62

64 5. Eredmények is kompatibilisnek mutatkozott, illetve a spanyol (Mp 45) is csak egy magyar (Mp 34) izolátummal volt inkompatibilis. Tehát az egymástól földrajzilag igen messze lévı izolátumok is kompatibilisek egymással. Ez azt bizonyíthatja, hogy az azonos, vagy nagyon hasonló genotípusú törzsek valószínő a mikroszkleróciumok segítségével nagy távolságra is elterjedhetnek UV-C sugárzás hatásának vizsgálata a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzésére A fény bizonyos gombák növekedését serkenti vagy gátolja, egyes fajok esetén pedig hatástalan. Tanulmányaink során a M. phaseolina izolátumok micélium növekedésére és mikroszkleróciumok képzıdésére gyakorolt UV-C sugárzás hatását vizsgáltuk. Az egyes mérési napokon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm-ben) a Melléklet VI. táblázatban találhatóak. A táblázatban látható az izolátumok közti szignifikáns differencia is, amelyhez az 5 %-os valószínőségi szinten kapott SzD-értékek szolgálnak segítségül. A 36. ábrán a vizsgált 53 M. phaseolina izolátum UV-C sugárzással kezelt, illetve kontroll telepeinek növekedését tüntettük fel, a különbözı korú (és eltérı dózisú UV-C sugárzásban részesült) tenyészetek telepátmérıinek adatai alapján. 100 M icélium telep M ikroszklerócium telep Telepátmérı (mm) napos 4 napos 6 napos 8 napos 10 napos 12 napos 2 napos 4 napos 6 napos 8 napos 10 napos 12 napos Kezelt Tenyészetek kora (nap) Kontroll 36. ábra. UV-C sugárzással kezelt és kontroll M. phaseolina izolátumok micélium- és mikroszklerócium telepeinek átlagátmérıi (mm) 63

65 5. Eredmények Látható az ábrán, hogy a 2 napos kezelt, illetve kontroll tenyészetek méretei szinte megegyeznek. Ez várható volt, mivel a kezelt tenyészetek csak a telepmérés után kapták az elsı 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzást. A leoltástól számított 2. napra (1,62 J/cm 2 dózisú UV-C kezelés elıtt) az izolátumok micélium (18-70 mm) és mikroszkleróciumok alkotta telepeinek (0-33,33 mm) tág határok közötti növekedését figyeltük meg (37. ábra). 37. ábra. Mp 12 (=A), Mp 4 (=B), Mp 15 (=C) és Mp 19 (=D) izolátumok két napos (1, 62 J/cm 2 dózisú UV-C besugárzás elıtti) tenyészetei A 36. ábrán látható a legnagyobb dózisú (1,62 J/cm 2 ) kezelés hatása a 4 napos tenyészetek növekedésére, miszerint a besugárzás után, a 2. naptól a kezelt tenyészetek micéliuma átlag 10,80 mm-t nıtt, míg a kontrolloké átlag 42,28 mm-t, az 53 izolátum eredményeit összesítve. Ez azt jelenti, hogy az izolátumok UV-C sugárzással kezelt tenyészetei a kontrollhoz képest csak negyedakkorát tudtak nıni, azaz az 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás a gomba növekedését a negyedére csökkentette. A mikroszklerócium telepátmérı a besugárzást követı két nap alatt átlagosan 17,16 mm-t nıtt a kezelt tenyészetek esetén, míg a kontroll átlag 69,17 mm-t. Így elmondható, hogy az 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás a mikroszklerócium telepátmérı növekedését szintén negyedére csökkentette. A 4. napon megfigyeltük, hogy az 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás a Mp 1, Mp 10, Mp 19, Mp 22, Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. Ezen UV-C sugárzás hatására a 4 napos kezelt tenyészetek micélium és a mikroszklerócium telepek átmérıje szignifikánsan kevesebb volt, mint a kontrollé (38. ábra). 64

66 5. Eredmények 38. ábra. Mp 24 (=A), Mp 16 (=B), Mp 21 (=C) 4 napos kezelt és Mp 24 (=D), Mp 16 (=E), Mp 21 (=F) 4 napos kontroll tenyészetei (1, 62 J/cm2 dózisú besugárzás után) A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kontroll tenyészeteinek értékei ahogy már az elızı mikológiai vizsgálatok során is tapasztaltuk elmaradtak a többi izolátum kontroll tenyészeteinek mért értékeitıl (39. ábra). Érdekes, hogy e három izolátum esetében nincs olyan nagy különbség a kezelt és a kontroll telepek méreteiben. Ez azt bizonyítja, hogy ezen izolátumok tenyészeteinek növekedését kevésbé gátolta a legnagyobb dózisú UV-C sugárzás. 39. ábra. Mp 34 (=A), Mp 45 (=B), Mp 38 (=C), Mp 44 (=D) 4 napos kezelt és Mp 34 (=E), Mp 45 (=F), Mp 38 (=G), Mp 44 (=H) 4 napos kontroll tenyészetei (1, 62 J/cm2 dózisú besugárzás után) 65

67 5. Eredmények A hat napos tenyészetek mért adataiból kiderül, hogy a kezelt tenyészetek telepátmérıi a 0,81 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás hatására is jelentısen elmaradtak a kontrollétól (40. ábra). 40. ábra. Mp 24 izolátum 6 napos kezelt (=A) és kontroll (=B) tenyészete, illetve Mp 42 izolátum 6 napos kezelt (=C) és kontroll (=D) tenyészete (0,81 J/cm 2 dózisú besugárzás után) Az izolátumok ezen dózisú UV-C sugárzással kezelt micélium- (átlag 13,30 mm), illetve mikroszklerócium telepei (átlag 12,57 mm) hasonló mértékben nıttek, mint az elsı besugárzás után. Az izolátumok kontroll tenyészeteinek micélium és mikroszklerócium telepátmérıje a 6. napon 90 mm, kivéve a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumokét. E három izolátum kontroll tenyészetei a 90 mm-es telepátmérıt a 8., a 10., illetve a 12. napra érték el. Ahogy a 36. ábrán is látható, az izolátumok UV-C sugárzással kezelt micélium telepei 8 naposan (a 0,41 J/cm 2 dózisú besugárzás után 2 nappal) mutatták azt az átmérıt, amit a kontroll tenyészetek telepei 4 naposan. A kezelt tenyészetek mikroszkleróciumok alkotta telepei még 8 naposan sem érték el a 4 napos kontroll tenyészet értékeit. Vizsgálataink során az összes ke- 66

68 5. Eredmények zelt izolátum esetében azt tapasztaltuk, hogy a kontrollhoz képest a mikroszkleróciumok száma kevesebb, a telepben történı eloszlásuk pedig nem egyenletes (41. ábra). 41. ábra. Mp 13 (=A), Mp 16 (=B), Mp 35 (=C), Mp 44 (=D), Mp 48 (=E) 8 napos kezelt tenyészetei és Mp 48 (=F) 8 napos kontroll tenyészete (0,41 J/cm2 dózisú besugárzás után) 67

69 5. Eredmények A 10. napon mért adatok azt tükrözik, hogy a tenyészetek növekedését a 8. napon kapott 0,20 J/cm 2 dózisú UV-C besugárzás már nem tudta jelentısen csökkenteni. A 10. napon az összes izolátum UV-C sugárzást kapott micélium telepe 90 mm volt, kivéve a Mp 34 (81, 00 mm), a Mp 38 (86,33 mm) és a Mp 45 (85,33 mm) izolátumoké. Ezen a napon az izolátumok kezelt tenyészeteinek többsége 90 mm átmérıjő mikroszkleróciumok alkotta telepet képzett. A kontroll tenyészetek közül már csak a Mp 34 micéliuma (83,00 mm), valamint a Mp 34 (72,00 mm) és a Mp 38 (79,00 mm) mikroszklerócium telepe nem érte el a 90 mm-t. A 12. mérési napon már csak a Mp 38 kezelt tenyészetében nem maximális (90 mm) a mikroszkleróciumok alkotta telepátmérı, ezt a méretet csupán a 14. napra érte el. A 14. (utolsó mérési) nap után pár nappal a kezelt tenyészetek mikroszkleróciumok alkotta telepeiben a mikroszkleróciumok száma nıtt és eloszlásuk egyenletessé vált. Összefüggés-vizsgálatokat végeztünk azon megfigyelésünk statisztikai igazolására, miszerint a besugárzás dózisának csökkenésével a gomba növekedésének mértéke emelkedett. A 4, 6, 8 és 10 napos micélium, illetve mikroszklerócium telepek értékeit elemeztük statisztikailag, mivel ezen korú telepeknél érvényesült a besugárzás hatása. A korrelációanalízis során kapott paraméter-párok összefüggéseinek szorosságát a 7. táblázatban számszerősítettük. A korrelációs koefficiens (r) kritikus értéke 53-as mintaszám (n) esetén 0,2732 (Fisher and Yates, 1957). A 7. táblázatban olvasható, hogy minden esetben szignifikáns kapcsolat volt a paraméter-párok között. Ez azt jelenti, hogy statisztikailag igazolt az állításunk, miszerint ahogy csökkent a besugárzás dózisa, úgy emelkedett a gomba növekedésének mértéke. A 4, a 6 és a 8 napos telepek átmérıi között szoros összefüggést tapasztaltunk. A 8 és 10 napos izolátumok vizsgálatánál feltehetıleg azért kaptunk kisebb r-értéket, mint a többinél, mert a 10 napos telepek között már több elérte a maximális 90 mm-t. 7. táblázat. Az összefüggés-vizsgálatok korrelációs koefficiensei Paraméterek R 2 r Korreláció 4 napos micélium t. 6 napos micélium t. 0, ,86507 szoros 6 napos micélium t. 8 napos micélium t. 0, ,73531 szoros 8 napos micélium t. 10 napos micélium t. 0, ,33688 gyenge 4 napos mikroszkl. t. 6 napos mikroszkl. t. 0, ,90284 szoros 6 napos mikroszkl. t. 8 napos mikroszkl. t. 0, ,82991 szoros 8 napos mikroszkl. t. 10 napos mikroszkl. t. 0, ,38521 gyenge 68

70 5. Eredmények A 42. ábra a vizsgált M. phaseolina izolátumok átlagos napi növekedését mutatja, mm-ben ,63 Kezelt Kontroll 16,80 Átlagos napi növekedés (mm) ,56 8,91 0 M icélium telepátmérı M ikroszklerócium telepátmérı 42. ábra. 53 M. phaseolina izolátum UV-C sugárzással kezelt és kontroll micélium és mikroszkleróciumok alkotta telepeinek átlagos napi növekedése Látható a 42. ábrán, hogy a kezelt tenyészetek átlagos napi növekedése megközelítıleg a fele a kontrollénak. Ezek az adatok is alátámasztják, hogy az UV-C sugárzás a gomba növekedését jelentısen csökkentette Molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei Feltételeztük, hogy a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumok nem csak a dolgozatban eddig ismertetett mikológiai vizsgálatok során különbözött nagy mértékben a többi izolátumtól. Ennek bizonyítására az izolátumokat molekuláris biológiai módszerekkel is elemeztük RAPD analízis eredménye A RAPD analízis során a húsz kipróbált primérpárból 13-mal kaptunk reprodukálható mintázatot. Ezekkel a primerpárokkal a 48 M. phaseolina izolátum DNS-ébıl 148 jól értékelhetı fragmentum szaporodott fel. Primérpáronkénti bontásban az egyes izolátumokban keletkezett termékek száma, illetve az összes elıforduló fragmentum száma a 8. táblázatban látható. 69

71 5. Eredmények 8. táblázat. RAPD analízis során használt primerek, nukleotid szekvenciájuk, továbbá az izolátumonkénti, illetve az összes termék száma Primerpárok jelölése Nukleotid szekvencia 5 5 -AGATGCAGCCAG CACCATCGCTAC AGATGCAGCCAG- 5 -AGTCACTCCCAG GGATGAGACCGG- 5 -GGAGTAACGGAG GGATGAGACCGG- 5 -CTGAACCGCTGT AATGCGGGAGTC-3 5 -GTCATGCGACGA AATGCGGGAGTC-3 5 -CCATCGGAGGTC GATGGCAGTCAG-3 5 -ACACTGGCTGCA GATGGCAGTCAG-3 5 -AGTCACTCCCAG TGATGGCGTCTT-3 5 -CATACGGGCTGC GGCTAACCGATG-3 5 -GGAGTAACGGAG GGCTAACCGATG-3 5 -ACACTGGCTGCA GTGCCTAACCGT-3 5 -ACGGACGTCACC CCATCGGAGGTC-3 5 -TCCGCATACCGT-3 Izolátumonkénti termékek száma Összes termék A 43. ábra egy reprezentatív gélképet mutat. Láthatóak olyan polimorfizmusok, amelyek az izolátumok kisebb csoportjában megtalálhatóak, míg a többiben nem. Például a kb. 200 bp mérető fragmentum csak 14 izolátumnál volt jelen, amelyek közül a legtöbb Magyarország dél-nyugati részérıl származott. Továbbá a kép jól szemlélteti az Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumok eltérı mintázatát, amely a többi primerpárral kapott RAPD analízis gélképén is tapasztalható volt. 70

72 5. Eredmények 43. ábra primerrel kapott 48 M. phaseolina izolátum RAPD-mintázata. M: 50 bp mérető DNS (marker) létra Adatelemzés eredményei A 13 gélkép kiértékelése után a Treecon szoftver segítségével UPGMA dendrogramot szerkesztettünk (44. ábra) és elvégeztük a bootstrap analízist is. A dendrogram jól szemlélteti, hogy a vizsgált izolátumok többsége (I. csoport) 0,2 genetikai távolságon belül volt. Ebben a legnagyobb csoportban a kis genetikai távolság ellenére a dendrogram faszerkezete a győjtési helyek szerinti további kisebb csoportokat ábrázol. Mint például a Mp 53, Mp 52, Mp 49 és a Mp 51 Bicsérd környékérıl (Dél-Magyarország) vagy a Mp 16, Mp 26, Mp 17, Mp 35 Keszthely környékérıl (Nyugat-Magyarország) származó izolátumok. A genetikai távolság szerint ebbe a csoportba (I.) tartozik egy szerb (Rimski Sancevi) izolátum (Mp 47), bár a győjtési hely szerint kivétel. 71

73 5. Eredmények I. II. III. IV. 44. ábra. 48 M. phaseolina izolátum 148 amplifikálódott RAPD fragmentum alapján készült dendrogram. Az adatokat 1000 ismétléses bootstrap analízissel kaptuk A Mp 46 genetikai távolsága már 0,2, így külön csoportot (II.) alkot. Ez nem meglepı, hiszen ez az izolátum (Mp 46) Szerbiából (Sangaj) származik. A III. csoportot Közép- Magyarországról származó izolátumok alkotják. A IV. csoport van a legnagyobb genetikai 72

74 5. Eredmények távolságra a többitıl. Egyik tagja (Mp 45) Spanyolországból (Cordoba) származik, amely egyébként is a legnagyobb geográfiai távolságra van a többi izolátumtól. A nagy genetikai távolságot mégsem tudjuk a győjtési hellyel magyarázni, hiszen a IV. csoportban vannak magyar izolátumok is (Mp 34 és a Mp 38). A dendrogramon jól nyomon követhetı, hogy ezek voltak a vizsgált izolátumoktól a legnagyobb genetikai távolságra (0,75). A mikológiai vizsgálatok során a IV. csoport elemeinek eredményei egymáshoz nagyon hasonlóak és a többitıl eltérıek voltak, amit a molekuláris genetikai vizsgálat során kapott egyforma genetikai távolság is igazol. A dendrogram szerkezetébıl az következik, hogy a győjtési helyek távolsága jobban befolyásolta az izolátumok genetikai távolságát, mint a gazdanövényrıl való származás. Az izolátumok gazdanövények szerint nem csoportosultak genotípusosan. A dendrogramon (44. ábra) az is szembetőnı, hogy az elızetes micélium kompatibilitás vizsgálat során kapott eredmények nem egyeztek meg az izolátumok molekuláris vizsgálati eredményeivel. A dendrogram szerint volt olyan micélium inkompatibilis izolátum- párosítás (Mp 34-Mp 40), amely tagjai külön csoportba, míg más párok (Mp 2-Mp 40, Mp 42-Mp 43, Mp 42-Mp 44) tagjai azonos (I.) csoportba tartoztak. Ezen utóbbi izolátum- párosítások földrajzilag egymáshoz közeli termıhelyrıl származtak és a dendrogram szerint egy csoportba tartoztak, mégis egymással micélium inkompatibilisek voltak. Továbbá több esetben megfigyeltük, hogy az egymással micélium kompatibilis izolátumok tagjai a dendrogram szerint külön csoportban helyezkedtek el (pl. Mp 18, Mp 20, Mp 36 vagy Mp 46 az összes többi izolátummal párosítva ). Az elızıek alapján tehát a genetikai és a micélium kompatibilitás vizsgálataink eredménye között nincs összefüggés, ami azt feltételezi, hogy a micélium kompatibilitást valószínőleg több faktor határozza meg. A genetikai távolság és a geográfiai távolság mátrixszal végzett Mantel-teszt eredményei szerint a kettı közti összefüggés szignifikáns (p=0,001), de gyenge (r=0,402). A Mantel-teszttel végzett statisztikai értékelés nyomán megállapítottuk, hogy túlnyomó többségben szignifikáns volt az összefüggés az izolátumok genetikai távolsága és a különbözı hımérsékleten, illetve eltérı ph-jú táptalajon történı növekedésük között.a genetikai távolság és az eltérı hımérsékleteken mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérık Mantelteszttel történı összehasonlításának eredményei a 9. táblázatban szerepelnek. 73

75 5. Eredmények 9. táblázat. A genetikai távolság és az eltérı hımérsékleteken, eltérı mérési napokon kapott micélium- és mikroszklerócium telepátmérık adataiból nyert korrelációs koefficiensek (Mantel-teszttel történı összehasonlítás során, 5%-os szignifikancia szinten) Hımérséklet 10 C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C Teleptípusok 3. mérési nap 5. mérési nap 6. mérési nap p-érték r-érték p-érték r-érték p-érték r-érték Micélium t ,001 0,598 0,001 0,461 Mikrosz. t ,001 0,427 Micélium t. 0,001 0,703 0,001 0,501 0,001 0,492 Mikrosz. t ,001 0,401 0,001 0,399 Micélium t. 0,867 0,004 0,001 0,505 0,001 0,768 Mikrosz. t. 0,237-0,035 0,001 0,164 0,001 0,518 Micélium t. 0,001 0,734 0,001 0,961 0,001 0,979 Mikrosz. t. 0,001 0,703 0,001 0,948 0,001 0,974 Micélium t. 0,001 0,809 0,001 0,957 0,001 0,957 Mikrosz. t. 0,001 0,693 0,001 0,955 0,001 0,943 Micélium t. 0,001 0,853 0,001 0,954 0,001 0,968 Mikrosz. t. 0,001 0,775 0,001 0,923 0,001 0,924 Micélium t. < 0,0001-0,092 0,693 0,011 0,029 0,065 Mikrosz. t (-: nem volt növekedés) A genetikai távolság és a 25, 30 és 35 C-on mért micélium és mikroszklerócium telepátmérık között erıs, szignifikáns összefüggést kaptunk. A 20 C-on, 3. napon mért micélium- és mikroszklerócium telepátmérık, illetve a 40 C-on mért micélium telepátmérık nem mutattak szignifikáns összefüggést a genetikai távolsággal, feltehetıleg azért, mert ezen paraméterek mellett csak kevés izolátum indult növekedésnek. A 10 C-on mért telepátmérık és a genetikai távolság között szignifikáns (p=0,001) és gyenge összefüggést lehetett kimutatni. A genetikai távolság és az eltérı ph-jú BDA táptalajokon mért micélium és mikroszklerócium telepátmérık Mantel-teszttel történı összehasonlításának eredményeit a 10. táblázat tartalmazza. A genetikai távolság és a 2-8 ph-jú BDA táptalajon növekedett izolátumok átmérıi között minden esetben szignifikáns, azonban eltérı erısségő összefüggést tapasztaltunk. Csak az izolátumok 9-es ph-n mért telepátmérıi esetében nem volt szignifikáns az összefüggés azok genetikai távolságával, valószínőleg azon okból, mert ezen ph-értéken csak kevés izolátum tudott növekedni. 74

76 5. Eredmények 10. táblázat. A genetikai távolság és a különbözı ph-jú BDA táptalajokon, eltérı mérési napokon kapott micélium- és mikroszklerócium telepátmérık adataiból nyert korrelációs koefficiensek (Mantel-teszttel történı összehasonlítás során, 5%-os szignifikancia szinten) Kémhatás 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph Teleptípusok 3. mérési nap 5. mérési nap 6. mérési nap p-érték r-érték p-érték r-érték p-érték r-érték Micélium t. 0,001 0,510 0,001 0,562 0,001 0,583 Mikrosz. t. 0,001 0,514 0,001 0,575 0,001 0,570 Micélium t. 0,001 0,827 0,001 0,953 0,001 0,951 Mikrosz. t. 0,001 0,683 0,001 0,916 0,001 0,953 Micélium t. 0,001 0,794 0,001 0,891 0,001 0,860 Mikrosz. t. 0,001 0,662 0,001 0,887 0,001 0,887 Micélium t. 0,001 0,862 0,001 0,970 0,001 0,972 Mikrosz. t. 0,001 0,511 0,001 0,953 0,001 0,949 Micélium t. 0,001 0,693 0,001 0,956 0,001 1,000 Mikrosz. t. 0,001 0,640 0,001 0,818 0,001 0,938 Micélium t. 0,001 0,483 0,001 0,764 0,001 0,905 Mikrosz. t. 0,001 0,566 0,001 0,597 0,001 0,703 Micélium t. 0,001 0,242 0,001 0,167 0,001 0,191 Mikrosz. t. 0,001 0,464 0,001 0,209 0,001 0,217 Micélium t. 0,485 0,022 0,317 0,029 0,047 0,060 Mikrosz. t. 0,001 0,373 0,011 0,077 0,017 0, ITS felszaporítás és PCR-RFLP eredményei A vizsgált 48 izolátum mindegyikében az ITS5 és az LR5 primerekkel egy 1550 bp mérető terméket tudtunk felszaporítani. Nyolc restrikciós enzimmel emésztettük ezt a fragmentumot. Az EcoR I és a Taq I (45. ábra) enzimek monomorf restrikciós mintázatot adtak. Ezen két enzimmel történı vizsgálat során Purkayastha és mtsai. (2006) is ezt az eredményt kapták, továbbá az általuk kapott emésztett termékek mérete is nagyon hasonló a mi eredményeinkhez. A BstU I (46. ábra), a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I (47. ábra) és az Rsa I enzimekkel polimorf restrikciós mintázatokat kaptunk. 75

77 5. Eredmények M Mp1 Mp2 Mp4 Mp5 Mp6 Mp8 Mp9 Mp10 Mp11 Mp12 Mp13 Mp14 Mp15 Mp16 Mp17 Mp18 Mp20 Mp22 Mp23 Mp24 Mp25 Mp26 Mp27 Mp28 M M Mp29 Mp30 Mp32 Mp33 Mp34 Mp35 Mp36 Mp37 Mp38 Mp39 Mp40 Mp41 Mp42 Mp43 Mp44 Mp45 Mp46 Mp47 Mp48 Mp49 Mp50 Mp51 Mp52 Mp53 M 45. ábra. ITS régió rdns-ének Taq I restrikciós enzimmel emésztett PCR-RFLP fragmentumai. M: bal oldalon 50 bp, jobb oldalon 100 bp mérető DNS (marker) létra M Mp1 Mp2 Mp4 Mp5 Mp6 Mp8 Mp9 Mp10 Mp11 Mp12 Mp13 Mp14 Mp15 Mp16 Mp17 Mp18 Mp20 Mp22 Mp23 Mp24 Mp25 Mp26 Mp27 Mp28 M M Mp29 Mp30 Mp32 Mp33 Mp34 Mp35 Mp36 Mp37 Mp38 Mp39 Mp40 Mp41 Mp42 Mp43 Mp44 Mp45 Mp46 Mp47 Mp48 Mp49 Mp50 Mp51 Mp52 Mp53 M 46. ábra. ITS régió rdns-ének BstU I restrikciós enzimmel emésztett PCR-RFLP fragmentumai. M: bal oldalon 50 bp, jobb oldalon 100 bp mérető DNS (marker) létra 76

78 5. Eredmények 47. ábra. ITS régió rdns-ének Msp I restrikciós enzimmel emésztett PCR-RFLP fragmentumai. M: bal oldalon 50 bp, jobb oldalon 100 bp mérető DNS (marker) létra A restrikciós fragmentumok méretei a 11. táblázatban láthatóak. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 kivételével a többi izolátumnál a BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I és az Msp I enzimek az 1550 bp mérető fragmentumot egyformán vágták. Az Rsa I enzim 4 csoportra osztotta az izolátumokat. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 hat enzimmel történı emésztés során elkülönült a többi izolátumtól. A Hae III és az Msp I enzimekkel ezen 3 izolátum mindegyike különbözı restrikciós mintázatot adott, míg a vizsgálatban használt másik 4 enzimmel a spanyol Mp 45 izolátum tért csak el a két magyar (Mp 34, Mp 38) izolátumtól. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumok nemcsak fenotípusosan, hanem genetikailag is nagy variabilitást mutattak. 77

79 5. Eredmények 11. táblázat. M. phaseolina isolátumok ITS régiójának emésztés utáni fragmentumhosszai Restrikciós endonukleázok Mp 1, Mp 2, Mp 4, Mp 5, Mp 6, Mp 8, Mp 11, Mp 18, Mp 20, Mp 22, Mp 23, Mp 25, Mp 26, Mp 27, Mp 28, Mp 29, Mp 30, Mp 33, Mp 37, Mp 39, Mp 40, Mp 41, Mp 42, Mp 43, Mp 44, Mp 46, Mp 49, Mp 50, Mp 51, Mp 52, Mp 53 M. phaseolina izolátumok Mp 9, Mp 10, Mp 12, Mp 13, Mp 14, Mp 15, Mp 16, Mp 17, Mp 24, Mp 32, Mp 35, Mp 36 Mp 34 Mp 38 Mp 45 Emésztés utáni fragmentumok nagysága (bp) BstU I 558, 310, 250, , 280, 245, 125, 110 EcoR I 1200, , 267, 440, 267, Hae III 741, 346, 155, 120, , 200, 250, 200, , 65 Hinf I 725, 366, 290, 250, 60 Mbo I 342, 299, 224, 166, 124, 83, 50 Msp I 575, 500, 360, 156, , 265, 200, 180 Rsa I 941, 480, 90, , 480, , 348 Taq I 430, 376, 262, 142, , 490, 270, , 411, 346, 173, 91, , 650, 306, 250, 230, 124, 100, , 341, 299, 181, 124, 83, , 980, 824, 824, 1040, 575, 475, 575, 575, 340, 300, 475, 250, , , 375, 255, 235, 133, 90, Tenyészedényes vizsgálatok eredményei Tenyészedényes vizsgálataink során vizsgáltuk a gomba izolátumainak különbözı növényfajokra gyakorolt hatását, illetve azok patogenitását Gazdanövénykör vizsgálatának eredményei Vizsgálatunk során megfigyeltük, hogy az inokulálást követı egy hetes inkubáció, illetve kontamináció után egyes növényfajok magjain a gomba micéliuma és mikroszkleróciumai szabad szemmel is jól láthatóak voltak (48. ábra). 78

80 5. Eredmények 48. ábra. Cucurbita maxima 1 hetes inkubálás (Mp 33-mal történı inokulálás) után Az egyes növényfajok kelésének mértékét a 12. táblázat foglalja össze. A 12. táblázatban olvasható a kezelések közti szignifikáns differencia is. Jól nyomon követhetı a három izolátum károsításának tendenciája. Kitőnik, hogy a Mp 23 izolátum károsított a legnagyobb mértékben (kelés átlaga 44,57 %), a Mp 33 pedig a legkevésbé (kelés átlaga 56,61 %). Ezt a tendenciát figyelhetjük meg a legtöbb növényfajnál, ám voltak olyanok, amelyek kivételt képeztek ez alól. Például az Alopecurus pratensis, a Cucurbita maxima, a Festuca rubra és a Lotus borbasii esetében nem a Mp 23 okozta a legnagyobb kárt, hanem az Mp 22, illetve a Brachypodium sylvaticum, a Daucus carota, az Elymus caninus és a Festuca pseudovina növényfajoknál az Mp 22 károsított a legkevésbé. Az összes növényfajra vonatkozóan megállapítható, hogy a kelési % a három M. phaseolina izolátummal történı inokulálást átlagolva 50,62 %-os volt. Ez az érték önmagában is jól mutatja, hogy a gomba csírapusztító hatásának köszönthetıen több növényfajnál jelentıs mértékben csökkent az inokulált növények kelésének mértéke (49. ábra). Az Aegilops cylindrica és a Phytolacca americana fajok ellenállónak bizonyultak a gombával szemben. Ezzel ellentétben a gomba a Lepidium sativum-ra volt a legkárosabb hatással, mindhárom izolátummal történı fertızés 100 %-os csíranövény pusztulást eredményezett, míg az egészséges kontroll kelése 100 %-os volt. Leggyengébben az Amaranthus caudatus kelt, kelési %-a a három izolátum eredményeit átlagolva csupán 5,45, amelyet a Trifolium hybridum követett átlag 6,66 %-os keléssel. 79

81 5. Eredmények 12. táblázat. A M. phaseolinaval inokulált növényfajok kelése a kontroll %-ában Növényfaj- Kelési % A három nevek Mp22-vel Mp23-mal Mp33-mal kezelés SzD 5% rövidítése inokulált inokulált inokulált átlaga AEGCY 100,00 100,00 100,00 100,00 0,00 AGRCR 28,00 18,00 28,00 24,67 15,05 AGRST 41,67 36,67 63,00 47,22 26,33 ALOPR 16,67 25,00 53,00 31,67 19,62 AMACA 5,45 0,00 10,91 5,45 12,76 APESV 13,33 11,67 21,67 15,56 8,13 ASCSY 48,33 20,00 58,33 42,22 25,44 BRASY 68,33 63,33 66,67 66,11 13,83 BROAR 36,67 36,67 35,00 36,11 15,34 BROIN 26,67 13,33 28,33 22,78 11,39 CUCMA 91,67 100,00 100,00 97,22 7,71 CYPES 58,33 56,25 60,42 58,33 9,14 DAUCA 66,67 41,67 58,33 55,56 14,38 ELYCA 58,33 53,33 55,00 55,55 10,90 FESPR 50,00 45,00 51,67 48,89 14,76 FESPS 57,14 32,14 37,50 42,26 13,18 FESRU 51,67 73,33 76,67 67,22 13,84 FOEVU 52,73 36,36 56,36 48,48 10,38 LACSA 80,70 45,61 84,21 70,17 21,95 LATSA 51,67 45,00 56,67 51,11 16,38 LEPSA 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 LEVOF 61,11 44,44 68,52 58,02 14,07 LOLMU 53,33 51,67 51,67 52,22 11,68 LOLPE 41,67 45,00 66,67 51,11 19,62 LOTBO 37,74 52,83 67,92 52,83 21,95 LUPLU 55,00 33,33 53,33 47,22 12,84 MEDLU 57,90 66,67 70,18 64,92 12,05 MEDVA 61,67 50,00 68,33 60,00 17,92 PETCR 50,00 45,00 45,00 46,67 14,07 PHAAR 81,67 80,00 90,00 83,89 9,26 PHLPH 26,92 34,62 48,08 36,54 25,30 PHYAM 100,00 100,00 100,00 100,00 0,00 POAPR 73,68 70,18 77,19 73,68 12,41 RHERH 44,64 19,64 35,71 33,33 13,10 RUMAC 71,67 46,67 73,33 63,89 10,59 SPEAR 15,00 11,67 28,33 18,33 16,65 TRIHY 8,33 5,00 6,66 6,66 5,55 VERPE 83,33 73,33 90,00 82,22 8,39 VICSA 50,00 55,00 65,00 56,67 12,05 ÁTLAG: 50,71 44,57 56,61 50,62-80

82 5. Eredmények 49. ábra. Lupinus luteus kontroll (A) és inokulált (Mp 23-mal) növények (B, C), 5 héttel a magok tenyészedénybe helyezése után A Trifolium hybridum esetében elıször a fertızött magból fejlıdıtt csíranövényeken vizenyısödést észleltünk (50. ábra), ahogy korábban Simay (1990) is repcével történı maginokulációs kísérletében, majd a csíranövény elpusztult. 50. ábra. Mp 23-mal inokulált Trifolium hybridum pusztuló csíranövényei 1 hetes inkubálás után Minden növényfajra vonatkozóan elmondható, hogy a kikelt növényeknél már nem tapasztaltunk pusztulást, amelyik egyedet elpusztította a kórokozó az még kelés elıtt (az egy hetes termosztátban történı inkubáció alatt) fertızıdött olyan mértékben, hogy a tenyészedényben már nem kelt ki. Azoknál a növényfajoknál, amelyek % feletti pusztulást mutattak 81

83 5. Eredmények már három hetes nevelés után is megfigyelhetı volt a kikelt növények sárgulása, illetve a kontrollhoz viszonyítva a növények alacsonyabb növekedése (51., 52. ábra). 51. ábra. Petroselinum crispum kontroll (A) és inokulált (Mp 33-mal) növények (B), 3 héttel a magok tenyészedénybe helyezése után 52. ábra. Rheum rhabarbarum kontroll (A) és inokulált (Mp 23-mal) növények (B), 5 héttel a magok tenyészedénybe helyezése után A kontroll növényeken a M. phaseolina okozta tüneteket egy esetben sem találtunk. Olyan gomba okozta tüneteket, amelyekrıl korábbi szakirodalmak beszámoltak pl. gyökérnyaki lézió (Simay 1987), szárnekrózis (Pratt és mtsai. 1998), barna vagy fekete léziók szikleveleken és/vagy száron (Msikita és mtsai. 1998, Purkayastha és mtsai. 2004) mi nem tapasztaltunk. 82

84 5. Eredmények A 12. táblázatban is látható, hogy az Aegilops cylindrica és a Phytolacca americana ellenállóak (kelés = 100 %) a gombával szemben, az inokulált egyedeken 5 hetes nevelés után sem okozott a gomba tüneteket. Vizsgálataink alapján a Brachypodium sylvaticum, a Cucurbita maxima, a Cyperus esculentus, a Daucus carota, az Elymus caninus, a Festuca rubra, a Lactuca sativa, a Lathyrus sativus, a Levisticum officinale, a Lolium multiflorum, a Lolium perenne, a Lotus borbasii, a Medicago lupulina, a Medicago x varia, a Phalaris arundinacea, a Poa pratensis, a Rumex acetosa, a Veronica persica és a Vicia sativa kevésbé fogékonyak (kelés =50-99 %) a M. phaseolinaval szemben. Az Agropyron cristatum, az Agrostis stolonifera, az Alopecurus pratensis, az Asclepias syriaca, a Bromus arvensis, a Bromus inermis, Festuca pratensis, a Festuca pseudovina, a Foeniculum vulgare, a Lupinus luteus, a Petroselinum crispum, a Phleum phleoides és a Rheum rhabarbarum közepesen (kelés = %) voltak fogékonyak, a három izolátummal történı inokulálást követı kelési átlag alapján. Erısen fogékonynak az Amaranthus caudatus, az Apera spica-venti, a Lepidium sativum, a Spergula arvensis és a Trifolium hybridum növényfajok bizonyultak, amelyek kelésének átlaga 20 % alatt volt. A gazdanövénykör vizsgálat befejezéseként a tenyészedényekbıl mosott gyökerek BDA táptalajon történı egy hetes inkubálása következett. Ennek során az összes M. phaseolinaval fertızött növény gyökerébıl sikerrel izoláltuk vissza a kórokozót. Ezen fejezetnél említjük meg a gomba ezüstfenyı gyökerébıl történı izolálását. A kórokozó fásszárú növényeken történı károsítása a kajszifát kivéve hazánkban eddig nem volt ismert. Szabó (2003) és Koltay (2001) az erdei fák, illetve fenyıfélék betegségeit részletesen ismertetı munkáiban sem találtunk utalást a M. phaseolina magyarországi ezüstfenyın (Pinus pungens ENGELM.) történı elıfordulásáról ban Keszthely környéki, 3-5 éves ezüstfenyı állományból származó mintákat vizsgálva megfigyeltük, hogy a pusztuló, illetve elpusztult fenyık tőlevele lilásvörös elszínezıdést mutatott. A közel száz fa közül mintegy 5-8 db fa esetében jelent meg a teljes pusztulás elszórtan az ültetvényben. A gyökfı és a gyökerek részletes vizsgálatakor a vastagabb gyökerek kéregrészének eltávolítása után a háncs felületén fekete csíkkal élesen elhatárolt különbözı alakú és kiterjedéső foltok váltak láthatóvá. A gyökérminták nedveskamrás inkubálása után a farész felületén nagy mennyiségben apró, fekete, gömbölyded gombaképletek jelentek meg, amelyekrıl mikroszkópi vizsgálat során megállapítottuk, hogy azok mikroszkleróciumok. 83

85 5. Eredmények BDA táptalajra oltásukat követıen pár nap alatt a tenyészetben gyér, sötétszínő micélium képzıdött. A micéliumban nagy mennyiségben alakultak ki mikroszkleróciumok. A tenyészet 5 nap alatt benıtte a 9 cm-es Petri-csésze felületét. A tenyészetbıl vett minta mikroszkópi vizsgálata során a micélium derékszögő elágazása, a mikroszkleróciumok mérete ( µm) egyértelmően a M. phaseolina gomba azonosítását eredményezte. A gyökerekrıl más gomba jelenléte nem volt kimutatható Patogenitási vizsgálatok eredményei A csíranövények ellenálló képességének vizsgálatán túl fontosnak tartottuk a M. phaseolina izolátumok patogenitásának megállapítását fejlettebb korú növények segítségével, ezért a napraforgó növényeket 7 hetes, a paprika növényeket 12 hetes korig neveltük. Vizsgálatunk során megfigyeltük, hogy az inokulálást követı egy hetes inkubáció, illetve kontamináció után a gomba mikroszkleróciumai a paprika magjain (53.A ábra) és a napraforgó kaszatain szabad szemmel is jól láthatóak voltak. A fertızött magból fejlıdött napraforgó csíranövényeken vizenyısödést észleltünk (53.B ábra), ahogy korábban Simay (1990) is repcével történı maginokulációs kísérletében. A kelési adatok ismeretében azonban kijelenthetjük, hogy ezek a vizenyıs csíranövények nem minden esetben pusztultak el. 53. ábra. M. phaseolina (Mp 38) mikroszkleróciumai paprikamagokon (=A), illetve Mp 6-tal inokulált napraforgó vizenyısödése 1 hetes inkubálás után (=B) Mindkét növényfajra vonatkozóan elmondható, hogy a kikelt növényeknél már nem tapasztaltunk pusztulást. Amely egyedet elpusztította a kórokozó az még kelés elıtt (egy hetes inkubáció alatt) fertızıdött olyan mértékben, hogy a tenyészedényben már nem kelt ki. A növények kelését, száruknak, illetve gyökerüknek a hosszát és tömegét napraforgó esetében a Melléklet 84

86 5. Eredmények VII. táblázat, paprikánál a Melléklet VIII. táblázat tartalmazza. A kontroll %-ában kifejezett kelési eredmények (54. ábra) alapján 5 csoportba soroltuk az izolátumok patogenitását: 0 = nem patogén (100 % kelés), 1 = kissé patogén (75-99 % kelés), 2 = közepesen patogén (50-74 % kelés), 3 = nagyon patogén (20-49 % kelés) és 4 = rendkívül patogén (0-19 % kelés). Az izolátumaink növényfajonkénti patogenitási csoportba tartozását a 13. táblázat tartalmazza. A két növényfaj kelési értékeit figyelembe véve egyes izolátumok patogenitása megegyezett, azaz egy patogenitási csoportba tartoztak, ugyanakkor más izolátumok patogenitása különbözı volt. Ez az eltérés a Mp 19, a Mp 35, a Mp 42 a Mp 44, a Mp 47 és a Mp 49 izolátumoknál jelentıs mértéket öltött. 13. táblázat. M. phaseolina izolátumok növényfajonkénti patogenitási csoportba tartozása (0 = nem patogén, 1 = gyengén patogén, 2 = közepesen patogén, 3 = nagyon patogén, 4 = rendkívül patogén) Patogenitási Patogenitási Patogenitási Izolá- Izolá- Izolácsoport csoport csoport tumok tumok tumok Napraforgó Paprika Napraforgó Paprika Napraforgó Paprika Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Az 54. ábrán jól nyomon követhetı, hogy a napraforgó kelése gyengébb volt, mint a paprikáé, kivéve a Mp 4, a Mp 6, a Mp 18, a Mp 20, a Mp 21, a Mp 32, a Mp 38 és a Mp 48 izolátumok esetében. Ezek közül a Mp 38 károsított a legnagyobb mértékben paprika esetében, a kelés 41,37 % volt. Napraforgónál a legkisebb mértékő kelést (3,54 %) a Mp 35 izolátum okozta. 85

87 5. Eredmények Izolátumok SzD5% Átlag Mp 53 Mp 52 Mp 51 Mp 50 Mp 49 Mp 48 Mp 47 Mp 46 Mp 45 Mp 44 Mp 43 Mp 42 Mp 41 Mp 40 Mp 39 Mp 38 Mp 37 Mp 36 Mp 35 Mp 34 Mp 33 Mp 32 Mp 31 Mp 30 Mp 29 Mp 28 Mp 27 Mp 26 Mp 25 Mp 24 Mp 23 Mp 22 Mp 21 Mp 20 Mp 19 Mp 18 Mp 17 Mp 16 Mp 15 Mp 14 Mp 13 Mp 12 Mp 11 Mp 10 Mp 9 Mp 8 Mp 7 Mp 6 Mp 5 Mp 4 Mp 3 Mp 2 Mp Kelési % Napraforgó Paprika 54. ábra. A M. phaseolinaval inokulált napraforgó és paprika kelésének mértéke a kontroll %-ában 86

88 5. Eredmények A Mp 35 izolátum patogenitásában találtuk a legnagyobb eltérés a két növényfajra vonatkozóan, ugyanis míg a napraforgó kelése csupán 3,54 %-os volt, addig a paprikáé 96,48 %-os. Ezen izolátumon kívül még öt (Mp 19, Mp 42, Mp 44, Mp 47, Mp 49) károsította sokkal nagyobb mértékben a napraforgót, mint a paprikát. Ahogy az 54. ábrán is látható, a Mp 18-cal inokulált napraforgó, továbbá a Mp 7 és a Mp 33 izolátumokkal inokulált paprika kelése megegyezett a kontrolléval. Így ezen növényfajoknál e három izolátum okozta a legkisebb mértékő károsítást. A gomba napraforgónál 22 izolátum, paprikánál 5 izolátum esetében csökkentette szignifikánsan a kelés mértékét (a kontrollhoz képest). A napraforgó kelése az 53 M. phaseolina izolátummal történı inokulálást átlagolva 68,29 %-os volt, a paprikáé pedig 86,30 %-os (a kontroll %-ában). Ez az érték önmagában is jól mutatja, hogy a gomba csírapusztító hatásának köszönthetıen fıleg napraforgó esetén jelentıs mértékben csökkent az inokulált növények kelésének mértéke. A M. phaseolinaval inokulált paprika és napraforgó növényeknél 5-6 hetes kortól fogva megfigyelhetı volt a növények sárgulása, illetve azok alacsonyabb növekedése (55. ábra). 55. ábra. Mp 3-mal inokulált (=A) és kontroll (=B) paprika növények Ahogy a gazdanövénykör vizsgálatánál sem, úgy a patogenitás értékelése során sem tapasztaltunk olyan gomba okozta tüneteket, amelyekrıl korábbi szakirodalmak beszámoltak (Simay 1987, Msikita és mtsai. 1998, Pratt és mtsai. 1998, Purkayastha és mtsai. 2004). 87

89 5. Eredmények A M. phaseolinaval inokulált paprika és napraforgó növények szárának és gyökerének hoszsza, illetve tömege több esetben jelentısen elmaradt a kontrolltól (56., 57., 58. ábra). 56. ábra. Egy db kontroll (=K) és 4 darab M. phaseolinaval 57. ábra. Egy db kontroll (=K) és 5 darab M. phaseolinaval inokulált paprika inokulált napraforgó 58. ábra. Kontroll (=A) és inokulált (=B) paprika gyökerei 88

90 5. Eredmények Mindkét növény esetében a kontrollhoz képest a fertızött növények szárhossza valamivel jobban csökkent, mint a szártömegük. A kórokozó az inokulált napraforgó átlag gyökérhoszszát 23,58 %-kal, a fertızött paprika átlag gyökérhosszát 26,14 %-kal csökkentette. Napraforgó esetében az inokulált növények gyökértömege 50,42 %-kal kisebb, mint a kontrollé, paprikánál 22,47 %-kal. A Melléklet VII. és VIIII. táblázatokban feltüntetett SzD 5% segítségével megállapítottuk, hogy a gomba az összes inokulált napraforgó és paprika esetében a növény szárhosszát szignifikánsan csökkentette. Az inokulált növények szártömegét tekintve napraforgónál öt (Mp 19, Mp 26, Mp 31, Mp 35, Mp 38), míg paprikánál 15 (Mp 1, Mp 2, Mp 3, Mp 5, Mp 6, Mp 7, Mp 28, Mp 29, Mp 30, Mp 31, Mp 32, Mp 33, Mp 34, Mp 38, Mp 52) izolátum mutatott szignifikáns különbséget a kontrollal összehasonlítva. A fertızött növények gyökérhossza napraforgó esetében 29, paprika esetében pedig 39 izolátumnál tért el szignifikánsan a kontrolltól. Az inokulált növények gyökértömegét vizsgálva napraforgónál hat (Mp 1, Mp 2, Mp 3, Mp 27, Mp 36, Mp 50), míg paprikánál 19 izolátum (Mp 1, Mp 2, Mp 3, Mp 8, Mp 9, Mp 10, Mp 11, Mp 14, Mp 17, Mp 18, Mp 19, Mp 21, Mp 22, Mp 23, Mp 24, Mp 29, Mp 30, Mp 33, Mp 34) kivételével tapasztaltunk a kontrolltól való szignifikáns eltérést. Napraforgó esetében az egyes paramétereknél a következı izolátumok károsítottak a legnagyobb mértékben: szárhossznál és gyökérhossznál a Mp 35, szártömegnél a Mp 19, gyökértömegnél a Mp 47. Paprikánál pedig a következı izolátumok károsítottak a legnagyobb mértékben: szárhossznál a Mp 32, szártömegnél a Mp 1, gyökérhossznál a Mp 43, gyökértömegnél a Mp 47. Összefüggés-vizsgálatokat végeztünk annak kiderítsére, hogy az izolátumok patogenitásában a két növényfajt figyelembe véve (14. táblázat), továbbá a növényfajok egyes paraméterei (kelés, szárhossz, szártömeg, gyökérhossz, gyökértömeg) között van-e korreláció (15. táblázat). A 14. táblázatban szereplı értékek segítségével statisztikailag bizonyított, hogy nincs összefüggés a kórokozó napraforgón és paprikán eredményezett patogenitásában, a kelési, a szár- és a gyökéreredményeket alapul véve. A 15. táblázatban feltüntetett értékek alapján elmondható mindkét növényfajra vonatkozóan, hogy a szárhossz szoros lineáris összefüggést mutatott a szártömeggel. Itt említjük meg, hogy az inokulált növények szára nemcsak magasságban, hanem átmérıben is kisebb volt, természetes, hogy így annak tömege is elmaradt a kontrollétól. Ahogy a 15. táblázatban is olvasható, nem találtunk összefüggést a napraforgón végzett vizsgálat során a kelés és a szártömeg, illetve a kelés és a gyökértömeg között, továbbá paprika esetében a kelés és a szárhossz, a kelés és a szártömeg, a kelés és a gyökértömeg, a szárhossz és a gyökértömeg, illetve a szártömeg és a gyökértömeg között. 89

91 5. Eredmények 15. táblázat. A M. phaseolina izolátumokkal fertızött napraforgón és a paprikán vizsgált paraméterek eredményei közötti korrelációs koefficiensek Paraméterek R 2 r Napraforgó kelés Paprika kelés 0, , Napraforgó szárhossz Paprika szárhossz 0, , Napraforgó szártömeg Paprika szártömeg 0, , Napraforgó gyökérhossz Paprika gyökérhossz 0, , Napraforgó gyökértömeg Paprika gyökértömeg 0, , táblázat. Az összefüggés-vizsgálatok korrelációs koefficiensei a növényfajok egyes paramétereit tekintve Napraforgó paraméterek R 2 r Kelés Szárhossz 0, , Kelés Szártömeg 0, , Kelés Gyökérhossz 0, , Kelés Gyökértömeg 0, , Szárhossz Szártömeg 0, , Szárhossz Gyökérhossz 0, , Szárhossz Gyökértömeg 0, , Szártömeg Gyökérhossz 0, , Szártömeg Gyökértömeg 0, , Gyökérhossz Gyökértömeg 0, , Paprika paraméterek Kelés Szárhossz 0, , Kelés Szártömeg 0, , Kelés Gyökérhossz 0, , Kelés Gyökértömeg 0, , Szárhossz Szártömeg 0, , Szárhossz Gyökérhossz 0, , Szárhossz Gyökértömeg 0, , Szártömeg Gyökérhossz 0, , Szártömeg Gyökértömeg 0, , Gyökérhossz Gyökértömeg 0, , A patogenitás vizsgálat végén a kórokozó mikroszkleróciumait napraforgó esetében 7 hét után, paprika esetében 12 hét után a tenyészedényekbıl mosott gyökereken szabad szemmel, illetve mikroszkóp segítségével sem tudtuk megfigyelni. Azonban mindegyik M. phaseolinaval fertızött növény szárából vissza tudtuk izolálni a gombát. A kórokozó jelenlét- 90

92 5. Eredmények ét az egy hetes inkubálás után a BDA táptalajon megfigyelt M. phaseolina micéliuma és mikroszkleróciumai igazolták (59. ábra). 59. ábra. Mp 3-mal inokulált napraforgó növény szára 2 (=A) és 4 (=B) nappal a M. phaseolina visszainokulálása céljából történı BDA táptalajra helyezés után A M. phaseolina piknídiumait laboratóriumi és tenyészedényes vizsgálataink során egyszer sem tudtuk megfigyelni. 91

93 6. Következtetések, javaslatok 6. Következtetések, javaslatok Az egyes környezeti tényezık (hımérséklet, tápközeg, kémhatás, UV sugárzás) M. phaseolina in vitro micélium növekedésére és mikroszklerócium képzésére gyakorolt hatását vizsgáltuk, micélium kompatibilitásukat elemeztük. Az izolátumok genetikai diverzitását RAPD és PCR-RFLP alkalmazásával állapítottuk meg. Tenyészedényes vizsgálatban elemeztük a M. phaseolina izolátumok patogenitását napraforgó és paprika növényen, továbbá három hazai izolátummal olyan növényfajok csírakori fogékonyságát, illetve ellenállóságát, amely növényeken a szakirodalom a kórokozó elıfordulásáról eddig még nem rendelkezett adatokkal. Az eredmények megvitatását, valamint az azokból levont következtetéseket és javaslatokat az alábbiakban részletezzük. A hımérséklet hatását vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a M. phaseolina hıtőrése széles intervallumban (10-40 C) mozgott. A gomba növekedésének a meleg körülmények (25-35 C hımérsékleti tartomány) kedveztek. Ez nem meglepı, hiszen ismert, hogy a gomba melegigényes kórokozó, fıleg a trópusi, szubtrópusi területeken terjedt el. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy Érsek 1979-ben megjelent publikációjában azt írta, hogy hazánkban a gomba C-on nem növekedett, akkor feltételezhetjük, hogy a kórokozó képes adaptálódni az elmúlt években kialakult felmelegedés során bekövetkezett magasabb évi középhımérséklethez, illetve a nyári idıszakban tapasztalt magasabb hımérséklethez. Tekintve, hogy a hazai éghajlatkutatók 2050-ig 0,5 C-os évi középhımérséklet emelkedést és %-os évi csapadékmennyiség csökkenést jeleztek, valószínősítjük, hogy hazánkban a további felmelegedés következményeként az ahhoz alkalmazkodni képes gomba populációk egyre nagyobb károsításokat fognak okozni számos növényünk esetében. Az egyes táptalajok hatását értékelve megállapítottuk, hogy legnagyobb mértékben KLA táptalajon növekedett a gomba, ezt követték a SGA, a MEA és a BDA-on kapott eredmények. Így feltételezéseink szerint a gomba anyagcseréje során a dextrint hasznosítja legjobban, de kedvezı számára a glükóz és a maltóz is. A szacharóz tartalmú CDA táptalajon gyengébben, de jól növekedett. Eredményeink megegyeztek a Simay (1987), illetve Suriachandraselvan és Seetharaman (2003) munkájában közöltekkel, miszerint a gomba növekedése CDA táptalajon bizonyult a leglassúbbnak. Ezzel ellentétben eltértek Singh és Chohan (1982), illetve Singh és Kaiser (1994) eredményeitıl, akik a micéliumnövekedést és a mikroszkleróciumok kialakulá- 92

94 6. Következtetések, javaslatok sát CDA-on való tenyésztés során találták a legintenzívebbnek. Munkánk során megállapítottuk, hogy bár a legkisebb mértékben, de képes növekedni és mikroszkleróciumokat képezni a gomba a tápanyaghiányos VA-on is, ahol legintenzívebbnek a Mp 39 növekedése bizonyult. Ez arra enged következtetni, hogy a gomba képes nagyon szegény tápanyagellátottság mellett is az életben maradásra, a növekedésre, ezáltal biztosítva a fennmaradását és a tovább terjedését. Mérési eredményeink alapján a M. phaseolina legkisebb mikroszklerócium átmérıje 39 µm, a legnagyobb 308 µm volt, míg a hat táptalaj átlageredményei 61,73-135,31 µm között alakultak. Fejlıdésükhöz a SGA táptalaj volt a legkedvezıbb, amely 135,31 µm átlag átmérıben mutatkozott meg. Ezen átmérıkbıl megállapítjuk, hogy a gombának Magyarországon Békési (1970) és Simay (1987) közlései után továbbra is a Haig szerinti C csoportba tartozó típusa van jelen. A kémhatással mint a M. phaseolinara ható környezeti tényezıvel kapcsolatban egyetlen hazai publikációból tudtunk információhoz jutni, amely a gomba elsı hazai közlésében (Békési 1970) szerepelt. Vizsgálataink szerint Békési (1970) eredményeivel megegyezıen a gomba növekedésének ph optimuma 4,0-6,0 érték között volt. Ugyanakkor a gomba eredményeink szerint képes növekedni 7,0, 8,0 és 9,0 ph-jú BDA táptalajon is, ezért valószínősítjük, hogy az elmúlt évek hosszú sora alatt a kémhatás esetében is a gomba szélsıséges körülményekhez való alkalmazkodása ment végbe. Így azt a következtetést vonhatjuk le, hogy napjainkban a talaj meszezése nem lehet a preventív védekezés eredményes módja, mint ahogy azt Békési (1970) a kórokozó elsı hazai közlésekor javasolta. A micélium kompatibilitás vizsgálata során az összes lehetséges párosításból csupán 24 párosítás esetén tapasztaltunk inkompatibilis kapcsolatot, az összes többi kapcsolat kompatibilisnek bizonyult. Ez azért jelentıs, mert a micélium kompatibilitás elıfeltétele annak, hogy két kompatibilis izolátum esetén az anasztomózisokon (hifahidakon) keresztül megtörténjen az örökítı anyag cseréje. Ez biztosít lehetıséget a genetikai rekombinációra (paraszexuális rekombináció), aminek a M. phaseolina esetében szerepe lehet a fajon belüli genetikai változékonyság fenntartásában. Az pedig, hogy a hazai izolátumok kompatibilisek a szerb izolátummal, azt a feltételezést erısíti meg, miszerint a kórokozó országunkba európai terjedése során észak felé nyomulása folyamán Szerbia felıl került be. Ez azt bizonyíthatja, hogy az azonos, vagy nagyon hasonló genotípusú törzsek nagy távolságra is elterjedhetnek. 93

95 6. Következtetések, javaslatok Hazánkban Nagy és Fischl (2002b) foglalkoztak az UV-C fény M. phaseolinara gyakorolt hatásával. Vizsgálataik során megfigyelték, hogy az 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás a micélium növekedését 48 órára gátolta és további 48 órára fenntartható volt a gátlás 0,81 J/cm 2 dózissal. Ezzel szemben mi azt tapasztaltuk, hogy az 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás a micélium növekedését csak jelentıs mértékben csökkentette, de nem gátolta, azonban a Mp 1, a Mp 10, a Mp 19, a Mp 22 és a Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. Az UV sugárzás növekedést gátló hatása valószínőleg onnan eredeztethetı, hogy a gomba hifa csúcsi sejtje nem rendelkezik kettıs sejtfallal, míg a hifa többi részén a külsı sejtfal réteg képes megvédeni a hifát az UV sugárzástól. Nagy és Fischl (2002b) eredményei szerint az UV sugárzás befolyásolta a M. phaseolina mikroszkleróciumainak számát, átmérıjüket, azok méret szerinti eloszlását, továbbá azok átmérıje kisebb volt, mint a kontrollé. Ezen paraméterek mérése nem képezte vizsgálatunk tárgyát, azt azonban megfigyeltük, hogy a kezelt tenyészetekben kevesebb számú mikroszklerócium képzıdött. A gomba reprodukciójában a hımérsékleten, a páratartalmon, a kémhatáson és a tápközegen kívül az UV sugárzás intenzitása is fontos faktor lehet. Amennyiben az ózonpajzs elvékonyodása következményeként a közeli UV sugárzás intenzitása növekedni fog, úgy elképzelhetı, hogy a talajon (pl. növényi maradványokon) maradt gomba az UV sugárzás hatására kevesebb mikroszkleróciumot képez. További vizsgálatok tárgyát képezhetné az UV fénnyel megvilágított tenyészetek molekuláris genetikai analizálása is a célból, hogy megtudjuk, molekuláris szinten milyen változások következtek be a gomba DNS-ében. A fenotípusos változások a genotípusban bekövetkezett változások következményei, ezért klasszikus mikológiai vizsgálataink után molekuláris genetikai elemzéseket végeztünk. Magyarországon ez idáig nem foglalkozott egy tanulmány sem a M. phaseolina mtdns analízisével. Csak külföldi szakirodalmakban találtunk a gomba genetikai variabilitásával kapcsolatos RAPD és PCR-RFLP módszerekkel végzett molekuláris genetikai eredményeket. A PCR- RFLP során a rdns ITS régióját felszaporítottuk, majd a Taq I restrikciós endonukleázzal való emésztés után monomorf mintázatot kaptunk, ahogy korábban Chase és mtsai. (1994), Su és mtsai. (2001), illetve Purkayastha és mtsai. (2006). Viszont Chase és mtsai. (1994) eredményeivel ellentétben a BstU I enzimmel kapott gélképen a mi izolátumaink között polimorfizmust figyeltünk meg. A BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I és az Rsa I enzimekkel végzett PCR-RFLP során polimorf restrikciós mintázatot kaptunk. Ezzel szemben Almeida és mtsai. (2003) monomorf mintázatról adtak közlést a Hae III. és a Mbo I endonukleázokkal végzett kísérleteik értékelésekor. Továbbá Su és mtsai. (2001) sem tudtak 94

96 6. Következtetések, javaslatok polimorfizmust kimutatni azon vizsgálataikban, ahol Hae III., Mbo I, Msp I és Rsa I endonukleázokat használtak. Jól használható az ITS-RFLP a polimorfizmus kimutatására, ha feltételezhetı az izolátumok közötti nagy genetikai távolság, amelyre utalhatnak például az elızetes mikológiai vizsgálatok vagy a nagy geográfiai távolság. A klasszikus mikológiai vizsgálatokat figyelembe véve az izolátumok összehasonlítása során fenotípusosan a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 egymáshoz nagyon hasonlóak, a többi izolátumtól viszont eltérı eredményt mutattak, amit a RAPD és a PCR-RFLP módszerek segítségével genotípusosan is igazoltunk. A többi izolátum között is találtunk kisebb különbségeket a RAPD analízis során, ezek azonban nem voltak egységesek. Javasoljuk, hogy képezze további vizsgálatok tárgyát a rdns ITS régiójának szekvencia analízise, amellyel a nukleotidok (adenin, guanin, citozin, timin) sorrendjét meghatározva további részletes és pontos információhoz lehet jutni az izolátumok közötti genetikai diverzitással kapcsolatban. A M. phaseolina folyamatosan bıvülı gazdanövényköre, illetve a gyomnövények egyre nagyobb térhódítása arra ösztönzött bennünket, hogy inokulációs kísérletben magyarországi izolátumokkal olyan növényfajok csírakori fogékonyságát, illetve ellenállóságát vizsgáljuk, amelyek a gomba gazdájaként eddigi szakirodalmi adatok alapján nem ismeretesek. Eredményeink szerint a 39 vizsgált növényfajból öt (Amaranthus caudatus, Apera spica-venti, Lepidium sativum, Spergula arvensis, Trifolium hybridum) kifejezetten fogékony a kórokozó iránt, 13 közepesen fogékony, 19 kevésbé fogékony és csupán kettı (Phytolacca americana, Aegilops cylindrica) ellenálló a kórokozóval szemben. Jelezzük, hogy amennyiben a természetben kapcsolatba kerül a gomba ezen növényfajokkal, úgy feltehetıen nagy mértékben fog károsítani, hiszen azokat már csíranövény korban képes elpusztítani. Szerintünk a M. phaseolinara fogékony növények kelése természetes fertızıdés következtében hiányos lesz, csökken a csírázási százalékuk, a csíranövények életképessége és azok növekedése, s mindezek miatt kevesebb lesz a növények termése. További vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megtudjuk, a gomba természetes fertızése esetén milyen mértékő károsító hatással bír a vizsgálatunkban részt vevı növényekre. Véleményünk szerint még több növényfaj fogékonyságát szükséges vizsgálni, hogy adatokat kapjunk a kórokozó új, a gomba iránt fogékonyságot mutató további potenciális gazdanövényekrıl. Érdemes figyelembe venni, hogy a fogékony növények elısegíthetik a gomba életben maradását és primer fertızési forrásként szolgálhatnak. Többen vizsgálták a gomba károsító hatását rövidebb-hosszabb ideig tartó vizsgálatok során. Az általunk alkalmazott módszer a korlátozott kutatási feltételek miatt nem túl hosszú 95

97 6. Következtetések, javaslatok idıtartamú, azonban úgy gondoljuk nem is túl rövid, hiszen az általunk alkalmazottaknál rövidebb idı alatt végzett módszerekkel is találkoztunk a szakirodalomban (Thirumalachar és mtsai. 1977, Manici és mtsai. 1995, Grezes-Besset és mtsai. 1996). Eltérı eredményekrıl olvastunk a szakirodalomban a gomba patogenitását illetıen, ezért két növényfajon vizsgáltuk izolátumaink patogenitását. Thirumalachar és mtsai. (1977), illetve Manici és mtsai. (1995) munkájuk során azt tapasztalták, hogy az izolátumok patogenitása növényfajonként eltért, míg Monga és mtsai. (2004) illetve Reyes-Franco és mtsai. (2006) nem értettek ezzel egyet. Vizsgálataink alapján elmondhatjuk, hogy a kórokozó általában a napraforgót nagyobb mértékben károsította, mint a paprikát. Statisztikai eredményeink alapján megállapítottuk, hogy nincs összefüggés a gomba napraforgón és paprikán eredményezett patogenitásában, a kelési, a szár- és a gyökéreredményeket alapul véve. Kísérletünk során minden izolátum patogénnek bizonyult, bár a növények kelési, szárhossz, szártömeg, gyökérhossz és gyökértömeg eredményeit alapul véve eltérı mértékben. A Mp 7 és a Mp 33 csak napraforgón, a Mp 18 csak paprikán bizonyult patogénnek. Nagy különbségeket tapasztaltunk az izolátumok patogenitásában a nem patogéntıl a rendkívül patogén kategóriáig. Ahogy korábban Meyer és mtsai. (1973) %-os szója kelést, Suriachandraselvan és Seetharaman (2000) 38,3-88,3 %-os napraforgó kelést, illetve Purkayastha és mtsai. (2004) %-os csomósbab kelést tapasztaltak, úgy vizsgálatainkban is széles intervallumban mozgott a M. phaseolina izolátumok patogenitása. A kontroll százalékában kifejezve az inokulált napraforgó kelése 3,54 és 100,00 % között, illetve az inokulált paprika kelése 41,37 és 100,00 % között mozgott. Izolátumonként különbözı mértékben ugyan, de elmondható, hogy a gomba csökkentette az inokulált napraforgó és paprika szárának és gyökerének a hosszát, tömegüket viszont nem minden esetben. A gazdanövénykör vizsgálatánál és a patogenitás értékelésénél sem tapasztaltunk olyan gomba okozta tüneteket, amelyekrıl korábbi szakirodalmak beszámoltak (gyökérnyaki lézió, szárnekrózis, barna vagy feketés léziók szikleveleken és/vagy a száron). Feltételezzük, hogy vizsgálataink alatt a gombának nem volt elég ideje ahhoz, hogy ilyen tüneteket produkáljon a növényeken. Meg kell még említeni, hogy a tenyészedény behatárolta mind a kezelt, mind a kontroll növények gyökérnövekedését. Szerencsés lenne ezen vizsgálatok elvégzése más körülmények között, például szabadföldön is, ahol a növények gyökerei szabadon nıhetnek. Valószínősítjük, hogy a kontroll növények hosszabb gyökereket is fejlesztettek volna, amire a tenyészedény alján lévı lyukakon megjelent gyökerekbıl következtettünk. Ezt a kezelteknél nem tapasztaltuk. 96

98 6. Következtetések, javaslatok A patogenitás vizsgálat végén ahogy korábban például Meyer és mtsai. (1973), Pratt és mtsai. (1998) vagy Rajeev és Mukhopadhyay (2002) mi is vissza tudtuk izolálni a kórokozót minden kezelt növényszárból. Így fertızıdötteknek tekintettük az összes inokulált növényt, még ha nem is járt ez a fertızıdés csíranövény pusztulással, csak rövidebb vagy könnyebb szárral, illetve gyökérrel. Az általunk javasolt további vizsgálatok szükségesek a M. phaseolina fiziológiájának részletesebb megismeréséhez, amit az a tény indokol, hogy a gomba a hazánkban nem ritka aszályos idıjárás esetén a termésveszteséget tovább fokozhatja. 97

99 7. Összefoglalás 7. Összefoglalás Munkánk során részletesen foglalkoztunk a M. phaseolina gomba növekedését és károsítását befolyásoló tényezık vizsgálatával. Laboratóriumi vizsgálatainkat a hımérséklet, a kémhatás és különbözı táptalajok a gomba növekedésére és mikroszkleróciumainak képzésére gyakorolt hatásával kezdtük. Megállapítottuk, hogy mindegyik általunk vizsgált hımérsékleten, ph-n és táptalajon képes növekedni a M. phaseolina. A gomba növekedéséhez a C, a 4-6 ph és a kukorica-liszt agar táptalaj bizonyult optimálisnak. Szélsıséges körülmények között is, azaz 10 C és 40 C-on, 2,0 és 9,0 ph-n, továbbá a tápanyagszegény vizes agar táptalajon is növekedett a gomba. Az izolátumok tenyészeteinek makromorfológiáját vizsgálva az egyes táptalajokon különbözı mértékő légmicéliumképzést, illetve eltérı zónázottságú mikroszkleróciumtelepeket figyeltünk meg. A gomba vizes agaron általában csak néhány mikroszkleróciumot képzett elszórtan a Petri-csészében. Egyetlen izolátum esetében (Mp 38) pepton tartalmú táptalajon (SGA) a gomba, illetve annak anyagcsereterméke a táptalajt halvány pirosra színezte el. A mikroszkleróciumok morfológiai vizsgálatakor azok átmérıjében állapítottunk meg nagyobb eltéréseket. Eredményeink alapján a mikroszkleróciumok átmérıje µm között alakult. Eredményeink szerint a kórokozó mikroszkleróciumainak növekedéséhez a Sabouraudglükóz agar táptalaj kedvezett a leginkább, ami 135,31 µm átlag átmérıben mutatkozott meg. A mikroszkleróciumok alakja többségében gömb volt, míg az Mp 34 izolátumnál tojásdad alakot is találtunk. Laboratóriumi vizsgálatainkat folytatva a micélium kompatibilitás értékelése során megállapítottuk, hogy izolátumaink többnyire kompatibilisek egymással. Az izolátumok összes lehetséges párosításából csupán 24 párosítás esetén figyeltünk meg inkompatibilis kapcsolatot. A legtöbb esetben a Mp 34 mutatott inkompatibilitást más izolátumokkal. A M. phaseolina különbözı dózisú UV-C sugárzással történı megvilágítása során azt tapasztaltuk, hogy az a gomba növekedésének sebességét jelentısen csökkentette, továbbá befolyásolta a mikroszkleróciumok számát, illetve a tenyészetben való eloszlásukat. Az 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás a gomba növekedését és a mikroszkleróciumok képzıdését átlagosan a negyedére csökkentette, továbbá a Mp 1, a Mp 10, a Mp 19, a Mp 22 és a Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. Összefüggés-vizsgálatokkal statisztikailag is 98

100 7. Összefoglalás igazoltuk, hogy a besugárzás dózisának csökkenésével emelkedett a gomba növekedésének mértéke. A klasszikus mikológiai vizsgálatok során a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum tért el nagy mértékben a többi izolátumtól. A molekuláris genetikai vizsgálatok során a RAPD vizsgálat eredményezte dendrogram segítségével meghatároztuk, hogy a vizsgált izolátumok többsége 0,2 genetikai távolságon belül volt. A Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátum a többi izolátumtól a legnagyobb genetikai távolságra (0,75) voltak. Az izolátumok geográfiai távolsága és a genetikai távolságuk közti összefüggés szignifikáns volt, azonban gyenge (r=0,402). Az izolátumok gazdanövények szerint nem csoportosultak genotípusosan, továbbá a genetikai és a micélium kompatibilitás vizsgálatok eredményei között sem tapasztaltunk összefüggést. A klasszikus mikológiai vizsgálatokat figyelembe véve az izolátumok összehasonlítása során az Mp 34, az Mp 38 és az Mp 45 egymáshoz nagyon hasonlóak, a többi izolátumtól viszont eltérı eredményt mutattak, amit a RAPD során kapott egyforma genetikai távolság is igazolt. A többi izolátum között is találtunk kisebb különbségeket, amelyek azonban nem voltak egységesek. A PCR-RFLP során nyolc restrikciós enzimmel emésztettük az ITS5 és az LR5 primerekkel felszaporított 1550 bp mérető fragmentumot. Az EcoR I és a Taq I enzimekkel monomorf, a BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I és az Rsa I enzimekkel polimorf restrikciós mintázatokat kaptunk. A Mp 34, Mp 38 és Mp 45 hat enzimmel (BstU I, Hae III, Hinf I, Mbo I, Msp I, Rsa I) történı emésztés során elkülönült a többi izolátumtól. A Hae III és az Msp I enzimekkel ezen 3 izolátum mindegyike különbözı restrikciós mintázatot adott, míg a vizsgálatban használt másik 4 enzimmel a spanyol Mp 45 izolátum tért csak el a két magyar (Mp 34, Mp 38) izolátumtól. Megállapítottuk, hogy a Mp 34, Mp 38 és Mp 45 izolátumok nemcsak fenotípusosan, hanem genetikailag is nagy variabilitást mutattak. Tenyészedényes vizsgálataink egyik részében 39 olyan növényfaj csírakori fogékonyságát, illetve ellenállóságát vizsgáltuk 3 magyarországi M. phaseolina izolátum (Mp22, Mp23, Mp33) felhasználásával, amelyeken a gomba patogenitásáról a szakirodalomban eddig még nem volt adat. Számos növényfaj fertızhetıségét kimutattuk a gomba hazai izolátumaival. Eredményeink szerint 39 vizsgált növényfajból 5 növényfajról (Amaranthus caudatus, Apera spica-venti, Lepidium sativum, Spergula arvensis, Trifolium hybridum) bizonyítottuk a kórokozó iránti kifejezett fogékonyságot, 13 közepesen fogékony, 19 kevésbé fogékony volt és 2 (Phytolacca americana, Aegilops cylindrica) ellenállt a kórokozóval szemben. 99

101 7. Összefoglalás Tenyészedényes vizsgálataink másik részében vizsgálni kívántuk a M. phaseolina patogenitását, napraforgó és paprika növekedésére gyakorolt hatását. Statisztikai analízis alapján megállapítottuk, hogy nincs összefüggés a kórokozó napraforgón és paprikán eredményezett patogenitásában, a kelési, a szár- és a gyökéreredményeket alapul véve. Az izolátumok patogenitása tág határok között mozgott, amelyet a kelési eredmények alapján öt csoportba soroltunk. A gomba többnyire nagyobb mértékben károsította a napraforgót, mint a paprikát. Napraforgón a Mp 35, paprikán a Mp 38 károsított a legnagyobb mértékben. A fertızött növényekbıl minden esetben sikerrel izoláltuk vissza a kórokozót. 100

102 8. Új tudományos eredmények 8. Új tudományos eredmények 1. In vitro vizsgálatok során értékeltük az egyes M. phaseolina izolátumok micélim növekedését és mikroszklerócium képzıdését ºC hımérséklet és 2,0-9,0 ph tartományban, valamint hat táptalaj (burgonya-dextróz agar, Czapek-Dox agar, kukorica-liszt agar, malátaextrakt agar, Sabouraud-glükóz agar, vizes agar táptalajok) esetén. Elsıként megállapítottuk, hogy a különbözı régiókból származó hazai M. phaseolina izolátumok milyen fenotípusos különbségeket mutattak az egyes hımérsékletek, az eltérı kémhatás és a hat különbözı táptalaj függvényében. 2. A táptalajok hatásának vizsgálatában helyet kapott a vizes agar táptalaj is, hogy megtudjuk, képes-e növekedni a gomba tápanyagszegény körülmények között. Elsıként mutattuk ki a M. phaseolina növekedésének lehetıségét ezen táptalajon, ami a kórokozó nagy ökológiai tőrıképességére utal. Egyetlen izolátum, a Mp 38 esetében megfigyeltük, hogy a gomba növekedése közben a SGA táptalajt halvány pirosra színezte el. 3. Elsıként vizsgáltuk Magyarországon a M. phaseolina izolátumok micélium kompatibilitását. Megállapítottuk, hogy izolátumaink többnyire kompatibilisek egymással, továbbá az izolátumok összes lehetséges párosításából csupán 24 esetben tapasztaltunk inkompatibilis kapcsolatot. Ezek közül a legtöbb esetben a Mp 34 volt inkompatibilis más izolátumokkal, ami részben az izolátum különbözıségét jelzi. 4. Bizonyosságot szereztünk afelıl, hogy a távoli UV sugárzás negatív hatással van a micélium növekedésére és a mikroszkleróciumok képzıdésére. Az 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás szignifikánsan csökkentette a M. phaseolina tenyészetekben a micélium és a mikroszkleróciumok alkotta telepátmérıt, a kontrollhoz képest. Összefüggés-vizsgálatokkal statisztikailag igazoltuk, hogy a besugárzás dózisának csökkenésével emelkedett a gomba növekedésének mértéke. Új adatnak számít, hogy az 1,62 J/cm 2 dózisú UV-C sugárzás a Mp 1, a Mp 10, a Mp 19, a Mp 22 és a Mp 24 izolátumok mikroszklerócium képzését 48 órára gátolta. 5. A M. phaseolina izolátumok molekuláris genetikai vizsgálatát hazánkban elsıként kezdtük el. A RAPD vizsgálat eredményezte dendrogram segítségével jellemeztük az izolátumok genetikai távolságát, ami megerısítette az izolátumok morfológiai alapon történt elkülönülését. A dendrogram szerint izolátumaink genetikailag 4 csoportba tartoztak. Bizonyítottuk, hogy a 101

103 8. Új tudományos eredmények gomba izolátumainak fenotípusos tulajdonságaiban megnyilvánuló különbségei igazolhatóak genetikailag. Megállapítottuk, hogy a Mp 34, a Mp 38 és a Mp 45 izolátumok nemcsak fenotípusosan, hanem genetikailag is nagy variabilitást mutattak. 6. A mitokondriális DNS PCR-RFLP elemzését elsıként alkalmaztuk hazánkban M. phaseolina izolátumok genetikai eltéréseinek megállapítása céljából. A vizsgált nyolc restrikciós enzim közül az EcoR I és a Taq I enzimekkel monomorf, a BstU I, a Hae III, a Hinf I, az Mbo I, az Msp I és az Rsa I enzimekkel polimorf restrikciós mintázatot kaptunk. A feltárt különbségek alapján az ITS felszaporításán alapuló PCR-RFLP módszert a M. phaseolina esetében alkalmasnak találtuk a polimorfizmus kimutatására. 7. Magyarországon elsıként közöltünk adatokat 39 olyan növényfaj M. phaseolinaval szembeni csíranövénykori fogékonyságáról, illetve ellenállóságáról, amelyek a gomba gazdájaként eddigi szakirodalmi adatok alapján nem ismeretesek. Vizsgálataink során bizonyítottuk, hogy 2 növényfaj (Phytolacca americana, Aegilops cylindrica) ellenálló a gombával szemben, 5 növényfaj (Amaranthus caudatus, Apera spica-venti, Lepidium sativum, Spergula arvensis, Trifolium hybridum) kifejezetten fogékony, 13 közepesen fogékony, 19 pedig kevésbé volt fogékony a kórokozóra. Elsıként izoláltuk Magyarországon termesztett ezüstfenyı gyökerébıl a M. phaseolina fajt. 8. A M. phaseolina patogenitását napraforgó és paprika növényekkel jellemeztük. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a gomba patogenitása növényfajonként és növényi szervenként (szár, gyökér) eltérı. Statisztikailag bizonyítottuk, hogy a gomba napraforgón és paprikán mutatott patogenitása között nincs összefüggés. Megállapítottuk, hogy a fertızés hatására csökkent az átlag szárhossz, szártömeg, gyökérhossz és gyökértömeg. Az izolátumok patogenitása tág határok között mozgott, amelyet a kelési eredmények alapján öt csoportba soroltunk. Napraforgón a Mp 35, paprikán a Mp 38 károsított a legnagyobb mértékben. 102

104 9. Köszönetnyilvánítás 9. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném kifejezni köszönetemet mindenekelıtt témavezetıimnek Dr. Kadlicskó Sándornak és Dr. Gáborjányi Richardnak, akik a három éves doktori tanulmányaim folyamán mindig készségesen támogattak, bíztattak, mind emberileg, mind szakmailag nélkülözhetetlen módon segítették kutatómunkámat és akik kritikai észrevételeikkel jelentısen javították értekezésem színvonalát. Köszönettel tartozom Dr. Gáborjányi Richardnak, a Doktori Iskola vezetıjének és Dr. Lehoczky Évának, a Növényvédelmi Intézet igazgatójának, akik lehetıséget, helyet és a kutatómunka elvégzéséhez szükséges feltételeket biztosították számomra az Intézetben. Köszönetemet fejezem ki a Növényvédelmi Intézet Növénykórtani Osztály vezetıjének, Dr. Fischl Gézának, továbbá az osztály valamennyi munkatársának, akik segítségükkel hozzájárultak doktori képzésem eredményes elvégzéséhez. Köszönettel tartozom Czimondor Imrénének a pótolhatatlan segítségéért. Köszönöm Dr. Békési Pál, címzetes egyetemi tanár értékes javaslatait. Megköszönöm Dr. Nagy Pál egyetemi docens Úrnak az UV-C sugárzással végzett kísérletsorozatban nyújtott nélkülözhetetlen szakmai segítségét. Köszönettel tartozom Dr. Taller Jánosnak, a Növénytudományi és Biotechnológia Tanszék vezetıjének és a Tanszék azon munkatársainak, akik munkájukkal a molekuláris genetikai vizsgálataink terén járultak hozzá kísérleteim kivitelezéséhez. Külön köszönöm Cseh András doktorandusz segítségét, amelyet az értekezésemhez nélkülözhetetlen molekuláris vizsgálatok elvégzéséhez és az eredmények kiértékeléséhez nyújtott. Ezúton fejezem ki köszönetemet M. Csizmadia Gábornak, a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet dolgozójának és Csikász Tamásnak, a Kaposvári Egyetem Takarmány Kutató Intézet munkatársának, akik a vetımagvakat biztosították számunkra. Szeretnék köszönetet mondani Walcz Ilonának, Dr. Gergely Lászlónak, Dr. Virányi Ferencnek, Dr. Leire Molinero-Ruiznak, továbbá Dr. Vera Stojsinnak és Dr. Bagi Ferencnek az általuk rendelkezésünkre bocsátott M. phaseolina izolátumokért. Megköszönöm Pır Csillának a szakirodalmi források beszerzésében nyújtott segítségét. Ezúton mondok köszönetet a Növényvédelmi Intézet azon doktoranduszainak akik munkájukkal segítették kutatásomat. Külön köszönetemet fejezem ki Buzsáki Kamilla doktorandusznak, aki a kísérletek kivitelezésében nyújtott segítséget. Köszönettel tartozom Dr. Bene Szabolcsnak a statisztikai értékelésekhez nyújtott segítségéért. Végül, de nem utolsó sorban hálás köszönetem fejezem ki Kedvesemnek, Pálmai Csabának és családomnak a tanulmányaim során nyújtott erkölcsi és mindennemő támogatásukért, megértésükért, türelmükért, a munkámat segítı nyugodt családi háttér biztosításáért, amely nélkül ez a disszertáció nem készülhetett volna el. 103

105 10. Publikációk, elıadások 10. Publikációk, elıadások Magyar nyelvő szakcikkek Csöndes, I. és Kadlicskó, S. (2007): A hımérséklet hatása a Macrophomina phaseolina izolátumok növekedésére. Növényvédelem, 43 (9): Fischl, G., Csöndes, I. és Kadlicskó, S. (2008): Az ezüstfenyı (Pinus pungens ENGELM.) vörösödését és pusztulását okozó tényezık vizsgálata. Növényvédelem, 44 (8): Magyar nyelvő elıadások Csöndes, I., Balikó, K. és Dégenhardt A. (2006): Különbözı mőtrágyakombinációk hatása a szója [(Glycine max (L.) Merill] Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich fertızöttségére. XVI. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Összefogl Csöndes, I., Kadlicskó, S. és Kovács, J. (2006): Adatok a paprikafajták Macrophomina phaseolina-val szembeni ellenállóságáról. XLVIII. Georgikon Napok, Keszthely, Összefogl Csöndes I. (2007): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich-ról röviden. Növényorvosi Kamara ülésén elhangzott elıadás. Fejér Megyei Növényvédelmi Szolgálat, Velence. Csöndes, I. és Kadlicskó, S. (2007): A hımérséklet szerepe a Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich növekedésében. XVII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely, Csöndes, I. és Kadlicskó, S. (2007): A Macrophomina phaseolina tenyészthetıségének és mikroszklerócium méretének alakulása különbözı táptalajokon. 53. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest, Összefogl. 42. Csöndes, I., Kadlicskó, S. és Gáborjányi, R. (2008): A Macrophomina phaseolina új gazdanövényei. XVIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Összefogl

106 10. Publikációk, elıadások Idegen nyelvő szakcikkek Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Gáborjányi R. (2006): Growth of Macrophomina phaseolina isolates depend on different temperature. Analele Universitatii din Oradea, 12: Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Cseh A. (2007): Susceptibility of different pepper varieties to Macrophomina phaseolina in field trials. Cereal Research Communications, 35: Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Gáborjányi, R. (2007): Effect of different temperature and culture media on the growth of Macrophomina phaseolina. Communications in Agricultural and Applied Biological Sciences. 72 (4): Csöndes, I., Balikó, K. and Dégenhardt A. (2008): Effect of different nutrient levels on the resistance of soybean to Macrophomina phaseolina infection in field experiments. Acta Agronomica Hungarica, 56 (3): Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Gáborjányi, R. (2008): Susceptibility of different plant species to Macrophomina phaseolina. Herbologia, 9: Csöndes, I., Kadlicskó, S. and Gáborjányi, R. (2008): A contribution to the host-range of Macrophomina phaseolina. Cereal Research Communications, 36: Csöndes, I., Cseh, A., Taller, J., and Poczai P. (2009): Effect of temperature and ph on the growth of Macrophomina phaseolina isolates and their genetic diversity. Acta Agronomica Hungarica, (megjelenés alatt) Idegen nyelvő elıadások Balikó, K., Csöndes, I. and Dégenhardt A. (2006): Correlation between the natural infection of Macrophomina phaseolina and parameters characterizing nutrient supply and yield of soybean. Bibliotheca fragmenta agronomica. IX. ESA Congress, Warszawa, Poland, Book of proceedings, Part I.,

107 10. Publikációk, elıadások Csöndes I. and Kadlicskó S. (2006): Effect of temperature on the growth of Macrophomina phaseolina isolates. 4 th International Plant Protection Symposium at Debrecen University, Debrecen, Proceedings Csöndes, I., Balikó, K. and Dégenhardt, A. (2006): Changes in the Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich natural infection in soybean [(Glycine max (L.) Merill] as affected by different NPK combinations. Within The European Union, 3 rd International Conference, Mosonmagyaróvár. Summeries of presentations and posters. 87. Más témában megjelent publikációk, elıadások Cseh, A., Csöndes, I. Varga, Zs., Taller, J. és Fischl, G. (2008): Genetikai vizsgálatok a Keszthely térségi fagyöngy (Viscum album L.) és a Botryosphaerostroma visci populációiban. 54. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. Összefogl. 66. Fischl, G., Taller, J., Csöndes, I., Varga, Zs. és Jandrasits, L. (2008): Adatok a fehér fagyöngy elterjedéséhez (Viscum album L.) és a Botryosphaerostroma visci (DC.) PETRAK gazda-parazita kapcsolathoz. XVIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Összefogl. 1. Jolánkai, R., Csöndes, I., Fischl, G., Wágner, L. and Husvéth, F. (2008): Fungal contamination and mycotoxin content of sheep feeds. Cereal Research Communications, 36:

108 11. Irodalomjegyzék 11. Irodalomjegyzék ABOSHOSHA, S. S., ATTA ALLA, S. I., EL-KORANY, A. E. and EL-ARGAWY, E. (2007): Characterization of Macrophomina phaseolina isolates affecting sunflower growth in El- Behera Governorate. Egyptian International Journal of Agriculture and Biology, 9: ALMEIDA, A. M. R., ABDELNOOR, R. V., ARRABAL ARIAS, C. A., CARVALHO, V. P., JACOUD FILHO, D. S., MARIN, S. R. R., BENATO, L. C., PINTO, M. C. and CARVALHO, C. G. P. (2003): Genetic diversity among brazilian isolates of Macrophomina phaseolina revealed by RAPD. Fitopathologia Brasileira, 28: ANWAR, S. A., ABBAS, S. F., GILL, M. M., RAUF, C. A., MAHMOOD, S. and BHUTTA, A. R. (1995): Seed borne fungi of soybean and their effect on seed germination. Pakistan Journal of Phytopathology, 7 (2): BANKOLE, S. A. and ADEBANJO, A. (1995): Inhibition of growth of some plant pathogenic fungi using from some Nigerian plants. International Journal of Tropical Plant Diseases, 13 (1): BARNARD, E. L. (1994): Nursery-to-field carryover and post-outplanting impact of Macrophomina phaseolina on loblolly pine on a cutover forest site in north central Florida. Tree Plant Notes, 45: BÁNHEGYI J., TÓTH S., UBRIZSY G. és VÖRÖS J. (1985): Magyarország mikroszkópikus gombáinak határozókönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. BÉKÉSI P. (1970): A Macrophomina phaseoli (Maubl.) Ashby magyarországi megjelenése és kártétele napraforgón. Növényvédelem, 7: BÉKÉSI P. (1981): A napraforgó makrofominás szártıkorhadása. Magyar Mezıgazdaság, 19: 7. BÉKÉSI P. (2002): A napraforgó legfontosabb betegségei és az ellenük alkalmazható védekezés lehetıségei. Gyakorlati Agrofórum, 13 (1):

109 11. Irodalomjegyzék BÉKÉSI P. (2007): A napraforgó növénykórtani állapota 2007-ben. Gyakorlati Agrofórum, 18 (11): BÉKÉSI P. (2008): A növénybetegségek elleni védekezés lehetıségeinek változásai és jelene. Gyakorlati Agrofórum, 19 (1): BÉKÉSI P., SZANI Sz. és ZALKA A. (1995): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. hazai elıfordulása dinnyén. Integrált termesztés a kertészetben (16.). Budapest, 107. BLANCO-LOPÉZ, M. A. and JIMÉNEZ-DIÁZ, R. M. (1983): Effect of irrigation on susceptibility of sunflower to the host by Macrophomina phaseoli. Plant Disease, 67: CHAN, Y. H. and SACKSTON, W. E. (1973): Nonspecificity of the necrosis inducing toxin of Sclerotium bataticola. Canadian Journal of Botany, 51: CHASE, T. E., JIANG, Y. and MIHAIL, J. (1994): Molecular variability in Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 84: COELHO NETTÓ, R. A. és DHINGRA, O. D. (1996): Method for evaluating bean genotype reaction to Macrophomina phaseolina. Fitopathologia Brasileira, 21 (2): COOK, G. E., BOOSALIS, M. G., DUNKLE, L. D. and ODVODY, G. N. (1973): Survival of Macrophomina phaseoli in corn and sorghum stalk residue. Plant Disease Reporter, 57: CSÖNDES I. és KADLICSKÓ S. (2007): A hımérséklet hatása a Macrophomina phaseolina izolátumok növekedésére. Növényvédelem, 43 (9): DAS, N. D. (1988): Effect of different sources of carbon, nitrogen and temperature on the growth and sclerotial production of Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid., causing root rot/charcoal rot disease of castor. Indian Journal of Plant Pathology, 6 (2): DAS, I. K., FAKRUDIN, B. and ARORA, D. K. (2008): RAPD cluster analysis and chlorate sensitivity of some Indian isolates of Macrophomina phaseolina from sorghum and their relationships with pathogenicity. Microbiological Research, 163:

110 11. Irodalomjegyzék DEVI, T. P. and SINGH, R. H. (1998): Growth and sclerotia production of Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. isolates of Vigna radiata. Annals of Agricultural Research, 19 (2): DINAKARAN, D., RAMAKRISHNAN, G., SRIDHAR, R. and JEYARAJAN, R. (1995): Management of sesamum root rot with biocontrol agents. Journal of Oilseeds Research, 12 (2): DHINGRA, O. D. and SINCLAIR, J. B. (1973): Variation among isolates of Macrophomina phaseoli (Rhizoctonia bataticola) from different regions. Phytopathologische Zeitschrift, 76: DHINGRA, O. D. and SINCLAIR, J. B. (1975): Survival of Macrophomina phaseolina sclerotia in soil: effects of soil moisture, carbon: nitrogen rations, carbon sources and nitrogen concentrations. Phytopathology, 65: EDMUNDS, L. K. (1964): Combined relation of plant maturity, temperature and soil moisture to charcoal stalk rot development in grain sorghum. Phytopathology, 54: EHTESHAMUL-HAQUE, S., SULTANA, V., ARA, J., PARVEEN, S. and GHAFFAR, A. (1996): Use of Prosopis spp., in the control of root infecting fungi on okra. Pakistan Journal of Botany, 28 (1): EL-WAKIL, A. A., RADWAN, I. A., ZAYED, M. A. and SATOUR, M. M. (1985): Morphological and cultural characteristics of some isolates of Sclerotium bataticola (Taub.). Agricultural Research Review, 63: ESWARAN, A. and MISHRA, R. (2004): Mycoparasitic potential and variabilitity of Aspergillus spp. to manage dry root rot of blackgram (Vigna mungo L.). Indian Journal of Plant Protection, 32 (2): ÉRSEK T. (1979a): Újabb kórokozó gombák magyarországi elıfordulása szóján. Növényvédelem, 15 (5): ÉRSEK T. (1979b): Occurence of charcoal rot and anthracnose of soybeans in Hungary. Acta Phytopathologica, 14:

111 11. Irodalomjegyzék FISHER, R. A. and YATES, F. (1957): Statistical Tables for Biological, Agricultural and Medical Research. 5 th ed. Hafner Publishing Co., New York. FISCHL G. (1977): A kukorica fuzáriumos magfertızöttsége és csírázási %-a közötti összefüggés vizsgálata. Növényvédelem, 10: FISCHL G. and NAGY P. (2002a): Effect of UV and visible light irradiation on mycelial growth and sclerotium formation of Sclerotinia sclerotiorum. Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica, 37 (1-3): FISCHL G. and NAGY P. (2002b): The effect of UV and visible light irradiation on the development of microsclerotium of the fungus Macrophomina phaseolina. Cereal Research Communications, 30 (3-4): FISCHL G., KADLICSKÓ S. és ifj. KOVÁCS J. (1995): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. okozta tıhervadás paprikán. Növényvédelem, 31 (12): FISCHL G., CSÖNDES I., KADLICSKÓ S. és JÓZSA A. (2008): Az ezüstfenyı (Pinus pungens ENGELM.) vörösödését és pusztulását okozó tényezık vizsgálata. Növényvédelem, 44 (8): GANGOPADHYAY, S., WYLLIE, T. D. and LUEDDERS, V. D. (1970): Charcoal rot disease of soybean transmitted by seeds. Plant Disease Reporter, 54 (12): GARCIA, J. L., BARNET, L. and GONZALES, L. A. (1983): Damage caused by Macrophomina phaseolina on soybean (Glycine max). Ciencias de la Agricultura, 14: GHAFFAR, A. and ERWIN, D. C. (1969): Effect of soil water stress on root rot of cotton by Macrophomina phaseoli. Phytopathology, 59: GHOSH, S. K. and SEN, C. (1973): Comparative physiological studies on four isolates of Macrophomina phaseolina. Indian Phytopathology, 24:

112 11. Irodalomjegyzék GREZES-BESSET, B., LUCANTE, N., KELECHIAN, V., DARGENT, R. and MULLER, H. (1996): Evaluation of castor bean resistance to sclerotial wilt disease caused by Macrophomina phaseolina. Plant Disease, 80 (8): HAIG, J. C. (1928): Macrophomina phsaeoli (Maubl.) Ashby. The picnidial stage of Rhizoctonia bataticola (Taub.) Butler. Tropical Agriculturist (Ceylon), 70: HAIG, J. C. (1929): Macrophomina phaseoli (Maubl.) Ashby and Rhizoctonia bataticola (Taub.) Butl. Tropical Agriculture, 23: 3-4. HAQ, I., KHAN, S. M. and AHMAD, R. (1999): Physiological studies on six fungal isolates from rotted roots of cotton. Pakistan Journal of Phytopathology, 11 (2): HERBAR, P., BERGE, O., HEULIN, T. and SINGH, S. P. (1991): Bacterial antagonists of sunflower (Helianthus annuus L.) fungal pathogens. Plant and Soil, 133 (1): HODGES, C. S. (1962): Black root rot of pine seedlings. Phytopathology, 52: HOODA, I. and GROVER, R. K. (1988): Effect of age, quantity of inoculum and isolates of Macrophomina phaseolina on the pathogenesis of mungbean and its control by chemicals. Indian Phytopathology, 41: HORVÁTH, J. (szerk.) (1995): A szántóföldi növények betegségei. Mezıgazda Kiadó, Budapest. ILYAS, M. B. and SINCLAIR, J. B. (1974): Effects of plant age upon development of necrosis and occurence of intraxylem sclerotia in soybean infected with Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 64: JACCARD, P. (1908): Nouvelles recherchés, sur la distribution florale. Bulletin de la Societe Vaudoise des Sciences Naturelles, 44: JAIN, C. and TRIVEDI, P. C. (1998): Effect of the interaction between Meloidogyne incognita, Fusarium oxysporum and Rhizoctonia bataticola on chickpea. Journal of Phytological Research, 11 (2):

113 11. Irodalomjegyzék JAKUCS, E. és VAJNA, L. (szerk.) (2003): Mikológia. Agroinform Kiadó, Budapest. JANA, T., SHARMA, T.R., PRASAD, R.D. and ARORA, D.K. (2003): Molecular characterization of Macrophomina phaseolina and Fusarium species by a single primer RAPD technique. Microbiological Research, 158: JANA, T. K., SINGH, N. K., KOUNDAL, K. R. and SHARMA, T. R. (2005): Genetic differentiation of charcoal rot pathogen Macrophomina phaseolina, into specific groups using URP-PCR. Canadian Journal of Microbiology, 51: JIMÉNEZ-DIÁZ, R. M., BLANCO-LOPÉZ, M. A. and SACKSTON, W. E. (1983): Incidence and distribution of charcoal rot sunflower caused by Macrophomina phaseolina in Spain. Plant Disease, 67: JONES, R. W. and CANADA, S. (1994): Electrophoretic karyotype analysis and mapping of an endogluconase gene from Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 84: JOYE, G. F. and PAUL, R. (1991): Histology of infection of Hydrilla verticillata by Macrophomina phaseolina. Weed Science, 40: KADLICSKÓ S. (1990): Adatok a Macrophomina phaseolina gombával szembeni ellenállósághoz. Növényvédelem, 26 (11): KADLICSKÓ S. (1993): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. elıfordulása Magyarországon és a fontosabb gazda-parazita kapcsolatok vizsgálata. Kandidátusi értekezés. Keszthely. KAVITHA, K., MATHIYAZHAGAN, S., SENDHILVEL, V., NAKKEERAN, S., CHANDRASEKAR, G. and FERNANDO, W. G. D. (2005): Broad spectrum action of phenazine against active and dormant structures of fungal pathogens and root knot nematode. Archives of Phytopathology and Plant Protection, 38 (1): KENDIG, S. R., RUPE, J. C. and SCOTT, H. D. (2000): Effect of irrigation and soil water stress on densities of Macrophomina phaseolina in soil and roots of two soybean cultivars. Plant Disease, 84 (8):

114 11. Irodalomjegyzék KOLTAY A. (2001): Az erdei- és a feketefenyı gombabetegségei. Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest. KOPPÁNYI M., NAGY J., ZSEMBERY S. és BÓDIS Z. (1993): Új hervadásos betegség cukorrépában. Gyakorlati Agrofórum, 7: 41. KRATANCSIK L.-né (1992): Kukorica-sokk. Magyar Mezıgazdaság, 52: 12. KUNWAR, I. K., SINGH, T., MACHADO, C. C. and SINCLAIR, J. B. (1986): Histopathology of soybean seed and seedling infection by Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 76: LOKESHA, N. M. and BENAGI, V. I. (2004): Effect of ph and temperature on the growth of Macrophomina phaseolina. Plant Pathology Newsletter, 22: 7-8. MAHOLAY, M. N. (1992): Macrophomina seed and pod rot of butter bean (Phaseolus lunatus L.). Indian Journal of Mycology and Plant Pathology, 22 (3): MANICI, L. M., CERATO, C. and CAPUTO, F. (1992): Pathogenic and biologic variability of Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. isolates in different areas of sunflower cultivation in Italy. Proceedings of the 13 th international sunflower conference. Vol. 1. Pisa, Italy, MANICI, L. M., CAPUTO, F. and CERATO, C. (1995): Temperature responses of isolates of Macrophomina phaseolina from different climatic regions of sunflower production in Italy. Plant Disease, 79 (8): MANTEL, N. (1967): The detection of disease clustering and a generalized regression approach. Cancer Research, 27: MARTIN, W. H. (1917): Sclerotium bataticola. The cause of a fruit rot of peppers. Phytopathology, 7: MESTERHÁZY Á. (1974): A kukorica fiatalkori fogékonysága Fusarium fajokkal szemben, különös tekintettel a F. graminearum Schwabe-ra. Növénytermelés, 23:

115 11. Irodalomjegyzék MESTERHÁZY Á. (2000): A rezisztencianemesítés genetikai alapjai és molekuláris vonatkozásai. Egyetemi jegyzet. Szeged. MEYER, W. A., SINCLAIR, J. B. and KHARE, M. N. (1973): Biology of Macrophomina phaseoli in soil studied with selective media. Phytopathology, 63: MEYER, W. A., SINCLAIR, J. B. and KHARE, M. N. (1974): Factors affecting charcoal rot of soybean seedling. Phytopathology, 64: MITCHELL, R. J., RUNION, G. B., KELLEY, W. D., GJERSTAD, D. H. and BREWER, C. H. (1991): Factors associated with loblolly pine mortality on former agricultural sites in the Conservation Reserve Program. Journal of Soil and Water Conservation, 46 (4): MONGA, D., RATHORE, S. S., MAYEE, C. D. and SHARMA, T. R. (2004): Differentation of isolates of cotton root rot pathogens Rhizoctonia solani and R. bataticola using pathogenicity and RAPD markers. Journal of Plant Biochemistry and Biotechnology, 13: MSIKITA, W., JAMES, B., WILKINSON, H. T. and JUBA, J. H. (1998): First report of Macrophomina phaseolina causing pre-harvest cassava root rot in Benin and Nigeria. Plant Disease, 82: MUKKOPADHYAY, M., KUNDU, S., and SAMADDAR, K. R. (1991): Increased susceptibility of mungbean to Macrophomina phaseolina at low temperature. Journal of Mycopathological Research, 29 (1): 1-7. NAGY P. (2003): A fény és a kisfrekvenciás elektromágneses terek hatása mikroszkópikus gombákra. Doktori (PhD) értekezés. Keszthely. NAGY P. és FISCHL G. (2003): UV-C sugárzás hatása Alternaria alternata és Curvularia inaequalis konídiumainak csírázására. Növényvédelem, 39 (12): NAGY P., VARGA Zs. and FISCHL G. (2005): The effect of far UV radiation on the morphology and the ability of germination of conidia of Fusarium culmorum. Cereal Research Communications, 33 (4):

116 11. Irodalomjegyzék NDIAYE, M., TERMOSHUIZEN, A. J. and VAN BRUGGEN, A. H. C. (2008): Effect of rotation of cowpea (Vigna unguiculata) with fonio (Digitaria exilis) and millet (Pennisetum glaucum) on Macrophomina phaseolina densities and cowpea yield. African Journal of Agricultural Research, 3 (1): NEI, M. and LI, W. H. (1979): Mathematical model for studying genetic variation in terms of restriction endonucleases. Proceedings of the National Academy of Sciences, 76: OMAR, M. R., ABD-ELSALAM, K. A., ALY, A. A., EL-SAMAWATY, A. M. A. and VERREET, J. A. (2007): Diversity of Macrophomina phaseolina from cotton in Egypt: Analysis of pathogenicity, chlorate phenotypes and molecular characterization. Journal of Plant Diseases and Protection, 114 (5): PRASHANTHI, S. K., KULKARNI, S. and ANAHOSUR, K. H. (2000): Management of safflower root rot caused by Rhizoctonia bataticola by antagonistic microorganisms. Plant Disease Research, 15 (2): PRATT, R. G., MCLAUGHLIN, M. R., PEDERSON, G. A. and ROWE, D. E. (1998): Pathogenicity of Macrophomina phaseolina to mature plant tissues of alfalfa and white clover. Plant Disease, 82 (9): PURKAYASTHA, S., KAUR, B., DILBAGHI, N. and CHAUDHURY, A. (2004): Cultural and pathogenic variation in the charcoal rot pathogen from clusterbean. Annals of Agri-Bio Research, 9 (2): PURKAYASTHA, S., KAUR, B., DILBAGHI, N. and CHAUDHURY, A. (2006): Characterization of Macrophomina phaseolina, the charcoal rot pathogen of cluster bean, using conventional techniques and PCR-based molecular markers. Plant Pathology, 55: RAJEEV, P. and MUKHOPADHYAY, A. N. (2002): Studies on seed and seedling rot of soybean. Annals of Plant Protection Sciences, 10 (2): RAJKUMAR, F. B. and MAHALING, S.K. (2007): Genetic variability of sorghum charcoal rot pathogen (Macrophomina phaseolina) assessed by random DNA markers. Plant Pathology Journal, 23:

117 11. Irodalomjegyzék RANA, R. S. and TRIPATHI, N. N. (1985): Influence of inoculum host and soil environment on the incidence of collar rot of Indian mustard. Indian Journal of Mycology and Plant Pathology, 14 (3): RATNOO, R. S. and BHATNAGAR, M. K. (1991): Effect of temperature and ph on growth and sclerotia formation of Macrophomina phaseolina. Indian Journal of Mycology and Plant Pathology, 21 (3): REHNER, S. A. and SAMUELS, G. J. (1995): Molecular systematics of the Hypocreales: a teleomorph gene phylogeny and the status of their anamorphs. Canadian Journal of Botany, 73: REUVENI, R. and MADAR, Z. (1985): The role of Macrophomina phaseolina in mortality of pine seedlings in forest nurseries. Phytopathologische Zeitschrift, 112: REYES-FRANCO, M. C., HERNÁNDEZ-DELGADO, S., BEAS-FERNÁNDEZ, R., MEDINA-FERNÁNDEZ, M., SIMPSON, J. and MAYEK-PÉREZ, N. (2006): Pathogenic and genetic variability within Macrophomina phaseolina from Mexico and other countries. Journal of Phytopathology, 154: RUSUKU, G., BURUCHARA, R. A., GATABAZI, M. PASTOR-CORRALES, M. A. (1997): Occurence and distribution in Rwanda of soilborne fungi pathogenic to the common bean. Plant Disease, 81 (5): SAXENA, J. and MATHELA, C. S. (1996): Antifungal activity of new compounds from Nepeta leucophylla and Nepeta clarkei. Applied and Environmental Microbiology, 62 (2): 702. SHORT, G. E. and WYLLIE, T. D. (1978): Inoculum potential of Macrophomina phasaeolina. Phytopathology, 68: SIDDIQUI, Z. A. and MAHMOOD, I. (1993): Biological control of Meloidogyne incognita race 3 and Macrophomina phaseolina by Paecilomyces lilacinus and Bacillus subtilis alone and in combination on chickpea. Fundamental and Applied Nematology, 16 (3):

118 11. Irodalomjegyzék SIMAY E. I. (1987): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. három új gazdanövénye Magyarországon. Növénytermelés, 36: SIMAY E. I. (1990): Adatok a Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. növényköréhez Magyarországon. Növénytermelés, 39: SIMAY E. I. (1991a): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. elıfordulása dísznövényeken. 37. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. Összefoglaló, 111. SIMAY E. I. (1991b): A máriatövis (Silybium marianum (L.) Gaertn. hervadásos betegsége és gyökérrothadása. 37. Növényvédelmi Tudományos Napok, Budapest. Összefoglaló, 112. SIMAY E. I. és KADLICSKÓ S. (1993): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goidanich újabb gazdanövényei Magyarországon. Növényvédelem, 29 (1-2): SINGH, R. S. and CHOHAN, J. S. (1982): Physio-pathological studies of Macrophomina phaseolina causing charcoal rot muskmelon. Indian Journal of Mycology and Plant Pathology. 12: SINGH, R. D. N. and KAISER, S. A. K. M. (1989): Evaluation of different field inoculation techniques to induce charcoal rot of maize. Enviroment and Ecology, 7: SINGH, R. S. and KAISER, S. A. K. M. (1994): Effect of different culture media and ph levels on growth and cultural characteristics of charcoal root pathogen (Macrophomina phaseolina) infecting maize. Crop Research, 7 (2): SINGH, R. D. N. and KAISER, S. A. K. M. (1995): Occurence of pycnidial stage of charcoal rot pathogen Macrophomina phaseolina on maize stalk. Advances in Plant Species, 8 (1): SINGH, R. D. N. and KAISER, S. A. K. M. (1996): Biocontrol of charcoal rot pathogen (Macrophomina phaseolina) of maize with Fusarium solani f. sp. psidii. Advances in Plant Sciences, 9 (1):

119 11. Irodalomjegyzék SINHA, O. K. and KHARE, M. N. (1978): Site of infection and further gevelopment of Macrophomina phaseolina and Fusarium equisety in naturally infected cowpea seeds. Seed Science and Technology, 5: SMITH, G. S. and CARVIL, O. N. (1997): Field screening of commercial and experimental soybean cultivars for their reaction to Macrophomina phaseolina. Plant Disease, 81 (4): SU, G., SUH, S. O., SCHNEIDER, R. W., RUSSIN, J. S. (2001): Host specialization in the charcoal rot fungus, Macrophomina phaseolina. Phytopathology, 91: SURIACHANDRASELVAN, M. and SEETHARAMAN, K. (2000): Relationship among pigment synthesis, culture media, growth and virulence of the geographical isolates of Macrophomina phaseolina causing charcoal rot of sunflower. Journal of Mycology and Plant Pathology, 30 (3): SURIACHANDRASELVAN, M. and SEETHARAMAN, K. (2003): Effect of culture media on growth and sclerotial production of different isolates of Macrophomina phaseolina infecting sunflower. Journal of Mycology and Plant Pathology, 33 (2): SVÁB J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest. SZABÓ I. (2003): Erdei fák betegségei. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. TAUBENHAUS, J. J. (1913): The black rots of the sweet potato. Phytopathology, 3: THIRUMALACHAR, M. J., NEERGAARD, P. and FAKIR, G. A. (1977): Methods for pathogenicity tests of seed-borne Macrophomina phaseolina isolated from different hosts. Phytopathologische Zeitschrift, 88: TIWARI, S. P. (1998): Interaction of Heterodera cajani and R. bataticola with Vigna mungo. Annals of Plant Protection Sciences, 6 (1): ULUKUS, I. (1984): A suitable medium for production of soluble red pigments by some strains of Macrophomina phaseolina. Journal of Turkish Phytopathology, 13:

120 11. Irodalomjegyzék USHAMALINI, C., RAJAPPAN, K. and GANGADHARAN, K. (1997): Suppression of charcoal rot and wilt pathogens of cowpea by botanicals. Plant Disease Research, 12 (2): VAJNA L. és BÉKÉSI P. (2009): Növénykórokozók forgalmazása, szerepe globalizálódó világunkban. Az új kihívások új válaszokat kívánnak. XIX. Növényvédelmi Fórum, Keszthely. Szóbeli közlés. VAJNA L. és ROZSNYAI Zs. (1995): Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. és a Diaporthe eres Nitschke, mint a fiatal kajszifák elhalásában szerepet játszó gombák Magyarországon. Növényvédelem, 31 (2): VANDEMARK, G., MARTINEZ, O., PECINA, V. and ALVARADO, M. J. (2000): Assesment of genetic relationships among isolates of Macrophomina phaseolina using a simplified AFLP technique and two different methods of analysis. Mycologia, 92: VAN DE PEER, Y. and DE WACHTER, Y. (1994): TREECON for Windows: a software package for the construction and drawing of evolutionary trees for the Microsoft Windows environments. Computer Applications in the Biosciences, 10: VARGA P., KADLICSKÓ S. és SIMAY E. I. (1997): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. okozta hamuszürke korhadás és hervadás, különös tekintettel a napraforgóra (I.). Növényvédelem, 33 (4): VARGA P., KADLICSKÓ S. és SIMAY E. I. (1997): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. okozta hamuszürke korhadás és hervadás, különös tekintettel a napraforgóra (II.). Növényvédelem, 33 (5): VARGA Zs. és NAGY P. (2008): A távoli UV sugárzás, mint lehetséges alternatív magkezelési eljárás alkalmazása nádképő csenkesz (Festuca arundinacea Schreb.) szemtermésén. XVIII. Növényvédelmi Fórum, Keszthely, VELICHETI, R. K. and SINCLAIR, J. B. (1992): Reaction of seedborne soybean fungal pathogens to cercosporin. Seed Science and Technology, 20 (1):

121 11. Irodalomjegyzék VIANA, F. M. P. and SOUZA, N. L. De (2002): Effect of temperature-water tension interaction on germination of Macrophomina phaseolina microsclerotia. Fitopathologia Brasileira, 27 (3): VÖRÖS J. és MANNINGER I. (1973): A Macrophomina phaseolina (Tassi) Goid. elıfordulása kukoricán, Magyarországon. Növényvédelem, 9: VÖRÖS G. és MAROS P. (2004): Aszályos év súlyos növényvédelmi gondok a Tolna megyei kukoricákban. Növényvédelem, 40: WATANABE, T. (1973): Survivability of Macrophomina phaseoli (Maubl.) Ashby in naturally-infested soils and longevity of the sclerotia formed in vitro. Annals of the Phytopathological Society of Japan, 39: WHITE, T. J., BRUNS, T., LEE, S. and TAYLOR, J. W. (1990): Amplification and direct sequencing of fungal ribosomal RNA genes for phylogenetics. In: PCR Protocols: A Guide to Methods and Applications. Innis MA, Gelfand DH, Sninsky JJ, White TJ. (eds.) San Diego, CA, USA, Academic Press, ZAZZERINI, A. and TOSI, L. (1989): Chlorate sensitivity of Sclerotium bataticola isolates from different hosts. Journal of Phytopathology, 126: ZÁNDOKI E. és TURÓCZI Gy. (2002): Régi és új kérdések a fehérpenész (Sclerotinia sclerotiorum) elleni védekezésben. Olaj, Szappan, Kozmetika, 51 (4):

122 12. Mellékletek 12. Mellékletek I. táblázat. A különbözı hımérsékleteken, 3. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 10 C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C Mp 1 0,00 0,00 30,00 72,00 90,00 90,00 1,75 Mp 2 0,00 0,00 26,25 78,50 87,00 89,75 31,25 Mp 3 0,00 0,00 29,00 79,50 89,25 90,00 15,25 Mp 4 0,00 0,00 26,75 78,25 90,00 90,00 10,25 Mp 5 0,00 0,00 33,25 67,75 74,75 90,00 1,25 Mp 6 0,00 0,00 26,00 69,25 74,75 89,00 3,25 Mp 7 0,00 0,00 20,75 55,75 76,00 71,25 2,00 Mp 8 0,00 0,00 17,75 62,75 72,50 80,25 0,00 Mp 9 0,00 0,00 28,75 69,25 76,25 89,25 11,00 Mp 10 0,00 0,00 30,00 67,75 79,00 76,00 4,00 Mp 11 0,00 0,00 24,25 61,75 69,00 82,75 0,75 Mp 12 0,00 0,00 29,00 76,25 87,00 87,75 7,00 Mp 13 0,00 0,00 30,00 77,50 89,25 90,00 21,75 Mp 14 0,00 0,00 17,25 63,25 76,75 75,75 4,25 Mp 15 0,00 0,00 38,75 64,50 90,00 90,00 0,00 Mp 16 0,00 0,00 30,25 65,75 81,00 90,00 0,00 Mp 17 0,00 0,00 29,00 69,50 81,00 89,00 62,25 Mp 18 0,00 0,00 28,25 66,50 75,75 90,00 9,00 Mp 19 0,00 0,00 29,00 70,00 88,00 78,75 0,00 Mp 20 0,00 0,00 28,75 77,75 90,00 90,00 2,00 Mp 21 0,00 0,00 29,25 84,00 89,25 90,00 0,25 Mp 22 0,00 0,00 27,00 61,25 85,00 80,00 0,00 Mp 23 0,00 0,00 20,00 61,00 69,75 75,50 0,25 Mp 24 0,00 0,00 28,25 64,00 88,75 87,00 4,75 Mp 25 0,00 0,00 18,00 64,25 73,75 72,75 0,00 Mp 26 0,00 0,00 32,25 80,25 81,75 90,00 25,25 Mp 27 0,00 0,00 27,25 66,00 68,25 83,00 2,75 Mp 28 0,00 0,00 19,75 65,50 81,75 90,00 1,00 Mp 29 0,00 0,00 30,00 60,00 66,00 73,00 2,00 Mp 30 0,00 0,00 27,00 85,25 83,25 88,00 1,00 Mp 31 0,00 0,00 22,25 69,50 82,25 90,00 0,25 Mp 32 0,00 1,00 28,75 59,25 65,75 70,25 0,00 Mp 33 0,00 0,00 18,00 52,50 82,25 71,75 0,00 Mp 34 0,00 4,00 13,75 31,00 29,00 29,50 0,00 Mp 35 0,00 0,00 23,75 70,00 89,25 81,50 0,00 Mp 36 0,00 0,00 58,00 82,00 67,00 70,25 0,00 Mp 37 0,00 0,00 58,75 83,25 79,75 86,25 0,00 Mp 38 0,00 0,00 29,75 31,25 30,50 26,75 0,00 Mp 39 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 88,50 10,25 Mp 40 0,00 0,00 54,75 64,00 60,00 78,00 0,00 Mp 41 0,00 0,00 51,25 66,25 72,00 84,00 0,00 Mp 42 0,00 0,00 55,75 74,75 68,00 78,00 0,00 Mp 43 0,00 0,00 54,00 77,50 61,75 74,50 0,00 Mp 44 0,00 0,00 80,25 76,25 90,00 87,75 0,00 Mp 45 0,00 0,00 37,50 25,75 33,00 19,00 0,00 Mp 46 0,00 0,00 56,50 68,00 70,25 67,75 0,00 Mp 47 0,00 0,00 48,50 81,75 87,50 74,00 0,00 Mp 48 0,00 0,00 52,25 72,25 65,75 72,25 0,00 Mp 49 0,00 0,00 54,25 60,25 82,50 88,75 0,00 Mp 50 0,00 0,00 83,75 90,00 86,50 89,25 0,00 Mp 51 0,00 0,00 57,75 62,00 80,25 85,75 0,00 Mp 52 0,00 0,00 50,75 57,25 73,25 70,00 9,50 Mp 53 0,00 0,00 56,00 60,25 70,00 68,75 0,00 Átlag - 0,09 36,75 67,74 76,25 79,27 4,61 SzD 5% - 0,28 2,72 4,04 4,37 4,71 2,74 i

123 12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 5. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 10 C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C Mp 1 2,00 0,75 73,00 90,00 90,00 90,00 2,00 Mp 2 1,50 1,50 70,25 90,00 90,00 90,00 37,00 Mp 3 0,00 0,00 71,00 90,00 90,00 90,00 29,75 Mp 4 0,00 0,00 72,00 90,00 90,00 90,00 35,75 Mp 5 1,50 2,00 72,25 90,00 90,00 90,00 24,75 Mp 6 0,00 0,00 69,75 90,00 90,00 90,00 4,00 Mp 7 0,00 0,00 53,75 90,00 90,00 90,00 6,25 Mp 8 0,00 0,00 52,25 90,00 90,00 90,00 13,25 Mp 9 0,00 1,50 68,75 90,00 90,00 90,00 15,25 Mp 10 1,50 1,75 66,00 90,00 90,00 90,00 19,00 Mp 11 0,00 2,00 59,25 90,00 90,00 90,00 16,75 Mp 12 0,00 0,00 64,00 90,00 90,00 90,00 13,00 Mp 13 0,00 0,75 73,25 90,00 90,00 90,00 25,25 Mp 14 1,75 1,00 55,75 90,00 90,00 90,00 16,00 Mp 15 0,00 0,00 78,75 90,00 90,00 90,00 2,25 Mp 16 0,00 1,75 73,25 90,00 90,00 90,00 18,75 Mp 17 0,00 0,00 63,75 90,00 90,00 90,00 66,25 Mp 18 0,00 0,00 66,25 90,00 90,00 90,00 11,25 Mp 19 0,00 0,00 74,00 90,00 90,00 90,00 3,75 Mp 20 0,00 2,00 75,00 90,00 90,00 90,00 3,00 Mp 21 1,50 1,25 80,00 90,00 90,00 90,00 4,25 Mp 22 0,00 0,00 71,00 90,00 90,00 90,00 2,75 Mp 23 0,00 0,50 62,25 90,00 90,00 90,00 3,00 Mp 24 0,00 0,00 68,25 90,00 90,00 90,00 40,25 Mp 25 1,50 1,00 41,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 26 0,00 0,00 71,75 90,00 90,00 90,00 41,25 Mp 27 0,00 1,75 63,75 90,00 90,00 90,00 20,00 Mp 28 0,00 0,00 55,75 90,00 90,00 90,00 12,25 Mp 29 0,00 1,75 68,75 90,00 90,00 90,00 16,25 Mp 30 0,00 0,00 73,25 90,00 90,00 90,00 41,75 Mp 31 0,00 0,00 59,75 90,00 90,00 90,00 7,25 Mp 32 0,00 2,50 67,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 33 0,00 0,00 57,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 34 3,75 8,75 25,00 45,75 47,25 41,75 0,00 Mp 35 0,00 0,00 56,75 90,00 90,00 90,00 4,75 Mp 36 0,00 0,00 88,50 90,00 90,00 90,00 9,75 Mp 37 0,00 0,00 88,25 90,00 90,00 90,00 7,00 Mp 38 0,00 0,00 46,75 52,75 50,75 48,75 0,00 Mp 39 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 19,75 Mp 40 0,00 0,00 84,25 90,00 90,00 90,00 8,75 Mp 41 0,00 0,00 76,50 90,00 90,00 90,00 8,00 Mp 42 0,00 17,00 85,25 90,00 90,00 90,00 10,50 Mp 43 0,00 0,00 80,25 90,00 90,00 90,00 9,75 Mp 44 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 9,50 Mp 45 2,50 42,25 61,00 51,75 53,50 44,00 0,00 Mp 46 0,00 0,00 85,75 90,00 90,00 90,00 11,75 Mp 47 0,00 0,00 86,25 90,00 90,00 90,00 10,50 Mp 48 0,00 0,00 80,25 90,00 90,00 90,00 9,25 Mp 49 0,00 0,00 84,75 90,00 90,00 90,00 11,00 Mp 50 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 12,25 Mp 51 0,00 0,00 87,00 90,00 90,00 90,00 13,25 Mp 52 0,00 0,00 79,50 90,00 90,00 90,00 20,75 Mp 53 0,00 0,00 85,50 90,00 90,00 90,00 6,50 Átlag 0,33 1,73 70,63 87,74 87,76 87,44 13,87 SzD 5% 0,54 0,93 4,04 0,42 0,48 0,57 6,69 ii

124 12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 6. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 10 C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C Mp 1 2,50 2,25 90,00 90,00 90,00 90,00 6,00 Mp 2 1,50 3,00 90,00 90,00 90,00 90,00 39,75 Mp 3 0,00 2,75 88,75 90,00 90,00 90,00 31,75 Mp 4 0,00 1,50 90,00 90,00 90,00 90,00 37,75 Mp 5 2,25 2,25 90,00 90,00 90,00 90,00 27,25 Mp 6 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 13,75 Mp 7 0,00 0,00 71,00 90,00 90,00 90,00 22,25 Mp 8 0,00 1,00 80,75 90,00 90,00 90,00 24,75 Mp 9 0,00 3,25 88,75 90,00 90,00 90,00 17,00 Mp 10 2,75 3,50 90,00 90,00 90,00 90,00 21,25 Mp 11 0,00 4,50 88,75 90,00 90,00 90,00 18,75 Mp 12 0,00 1,00 90,00 90,00 90,00 90,00 17,25 Mp 13 0,00 1,25 88,75 90,00 90,00 90,00 30,25 Mp 14 2,25 1,50 90,00 90,00 90,00 90,00 18,25 Mp 15 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 8,25 Mp 16 0,00 3,25 86,00 90,00 90,00 90,00 32,00 Mp 17 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 68,75 Mp 18 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 14,00 Mp 19 0,00 0,00 86,00 90,00 90,00 90,00 14,75 Mp 20 0,00 5,25 90,00 90,00 90,00 90,00 4,25 Mp 21 1,75 1,50 90,00 90,00 90,00 90,00 7,00 Mp 22 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 5,25 Mp 23 0,00 1,50 90,00 90,00 90,00 90,00 9,25 Mp 24 0,00 1,25 86,75 90,00 90,00 90,00 43,25 Mp 25 1,75 2,25 51,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 26 0,00 1,75 90,00 90,00 90,00 90,00 53,25 Mp 27 0,00 3,00 88,25 90,00 90,00 90,00 22,75 Mp 28 0,00 0,00 72,00 90,00 90,00 90,00 14,00 Mp 29 0,00 5,25 90,00 90,00 90,00 90,00 19,25 Mp 30 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 57,25 Mp 31 0,00 0,00 75,75 90,00 90,00 90,00 12,75 Mp 32 0,00 4,25 85,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 33 0,00 2,25 76,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 34 4,25 12,25 33,25 54,25 56,50 46,00 0,00 Mp 35 0,00 1,75 85,00 90,00 90,00 90,00 11,75 Mp 36 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 13,25 Mp 37 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 9,75 Mp 38 0,00 0,00 55,25 65,75 60,00 56,00 0,00 Mp 39 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 27,00 Mp 40 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 11,50 Mp 41 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 10,75 Mp 42 10,25 23,25 90,00 90,00 90,00 90,00 14,00 Mp 43 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 13,00 Mp 44 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 12,75 Mp 45 18,75 61,75 72,00 69,50 60,75 54,75 0,00 Mp 46 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 16,00 Mp 47 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 14,25 Mp 48 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 14,25 Mp 49 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 13,50 Mp 50 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 15,25 Mp 51 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 15,75 Mp 52 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 25,50 Mp 53 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 9,00 Átlag 0,91 2,99 85,28 88,48 88,25 87,86 18,1 SzD 5% 0,77 0,75 3,03 0,80 0,46 0,57 7,36 iii

125 12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 3. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 10 C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C Mp 1 0,00 0,00 0,00 51,00 89,00 77,25 0,00 Mp 2 0,00 0,00 0,00 58,50 70,25 88,25 0,00 Mp 3 0,00 0,00 0,00 61,75 88,00 82,25 0,00 Mp 4 0,00 0,00 0,00 59,00 88,75 88,25 0,00 Mp 5 0,00 0,00 0,00 54,00 65,00 85,75 0,00 Mp 6 0,00 0,00 0,00 49,50 56,75 56,00 0,00 Mp 7 0,00 0,00 0,00 42,50 60,75 56,25 0,00 Mp 8 0,00 0,00 0,00 48,25 54,00 61,00 0,00 Mp 9 0,00 0,00 0,00 55,75 64,25 63,00 0,00 Mp 10 0,00 0,00 0,00 51,75 64,25 66,25 0,00 Mp 11 0,00 0,00 0,00 45,50 57,25 63,75 0,00 Mp 12 0,00 0,00 0,00 56,25 70,75 79,00 0,00 Mp 13 0,00 0,00 0,00 61,00 88,25 86,00 0,00 Mp 14 0,00 0,00 0,00 45,00 63,75 63,00 0,00 Mp 15 0,00 0,00 0,00 50,00 82,50 88,25 0,00 Mp 16 0,00 0,00 0,00 46,75 68,00 67,00 0,00 Mp 17 0,00 0,00 0,00 47,50 73,00 86,25 0,00 Mp 18 0,00 0,00 0,00 48,75 59,75 67,25 0,00 Mp 19 0,00 0,00 0,00 49,75 81,00 76,25 0,00 Mp 20 0,00 0,00 0,00 57,25 73,25 90,00 0,00 Mp 21 0,00 0,00 0,00 61,75 82,00 88,00 0,00 Mp 22 0,00 0,00 0,00 43,00 73,25 59,75 0,00 Mp 23 0,00 0,00 0,00 49,25 51,25 61,00 0,00 Mp 24 0,00 0,00 0,00 44,75 75,25 77,75 0,00 Mp 25 0,00 0,00 0,00 45,50 52,75 55,75 0,00 Mp 26 0,00 0,00 0,00 65,25 69,25 86,00 0,00 Mp 27 0,00 0,00 0,00 51,25 55,75 59,75 0,00 Mp 28 0,00 0,00 0,00 50,00 62,75 67,25 0,00 Mp 29 0,00 0,00 0,00 45,50 53,00 61,75 0,00 Mp 30 0,00 0,00 0,00 60,75 74,25 63,00 0,00 Mp 31 0,00 0,00 0,00 51,25 63,25 85,25 0,00 Mp 32 0,00 0,00 0,00 42,25 53,75 59,00 0,00 Mp 33 0,00 0,00 0,00 37,00 68,00 64,50 0,00 Mp 34 0,00 0,00 0,00 13,25 16,25 17,00 0,00 Mp 35 0,00 0,00 0,00 50,00 87,75 65,25 0,00 Mp 36 0,00 0,00 42,75 66,75 54,50 56,00 0,00 Mp 37 0,00 0,00 40,75 76,75 67,00 74,50 0,00 Mp 38 0,00 0,00 8,00 12,25 12,75 0,00 0,00 Mp 39 0,00 0,00 60,75 90,00 90,00 81,00 0,00 Mp 40 0,00 0,00 43,50 53,75 49,00 66,50 0,00 Mp 41 0,00 0,00 0,00 56,00 53,75 72,00 0,00 Mp 42 0,00 0,00 37,50 55,25 53,50 63,00 0,00 Mp 43 0,00 0,00 41,50 62,75 49,75 59,75 0,00 Mp 44 0,00 0,00 48,75 62,25 90,00 83,50 0,00 Mp 45 0,00 0,00 27,50 12,25 25,75 12,50 0,00 Mp 46 0,00 0,00 43,00 55,50 55,75 55,50 0,00 Mp 47 0,00 0,00 38,50 48,75 71,50 61,00 0,00 Mp 48 0,00 0,00 40,75 61,25 54,75 59,25 0,00 Mp 49 0,00 0,00 42,00 47,75 70,25 70,50 0,00 Mp 50 0,00 0,00 61,25 59,75 72,25 76,00 0,00 Mp 51 0,00 0,00 44,00 49,00 66,75 69,50 0,00 Mp 52 0,00 0,00 36,75 45,00 60,00 56,50 0,00 Mp 53 0,00 0,00 45,00 47,25 57,50 55,00 0,00 Átlag ,25 51,18 64,37 66,68 - SzD 5% - - 1,51 3,67 4,80 7,62 - iv

126 12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 5. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 10 C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C Mp 1 0,00 0,00 52,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 2 0,00 0,00 48,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 3 0,00 0,00 47,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 4 0,00 0,00 46,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 5 0,00 0,00 49,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 6 0,00 0,00 41,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 7 0,00 0,00 35,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 8 0,00 0,00 18,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 9 0,00 0,00 48,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 10 0,00 0,00 50,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 11 0,00 0,00 38,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 12 0,00 0,00 42,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 13 0,00 0,00 52,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 14 0,00 0,00 35,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 15 0,00 0,00 29,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 16 0,00 0,00 50,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 17 0,00 0,00 43,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 18 0,00 0,00 40,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 19 0,00 0,00 50,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 20 0,00 0,00 48,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 21 0,00 0,00 50,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 22 0,00 0,00 46,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 23 0,00 0,00 16,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 24 0,00 0,00 44,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 25 0,00 0,00 29,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 26 0,00 0,00 50,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 27 0,00 0,00 42,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 28 0,00 0,00 35,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 29 0,00 0,00 48,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 30 0,00 0,00 51,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 31 0,00 0,00 30,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 32 0,00 0,00 45,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 33 0,00 0,00 41,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 34 0,00 0,00 14,00 31,25 33,50 32,00 0,00 Mp 35 0,00 0,00 42,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 36 0,00 0,00 72,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 37 0,00 0,00 71,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 38 0,00 0,00 33,00 36,25 34,75 16,25 0,00 Mp 39 0,00 0,00 88,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 40 0,00 0,00 78,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 41 0,00 0,00 35,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 42 0,00 12,00 68,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 43 0,00 0,00 67,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 44 0,00 0,00 80,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 45 0,00 38,75 54,25 32,25 47,50 36,25 0,00 Mp 46 0,00 0,00 71,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 47 0,00 0,00 77,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 48 0,00 0,00 71,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 49 0,00 0,00 70,50 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 50 0,00 0,00 87,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 51 0,00 0,00 76,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 52 0,00 0,00 64,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 53 0,00 0,00 76,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Átlag - 0,96 50,88 86,79 87,09 86,50 - SzD 5% - 0,42 3,72 0,28 0,64 0,69 - v

127 12. Mellékletek I. táblázat folytatása. A különbözı hımérsékleteken, 6. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 10 C 15 C 20 C 25 C 30 C 35 C 40 C Mp 1 0,00 0,00 80,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 2 0,00 0,00 76,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 3 0,00 0,00 74,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 4 0,00 0,00 77,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 5 0,00 0,00 79,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 6 0,00 0,00 71,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 7 0,00 0,00 58,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 8 0,00 0,00 51,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 9 0,00 0,00 77,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 10 0,00 0,00 75,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 11 0,00 0,00 61,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 12 0,00 0,00 72,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 13 0,00 0,00 78,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 14 0,00 0,00 59,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 15 0,00 0,00 68,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 16 0,00 0,00 79,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 17 0,00 0,00 71,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 18 0,00 0,00 60,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 19 0,00 0,00 81,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 20 0,00 0,00 85,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 21 0,00 0,00 85,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 22 0,00 0,00 75,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 23 0,00 0,00 62,50 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 24 0,00 0,00 63,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 25 0,00 0,00 44,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 26 0,00 0,00 78,78 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 27 0,00 0,00 67,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 28 0,00 0,00 58,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 29 0,00 0,00 76,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 30 0,00 0,00 83,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 31 0,00 0,00 63,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 32 0,00 0,00 69,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 33 0,00 0,00 64,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 34 0,00 0,00 23,00 42,00 47,25 35,00 0,00 Mp 35 0,00 0,00 62,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 36 0,00 0,00 82,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 37 0,00 0,00 81,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 38 0,00 0,00 42,75 55,25 43,50 20,75 0,00 Mp 39 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 40 0,00 0,00 85,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 41 0,00 0,00 45,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 42 0,00 19,00 76,50 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 43 0,00 0,00 75,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 44 0,00 0,00 89,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 45 13,50 59,00 66,25 55,00 55,00 46,25 0,00 Mp 46 0,00 0,00 80,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 47 0,00 0,00 85,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 48 0,00 0,00 52,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 49 0,00 0,00 82,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 50 0,00 0,00 90,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 51 0,00 0,00 88,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 52 0,00 0,00 75,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 53 0,00 0,00 84,50 90,00 90,00 90,00 0,00 Átlag 0,25 1,47 71,52 87,78 87,66 86,83 - SzD 5% 0,39 0,44 5,67 0,72 0,46 0,97 - vi

128 12. Mellékletek II. táblázat. A különbözı táptalajokon, 3. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok BDA CDA KLA MEA SGA VA Mp 1 72,00 56,75 65,00 66,75 80,75 54,25 Mp 2 78,50 51,00 70,75 86,75 76,25 57,00 Mp 3 79,50 50,25 72,00 68,25 76,75 51,25 Mp 4 78,25 66,50 47,75 70,75 77,00 52,75 Mp 5 67,75 65,25 69,75 82,25 77,00 52,00 Mp 6 69,25 48,00 62,25 62,25 61,00 55,75 Mp 7 55,75 45,25 61,00 63,25 66,00 51,25 Mp 8 62,75 48,25 69,75 67,00 58,00 49,75 Mp 9 69,25 58,25 63,00 74,75 61,25 51,00 Mp 10 67,75 55,50 63,75 77,75 63,00 46,00 Mp 11 61,75 55,25 71,00 73,75 59,25 50,25 Mp 12 76,25 53,75 54,75 71,00 80,75 56,25 Mp 13 77,50 55,75 65,00 77,75 78,75 55,75 Mp 14 63,25 41,75 63,25 68,25 55,25 51,00 Mp 15 64,50 48,75 68,75 62,75 77,75 49,25 Mp 16 65,75 52,00 68,25 73,25 75,75 55,00 Mp 17 69,50 42,25 56,00 64,75 71,75 42,75 Mp 18 66,50 44,25 77,25 60,75 62,25 47,00 Mp 19 70,00 52,25 65,75 77,25 75,75 50,75 Mp 20 77,75 45,00 70,75 70,75 61,25 46,75 Mp 21 84,00 48,25 72,75 70,25 73,25 57,00 Mp 22 61,25 50,25 45,25 69,50 63,75 46,75 Mp 23 61,00 55,75 68,75 78,75 63,25 47,00 Mp 24 64,00 69,00 67,25 81,75 75,00 49,00 Mp 25 64,25 67,50 70,75 85,75 62,75 50,75 Mp 26 80,25 50,25 67,75 79,00 76,00 56,75 Mp 27 66,00 69,00 68,25 72,00 73,25 48,75 Mp 28 65,50 49,25 65,25 62,75 80,50 52,25 Mp 29 60,00 51,00 56,75 79,00 64,75 49,00 Mp 30 85,25 68,00 60,75 76,25 77,75 58,25 Mp 31 69,50 48,25 63,75 66,00 61,75 53,00 Mp 32 59,25 50,25 73,00 70,75 64,75 48,25 Mp 33 52,50 41,25 43,25 62,25 46,75 42,75 Mp 34 31,00 39,50 39,50 43,25 32,25 30,00 Mp 35 70,00 52,25 75,00 69,75 75,00 52,25 Mp 36 82,00 44,50 86,00 73,00 76,75 50,25 Mp 37 83,25 49,50 70,25 74,75 80,75 54,25 Mp 38 31,25 24,50 28,00 27,00 24,75 27,75 Mp 39 90,00 66,00 85,00 90,00 80,75 60,00 Mp 40 64,00 36,50 77,75 72,25 58,75 48,50 Mp 41 66,25 57,50 78,00 66,75 79,75 47,00 Mp 42 74,75 53,75 52,00 60,75 66,00 42,25 Mp 43 77,50 42,50 85,50 67,50 80,75 46,25 Mp 44 76,25 55,25 84,50 63,75 63,25 47,00 Mp 45 25,75 28,00 39,75 26,25 66,50 30,25 Mp 46 68,00 37,00 71,25 66,25 64,25 35,75 Mp 47 81,75 64,25 79,25 81,50 72,50 50,00 Mp 48 72,25 46,00 83,00 55,50 65,75 37,25 Mp 49 60,25 41,25 90,00 83,50 51,75 31,75 Mp 50 90,00 67,75 90,00 90,00 90,00 57,00 Mp 51 62,00 41,00 66,25 75,50 48,75 29,75 Mp 52 57,25 35,00 75,75 82,25 63,00 35,00 Mp 53 60,25 36,00 58,50 64,00 42,00 33,75 Átlag 67,74 50,42 66,88 69,96 67,21 47,76 SzD 5% 4,04 3,89 2,60 2,84 2,78 2,32 vii

129 12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 5. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok BDA CDA KLA MEA SGA VA Mp 1 90,00 79,75 90,00 90,00 90,00 79,25 Mp 2 90,00 85,00 90,00 90,00 90,00 83,75 Mp 3 90,00 78,25 90,00 90,00 90,00 77,75 Mp 4 90,00 87,75 90,00 90,00 90,00 79,00 Mp 5 90,00 87,75 90,00 90,00 90,00 87,00 Mp 6 90,00 77,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 7 90,00 73,25 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 8 90,00 66,25 90,00 90,00 90,00 78,50 Mp 9 90,00 83,00 90,00 90,00 90,00 79,25 Mp 10 90,00 87,50 90,00 90,00 90,00 72,25 Mp 11 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,75 Mp 12 90,00 85,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 13 90,00 80,75 90,00 90,00 90,00 79,00 Mp 14 90,00 64,75 90,00 90,00 90,00 77,00 Mp 15 90,00 64,75 90,00 90,00 90,00 81,75 Mp 16 90,00 82,75 90,00 90,00 90,00 85,50 Mp 17 90,00 71,00 90,00 90,00 90,00 62,75 Mp 18 90,00 74,75 90,00 90,00 90,00 78,25 Mp 19 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 84,75 Mp 20 90,00 69,00 90,00 90,00 90,00 74,75 Mp 21 90,00 84,00 90,00 90,00 90,00 88,25 Mp 22 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 81,25 Mp 23 90,00 81,00 90,00 90,00 90,00 74,00 Mp 24 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,00 Mp 25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 76,75 Mp 26 90,00 78,00 90,00 90,00 90,00 82,25 Mp 27 90,00 87,75 90,00 90,00 90,00 79,75 Mp 28 90,00 75,75 90,00 90,00 90,00 87,75 Mp 29 90,00 78,00 90,00 90,00 90,00 78,00 Mp 30 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,25 Mp 31 90,00 75,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 32 90,00 81,75 90,00 90,00 90,00 74,00 Mp 33 90,00 70,25 84,25 90,00 78,50 77,25 Mp 34 45,75 60,75 66,50 80,00 52,75 45,75 Mp 35 90,00 82,75 90,00 90,00 90,00 78,25 Mp 36 90,00 67,75 90,00 90,00 90,00 78,00 Mp 37 90,00 69,00 90,00 90,00 90,00 62,25 Mp 38 52,75 45,75 45,50 51,25 45,00 44,25 Mp 39 90,00 88,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 40 90,00 66,75 90,00 90,00 90,00 82,25 Mp 41 90,00 81,75 90,00 90,00 90,00 71,50 Mp 42 90,00 81,25 84,00 90,00 90,00 62,00 Mp 43 90,00 65,25 90,00 90,00 90,00 63,50 Mp 44 90,00 87,75 90,00 90,00 88,25 72,50 Mp 45 51,75 48,75 90,00 53,75 88,25 47,25 Mp 46 90,00 67,75 90,00 90,00 90,00 52,00 Mp 47 90,00 86,25 90,00 90,00 90,00 54,75 Mp 48 90,00 60,25 90,00 90,00 90,00 78,75 Mp 49 90,00 74,50 90,00 90,00 86,25 55,50 Mp 50 90,00 86,25 90,00 90,00 90,00 82,25 Mp 51 90,00 74,50 90,00 90,00 90,00 51,00 Mp 52 90,00 66,25 90,00 90,00 90,00 63,50 Mp 53 90,00 58,00 90,00 90,00 73,50 55,75 Átlag 87,74 76,81 88,50 88,40 87,78 74,81 SzD 5% 0,42 3,72 0,62 0,44 0,80 2,83 viii

130 12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 6. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok BDA CDA KLA MEA SGA VA Mp 1 90,00 89,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 2 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 3 90,00 87,25 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 4 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 5 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 6 90,00 86,25 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 7 90,00 83,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 8 90,00 77,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 9 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 10 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 11 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 12 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 13 90,00 87,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 14 90,00 75,25 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 15 90,00 76,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 16 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 17 90,00 77,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 18 90,00 83,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 19 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 20 90,00 77,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 21 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 22 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 23 90,00 87,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 24 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 26 90,00 84,25 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 27 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 28 90,00 84,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 29 90,00 86,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 30 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 31 90,00 84,25 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 32 90,00 87,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 33 90,00 80,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 34 54,25 66,75 78,25 90,00 63,75 58,25 Mp 35 90,00 88,75 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 36 90,00 88,75 90,00 90,00 90,00 88,50 Mp 37 90,00 87,00 90,00 90,00 90,00 86,75 Mp 38 65,75 60,25 58,25 64,25 63,25 66,50 Mp 39 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 40 90,00 80,25 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 41 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,25 Mp 42 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,25 Mp 43 90,00 84,25 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 44 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 45 69,50 65,25 90,00 71,00 90,00 59,25 Mp 46 90,00 81,25 90,00 90,00 90,00 69,50 Mp 47 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 48 90,00 74,50 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 49 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 67,75 Mp 50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 51 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 60,75 Mp 52 90,00 85,00 90,00 90,00 90,00 74,75 Mp 53 90,00 70,50 90,00 90,00 90,00 68,50 Átlag 88,48 84,88 89,18 89,16 89,00 86,17 SzD 5% 0,80 2,70 0,34 0,34 0,55 2,07 ix

131 12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 3. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok BDA CDA KLA MEA SGA VA Mp 1 51,00 46,25 40,75 54,00 68,00 0,00 Mp 2 58,50 38,25 49,25 63,00 64,00 0,00 Mp 3 61,75 37,25 47,75 50,25 61,75 0,00 Mp 4 59,00 48,00 32,75 50,00 65,25 0,00 Mp 5 54,00 56,00 44,75 63,00 57,75 0,00 Mp 6 49,50 29,25 36,75 52,00 50,00 0,00 Mp 7 42,50 23,75 36,00 54,00 50,25 0,00 Mp 8 48,25 36,75 41,25 55,25 45,75 0,00 Mp 9 55,75 40,75 39,25 62,00 46,25 0,00 Mp 10 51,75 35,00 37,00 60,00 47,75 0,00 Mp 11 45,50 42,00 36,75 58,25 44,25 0,00 Mp 12 56,25 39,50 34,75 53,25 65,00 0,00 Mp 13 61,00 44,75 44,25 50,75 70,00 0,00 Mp 14 45,00 30,25 31,75 56,75 41,75 0,00 Mp 15 50,00 0,00 39,75 47,75 66,75 0,00 Mp 16 46,75 40,25 42,75 62,25 58,75 0,00 Mp 17 47,50 0,00 33,25 47,75 54,00 0,00 Mp 18 48,75 26,25 47,75 45,75 48,75 0,00 Mp 19 49,75 44,25 40,75 55,75 62,75 0,00 Mp 20 57,25 31,75 46,75 58,25 50,75 0,00 Mp 21 61,75 35,25 31,75 54,25 61,25 0,00 Mp 22 43,00 26,00 34,25 47,75 47,75 0,00 Mp 23 49,25 39,25 42,25 58,75 50,75 0,00 Mp 24 44,75 49,00 43,25 65,75 60,75 0,00 Mp 25 45,50 40,75 53,75 75,00 47,00 0,00 Mp 26 65,25 38,25 44,75 59,25 64,75 0,00 Mp 27 51,25 50,75 43,75 58,75 61,75 0,00 Mp 28 50,00 37,25 30,75 51,25 68,00 0,00 Mp 29 45,50 36,00 39,75 61,25 54,25 0,00 Mp 30 60,75 59,00 45,75 60,00 55,75 0,00 Mp 31 51,25 32,75 40,00 53,25 48,25 0,00 Mp 32 42,25 36,75 44,25 55,00 52,25 0,00 Mp 33 37,00 20,50 29,25 50,75 33,25 0,00 Mp 34 13,25 0,00 17,25 24,25 0,00 0,00 Mp 35 50,00 40,75 40,75 50,75 59,25 0,00 Mp 36 66,75 0,00 54,25 61,75 68,75 0,00 Mp 37 76,75 31,25 51,25 57,75 68,50 0,00 Mp 38 12,25 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 Mp 39 90,00 0,00 0,00 90,00 44,75 0,00 Mp 40 53,75 26,75 52,25 58,00 47,00 0,00 Mp 41 56,00 43,75 54,50 59,50 62,50 0,00 Mp 42 55,25 0,00 0,00 46,00 42,00 0,00 Mp 43 62,75 31,50 50,75 60,75 74,25 0,00 Mp 44 62,25 38,75 52,25 58,50 58,75 0,00 Mp 45 12,25 0,00 0,00 13,25 58,50 0,00 Mp 46 55,50 0,00 45,75 54,25 47,75 0,00 Mp 47 48,75 35,25 0,00 64,00 51,00 0,00 Mp 48 61,25 31,25 53,75 49,00 56,00 0,00 Mp 49 47,75 28,50 41,75 59,50 39,50 12,25 Mp 50 59,75 37,25 32,00 69,75 86,00 0,00 Mp 51 49,00 25,75 46,50 55,25 33,50 11,75 Mp 52 45,00 25,00 42,75 62,25 51,25 0,00 Mp 53 47,25 21,50 40,75 47,00 30,75 0,00 Átlag 51,18 30,36 37,81 54,58 52,93 0,45 SzD 5% 3,67 4,01 2,33 3,14 3,27 0,42 x

132 12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 5. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok BDA CDA KLA MEA SGA VA Mp 1 90,00 71,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 2 90,00 70,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 3 90,00 63,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 4 90,00 79,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 5 90,00 77,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 6 90,00 49,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 7 90,00 43,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 8 90,00 59,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 9 90,00 79,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 10 90,00 68,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 11 90,00 69,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 12 90,00 74,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 13 90,00 71,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 14 90,00 54,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 15 90,00 53,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 16 90,00 70,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 17 90,00 53,50 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 18 90,00 47,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 19 90,00 73,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 20 90,00 58,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 21 90,00 68,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 22 90,00 71,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 23 90,00 67,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 24 90,00 78,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 25 90,00 87,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 26 90,00 59,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 27 90,00 82,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 28 90,00 48,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 29 90,00 67,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 30 90,00 88,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 31 90,00 47,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 32 90,00 68,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 33 90,00 57,75 60,75 90,00 64,25 0,00 Mp 34 31,25 36,25 43,25 55,25 35,00 0,00 Mp 35 90,00 68,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 36 90,00 57,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 37 90,00 59,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 38 36,25 0,00 29,00 30,00 16,00 0,00 Mp 39 90,00 0,00 74,25 90,00 90,00 0,00 Mp 40 90,00 56,50 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 41 90,00 78,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 42 90,00 68,25 37,00 90,00 90,00 0,00 Mp 43 90,00 57,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 44 90,00 75,75 90,00 90,00 85,75 0,00 Mp 45 32,25 21,25 59,25 36,25 84,25 0,00 Mp 46 90,00 51,50 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 47 90,00 52,75 65,75 90,00 90,00 0,00 Mp 48 90,00 55,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 49 90,00 60,00 90,00 90,00 75,75 37,75 Mp 50 90,00 60,75 90,00 90,00 90,00 49,25 Mp 51 90,00 60,00 90,00 90,00 90,00 34,00 Mp 52 90,00 56,50 90,00 90,00 90,00 38,75 Mp 53 90,00 41,75 90,00 90,00 68,00 34,50 Átlag 86,79 60,30 85,08 87,20 85,91 3,67 SzD 5% 0,28 4,76 0,67 0,44 1,02 1,32 xi

133 12. Mellékletek II. táblázat folytatása. A különbözı táptalajokon, 6. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok BDA CDA KLA MEA SGA VA Mp 1 90,00 80,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 2 90,00 81,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 3 90,00 73,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 4 90,00 86,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 5 90,00 86,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 6 90,00 68,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 7 90,00 54,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 8 90,00 69,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 9 90,00 88,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 10 90,00 77,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 11 90,00 80,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 12 90,00 85,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 13 90,00 80,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 14 90,00 64,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 15 90,00 62,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 16 90,00 81,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 17 90,00 63,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 18 90,00 58,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 19 90,00 81,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 20 90,00 66,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 21 90,00 76,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 22 90,00 79,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 23 90,00 78,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 24 90,00 85,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 26 90,00 68,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 27 90,00 89,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 28 90,00 58,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 29 90,00 77,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 30 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 31 90,00 60,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 32 90,00 77,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 33 90,00 66,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 34 42,00 41,75 59,75 73,75 51,00 0,00 Mp 35 90,00 78,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 36 90,00 77,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 37 90,00 84,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 38 55,25 0,00 38,00 48,25 30,75 19,50 Mp 39 90,00 21,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 40 90,00 68,25 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 41 90,00 87,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 42 90,00 83,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 43 90,00 77,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 44 90,00 87,75 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 45 55,00 31,50 90,00 43,75 90,00 0,00 Mp 46 90,00 72,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 47 90,00 72,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 48 90,00 65,00 90,00 90,00 90,00 0,00 Mp 49 90,00 80,00 90,00 90,00 90,00 48,75 Mp 50 90,00 81,25 90,00 90,00 90,00 69,25 Mp 51 90,00 78,75 90,00 90,00 90,00 43,75 Mp 52 90,00 72,75 90,00 90,00 90,00 52,75 Mp 53 90,00 52,25 90,00 90,00 90,00 49,00 Átlag 87,78 71,74 88,45 88,03 88,15 5,34 SzD 5% 0,72 3,81 0,46 0,59 0,24 1,34 xii

134 12. Mellékletek III. táblázat. Mikroszkleróciumok sőrősége (db/ µm 2 ) a különbözı táptalajokon Izolátumok BDA CDA KLA MEA SGA VA Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp * Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Mp Átlag 19,77 9,09 7,64 18,36 7,64 2,23 * a 14. napon mért adatokból xiii

135 12. Mellékletek IV. táblázat. Mikroszkleróciumok méretei (µm-ben) különbözı táptalajokon Izolá- BDA CDA tumok Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Mp 1 56,25 112,50 86,25 56,25 131,25 101,81 Mp 2 56,25 131,25 90,56 75,00 131,25 98,06 Mp 3 56,25 150,00 111,94 75,00 150,00 120,56 Mp 4 56,25 112,50 75,00 75,00 150,00 108,19 Mp 5 75,00 131,25 96,94 75,00 131,25 110,06 Mp 6 37,50 112,50 80,06 56,25 131,25 107,06 Mp 7 37,50 112,50 78,19 75,00 131,25 102,38 Mp 8 37,50 93,075 68,81 75,00 150,00 115,69 Mp 9 37,50 93,75 67,50 75,00 150,00 110,63 Mp 10 56,25 131,25 80,06 75,00 150,00 112,50 Mp 11 37,50 131,25 82,50 93,75 150,00 117,56 Mp 12 37,50 112,50 74,44 75,00 150,00 111,94 Mp 13 56,25 112,50 81,94 56,25 150,00 105,00 Mp 14 37,50 93,75 68,81 75,00 168,75 109,31 Mp 15 56,25 112,50 79,31 75,00 131,25 105,38 Mp 16 56,25 131,25 88,13 93,75 150,00 121,88 Mp 17 56,25 112,50 84,94 75,00 168,75 111,19 Mp 18 37,50 112,50 86,25 75,00 131,25 115,13 Mp 19 56,25 131,25 90,56 75,00 150,00 113,81 Mp 20 75,00 112,50 92,44 75,00 150,00 108,75 Mp 21 37,50 112,50 74,44 93,75 150,00 123,19 Mp 22 37,50 112,50 68,81 75,00 150,00 125,63 Mp 23 37,50 93,75 65,63 75,00 150,00 118,13 Mp 24 37,50 112,50 81,19 93,75 187,50 121,88 Mp 25 37,50 93,75 67,50 56,25 131,25 103,69 Mp 26 56,25 131,25 84,94 93,75 150,00 123,19 Mp 27 56,25 131,25 88,13 56,25 150,00 110,63 Mp 28 56,25 112,50 85,69 56,25 131,25 110,81 Mp 29 56,25 112,50 95,06 93,75 150,00 123,19 Mp 30 37,50 150,00 88,69 56,25 112,50 92,44 Mp 31 18,75 112,50 66,19 56,25 131,25 99,75 Mp 32 37,50 93,75 66,94 75,00 150,00 110,63 Mp 33 37,50 112,50 75,56 75,00 131,25 112,13 Mp 34 75,00 150,00 104,44 93,75 262,50 160,00 Mp 35 56,25 131,25 91,31 75,00 150,00 115,69 Mp 36 56,25 112,50 94,31 37,50 131,25 87,75 Mp 37 56,25 131,25 97,13 56,25 131,25 96,19 Mp ,50 187,50 147,75 37,50 93,75 66,19 Mp 39 37,50 112,50 77,44 56,25 131,25 98,06 Mp 40 56,25 112,50 83,06 56,25 131,25 101,25 Mp 41 56,25 131,25 92,44 56,25 131,25 95,25 Mp 42 56,25 112,50 75,00 56,25 150,00 103,69 Mp 43 56,25 112,50 84,00 93,75 150,00 105,56 Mp 44 56,25 131,25 75,00 56,25 131,25 99,38 Mp 45 56,25 131,25 92,81 37,50 112,50 82,50 Mp 46 56,25 131,25 94,31 56,25 131,25 93,75 Mp 47 37,50 93,75 59,06 56,25 112,50 75,56 Mp 48 37,50 112,50 86,25 56,25 131,25 97,50 Mp 49 75,00 131,25 92,81 75,00 131,25 109,31 Mp 50 56,25 131,25 90,94 56,25 112,50 92,81 Mp 51 56,25 131,25 104,06 75,00 131,25 102,19 Mp 52 56,25 131,25 97,50 75,00 150,00 115,88 Mp 53 75,00 150,00 115,31 75,00 131,25 94,69 Átlag 51,65 120,62 85,44 69,34 141,86 106,25 xiv

136 12. Mellékletek IV. táblázat folytatása. Mikroszkleróciumok méretei (µm-ben) különbözı táptalajokon Izolá- KLA MEA tumok Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Mp 1 112,50 168,75 134,44 56,25 131,25 83,81 Mp 2 112,50 187,50 138,19 75,00 131,25 103,69 Mp 3 112,50 187,50 151,88 56,25 131,25 91,88 Mp 4 93,75 150,00 121,31 37,50 93,75 66,19 Mp 5 56,25 112,50 93,19 75,00 131,25 100,69 Mp 6 75,00 150,00 108,75 75,00 150,00 113,06 Mp 7 112,50 206,25 156,19 75,00 131,25 96,19 Mp 8 93,75 168,75 130,69 56,25 131,25 99,94 Mp 9 75,00 131,25 99,38 37,50 112,50 78,19 Mp 10 93,75 131,25 108,75 56,25 150,00 117,56 Mp ,50 187,50 135,56 75,00 112,50 92,44 Mp 12 93,75 168,75 129,38 56,25 150,00 96,94 Mp ,50 206,25 156,19 56,25 131,25 90,56 Mp 14 75,00 131,25 101,81 56,25 131,25 93,19 Mp 15 75,00 150,00 114,94 75,00 150,00 114,94 Mp 16 93,75 150,00 121,88 75,00 131,25 98,81 Mp 17 93,75 150,00 123,19 56,25 131,25 90,00 Mp ,50 168,75 137,44 56,25 131,25 80,06 Mp 19 75,00 168,75 114,94 75,00 131,25 112,5 Mp ,50 168,75 152,44 93,75 131,25 105,56 Mp ,50 187,50 139,31 56,25 150,00 97,50 Mp 22 93,75 131,25 111,94 37,50 93,75 65,63 Mp 23 93,75 168,75 140,63 56,25 112,50 87,56 Mp ,50 150,00 126,19 56,25 112,50 95,63 Mp 25 93,75 150,00 121,88 75,00 131,25 100,69 Mp 26 93,75 168,75 128,06 56,25 112,50 92,44 Mp 27 93,75 150,00 120,00 56,25 112,50 85,69 Mp 28 75,00 150,00 121,31 75,00 131,25 103,69 Mp 29 93,75 168,75 125,63 56,25 93,75 79,31 Mp 30 75,00 150,00 120,56 75,00 150,00 110,06 Mp ,50 168,75 133,69 93,75 150,00 118,69 Mp ,50 187,50 146,81 75,00 131,25 94,31 Mp 33 56,25 131,25 84,94 37,50 112,50 73,69 Mp ,75 412,50 308,06 93,75 262,50 167,81 Mp 35 93,75 150,00 118,69 75,00 112,50 95,63 Mp 36 37,50 150,00 111,19 56,25 131,25 94,69 Mp 37 93,75 150,00 114,38 37,50 131,25 88,13 Mp ,50 206,25 161,81 93,75 206,25 130,31 Mp 39 56,25 131,25 89,06 56,25 150,00 100,31 Mp 40 56,25 150,00 113,06 37,50 93,75 65,63 Mp 41 75,00 150,00 105,94 56,25 131,25 84,00 Mp 42 75,00 187,50 118,13 37,50 93,75 69,94 Mp 43 75,00 150,00 106,50 56,25 131,25 100,88 Mp 44 75,00 150,00 106,50 56,25 112,50 81,19 Mp 45 37,50 93,75 60,56 75,00 131,25 99,94 Mp 46 75,00 150,00 117,19 75,00 131,25 102,19 Mp 47 56,25 112,50 82,50 37,50 93,75 59,06 Mp 48 75,00 187,50 112,13 56,25 131,25 86,25 Mp 49 93,75 187,50 114,94 93,75 131,25 114,38 Mp 50 75,00 131,25 99,00 75,00 131,25 101,81 Mp 51 75,00 150,00 111,56 93,75 150,00 111,56 Mp 52 93,75 150,00 108,75 75,00 131,25 104,63 Mp 53 93,75 150,00 124,31 75,00 168,75 113,06 Átlag 90,21 162,38 123,32 64,03 131,60 94,91 xv

137 12. Mellékletek IV. táblázat folytatása. Mikroszkleróciumok méretei (µm-ben) különbözı táptalajokon Izolá- SGA VA tumok Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Alsó szélsıé. Felsı szélsıé. Átlag átmérı Mp 1 131,25 225,00 178,13 37,50 65,63 51,00 Mp 2 150,00 225,00 184,31 46,88 93,75 65,25 Mp 3 93,75 150,00 121,31 46,88 75,00 60,56 Mp 4 112,50 206,25 159,94 37,50 93,75 63,38 Mp 5 112,50 206,25 148,69 46,88 93,75 65,06 Mp 6 75,00 150,00 119,44 18,75 56,25 39,38 Mp 7 93,75 187,50 146,81 37,50 75,00 48,38 Mp 8 112,50 168,75 135,00 37,50 84,38 62,81 Mp 9 93,75 206,25 149,44 37,50 93,75 64,69 Mp 10 75,00 187,50 123,19 37,50 84,38 61,31 Mp 11 93,75 150,00 122,44 37,50 75,00 60,56 Mp ,50 225,00 161,81 46,88 93,75 64,69 Mp ,50 206,25 151,31 37,50 84,38 64,31 Mp 14 93,75 187,50 131,25 37,50 93,75 63,75 Mp ,25 225,00 179,44 37,50 93,75 60,00 Mp ,50 243,75 185,63 37,50 93,75 65,63 Mp ,25 243,75 174,94 28,13 93,75 62,44 Mp ,50 187,50 140,63 37,50 56,25 47,81 Mp ,50 187,50 155,06 37,50 93,75 64,69 Mp ,25 225,00 168,75 56,25 93,75 72,56 Mp ,25 206,25 161,81 56,25 93,75 67,88 Mp ,25 225,00 166,88 46,88 84,38 59,63 Mp 23 93,75 206,25 156,94 46,88 93,75 62,44 Mp 24 93,75 150,00 128,81 37,50 75,00 59,63 Mp ,50 187,50 141,94 46,88 75,00 61,88 Mp ,25 187,50 163,13 46,88 93,75 66,56 Mp ,25 225,00 174,38 37,50 84,38 61,31 Mp ,25 225,00 168,19 37,50 75,00 58,50 Mp 29 93,75 206,25 150,56 46,88 75,00 61,88 Mp ,25 225,00 172,50 46,88 112,50 60,94 Mp 31 56,25 187,50 115,69 28,13 65,63 47,81 Mp 32 93,75 225,00 158,81 46,88 93,75 62,44 Mp 33 75,00 150,00 120,00 37,50 93,75 61,31 Mp ,50 225,00 148,13 37,50 * 75,00 * 49,88 * Mp 35 93,75 150,00 111,19 37,50 93,75 70,31 Mp 36 75,00 150,00 103,13 37,50 112,50 84,38 Mp 37 56,25 112,50 89,06 37,50 75,00 55,88 Mp ,25 225,00 169,69 56,25 112,50 85,31 Mp 39 56,25 131,25 91,88 37,50 93,75 57,75 Mp 40 56,25 131,25 99,94 37,50 75,00 53,25 Mp 41 56,25 131,25 88,13 37,50 93,75 63,00 Mp 42 75,00 150,00 107,44 37,50 93,75 69,00 Mp 43 56,25 131,25 86,25 37,50 93,75 68,25 Mp 44 56,25 131,25 95,63 37,50 75,00 60,94 Mp 45 56,25 112,50 86,81 37,50 75,00 54,38 Mp 46 56,25 168,75 105,94 37,50 75,00 56,25 Mp 47 37,50 112,50 75,56 28,13 75,00 53,44 Mp 48 75,00 131,25 96,19 37,50 75,00 59,81 Mp 49 93,75 131,25 107,81 56,25 112,50 83,06 Mp 50 75,00 150,00 110,63 37,50 93,75 58,69 Mp 51 75,00 131,25 91,88 56,25 93,75 76,88 Mp 52 75,00 131,25 101,81 37,50 93,75 76,50 Mp 53 75,00 150,00 105,56 56,25 131,25 84,38 Átlag 95,17 179,00 135,31 40,69 87,21 61,73 * a 14. napon mért adatokból xvi

138 12. Mellékletek V. táblázat. A különbözı ph-jú BDA táptalajon, 3. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph Mp 1 7,25 39,25 90,00 90,00 86,75 86,25 55,75 53,75 Mp 2 12,50 69,50 90,00 81,25 78,50 75,75 44,00 29,25 Mp 3 12,00 70,50 90,00 90,00 84,25 52,25 46,75 35,00 Mp 4 7,25 41,75 78,00 75,50 68,50 56,00 38,50 27,50 Mp 5 8,75 70,75 79,25 79,00 78,50 51,50 39,00 31,75 Mp 6 7,75 51,25 90,00 69,00 54,50 36,75 27,50 21,00 Mp 7 8,75 54,25 74,25 61,00 56,25 43,50 24,75 17,75 Mp 8 11,75 76,00 90,00 85,00 61,50 51,50 38,25 30,25 Mp 9 8,50 74,25 80,75 78,50 61,50 61,50 52,50 45,50 Mp 10 7,50 65,50 85,00 81,25 62,75 57,50 53,25 36,00 Mp 11 7,25 78,50 86,50 74,75 61,00 53,50 40,50 26,00 Mp 12 8,50 49,50 56,00 61,25 50,00 46,00 38,75 29,00 Mp 13 9,00 47,75 90,00 89,25 65,25 50,25 45,25 37,25 Mp 14 8,00 70,50 72,75 68,50 54,75 51,00 42,00 34,50 Mp 15 8,75 68,25 88,75 79,00 54,25 53,50 32,75 28,75 Mp 16 8,75 58,00 75,50 85,50 63,50 50,50 43,00 40,00 Mp 17 8,25 65,50 79,50 79,00 69,50 40,50 35,25 29,50 Mp 18 7,75 61,25 90,00 68,00 55,50 44,00 25,50 19,50 Mp 19 10,75 79,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 57,25 Mp 20 10,00 44,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 70,25 Mp 21 8,00 60,75 90,00 90,00 90,00 90,00 81,50 49,50 Mp 22 7,50 59,00 84,00 78,75 71,75 69,00 59,25 58,25 Mp 23 7,50 68,75 90,00 82,50 67,00 55,00 40,50 34,75 Mp 24 9,75 69,50 81,50 77,50 64,00 59,50 42,25 40,75 Mp 25 7,75 58,75 84,00 79,50 59,00 54,25 39,50 35,75 Mp 26 7,50 67,75 90,00 90,00 69,25 48,50 46,75 33,25 Mp 27 7,75 64,75 85,75 76,00 61,75 59,50 57,75 48,00 Mp 28 15,50 63,25 86,25 75,75 58,75 45,00 23,50 22,00 Mp 29 8,75 52,25 84,75 88,75 62,25 58,50 49,25 35,75 Mp 30 8,00 60,25 90,00 87,75 77,50 52,25 41,00 35,00 Mp 31 8,25 67,50 90,00 77,50 63,50 43,00 22,00 20,50 Mp 32 7,25 70,00 86,00 80,00 62,00 54,50 40,75 36,75 Mp 33 8,00 47,25 50,00 65,50 53,75 52,00 29,00 27,75 Mp 34 0,00 0,00 29,25 22,75 30,75 32,50 28,75 28,25 Mp 35 9,75 62,75 76,25 86,25 68,75 59,25 55,50 36,50 Mp 36 24,50 59,25 90,00 72,75 63,75 60,25 59,75 53,75 Mp 37 16,25 55,25 83,50 77,75 74,75 51,00 50,25 32,50 Mp 38 0,00 0,00 20,00 21,75 25,75 24,75 23,75 25,75 Mp 39 12,00 36,50 69,25 80,50 75,00 61,00 52,75 27,75 Mp 40 14,75 58,25 76,00 76,75 66,75 60,00 38,00 31,75 Mp 41 8,75 59,25 90,00 73,00 61,00 53,00 52,50 48,00 Mp 42 12,75 66,50 90,00 90,00 66,25 54,75 47,25 36,25 Mp 43 15,00 57,75 90,00 83,75 64,50 64,00 59,75 33,50 Mp 44 9,25 63,75 90,00 90,00 73,00 52,75 37,25 35,25 Mp 45 0,00 0,00 16,75 24,00 27,25 23,00 22,50 23,25 Mp 46 9,50 48,75 76,00 65,00 55,75 45,00 28,50 27,75 Mp 47 11,50 68,50 85,00 81,50 80,50 74,50 58,75 32,50 Mp 48 19,75 53,75 69,00 67,00 55,25 53,25 40,25 33,75 Mp 49 14,50 69,00 80,75 73,25 60,00 55,25 52,00 45,50 Mp 50 14,50 70,50 90,00 77,50 75,75 52,00 42,25 29,50 Mp 51 9,75 62,50 74,50 76,00 82,50 70,75 64,00 63,50 Mp 52 11,50 54,25 78,25 66,50 61,50 52,00 50,50 24,00 Mp 53 14,50 64,25 67,50 68,75 73,00 56,00 43,25 38,75 Átlag 9,79 57,67 79,25 75,47 65,07 55,43 44,99 35,58 SzD 5% 0,90 2,86 1,59 1,77 2,74 2,95 2,36 3,19 xvii

139 12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı ph-jú BDA táptalajon, 5. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph Mp 1 24,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,75 Mp 2 16,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,50 56,75 Mp 3 19,25 90,00 90,00 90,00 90,00 86,50 80,25 66,00 Mp 4 12,75 90,00 90,00 90,00 90,00 88,75 56,00 45,25 Mp 5 17,75 90,00 90,00 90,00 90,00 84,50 67,50 52,25 Mp 6 18,50 90,00 90,00 90,00 90,00 67,50 39,75 24,75 Mp 7 16,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,00 39,25 27,25 Mp 8 18,25 90,00 90,00 90,00 90,00 85,00 65,25 47,25 Mp 9 17,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,75 Mp 10 17,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,75 57,75 Mp 11 13,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,50 64,25 37,25 Mp 12 13,25 90,00 90,00 90,00 87,25 75,75 65,50 48,75 Mp 13 19,25 90,00 90,00 90,00 90,00 81,00 77,75 67,00 Mp 14 18,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 63,00 61,75 Mp 15 20,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 50,50 42,00 Mp 16 18,50 90,00 90,00 90,00 90,00 84,50 68,50 65,50 Mp 17 16,75 90,00 90,00 90,00 90,00 69,50 60,25 58,75 Mp 18 20,75 90,00 90,00 90,00 90,00 75,00 33,75 27,00 Mp 19 15,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 20 17,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 21 21,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,75 Mp 22 16,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 23 17,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 61,50 56,50 Mp 24 20,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,25 75,00 Mp 25 14,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 65,25 58,25 Mp 26 12,25 90,00 90,00 90,00 90,00 82,25 79,50 69,00 Mp 27 18,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 80,00 Mp 28 21,50 90,00 90,00 90,00 90,00 77,25 40,50 39,00 Mp 29 21,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 76,00 55,50 Mp 30 12,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,75 57,75 Mp 31 17,25 90,00 90,00 90,00 90,00 72,00 36,75 35,75 Mp 32 12,25 90,00 90,00 90,00 90,00 85,25 63,00 59,00 Mp 33 18,50 90,00 90,00 90,00 90,00 77,25 40,25 35,50 Mp 34 0,00 0,00 52,25 42,00 50,00 50,25 48,75 43,50 Mp 35 28,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 69,00 Mp 36 38,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 79,75 Mp 37 28,25 90,00 90,00 90,00 90,00 84,75 81,00 65,00 Mp 38 0,00 0,00 42,25 54,25 52,00 56,75 61,00 57,75 Mp 39 23,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 54,75 Mp 40 28,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,25 57,00 Mp 41 14,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 80,00 Mp 42 18,50 90,00 90,00 90,00 90,00 88,25 80,00 67,00 Mp 43 25,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 57,25 Mp 44 16,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 62,25 60,00 Mp 45 8,50 26,50 32,00 52,00 59,25 46,25 49,25 44,25 Mp 46 26,25 90,00 90,00 90,00 90,00 75,00 52,00 48,25 Mp 47 30,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 76,75 Mp 48 31,50 90,00 90,00 90,00 90,00 88,25 62,25 57,25 Mp 49 27,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 66,25 64,00 Mp 50 26,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,00 58,75 Mp 51 25,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,75 Mp 52 27,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 76,75 42,25 Mp 53 23,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,50 72,25 Átlag 19,33 85,41 87,29 87,71 87,90 84,00 70,83 59,78 SzD 5% 1,40 0,24 0,46 0,59 0,69 2,37 3,13 3,22 xviii

140 12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı ph-jú BDA táptalajon, 6. napon mért micélium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph Mp 1 30,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 2 20,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 68,25 Mp 3 23,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,75 Mp 4 15,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 72,25 56,50 Mp 5 23,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,25 64,75 Mp 6 26,75 90,00 90,00 90,00 90,00 82,50 43,50 38,25 Mp 7 22,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,25 45,25 35,50 Mp 8 22,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 78,50 59,25 Mp 9 22,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 10 26,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 69,75 Mp 11 17,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 76,00 51,75 Mp 12 17,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 79,25 68,25 Mp 13 25,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 81,50 Mp 14 24,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 76,00 74,50 Mp 15 28,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 56,75 49,50 Mp 16 23,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 84,75 80,75 Mp 17 22,25 90,00 90,00 90,00 90,00 82,75 72,25 71,50 Mp 18 27,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 38,50 36,25 Mp 19 18,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 20 20,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 21 28,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 22 18,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 23 20,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 68,75 64,25 Mp 24 27,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 25 18,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 74,50 68,75 Mp 26 14,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,75 Mp 27 24,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 28 27,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 49,25 46,00 Mp 29 30,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 81,50 77,00 Mp 30 14,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,00 76,50 Mp 31 23,00 90,00 90,00 90,00 90,00 85,25 44,25 42,75 Mp 32 18,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 71,75 70,25 Mp 33 22,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 45,75 40,75 Mp 34 0,00 0,00 63,25 56,50 59,25 60,00 58,50 54,50 Mp 35 37,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 81,25 Mp 36 47,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,25 Mp 37 34,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,00 Mp 38 0,00 0,00 56,00 71,50 61,75 68,50 72,25 69,25 Mp 39 26,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 64,75 Mp 40 35,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 80,75 66,75 Mp 41 17,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 42 20,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,50 Mp 43 30,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 62,50 Mp 44 21,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 68,00 67,50 Mp 45 10,50 33,50 39,50 64,25 68,00 53,00 59,50 53,00 Mp 46 30,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 58,25 57,00 Mp 47 37,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,25 Mp 48 38,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 71,00 68,50 Mp 49 36,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 75,50 75,00 Mp 50 26,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 66,25 Mp 51 30,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 52 33,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 87,25 50,50 Mp 53 26,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Átlag 24,24 85,54 87,90 88,53 88,47 87,93 77,70 70,18 SzD 5% 1,32 0,24 0,54 0,52 0,46 1,36 2,86 2,84 xix

141 12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı ph-jú BDA táptalajon, 3. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph Mp 1 6,25 28,25 90,00 87,25 75,00 70,75 50,75 40,25 Mp 2 11,25 37,25 90,00 71,75 64,50 63,75 33,75 21,25 Mp 3 10,75 46,75 90,00 87,50 67,50 42,50 32,75 27,50 Mp 4 6,25 30,25 61,75 60,50 57,75 47,50 31,25 21,00 Mp 5 7,75 57,25 63,75 65,25 67,25 43,00 31,00 24,75 Mp 6 6,75 31,00 83,50 49,75 30,75 25,00 19,25 14,00 Mp 7 7,75 31,25 31,25 46,25 40,50 31,75 17,25 13,50 Mp 8 10,50 60,25 86,50 65,00 51,25 41,50 29,75 23,50 Mp 9 7,50 44,25 70,75 69,25 50,00 44,50 43,50 41,50 Mp 10 6,50 41,50 66,25 69,75 50,25 49,00 36,00 29,00 Mp 11 6,25 61,75 79,25 59,75 50,00 43,50 31,25 22,25 Mp 12 7,50 34,25 44,75 49,25 40,25 38,00 26,75 21,25 Mp 13 7,75 28,25 90,00 78,25 54,00 38,50 38,25 27,50 Mp 14 6,75 62,25 59,00 51,25 50,50 48,50 31,50 25,75 Mp 15 7,75 39,00 72,00 63,00 40,25 34,50 23,75 17,25 Mp 16 7,50 48,25 67,25 74,25 53,00 42,00 31,25 29,50 Mp 17 7,25 53,00 77,50 76,75 66,75 33,50 31,00 25,00 Mp 18 6,75 44,00 88,25 49,00 39,50 33,25 20,25 14,25 Mp 19 9,25 75,75 90,00 78,00 48,50 41,25 40,00 17,50 Mp 20 9,00 21,75 90,00 72,50 55,00 50,75 43,25 40,25 Mp 21 7,00 47,50 90,00 88,75 87,25 87,25 62,50 39,25 Mp 22 6,50 37,50 68,00 58,75 41,75 40,50 38,50 36,25 Mp 23 6,50 47,75 90,00 70,25 54,00 45,50 31,75 28,25 Mp 24 8,50 48,50 73,00 65,00 52,75 46,50 37,50 34,75 Mp 25 6,50 42,50 70,50 63,50 48,00 44,75 32,00 27,25 Mp 26 6,50 46,25 90,00 87,25 54,75 37,50 35,00 24,00 Mp 27 6,75 37,25 68,75 62,00 59,50 58,25 54,75 27,50 Mp 28 14,25 43,75 70,50 51,50 43,25 33,50 19,25 19,25 Mp 29 7,75 36,25 72,50 64,00 52,00 50,50 39,25 25,25 Mp 30 6,75 44,00 90,00 70,75 65,25 36,50 28,75 24,50 Mp 31 7,25 35,50 87,00 52,75 45,50 32,50 18,00 17,75 Mp 32 6,25 49,50 76,00 63,25 50,25 43,50 31,75 28,00 Mp 33 6,75 30,25 36,50 51,50 41,75 40,50 23,50 22,00 Mp 34 0,00 0,00 26,75 20,25 23,00 24,00 16,75 16,75 Mp 35 8,50 46,00 67,50 73,75 52,75 51,00 44,00 27,50 Mp 36 13,50 39,50 90,00 70,25 55,75 52,25 51,75 41,50 Mp 37 15,25 39,25 76,00 75,75 65,75 40,50 36,75 24,25 Mp 38 0,00 0,00 6,75 7,50 3,75 0,00 0,00 0,00 Mp 39 11,00 20,25 51,50 66,00 54,75 35,50 32,00 20,25 Mp 40 14,00 40,25 67,00 62,25 55,75 50,25 29,00 24,75 Mp 41 7,75 40,50 90,00 54,75 42,50 40,00 38,75 28,50 Mp 42 11,25 47,25 90,00 88,50 55,00 44,50 35,25 28,50 Mp 43 14,00 39,75 85,75 69,25 62,75 62,25 52,25 28,75 Mp 44 8,25 38,25 90,00 88,25 70,25 42,50 25,00 24,00 Mp 45 0,00 0,00 12,25 18,25 21,75 14,00 17,00 17,00 Mp 46 8,25 35,25 60,00 52,75 40,25 35,00 25,75 24,75 Mp 47 10,25 51,75 68,25 66,75 61,00 60,75 46,75 25,00 Mp 48 18,75 29,50 59,50 52,75 44,75 43,25 33,75 27,50 Mp 49 13,25 60,75 65,50 49,50 43,75 41,75 40,50 40,00 Mp 50 13,50 52,75 90,00 61,50 57,00 41,50 27,25 24,00 Mp 51 8,75 38,75 67,00 56,25 46,50 44,50 25,50 25,00 Mp 52 10,50 38,00 63,50 51,75 48,25 41,00 37,50 21,25 Mp 53 13,50 62,25 52,25 48,25 47,75 46,50 34,25 29,75 Átlag 8,58 40,43 70,83 62,41 50,97 42,85 32,92 25,47 SzD 5% 1,21 2,63 2,13 1,96 2,93 2,68 5,32 2,75 xx

142 12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı ph-jú BDA táptalajon, 5. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph Mp 1 22,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 78,00 Mp 2 15,00 75,25 90,00 90,00 90,00 90,00 68,75 49,50 Mp 3 17,75 75,00 90,00 90,00 90,00 72,25 71,00 57,75 Mp 4 11,00 73,75 90,00 90,00 90,00 74,50 49,50 38,00 Mp 5 16,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,00 59,50 42,00 Mp 6 17,00 90,00 90,00 90,00 63,00 44,00 34,25 20,75 Mp 7 14,50 61,00 65,00 90,00 69,00 58,00 34,50 23,75 Mp 8 16,75 90,00 90,00 90,00 90,00 72,75 57,25 42,25 Mp 9 15,75 90,00 90,00 90,00 84,50 75,00 74,00 68,50 Mp 10 16,00 90,00 90,00 90,00 87,25 79,25 73,75 51,75 Mp 11 11,50 90,00 90,00 90,00 83,75 75,25 58,25 32,75 Mp 12 11,75 74,25 79,25 90,00 75,50 63,75 57,50 42,00 Mp 13 17,75 70,25 90,00 90,00 90,00 70,00 65,50 56,00 Mp 14 17,25 90,00 90,00 90,00 81,00 80,25 55,50 53,50 Mp 15 19,50 90,00 90,00 90,00 90,00 72,25 42,00 35,00 Mp 16 17,00 90,00 90,00 90,00 90,00 71,25 62,00 60,75 Mp 17 15,25 71,50 90,00 90,00 90,00 50,75 40,25 37,25 Mp 18 19,25 90,00 90,00 90,00 75,00 59,75 31,25 24,25 Mp 19 13,75 72,75 90,00 90,00 90,00 66,50 64,00 27,00 Mp 20 16,00 73,25 90,00 90,00 90,00 90,00 74,75 73,75 Mp 21 20,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,25 Mp 22 14,50 90,00 90,00 90,00 73,75 69,25 61,75 60,75 Mp 23 16,50 90,00 90,00 90,00 90,00 78,50 54,75 50,50 Mp 24 19,25 90,00 90,00 90,00 90,00 78,75 66,25 64,50 Mp 25 13,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 60,00 51,75 Mp 26 11,00 90,00 90,00 90,00 90,00 65,25 62,25 60,75 Mp 27 16,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 63,50 Mp 28 19,75 90,00 90,00 90,00 83,50 58,75 37,50 34,00 Mp 29 20,50 90,00 90,00 90,00 90,00 81,50 66,75 49,50 Mp 30 11,25 90,00 90,00 90,00 90,00 70,00 62,25 50,75 Mp 31 15,75 90,00 90,00 90,00 83,50 57,50 33,75 31,50 Mp 32 11,00 90,00 90,00 90,00 87,50 72,50 56,00 53,50 Mp 33 16,25 73,25 75,75 90,00 84,75 71,25 37,00 31,25 Mp 34 0,00 0,00 43,75 37,25 40,00 41,75 37,75 36,75 Mp 35 26,50 90,00 90,00 90,00 90,00 80,00 78,50 60,50 Mp 36 26,00 90,00 90,00 90,00 90,00 81,75 74,25 72,50 Mp 37 26,75 90,00 90,00 90,00 90,00 69,25 63,00 56,00 Mp 38 0,00 0,00 33,25 37,75 37,50 44,50 39,25 35,25 Mp 39 21,75 90,00 90,00 90,00 90,00 87,00 59,50 40,50 Mp 40 27,25 90,00 90,00 90,00 90,00 84,00 68,00 47,50 Mp 41 13,25 90,00 90,00 90,00 81,25 72,25 69,00 53,50 Mp 42 17,00 90,00 90,00 90,00 90,00 74,50 71,50 58,50 Mp 43 24,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,75 76,50 48,00 Mp 44 14,75 90,00 90,00 90,00 90,00 75,25 40,75 39,00 Mp 45 7,25 21,75 27,50 48,75 56,00 41,50 46,00 39,00 Mp 46 23,75 81,25 90,00 90,00 71,25 64,25 47,25 45,50 Mp 47 27,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 63,50 Mp 48 30,00 90,00 90,00 90,00 84,75 77,00 56,50 50,50 Mp 49 24,75 90,00 90,00 90,00 72,75 69,25 69,25 61,75 Mp 50 24,25 90,00 90,00 90,00 90,00 81,75 61,75 49,75 Mp 51 23,50 90,00 90,00 90,00 80,00 74,50 59,25 45,25 Mp 52 25,00 90,00 90,00 90,00 79,75 70,00 68,00 38,50 Mp 53 21,25 90,00 90,00 90,00 80,25 78,25 56,00 54,25 Átlag 17,56 81,76 85,93 87,24 83,31 72,38 59,88 48,79 SzD 5% 1,33 0,77 0,81 0,68 5,58 2,84 2,67 3,21 xxi

143 12. Mellékletek V. táblázat folytatása. A különbözı ph-jú BDA táptalajon, 6. napon mért mikroszklerócium telepátmérı átlagok (mm) Izolátumok 2 ph 3 ph 4 ph 5 ph 6 ph 7 ph 8 ph 9 ph Mp 1 28,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 89,50 Mp 2 19,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 84,25 62,50 Mp 3 22,25 90,00 90,00 90,00 90,00 87,25 78,75 70,00 Mp 4 13,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 61,50 51,00 Mp 5 22,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,75 74,75 56,00 Mp 6 25,25 90,00 90,00 90,00 78,50 53,75 38,00 35,00 Mp 7 21,00 79,00 82,25 90,00 83,50 70,25 37,00 33,25 Mp 8 21,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,50 72,50 54,25 Mp 9 20,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 83,25 Mp 10 24,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 64,25 Mp 11 15,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 68,00 47,00 Mp 12 15,25 90,00 90,00 90,00 90,00 76,75 69,50 60,75 Mp 13 23,50 90,00 90,00 90,00 90,00 83,25 79,00 73,25 Mp 14 22,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 65,25 64,25 Mp 15 26,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 49,75 43,75 Mp 16 21,50 90,00 90,00 90,00 90,00 86,75 79,00 73,25 Mp 17 20,75 90,00 90,00 90,00 90,00 60,00 49,00 46,00 Mp 18 25,75 90,00 90,00 90,00 90,00 71,75 35,50 33,75 Mp 19 16,50 90,00 90,00 90,00 90,00 80,00 79,00 30,25 Mp 20 19,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 21 26,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,50 Mp 22 16,25 90,00 90,00 90,00 90,00 84,25 73,25 72,25 Mp 23 19,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 62,50 61,50 Mp 24 25,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 72,25 71,75 Mp 25 16,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 66,75 62,50 Mp 26 12,00 90,00 90,00 90,00 90,00 77,00 75,75 74,25 Mp 27 22,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,00 Mp 28 25,50 90,00 90,00 90,00 90,00 70,50 45,25 43,75 Mp 29 29,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,25 69,50 Mp 30 12,50 90,00 90,00 90,00 90,00 82,50 75,75 69,75 Mp 31 21,50 90,00 90,00 90,00 90,00 73,25 41,75 39,25 Mp 32 16,50 90,00 90,00 90,00 90,00 86,00 65,25 63,75 Mp 33 20,75 90,00 90,00 90,00 90,00 87,00 43,50 38,50 Mp 34 0,00 0,00 55,00 50,25 52,00 49,00 45,75 45,75 Mp 35 36,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 70,25 Mp 36 32,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 86,75 81,75 Mp 37 32,75 90,00 90,00 90,00 90,00 82,50 74,50 71,75 Mp 38 0,00 0,00 45,50 48,75 52,50 55,75 51,75 51,00 Mp 39 25,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 73,00 52,75 Mp 40 34,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 71,75 56,00 Mp 41 16,25 90,00 90,00 90,00 90,00 87,75 83,00 64,25 Mp 42 19,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 82,50 78,25 Mp 43 29,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 57,25 Mp 44 20,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 47,75 47,00 Mp 45 9,50 29,75 34,50 59,00 62,00 47,75 53,75 48,50 Mp 46 29,25 90,00 90,00 90,00 90,00 78,50 57,25 57,00 Mp 47 36,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 78,00 Mp 48 37,00 90,00 90,00 90,00 90,00 88,75 64,75 60,00 Mp 49 34,75 90,00 90,00 90,00 90,00 84,25 84,25 72,75 Mp 50 25,50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 69,50 59,75 Mp 51 29,75 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 71,75 57,00 Mp 52 31,75 90,00 90,00 90,00 90,00 85,00 80,00 46,25 Mp 53 25,25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 65,50 64,00 Átlag 22,52 85,26 87,31 87,89 87,71 83,11 69,61 60,79 SzD 5% 1,43 0,24 0,72 0,48 0,60 2,03 3,18 3,17 xxii

144 12. Mellékletek VI. táblázat. M. phaseolina izolátumok UV-C sugárzással kezelt és kontroll micélium és mikroszklerócium telepeinek átlagátmérıi (mm-ben) 2 napos tenyészetek 4 napos tenyészetek Izolátumok UV-C-vel kezelt Kontroll UV-C-vel kezelt Kontroll Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Mp 1 43,00 0,00 40,00 0,00 79,00 0,00 90,00 52,00 Mp 2 44,00 0,00 36,00 0,00 49,33 19,00 90,00 73,00 Mp 3 47,33 0,00 49,00 0,00 52,33 16,67 90,00 90,00 Mp 4 39,67 24,67 40,00 24,00 64,00 28,67 87,00 75,00 Mp 5 40,00 15,00 42,00 15,00 49,33 18,67 90,00 80,00 Mp 6 38,33 0,00 36,00 0,00 44,67 22,67 79,00 61,00 Mp 7 32,67 0,00 33,00 0,00 38,33 12,33 78,00 51,00 Mp 8 41,00 0,00 40,00 0,00 70,33 18,67 90,00 75,00 Mp 9 41,00 0,00 40,00 0,00 50,00 15,33 90,00 82,00 Mp 10 39,33 0,00 40,00 0,00 50,00 0,00 90,00 78,00 Mp 11 39,33 0,00 40,00 0,00 40,33 18,00 90,00 90,00 Mp 12 27,00 0,00 28,00 0,00 42,33 14,33 73,00 61,00 Mp 13 43,33 0,00 46,00 0,00 72,33 24,67 90,00 90,00 Mp 14 34,67 0,00 38,00 0,00 59,33 12,00 86,00 71,00 Mp 15 43,33 0,00 44,00 0,00 47,00 13,67 90,00 76,00 Mp 16 44,33 16,67 49,00 16,00 54,67 20,33 90,00 90,00 Mp 17 40,33 0,00 39,00 0,00 44,67 21,67 90,00 82,00 Mp 18 38,00 0,00 40,00 0,00 39,00 19,33 78,00 63,00 Mp 19 55,67 0,00 67,00 0,00 58,67 0,00 90,00 90,00 Mp 20 50,00 0,00 52,00 0,00 82,67 37,33 90,00 90,00 Mp 21 70,00 0,00 75,00 0,00 78,67 35,33 90,00 90,00 Mp 22 28,67 0,00 30,00 0,00 33,67 0,00 74,00 49,00 Mp 23 49,67 26,00 48,00 28,00 62,33 30,00 90,00 90,00 Mp 24 38,33 0,00 37,00 0,00 41,33 0,00 90,00 83,00 Mp 25 36,33 0,00 36,00 0,00 67,00 19,67 84,00 70,00 Mp 26 40,67 0,00 42,00 0,00 43,67 15,00 90,00 80,00 Mp 27 40,00 0,00 39,00 0,00 44,33 19,67 88,00 76,00 Mp 28 40,33 0,00 40,00 0,00 58,00 29,67 80,00 68,00 Mp 29 53,33 33,33 53,00 33,00 77,67 46,33 90,00 90,00 Mp 30 25,67 0,00 26,00 0,00 48,33 20,00 68,00 35,00 Mp 31 44,33 0,00 43,00 0,00 48,00 27,00 90,00 75,00 Mp 32 44,67 0,00 44,00 0,00 49,33 26,00 90,00 85,00 Mp 33 34,67 0,00 35,00 0,00 35,00 23,67 71,00 61,00 Mp 34 20,00 0,00 21,00 0,00 36,33 17,33 40,00 32,00 Mp 35 59,33 32,33 59,00 34,00 61,67 36,67 90,00 90,00 Mp 36 49,00 0,00 48,00 0,00 65,33 32,33 90,00 90,00 Mp 37 36,00 0,00 36,00 0,00 45,67 28,67 79,00 66,00 Mp 38 18,00 0,00 18,00 0,00 30,67 11,67 40,00 24,00 Mp 39 67,33 0,00 70,00 0,00 73,33 11,67 90,00 90,00 Mp 40 43,67 0,00 42,00 0,00 48,33 24,67 85,00 72,00 Mp 41 33,00 0,00 34,00 0,00 34,33 7,33 90,00 80,00 Mp 42 49,67 26,00 48,00 23,00 51,33 33,33 90,00 85,00 Mp 43 43,67 0,00 43,00 0,00 51,33 27,67 80,00 71,00 Mp 44 54,33 30,33 54,00 30,00 61,67 40,67 90,00 90,00 Mp 45 22,00 11,33 23,00 12,00 34,00 24,67 48,00 39,00 Mp 46 39,33 0,00 40,00 0,00 43,00 23,33 90,00 84,00 Mp 47 36,67 19,33 36,00 18,00 42,00 28,00 90,00 85,00 Mp 48 39,00 0,00 40,00 0,00 54,00 24,67 90,00 81,00 Mp 49 45,67 0,00 45,00 0,00 64,00 49,00 90,00 90,00 Mp 50 42,00 0,00 43,00 0,00 42,67 19,00 90,00 80,00 Mp 51 61,00 0,00 61,00 0,00 64,33 39,33 90,00 90,00 Mp 52 40,33 0,00 41,00 0,00 55,67 31,33 90,00 90,00 Mp 53 39,33 23,00 38,00 24,00 45,67 30,33 90,00 74,00 Átlag 41,67 4,87 42,02 4,85 52,47 22,03 84,30 74,02 SzD 5% 2,32 0, ,84 38, xxiii

145 12. Mellékletek VI. táblázat folytatása. M. phaseolina izolátumok UV-C sugárzással kezelt és kontroll micélium és mikroszklerócium telepeinek átlagátmérıi (mm-ben) 6 napos tenyészetek 8 napos tenyészetek Izolátumok UV-C-vel kezelt Kontroll UV-C-vel kezelt Kontroll Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Mp 1 90,00 13,00 90,00 90,00 90,00 39,33 90,00 90,00 Mp 2 70,33 23,00 90,00 90,00 86,67 39,67 90,00 90,00 Mp 3 75,33 31,67 90,00 90,00 90,00 50,33 90,00 90,00 Mp 4 85,00 45,00 90,00 90,00 90,00 66,00 90,00 90,00 Mp 5 80,00 39,33 90,00 90,00 90,00 49,33 90,00 90,00 Mp 6 53,33 31,67 90,00 90,00 74,67 38,00 90,00 90,00 Mp 7 41,67 21,67 90,00 90,00 65,67 39,67 90,00 90,00 Mp 8 88,33 39,67 90,00 90,00 90,00 62,67 90,00 90,00 Mp 9 56,33 38,33 90,00 90,00 90,00 52,00 90,00 90,00 Mp 10 72,67 38,67 90,00 90,00 90,00 63,67 90,00 90,00 Mp 11 46,33 23,00 90,00 90,00 77,67 38,33 90,00 90,00 Mp 12 82,33 32,67 90,00 90,00 90,00 63,33 90,00 90,00 Mp 13 90,00 48,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 14 88,00 42,67 90,00 90,00 90,00 84,67 90,00 90,00 Mp 15 58,67 43,00 90,00 90,00 85,33 67,67 90,00 90,00 Mp 16 69,00 48,67 90,00 90,00 90,00 86,67 90,00 90,00 Mp 17 51,00 23,00 90,00 90,00 71,33 39,00 90,00 90,00 Mp 18 40,33 22,67 90,00 90,00 75,00 37,00 90,00 90,00 Mp 19 68,67 9,33 90,00 90,00 90,00 41,33 90,00 90,00 Mp 20 90,00 58,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 21 76,00 37,67 90,00 90,00 90,00 80,00 90,00 90,00 Mp 22 61,67 16,00 90,00 90,00 90,00 47,33 90,00 90,00 Mp 23 71,33 45,67 90,00 90,00 90,00 82,33 90,00 90,00 Mp 24 41,67 10,00 90,00 90,00 65,33 38,67 90,00 90,00 Mp 25 90,00 51,00 90,00 90,00 90,00 88,67 90,00 90,00 Mp 26 57,67 19,33 90,00 90,00 69,33 40,00 90,00 90,00 Mp 27 66,33 29,00 90,00 90,00 83,33 61,67 90,00 90,00 Mp 28 85,00 48,33 90,00 90,00 90,00 86,33 90,00 90,00 Mp 29 82,00 55,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 30 62,33 25,33 90,00 90,00 90,00 54,67 90,00 90,00 Mp 31 61,00 38,33 90,00 90,00 90,00 68,33 90,00 90,00 Mp 32 55,00 30,33 90,00 90,00 90,00 64,33 90,00 90,00 Mp 33 38,33 24,33 90,00 90,00 49,33 35,00 90,00 90,00 Mp 34 50,67 29,67 51,00 37,00 70,00 50,67 74,00 63,00 Mp 35 77,33 40,67 90,00 90,00 90,00 80,33 90,00 90,00 Mp 36 74,67 49,33 90,00 90,00 90,00 85,67 90,00 90,00 Mp 37 57,67 30,00 90,00 90,00 75,00 51,33 90,00 90,00 Mp 38 44,67 14,33 60,00 43,00 69,67 35,67 80,00 65,00 Mp 39 76,33 57,00 90,00 90,00 90,00 87,00 90,00 90,00 Mp 40 57,67 42,00 90,00 90,00 76,33 56,67 90,00 90,00 Mp 41 35,67 10,00 90,00 90,00 56,33 26,67 90,00 90,00 Mp 42 60,00 39,00 90,00 90,00 81,67 70,00 90,00 90,00 Mp 43 76,00 38,00 90,00 90,00 90,00 52,33 90,00 90,00 Mp 44 77,33 42,33 90,00 90,00 90,00 50,33 90,00 90,00 Mp 45 51,00 30,33 70,00 62,00 61,33 48,33 90,00 82,00 Mp 46 53,67 28,00 90,00 90,00 87,67 82,33 90,00 90,00 Mp 47 62,67 35,67 90,00 90,00 81,67 72,00 90,00 90,00 Mp 48 59,67 41,67 90,00 90,00 90,00 86,00 90,00 90,00 Mp 49 77,33 51,00 90,00 90,00 90,00 82,67 90,00 90,00 Mp 50 61,33 24,67 90,00 90,00 90,00 48,67 90,00 90,00 Mp 51 71,33 46,67 90,00 90,00 82,67 74,67 90,00 90,00 Mp 52 61,67 44,00 90,00 90,00 90,00 53,33 90,00 90,00 Mp 53 53,33 36,00 90,00 90,00 90,00 56,67 90,00 90,00 Átlag 65,77 34,60 88,32 87,30 83,51 60,89 89,51 88,87 SzD 5% 19,1 37, ,33 23, xxiv

146 12. Mellékletek VI. táblázat folytatása. M. phaseolina izolátumok UV-C sugárzással kezelt és kontroll micélium és mikroszklerócium telepeinek átlagátmérıi (mm-ben) 10 napos tenyészetek 12 napos tenyészetek Izolátumok UV-C-vel kezelt Kontroll UV-C-vel kezelt Kontroll Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Micélium t. Mikroszkl. t. Mp 1 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 2 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 3 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 4 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 5 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 6 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 7 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 8 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 9 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 10 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 11 90,00 77,67 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 12 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 13 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 14 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 15 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 16 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 17 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 18 90,00 76,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 19 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 20 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 21 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 22 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 23 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 24 90,00 79,67 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 25 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 26 90,00 78,33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 27 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 28 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 29 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 30 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 31 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 32 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 33 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 34 81,00 70,00 83,00 72,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 35 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 36 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 37 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 38 86,33 57,33 90,00 79,00 90,00 79,67 90,00 90,00 Mp 39 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 40 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 41 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 42 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 43 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 44 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 45 85,33 70,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 46 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 47 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 48 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 49 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 50 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 51 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 52 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Mp 53 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 90,00 Átlag 89,67 87,72 89,87 89,45 90,00 89,81 90,00 90,00 SzD 5% 1,08 3, , xxv

147 12. Mellékletek VII. táblázat. M. phaseolina izolátumokkal inokulált napraforgó növények kelése (db-ban), száruknak, illetve gyökerüknek hossza (cm-ben) és tömege (g-ban) Izolátumok Kelés (db) Szárhossz (cm) Szártömeg (g) Gyökérhossz (cm) Gyökértömeg (g) Mp1 7,33 44,24 5,20 10,06 3,98 Mp2 5,33 54,01 9,25 9,90 4,73 Mp3 5,33 44,47 7,41 8,89 4,14 Mp4 6,33 45,87 5,66 8,85 2,06 Mp5 5,00 52,35 9,46 9,94 2,67 Mp6 6,67 45,08 6,02 9,16 2,22 Mp7 7,33 54,84 5,09 13,07 2,44 Mp8 3,33 33,13 4,57 7,87 2,83 Mp9 8,00 53,12 5,20 12,24 2,67 Mp10 6,33 50,46 5,23 7,46 2,48 Mp11 5,67 52,76 6,44 11,34 3,17 Mp12 5,67 54,01 5,97 7,56 2,54 Mp13 8,00 52,28 7,27 12,52 3,79 Mp14 4,67 57,04 7,22 11,35 1,59 Mp15 6,67 48,96 4,97 8,14 1,57 Mp16 7,67 52,08 5,34 7,76 1,68 Mp17 7,00 52,99 5,99 8,49 1,26 Mp18 9,33 50,17 4,32 11,43 1,92 Mp19 3,67 29,31 1,82 5,47 1,18 Mp20 9,00 52,45 4,66 9,48 1,72 Mp21 8,00 53,67 4,50 12,21 1,43 Mp22 6,67 51,24 6,03 10,46 1,50 Mp23 7,67 57,71 6,19 10,01 1,31 Mp24 7,33 54,12 4,63 7,82 1,06 Mp25 8,00 55,46 6,25 12,13 2,92 Mp26 8,33 52,55 3,95 11,00 1,12 Mp27 6,00 54,50 6,16 14,53 3,96 Mp28 9,00 56,67 5,05 9,07 1,06 Mp29 8,00 54,71 5,91 12,19 2,25 Mp30 7,33 55,39 7,21 11,47 2,13 Mp31 8,33 47,14 3,35 8,58 1,13 Mp32 6,00 51,36 5,60 9,25 2,65 Mp33 7,33 56,11 4,69 8,13 1,75 Mp34 6,67 53,97 5,96 8,76 1,32 Mp35 0,33 13,67 2,77 4,00 1,12 Mp36 6,00 47,34 4,84 15,15 4,45 Mp37 7,33 50,74 5,01 10,70 1,87 Mp38 6,33 49,50 4,17 11,19 1,78 Mp39 4,67 57,38 8,85 9,38 1,52 Mp40 6,67 52,65 5,39 9,20 1,38 Mp41 6,67 56,33 7,71 12,41 2,00 Mp42 3,67 57,52 9,23 10,10 2,40 Mp43 6,67 49,87 4,77 11,63 1,77 Mp44 4,00 65,17 8,40 12,61 3,28 Mp45 7,00 59,23 5,31 10,96 1,62 Mp46 9,00 60,63 5,16 14,19 3,16 Mp47 3,00 44,53 6,47 5,10 0,90 Mp48 8,00 60,53 5,77 12,68 2,43 Mp49 2,33 57,00 7,97 9,22 2,75 Mp50 4,67 62,37 9,62 12,89 4,99 Mp51 6,67 50,63 4,89 8,59 2,34 Mp52 7,00 62,02 6,66 12,81 3,82 Mp53 4,67 60,58 7,73 10,14 2,09 Kontroll 9,33 91,40 8,08 13,40 4,74 Átlag 6,42 52,65 5,95 10,24 2,35 SzD 5% 2,81 16,52 3,85 3,24 0,81 xxvi

148 12. Mellékletek VIII. táblázat. M. phaseolina izolátumokkal inokulált paprika növények kelése (db-ban), száruknak, illetve gyökerüknek hossza (cm-ben) és tömege (g-ban) Izolátumok Kelés (db) Szárhossz (cm) Szártömeg (g) Gyökérhossz (cm) Gyökértömeg (g) Mp1 9,00 20,07 2,29 17,15 3,89 Mp2 9,00 21,59 2,55 12,78 3,68 Mp3 9,00 20,19 2,35 13,96 3,49 Mp4 6,00 24,15 3,59 15,97 1,89 Mp5 8,67 21,51 2,70 13,51 2,35 Mp6 6,00 20,73 3,25 13,09 1,78 Mp7 9,67 22,17 2,60 14,32 2,02 Mp8 6,67 27,08 4,45 14,21 3,71 Mp9 9,00 26,11 3,58 16,51 3,49 Mp10 8,67 25,20 3,44 15,48 3,52 Mp11 8,33 25,20 3,88 16,00 3,15 Mp12 9,00 25,74 3,32 12,78 2,48 Mp13 8,33 26,09 4,09 16,08 2,42 Mp14 8,00 27,79 4,09 17,16 2,68 Mp15 9,33 25,37 3,81 15,07 2,38 Mp16 9,00 25,15 3,88 13,02 2,45 Mp17 8,00 25,83 3,99 12,09 2,78 Mp18 8,67 26,29 4,04 13,57 2,79 Mp19 8,00 28,04 4,15 16,18 3,09 Mp20 8,33 26,58 4,33 15,15 2,09 Mp21 7,67 27,17 4,48 13,65 2,86 Mp22 8,33 27,41 4,62 14,95 3,42 Mp23 8,33 28,11 4,51 18,45 2,84 Mp24 9,00 25,93 3,90 15,65 2,55 Mp25 9,00 24,70 4,27 10,48 2,09 Mp26 8,67 25,95 3,63 17,92 2,48 Mp27 8,00 24,39 3,49 13,30 2,44 Mp28 9,33 21,90 2,87 12,14 2,22 Mp29 9,00 22,76 2,99 17,12 2,98 Mp30 7,67 24,09 3,21 15,22 3,11 Mp31 9,33 21,69 2,74 11,25 1,99 Mp32 5,33 16,43 2,30 10,61 2,16 Mp33 9,67 23,49 2,94 21,11 2,83 Mp34 9,00 25,04 3,30 19,08 2,67 Mp35 9,33 25,82 3,46 11,07 1,75 Mp36 9,00 24,74 3,44 10,06 1,69 Mp37 9,00 26,80 3,84 11,77 1,91 Mp38 4,00 18,70 3,03 10,37 1,54 Mp39 8,00 28,20 4,09 15,95 2,22 Mp40 8,33 29,69 4,47 12,97 1,76 Mp41 8,33 28,79 4,14 14,21 1,95 Mp42 8,33 28,59 4,00 15,51 1,97 Mp43 8,67 26,24 3,76 10,02 1,65 Mp44 8,67 24,45 3,89 21,02 2,37 Mp45 8,33 28,08 3,97 19,01 1,59 Mp46 9,33 26,14 3,63 19,86 2,23 Mp47 8,67 26,07 4,12 10,10 1,46 Mp48 7,67 24,56 3,83 18,67 2,19 Mp49 7,67 28,39 4,95 15,14 2,10 Mp50 8,33 24,81 3,95 19,13 2,36 Mp51 8,33 23,23 3,42 10,62 1,64 Mp52 9,33 22,87 3,13 17,94 1,98 Mp53 8,00 23,86 3,59 16,98 1,72 Kontroll 9,67 40,10 4,75 20,20 3,16 Átlag 8,37 25,19 3,65 14,92 2,45 SzD 5% 2,59 6,49 1,44 3,23 0,63 xxvii